Szabad Nép, 1952. december (10. évfolyam, 299-328. szám)

1952-12-26 / 324. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA X. ÉVFOLYAM, 324. SZÁM AK­­A 20 FILLÉR PÉNTEK, 1952 DECEMBER 26 A BÉKE ORE Sztálin elvtárs válaszai a «New York Times» diplomáciai munkatársának a kér­déseire a Szovjetunió békepolitikájának újabb, történelmi fontosságú megnyilvánu­lását jelentik. Sztálin elvtárs szavai öröm­mel és bizakodással töltik el a béke híveit, az egyszerű emberek százmillióit, mert megmutatják a béke megvédésének és meg­szilárdításának reális lehetőségeit Az im­­peralisták minden erejükkel a nemzetközi feszültség növelésére törnek, a háború el­kerülhetetlenségének bénító hitét akarják a tömegekben elültetni.­­A Harmadik világ­háború — mondotta Styles Bridges ameri­kai szenátor — nem valami ködös távoli dolog, ez a háború már megkezdődött, mi­előtt még a második világháború véget ért volna. A harmadik világháború a legh­osz­­szabb lesz valamennyi háború közü­l . .. Máris háborús állapotban élünk és talán még hosszú évekig ilyen háborús állapot­ban fogunk élni. De a világ népei nem akarnak háborús állapotban élni. A világ népei lelkesen, háláva­l üdvözlik Sztálin elvtárs válaszait, mert azok — az impe­rialisták minden provokációja, kardcsörte­­tése, fenyegetése ellenére — a békét hirde­tik, a békéért küzdenek. Sztálin elvtárs, e­ békeszerető emberiség reménye, a béke nagy őre újra kifejezte a hatalmas Szov­jetunió legmesszebbmenő békekészségét, változatlan hajlandóságát arra, hogy min­den lehetőséget megragadjon a nemzetközi helyzet vitás kérdéseinek tárgyalások út­ján való megoldására. Óri­ási jelentőségük van azoknak a sza­vaknak, amelyeket Sztálin elvtárs a Szov­jetunió és az Egyesült Államok békés együtt­­é­­sének lehetőségéről mondott. H út eszten­dő köszönt ránk — hangzott a kérdés — az Egyesült Államokban új kormány lép hivatalba; meggyőződése-e önnek továbbra is, hogy a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és az Egyesült Államok az elkövetkező években békésen élhet?» Sztálin elvtárs így válaszolt: «Továbbra is hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közti háborút nem szabad el­kerülhetetlennek tekinteni, hogy országaink továbbra is békében élhetnek­. Nem kell hangsúlyozni, hogy mit jelent az egész nemzetközi helyzet szempontjá­­ból a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. Az­­is világos minden becsületes ember előtt, hogy az Egyesült Államok uralkodó körei évek óta ellenséges politikát folytatnak a Szovjetunióval szemben, el akarják hitetni Amerika népével és az egész világgal, hogy a két ország békés együttélése lehetetlen. A háborús gyújto­gatók ezzel akarnak háborús hangulatot teremteni, ezzel akarják kierőszakolni az amerikai nép hozzájárulását az eszeveszett fegyverkezéshez és az agresszív külpoliti­kához. Sztálin elvtárs annak a hangsúlyo­zásával, hogy a két ország továbbra is békében Csiapisz Ma árt . ... há­borús gyújtogatók terveire. Szavai fo­kozzák a béke híveinek önbizalmát, a békemozgalom céljainak elérhetősé­gébe vetett hitét, erősítik és bátorítják mindazokat, akik a békéért küzdenek. Rendkívül fontos útmutatást tartalmaz Sztálin elvtárs válasza a «New York Ti­mes» diplomáciai munkatársának második kérdésére, amely így szól: «Az ön véle­ménye szerint hol vannak a mostani nem­zetközi feszültség forrásai?» Sztálin elv­társ erre a következőket mondotta: «Min­denütt és mindenben, ahol csak a Szov­jetunió ellen folyó «hidegháború» politiká­jának agresszív cselekményei megnyilvá­nulnak­. Az imperialisták megszervezték a támadó Atlanti Szövetséget és az atlanti hadsereget. Háborús tűzfészkeket létesíte­nek Nyugat-Németországban, Japánban és a Balkánon. A nyílt agresszióra tértek át Koreában. Támaszpont-hálózatot létesítenek a Szovjetunió határai körül, hadirepülőgé­peik megsértik a Szovjetunió légiterét, fe­nyegető, provokációs kijelentéseket tesznek a Szovjetunió ellen. A nemzetközi feszült­ség forrása: az a politika, amelyet e poli­tika egyik irányítója, John Foster Dulles így jellemzett: «.Megtorló intézkedéseket léptetni életbe a föld mindazon pontjain, ahol ezek a Szovjetunió ideg- és közleke­dési gócpontjait, valamint a légi­ és hadi­tengerészeti támaszpontjait sújtanák». A Szovjetunió ellen folyó «hidegháború» ag­resszív cselekményei elleni harc, a harc a békés, demokratikus Németország és Japán megteremtéséért, a béke helyreállításáért Koreában; a harc a támadó blokkok, a há­borús provokációk ellen — tehát harc a nemzetközi feszültség kiküszöböléséért, a békéért. A Szovjetunió rendíthetetlen békeakara­tának nag­yszerű­ bizonyítéka, hogy a szov­jet külpolitika kész megvizsgálni mind­en lehetőséget a béke megszilárdítására. Arra a kérdésre: «Üdvözölne-e Ön Eisenhower új kormányának képviselőivel folytatandó diplomáciai tárgyalásokat annak érdekében, hogy megvizsgálják az Ön és Eisenhower tábornok találkozásának lehetőségét a nemzetközi feszültség enyhítése kérdésé­ben?» — Sztálin elvtárs kijelentette: «Én egy ilyen javaslatot kedvezően fogadnék». Ragyogó megnyilatkozása ez annak a mély felelősségérzetnek, amelyet a szovjet kor­mány, a nagy Sztálin az emberiség sor­sáért érez, annak a fáradhatatlan gondos­kodásnak, amellyel a Szovjetunió az em­beriség békéjét védelmezi. Koreában az imperialisták szörnyű, em­bertelen háborút folytatnak, s mind a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon, mind az Egyesült Nemzetek közgyűlésén megakadá­lyozták a koreai kérdés békés rendezését. Jelenleg a koreai háború folytatásának és kiszélesítésének tervével foglalkoznak. «A katonai vezetők — írta december elején a «Washington Post» című lap — Clark tá­bornoktól kezdve döntő győzelemmel akar­ják befejezni ezt a háborút. Azt szeretnék, ha tavasszal egy olyan offenzívát indíthat­­nának, amely elég erős lenne katonai dön­tés kivívására­. De a világ népei a béke azonnali helyreállítását követelik Koreában. Sztálin elvtárs szavai az imperialisták gyil­kos terveivel szemben a koreai háború meg­­szü­ntetésének perspektíváját világítják meg. «Együ­emű­ködnék-e Ön valamely új diplo­máciai akcióban — hangzott a kérdés — amelynek cél­«,­­hogy a koreai háborúnak véget vessenek?» Sztálin elvtárs így vála­szolt: «Kész vagyok együttműködni, mint­hogy a Szovjetuniónak érdeke a koreai há­ború megszüntetése­. A Szovjetunió a koreai háború kitörése óta szakadatlan diplomáciai küzdelmet "foly­ta­t a koreai nép érdekeinek védelméért, a béke helyreállításáért. Sztálin elvtárs sza­vai rendkívüli nyomatékkal fejezik ki a Szovjetuniónak ezt a nemes törekvését, hangsúlyozva, hogy „a Szovjetuniónak ér­deke a koreai háború megszüntetése". Sztálin elvtárs szavai a koreai kérdéssel kapcsolatban is bebizonyítják a Szovjetunió következetes tárgyalási