Szabad Nép, 1953. augusztus (11. évfolyam, 213-243. szám)
1953-08-01 / 213. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ÁRA 20 FILLÉR SZOMBAT, 1953 AUGUSZTUS 1 A KŐMŰVESEK SZTAHANOV MOZGALMÁNAK FELLENDÍTÉSÉÉRT A Központi Vezetőség határozatának, a kormány programmjának végrehajtása nagy feladatokat ró az építőiparra. Az új gyárak építésének nagy munkája mellett most fokozott erőfeszítéseket követel majd a felemelt lakásépítési Programm megvalósítása. Az építőipar nagy hivatása: olcsóbban, jobban és gyorsabban építkezni a dolgozó nép javára. A Sztahanov-mozgalom hatalmas segítséget adhat e célok eléréséhez. A magyar építőmunkások, különösen a kőművesek, az elsők között ismerték fel a munkaverseny magasabb formájának, a sztahanovista módszerek kialakításának és elterjesztésének nagy jelentőségét hazánkban a szocializmus építésének körülményei között. Pozsonyi Zoltán, Fábik József és sok más sztahanovista kőműves neve országszerte ismertté lett, a legjobb sztahanovisták bemutatói nagy érdeklődést váltottak ki az egész iparban. Különösen nagy szeretettel fogadták építőmunkásaink, kőműveseink, az egész dolgozó nép a hírneves szovjet sztahanovista épitőmunkásokat. Savljugin, Makszimenko, Romanov elvtársakat, akik látogatásaik alkalmával baráti segítőkészséggel mutatták be a szovjet építőmunkások élenjáró munkamódszereit. A szakszervezet és a minisztérium is magáévá tette az új munkamódszerek széleskörű elterjesztésének ügyét. S ha történtek is hibák, ez a munka kezdetben alapjában véve helyes irányban folyt. Sztahanovista iskolák indultak, a legkiválóbb sztahanovistákból instruktor-hálózatot szerveztek,sőt később sztahanovista instruktorképző-iskolák is alakultak. A szakszervezet és a minisztérium tervezett intézkedéseit közös Sztahanov-fejlesztési munkatervben foglalta össze. Mindez együttvéve azt eredményezte, hogy az építőipari Sztahanov-mozgalom örvendetesen elterjedt. 1951-ben és 1952 első felében már száz és száz építőmunkás, különösen kőmüvesbrigád alkalmazta a sztahanovista módszereket. Míg 1951 elején — a statisztika szerint — a Sztahanov-falazási módszerek alkalmazásának aránya az összes falazási munkákhoz viszonyítva még csak 29,5 százalék volt, ez az arány tavaly júniusig 55 százalék fölé emelkedett. A sztahanovista falazásról készített statisztika szerint azonban ez az arány azóta körülbelül 46—47 százalékra esett vissza. de a viszonylag csekély visszaesést jelző 46—47 százalékos adat nem tükrözi a valóságos helyzetet. Ez a szám ugyanis — hamis. A.- jelentések nem tesznek különíséget a sztahanovista és a régi, egyéni módszer szerint végzett falazás között a 38-as és annál szélesebb, tehát a leggyakrabban alkalmazott felmenő falak esetében. Sőt,ezen túlmenően a legtöbb építésvezető «Sztahonov-falazásnak» nyilvánít minden egyéni módszer szerint végzett falazást, ha az úgynevezett zsinórkalodával készül, vagy ha a kőműves személy szerint megkapta a sztahanovistai címet. Mindenképpen «sztahanovista munkaként» jelenti a brigádban végzett falazást, még akkor is, ha a brigád kizáró 5i tag szakmunkásokból áll. Ho ott tudvalévő, hogy a sztahanovista kőműves-munkamódszereknek éppen az a közös alapelvük, lényegük, hogy a munkafolyamatot — amelyen egy megfelelő létszámú brigád dolgozik — felbontják és minden olyan