Szabad Nép, 1953. január (11. évfolyam, 1-31. szám)

1953-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953 JANUÁR 1 VIDÁM SZ­I­LVESZTE­R-ÉJ Vidáman, jóidvűen búcsúzott az ország népe az ó­étól, derűsen, bizakodva kö­szöntötte az­­ esztendőt. A kultúrottho­­nok, a szórakoshelyek, az utcák már kora este megteltek osolygó, szórakozó embe­rekkel. Művészi, kultúrcsoportok köszön­tötték vidám műsorral a dolgozókat. A Rákosi Miás Kultúrházban csak­úgy­, mint a tabányai kultúrházban — Szegvárott csak gy, mint a­ MÁVAG-ban, az ország mind, részében zeneszóval, tánccal, nótával igadták az 1953-as esz­tendőt. Bizakodva örömmel tekint népünk az új év elé, ha jól tudja, hogy még szebb, gazdagabb boldogabb lesz, mint az elmúlt esztendő. Képünkön: vidái Szilveszter-éjen búcsúz­nak az ó-évtől a kerület dolgozói. I . Egyiptomi munkások követelik a Szuezi Csatorna Társaság államosítását Beirut, december 31 (TASZSZ) A «Roze el Juszef» című­ egyiptomi heti­lap közlése szerint a Szuezi Csatorna Tár­saság 4600 egyiptomi munkása azzal a kö­veteléssel fordult Egyiptom kormányához, hogy államosítsák az említett társaságot, továbbá, hogy a társasággal kötött egyez­ményt — annak lejárta előtt — mondják fel azzal, hogy a csatorna­­ építési költsé­gei már évtizedekkel ezelőtt megtérültek. SZABAD­NI KÉT NAPTÁR: 1932-1952 * eseménye­kben, eredményekben gazdag, éve volt az 1952-es esztendő hazánknak. S azt, hogy mi milyen nagyot léptünk előre népünk felemelkedése útján — különösen akkor látjuk, ha visszaemlékezünk a felszabadulás előtti időkre. Íme, milyen események voltak hazánkban 20 évvel ezelőtt — és a most véget ért 1952-es évben. 1932 JANUÁR 24. •Nagymérvű bányamunkás-elbocsátások télvíz idején» cím­­mel a «Friss Újság» beszámol arról, hogy a Salgótarjáni Kő­­szénbánya 1700 munkásnak mondott fel. Az egeresevi kőszén­­bánya igazgatósága 400 munkást bocsátott el és február 1-re további 200 munkásnak felmondott. 1932 FEBRUÁR 18. A zalam­egyei Pacsa községben országos vásárt rendeztek. A vásáron megjelent az adóvégrehajtó, hogy eladja a zalaszent­­mihályi gazdáktól lefoglalt marhákat. A parasztok olyan fenye­gető magatartást tanúsítottak vele szemben, hogy ha csendőrök nem kisérik, talán meg is lincselték volna. A csendőrök sortüze azonban megmentette a végrehajtót szorult helyzetéből. Két halott és több sebesült maradt a vásártéren. («Sarló és Kala­pács» ) 1932 MÁRCIUS 6. «A tanítók a további fizetéscsökkentés ellen». A «Friss Új­ság» közli, hogy az Állami Tanítók Országos Egyesületének vá­lasztmánya népes ülést tartott, amelyen tiltakozott a további fizetéscsökkentés ellen. 1932 MÁRCIUS 23. *Többszáz munkás harca négy gép ellen a vágóhídon. Egy érdekeltség ajánlatot tett a fővárosnak a sertésvágóh­ídon négy béltiszt­ógép felállítására. Az ajánlat elfogadása évi 100.000 pengős jövedelemhez juttatna néhány embert, s többszáz mun­kás elvesztené egzisztenciáját». («8 órai Újság») 1932 ÁPRILIS 2. «Nem engedélyezte a rendőrség Ady Endre két költeményé­nek előadását». A «Magyar Hírlap» beszámol arról, hogy a Vajda János Társaság Ady-estet rendezett a Zeneakadémián.­­s nagy érdeklődéssel várt előadóesten, amelyen a legkiválóbb mű­vészek szerepeltek, a rendezőség bejelentette, hogy a rendőrség nem engedélyezte «.« Gare de Vesten» és a «Mai próféták átka» című Ady-költemények előadását. 1932 ÁPRILIS 9. •Két fővárosi orvos öngyilkossága». Mint a «Magyar Hír­lap» írja, az április 9-re virradó éjszaka dr. Fröhlich Armand 45 éves gyakorló orvos és dr. Friedmann Lajos 43 éves orvos morfiummal öngyilkosságot követett el. 1932 ÁPRILIS 13: «Megjelent a közalkalmazottak fizetését csökkentő rendelet. Július 1 tőt a fizetéseket 2—5 százalékkal, a nyugdíjakat 2—4 százalékkal csökkentik». («Magyar Hírlap») 1932 ÁPRILIS 30: •A kultuszminisztérium felemelte az érettségi-vizsgadíjat. Aki nem fizet — nem vizsgázhat». («Magyar Hírlap») 1932 MÁJUS 21. «Földomlás temette be a miskolci nyomortanya egy részét. A Dani-völgy 12 házát elpusztította az avashegyi földcsuszam­lás ... Az óriási földtömeg, amit 20—25 vagonra becsülnek, 15 méter hosszúságban szakadt le­ és pillanatok alatt valósággal elnyelte az alatta levő 12 házacskát, amelyben a város legsze­­gényebb emberei találtak­­maguknak menedéket». («Friss Újság») 1932 JÚNIUS 8. *Sztrájk a gyulai kötőgyárban... A gyulai Columbia-kötő­­gyár orsózóosztályán a munkások a Bedeaux-rendszer beveze­tése miatt beszüntették a munkát. Az orsózában ugyanis eddig 39 munkás dolgozott s most ezt a munkát 18 munkással akar­­ják elvégeztetni. Hétfőn­ ez a 18 munkás is abbahagyta a mun­kát. Kedden reggel már egyetlen munkás sem jelentkezett mun­kára a gyárban» A( «Magyar Hírlap») 1932 JÚLIUS 9. «Javításra vár sok pesti utcai kövezet — évek óta mu­nkát­­lanul tengődnek az útkövezők százai. A Budapesti Kávézói­páro­sok Ipartestületének mintegy 450 tagja közül alig 150 dolgo­zik». («Friss Újság») 1932 JÚLIUS 14: «A hétfői ítéletidőben rakoztatták ki a Romanelli-utca 35. k­ 60. sz. lakásból: Alexi Jánosáé 56 éves takarítónőt 15 éves kislányából. Bútorukat az utcára rakták». («Friss Újság»1­932 JÚLIUS 29. ) Kivégezték Sallai Imre és Kirst Sándor elvtársakat, az il­ls kommunista párt két­­vezetőjét. 1932 AUGUSZTUS 28. «Remegve figyeli Csepel lakossága a gyárkémények füstjét. Ma a VM-gyárakban alig 5—6000 ember dolgozik. A­ község utcái kihaltak és az üzletek legnagyobb része megszűnt. A la­kosság öbb mint fele munka nélkül nyomorog. Rejtély, hogy az emberek ma miből élnek Csepelen ... A füstölgő kürtő az ő sor­sukat, boldogságukat jelenti. Istenem, csak sűrűsödjön a füst Csepel idolt­» («Friss Újság») 1932 SZEPTEMBER 1: Az ifjúmunkások éhségtüntetésén egy rendőrgolyó kioltotta a fiatal Bauer Oszkár életét. 1932 OKTÓBER 23. «Hátezer szellemi inségmunkás rohama 1000—1200 helyért. Küldöttsgjárás a városházán. Az állástalan diplomások orszá­gos­ bizotságának küldöttsége Illés József egyetemi tanár veze­tésével memorandum­ot adott át Sipőcz polgármesternek» («Ma­­gyarorszg») 1932 NOVEMBER 7.­­ A «His Újság» írja, hogy Szentmártonkálán november 7-én csendőr­­méretében végrehajtó jelent meg Varga Sámuel 65 éves, tizenkéthidas gazdánál, hogy a lefoglalt tárgyakat elszállítsa. Varga kézával támadt a csendőrre, aki fegyverét használta. A négy gyer­­ek és Varga Sámuel azonnal meghalt. 1932 NOVEMBER 12. •Ami egy érettségis fiatalember eljut odáig... Tollhegyig menő haz 22 állásért. Beszéltünk azzal a boldog fiatalemberrel, aki­ az Oszágos kereskedelmi iskolai tanulmányi versenyből győztesen került ki és jutalmul fizetéses gyakornoki állást ka­pott. F.gip nagy budapesti kereskedelmi vállalat alkalmazta havi 60 pngo fizetéssel». («Friss Újság».) 1932 OVEMBER 16. «Ráfirt a környéki munkásság a MÁV kedvezményes heti­jegyeire. . csökkentett munkahét miatt csak három-négyszer veszi igenbe, de az egész hetet fizeti». («Friss Újság».) 