Népszabadság, 1962. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-22 / 222. szám
1962. szeptember 22. szombat NEPSZABADSAG Kádár János és Fock Jenő fogadta Zilliacus angol munkáspárti képviselőt Az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának vendégeként néhány napon át Magyarországon tartózkodott Konni Zilliacus, az angol alsóház tagja. Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, majd Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese fogadták az ismert angol munkáspárti politikust és szívélyes beszélgetést folytattak vele. Zilliacus felkereste kulturális és gazdasági életünk több vezető személyiségét, majd péntek délután elutazott Budapestről. (MTI) Kibővített ülést tartott a Győr-Sopron megyei Pártbizottság Péntek délelőtt kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága termelőszövetkezeti elnökök, gépállomási igazgatók, megyei és járási vezető mezőgazdasági szakemberek részvételével. Megjelent az ülésen Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Lombos Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg az értekezletet, majd K. Papp József, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót a Győr megyei termelőszövetkezetekben alkalmazandó új tervezési formáról. Hangoztatta, hogy a szövetkezetek régi kívánsága teljesül az úgynevezett árumennyiségi tervezés bevezetésével. A szövetkezetek maguk határozzák meg, milyen terményt hány holdon termesztenek, annak szem előtt tartásával, hogy mennyi árut vár tőlük a népgazdaság. A vitában felszólalt szövetkezeti vezetők örömmel üdvözölték a tervet, és elmondták, hogyan képzelik el végrehajtását. Pártmunkásküldöttség utazott Romániába A Román Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására pénteken pártmunkásküldöttség utazott a Román Népköztársaságba. A küldöttséget Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára vezeti. A küldöttség búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Hollai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Ott volt Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete és Vasile Moldovan nagykövetségi tanácsos. A küldöttséget Bukarestben, a baneasai repülőtéren Verdet Ilie, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja és a párt más képviselői fogadták. Ott volt Kuti Jenő, hazánk bukaresti nagykövete is. összehangolása közvetlenül a termelés összehangolásával történik, és ez lehetőséget nyújt a termelőerők olyan kihasználására, olyan munkamegosztás megvalósítására, amely valóban egyformán érdeke minden részvevő országnak és így az egész szocialista tábornak. A termelőerők társadalmi tulajdona, a tervgazdálkodás rendszere sokkal tervszerűbb, magasabb rendű gazdasági együttműködést tesz lehetővé és egyben szükségessé. A KGST-országok kommunista és munkáspártjainak legutóbbi értekezlete — annak érdekében, hogy igazán kihasználjuk a szocializmusnak azokat az előnyeit, amelyek az új világrendszer létezésének tényéből adódnak — meghatározta azokat az új utakat, amelyeken járva még szorosabbá válik országaink gazdasági együttműködése. Ezek között jelentős szerepet játszanak a hasonló jellegű vállalatok közötti együttműködés különböző formái, valamint közös vállalatok, kutatóintézetek, tervezőirodák létrehozása, együttes beruházások megvalósítása. A KGST-országok szorosabb gazdasági együttműködését azonban, mindenekelőtt a tervek tudományos sokoldalú egyeztetése alapozza meg. A szocialista tervgazdálkodás, különösen a távlati tervek egyeztetésének lehetősége a gazdasági fejlődés olyan tervszerű összehangolását teszik lehetővé, amelyhez hasonló nem képzelhető el tőkés országok között. A KGST-országok között nemcsak tervszerű, hanem lényegesen átfogóbb, és hatékonyabb munkamegosztás van kialakulóban, mint a Közös