Szabad Nép, 1953. augusztus (11. évfolyam, 213-243. szám)

1953-08-17 / 229. szám

4 Phenjan, augusztus 16. (Új-K­ína) Kim Ir Szon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságg Minisztertanácsának elnöke augusztus 13-án táviratot intézett G. M. Ma­­lenkovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez, amelyben köszönetet mond a szov­jet kormánynak a Korea újjáépítéséhez nyúj­tott egymiliárd rubeles segítségért. A távirat szövege a következő: .A koreai nép végtelenül hálás azért, hogy a szovjet kormány elhatározta: egymiliárd rubelt juttat Korea népgazdaságának helyre­állítására és fejlesztésére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, az egész koreai nép és a magam nevében mélységes hálámat fejezem ki Ön­nek, Önön keresztül a szovjet korm­ánynak és az egész szovjet népnek a szovjet kormány által nyújtott állandó és turdalmas segítsé­gért. A nagy Szovjetunió nemcsak hogy felsza­badította a koreai népet a japán imperializ­mus igája alól, hanem a felszabadulás első napjától kezdve sok vonatkozásban támogat­ta és segítette a valóban demokratikus, füg­getlen ország megteremtéséért vívott harcá­ban, lehetővé téve ezzel, hogy hatalmas de­mokratikus bázist építsünk hazánk északi ré­szében. Mialatt a koreai nép nemzeti felszabadító háborúját vívta az amerikai imperialista ag­­resszorok és lakásaik ellen, a szovjet nép anyagi és erkölcsi téren egyaránt önzetlen támogatásban részesített bennünket, bátorí­totta a koreai népet a győzelem kivívására. A szovjet kormány elhatározta, hogy egy­­milliárd rubellel segít rajtunk. Ez mérhetetlen ösztönzés a koreai nép számára, amely a háború pusztította népgazdaság gyors helyre­állításának és fejlesztésének hatalmas fel­adata előtt áll. A szovjet kormány elhatáro­zása határtalanul erősíti az egységért és a függetlenségért vívott harcunk végső győ­zelmébe vetett hitünket. Az egész koreai nép szilárdan eltökélte, hogy minden eszközzel erősíti hazánk demokratikus elődjét és a nagy Szovjetunió által őszintén felajánlott jelentős összegű pénzügyi segítséget a nép életkörülményeinek stabilizálására, a nép­gazdaság helyreállítására és hazánk iparosí­tása gazdasági alapjainak lerakására fordítja. Kim Ir Szen elvtárs távirata G. M. Malenkov elvtárshoz Kim Ir Szen marsall napiparancsa Korea felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából Phenjan, augusztus 16. (Új-Kína) . Kim Ir Szen marsall, a koreai néphadse­reg főparancsnoka augusztus 15-én napi­parancsot intézett a koreai néphadsereg összes tisztjeihez és legénységi állományú harcosaihoz Koreának a japán imperialista uralom alól történt felszabadulása 8. évfor­dulójának megünneplésére. A napiparancs ismerteti azt a jelentős szerepet, amelyet a Szovjet Hadsereg Ko­reának a japán imperializmus alóli felsza­badításában betöltött és megemlékezik arról az önzetlen segítségről, amelyet a szovjet nép Korea békés építésének időszakában Koreának nyújtott. Az amerikai imperialis­ták fegyveres inváziója ellen vívott ellen­állási háború három esztendeje alatt a ko­reai nép és a hős koreai néphadsereg szün­telenül segítségben és támogatásban része­sült a nagy Szovjetunió vezette demokra­tikus tábor részéről és a testvéri kínai népi önkéntesek fegyveres segítségével meghiúsí­totta a támadók aljas terveit. A trapiparancs ezután rámutat: a koreai néphadsereg jelenlegi legfontosabb feladata, hogy éberen őrködjék a koreai nép békés al­kotómunkája felett, és tevékenyen segítsen talpra állítani a népgazdaságot. A napiparancs felszólítja a néphadsereg összes tisztjét és legénységi állományú har­cosát, hogy jól gondozza fegyverét és kato­nai felszerelését, tökéletesen sajátítsa el azok használatát és szüntelenül emelje k­atonai és politikai ismereteinek színvonalát. A napi­­parancs elrendeli, hogy az összes parancs­nokok alaposan tanulmányozzák a szovjet katonai tudományokat, tanulmányozzák és sajátítsák el a haza felszabadításáért vívott háború gazdag tapasztalatait, hogy tovább­fejlesszék operatív képességeiket és javítsák a kiképzés munkáját. Felszólítja a­ néphad­sereg valamennyi harcosát a fegyelem to­vábbi megszilárdítására. «Bizonyos vagyok benne — hangsúlyozza Kim Ir Szen marsall — hogy a néphadsereg összes tisztjei és legénységi állományú har­cosai, akik megacélozódtak a felszaba­dító háborúban, minden bizonnyal becsülettel teljesítik ezidőszerinti feladataikat­. A napiparancs elrendeli, hogy 124 löveg 24 diszössztüzet adjon Phenjanban, Vonszan­­ban, Hamhungban és Namposziban. A fegyverszünet megkötése óta az amerikaiak 44 alkalommal szegték meg az