készségét. A Szov­jetunió a Fegyverszüneti tárgyalásokon és az ENSZ-ben tanúsított amerikai szabotázs • cXencre»4* • terez' «gv&HfftateYtm­l “Vjr'ti­me-N új diplomáciai akcióban a koreai háború megszüntetése érdekében, a koreai nép szenvedésének megszüntetése és a béke megszilárdítása érdekében. Az imperialisták az elmúlt, hetekben újra meg újra világgá kürtölték, hogy a béke helyreállítására irá­nyuló törekvések végérvényesen zátonyra futottak Koreában. Ezzel akarták a koreai háború általuk tervezett kiszélesítését «iga­zolni». Sztálin elvtárs szavai hatalmas gá­tat emelnek az imperialisták háborús tervei elé és szárnyakat adnak a béke hívei­nek, akik a koreai háború megszüntetését követelik. A nagy Sztálin szavai visszhangra ta­lálnak a világ minden népének, köztük a békéért kemény akarattal dolgozó és har­coló magyar népnek a szívében Az egy­szerű emberek százmilliói Sztálin elvtárs válaszaiban újra annak a kifejezését lát­ják, hogy a Szovjetunió­­érdekei egyálta­lán nem különíthetők el a világbéke ügyétől­. Sztálin elvtárs szavai fegy­verré válnak a béke híveinek kezében s megerősítik a béke világot átfogó had­seregében azt az elhatározást és meggyő­ződést, hogy a Szovjetuniót s a béke zászlóvivőjét, Sztálin elvtársat követve megvédi a békét. hírek a népi demokratikus országokból A mongol ifjúság tanulmányozza az SZKP XIX. kongresszusának, dokumentumait A mongol ifjúság behatóan tanulmányoz­za a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX kongresszusának dokumentumait Ulan-Ba­­torban a közelmúltban megtartották a For­radalmi Ifjúsági Szövetség aktivistáinak városi gyűlését. Az SZKP XIX. kongresz­­­szusának tanulságairól és a Forradalmi Ifjúsági Szövetség városi szervezetének ez­zel kapcsolatos feladatain­­ Dasi, a városi szervezet titkára tartott előadást. Dasi beszédében a többi között a követ­kezőket mondotta: Kerületi pártaktíva-ér Az Albán Népköztársaságban kerületi pártaktíva-értekezleteket tartanak, amelye­ken megvitatják az SZKP XIX. kongresz­szusa anyagának és határozatainak és Sztálin elvtárs­a.A szocializmus közgazda­­sági problémái a Szovjetunióban* című művének tanulmányozását. Az aktíva-értekezleteket az Albán­­Mun­kapárt Központi Vezetőségének képviselői vezetik. A napokban Tiranában kerületi párt- Befejeződön a nova­h Nova-Hután három évvel ezelőtt a ha­talmas vasipari kombinát és a város építé­­sével egyidejűleg kezdték meg a Wisla­­folyón a hajókikötő, víztároló medence és zsiliprendszer, valamint a villamoserőmű építését. A lengyel dolgozók lelkes munkájának eredményeként befejezték a munkát a now­a­ hutai kikötő építésén. A víztároló és a zsiliprendszer megépítésének eredménye­képpen lényegesen emelkedik a Wisla viz-A Forradalmi Ifjúsági Szövetség mun­kájában a testvéri Lenin: Komszomol pél­dáját kell követnünk. Ahhoz, hogy végre tudjuk hajtani az ifjúságunk előtt álló fel­adatokat, el kell sajátítani a marxizmus­­leninizm­us tudományát. A vitában felszólaló aktivisták hangsú­lyozták, hogy a Mongol Népköztársaság Forradalmi Ifjúsági Szövetsége és az egész mongol ifjúság úgy fogadja a Szovjetunió XIX. pártkongresszusának határozatait és Sztálin elvtárs útmutatásait, mint a győ­zelem útjának nagy programmját.