1932 DCEMBER 2. •Uj, egystilü játékkaszinót terveznek a dohányutcai Erzsé­­betvárosi Ér helyén. A kör 80.000 pengős adóssággal válságba került, s ez titokzatos pénzcsoport meg akarja venni a klub­­házait». («Agyarország») 1932 DEEMBER 22: «Mi les a kenyér árával? Az Országos Mezőgazdasági Ka­marához mi érdekes hír érkezett, amely szerint az ország egyes részeiben, k­özösen Szolnok megyében, a lakosság zabkenyeret fogyaszt». (Magyarország») 1932 DESMBER 31: «Nagymn,yokon egész délután temetnek. A hivatalos vizsgá­lat nem tudta megállapítani a t­ányakatasztrófa okát. A nagymá­­rnoki bánya legbiztonságosabb szénbányák egyike Magyaror­szágon. . .» (Magyarország») * K­észült a Tiszalöki • 30 idény napközit t co­m­ ringnak Körn 1952 JANUÁR 24. «Termelj ma többet, mint tegnap!» Loy Árpád alberttelepi sztahanovista frontmester kezdeményezése: a munka jobb meg­szervezésével küzdjenek a­ bányászok a termelés állandó foko­zásáért. 1952 FEBRUÁR 16. A «Magyar Közlöny»-ben megjelent a belkereskedelmi mi­niszternek a begyűjtési miniszterrel egyetértésben kiadott rende­lete a húsjegy megszüntetéséről. A húsjegy megszüntetésével el­töröltük a jegyrendszer utolsó maradványait is hazánkban. 1952 FEBRUÁR 18. Négy községben vendégszerepelt ezen a napon az Állami Faluszínház együttese. A békésmegyei Gyulavárm­­a, a Tartuffe»-öt, a pestmegyei Paisborosjenőn három egyfelvonásos jelenetet, a heves megyei Abasáron és a borsodmegyei Kenézlőn esztrád-mű­­sort adtak elő a színház művészei. 1952 MÁRCIUS 15: Kovács Dezsőné és Gerlóczi Lajosn­é budapesti, valamint Danis Imréné kaposvári és Magyar Ilona, kecskeméti tanítónőket — a közoktatás terén kifejtett munkásságukért — Kossuth-díjjá­ tüntették ki. 1952 MÁRCIUS 11. Egyetlen újítási napon 320 újítási javaslatot nyújtottak be az Egyesült Izzó dolgozói. A javaslatok nagy része a munka meggyorsítását, a kézzel végzett nehéz műveletek gépesítését szolgálja.. 1952 MÁRCIUS 16. A magyar lapok beszámolnak arról, h­ogy Aczél Tamást és Nagy Sándort a Szovjetunió minisztertanácsa Sztálin-díjjal tüntette ki. E­z a kitüntetés annak a megbecsülésnek és őszinte barátságnak a jele, amellyel a Szovjetunió a magyar nép felé fordul. 1952 ÁPRILIS 14: Ady Endre születésének 75. évfordulója alkalmából a ma­gyar rádió sorozatban ismerteti Ady életét, munkásságát és korát. 1952 ÁPRILIS 12: Új körzeti orvosi rendelőt avattak Csepelen, a Kormos László-téren. A korszerűen berendezett, kényelmes várócsarnok­kal és vetkőzőfülkékkel ellátott rendelőben délelőtt és délután négy orvos rendel. 1952 ÁPRILIS 11. Befejeződött e­ posta legjobb távirászainak versenye. A posta legjobb rádiótávirásza címet Szabó L­ajos, a főposta rádióüzem központjának dolgozója nyerte el. A versenyek befejezése után Katona Antal postaügyi miniszter osztotta ki a jutalmakat. 1952 ÁPRILIS 13. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pá­lyázatot hirdet az 1952. évi aspirantúrára. Az as­piráns képzésé­nek idejére ösztöndíjban részesül, ennek összege a kandidátusi elővizsga feleteléig 1150, annak sikeres letétele után 1210 forint, de indokolt esetben 2120 forintig emelkedhet. 1952 MÁJUS 10. A Diósgyőri Kohászati Üzemek párttitkára­, igazgatója és a szakszervezeti bizottság elnöke jelentették Rákosi elvtársnak, hogy május 10-én délután fél négykor lecsapolták az első adagi vasat az új diósgyőri nagykohóból. 1952 MÁJUS 21: Kigyúlt a villanyfény a nagymiskolci állami gazdaság mis­kolci üzemegységének korszerű munkásszállásaiban és műhelyei­ben. Bevezették a­ villanyáramot az istállókba, és az egyéb gaz­dasági épületekbe is. 1932 JUNIUS 8: Megkezdődött az RM Csőgyár kishengersorának szokásos éven kénti átépítése. A dolgozók megfogadták, hogy az előírt 20 nap helyett 10 nap alatt éri­k át a hengersort. 1952 JULIUS 9: építő Vállalat dolgozói :­örinci Hengermű­­ is A Gyárkémény-­­ előtt átadták próbafül­kéjét. 1952 JÚLIUS 14: Tolna megye 35 t­szesen mint korv 5000 mek teljes ellátást kap. 1952­ JÚLIUS 29: A Ganz Vagongy. turbinakészlete. 