Piac országai között. A KGST ezenkívül semmiféle megkülönböztetést nem alkalmaz a szervezeten kívül álló országokkal szemben, és úgy biztosítja a részvevő országok gazdasági fejlődését, hogy az ne legyen hátrányos más, benne részt nem vevő országokra; sőt, a KGST országai erőfeszítéseket tesznek a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére a világ összes országaival. Egészen más a helyzet a Közös Piacnál, amely a hozzá nem tartozó országokkal szemben kiépülő közös vámfallal éles megkülönböztetést alkalmaz a kívülállók ellen. Ezzel magyarázható az, hogy Anglia és a Közös Piacban részt nem vevő más nyugat-európai országok mind szorultabb helyzetbe kerülnek. Ezzel függ össze az a felháborodás, amely az afrikai és más tengeren túli országokban is tapasztalható, mert ezek gazdasági életét rendkívüli módon sújtják a Közös Piac megkülönböztető rendelkezései. A Közös Piacnak ez a megkülönböztető politikája azonban mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányul. A Közös Piac törekvése az, hogy egységes gazdasági blokként lépjen fel a szocialista országokkal szemben, korlátozva a többi között a külkereskedelmet ezekkel az országokkal. Természetesen a KGST- országoknak megfelelő következtetést kell levonniuk ebből kereskedelmi politikájukra. Különösen élesen bontakozik ki a nyugateurópai integrációnak a szocialista országok ellen irányuló éle abban a tervben, amely a Közös Piacból kiindulva, valamiféle gazdasági szövetségben kívánja egyesíteni az összes nyugat-európai tőkésországokat, és esetleg az Egyesült Államokat is. Mindez nem volna más, mint egy gazdasági NATO, amelyben a NATO közismert hidegháborús politikai szempontjai érvényesülnének. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: az állam monopolista tőke a maga részéről igyekszik a gazdasági élet nemzetközivé válásának objektív tendenciáját erősíteni, és egyúttal felhasználni a maga agreszszív katonai és politikai céljaira. A szocialista országoktól idegen minden agresszív törekvés, úgy politikai, mint gazdasági téren. Nem hívei az egymással szemben álló blokkok politikájának, hanem következetesen állást foglalnak a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett, függetlenül az országok társadalmi rendszerétől. Ezt az álláspontot tükrözi az a következetes harc, amelyet a szocialista országok például az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában folytatnak azért, hogy Európa összes országai egyesítsék erőiket a közös, nagy gazdasági problémák megoldására. Több ízben felvetették már, hogy nem elég összekapcsolni külön a KGST- és külön a nyugat-európai országok villamosenergia-hálózatát, hanem célszerű volna egy egységes összeurópai villamosenergia-hálózat kiépítése. Felvetették egységes európai vízi út kiépítésének gondolatát, amelynek keretében például összefüggő víziút alakulna ki a Dunán és a Rajnán keresztül az Északi- és a Fekete-tenger között. Évek óta javasolják egységes világkereskedelmi szervezet létrehozását, amely elősegítené a kereskedelem fejlesztését a világ minden országa között. De a javaslatok megvalósulása nemcsak a szocialista országokon múlik. A gazdasági kapcsolatok feljesztésére irányuló erőfeszítések részei a békés egymás mellett élés politikájának, a két rendszer közötti nagy méretekben kibontakozó gazdasági versenynek. A két rendszer közötti gazdasági versenyben az Európai Közös Piacnak fontos szerepe van azért is, mert ennek országai fejlődnek jelenleg — Japántól eltekintve — a leggyorsabban a tőkésországok között. Az egy főre eső termelés — átlagban — egyelőre még magasabb a Közös Piac országaiban, mint a KGST-országokban. A szocializmus ereje azonban legyőzhetetlen. Míg az elmúlt öt évben például a tőkés világrendszer ipari termelése 23 