mozzanatot (habarcsterítést, tégla adogatást stb.), amely nem igényel feltétlenül szakképzettséget, segédmunkással végeztetnek el. Éppen ezek a reódszerek biztosítják a munkának olyan magas termelékenységét, amelyet a régi módon dolgozó kőműves sohasem érhet el. A valóság tehát a félrevezető statisztikai kimutatásokkal szemben az, hogy tavaly nyár óta a minimálisra csökkent a sztahanovista kőműves-munkamódszerek alkalmazása hazánkban. A sztahanovista módszerrel dolgozó, tehát segédmunkásokat magában foglaló kőművesbrigád ma olyan ritka, mint a fehér holló. Ezek a brigádok a múlt év második felétől kezdve sorra feloszlottak, szétszéledtek. A Botocska, Rajos, Jeszenovits sztahanovista falazóbrigádokat például mindenki ismerte Sztálinvárosban. Kiváló eredményeik köztudomásúak voltak. Ezek a brigádok már csaknem egy éve nincsenek meg. Szigetszentmiklóson a Repcsik- és Draspó-brigád járt az élen a sztahanovista módszerek alkalmazásában. A Repcsik-brigád is feloszlott a múlt nyáron, Draspóék pedig még próbálkoztak egy ideig, aztán ők is abbahagyták. És így folytathatnánk hosszú sorban. Aki bomlasztotta fel a sztahanovista kőműves-brigádok százait és taszította vissza a falakómunkát oda, ahonnan évekkel ezelőtt elindult? A bajok első oka az, hogy lényegében megszűnt a sztahanovista kőművesmunka felső állami irányítása. Hosszú időn át az építésügyi minisztérium műszaki főosztályának sztahanovista osztálya maga próbálta elvégezni az építőipari Sztahanov-mozgalom műszaki irányításának nagy feladatát. Az osztály kiterjedt sztahanovista instruktorhálózatot épített ki. Ebben az időben az építőipar vezetői — a minisztériumban csakúgy, mint a trösztöknél és a vállalatoknál — a Sztahanov-mozgalmat a sztahanovista osztály és az instruktorok reszortfeladatának tekintették, a maguk nem foglakoztak vele. E hiba kijavítására átszervezték a minisztérium sztahanovista osztályát s most már csak a mozgalom elvi irányítását bízták rá. De a minisztérium termelési főosztályainak vezetői, a trösztök, a vállalatok igazgatói és főmérnökei, a műszakiak — akiknek az lett volna a feladatuk, hogy a Sztahanov-mozgalom élére álljanak, minden erővel igyekezzenek gyorsítani terjedését — jórészt ezután sem foglalkoztak ezzel. Az instruktorok most már sehonnét sem kaptak irányítást. A Sztahanov-mozgalom mirszaid irányításának ügye így két szék között a pad alá esett. Sok instruktor például — kelő irányítás híján — egyre kevésbbé vége-'*“ eredeti feladatat s ehelyett inkább más munkakörben, mint főművezető stb. kapott beosztást. Ezzel függ össze, hogy a sztahanovista módszerek fejlesztésének, elterjesztésének műszaki feltételei számos munkahelyen továbbra is hiányoznak. Az építésvezetők jelentős része nem biztosítja a szükséges nagyobb munkaterületet, több anyagot, folyamatos anyagellátást a sztahanovista falazás számára. Komlón, az ország egyik legnagyobb lakásépítkezésén például sokszor egy-két órára elakad a habarcsellátás. Ilyen feltételek mellett természetesen nagyon nehéz sztahanovista módszerekkel dolgozni. Gyakori tünet, hogy az elmaradásokat — termelékenyebb módszerek alkalmazása helyett — inkább több munkaerővel próbálják behozni, így egyes építkezések túlzsúfoltak, ami persze akadályozza a sztahanovista munkát. A bajok másik oka az, hogy a