egyezményt Keszon, augusztus 16. Vu Min, az «Új-Kína» hírügynökség kü­­löntudósítója jelenti. Szopharom reggel jelentés érkezett arról, hogy Munszan közelében az Imzsin-folyó hídjának úgynevezett «őrsége» koreai-kínai vöröskeresztes képviselőket sebesített meg. Ez közvetlenül azután történt, hogy Kocsedo szigetén könnygáztámadást intéztek a koreai­­kínai vöröskeresztes képviselők ellen. A hír hatalmas felháborodást keltett Keszonban. A délkoreai had­ifog­lytá­borokat látogató vörös­­keresztes képviselők tevékenységének akadá­lyozása olyan méreteket öltött, hogy fizikai erőszakot a­lkalm­a­znak a vöröskeresztes kép­viselők ellen és megsebesítik őket. Munszan közelében a koreai-kínai vöröskeresztes kép­viselőket, akik a fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseinek megfelelően emberiességi szolgálatokat igyekeztek tenni a hadifoglyok­nak, a mellükön és a lábszárukon sebesítették meg. Ezek a tények a fegyverszüneti egyez­mény megszegéséről tanúskodnak. A fegy­verszüneti egyezmény ugyanis kimondja, hogy mindkét fél parancsnoka vállalja: gon­doskodik az együttes vöröskeresztes csopor­tok tagjainak biztonságáról a katonai ellen­őrzés alatt álló területen. Ezek az incidensek részét képezik annak a provokációs akció­sorozatnak, amely az utóbbi napokban a koreai-kínai fél tiltakozásai ellenére is fokozódik. Bryan, az amerikai félnek a katonai fegy­verszüneti bizottságban helyet foglaló rang­idős tagja öt napon át hallgatásba burko­lózott, jóllehet El Szán Csu tábornok eré­lyesen tiltakozott amiatt, hogy az Egyesült Államok, Li Szin Man és Csang Kai-sek együttműködnek abban, hogy a Csezsu szi­getén őrzött, nem közvetlenül hazatelepí­tendő kínai hadifoglyokat ha­zatelepülési jo­gukról való lemondásra kényszerítsék. Az ENSZ-ha­dere­jének parancsnoksága hangszó­rókon közvetíti az áruló Csang Kai-sek nyi­latkozatát, amely fenyegetéseket tartalmaz a­ hazatelepülésüket követelő hadifoglyokkal szemben. A hadifogolytáborok parancsnok­sága terjeszti e nyilatkozat fotókópiáit és Csang Kai-sek fényképét. A fegyverszüneti egyezmény hatálybalépése óta eltelt 19 nap alatt az amerikaiak 44 al­kalommal szegték meg a fegyverszüneti egyezményt a demilitarizált övezetben. A fegyverszüneti egyezményt augusztus 12-én nyolc alkalommal sértették meg az amerikai repülőgépek. A hazatérő koreai és kínai hadifoglyokat nap nap után érik gáztámadások és sokan megsebesülnek a Panmindzsonba vezető úton. A hadifoglyokat szállító vonatokon anyák és gyermekeik ellen is intéztek gáz­­támadásokat. A szombaton délelőtt hazatért koreai hadifoglyokat az amerikai őrök által védelmezett délkoreai gengszterek Incsonban kőzáporral sebesítették meg. Stevens, az Egyesült Államok hadseregügyi minisztere beismerte, hogy több mint 250 kí­nai hadifoglyot túszként tartanak vissza. A hazatért kínai hadifoglyok nevekre hivatkoz­va és bizonyítékokkal alátámasztva elmond­ták, hogy olyan hadifoglyokról van­­ szó, akik erőteljesen ragaszkodtak hazatelepítésükhöz. Közülük többet börtönbe vagy magánzárkába vetettek, mert követelték hazatelepítésüket. Sokakat közvetlenül a hazatelepítés megkez­dése előtt erőszakkal elhurcoltak a táborok­ból. A provokációkkal és a fegyverszüneti egyezmény súlyos megszegéseivel egyidejű­leg az amerikaiak elcsépelt «rémtörténete­ket» terjesztenek, hogy feszültséget idézze­nek elő és akadályozzák a fegyverszünet fel­tételeinek végrehajtását. Ezek a provokációk a hátterükben a Dulles és Li Szin Man kö­zött létrejött megállapodással, mely szerint a politikai értekezleten elfogadhatatlan kö­vetelésekkel meghiúsítják a koreai kérdés békés rendezését , baljóslatú jellegűvé, vál­nak. Az «Associated Press» jelentése szerint Li Szín Man szombaton kijelentette, Dél- Korea el van szánva, hogy az egyesítés megvalósítása céljából «a lehető legrövidebb időn belül Észak felé menetel». Ezek a jelek arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok harcias elemei és Li Szin Man szándékos provokációkkal akarják meg­akadályozni a fegyverszüneti egyezmény végrehajtását. Az arab orsz­igu­kban n­yugtalankodva figyelik a ma­rokkói eseményeket Kairó, augusztus 16. (TASZSZ) Az «Al Miszri» című egyiptomi lap azt ír­ja, hogy az arab országok politikai köreiben nyugtalankodva figyelik a francia imperia­listáiknak és marokkói bábjuknak, Glaus pa­sának mesterkedéseit. Husszein sejk, az Al Azhar mohamedán egyetem rektora kijelentette az «Al Miszri» munkatársának, hogy Egyiptom mohamedán­jai Glauil, a franciák marokkói bérencét árulónak tartják. Mi — mondotta Husszein sejk — felszólítjuk Marokkó népét, támogas­sa