Népszabadság, 1961. június (19. évfolyam, 129-154. szám)

1961-06-01 / 129. szám

1961. június 1, csütörtök : I'S A BA NSÁG Mezőhékre látogatott a lengyel mezőgazdasági küldöttség A hazánkban tartózkodó lengyel mezőgazdasági küldöttség Stefan Ignaznak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével szerdán Mezőhékre látogatott. A vendégeket elkísérte Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, Csáki István, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Imre, a megyei pártbizottság titkára, Oláh György, a megyei tanács VB-elnöke, valamint az állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetői. A küldöttség a reggeli órákban felkereste a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységét, ahol Oláh János Kossuth-díjas igazgató vezetésével megtekintették a tehenészetet. Tanulmányozták a fejőházat, s megnézték a teljesen gépesített fejést. A martfűi központban tájékoztatást kaptak a küldöttség tagjai a növénytermesztés, állattenyésztés hozamainak alakulásáról és az üzemszervezés egyes kérdéseiről. A majorok megtekintésekor elismeréssel szóltak az olcsó szerfás épületekről, ahol 450 növendékállatot nevelnek. Az istállók ötletes megoldása széna- és siló-önetetői lehetővé teszik, hogy a jószágokat mindössze három ember gondozza. A határszemlén a lengyel szakemberek tanulmányozták a vegyszerrel kezelt kukoricaföldeket. Megtekintették az intenzív külföldi búzatáblákat és cukorrépa-földeket. Ebéd után a szomszédos mezőhéki Táncsics Tsz-be utaztak, ahol Csató István elnök és Tresser Pál főmezőgazdász tájékoztatta a vendégeket az országos hírű termelőszövetkezet múltjáról és jelenéről. Ezt követően rövid körutat tettek a gazdaságban, megnézték a több mint egymillió forintos költséggel épült korszerű művelődési házat és a központi üzemegységben levő szarvasmarha-tenyészetet. A kora esti órákban a lengyel kormányküldöttség elbúcsúzott a megyei párt-, tanácsi, az állami gazdasági és a termelőszövetkezeti vezetőktől, s Szolnok megyéből Debrecenbe utazott. (MTI) A SZOT és a KISZ irányelvei a Kiváló ifjú mérnök és a Kiváló ifjú technikus versenymozgalom felételeiről A SZOT elnöksége és a KISZ központi bizottsága irányelveket adott ki a Kiváló ifjú, mérnök és a Kiváló ifjú technikus cím elnyeréséért indított üzemi versenymozgalom feltételeiről. A határozat hangoztatja, hogy az említett versenymozgalom része a szocialista munkaversenynek, és célja elősegíteni a fiatal műszakiak szakmai és politikai továbbképzését, valamint azt, hogy a figyelmet a termelőmunkával öszszefüggő műszaki problémák jobb megoldására irányítsa. A versenyben — KISZ-tagságra való tekintet nélkül — azok a 35 éven aluli mérnökök, illetve 30 éven aluli technikusok vehetnek részt, akiknek legalább egyéves üzemi gyakorlatuk van. Egy versenyszakasz időtartama egy év. A versenyt az üzem adottságainak megfelelően az év bármelyik részében meg lehet indítani és azt a kezdéstől számított egy év múlva kell befejezni. A versenyre való jelentkezés, jelentkezési lap kitöltése útján a KISZ-szervezeteknél történik. A versenyidőszak lezárása után a részvevők munkáját öttagú bizottság értékeli. A verseny győztesei oklevelet kapnak. Az oklevél elnyerésével anyagi juttatás nem jár, de a kitüntető címet elnyert fiatalokat az üzem igazgatója az igazgatói alapból jutalmazhatja. A legkiválóbb fiataloknak pedig — amennyiben szakmai tudásuk és fejlődésük, valamint a mozgalomban végzett munkájuk indokolja — az értékelő bizottság javaslatára magasabb besorolást lehet biztosítani. A határozat a továbbiakban a verseny elbírálására részletes irányelveket ad, de ugyanakkor hangoztatja, hogy a kiadott irányelvek alapján a konkrét feladataidat és az értékelés módozatait mindenütt a helyi adottságoknak, követelményeknek megfelelően kell kidolgozni. A SZOT elnöksége és a KISZ központi bizottsága végül felkéri a vállalatok, üzemek vezetőit, szakszervezeti bizottságait és KISZ- szervezeteit, hogy támogassák a fiatal műszakiak versenyét a Kiváló ifjú mérnök és a Kiváló ifjú technikus cím elnyeréséért és használják fel a lehetőségeket a fiatal műszakiak szakmai, politikai