kőművesmunkáknál nem alkalmazzák helyesen a szocialista bérezés elveit. A népgazdaság és az egyes dolgozók érdekei egyaránt azt követelnék, hogy a bérezés anyagilag ösztönözzön az élenjáró, termelékenyebb sztahanovista módszerek alkalmazására. A múlt év közepén hiénát lapított bérezés szerint viszont sok esetben kevesebbet keres az, aki sztahanovista módon falaz, mint az elavult módszerrel, egyénileg dolgozó kőműves. Nem csoda, ha ez elkedvetleníti kőműveseinket az új, élenjáró módszerek alkalmazásától. Végül a bajok harmadik oka: ellanyhult a sztahanovista módszerek terjesztése érdekében végzett politikai tömegmunka. Nem folyik agitáció a kőművesek körében, hogy minél többen alkalmazzák a sztahanovista módszert ,de nem folyik agitáció a műszakiak körében sem, hogy több szívvel, lelkesedéssel támogassák a Sztahanov-mozgalom terjedését. Általános jelenség, hogy a funkcionáriusok nem ismerik, vagy csak felületesen ismerik az építőipar élenjáró módszereit. Enélkül pedig nem lehet a Sztahanov-mozgalom érdekében jó politikai,, mozgalmi munkát végezni. A munkások leleményességének eredményeként hol itt, hol ott bukkan fel egyegy jó kezdeményezés, figyelemreméltó,hasznos munkamódszer. Sajnos azonban az építők szakszervezete sem fordít kellő figyelmet az ilyen kezdeményezésekre. Az építőipari pártszervezetek, az építőipar kommunistái nem bátorítják, nem támogatják eléggé az úttörőket, nem harcolnak az új módszerek elterjesztéséért. Pedig ez a közömbösség, részvétlenség a Sztahanov-mozgalom legfőbb ellensége. A kőművesek Sztahanov-mozgalmának visszaeséséért elsősorban az építők szakszervezetét és az építésügyi minisztériumot terheli a felelősség. Már régen fel kellett volna fedniök ezeket a súlyos hibákat. Erre azonban csak nagy késéssel, a legutóbbi időben került sor. A minisztérium és a szakszervezet most megvizsgálta a kőművesek Sztahanov-mozgalmának helyzetét és a mai napra összehívta az országos sztahanovista kőműves-konferenciát. Ennek a konferenciának az a feladata, hogy feltárja a mozgalom fejlődését gátló mulasztásokat, s hasznos javaslatokat tegyen a sztahanovista módszerek tartós elterjesztése érdekében. Arra kell törekednünk, hogy minden építkezésen — s különösen az egyre szélesedő lakásépítkezéseken — megtalálják a sztahanovista falazás alkalmazásának módjait, kidolgozzák az ennek megfelelő helyes munkaszervezési formákat. Különösen nagyjelentőségű a szalagrendszerű gyorsépítkezések továbbfejlesztése. Munkásosztályunk, dolgozó népünk most augusztus 20-ra, alkotmányunk nagy ünnepére készül. Az augusztus 20-i verseny lendületében új életre kell kelteni a kőművesek Sztahanov-mozgalmát is! A tervezőknek, és az építkezést irányító műszaki vezetőknek, a pártszervezetek, a szakszervezetek, a DISZ funkcionáriusainak és maguknak az építőmunkásoknak közös erővel azért kell küzdeniök, hogy ez a mozgalom teljes sikerrel betölthesse nemes hivatását, segítse pártunk, kormányunk nagyszabású építkezési programmjának mielőbbi megvalósítását, népünk jólétének további emelését. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezeti tagok háztáji földterületének növeléséről A «Magyar Távirati Iroda» jelenti: A minisztertanács a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok alapszabályának a háztáji föld területére vonatkozó rendelkezéseit az alábbiak szerint módosítja: 1. Az alapszabályban jelenleg fél-háromnegyed kataszteri Holdban megállapított háztáji földterület nagysága 1953 szeptember 1-től kezdődően 1 kataszteri holdig terjedhet. 