Népszabadság, 1964. október (22. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-16 / 243. szám

2 Csütörtökön választott Anglia Angliában csütörtök reggel megkezdődtek a parlamenti vá­lasztások. A választásra jogosultak száma csaknem 36 millió. Az első je­lentések szerint meglehetősen magas volt a részvételi arány, kevesen mondanak le szavazó­joguk gyakorlásáról. A szavazás az esti órákban — magyar idő szerint 21 órakor — fejeződött be, lapzártakor még nem voltak je­lentések az eredményekről. (MTI) Francia kommunista küldöttség Algériában (Párizsi tudósítónktól.) Az Algériai Nemzeti Felszaba­­dítási Front (FLN) meghívására Algériába érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége. A küldöttséget Waldeck Rochet elv­társ, a párt főtitkára vezeti. A Francia Kommunista Párt delegációjának algériai meghívá­sát párizsi politikai körökben igen jelentős eseménynek értékelik a szocializmus útját választó függet­len Algéria és Franciaország to­vábbi kapcsolatai alakulásának, és a két ország munkásmozgalmi akciói összehangolásának szem­pontjából. A francia kommunista delegá­ció Algériába érkezésekor a re­pülőtéren Waldeck Rochet köszö­netet mondott az FLN-nek és Ben Bella elnöknek a meghívásért, majd hangsúlyozta: a francia kommunisták, akik támogatták és támogatják az algériai nép harcát, meghatottsággal léptek a szabad és független Algéria föld­jére. — Meg vagyunk győződve — mondta Waldeck Rochet —, hogy tárgyalásaink még tovább erősí­tik a szolidaritást és a barátságot a francia és az algériai nép, va­lamint pártjaink között. — A fő­titkár végezetül üdvözölte az új Algéria felépítéséért folyó harc­ban eddig született sikereket, és hangsúlyozta: — Mi az új Algé­ria és Ben Bella mellett állunk abban a harcban, amelyet a gyar­matosítás ellen, a nemzeti függet­lenségért, a békéért és szocializ­musért vívnak. Ben Bella, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság elnö­ke, az FLN főtitkára csütörtök délelőtt fogadta az FKP küldött­ségét. A tanácskozás igen szívé­lyes és baráti légkörben zajlott le. Az FKP-delegáció október 19-ig marad Algériában. Kovács István Külpolitikai vita a bonni parlamentben A bonni parlament csütörtökön megkezdte a költségvetés általá­nos vitáját, amelyet Erhard kan­cellár nyilatkozata vezetett be. A kancellár beszéde külpolitikai részében szemlátomást arra töre­kedett, hogy általánosságban mozgó kijelentésekkel elkerülje a kormány­táboron belül az úgy­nevezett gaulleisták és atlan­­tisták között folyó vita újabb ki­éleződését. Erhard nyomatékosan síkra­­szállt a közös atomhaderő mi­előbbi megvalósítása mellett, amelynek keretében — mint­ mon­dotta — 25 hajót 200 Poláris-tí­pusú atomrakétával szerelnének fel. Hangsúlyozta: reméli, hogy az év végéig aláírásra készen fog állni a közös atomhaderőre vo­natkozó szerződés tervezete, és ahhoz minél több NATO-partner csatlakozik majd. A kancellár ezután azt hangoz­tatta, hogy üdvözli a Kelet és Nyugat közötti viszony megjavu­­lását, és ezen a téren további haladást szeretne elérni. De­ be­szédéből az is kiderült, hogy Bonn továbbra is kitart eddigi irreális követelései mellett, és változatlanul az NDK bekebele­zésére törekszik, így azt állítot­ta: a szovjet—nyugatnémet vi­szony normalizálásának legfőbb akadálya az, hogy a Szovjetunió „nem mutat megértést” a német kérdésnek Bonn által elképzelt megoldása iránt. A kancellár til­takozott a revansizmus vádja el­len, és azt hangoztatta, hogy az NSZK békét akar, viszont ismét arra az álláspontra helyezkedett, hogy Németországot „az 1937-es határok között” kell újraegyesí­teni. Erhard beszédét a szociálde­mokratákat gúnyoló támadással fejezte be. Az SPD — hangoztatta — lemondott ellenzéki szerepéről, nem lép fel önálló programmal, és tulajdonképpen csak a kor­mány politikáját igyekszik lemá­solni. Ugyancsak éles támadást inté­zett a szociáldemokraták ellen Bartel, a