1952 AUGUSZTUS 7 A Rákosi Mátyás Művek dolgozói jelentik Rakocs­elvi­nak, hogy második negyedévi tervükön felül 33.661.000 forint téke árut termeltek. 1952 SZEPTEMBER 1: 267 magyar ifjú és leány utazott el a­ Szovjetunióba, hogy ott az egyetemeken és főiskolákon mint elsőéves ösztöndíjas hall­­­gató tanuljon. . 1952 SZEPTEMBER 19: Leleplezték a magyar nép háláját és megbecsülését hirdető új Kossuth-emlékművet a Kossuth Lajos-téren. Népünk ezzel az új, méltó emlékműve­ is megmutatta, hogy szívében kitörölheted' 81 amerikai Ji­l'ellenes rendszabályok“ ellen lenül el 1848 hősének legendás alakja. 3 ' 1952 OKTÓBER 29. . « ''"-ügynökségek jelentései sze­. , , , , , , .... print Olaszország washingtoni nagykövet-A minisztertanács határozatot hozott az egyetemek es fpisőisége tiltakozó jegyzéket adott át az ame­­riota-k, valamint a tudományos intézetek dolgozóinak bérrendező-afrikai külügyminisztériumnak amiatt, hogy sorol. Az egyetemi adjunktus havi «átlagbére 1534 forintról­­ «különleges rendszabályoknak» vesik alá 1850 forintra, az egyetemi docensé havi 1770 forintról 2250 fos az Amerikába érkező külföldi hajók sze­­rintra emelkedik, mélyzetét. 1932 november 8: I A link az «AEP» jelenti, az­ olasz diplo-Palkovics Katalin, a mohácsszigeti állami gazdaság gyapot-I mácsai képviselő a jegyzék átnyújtása után szedőmestere már 32 mázsa 65 kiló gyapotot szedett. " '­­ kijelentette: «21 McCarran—Water-törvény 1952 NOVEMBER 6: Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdeméremmel tüntették ki az egyetemek és főiskolák legkiválóbb hallgatóit. 1952 NOVEMBER 16. Átadták a Békekölcsön harmadik sorsolásának 100.000 forin­tos főnyereményét Zöllner Ferenc gépkocsivezetőnek. 1952 NOVEMBER 22. Felavatták fővárosunk új büszkeségét, a Petőfi-hidat. Ez volt a hetedik hídavatás a felszabadulás óta Budapesten. A híd építői hősies munkával négy héttel a tervezett határidő előtt építették fel új, nagy békealkotásunkat. 1952 DECEMBER 10: Kétszázezer forint költséggel, kétezer nézőt befogadó sza­badtéri színház építését kezdték m­­eg Pécsett. 1992 DECEMBER 22. Mintegy negyvenezer látogató fordult meg ezen a­ napon az Úttörő és Ifjúsági Állami Áruházban. Közülük tizenhatezren összesen 575 000 forint értékű árut vásároltak. Egyebek mellett húszezer forint értékű cukorka, 55.000 forint értékű játék, 24.000 forint értékű sportszer és 340.000 forint értékű textil- és ruházati cikk kelt el. 1952 DECEMBER 22. Hősies munkával megmentettek tizenhét szuhakállói bá­nyászt. hal ' 'ke Mao Ce-tung elvtárs táviratban mondott köszönetet J. V. Sztálin elvtársnak a kínai Csang-Csung vasútvonal átadása alkalmából Peking, december 31. (Új-Kína) Mao Ce-tung, a­ Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke, decem­ber 31-én táviratot intézett J. V. Sztálin­hoz, a Szovjetunió minisztertanácsának el­nökéhez, amelyben köszönetet mond Sztálinnak, a szovjet népnek és a szovjet kormánynak a közösen igazgatott kínai Csang-Csung vasútvonal átadásáért. Mao Ce-tung elvtárs táviratának szövege a következő: «SZTÁLIN elvtársnak, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa elnökének. A kínai Csang-Csung vasútvonal Kína és a Szovjetunió által történt közös igaz­gatása alatt a szovjet fél igen nagy mér­tékben hozzájárult a kínai nép vasútépítési programmjához. A kínai nép sohasem fe­ledkezik meg erről a testvéri, baráti támo­gatásról. Őszinte, szívből jövő köszönetet mondok a nagy szovjet népnek, a szovjet kormánynak és Önnek abból az alkalom­ból, hogy a szovjet kormány — az 1950. évi egyezménnyel és az 1952. évi közle­ménnyel összhangban — ellenszolgáltatás nélkül a Kínai Népköztársaság kormányá­nak tulajdonába adja át a kínai Csang- Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogát a vasúthoz tarto­zó összes javakkal együtt. _ Kívánom, hogy a Szovjetuniót és Kínát egybefű­ző nagy barátság napról napra még jobban elmélyüljön és erősödjék. 