a szultánt és ítélje el Glauit és francia urait. El-Fassi, az «Isztiklar» nevű marokkói párt jelenleg Egyiptomban tartózkodó veze­tője táviratot intézett Nagib tábornokhoz, Egyiptom köztársasági elnökéhez, valamint az arab államok királyaihoz és miniszterel­nökeihez. Távirataiban hangoztatja: haladék­talanul össze kell hívni az Arab Liga poli­tikai bizottságát, hogy megtárgyalja a ma­rokkói helyzetet. Az «AFP» tudósítója jelenti Kairóból, hogy Egyiptom javaslatára az Arab Liga politikai bizottsága sürgősen ülést hívott össze a marokkói helyzet megtárgyalására. Tiltakozás Libanonban az angol-líbiai szerződés aláírása ellen Beirut, augusztus 16. (TASZSZ) ‘ A «Telegraf» című libanoni lap jelenti: augusztus 14-én több libanoni politikai párt és szervezet, köztük a Libanoni Nemzeti Kongresszus Párt, a szocialista haladó párt, a muzulmán ifjúsági szövetség és más szer­vezetek együttes ülést tartottak. Az ülésen résztvett a Líbiai Nemzeti Kongresszus Párt (Líbiában betiltott líbiai imperialistai­­ellenes szervezet) küldöttsége is. Az értekezleten jóváhagyták annak a táviratnak szövegét, amelyet a libanoni kül­ügyminisztérium útján megküldenek az arab országoknak, az Arab Liga titkárságá­nál működő diplomáciai képviselőknek és a líbiai parlamentnek. Az angol-líbiai szerződés — hangzik a táviratban — olyan csapást jelent, amellyel az imperializmus Líbia arab lakosságának szuverenitását akarja megsemmisíteni és amellyel meg akarja bontani az arab népek egységét. Követeljük önöktől — mondja a távirat — hogy akadályozzák meg ennek a szerző­désnek ratifikálását és szabadítsák meg Líbiát az imperializmus karmaiból. Továbbra is feszült a helyzet Ceylonban Ismeretes, hogy Ceylonban hatalmas tün­­elések és sztrájkok voltak amiatt, hogy a ormány elrendelte a rizs árának, valamint vasúti és postai díjszabásoknak a felelé­sét. A kormány a sztrájkok és tüntetések miatt rendkívüli állapotot rendelt el. Újabb rügynökségi jelentések szerint megszigorí­­­tják a rendkívüli állapot kihirdetésével kpcsolatban elrendelt intézkedéseket: a bí­róságok halálbüntetést vagy életfogytig tartó szabadságvesztést szabhatnak ki a «törvé­nyek megszegőire». Szombaton bevezették a cenzúrát. A tüntetésben résztvevők követelik, hogy a kormány mondjon le, rendezzenek új válasz­tásokat és folytassanak vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy tüzet nyitottak a tünte­tőkre. (MTI) SZABAD NÉP Meghiúsult puccskísérlet Iránban Teherán, augusztus 16. (MTI) A «Reuter»-nek a teheráni rádióra hivat­kozó jelentése szerint az iráni sah környe­zetéhez tartozó magasrangú katonatisztek egy csoportja vasárnapra virradó éjszaka kísérletet tett a­ Moszadik-kormány eltávolí­tására. Az összeesküvőknek katonai erők se­gítségével sikerült letartóztatniok és több órán át őrizetben tartaniuk Fatemi külügy­minisztert és a Moszadik-kormány egy má­sik miniszterét. Le akarták tartóztatni A Mo­­szadik miniszterelnököt is. A Moszadik-kormánynak sikerült a puccs­kísérletet meghiúsítani. Az államcsíny vezetőit letartóztatták. A le­tartóztatások még folynak. A letartóztatott összeesküvőknél a sahtól származó le­iratot találtak, amelyben a sah Zahedi tá­bornokot nevezte ki miniszterelnökké. Zahedi tábornokot, aki egykor a Moszadik-kormány belügyminisztere volt, az utóbbi időben az ellenzék miniszterelnökjelöltjeként emleget­ték. Ugyancsak a «Reuter» jelentése szerint az iráni sah és felesége elhagyta az országot és Bagdadba utazott. A Moszadik miniszterelnök a napokban tar­tott népszavazás eredményeire hivatkozva, ren­deletet adott ki a­ medzslisz feloszlatásáról. Vasárnap Teheránban tüntetések voltak. A tüntetők sahellenes jelszavakat hangoztattak. ★ A sah környezete — amely a jelenlegi puccskísérletet megszervezte — az iráni nagybirtokosok és tőkések legreakciósabb csoportja. Ezek a feudális mágnások, nagy földbirtokosok, udvari tisztségvi­selők és tábornokok azok, akik régtől fogva a legszorosabb kapcsolatban áll­nak a külföldi nagymonopóliumokkal. Ezek a körök jelentik az Irán ellen irányuló im­perialista tervek fő támaszát. A Moszadik­­kormány — amely már hosszabb idő óta harcot folytat a sah udvara ellen — az irá­ni burzsoáziának azt a részét képviseli, amelynek érdeke Irán gazdasági és politikai függetlenségének bizonyos fokú megszilár­dítása. Nem első ízben történik, hogy a Moszadik­­kormányt az imperialistákkal szövetkezett irá­ni reakció államcsíny segítségével akarja el­távolítani. Tavaly júliusban államcsíny segít­ségével lemondatták Moszadik miniszterelnö­köt s az imperialista-bérenc Kárám­esz Szal­­tanet