­ lekezletek Albániában aktíva-értekezletet tartottak, amelyen Hysni Kapa, az Albán Munkapárt Központi Ve­zetősége politikai bizottságának tagja tar­tott előadást. Az előadó hangsúlyozta: mi­lyen hatal­mas jelentőségű az Albán Mun­kapárt és az egész albán nép számára Sztálin elvtárs új zseniális műve és a kon­gresszus záróülésén mondott történelmi je­lentőségű beszéde. Az aktíva-értekezlet részvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták a J. V Sztálinhoz és Enver Hodzsához intézett üdvözletet, iltii hajókikötő építése állása és megkezdheti működését a nowa­­hutai kikötő is, ahol, 1000 tonnás szállító­hajók és uszályok is kiköthetnek További nagy munkák folyt­ak a köz­ponti zsilipek építésén Editig egyedül a zsilipek betonteknőjének építkezéseinél 11.000 köbméter vasbetont használtak fel. Gyors ütemben épül az új hajókikötőt a kombináttal összekötő vasútvonal, valamint a villamoserőmű is. Nemsokára befuthat az első hajó a nowa-hutai kikötőbe és az új vízierőmű is megkezdheti működését. A tápéi népi együttes s sikere Szeged, december 25. Csongrád megyében vasárnap megye­­szerte megkezdődtek a művészeti együtte­sek második országos versenyén részvevő kultúrcsoportok körzeti bemutatói. A szegedi kultúrházban a területi, a szegedi Kender­­fonógyár kultúrtermében a textiles ku­l­túr­­csoportok, az úttörő­házban pedig a sze­gedi járás községeinek együttesei mu­tatták be műsorukat. Itt nyolc kultúrcso­­port szerepelt. A termet zsúfolásig megtöl­tő közönség nagy érdeklődéssel várta az országoshirű tápéi együttes szereplését. A színpompás népviseletbe öltözött tápéi éne­kesek, táncosok mozgalmas, szép műsoruk­kal most is nagy sikert arattak Az­ együttes kitűnő összjátékkal­ adta elő a «Sodró-fonó» című népi­ táncot, amely a tápéiak apáról­­fiúra szálló mesterségét, a gyékényszövést mutatja be.. Friss, új színeket jelentett a b­emutatón a tápéi együttes példájára alakult puszta­­mérgesi és algyői együttesek népi játéka. A színjátszók közül a röszkeiek aratták a legnagyobb sikert. Megjutalmazták az őszi forgalom legjobb dolgozóit A vasutas dolgozók nagy erőpróbája, az idei őszi forgalom sikeresen befejeződött Az őszi forgalom legjobb dolgozói 660.000 forint jutalomban részesültek. Az ország te­­rületén összesen 225 egyéni versenyző és brigád kapott pénzjutalmat, ezenkívül a MÁV-igazgatóságok területein vándorzász­­lókat és okleveleket­ adományoznak az őszi forgalmi verseny legkiválóbb dolgozóinak. Diósgyőr, december 25. A Diósgyőri Kohászati üzemek durva­­hengerdéjének blokksorán csütörtök reg­gelre virradóan több mint 45 tonna acélt hengereltek terven felül Különösen az éjszakai műszak tűnt ki jó munkájával. Munkájukat jelentősen elősegítette, hogy a martintól 800 fokon felüli öntecseket kap­tak. A blokksor kiváló eredménye kihatott­ a durvahengerde másik üzemrészének, a ge­rendasornak munkájára is. A gerendasor hengerészeit a forrasztárok a meleg­­anyag jó előkészítésével is segítették. Azár Heves megyében december 23-ig 102 tsz és tszcs fejezte be az idei zárszámadáso­kat. A megyében jó munkát végzett a fü­zesabonyi Petőfi termelőszövetkezet tag­sága. Az élenjáró szovjet agrotechnika al­kalmazásával holdankint átlagosan 12 má­zsás búzatermést takarítottak be, míg az egyéni gazdák csak 8,9 mázsás termést értek el. Kiváló az eredményük a cukor­répatermelésben: 200 mázsás holdankénti átlagterméssel Jól használták ki az idei évet a tarna­­mérai Alkotmány tszcs-ben is Tavaly a csoport vagyona 242 637 forint értékű volt, az első műszak