Népszabadság, 1961. december (19. évfolyam, 285-309. szám)
1961-12-01 / 285. szám
1961. december 1. péntek NÉPSZABADSÁG Megszületik az egységes paraszti osztály írta: Darabos Iván, a Zala megyei Pártbizottság első titkára Szövetkezeteink közül sok még fiatal, egy-két éves közös gazdaság. Mégis mind több, mind biztatóbb jele és vonása bontakozik ki az új közösségi életnek, a közös munkának, a közösségi felelősségtudatnak. A termelőszövetkezetek megszilárdulása, termelőszövetkezeti parasztságunk józansága és bizalma, a pártszervezetek és tanácsok segítsége, az állam és a társadalom nagyfokú támogatása — napról napra gyarapítja ezeket az előremutató vonásokat. Sok tapasztalatot szerzett már szövetkezeti parasztságunk a termelőszövetkezeti munkában, a közösségi életben. Nemegyszer saját kárukon tanulták meg a közösségi fegyelemnek, a közös vagyon védelmének jelentőségét. Tanácskozások, tanulmányutak, tanfolyamok is gyarapították tapasztalataikat. Kezdik áttekinteni a szövetkezeti gazdaságot, s megtanulnak — bár nem könnyen — száz és száz holdakban gondolkodni, tervezni. Mindezek az új vonások mindjobban hatnak a szövetkezeti életben. Ez lemérhető mindenekelőtt abban, hogy az előző évhez képest jelentősen megnőtt a közös munkában rendszeresen részt vevők száma. Megyénkben — az első éves tsz-eket is figyelembe véve — a tagság több mint 70 százaléka rendszeresen dolgozik. Javult a munka minősége, jelentősen megszilárdult a munkafegyelem, megnőtt a közös vagyon becsülete, örvendetesen alakul községeinkben az az új közszellem és erkölcsi megítélés, amely a közösben végzett munka, a közösségi magatartás alapján értékeli a szövetkezet tagságát. A szövetkezeti vezetőségek és a közgyűlések mind tudatosabban harcolnak a közös munka becsületéért, a szövetkezeti gondolkodás kialakításáért. Nemcsak abban mutatkozik meg ez, hogy a közösség mind erőteljesebben bírálja a közös munkából elmaradókat, a csak saját érdeküket nézőket, s mind erélyesebben nyúl fegyelmi eszközökhöz is a közös vagyon dézsmálóival, a rendbontókkal szemben. Látszik a szemlélet alakulása abból is, hogy mind több tsz közgyűlése a közös munkában való részvétel alapján állapítja meg a háztáji terület nagyságát a törvényben biztosított kereten belül. A termelőszövetkezetekben bevezetett anyagi ösztönzők, premizálási módszerek is jelentősen emelik a közös munka mennyiségi és minőségi becsületét. A közös munka formáló ereje, a közösség nevelő hatása, az egyes emberekben végbemenő belső harc útján a régi és az új szenvedélyes összeütközéseivel, lépésről lépésre alakítja tsz-tagjaink új erkölcsét. A régi vagyoni, családi rangsorolás helyébe az új, már említett értékmérőt állítják. Ma már az első kérdésre minden faluban bárki sorolja, hogy kik a legjobb „gazdák”. S ez a rangsorolás a legjobban dolgozó tsztagokat dicséri. * Örvendetesen nő ma már minden szövetkezetben a közös érdekeiért következetesen harcolók és dolgozók száma. Ez a mag naponta gyarapszik. A tegnap szegény- vagy középparasztjai ma már mind nagyobb számban válnak a szövetkezeti gondolat öntudatos képviselőivé, harcosaivá. A szövetkezeti élet három esztendeje sok tehetséges, a szövetkezetet szerető, a szövetkezeti életformát a jövő egyedüli lehetőségeinek valló parasztembert és parasztasszonyt vitt a közélet első vonalába. Elnökök és vezetőségi tagok, ellenőrző bizottsági tagok és brigádvezetők százai és ezrei harcolnak ma öntudatosan