1952. december 31.MAO CE-TUNG». 1952 december 31-én a Kínai Népköztársaság igazgatásába ment át a kínai Csang-Csung vasútvonal Harbin, december­ 31. (Új-Kína) Az 1950 február 14-én a kínai Csang- Csung vasútról, Port-Arthurról és Dalnyij­­ról kötött kínai-szovjet egyezmény, vala­mint a kínai Csang-Csung vasútvonalnak a Kínai Népköztársaság kormányának át­adásáról szóló 1952 szeptember 15-i kínai­­szovjet közlemény értelmében a Szovjet­unió kormánya 1952 végén ellenszolgálta­tás nélkül a Kínai Népköztársaság kormá­nyának teljes tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásá­val kapcsolatos minden jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. 1952 december 31-én 18.00 órakor (pe­kingi idő) véget ér a kínai Csang-Csung vasútvonal közös kínai-szovjet igazgatása. A vasútvonal átadásával megbízott kí­nai-szovjet vegyesbizottság december 31-én 13.00 órakor Harbinban ünnepséget rendez, amelynek keretében aláírják a vegyesbi­zottság üléseiről készült jegyzőkönyveket. 1953 január 1-én avatják fel Harbinban azt az emlékoszlopot és csarnokot, amely a vasútvonal közös igazgatása során Kína és a Szovjetunió között kialakult őszinte barátságot hirdeti. Ünnepi ülés Bukarestben a Román Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából Bukarest, december 31. (TASZSZ) December 30-án a Román Népköztársa­ság kikiáltásának ötödik évfordulója al­kalmából a Román Munkáspárt bukaresti városi bizottsága és a bukaresti városi ta­nács végrehajtó bizottsága ünnepi ülést tartott. A jelenlévők lelkesen üdvözölték az el­nökségben helyet foglaló Cri. Gheorghiu­ Flort, a Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Román Népköz­­társaság minisztertanácsának elnökét, dr. Petru Grozát, a Nagy Nemzetgyűlés El­nökségének elnökét, Iosif Chisinevsch­it, Alexandru Moghiorost, Gheorghe Apostolt, Miron Constantinescut, Chivu Stoicat, Emil Bodnaras hadseregtábornokot, C. Parkon, akadémikust é­s A. L Lavrentyevet, a Szovjetunió romániai nagykövetét. • Az ünnepi ülés viharos taps és éljenzés közepette a díszelnökség tagjává válasz­totta, a román nép legjobb barátját, a dol­gozó emberiség vezérét, J. V. Sztálint. Az ünnepi ülésen Emil Bodnaras had­seregtábornok, a fegyveres erők minisztere mondott beszédet. Bodnaras rámutatott, hogy a monarchia megdöntése és a népköztársaság kikiáltása Romániában azért vált lehetővé, mert a szovjet csapatok felszabadították az orszá­got a fasiszta iga alól. A Román Népköz­társaság fejlődéséről elmondotta, hogy gyors ütemben valósul meg az ország szo­cialista iparosítása. — Románia dolgozói — mondotta Bod­naras — eredményeiken fellelkesedve, a Szovjetunió testvéri segítségével, maga­biztosan fognak hozzá kötelezettségeik megvalósításához, az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez. Az egybegyűltek nagy lelkesedéssel ü­d­­­z­e táviratot intéztek J. V. Sztálinhoz. ovább tart a francia kormányválság A «Reuter» és az «AFP» jelentése szó­­t Bidaull kedden este felhagyott rgi, új néía kormány megalakítására irányuló érzeteivel, a «l’Humanité» vezércikkben foglalko­­z francia kormányválsággal és hang­­­­ozza, az a tény, hogy Soustelle­­után­ault sem tudott kormányt alakítani, a mór és a fasizálás politikája miatt til­­­zó közvélemény erejét bizonyítja A londoni rádió, jelentése szerint .Vincent Auriol francia köztársasági elnök a­­radikál­­szocialista, René Mayert kérte fel az új kor­mány megalakítására. A