továbbképzésére, valamint az üzem termelési feladatainak jobb elvégzésére. Magyar—szovjet mezőgazdasági és műszaki napok, bővülő cserelátogatások, ünnepi megemlékezések a Magyar—Szovjet Baráti Társaság programjában A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége szerdán Rónai Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöklésével ülést tartott a Magyar— Szovjet Barátság Házában. Rónai Sándor megnyitójában kegyelettel emlékezett meg Kassai Gézának, az elnökség tagjának elhunytéról és javaslatára érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Demeter Sándor főtitkár beszámolójában kiemelte, hogy az MSZBT az ismeretterjesztésben főleg a termeléssel kapcsolatos szovjet tapasztalatok széleskörű elterjesztésére törekszik. Az MSZBT baráti körei a legtöbb megyében szocialista brigádankétokat rendeztek és ezeken ismertették a Szovjetunió kommunista brigádjainak módszereit és tapasztalatait. Az idei magyar—szovjet mezőgazdasági napok sikere felülmúlta az előző éviekét. A megye- és járási székhelyeken, termelőszövetkezetekben és más helyeken, több mint százezren hallgatták meg a termelőszövetkezetek és a mezőgazdaság számára hasznos előadásokat, vitákat. A konferencia anyagát az egyes megyékben az ezüstkalászos tanfolyamokon is hasznosítják. A főtitkár a továbbiakban a magyar—szovjet pedagóguskapcsolatokkal, az OSZSZSZK pedagóguskongresszusának itthoni ismertetésével foglalkozott, majd elmondotta, hogy a diákok országszerte leveleznek szovjet társaikkal. Megemlékezett a magyar—szovjet baráti kapcsolatok fejlődéséről szóló Másfél évtized című kiállítás sikeréről, amelyet Budapest után tíz vidéki városban csaknem százezren tekintettek meg. Befejezésül hangoztatta, hogy az MSZBT továbbra is nagy fontosságot tulajdonít a személyes szovjet—magyar kapcsolatoknak. Az idén 800 mezőgazdasági dolgozó ismerkedik meg olcsó társasutazáson a szomszédos Kárpát- Ukrajna életével. A Szovjetunió iránti érdeklődésre jellemző, hogy a Szovjetunióban járt turisták csupán Borsod megyében több mint 600 alkalommal számoltak be élményeikről. A beszámoló után Kerkai Andorné, az MSZBT alelnöke ismertette az 1961—62. évi ismeretterjesztő munka irányelveire vonatkozó javaslatot, amelyet az elnökség a hozzászólások után egyhangúlag elfogadott. A program szerint megrendezik a már hagyományossá vált magyar—szovjet műszaki, illetőleg mezőgazdasági napokat. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének, valamint az ukrán, belorusz és balti szovjet köztársaságok baráti társaságainak segítségével korszerű módszerekkel, főleg tudományos, szakmai és kulturális rövidfilmekkel ismertetik a Szovjetunió életét. A sok jelentős politikai és kulturális évfordulóról, a többi között Lomonoszov születésének 250. és Puskin halálának 125. évfordulójáról is megemlékeznek. A nagy érdeklődés részbeni kielégítésére az eddiginél több írásos és képes kiadványt küldenek hazánk életéről a Szovjetunióba. (MTI) Az új falu új emberei írta: Prantner József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára Tolna megyében is lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A megye szántóterületének mintegy 92 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. Nálunk is a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősítése a legfontosabb feladat, az, hogy jó vezetéssel, a tagság szorgalmas munkájával, több élelmiszert adjanak az országnak, több nyersanyagot az iparnak, és nem utolsósorban magasabb jövedelmet biztosítsanak a parasztságnak, mint korábban az egyéni gazdaságok A termelőszövetkezetek megszilárdításában, a jobb eredmények elérésében igen nagy szerepe van a termelőszövetkezeti parasztok tudatában végbemenő változásnak. .A szocialista tudat kialakulása bonyolult, hosszan tartó folyamat. A szövetkezetbe lépéssel azonban megteremtődött a parasztság számára is a szocialista átalakulás elengedhetetlen gazdasági feltétele. S mivel megyénk parasztságának nagy többsége ma ma szövetkezeti tag, nálunk is megvan a lehetőség arra, hogy helyes politikai nevelőmunkával meggyorsítsuk a szocialista öntudat kialakulását, és annak általánossá válását. A tudat