juttatták hatalomra. A tömegmozgalom azonban meghiúsította az államcsínykísérle­­tet. Ugyanez történt az idén februárban is, amikor a sah hívei «lázadást» akartak szítani a Moszadik-kormány ellen. Kétségtelen, hogy most is a tömegek támogatásának segítségé­vel tudta a Moszadik-kormány meghiúsítani a puccskísérletet. Nem véletlen, hogy a sah és környezete néhány nappal a népszavazás eredményei­nek közzététele után próbált meg állam­csínyt végrehajtani. Az iráni népszavazás hatalmas csapást mért a reakció központ­jára s megmutatta, hogy elszigetelődtek az imperialistákkal cimboráió reakciós erők. S a népszavazás eredménye világossá tette azt is, hogy a sah és hívei nem sok jót várhatnak a közeli parlamenti választások­tól. Ezért próbálták most puccsal eltávolí­tani a Moszadik-kormányt. Burmai lap a Kasmírban tartózkodó ENSZ-hivatalnokokról A «New Times of Burma» című, angol nyel­ven megjelenő befolyásos burzsoá lap «Tanul­ságok a kasmíri eseményekből» című vezér­cikkében megjegyzi: «Azok az események, amelyek a kasmíri miniszterelnök lemondásá­hoz vezettek, rávilágítanak, hogy a­ veszély abból áll: idegenek ellenőrzést akarnak gya­korolni Kasmír felett. Megállapított tény, hogy az ENSZ hivatalnokainak jelen­léte _ Kasmírban — ezek a külföldi hi­vatalnokok jó­szolgálati tevékenység cí­mén tartózkodnak ott — ártalmas az India és Pakisztán közötti bizalmasabb légkör és szorosabb egyetértés fejlődésére. Az idegen erők... megkísérlik meghiúsítani az indiai­pakisztáni barátságot, nemcsak azzal, hogy gátat emelnek a két ország közé, hanem azzal is, hogy faji ellentétre hajtogatnak­. Külpolitikai Jegyzetek Évi 500 millió dollár kémkedésre A­merikai agresszív körök a «­hideghábo­­­rús stratégia» megvalósítása során a hivatalos kormánypolitika részévé tették a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen folytatott kém-­­ felforgató tevékenysé­get. A kormányhivatalok egész hálózata szer­vezi és irányítja az aknamunkát a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok ellen. E kormányszervek központja a CIA (Central Intelligence Agency, központi hírszerző ügy­nökség) . A népi demokratikus országok dolgozói régóta tudnak egyet-mást a CIA-ról és fő­nökéről, Allen Dullesről — a leleplezett és bíróság elé állított imperialista ügynökök val­lomásaiból. Most rendelkezésünkre áll két burzsoá hetilap, az amerikai «Time» és a svájci «Die Weltwoche» vallomása, amely mindenben megerősíti, alátámasztja és bi­zonyos szempontból felül is múlja a régebbi híreket. A «Time» augusztus 3-i száma bevezető­ben leírja, hogy milyen hatalmas szerve­zet a CIA. «Dulles olyan kémszervezetet irányít — állapítja meg a lap — amelynek erőforrá­sai messze felülmúlják történelmi elődeiét. A CIA személyzete óriási — a becslések szerint 8000 és 30.000 között mozog — s a személyzetben magasabb a «legfelsőfokú» alkalmazottak (évi 12.000—14.000 dollár fize­tés) aránya, mint bármelyik másik amerikai kormányhivatalban. A CIA csupán Wash­ingtonban 30 épületet foglal el; főhadiszál­lása a háború alatti OSS (az amerikai kémközpont régebbi neve: — A szerk.) épü­lete az E-utcánál. A CIA költségvetése — amely más kormányhivatalok költségvetésé­ben elrejtve kerül a kongresszus elé — so­hasem jut nyilvánosságra, de a mérsékelt becslések évi 500 millió dollárra teszik». Senki sem állíthatja, hogy az amerikai kormány fukarkodik a kémkedésre fordított összegekkel. A «Time» azt is szépen elma­­magyarázza, hogy miért olyan fontos a kor­mánynak a CIA. «Bár a CIA alkalmazottai — írja a­ heti­lap — nem vallják ezt be nyilvánosan, az ügynökség kezdettől fogva a «titkos tevé­kenységek» széles területén működött: kém­kedéssel, ellenállási mozgalmak (értsd: összeesküvések) támogatásával és talán sza­botázzsal foglalkozott. Felszerelve a kém­kedés minden hagyományos eszközével és néhány huszadik századbeli újdonsággal — mint például a képlékeny robbanóanyagok és az olyan mikrofilm, amelyet egy levél­­borítékon a bélyeg ráragasztásával el lehet rejteni — a CIA ügynökei behálózták az egész világot.» A «Die Weltwoche» című svájci hetilap rendkívül tanulságosan ír a CIA további fel­adatairól: «Csak egy szű­kebbkörű csoport, amelynek létszáma a­ kérdések természetétől függően öt és tizenöt személy között váltakozik, is­meri azokat a titkos sakkhúzásokat, amelyek azt célozzák, hogy behatoljanak a «másik oldal» (a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok — A szerk.) nem kevésbbé biztosított legbelső politikai és katonai felső parancsnokságaiban. Íme a CIA programra,jó amerikai és svájci burzsoá «szakértők» megvilágításában: kém­kedés, kártevés, szabotázs — és imperialista ügynökök beépítése a demokrácia és a szo­cializmus országainak vezetésébe. Sok mindent elárul a CIA módszereiről és tevékenységéről az is, hogy kit állítottak e szervezet élére. A CIA vezetője Allen Dulles, az amerikai külügyminiszter testvére. A «Time» Allen Dullest olyan emberként reklá­mozza, akit «képességei» valósággal pre­desztináltak erre a «hivatásra». Allen Dulles már az első világháború alatt kém volt Svájc­ban. Később jövedelmezőbbnne­k találta a test­vére ügyvédi irodájában folytatott működést, de a második világháború alatt visszatért ré­gi «szakmájához». Svájcban egy olyan kém­iroda vezetője lett — írja a «Time» büszkén — amely «a legnagyobb és leghatékonyabb volt a szövetséges világban». Végül Allen Dullest a CIA főnökévé nevezték ki. Mint ilyet, a «Time» nemes egyszerűséggel «új tü­­nemény»-nek nevezi. A «Die Weltwoche» sem fukarkodik a magasztalással, ugyanakkor azonban — akarva-akaratlan — rendkívül megbélyegző dolgokat mond. A «Die Weltwoche» szerint Allen Dulles «tiszta lelkiismerettel rendeli el» a «legsötétebb és a nemzetközi erkölcs szabályzata szerint kétes akciókat»; továbbá, «a politikai harcnak a bűntények hatá­rán álló és néha teljesen bűnügyi módsze­reit» alkalmazza. A «Time» cikke utal arra­ a szoros kap­csolatra, amely az amerikai külügyminiszté­rium és a CIA között fennáll. «Dulles kül­ügyminiszternek — állapítja meg a hetilap — az elnökkel és a hadsereg vezetőivel ki kell építeniök a politikai vonalat az ellen­séggel szemben, a központi hírszerző ügy­nökségnek Allen Dullesszel az élén, a tá­jékoztatást kell megszerveznie». Hogy ez a «tájékoztatás» mit jelent, arról már volt szó: kémkedést, kártevést, szabotázst, im­perialista ügynökök beépítését. Az, hogy a külügyminisztérium és a CIA élén két test­vér áll, persze véletlen. De az bizonyos, hogy az amerikai külügyminisztérium és a központi hírszerző ügynökség — édestest­­vérek. Rabszolgakereskedés a hadiárvákkal Jugoszláviában H­adiárvák vannak mindenütt az egész vi­­■*-­­lágon. A második világháborúban sok gyermek vesztette el szüleit. Vannak hadi­árvák a Szovjetunióban és a népi demokra­tikus országokban. Itt a­ hadiárvák tisztessé­ges felnevelése az egész társadalom ügye, az egész társadalom arra törekszik, hogy me­leg szeretettel, gondoskodással­ gyógyítsa be azt a sebet, amelyet a szülők elvesztése ütött a gyermekek lelkén. Vannak hadiárvák a nyu­gati kapitalista országokban is. Bár itt ál­talában sivár és szomorú az életük, bizonyos gondoskodásban még ezekben az országok­ban is részesítik őket. Vannak hadiárvák Jugoszláviában is. Olyan gyermekek, akiknek apjuk-anyjuk a­ Hitler­­fasiszták megszállása idején fegyvert ragadott, hogy kiharcolja a nép szabadságát. Hogyan bánnak a mai Jugoszláviában ezekkel a fiúk­kal és leányokkal? Feleletet ad erre a «Borba» című jugoszláv lap július 11-i száma. «Lelketlenség» — írja a lap cikkének címében és «leleplezi», hogy a zombori járásban gyalázatosan bán­nak a ha­di árvákkal A «Borba» természetesen igyek­szik mentegetni a történteket, s helyi «túlka­pásként» tünteti fel. De minthogy a «Borba» olvasói nagyon jól tudják, hogy ezek a «helyi túlkapások» nemcsak a zombon já­rásban történnek meg — a cikk mellékesen megjegyzi, hogy ilyen esetek Boszniában és Hercegovinában is előfordulnak. Vagyis: nem helyi túlkapásokról, hanem nagyon is elterjedt gyakorlatról van szó. De adjuk át a szót a «Borba»-nak: «•Országunk egyes vidékein — írja a lap — senki sem gondoskodik a hadiárvákról. Né­hány nappal ezelőtt megjelent a zombor­­járási népegészségügyi tanácsnál Hija Ko­­vacsevics boszanszka-dubicai fiú. Elmondta, hogy az idén márciusban egy Rúzsa Barisi­s nevű boszniai nő nyolcadmagával elvitte őt, hogy a Vajdaságban szolgáljon. A zombor­­környéki tanyákon helyezte el őket. Csak a gazdagabb parasztokat választotta ki, akik­nél munkaerőre volt szükség. Így tehát Hija Kovacsevics ma is egy Sztévo Vujkovics nevű parasztnál szolgál. A munkaviszonyok elképzelhetetlenül rosszak. A gyermek állí­tása szerint Rúzsa Barisics megállapodott az ő gazdájával, hogy kilenchónapi munka után egy öltöny ruhát vásárol neki, azután haza küldi. A gyermek már nem tudta el­viselni a helyzetet. Egész nap dolgozott. Az öltöny ruha helyett, amelyben megállapodtak, mindössze egy nyári nadrágot és egy kötött kabátot, továbbá ezer dinárt kapott, az élel­me pedig bableves volt vagy még az sem, s sokszor megverték és szidalmazták. Ez nem egyedülálló eset — folytatja a «Borba» — a vukováci tanyákon 13 boszniai