legutóbbi jelentések szerint Mayer elvállalta a megbízatást. ­i olasz kormány tiltakozása vény alkalmazásának Olaszországban igen ked­vezőtlen a visszhangja­. Az olaszok már másodízben tiltakoztak e fasiszta rendsza­bály ellen. Az amerikai hatóságok fegyveres őrizet alá helyeztek egy osztrák labdarúgócsapatot New York, december 31. Egy osztrák labdarúgócsapat Colombiába utazik és útközben egy newyorki szállodá­ban pihent meg. A londoni rádió jelentése szerint az amerikai hatóságok -­ a fasiszta McCarran—Walter bevándorlási törvény alapján — a szállodában fegyveres őrizet alá helyezték a játékosokat.­­A csapat tag­jai továbbutazásukig nem hagyhatják el a szállodát, nem hívhatnak fel senkit­ sem te­lefonon és ha a városból keresik őket, nem mehetnek a telefonhoz A labdarúgók láto­gatókat sem fogadhatnak. ai koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság néphadseregének főparancsnoksága de­cember 31-én közli: Az elmúlt nap folyamán a koreai nép­hadsereg és a kínai népi önkéntesek alaku­latai valamennyi arcvonalon tüzérségi har­cot vívtak az amerikai-angol beavatkozók és a Li Szín Man-féle csapatok ellen. Az arcvonalakon különösebb változás nem tör­tént. December 31-én a néphadsereg légvédel­mi egységei lelőttek négy és megrongáltak három ellenséges repülőgépet. „Sztálin a békéhez vezető utat mutatja A Német Kommunista Párt vezetőségének újévi üdvözlete Berlin, december 31. (MTI) A Német Kommunista Párt vezetősége újévi üdvözletet intézett a párt tagjaihoz é­s funkcionáriusaihoz, valamint mindazok­hoz a ném­et hazafiakhoz, akik az elmúlt esztendőben fáradhatatlanul harcoltak a német­­egység helyreállításáért. — Németország nemzeti újraegyesítésé­nek programmja nagyszerű távlatot tár fel 1953-ra a német nép előtt: Nyugat-Német­ország lakosságának meg kell döntenie az Adenauer-rendszert, hogy szabaddá tegye az utat a német, nemzeti újraegyesülés kormánya számára — emeli ki a Német Kommunista­ Párt vezetősége újévi üdvöz­letében, majd a következőket szögezi le: Drew Middleton, a «New York Times» tudósítója Bonnból küldött beszámolójá­ban rámutat, hogy «Sztálin barátságos sza­vai komoly aggodalmat keltettek a nyugat­német szövetségi köztársaság kormányá­­ban». Sztálin újabb békekezdeményezése — állapítja meg a «New York Times» tudó­sítója — ismét nyomatékosan kihang­súlyozza, hogy a Szovjetunió békepolitikát folytat és ez a kezdeményezés alkalmas arra, hogy «még bonyolultabbá» tegye a — Sztálin elvtárs válasza a «New York Times» munkatársának kérdéseire, döntő segítséget nyújt a német hazafiaknak a né­met kérdés békés megoldására irányuló harcokban. Sztálin elvtárs nyilatkozata hatalmas visszhangot és na­gy örömet vál­tott ki az egyszerű emberek körében. Ezek az egyszerű emberek, mint szavaikból ki­tűnik, felismerték, hogy Sztálin elvtárs és békéhez vezető utat mutatja és támogatja a német nép igazságos küzdelmét. Sztálin elvtárs nyilatkozata után még nagyobb bűn a német nép és az egész emberiség ellen rinden lépés a bonni különszerződés megvalósítása felé. bonni és a párizsi szerződések ratifikálá­sát Middleton ezután így folytatja: «Jóllehet, Adenauer kancellár nem hajlandó nyilat­kozni, mégis biztosan el lehet mondani, hogy a Sztálin-nyilatkozat nyomán a leg­felsőbb kormánykörökben a s­zóbanforg­ó szerződések ratifikálásának további elhúzó­­dása fölött érzett aggodalom Bonnbach valószínűleg erősebb, mint bármely más nyugati fővárosban». rt A New York Times“ a Sztálin-nyilatkozat nyugatnémetországi hatásáról ­ Jóslat és valóság így, új esztendő táján a A nyugati burzsoá lapok előszeretettel bocsátkoznak jóslásokba, rózsaszín áb­rándokat festve