fejlődésének ez a folyamata előbb kezdődött a belépési nyilatkozatok aláírásánál. Népi demokráciánk nevelőmunkájának, helyes politikájának eredményeként a szocialista tudat bizonyos elemei már kialakultak az egyéni, rég dolgozó parasztokban is. Ez a tudatformálódás nagyobb mérvű volt a parasztság legjobbjaiban; a párttagokra, a tanácstagokra, a tömegszervezeti aktivistákra, a mintagazdákra gondolok, akik már a szövetkezetbe lépés előtt is kitűntek a népi demokratikus rendszer támogatásában, az állam iránti kötelesség teljesítésében. Ma már elmondhatjuk, hogy a pártszervezetek közül a legtöbb szövetkezetben kialakult a párton kívüli aktíva, amely közvéleményformáló erő a szövetkezeti gazdák között. E réteg összetétele is különböző. A régebbi szövetkezetekben a mozgalom úttörői a legszilárdabb támaszai és formálói a fejlődésnek, főleg a volt agrárproletárok, akik közül nem egy már több mint tíz éve hűséges harcosa a közös gazdálkodásnak, így Bátaszéken Pécsi András, Pakson Pintér Ferenc és még sokan mások az ellenforradalom viharában is megvédték szövetkezetüket. A régi tagok legjobbjai mellett sorakoznak fel az új szövetkezeti gazdák. Érdekes megfigyelni, hogy a párton kívüli aktívák között milyen sokan voltak egyéni korukban kiváló gazdák, mintagazdák, s példamutatóan teljesítették állampolgári kötelességüket. Csak néhányat említek: a mözsi Borbély Jánost, a gyönki Kecskés Gézát és Steitz Ádámot, a zombai Kelemen Jánost és még hosszan sorolhatnám a neveket. A dombóvári Mózs Józseffel együtt vallják: „Nem akarok szégyent hozni mintagazda-kitüntetésemre, a szövetkezetben is példát kell mutatnom.” A termelőszövetkezeti pártszervezetek, a tsz-ek vezetői egyre gyakrabban fordulnak a párton kívüli aktíva tagjaihoz, a legjobb dolgozókhoz, hogy segítsenek a felvilágosító munkában és a gazdasági feladatok elvégzésében. A megyei pártbizottság nemrég megtárgyalta a mezőgazdaság átszervezésével előállott új helyzetet, és határozatában külön kiemelte a pártszervezetek feladatait a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának formálásában, az egységes paraszti osztály megteremtésében. Ezt a határozatot kibővített taggyűlésen vitatták meg a pártszervezetek, s munkájukban hozzá igazodnak. A szövetkezeti egység és a szocialista tudat gyorsabb fejlődését akadályozta megyénk parasztságának eléggé sajátos összetétele. Több nemzetiség él nálunk: magyarok, németek, szerbek. Községeinknek több mint a felében Erdélyből, Bukovinából, Felvidékről, Bácskából, Viharsarokból érkezett telepesek laknak vegyesen. Már az átszervezés befejezése előtt is voltaképpen elültek a nemzetiségek és a telepesek közötti ellentétek, most a szövetkezeti élet és a közösen végzett munka eredményeként már alig láthatóak. Különösen nagy a fejlődés a bonyhádi járás szövetkezeteiben. Aparhanton, Maroson, Bonyhádon a székelyek, a németek és a magyarok összefogásával kiemelkedő terméseredményeket értek el a szövetkezetek. Közel az idő, amikor a bonyhádi járás szarvasmarha-tenyésztése visszaszerzi régi jóhírét. A hajdani nacionalista ellentéteket mindinkább felváltja a népek testvériségének érzése. Ez abban is megmutatkozik, hogy a szövetkezeti parasztok nagy szeretettel, meleg testvériséggel fogadják a baráti népek küldötteit és a tőkésországokból érkező dolgozókat. Szép példája volt ennek a közelmúltban az, ahogyan Bonyhádon a német, a csehszlovák és a kubai szakszervezeti küldöttséget üdvözölte a békegyűlés több ezer részvevője. Pártszervezeteink nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezeti vezetőségi ülések és közgyűlések előkészítésére. A közgyűléseket a szövetkezeti tagság nagy nevelőiskolájának tartjuk. Szinte minden alkalommal egészséges vitában tisztázódnak a szövetkezet munkáját gátló nézetek, és a vitából legtöbbször a közösség munkáját előrevivő javaslatok kerülnek ki győztesen. A helyes álláspont kialakításához nagyban hozzájárulnak a szövetkezeti vezetők, a legjobb dolgozók, a kommunisták és a párton kívüli aktivisták. Az áprilisi közgyűléseken például nagy viták folytak az ösztönzőbb jövedelemelosztási módszerek bevezetéséről és a kapásnövények