hadi­­árvát találtak, főleg a gazdagabb parasztok­nál. Ezek a gyermekek azt állították, hogy egy asszony hozta őket ide, akinek nevét azonban nem tudják». íme, a «Borba» szerint valóságos rabszol­­gakereskedelem fejlődött ki Jugoszláviában a hadiárvákkal, rabszolgamunkára adják át ezeket a fiatal gyermekeket a kulákoknak. A jugoszláv nép tragédiája tükröződik a gyerme­kek megrendítő sorsában is. A hősök gyer­mekei a kulákok cselédei. K­ német atléták érkeztek Budapestre A bukaresti VIT sportversenyein szerepelt NDK-atléták egy csoportja vasárnap Buda­pestre érkezett. A német versenyzők, mint meghívottak, résztvesznek a szerda-csütörtöki nemzetközi atlétikai viadalon. A hét verseny­zőből álló NDK sportküldöttség vezetője Grallja, edzője pedig Mertens. Az NDK-atléták a magyar—norvég viadal keretében a következő számokban indulnak: 100 és 200 m férfi síkfutás: Schröder, Schultz, 400 m férfi síkfutás: Mayer, 800 m síkfutás: Donath és Beslak, 1500 m síkfutás: Braunschweiger, 800 m női síkfutás: U. Jure­­witz. (MTI) HÉTFŐ, 1953 AUGUSZTUS 17 A Moszkvai Szpartak labdarúgócsapata megérkezett Budapestre A Népstadion augusztus 20-i megnyitójá­nak szovjet részvevői, a Moszkvai Szpartak labdarúgói vasárnap reggel megérkeztek Bu­dapestre. A szovjet sportolókat­ a ferihegyi repülőtéren az OTSB és a Bp. Honvéd veze­tői, valamint több más magyar sportegyesület képviselői fogadták. Tizennyolcan érkeztek meg. A küldöttség vezetője .4. .­Vs. Szkvorcov, a Szovjetunió egészségügyi minisztériuma testnevelési- é­s sportfőigazgatóságának el­nökhelyettese, a küldöttség tagjai: Kacsalin állami edző, Szokolov, a Moszkvai Szpartak főedzője, Levenson dr. orvos, a játékosok kö­zül Csernisov és Pirajev kapusok, Tyiscsenko, Szedov és Basaskin hátvédek, Person, Netto és Tyimakov fedezetjátékosok, Jemisev, Bob­rov, Szimonyan, Gyementyev, Tatusin és Pa­­ramonov csatárok. A küldöttség öt tagja, köz­tük Iljin, a szovjet válogatott labdarúgócsa­pat balszélsője, hétfőn érkezik meg Buda­pestre. A. M. Szkvorcov, a szovjet küldöttség veze­tője elmondottal, hogy örömmel tettek eleget a meghívásnak. "A magyar labdarúgókat jól ismerjük, láttuk őket Moszkvában is, az olimpián is. Nagytudású sportolókat ismer­tünk meg bennük". Szkvorcov még hozzátet­te, hogy a Moszkvai Szpartak játékosai jó­­ formában vannak, egész nyáron játszottak és­­ jelenleg a szovjet bajnoki táblázat élén áll­­­­nak. A szovjet sportolók vasárnap a szállásu­­i­kon, a margitszigeti Nagyszállóban már meg­ismerkedtek csütörtöki ellenfeleikkel, a Bp. Honvéd játékosaival, majd társasgépkocsin a Vasas-pályára mentek egyórás, kemény ed­zésre. A népligeti pályán igen sok érdeklő­dője akadt a­ szovjet csapat edzésének: a ma­gyar sportemberek üdvözölték a Szpartak világhírű játékosait, Bobrovot, Gyementyevet, Szimonyant és a többieket. Az edzés után a szovjet sportolók megtekintették a Bp. Bás­tya—Bp. Vasas barátságos mérkőzést, később pedig a Népstadiont keresték fel. A VIT sportversenyei után Bukarest, augusztus 16. Véget értek a Világifjúsági Találkozó kere­tében Bukarestben rendezett nemzetközi sportversenyek, mérkőzések felejthetetlen napjai. A román főváros ünnep,­ díszbe öl­tözött stadionjai, uszodái, tornacsarnokai, a festői szépségű Snagov-tó víziterepe olyan érdekes sportcsaták színhelye volt, amelyeket bizonyára még sokáig őriz meg emlékezeté­ben a versenyek valamennyi részvevője és a nézők százezrei egyaránt. Örömmel emlék­szik majd vissza a bukaresti versenyekre a magyar sportküldöttség is, amely méltóan képviselte a magyar színeket. A különböző sportágakban elért helyezéseink révén a nemzetek közötti pontversenyben a Szovjet­unió mögött a második helyet foglaltuk el, s versenyzőink 15 országos felnőtt és ifjú­sági csúcseredményt javítottak meg. Beszélő számok Most, a záróünnepély után, a végleges szá­mok is meggyőzően bizonyítják, hogy a VIT- versenyek mind a­z eredményekben, mind a sportolók számát tekintve, megközelítették az olimpiai játékok méreteit. íme, néhány szem­léltető adat. Augusztus 4-től 15-ig 56 ország 4366 spor­tolója vett részt 18 sportág versenyein. A VIT sportversenyein — ezúttal első ízben — olyan országok küldöttei is megjelentek, mint India, Egyiptom, Libanon, Norvégia, Svéd­ország, Irán, Dánia­, Kolumbia, Brazília, Ausztrália. A változatos, sokszor feszült­ küz­delmekben öt világ- és európai rekord, to­vábbá 93 nemzeti rekord született, s ezek kö­zött számos teljesítmény jobb volt, mint az olimpián elért eredmények. Nézzünk egyes sportágakat, mit monda­nak ezekről a számok. Atlétikában 34 or­szág versenyzői