a kijátszott és félrevezetett tömegek nyomorúságos egére. Ezek a jövendölések nem sok kockázattal járnak, mert egyrészt az emberek már az első percben sem na­gyon hisznek bennük, más­részt mire a szépségesnek beharangozott új esztendő keservekkel teli hónapjai véget érnek, az újból be­következett évforduló al­kalmából az említett újsá­gok m­ár a hazugságok friss áradatát ontják, ügyet sem vetve a tavalyi eresz­­tésre. S mivelhogy mosta­nában az amerikai polgár számára minden napnak megvan a maga külön gyö­nyörűsége, a tavalyi bajo­kat játszva feledtetik az idei gondok. Íme, nézzük például, mit ígért ma egy esztendeje az 1952. nem közön­séges esz­tendőre előfizetőinek az «U. S News and World Report» című amerikai új­ság: «A következő évben a jelenlegi jelekből ítélve jó idők következnek, job­bak, mint valaha. Az em­­berek általában jólétben fognak élni. Kevés ok lesz gondra, aggodalomra. Szórakozás, jólét lesz az ország célja. Az infláció 1952 ben ideiglenesen meg fog szűnni». Ez a januárban beígért «szórakozás és jólét» jú­liusban abban nyilvánult­­meg, hogy magában New York államban huszonhét­ezer lakás bérét emelték fel, főleg a szegénynegye­­dekben, ötszáznegyvenegy lakásból pedig simán kila­koltatták a bérlőket. A «Newsweek» című amerikai folyóirat az 1951-es év utolsó napján, decem­ber 31-én így írt a detroiti munka­nélküliségről: «Az elmúlt héten száz­húszezren voltak munka nélkül, csakne­m még egyszer annyian, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában». S hogy a helyzet 1952-ben sem változott, azt bizonyít­ja az «UP» hirücrynökscof detroiti tudósítójának 1952 februári jelentése: «A nagy gazdasági vál­ság éveinek szelleme kí­sért Detroitban A nagy­arányú elbocsátások oka a termelés átállítása há­borús vágányokra. Henry Ford nemrégiben ki­­len­­tette, hogy az autóipar­ban a pangás nem érhet véget egyhamar Megjó­solta, hogy csaknem két­százezer autógyári mun­kás válik munkanélkülivé Detroitban». Elképzelhető persze, hogy a mun­ka­nélküliség nem, «trond és aggodalom» az «US News» kiadói számá­ra. De már nekik sem le­het tiszta «szórakozás», hogy 1952 első negyedében (az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai sze­rint) a nagykere­skedelmi árueladások 1951 meg­felelő­­ időszakához képest, tizen­egy százalékkal csökkentek. Sőt, mint a «Wall Street Journal» leírta, a textilipar válsága egészen komoly méreteket öltött. ♦ A fonodák nyersgya­pot fogyasztása 1951 már­ciusától 1952 márciusáig 19 százalékkal esett... Az American Woolen Tröszt 24 üzeme közül hatot bezártak. A Paci­fic Mills gyárai csak ka­­pacitásuk 50 százalékát termelték ez év márciu­sában. A munkanélküli­ség (ez persze a gondtalan újévi lósokat mentin* nem érdekű) nő: 1951 márciusa és az idei március közt a mun­káslétszám 21.000rel csökken* a textiliparban és 170.000-rel a gépköre*, gyárakban». Ugyancsak a Street Journal» kö nx n^yrch­iU AU mm gazdaságában 1952 hoz viszonyítva au­ban 634 ezerre! munkanélküliek szál Az «AFP» hírügy jelentése szerint az iikai Egyesült Ál..unok 1952—1953-as költségvetési évének szeptember végén lezárt első , három hónapja folyamán a deficit 3.880.000.000 dollár volt. Ez az összeg több mint egymilliárddal múlja felül az elmúlt év hasonló idő­szakának deficitjét. Hiva­talos körök véleménye sza­vuit az 1952—1953-a­s költ­ségvetési év előreláthatólara több mint 10 milliárd­­dollá­ros deficittel zárul majd. S persze az infláció megállí­tását célzó jóslat is elég rosszul sikerült.. Erről Ber­nard Burton­nek a «Demo­cratic Nouvelle»» című fran­cia folyóiratban megjelent cikke tanúskodik: _ «Amerikában egyre több pénz van forgalomban. A