CDU—CSU parlamenti frakciójának elnökhelyettese. Fritz Erler, az SPD alelnöke beszédében rámutatott arra, hogy a kancellár nyilatkozata ellent­mondásoktól hemzseg, és a szo­ciáldemokraták elleni támadásá­val csak el akarja terelni a fi­­gyelmet a kormánytáborban dúló ellentétekről. Erler hangoztatta: pártja helyesli a k­özös atomhad­erőt, mert abban az atlanti szoli­daritás megerősítésének eszközét látja. Zoigmann, a Szabad Demokrata Párt vezérszónoka azt sürgette, hogy a kormány dolgozzon ki konkrét programot a német kér­dés megoldására Több ízben heves szópárbaj szakította meg Franz-Josef Straussnak, a CSU elnökének fel­szólalását, aki elsősorban a szo­ciáldemokratákkal csatázott. Strauss világpolitikai fejtegetés­be is kezdett, s azt hangoztatta, hogy az Atlanti Szövetségen be­lül „Európa” egyenjogú partnere legyen az Egyesült Államoknak. Ennek előfeltétele viszont nem képzelhető el a Franciaország és Nyugat-Németország közötti szo­ros együttműködés és szövetség nélkül — mondotta. (MTI) Sortűz, sztrájkok és tüntetések Portugáliában és Spanyolországban (Párizsi tudósítónktól.) Párizsba érkezett jelentések szerint az Ibériai-félsziget két or­szágában, Portugáliában és Spa­nyolországban fokozódik a terror a hazafiak, a demokraták és a jo­gaikat követelő munkások ellen. A portugáliai Lourosa faluban falazat fasiszta csendőrsége sor­­tüzet nyitott a tüntető lakosságra; hárman meghaltak, tizenöten megsebesültek. A tüntetésre azért került sor, mert a felső állami és egyházi hatóságok egyetértésével át akarták helyezni a lakosság ér­dekeiért kiálló, Salazar politikáját bíráló papot. A sortűz után sok tüntetőt, köztük a „lázu­ff’ papot is letartóztatták. A spanyol fővárosban, Madrid­ban, „illegális propagandaanyag terjesztésének” vádjával perbe fogták Carlos Alvarez spanyol költőt. Az ügyész háromévi bör­tön kiszabását kéri. A dühöngő terror ellenére mind erősebb a dolgozók tiltakozó és sztrájkmozgalma. Már több mint egy hónapja tart a háromezer spanyol halász sztrájkja, Madrid­ban pedig folytatódik a 150 ezer fémipari munkás bérkövetelési mozgalma a nem szakképzett munkások napi 150 pezetás bér­minimumáért. Szerdán Bilbaó­­ban, az illegalitásban levő mun­kás szakszervezeti szövetség fel­hívására, tízezer fémipari mun­kás tartott ötórát sztrájkot a be­börtönzött munkások szabadon bocsátását és újbóli alkalmazását követelve. K. L népszabadság 1964. október 16, péntek •« KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A Görög Kommunista Párt üzenetet intézett az ország népé­hez a felszabadulás 20. évfor­dulója alkalmából. Az üzenet mél­tatja a nemzeti ellenállási moz­galmat, és annak mai szerepét a társadalmi haladásért vívott harc­ban. (TASZSZ) Maurer román miniszterelnök csütörtökön hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba érkezett. (MTI) A francia nemzetgyűlés meg­kezdte a jövő évi költségvetés tár­gyalását, amely előreláthatólag nyolc hétig tart majd. A kormány­­párt szónoka is kénytelen volt el­ismerni a krónikus inflációt. (MTI) Mettarella olasz külkereskedel­mi miniszter Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter római látogatásának viszonzásaként Moszkvába érkezett. (TASZSZ) Nasszer és Tito csütörtökön Kairóban folytatta megbeszéléseit. (TASZSZ) A török kormány megszüntette a hadseregben szeptember elején elrendelt állandó riadókészültsé­get. (AFP)­­ Erlander svéd miniszterelnök észak-európai csúcstalálkozóra hívta meg Dánia, Norvégia, Iz­­land és Finnország miniszterelnö­keit. A kormányfők október 24-én ülnek össze. (Reuter) A ceyloni kormány államosíta­ni kívánja az ország legnagyobb­­újságkonszernjét. (UPI) A Nemzetközi Újságíró Szövet­ség tiltakozást jelentett be a sajtó­­szabadság dél-afrikai és dél-rho­­desiai elnyomása miatt. (TASZSZ) Bizertában csütörtökön megün­nepelték a franciák kivonulásá­nak első évfordulóját. Jelen volt Burgiba tunéziai