indultak s csupán a 100 méteres futásban 18 ország 44 atlétája küz­dött az első helyért. A 4X200 méteres női váltófutásban nemcsak az történt, hogy a kiváló szovjet együttes világrekordot ért el, hanem a­ döntő futam valamennyi rész­vevője megjavította országa csúcseredmé­nyét. Birkózásban 14 országból 70 verseny­ző, ökölvívásban 18 országból több mint 100 sportoló indult a küzdelmekben, köztük mindkét sportágban számos olimpiai, világ- és Európa-bajnok. És még egy jellemző adat a bukaresti versenyek hatalmas sikeréről: a nagyértékű, színvonalas sportversengéseknek mintegy másfélmillió nézőjük volt, akik mindig lelke­sen buzdították honfitársaikat és barátian tapsoltak akkor is, ha éppen más ország sportolója szakította át a célszalagot, nyer­te el az aranyérmet. Új sportbarátságok Miként a Világifjúsági Találkozó minden egyes na­pját a béke és a barátság szelleme hatotta át, a sportolók is a kölcsönös meg­értés, együttműködés, a kapcsolatok megerő­sítésének jegyében versenyeztek. Jóllehet a legtöbb sportágban sokszor csak kis különb­ségek döntötték el a helyezések sorrendjét — egyetlen óvás, reklamáció sem fordult elő, s amint Rogard, a Nemzetközi Birkózó Szövet­ség elnöke is megjegyezte , ez igen nagy szó, mert a küzdelmek legalább olyan he­vesek voltak, mint Helsinkiben, vagy a ná­polyi Európa-bajnokságon. A hatalmas sporttalálkozó részvevői el­szántan küzdöttek a stadionokban, de azután szívesen kicserélték egymással tapasztalatai­kat, megbeszéléseket folytattak, kölcsönösen felkeresték egymást a szállásokon, így szövő­dött sportba­rátság a norvég Strandit és a szovjet Krivonoszov kalapácsvetők, a cseh­szlovák Zátopek és az ausztráliai Stephen fu­tók, ,az­­angol Best és a román Rozeanu asz­tali­teniszezők, az egyiptomi El Shafy és a magyar Martin vízilabdázók között. Az egyik alkalommal a­z iráni birkózók, a kínai kosár­labdázók és a francia munkás sportszövetség atlétái töltöttek néhány órát spo­rtküldötts­é­­günk tagjai körében. Gurics György az iráni A BALATONÁTÚSZÓ- BAJNOKSÁGOT vasár­nap délelőtt rendezték Balatonfüred és Siófok között. A férfiak versenyét Vörös Ferenc (Cs. Vasas) nyerte 3 óra 31 perc 48 másodperces idővel. A nők csoportjában Szili Mária (Bp. Ki­nizsi) győzött 4:15.10 mp alatt. A RADIO MŰSORÁBÓL KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30: Hírek. Lapszemle. __ 5.45—8.30-ig: Reggeli zenés műsor. — közben 6.00: Levelezőink jelentik. — 6.45: A «Szabad Nép» ve­zércikke. — 11.30: A bukaresti VIT dalaiból. __ 13.00: Hírek. — 12.10: Sportindulók. — 12.30: Le­arattam, be is adtam. Zenés műsor. — 12.50: Disz­pécserszolgálat. — 13.00: Szórakoztató muzsika — 13.30: A román nép dalaiból. — 14.15: Részletek Kacsóh Pongrácz műveiből. — 15.30: Népszerű da­lok. — 15.50: Operarészletek. — 16.20: Ifjúsági rádió, játék. — 17.00: Hírek. — 17.10: Egy falu — egy nóta. — 17.40: Megújhodó szülőföldünk: Göcsej — 18.00: Mi történt a külpolitikában. — 18.05: A bu­karesti VIT-en szerepelt fiatal magyar művészek hangversenyéből. — 19.00: Hangos Újság. — 20.00: Hírek. — 20.10: Erkel: Bánk bán. Opera három fel­vonásban. — Közben 22.10: Hírek. — 23.12: Az épülő kommunizmus nagy országából. — 23.42: Nép­dalok Petőfi verseire. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00—9.20-ig: Zenei műsor. — 9.20: Gyermekrádió. — 9.40: Zenélő doboz. — 10.00: Hírek. — 10.10: Népi zenekar. — 19.40: Prokofjev: Romeo és Júlia — III. szvit. — 11.25: Ipari tanulók versenyhíradója. — 15.00: A magyar rádió kisegyüttese. — 15.40: Nyelvművelő előadás. — 16.00: A magyar néphad­sereg szimfonikus zenekara. — 17.00: Bányászműsor. — 17.30: Suppé: Reggel, délben, este — nyitány. — 17.40: Részletek multszázadbeli népszínművekből. — 18.00: A Rákóczi-szabadságharc árulói. Előadás. — 18.15: Moszkowski: Hangversenykeringő. — 18.40: Szív küldi . . . — 19.00: Előadás a román zenei élet­ről. — 19.30: Filmdalok. 