százalékkal, azon belül az Európai Közös Piac országainak termelése 37 százalékkal nőtt, addig a KGST-országoké 61 százalékkal. A gazdasági verseny helyzete tehát világosan a szocializmus győzelmének irányába mutat. Szita János Új üzemekkel, korszerű gépekkel gyarapodik az élelmiszeripar (Tudósítónktól.) Évről évre nagyobb arányokban fejlődik az élelmiszeripar. Az élelmiszeripar fejlesztését sürgeti a hazai és a külföldi fogyasztópiac rohamos bővülése. Különösen a konzerv-, a hűtő- és a baromfiipar, valamint a hús-, a tej-, a cukor- és a söriparban szükséges gyorsítani a fejlesztés ütemét. Az élelmiszeripar az arra alkalmas régi üzemek korszerűsítésével — ahol pedig szükséges —, új ipari bázisok létesítésével készül az eddigieknél nagyobb termelési feladatok elvégzésére. Több új létesítménnyel gyarapodik a konzerv- és a hűtőipar. Részben már az idén megkezdte a termelést, de tovább épül a Békéscsabai Konzervgyár, amelynek a csongrádi és a békési paradicsom, paprika, zöldborsó és bab feldolgozása a feladata. Ugyancsak konzervgyár épül Nyíregyházán; ebben az üzemben 1963-ban indul meg a tartósítás. Készül már a Debrecenben felépítendő modern, nagy teljesítményű konzervgyár tervtanulmánya, folynak az iparág néhány más, a későbbi esztendőkben kivitelezésre kerülő üzemének telepítési, tervezési előkészületei. A meglevő régi üzemek fejlesztése keretében a Hatvani Konzervgyár bővíti a paradicsomfeldolgozó üzemegységét, és nagy teljesítményű dobozgyártó gépsort szerel fel. A Paksi Konzervgyárban is új paradicsomfeldolgozó berendezést állítanak üzembe. Gyorsfagyasztó alagutak A magyar hűtőipar fejlesztésének most következő szakaszában új, gyorsfagyasztó alagutat építenek Győrött és Kaposvárott. Békéscsabán hatalmas hűtőház építése folyik, és azt a legkorszerűbb berendezéssel látják majd el. Jövőre megkezdik ugyancsak a korszerű mélyhűtés követelményeit figyelembe véve — a bajai és a dunaújvárosi hűtőház építését is. Az új létesítmények módot adnak a Mirelit Mélyhűtő Vállalatnak arra, hogy jelentős mértékben bővítse népszerű cikkeinek választékát Népélelmezési jelentőségének megfelelően fejlesztik a húsipart. Budapesten és Szegeden bővítik a szalámigyárat, a Budapesti Sertésvágóhídon technológiai hűtőházat építenek. Korszerű hűtőállomást rendeznek be Újpesten és Kispesten. A baromfiipar több vidéki feldolgozó telepét korszerűsítik, nagy teljesítményű, futószalagrendszerű kopasztó- és darabolóberendezéseket állítanak munkába, Győrött és Kecskeméten pedig pecsenyekacsa-feldolgozó telepet létesítenek. Különleges tartálykocsik a tejiparnak Az ország, ezen belül mindenekelőtt a nagyobb ipari városok tejellátásának megjavítására nagymértékben fejlesztik a tejfeldolgozó-ipart. Ennek egy része, hogy korszerű, speciális tartálykocsikat állítanak üzembe a most következő hónapokban. A Budapesti Tejipari Vállalat telepén új pasztőrözőállomást létesítenek és épül a rákospalotai tejpalackozó üzem, amelynek elkészülte után a főváros még egyszer annyi palackozott tejet kap, mint jelenleg. Tejfeldolgozó üzem épül egyébként Gyöngyösön, Makón, Pécsett, Székesfehérvárott és Tatabányán. Közülük a tatabányai 400, a gyöngyösi pedig 200 hektoliter tejet dolgoz majd fel naponta. A meglevő gyárak korszerűsítésével új berendezések, gépek alkalmazásával növeli kapacitását a jövő években a cukoripar. A Hatvani Cukorgyárban nemsokára befejezik az új hőerőmű építését, Mezőhegyesen pedig folytonos üzemű, úgynevezett „J”-diffúziós kilúgozóberendezést és új mészkemencét helyeznek üzembe. Ugyancsak új mészkemencét és létisztító berendezést kap a Sárvári Cukorgyár. Ácsott dunai vízművet építenek az üzemi vízellátás biztosítására, a szolnoki és a mezőhegyesi gyár pedig nagy teljesítményű gőzkazánt szerez be az NDK