elnök, és több afrikai államfő. (TASZSZ) Az észak-kalimantáni partizá­nok az elmúlt napokban több tá­madást hajtottak végre a brit gyarmatosítók támaszpontjai el­len. (TASZSZ) . Anna Frank letartóztatója ismét aktív rendőrtiszt Bécsben Egy évvel ezelőtt felfüggesztet­ték állásából Karl Silberbauer bécsi rendőrfelügyelőt, akiről ki­derült, hogy a háború alatt, ami­kor a Gestapónál szolgált, ő tar­tóztatta le Amszterdamban Anna Frankot és családját. Mivel a hol­land rendőrség nem szolgáltatott terhelő adatokat, a bécsi ügyész­ség idén nyáron beszüntette Sil­berbauer ellen a bűnügyi vizsgá­latot. Röviddel később a rendőr­ség fegyelmi vizsgálata is felmen­tette a volt gestapóst. A legújabb jelentés szerint, ezek után Silberbauer ismét mun­kába áll — mindenesetre egy má­­sik kerületben, mint ahol koráb­ban dolgozott. E hírrel egy időben tudósít a bécsi sajtó arról, hogy a volt oszt­rák ellenállók küldöttsége felke­reste Czettel belügyminisztert, s felhívta figyelmét az egykori hit­leri fegyveres erők ausztriai baj­társi szövetségeinek tevékenysé­­gére. (MTI) A kínai sajtó a Voszhod útjáról Különös módon emlékezett meg — illetve hallgatott — a Voszhod útjáról a kínai sajtó. Abból a húszsoros hírből, amely a Ren­­min Ribao október 13-i számá­ban a Voszhod felbocsátásáról megjelent, a TASZSZ-közlemény­­nek olyan kitételei hiányoztak, mint hogy az űrhajóban „a Szov­jetunió állampolgárai" emelked­tek a magasba, hogy ez a kísérlet „első volt a világon”, s hogy a társas űrhajót „új, hatalmas hor­dozórakéta” vitte Föld körüli pá­lyára. A Kínai KP központi lap­ja az ötödik oldal alsó sarkában közölte a hírt, de a többi kínai lap egyáltalán nem kapott enge­délyt a közlésre. (MTI) Az Olasz KP elküldi képviselőit a december 15-i moszkvai tanácskozásra Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán há­romnapos szovjet után folytatta plénumát. A második napirendi pontról Enrico Berlinguer, a párt vezetőségének és tikárságának­­ tagja tartott beszámolót A nemz­­­zetközi kommunista mozgalom problémáiról címmel. Berlinguer közölte: a párt vezetősége úgy döntött, hogy elfogadja az SZKP Központi Bizottságának meghívá­sát, és elküldi képviselőit Moszk­vába a 26 tagú szerkesztő bizott­ság december 15-én kezdődő érte­kezletére, amelynek feladata elő­készíteni a kommunista és mun­káspártok nemzetközi értekezle­tét. I Berlinguer beszámolójának első részében foglalkozott Togliatti jaltai memorandumának olasz és külföldi visszhangjával. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy az összes kommunista pár­tok ismertették a dokumen­tumot. Hasonlóképpen járt el sok, nemrég felszabadult ország kormánya is. Csupán a kínai kom­munisták nem közölték Togliatti emlékiratát, sőt még hírt sem ad­tak létezéséről. Az előadó hangsú­lyozta, hogy az olasz kommunis­ták álláspontja nem az elszigete­lődés, és nem a semlegesség, ha­nem keményen elítéli a kínai ve­zetők összes téves nézeteit. Ber­linguer bírálta a kínai álláspontot. Tévednek azok — mondotta —, akik úgy vélik, hogy a kínai té­teleket érvényesnek lehet tekin­teni a fejlődésben elmaradt orszá­gokra. Ezek számára az egyes or­szágok sajátosságait figyelmen kívül hagyó kínai tanítások külö­nösen veszélyesek, gyengítik a haladó erők harcát és egységét. Berlinguer a beszámolójában hangsúlyozta, hogy az olasz kom­munisták három megfontolást tar­tanak szem előtt: a nemzetközi kommunista mozgalom egységét az imperializmussal szemben; a harcot a­ kínai nézetekkel szem­ben olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik hatékony és foko­zatos eredmények elérését; a kí­nai álláspont bírálatát, összekap­csolva a kommunista mozgalom előtt álló problémák kidolgozásá­val. A központi bizottság szerdán a késő esti órákban befejezte ülését, egyhangúlag elfogadta Enrico Berlinguer beszámolóját és megbízta a párt vezetőségét, hogy váltsa valóra a beszámolóban foglalt