2. Háztáji földterületre a családtagok számára való tekintet nélkül minden olyan termelőszövetkezeti család jogosult, amelynek külön háztartása van. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke HAZÁNK EGY NAPJA A diósgyőri durvahengerdében (Tudósítónktól.) Diósgyőr, július 31. Aki a Lenin Kohászati Művek hengerdéje felé tart, szembetalálja magát egy táblával. A táblán felirat: «Adósságunk, amelyet törlesztenünk kell». De a táblán lévő adatokból kiderül, hogy a durvahengerbe júliusban nem törlesztette, hanem tovább növelte adósságát. Július 29-ig a havi terv esedékes részét csak 85,2 százalékra teljesítette. Kétségtelen, hogy a durvahengermű munkáját jelentős mértékben a martin elmaradása gátolja. A martin ugyanis vállalta, hogy folyamatosan biztosítja a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű anyagot a hengermű számára , de kötelezettségét nem teljesíti. A hengerműben azonban azt állítják, hogy ez az elmaradásuk egyetlen oka. Ez pedig nem igaz, komoly felelősség terheli magát a durvahengerművet is. A durvahengermű gépészeti részlege rossz munkát végez. Nem javítja ki idejében a berendezéseket, feladatait nem végzi alaposan, lelkiismeretesen. Vegyük például a július 16-i munkanapot: a triósor 350 percet állt gépészeti hiba miatt. Július 17-én a blokksoron 85 perc, 18-án ugyancsak a blokksoron 65 perc, a gerendasoron 225 perc veszett kárba gépészeti hiba miatt. S így folytathatnék a felsorolást. A durvahengermű vezetői nem mozgósítják eléggé a kollektívát a nehézségek leküzdésére, a termelés fellendítésére. Ha megkérdezzük a vezetőket: tettek-e a dolgozók felajánlást augusztus 20-ra, azt felelik: igen. A felajánlások szövege meg is található a szakszervezeti irodán. A hiba ott van, hogy sem a felajánlás megtételekor, sem azóta nem beszélték meg alaposan a dolgozókkal a vállalt kötelezettségeket. A durvahengermű vezetői — ahelyett, hogy a dolgozók aktivitására építenének — inkább a terv csökkentésében «reménykednek». Úgy vélik: nem a többtermelés vezet el a 100 százalékhoz — hanem a terv leszállítása. Ez a nézet azután tovább terjed, leszereli a dolgozók lendületét, versenykedvét. Pártunk, kormányunk emelni akarja a dolgozó nép életszínvonalát, köztük nem utolsósorban kohászaink életszínvonalát is. De ehhez az kell, hogy nőjön a termelés. A termelés növekedése pedig elképzelhetetlen a hengereltacél-termelés emelkedése nélkül. Erre gondoljanak a diósgyőri hengerészek és lendítsék fel az augusztus 20-i versenyt, harcoljanak kettőzött erővel adósságuk törlesztéséért.☆ Nagy János egyeki traktoros és Cseh Kálmán cséplőcsapatának kiváló teljesítménye Egyek, július 31. A hajdúmegyei Egyeken az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gabonaosztagjai mellett Nagy János traktoros és Cseh Kálmán cséplőcsapata 1070-es géppel pénteken délután három órakor elcsépelte az ötvenedik vagon gabonát. Nagy elvtársék a gépállomások cséplőcsapatai közül az országban elsőnek érték el ezt a szép eredményt. A versenyben második, a szintén egyeki Varga Ferenc traktoros és Herbák József cséplőcsapata. Ők