területének családonként történő felosztásáról. A szövetkezetek többsége úgy döntött, hogy bevezetik a premizálást és egy-két szövetkezet kivételével megvalósítják a kapásnövények felosztását. A szövetkezeti közvélemény egyre gyakrabban foglalkozik erkölcsi és magatartásbeli kérdésekkel. Egyre többen elítélik azokat, akik kivonják magukat a közös munkából vagy megkárosítják a közösséget. A hanyag dolgozókkal mind gyakrabban téríttetik meg a kárt. A bátai szövetkezetben 12 gazdával fizettettek kártérítést. Az erélyes fellépés hatására az idei tavaszon ebben a szövetkezetben is megjavult a munkafegyelem. Sok helyütt vitáznak még azon, hogy a rászoruló öregeknek, sokgyermekes családoknak, betegeknek milyen mérvű segítséget adjanak a szociális alapból. Ilyenkor az érettebb szövetkezeti tagok szembeszállnak a maradi, önző nézetekkel. A helyes döntés neveli a közösséget. Sokáig emlékezetes marad a fürgedi tsz-nek az a közgyűlése, amelyen a munkaképtelen, magános öregeknek a szociális alap terhére megszavazták a fejadagot. Az öregek sírva mondtak köszönetet a közgyűlésnek, de meghatódott az egész tagság. Aki tudja, milyen volt az öregek sorsa az egyéni világban, az megérti, mekkora változás ment végbe az emberek gondolkozásában. Maradandó hatásúak azok az apró hétköznapi hőstettek, emberséges cselekedetek is, amelyek a közösség érdekeit védik , a szocialista ember humanizmusát példázzák. Az új típusú emberek tekintéllyé válnak a faluban, beszélnek róluk Tekintélyüket ma már nem a birtok nagyságával mérik. A tolnanémedi tsz-ben még ma is emlegetik Győri Jánost, a kertészeti brigád vezetőjét, aki éjszaka is kiment a kertészetbe, hogy ellenőrizze, rendben van-e minden. Látszólag kis dolog ez, de mögötte ott van azember átalakulása. Sok jele van már a szövetkezeti életben a segítőkészségnek, az apró figyelmességnek. Tavaly Faddon a női növénytermesztő brigád a mezőn ünnepelte meg az egyik idős asszony, Bitter Györgyné 40. házassági évfordulóját. Virággal és süteménnyel kedveskedtek neki. A szövetkezeti tagok között egyre népszerűbb a művelődés, nő a tanulási kedv. Megyénkben két faluban van kihelyezett osztálya a mezőgazdasági technikumnak. Az ismeretterjesztő előadások látogatottsága is megnőtt. Sok gazda tanul az általános iskola levelező tagozatán. Növekedőben van az érdeklődés a falusi pártoktatás iránt. Sajnos, a növekvő igényeket ma még nem tudjuk teljesen kielégíteni. A szocialista tudatformálódás természetes velejárója, hogy egyre több öntudatos szövetkezeti gazda közeledik a párthoz. A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt nagyon kevés párttag volt a dolgozó parasztok között Azóta megszaporodtak a jelentkezők. Tolnán a múlt évben tizenhatan léptek a kommunisták közé. Olyan köztiszteletben álló gazdák, mint Funtner Sándor, Hága Mihály, Szamosújvári József és mások. A decsi Alkotmány Tsz-ben az utóbbi hónapokban öt szövetkezeti parasztasszony kérte felvételét a pártba. Természetesen, még további nagy feladataink vannak a szövetkezeti parasztság tudatának formálásában, az egységes szocialista paraszti osztály kialakításában. A szocialista módon gondolkodó paraszt még nem általános sem Tolna megyében, sem másutt. De szövetkezeteink többségében már a kommunistáik és a szövetkezeti mozgalom leghűbb hívei formálják a közvéleményt. S ezt a közvéleményt mindinkább szocialista tartalom tölti meg. A szövetkezeti tagság fejlődése már az idén is megmutatkozik a nagyobb munkakedvben, a szilárdabb munkafegyelemben, és megmutatkozik majd a nagyobb terméseredményekben, a szövetkezeti parasztság anyagi és kulturális színvonalának emelkedésében is. A tudat fejlődése kölcsönhatásban van a szocialista gazdasági alap fejlődésével. A fejlettebb szocialista tudat viszont meggyorsítja a termelőszövetkezetek megszilárdítását, igazi szocialista nagyüzemmé válását. Termelőszövetkezeteink falán a szocialista építés kohói, amelyekben a párt vezetésével, a tagság munkájával lépésről lépésre kiforr a szocialista nagyüzem és megszületik a szocialista ember. A kommunisták legfontosabb feladata éppen az, hogy teljes erejükkel segítsék ezt az átalakulást.