és okos, belső türelmetlenséggel a szövetkezet fejlődéséért. Vezetőségi ülések és közgyűlések, brigádértekezletek és esti, poharazgató tanyázások válnak a parasztság új, egységes szemléletét alakító viták fontos fórumaivá. A viták akár a munkafegyelemről, akár a nagy hozamú búzából, vagy a nyári mélyszántásról szólnak, a részvevők szenvedélyes harc során győzik meg önmagukat és egymást az új, értelmesebb, hasznosabb voltáról. Ez a szövetkezetért élő, harcoló mag — amelyet a pártszervezet is naponta alakít, tanácsaival segít — erősíti a vezetőség és a tagság egységét. Ma már mind több olyan termelőszövetkezeti elnökünk, vezetőnk van, mint az esztergályi Farsang Jenő, aki középparaszti múltjával és 57 esztendejével éjt nappallá téve olyan szenvedéllyel és energiával, szívvel és szeretettel küzd, harcol a szövetkezetért, sokszor még a rokonaival szemben is, mintha egész életében a szövetkezeti életre készült volna, mintha minden emberségét és nagy tapasztaltságát a szövetkezete számára gyűjtötte volna. És hány szövetkezeti vezető és tag van már, aki tegnap még megkönnyezte a lovát, s ma már a gépet simogatja meg olyan szeretettel, amelyből a mi új technikánkhoz, az új életformához való teljes, átélt ragaszkodás sugárzik. A parasztság életében bekövetkezett változás rendkívüli módon növelte és növeli a tanulási kedvet. Soha ennyien nem tanultak még falun. Kihelyezett mezőgazdasági technikumainkban, 70 ezüstkalászos tanfolyamunkon, tsz-akadémiákon, általános iskolák esti tanfolyamain megyénkben több ezer paraszt tanul szorgalmasan és nagy szenvedéllyel, hogy nagyobb szaktudással, szélesebb politikai és általános kulturális látókörrel tegye életét, munkáját még értelmesebbé, hasznosabbá önmaga és a tsz-közösség számára. Termelőszövetkezeti parasztságunk magatartását jellemző, előre mutató vonások erősítése ma a legfontosabb feladatunk. A közösségi gondolkodás kialakulását ugyanis ma is még sok külső és belső visszahúzó erő akadályozza. A megszilárdítás nagy társadalmi feladata harcot jelent a nehézségek, ellentmondások leküzdéséért, az új, szocialista viszonyok kialakításáért, a szövetkezeti parasztság egységes, szocialista gondolkodásának megteremtéséért. Ezt a harcot mi a szövetkezeti parasztokkal együtt vívjuk, a bennük meglevő kistulajdonosi beállítottság, önzés, elmaradott nézetek ellen. Értük és velük együtt, nem pedig ellenük folyik ez a harc. Dolgozó parasztságunk életformája, sok szokása, tudata évszázadok alatt formálódott ki, s a szövetkezetben sem változik meg egy csapásra. A nadrágszíjparcellák hamarabb tűntek el, mint a szűk parcellákba ragadt gondolkodás. A kistulajdonosi önzés ereje egyéni előnyök megszerzésére sarkall, arra ösztönöz, hogy egyéni érdekét a közösségi érdek fölé helyezze, lebecsülje a közös vagyon gyarapítását. Mindezek a régi osztályhelyzetből és a kistulajdonosi szokásokból és szemléletmódból származó súrlódások és ellentétek gyakoriak még szövetkezeteinkben. Ezek most a mindennapos politikai munkával, a szövetkezeti demokrácia erősítésével, tanulással és mindenekelőtt a közös munkával, a munkafegyelem erősítésével csökkenthetők és küszöbölhetők ki. A múltból hozott gondolkodásból eredő súrlódások, ellentétek mellett újak is keletkezhetnek, vagy nem megfelelő körülmények miatt a régiek is újból kiéleződhetnek. Mindazok a politikai és gazdasági megoldások, amelyek az átmeneti helyzetet figyelembe véve úgy alkalmazkodnak