péntekig, lOTO-os géppel 4701 mázsa gabonát csépeltek el. A harmadik helyet továbbra is a villányi Penke József és Stefsik István cséplőcsapata tartja. Ez a cséplőcsapat, 1070-es géppel 3945 mázsa gabonát csépelt el. A cséplőcsapatok versenyében pénteken a bácsbokodi Tóth Szilveszter helyére Gábor Imre, a pocsaji gépállomás traktorosának cséplőcsapata került a negyedik helyre. Gábor Imréék, 1370-es géppel péntekig 4753 mázsa gabonát csépeltek el. Különösen szép eredményt értek el csütörtökön, amikor gépükön 430 mázsa gabonát eresztettek át. Az ötödik helyet (a mórahalmi Pintér Szilveszter eddigi helyét) a mezőfalvi Kiss Iános és Varga Ferenc cséplőcsapata foglalta el. Ők 1070-es géppel 3600 mázsás teljesítményt értek el. Pintér Szilveszterék csapata jelenleg 3361 mázsánál tart. Párosverseny a várpalotai bányászlakásépítők és az ajkai lakótelep építői között Várpalota, július 31. A várpalotai 71/3-as építő vállalat dolgozói újabb kétemeletes, 60 lakásos ház építését kezdték meg. Az építkezés a tervezettnél három hónappal későbben indult, a dolgozók azonban mégis úgy határoztak, hogy határidőre, 1954 március 31-re, kifogástalan minőségben átadják az új lakásokat a bányászoknak. Az építkezés meggyorsítása érdekében városversenyre hívták az ajkai lakótelep építőit és a következő vállalásokat tették: «Fokozott gondot fordítunk a munkavédelemre. Tervünket minden hónapban túlteljesítjük, a részhatáridőket betartjuk. Alkalmazzuk a gyorsfalazást és a belső falfelületeket géppel vakoljuk. Így öt-öt hét munkaidőt takarítunk meg. Ezenkívül szervezünk egy 3000 téglás sztahanovista kőművesbrigádot és a zsaluzó anyag felhasználásánál 25 ezer forintot takarítunk meg». Az ajkai építők nem késlekedtek a válaszszák s a következőket írták: «örömmel üdvözöljük a várpalotai építők kezdeményezését. Ez a párosverseny elősegíti, hogy a várpalotai bányászok és az ajkai dolgozók előbb jussanak szép lakáshoz. A versenyfeltételek valamennyi pontját elfogadjuk. Vállaljuk, hogy az idén 93 lakást teljesen készen átadunk és 150 ezer forint értékű anyagot megtakarítunk. (Tudósítónktól.) Hévíz — itt, Keszthely mellett, a Dunántúl közepén — egy darab ittmaradt trópusi táj. A tára környéke is festői látvány, hát még a tó ... Reggelenként különösen csodálatos látvány a hatalmas fák koszorújában csillogó víztükör. A levegő hűvös, a napsugár alighogy átszüremlik a fák lombjain, s a víz színét elborítja a feltörő párafelhő. Kénes illat terjeng a levegőben: eleinte szokatlan, de később már szinte hiányzik, ha nem érzi az ember. A tó színén lótuszvirágok— Hévíz sajátos «forró égövi» növényei. A korareggeli órákban még kihalt, csendes a tó környéke, a fürdőzök csak a reggeli után, kilenc óra tájban lepik el a partot. Egyetlen csónak reng még csupán a vizen: Cziráky József hidrogeológusé, a Balneológiai Kutatóintézet munkatársáé. Rendszeresen vizsgálják a tó vizének hőfokát, mélységét, gyógyító erejét. A közelmúltban búvárok ereszkedtek le, s megállapították, hogy a víz 35,6 méter mélységből tör fel, méghozzá oly nagy mennyiségben, hogy a tó vize szinte naponta cserélődik. A 37 fokos víznek nagy gyógyító hatása van. Elsősorban a reumás megbetegedések és a sérülések utáni ízületi bántalmak gyógyulását segíti. Nagy nemzeti kincs ez a tó. S e kincs egykori