dollár átlagban 50 száza­lékát éri 1939. évi értéké­nek, az élelmiszervásár­lásnál azonban csupán 43 százalékát. A dogozók fi­zetésüknek átlagosan egy­­harmadát adják le adok formájában . . .» Éretszínvonnal szempont­jából tehát így festett az az esztendő, amely «jobb­nak ígérkezett, mint vala­ha». Amiben csak af­­kor van némi igazság, ha elfor­dítjuk egy pillanatra sze­münket az amerikai tömeg­­nyomorról és a mammut­­válla­látok profitját ves­szük­­ vizsgálat alá Náluk való­­ban a­ jólét további emelke­déséről számolhatunk be. Az amerikai olajvállala­tok például igazán nem pa­naszkodhatnak. A Califor­nia­i Standard Oi­ Rt az év első negyedében több mint hárommillió dollárral nagyobb hasznot vágott zsebre, mint a megelőző év hasonló időszakában. A Shell Oil kétmillióval nö­velte profitját, a Philips Petroleum Company négy­gyel A «Journal of Com­merce» című lap je­lntése szerint 1952 harmadik ne­gyedében 235 társaság tiszta nyeresége elérte az 535 millió dollárt az 1951-es év harmadik negyedének 490 millió dollárjával szem­ben.­­ A legnagyobb repülőgép­­ipari­ társaság ,a harmadik negyedévben a múlt év ha­sonló időszakához számít­va, 54,1 százalékkal növel­te nyereségét , néhány adatból is lát­hatjuk, hogy az elmúlt év­ben val­óban nemigen akadt nyomorgó milliomos az Egyesült Államokban Szá­mukra ez az esztendő tény­leg «jobb volt, mint vala­ha*. S bizonyos fokig ért­hető is, ha a megvásárolt újság megvásárolt riporte­rével a saját pénzükért —■ maguknak jósoltatnak. . ★ A fn jósolt ez a «News* egyebeket is, például a koreai háborút illetően ilyeneket jövendölt: «A koreai háború vesz­teségei csökkenni fognak, vagy esetleg teljesen meg is szűnnek». Ezzel szemben, nem vég­leges adatok szerint, az ag­­resszorok csak június hó­napban több mint húszezer embert vesztettek, s ebből tizenegyezer amerikai volt. Októberben 63 ezer fő volt az «ENSZ-csapatok» vesz­tesége. Mennyivel másként szól­nának ezek a jövendölések, ha a «fürge» amerikai ri­portereknek a kényelmes szerkesztői szoba helyett valamelyik koreai lövész« árokban ,kéne jósolniuk ... A Atlanti Szövetség nagyobb létszámúak Vérmes remé­nyeket fű­­­­zött az említett új­­ság az agresszív Atlanti szövetséghez is: „Az erői lesznek, jobban felfegyve­­rezve és megszervezve».­Köztudomású azóta, hogy az elmúlt esztendő a mara­kodás jegyében telt el, a kiszemelt­«atlantiak» vona­kodtak kötélnek állni, noha­ a kötelet maga a Wall Street fonta a Marshal 11- segély keretében. A decem­berben tartott párizsi ta­nácskozásról a nyugati la­pok igen elkeseredett han­gon számoltak be, megje­gyezvén, hogy az egybe­­gyűlt miniszterek minden­ben élénken helyeseltek Ridgwaynek — kivéve a vállalt kötelezettségek be­tartását. Nem csoda, ha a «The Observer» című lap szerint «a csalódott és megdöb­bent amerikai küldöttség hazaérkezése után új ter­veket dolgoz majd ki». McCormick a «New York Times»-ben mindenesetre a jövendöléssel homlokegye­nest ellenkező tényállást szögezett le, kimondván, hogy •az európai egység irány­­az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyúva újabban nagymértékben meggyengült», beköszöntött új esz­tendő alkalmából bi­zonyára újból megindulnak a jóslatok, újból beígérik a« megcsalt millióknak a «szó­rakozást és a jólétet». De , a tőkés országok dolgozói egyre nagyobb számban tudják és értik meg, hogy minden sajtóhazugságon túl, elnyomóik csak egy­fajta programmot tartanak szem előtt: «.A maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének ki­­zsákmányolnia, tönkretétele és nyomorbadöntése út­­­­ján...» A saját bőrükön tanulták meg, hogy ez nem jóslat. Törvény: Darvas Szilárd

Next