a paraszti gondolkodáshoz, szokásokhoz, hogy egyúttal a közös gazdálkodás kiépítését és megerősítését is segítik, hasznosak és előrevivők (családi munkaszervezés, premizálás, különböző előnyöknek a közös munkában való részvétel alapján való juttatása, takarmányjuttatás stb.) Ugyanakkor a szövetkezetek egészséges fejlődése végett fel kell lépni minden elvtelen lazasággal szemben. A régi és új ellentétek megoldásában rendkívül nagy a tsz-vezetőségek szerepe és felelőssége. Ahol a vezetőség következetesen harcol a szövetkezet érdekeiért, őszinte és emberséges, ahol problémáit és feladatait rendszeresen megtanácskozza a tagsággal, ott ezek az ellentétek és súrlódások gyorsabban számolódnak fel. Ahol azonban nem ilyen a vezetőség — s erre is van több példa megyénkben — ott a vezetés és a tagság között újabb ellentétek keletkeznek. Ez vezetett egyik tszünkben oda, hogy a volt szegényparasztokból, „Proletár-brigád”, alakult. Másutt a vezetőség több tagja nem tudott rokoni kapcsolatai fölé emelkedni, elvtelen előnyökhöz juttatva őket, elvesztette tekintélyét, jó kapcsolatát a tagsággal. A tsz-vezetőségnek magát folyton nevelő, alakító kollektívává kell válnia, amely nem fél a „kényes” kérdésektől, bízik a tagságban és mentes minden személyi kicsinyességtől. A közös munkában, a szövetkezet építésében, a jelentkező ellentétek politikai feloldásában alakul, formálódik parasztságunk új, szocialista gondolkodása. Szocialista nagyüzemben dolgozik, társadalmi-politikai látóköre naponta bővül, érződik gondolkodásán a szocialista nevelés eredménye. Kezdi látni élete távlatait, tervez és tanul, így alakul a szövetkezeti paraszti osztály egysége. A párt politikája ennek az egységnek a kialakítását szolgálja. A parasztságnak ezt, a jövőjéért folyó harcát segíti az egész társadalom. E nagy átalakulás szervezése és politikai segítése alapvető feladata pártszervezeteinknek. Minden szövetkezetben más módon és más fokon jelentkezik ma a közvetlen tennivaló. Ma az általános jellegű politikai vezetés itt zsákutcába kerül. A helyzet alapos megismerése és elemzése, a tennivalók pontos meghatározása, a konkrét, segítő tanácsok — ez az a munkastílus, amelyet járási és községi pártszervezeteinknél formálunk. A ma pártmunkása nemcsak a mérőszalagot hordja a zsebében, hogy lemérje a szántás mélységét, nemcsak gazdálkodási tanácsokat ad, nemcsak tervezni segít, de mindenekelőtt ismeri a szövetkezeti tagok érzéseit és gondolatait, hibáikat és jó tulajdonságaikat, és mélységes emberséggel, következetesen és szeretettel áll mellettük, segíti gondolkodásuk formálódását. Mély szenvedéllyel és hittel dolgozik így a szövetkezetek korszerű nagyüzemmé fejlesztésén, a szövetkezeti parasztság egységének megteremtésén, a szövetkezeti tagok szocialista nevelésén. Jól keltek, s erőteljesen fejlődnek az őszi gabonafélék A múlt hetekben átmenetileg hidegre fordult időjárás nehezítette az időszerű őszi munkákat. Ennek ellenére az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben nagy erőfeszítéseket tettek e munkák meggyorsítására. Elsősorban a betakarítást szorgalmazták. A legutóbbi jelentések szerint, a kukoricaszár kivételével, néhány napon belül országszerte befejeződik az őszi betakarítás. A kenyérgabona vetése az országnak csaknem minden vidékén befejeződött. November 25-ig az ország kenyérgabona-vetéstervét 99,6 százalékra teljesítették. A megyék többsége nemcsak teljesítette vetési