több mint 20 százalékkal túlteljesítette nyolc órár­a előírt tervét A következő műszakok ezt az eredményt nem­­csak megtartották, hanem fokozták is. Csü­törtök reggelre virradóan a gerendasor napi tervét csaknem 100 tonnával túltelje­sítette A finomhengerde sorozatai közül a leg­jobb eredményt a középlemezsori brigádok érték el Csütörtök reggelig esedékes napi tervükön felül 13,4 tonna lemezt hengerel­tek A finomsori brigádok lendületes mun­kájukkal napi tervükön felül 13 tonna hengerelt acélt adtak népgazdaságunknak ez a mostani zárszámadáskor 600.000 fo­rintra emelkedett. A csoportok jó munkája és a zárszám­adások eredménye láttán sok egyénileg dolgozó parasztcsalád lépett a közös gaz­dálkodás útjára Heves megyében a zár­számadások elkészítése alatt hat új llt-as típusú termelőszövetkezeti csoport alakult 60 családdal, 520 katasztrális hold föld­del Ezenkívül három 1-es típusú tszcs 62 családdal, 508 katasztrális hold földdel Új termelőszövetkezeti csoport alakult például Szihalomban, Maklártalyán és Egerszaló­­kon. (MTI)­ ­ A jövő évben Magyarországon is megkezdik a fejőgépek gyártását ötéves tervünk első három évében már több állami gazdaságban, termelőszövet­kezetben könnyítették meg a tejőgépek te­henészeink munkáját A fejőgépek hasz­nálata nagy munkaerőmegta­karítást is eredményez. Előnye az is, hogy higiénikus, mert a tej a tehén tőgyéből gumitömlőn keresztül kerül a zárt fejősajtárba. Tehenészeteinkben jelenleg szovjet gyárt­­mányú fejőgépeket használnak ötéves ter­vünk negyedik évében mezőgazdasági gép­iparunk már tejőgépek gyártásához is hoz­zálát, hogy nagyüzemi gazdaságaink mi­nél nagyobb mértékben alkalmazhassák a gépi fejést A Mezőgépszerkesztő Iroda a szovjet tapasztalatok felhasználásával a legújabb DA—3 típusú, h háromütemű fejőgép tervei alapján most dolgozik a magyar fejőgép rajzainak elkészítésén és ezeket még ebben az esztendőben az ipar rendel­kezésére bocsátja A magyar fejőgép is háromütemes lesz, vagyis a szívó- és nyo­móütem között egy pihenőütemmel meg­akadályozzák, hogy a tőgy állandó szívó­hatásnak legyen kitéve, mert ez a véredé­­nyek kitágulására és a záróizomzat megla­­zulására vezetne. A magyar gyártmányú fejőgép minta­darabja a jövő év első felében elkészül és az év második felében iparunk előrelátha­tólag megkezdi a fejőgépek sorozatgyártá­sát. HAZÁNK EGY NAPJA A diósgyőri hengerészek - harcban a napi tervek túlteljesítéséért Heves megyében eddig 102 tsz és tszcs fejezte be az idei zárszámadást A nagyigmándi gépállomáson a gép­javítás is segíti a mélyszántást (2. oldal) Jegyzetek könyvekről (2. oldal) Útépítők (2. oldal) A vietnami nép győzelmes szabadság­­harca (3. oldal) A MAI SZÁMBAN Kim Ir Szen elvtárs­­beszámolója a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának teljes ülésén (3. oldal) A Tito-banda a békemozgalom halálos ellensége — Szemle a «Za ljudsko zmago» új számából (3. oldal) «Feladatunk, hogy megmondjuk az igazságot erélyesebben, mint bár­mikor» — Monica Felton felszóla­lása a bécsi békekongresszuson (4. oldal) Boldog emberek (4. oldal) _______________ J. V. Sztálin válaszai James Restonnak, a „New York Times** diplomáciai munkatársának 19­12 december 21-én érkezett kérdéseire Moszkva, december 25. (TASZSZ) Kérdés: Új esztendő köszönt ránk, az Egyesült Államokban új kormány lép hivatalba, meggyőződése-e Önnek továbbra is, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Államok az elkövetkező években békésen élhet? Válasz: Továbbra is hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közti háborút nem szabad elkerül­­hetetlennek tekinteni, hogy országaink továbbra is békében élhetnek. Kérdés: Az Ön véleménye szerint hol vannak a mostani nemzet­közi feszültség forrásai? Válasz: Mindenütt és mindenben, ahol csak a Szovjetunió ellen folyó „hidegháború’" politikájának agresszív cselekmén­nyei megnyilvánulnak.'04 Kérdés: Üdvözölne-e Ön Eisenhower új kormányának képvise­lőivel folytatandó diplomáciai tárgyalásokat, annak érdekében, hogy megvizsgálják az Ön és Eisenhower tábornok találkozásának lehetőségét a nemzetközi feszültség enyhítése kérdésében ? Válasz: Én egy ilyen javaslatot kedvezően fogadnék. Kérdés: Együttműködnék-e Ön valamely új diplomáciai akció­ban, amelynek célja, hogy a koreai háborúnak véget vessenek? Válasz: Kész vagyok együttműködni, minthogy a Szovjet­uniónak érdeke a koreai háború megszüntetése. A VÁNDORMADARAK ORSZÁGA (Tudósítónktól.) Szeged mellett a szétszórt szatymazi tanyák között, Sándorfalva tövében terül el a Fehértó zsombékos, szikes világa. Az Alföldnek ezt a legmélyebb pontját sok év­század óta sás- és nádrengeteg borítja. A nádasok, tocsogók, zsom­békok között pedig vadmadarak tízezrei tanyáznak. Itt fész­kel a gulipán, gólyatöcs, sörpecsér, cankó, réce é­s az átvonuló vándor­madarak nagy tömege. A Tiszamentén fek­vő Fehértó vize és sással náddal be­nőtt mocsarai jó pihenőhelyet nyújtanak a fáradt vándoroknak Az értékes táj gazdagságával egyre töb­ben ismerkednek meg. Itt készítette a «Vadvízország» című gyönyörű, színes fil­met Homoki Nagy István. A Fehértóról, országunk legnagyobb védett területéről — most kiállítást rendeztek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A hatalmas üveglapok mögé odavarázsolták a Fehértó lakóinak életét, s a látogatók ezrei ismerik meg hazánk féltve óvott kincsét, a vándorma­darak országát. Fehértó neve sokszor szerepel régi tör­ténelmünk lapjain is Az első okmány Hu­nyadi Mátyás korából származik, de léte­zéséről már az István-korabeli írások is hírt adnak Korábban, a múlt század végén, míg erős földgátakkal is meg nem zabolázták a Tiszát, a folyó évről évre birtokba vette a mai Fehértó helyét, vízgyűrűbe zárta Szegedet. A most szelíden csillogó tükrű ló egy-egy bőcsapadékú tavaszon kilépett megszokott helyéről és addig nyaldosta a környékbeli kis tanyák falát szürkészöld hullámaival, míg csupán a vízre bukott nád­tető hirdette az egykori ház helyét. Ú­­­ri vadászok, kulákok birodalma volt a felszabadulás előtt hazánknak ez a gyö­nyörű vidéke. Potom pénzért kibérelték a tó körüli földeket, s a tavaszi zöldár vissza­vonulása után, nyár közepén, szekérszámra adták el a sekély vízben vergődő, tömén télen «vadhalat» Volt olyan esztendő, ami­kor háromezer mázsát is kifogtak Ha pe­dig száraz volt az időjárás, a szikes laposo­kon birkát neveltek. A szárazon maradt ma­dárfészkek lakói közben elpusztultak, vagy elűzték őket otthonukból A Fehértó gazdag madárvilágának felku­tatását a harmincas években kezdte el Be­­resz Péter szegedi orvos, szenvedélyes ma­­dárgyűjtő. Harcot kezdett a kulákbérlők rablóhadjárata ellen, de csak azt érte el, hogy «bolond doktorinak bélyegezték Ér­vei süket fülekre találtak a város és az ak­kori földművelésügyi minisztérium