gazdái, a Festetich grófok milliókká gyarapították vagyonukat a tó idegenforgalmából. Akkoriban drága pénzért osztogatták itt a gyógyulást. Szomora Vilmos kisterenyei bányász a tőkések vizes, egészségtelen tárnáiban reumát kapott. De a bányabárók és a Festetichek világában sohasem juthatott volna el Hévízre. Adóst itt üdül, gyógyítja sokesztendős betegségét. «Úgy érzem, valósággal újjászülettem itt...» — mondja Hévíz új arcához immár szervesen hozzátartozik a vegyipari dolgozók, az építőmunkások, a vasasok, a postások, az Autótaxi Vállalat, a Szegedi Kenderfonó és a többi gyár, üzem, hivatal, szakszervezet üdülője. Hozzátartozik az újjáépített Állami Fürdőkórház, a SZOT központi étterme és konyhája ,s hozzátartoznak az egymást szinte megszakítás nélkül követő építkezések, amelyek ■ még szebé, még korszerűbbé teszik az üdülőépületeket, újakat emelnek a régiek mellé. Az idén új nevezetességgel, új, fontos intézménnyel gazdagodott Hévíz. Itt kezdte meg működését hazánk első üdülőszanatóriuma. Nem teljesen egészséges, de munkaképes dolgozók pihennek itt. Az üdülőszanatóriumok lakói a pihenés, szórakozás közben állandó orvosi felügyelet alatt vannak, megfelelő kezelésben részesülnek, hogy az üdülési idő végén ne csupán kipihenten, hanem jobb egészségben is távozzanak, mint ahogyan ideérkeztek. Az üdülés időtartama itt három hét s ez az üdülés teljeseningyenes. Az üdülőszanatóriumban otthon érzik magukat a dolgozók. Bezsák János, a Szombahelyi Mezőgazdasági Gépgyár munkása büskén vezeti végig a látogatót 3 gyönyörű padon, egyenként mutogatja a szebbnél-sze virágokat, fenyő- és almafákat. S odabe, az épület ragyogóan tiszta, hófehér szobiban, ebédlőjében, mindenütt igazi kényere gondos ellátás várja a vendégeket. Orvöse ápolónők, korszerű orvosi felszerelés ad meg az új intézmény szanatóriumjellegét, ( ugyanakkor számtalan szórakozási lehetőst mozi, színielőadás, rádió, könyvtár, sak ’■sztal-tenisz, a különféle társasjátékok égő sora — jelzi, hogy a betegek mégsem közöségek« szanatóriumban vannak, hanem egúttal üdülnek is. A társalgóban gyakran összegyűlnek a f benő dolgozók, beszégetnek a világ esemnyeiről, s elujságolj egymásnak gyógyuljuk «híreit» is. «Akkor idejöttem, bizos nehezemre esett mozgás — meséli Silágy Lajos, a debreni 2. számú posthivatal dolgozója. .A kezelés nagyon szát segített». — A tőbiek is arról beszének mennyivel egésségesebbnek érzik mgukat, mint az üdül előtt. Egyikük iszappakolást, más masszázst, agyóg tornát dicsér. Délre jár. Odale a tó sima tükre ma már ezer színben és lógva veri vissza napsugarakat. Virítnak a lótuszvirága Önfeledt kacagás, vdám zsongás tölti be levegőt. Hévízen valban «szórakozv, gyógyulnak az er HAZÁNK ÜDÜLŐHELYEIN SZOT !, »zámir üdülőszanatórium» parkját».«, hévízi Felvitel: Riv Mikkeberek. Szorgos munka a gyöngyösi járásban Heves megyében, a gyöngyösi járás községeiben már kora hajnalban megkezdődik a munka. Megindulnak a gabonával megrakott szekerek, búgnak acséplőgépek. A járás dolgozó parasztjainak munkáját máris siker koronázta: elnyerték a megye legjobb járását illető vándorzászlót. A járás területén e hét közepéig tizenegy község dolgozó parasztsága fejezte be a hordást, mintegy hétezer gazda pedig már a csépléssel is végzett. A cséplőgépek mellől július 29-ig több mint 170 