előirányzatát, hanem néhány százalékkal többet is vetett. Ugyanakkor Csongrád, Bács és Pest megyében csak 97, Szabolcs-Szatmár megyében pedig 99 százalékra teljesítették a tervet. Az őszi vetések általában jól kelnek, s erőteljes fejlődésnek indultak, az ország nyugati felében sok jól megerősödött őszi gabonavetést lehet látni. Az őszi mélyszántást november 25-ig 2 235 000 holdon fejezték be, míg a múlt év hasonló időszakában csupán 1 550 000 holdnál tartottak. Ez a teljesítmény összeségében mégsem kielégítő. Különösen Somogy, Baranya, Fejér, Komárom és Pest megyében kell fokozni az őszi szántás ütemét. Ezekben a megyékben ugyanis a mélyszántásra előirányzott területnek még felénél sem tartanak. Országosan legfőbb tennivaló most az, hogy az erőgépek minél teljesebb felhasználásával szorgalmazzák a jövő évi jó termés érdekében elengedhetetlen őszi mélyszántást. (MTI) Moszkvába érkezett a szakszervezeti világkongresszuson részt vevő magyar küldöttség Brutyó Jánosnak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével csütörtök reggel Moszkvába érkezett az V. szakszervezeti világkongresszuson részt vevő magyar küldöttség. A szovjet főváros Kijevi pályaudvarán Leonyid Szolovjov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára fogadta a delegációt. Ott volt a pályaudvaron Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. Befejeződött a műemléki albizottságok országos értekezlete A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában csütörtökön befejeződött a műemléki albizottságok országos értekezlete. A tanácskozás harmadik napján az elhangzott beszámolókat vitatták meg. A vita tanulságait dr. Dercsényi Dezső Kossuth-díjas műtörténész, az Építésügyi Minisztérium osztályvezetője foglalta össze, majd kiosztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Építésügyi Minisztérium és az Országos Műemléki Felügyelőség jutalmait. Többen miniszteri dicséretet és elismerő oklevelet kaptak. (MTI) Az országos középiskolai nevelési munkaközösség értekezlete Csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban megkezdődött az országos középiskolai nevelési munkaközösség értekezlete. Az első napon a részvevők meghallgatták Széchy Andrásnének, a minisztérium középfokú oktatási főosztálya nevelési csoportvezetőjének beszámolóját, majd értékelték az országos középiskolai nevelési munkaközösség egyéves tevékenységét. Ugyancsak a csütörtöki ülésen tárgyalták meg az országos középiskolai nevelési munkaközösség 1961—1962-es tanévi programját. Ma a Pedagógiai Tudományos Intézetben kidolgozott nevelési tervjavaslatot vitatják meg. (MTI) A hónap végén húzzák a II., a III. és a IV. békekölcsönt Az év utolsó napján, a századik államkölcsön-sorsolás Hosszabb „pihenés” után, egy hónap múlva ismét előkerülnek az Országos Takarékpénztár páncélterméből a szerencsekerekek. Az év utolsó államkölcsön-húzásait ugyanis december 30-án és 31-én a fővárosban rendezi az Országos Takarékpénztár. Az első napon, délután, a II. Békekölcsönt, a második napon, délelőtt pedig a III. és a IV. békekölcsönt sorsolják. A kétnapos húzáson a három kölcsönből mintegy négyszázezer kötvényre csaknem százmillió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. Az év utolsó békekölcsön-sorsolása — a tervkölcsönt is figyelembe véve — egyben a századik államkölcsön-sorsolás lesz. (MTI) Fokozott ütembően épül a Tisza-menti Vegyiművek. Képünkön: A nyersfoszfázsflók építkezése.