iparától. Jelentős összegeket fordítanak az elkövetkezendő években a cukoriparban a réparakodás gépesítésére. Kísérleti kenyérgyár Lágymányoson A kenyér minőségének javítása is a fontos feladatok közé tartozik. Kísérleti jellegű kenyérgyárat építenek a Lágymányoson. Ezenkívül az ország sok kisebbnagyobb városában — köztük például Kazincbarcikán, Pécsett, Kecskeméten, Makón, Tatabányán és Salgótarjánban — folyik olyan kenyérgyár, illetve nagyobb sütőüzem építése, amely biztosítja az említett helységek zavartalan ellátását jó minőségű kenyérrel. A sörfogyasztók örömére növekedik majd a sörgyárak kapacitása is. Kőbányán például bővítik a főzőházat, a hűtőközpontot és a palackozóüzemrészt, tehát emelkedik a palackozott sör aránya. Nagykanizsán új malátaüzemet létesítenek, korszerűsítik a pécsi és a soproni telepet, Salgótarjánban pedig új sörlerakatot építenek. A fogyasztást közvetlenül szolgáló gyárak, üzemek építésén, illetve fejlesztésén kívül, gondot fordítanak az élelmiszeripar egyéb feladatai megoldására is. Győrött például új takarmányélesztő-gyárat kezdenek jövőre építeni. A berendezést egy francia cég szállítja majd, s a teljesen automatizált üzemben évente 3600 tonna szárított takarmányélesztőt állítanak elő. Debrecenben és Szőregen borpalackozó gépsorok kezdik meg hamarosan működésüket. A korszerű állattenyésztés kialakításához járul az a további 25 új takarmánykeverő telep, amelyet még az idén telepítenek. Új raktárak épülnek Az élelmiszeripar fejlesztésének fontos része, a raktárépítés. A nyers- és a készáru tárolása ma még igen sok gondot okoz. Könynyít a helyzeten, hogy több konzervgyárban, valamint tésztagyárban, a Budafoki Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Győri Növényolajipari Vállalatnál és a Debreceni Dohánygyárban új raktárakat építenek. Jövőre összesen 2500 vagonnyi árut befogadó tárolóhely építése fejeződik be. Gabonatárház épül például Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Magyaróvárott, Orosházán és Újszászon. 1962—63-ban ezenkívül további 12 terményraktár, két gabonasiló és öt lisztraktár kerül tető alá az ország különböző vidékein. 5 Megnyílt a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola pénteken tartotta első tanévnyitó ünnepségét a Móricz Zsigmond Színházban. A megnyitón részt vett Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke. Kovács József igazgató megnyitója után Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes tartott ünnepi tanévnyitó beszédet. Ezután a főiskola első 130 hallgatójának eskütétele következett. Az ünnepség második részében a debreceni Csokonai Színház művészei bemutatták Rozor Felnőnek a gyerekek című színművét. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola átmenetileg — amíg az új iskolát felépítik — a volt Vasvári Pál Gimnázium felújított épületében kezdte meg működését. A 130 hallgató közül 93 részesül kollégiumi ellátásban. (MTI) • •Ötvenezren tekintették meg a leningrádi magyar gép- és műszerkiállítást Moszkva, szeptember 21. (MTI) Leningrádban, a Nyevszkij Proszpekt ismert kiállítóhelyén, a Technika Háza termeiben, nem egészen három hétig tartott nyitva a magyar gép- és műszerkiállítás, amelyet több mint 50 000 szakember és érdeklődő keresett fel. A METRIMPEX, a TECHNOIMPEX, a NIKEX és a Tungsram közös bemutatójának szervezői több szakmai napot is rendeztek. A leningrádi orvosi közvélemény élénken érdeklődött a kiállítás két magyar orvosi napja iránt; ezeken előadásokat tartottak, és két kisfilmet is bemutattak a magyar orvosi műszerek alkalmazásáról. A geofizikai napon, Dombay Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár előadása után, a leningrádi geofizikusok ismerkedtek meg a magyar műszerekkel. Nagy érdeklődést keltett a televíziós műszerek napja is.