vagon gabonát vittek a begyűjtőhelyekre. A gyöngyösoroszi «Február 24» tsz tagjai például a termés betakarítása után példásan teljesítették beadási kötelezettségüket, s ma már a szabadpiacon értékesíthetik feeslegüket. A szép termésből bőven jut a tagok kamrájába is, addig munkaegységenként öt kiló búzát osztottak ki. Besenyei Lajos például, aki már 270 munkaegységet szerzett, több mint 13 mázsa búzát vitt laza. A községek közül Atkár szövetkezeti közeg dolgozó parasztjai szerezték meg az első helyet: a gabonalevadás kötelezettségétélesítették, s nyomban megkapták a szabadliadi értékesítés jogát. A szép eredmény elérésében nagy része van a Micsurin tsz-nek, amely 12 vagonnyi kötelezettségét az elsők között teljesítette. A tsz tagjai már kiszámíották, hogy a tízszázalékos beadási kedveznén" után legalább egy kilóval több gabonát lopnak" munkaegységenként. A járás dolgozó parasztjai most ígéretet ettek, hogy augusztus 10-re befejezik a gabona cséplését és — a törvény szerint — ■ddig teljesítik beadási kötelezettségüket is. Ak! Elutazott a IV. VIT magyar küldöttsége Budapest, július 31. Pénteken reggel a DISZ központja előtt, a Múzeum-kertben gyűltek össze azok a fiatal ifjak és leányok, akik a bukaresti Világifjúsági Találkozón képviselik a magyar ifjúságot. Vidám dallal gyülekeztek a hímzett világoskék blúzba, krémszínű rakott szoknyába öltözött lányok, kék inget, krémszínű nadrágot viselő fiúk Fél tízkor indultak útnak a fiatalok. A járókelők közül sokan kisérték a vidám, fegyelmezett menetet. A Nyugati pályaudvarnál többszázfőnyi tömeg várta ifjúságunk küldötteit. A küldöttek felsorakoztak az ünnepi emelvény előtt. A himnusz hangjai után Várhegyi György búcsúztatta a küldöttség tagjait. — Országunk minden részéből a fiatalok és felnőttek százezreinek gondolatai szállnak most felétek — mondotta. — Képviseljétek méltóan népünket a világ ifjúságának hatalmas békét alapozóján, erődítsétek a barátságot a világ békeszerető ifjúságával, harcoljatok a béke megvédéséért ! Népünk és ifjúságunk azzal bíz meg benneteket, hogy tolmácsoljátok a világ ifjúságának a magyar nép és a magyar ifjúság törhetetlen békeakaratát. Az elutazó VIT-küldöttség nevében Zsumbera Ernő, a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár sztahanovista esztergályosa mondott köszönetet azért a megtiszteltetésért, hogy a XIV. Világifjúsági Találkozón a magyar ifjúságot képviselhetik. Ezután a küldöttek a DIVSZ-induló hangjai mellett elfoglalták helyüket a gyönyörűen feldíszített vonatban, amely a vidáman éneklő,fiatalokkal elindult Bukarest felé A magyar fiatalok vonata pénteken az esti órákban gördült ki a biharkeresztesi állomásról. Az állomáson ünnepélyesen búcsúztatták a fiatalokat. A vonat a magyarromán határon a béke kék színével bevont diadalkapun haladt át, s vitte tovább Bukarestbe dolgozó népünk fiataljainak küldötteit. (MTI) Vidáman búcsúznak társaiktól a VIT-re induló magyar fiatalok. Felvétel: Bartal Ferenc, Magyar Foto A MAI SZÁMBAN A füzesgyarmati Vörös Csillag tsz tagjai A «Szabad Nép» postájából (2. oldal) harcrakeltek: «Megvédjük szövetkeze- Az ipari termékek minőségének védelmétünket!» (2. oldal) ról (2. oldal) A Szovjetunió Kommunista Pártjának A földművelésügyi miniszter utasítása az ötvenedik évfordulóra — Írta: P. Posz- ingyenes