19.45: Sport, Hichammal beszélgetett, azt magyarázta, ho­gyan készült otthon a bukaresti versenyre. Hódos Imre olimpiai bajnokunk a Magyaror­szágon megjelent ötnyelvű sportszótárt adta emlékül az egyik francia sporttársának. Egy másik csoportban a magyar sportolók öröm­mel hallgatták a kínai sportküldöttség vez­­zetőjét, Van Fet, aki azt mondotta, hogy re­méli, hamarosan a Kínai Népköztársaságban is üdvözölhetik a magyar sportolókat, s ha­talmas taps fogadta Moscafa Zagheri sport­vezető szavait is, aki a búcsúzásnál úgy kö­szönt el az iráni sportolók nevében: «örü­lünk, hogy közelebbről is megismerkedhettünk Magyarországnak — ahogy otthonunkban mondják — a bajnokok hazájának sportolói­val. Valamennyien azt szeretnénk, ha ez a kapcsolat minél tartósabb és szorosabb lenne­. Ugyanilyen meghitt baráti találkozás szín­helye volt számos más küldöttség szállása is, még jobban erősödött, szorosabbá vált a sportbarátság. A házigazdák vendégszeretete A versenyek zavartalan, zökkenőmentes rendezésében, a baráti légkör megteremtésé­ben igen nagy szerepe volt a vendégszerető román sportoló ifjúságnak, amely mindent elkövetett annak érdekében, hogy a küldöt­tek jól érezzék magukat. A román fiatalok kivívták a VIT-versenyek részvevőinek teljes elismerését: olyan sportpályákat és tréning­helyeket biztosítottak Bukarestben, amelyek nagy mértékben hozzájárultak a pompás ered­mények eléréséhez. A rendezés, a rendkívül nagyméretű versenyek lebonyolítása min­dig mintaszerű volt, a nagyszámú külföldi újságíró, rádióriporter gyorsan továbbíthatta az eredményeket hazájába. A román ifjúság vendégszeretetének meg­kapó jelét még a megnyitón láttuk. Amikor a sportolók felvonulása befejeződött, a hang­szórókon keresztül felkérték a bukaresti nézőket, hogy a tribün néhány széksorát adják át a külföldi versenyzőknek, a házi­gazdák pillanatok alatt felálltak, elhagyták helyüket, csakhogy a vendégek végignézhes­sék a megnyitó műsort. A román fiatalok nemcsak figyelmességük­kel, a sportversenyek kitűnő megrendezésével járultak hozzá a VIT sportműsorának hatal­mas sikeréhez. Ők maguk is alaposan felké­szültek és számos arany-, ezüst- és bronzér­met nyertek. A közönség sokszor tapsolt az ördöngösen ügyes asztaliteniszező Rozeanu­­nak, a rohamosan fejlődő román labdarúgóik­nak, az ökölvívó Cebotarunak, aki legyőzte az Európa-bajnok szovjet Locikaszt, és még sok­sok tehetséges román sportolónak. De a­ leg­nagyobb sikere talán mégis annak a­ csaknem tízezer román ifjú sportolónak volt, akik még a megnyitó napján mutatták be káprázatos tornagyalkorlataikat, mintegy jelképezve a ro­mán sport nagy fejlettségét. A magyar sportolók sikere A magyar sportküldöttség tagjai lépten­­nyomon tapasztalhatták a román közönség szeretetét. Különösen kitűnt ez a szombati labdarúgódöntőn, amelyen 80.000 néző üdvö­zölte a magyar csapatot igazán «huszáros» hajrával kivívott győzelme után. A «Sporul Popular» című bukaresti sportlap vasárnapi számában nagy elismeréssel ír a magyar já­tékosok kiváló küzdőszelleméről. Nagy volt az öröm a magyar táborban is; a magyar sportvezetők komoly sikernek tekintik fiatal labdarúgóink győzelmét az albán, a német, és a román együttes ellen. Általános volt a vélemény, hogy ezek a fiatal labdarúgók a jövő­ben még nagyobb feladatokat is meg tudnak majd oldani. Valóban ez volt számunkra a VIT sportver­senyeinek egyik legörvendetesebb tanulsága: fiatal sportolóink, atlétáink, úszóink, labda­rúgóink, asztaliteniszezőink és a többiek már erősen a «régiek», a sokszoros válogatot­tak nyomában vannak! Lukács László A szovjet versenyzők győzelmet az evezős Európa-bajnokságon Kopenhága, augusztus 16. Vasárnap délután Kopenhágában a Bagsvaerdi-tavon 15.000 néző előtt került sor az 1953 évi evezős Európa-bajnokság dön­tőjére. A döntőben a Szovjetunió versenyzői kitűnően szerepeltek. A hét versenyszám közül a kormányos nél­küli kettősben és a nyolcasban a szovjet eve­zősök megszerezték az Európa-bajnoki cí­met. Csehszlovákia versenyzői a kormányos négyesben nyertek Európa-bajnokságot. Egy­­egy győzelmet szereztek a svájci, a francia, a dán és a jugoszláv evezősök is. A MAGYAR MOTORKERÉKPÁROSOK, akik két hétig a csehszlovákiai Gottwaldovban edző­táborozáson vettek részt, vasárnap hazaérkez­tek. A TOTO 12 találatos szelvénye: X, X, 2, 2. 1, 2, x, 2, X, I* 1. 2. I D­Í J A It A S A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: nyugat felől növekvő felhőzet, több helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt déli, délnyugati, később élénk északnyugati, nyugati szél. A meleg mérsék­lődik. (MTI) A budapesti színházak mai műsora Fővárosi Víg Színház: Egy marék boldogság (7). — Károlyi Kert: Állami Hangversenyzenekar (A. bérlet, 5. est, 8). — A győri Kisfaludy Színház ven­dégjátéka a pesterzsébeti Kossuth Filmszínházban: Nem magánügy (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Humor a porondon (4, 8). SZABAD Nfo a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalata Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VIII, Blaha Lujza-tér 3 Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor-tér 1. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő­postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft. SZIKRA Lapnyomda.

Next