urainál egyaránt «A birkagyapjú jövedelmet hoz, madárfüttyből pedig nem lehet megélni!» — mondották. A tavat továbbra is úri vadászok keresték fel, hiszen volt abban érdekesség, hogy itt olyan madarat lehet lőni, amely­nek párját Afrikában vagy a messzi észa­kon ejtették­­ el. Csak a felszabadulás után változott meg a helyzet: 1946-ban a tó szikes­vizű részéből 800 holdat rezervátummá, vá­dőtt területté nyilvánítottak. A kipusztulásra ítélt, ritka madárfajok nyugalmas otthont, háborítatlan pihenőhelyet leltek A tó alig fodrozódó víztükrén fekete-tar­ka récesereg nyüzsög Itt tanyáznak, míg csak b­e nem fagy a tó Mozgalmas a ná­das is, függőcinkék, kék és barkóscinegék, nádisármányok kis csapatai bujkálnak a halkan zizzenő kardlevelek közt A könnyű hótakarón apró lábnyomok: a görény, a hermelin, a menyét vagy a róka éjszakai vadászkörútjainak irányát jelzik Emberi hang, vagy emberi nyom sehol sincs a tá­jon. A madarak országában csak a kuta­tók vagy a szegedi egyetem botanikus, zoológus hallgatók kapnak engedélyt a belé­pésre, vadászfegyverek hangja nem riaszt­ja már a madársereget. A v­ándormadarak esztendőről eszten­dőre visszatérnek erre a vidékre. A majdnem minden télen megjelenik a büszke hattyú Valaha tömegével fészkelt ezen a tájon, a Tisza vadvizeiben Szeged tiszaparti részé­nek Hattvas-sora még ennek az emlékét őrzi Ma már csak északról, a szovjet tundrák felől és Finnországból érkezik, s néhány napig tanyázik itt A sztálingrádi récék 2300 kilométert repülnek, mire ide­érnek A Szovjetunióból sok vadmadár ér­kezik A «Darwin» védett területről, a Ri­­binszki-tóról jön a szürkegém — 4500 ki­lométeres utat tesz meg hazánkig A szov­jet sztyeppék hósármányai, s a Kaukázus vidékének sárgacsőrű kenderikéi csapato­san telepszenek a hólepte növényekre Tavasszal már február végén megjelennek a vidék kedves vendégei. Először az észak felé tartó cankók, godák, bibicek, később a gulipánok érkeznek meg az afrikai sós­tavakról. A fekete Íbisz Egyiptomban telel, a vörös-, a törpegémek, s a kócsagok a Szaharán túl, a Fehér Nílus táján töltik a telet a gólyákkal együtt. Az al földi mocsár­­világ régen közönséges lakója, a nagy­testű gödény, amely valaha a Maros kiön­­téseiben fészkelt, május elején érkezik, s hét-nyolc napig tartózkodik itt Július má­sodik felében jönnek az északi fészkelők, a halfarkasok, az Atlanti-óceán rablósirályai A ho­lonaevű ágú, ezüstfehér lócsér Norvé­gia Finnország vidékéről költözik melegebb vidékre A fülesvöcsök és a jegessirály — a legritkább sarkvidéki fészkelők — a jég­hegyek világából az Északi- és Keleti-ten­ger mellől látogatnak el néha hozzánk. Tél közepén a legkevesebb itt a ma­dár, a lehullott hó kényszeríti távo­zásra a vadludakat. nem találnak táplálé­kot a havas földeken Csapatokban röppen­nek fel, s egyre magasabbra szállva hosz­­szú sorokban húzódnak délfelé, a szürke felhők a­latt A sáscsomók fölött egy-egy ittrekedt bibic csapong A kis vízben há­rom méltóságteljes rétisas áll­ó döghalakra vadásznak Éjfélre a tiszai ártér­ magas fűzfái közé térnek nyugalomra A ritkán szállongó hópihék között vándor- és törpe­­sólymok suhannak el, s a mély vizek kö­zepén magános búvármadarak bukdácsol­nak, halra vadászva A vándormadarak or­szága lassan elnéptelenedik De néhány hónap múlva, az első tavaszi napsugár már ismét madarak ezreit köszönti «vadvíz­­országban».

Next