állatorvosi szolgáltatások szapjelov (2—3. oldal) bályozásáról (2. oldal) Testvéri örömmel ünnepli a magyar nép a koreai fegyverszünet megkötését — Békenagygyűlés Budapesten (3. oldal) Akii. világifjúsági kongresszus felhívása a világ ifjúságához (4. oldal) Éles bírálatok az amerikai külpolitikával szemben az angol alsóházban (4. oldal) Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének. PEKING A koreai fegyverszünet aláírása alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és a Kínai Népköztársaság kormányának. Az egész világ békéjéért vívott koreai szabadságharcot a bátor koreai nép és a hős kínai népi önkéntesek vitték diadalra. A koreai háború befejezése a Szovjetunió vezette béketábor történelmi jelentőségű győzelme. A békeszerető magyar nép sok sikert kíván a nagy kínai népnek a győzelem megszárdításához és a hatalmas Kínai Népköztársaság felvirágoztatásához. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Elevenebbé tesszük a négy textilipari kikészítő üzem versenyét A Goldberger-gyár igazgatójának nyilatkozata Budapest, július 31. Hazánk négy nagy kikészítő üzeme, a Goldberger, a Textilfestőgyár, a Pamutkikészítő és a Kistext már hosszú ideje versenyez egymással. A verseny nagy lendítő erőt jelent a négy üzem munkájában. Most, amikor kormányunk programmja új nagy feladatokat ró textiliparunkra, megnövekedett a verseny jelentősége. Hartai László elvtárs, a Goldberger Textilnyomó és Kikészítőgyár igazgatója a versennyel kapcsolatban a következőket írja: «Gyárunk dolgozóival megvitattuk pártunk és kormányunk programmját. Dolgozóink ennek ismeretében nagy lelkesedéssel tették meg felajánlásaikat alkotmányunk tiszteletére. Felajánlásunk teljesítésével a négy üzem közötti versenyben az élre akarunk kerülni. Elhatároztuk, hogy a harmadik negyedévben az elsőrendű áruk előirányzott árainát 0,5 százalékkal túlteljesítjük, ugyanakkor a tervezettnél többet érmelünk, és tervünket 104 százalékra teljesítjük. Fontos feladatunk a palmirszövetek minőségének megjavítása. Ezért tervezőink elhatározták, hogy új, ízléses, derűs, virágos mintákkal elégítik ki népünk igényeit. A négyes verseny eredményeit növelné a verseny gyakorbb értékelése. Eddig hosszabb időközönként történt az eredmények értékelése és így késöbben vált ismertté a verseny állása. Most meg akarjuk valósítani, hogy dekádonként ismerjük meg versenytárváink eredményeit, « ezzel is elevenebbé, lendületesebbé tegyük versenyünket». A tompai állami gazdaságban befejezték a cséplési Tompa, július 31. A tompai állami gazdaság, élenjárt az aratásban. Jól kihasználta aratógépeit, kombájnjait. A jó szervezőmunka eredményeképpen a gazdaságban csütörtökön befejezték a cséplést is. A sikerhez Balázs Imre cséplőcsapata 2718 mázsa gabona elcséplésével járult hozzá. Több mint 15 vagon gabonát csépelt a Varga-cséplőcsapat is. A tompai állami gazdaság cséplőgépei most átmennek a tompai tszcs-be és ott segítik a gyors betakarítást. Megtette próbaútját az ifjúsági hajó A Gheorghiu-Dej Hajógyárban a VIT tiszteletére folyó versenyben jelentős eredmény született. A Szovjetunió számára " exportra készülő 1100 tonnás kereskedelmi hajót, amelynek építését a gyár fiataljai vállalták, 80 nap alatt elkészítették. Az ifjúsági hajó csütörtökön tette meg próbaútját. (ATTI)