javaslatokat. A beszámoló elfogadása után Luigi Kongo főtitkár, a párt tit­kársága és vezetősége nevében javasolta, hogy a központi bizott­ság ne válasszon főtitkár­helyettest, s ezzel is­ fokozza a kollektív vezetés hatékonyságát. Emlékeztetett arra, hogy Pietro Ingrao lett a párt parlamenti cso­portjának elnöke, majd javasol­ta, hogy Ciancarlo Parett­it bíz­zák meg a párt Rinascita című hetilapjának főszerkesztői teen­dőivel. A központi bizottság rövid vi­ta után elfogadta Lon­go javasla­tait. (MTI) Waldeck Rochet a De Gaulle-i külpolitikáról és a Nemzetközi kommunista mozgalom problémáiról Az Humanité közölte Waldeck Rochet-nak az FKP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén elhang­zott záróbeszédét. Az FKP főtitkára a nemzetközi helyzetről és a francia kormány külpolitikájáról szólva válaszolt azoknak, akik a De Gaulle-i rend­szer támogatásával vádolják a Francia Kommunista Pártot, mert pozitívan értékeli De Gaulle egyes külpolitikai lépéseit és állásfogla­lásait. Ezek az észrevételek már azért sem helytállóak — hangoz­tatta Waldeck Rochet —, mert nem a kommunisták változtatták meg nézeteiket, hanem a De Gaulle-i külpolitika közeledett egyes kérdésekben a kommunista párt álláspontjához. A kommunis­ták csak elégtétellel nyugtázhat­ják, ha De Gaulle Dél-Vietnam kérdésében a tárgyalás és a sem­legesség mellett nyilatkozik. A francia monopóliumok érdekeinek védelme amerikai versenytársaik­kal szemben arra kényszeríti De Gaulle-t, hogy a népek független­ségének tiszteletben tartásáról be­széljen, aminek kétségkívül vissz­hangja van az amerikai imperia­lizmus által elnyomott népek kö­zött. De Gaulle dél-amerikai útja sem­ tetszik az amerikaiaknak. Dél-Vietnamban, ahol az Egyesült Államok bizonyos mértékben Franciaország egykori pozícióit foglalta el, a két nyugati nagyha­talom érdekei élesen eltérnek. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változások: a gyar­mati rendszer összeomlása és a tőkésországok közötti ellentmon­dások kiéleződése olyan külpoliti­kai lépésekre kényszerítik De Gaulle-t, amelyeket azelőtt eluta­sított. Mindez az imperialista po­zíciók gyengülését és a mi politi­kánk sikerét jelenti — hangoztat­ta Waldeck Rochet . A kommu­nista párt azonban továbbra is határozottan szemben áll a sze­mélyi uralom rendszerével. Nem­csak ennek visszahúzó gazdasági és szociális politikája miatt, ha­nem azért is, mert a De Gaulle-i külpolitika alapjaiban továbbra is a nemzetközi enyhülés és a lesze­relés ellen irányul. Waldeck Rochet beszédében hosszan foglalkozott a nemzetközi kommunista mozgalom problé­máival. Rámutatott: a kínai ve­zetők valamennyi alapvető kér­désben eltértek a nemzetközi mozgalom irányvonalától, dogma­tikus, kalandor és soviniszta né­zeteket hangoztatnak. A francia kommunisták a nemzetközi érte­kezlet megtartásában látják a leg­jobb eszközt a kínai vezetők sza­­kadár tevékenysége hatásának csökkentésére. A párt tevékenyen részt vesz a nemzetközi értekezlet előkészítésében azzal a szándék­kal, hogy hozzájáruljon a mozga­lom egységéhez — hangoztatta Waldeck Rochet. (MTI) A martinique-i és az iraki kommunisták a nemzetközi értekezlet mellett A­ Martinique-i Kommunista Párt Központi Bizottsága megvi­tatta a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetét. A párt elítél­te a kínai vezetők egységbontó magatartását, és csatlakozott a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak javaslatához, hogy a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­galom egységének megszilárdítá­sa céljából össze kell hívni a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletét. Az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységére káros, bomlasztó tevékenységét, és foko­zott ideológiai harcot sürget a kínaiak nézetei ellen. A párt központi bizottsága nyi­latkozatában kijelenti, hogy tá­mogatja azt a javaslatot, amely­nek értelmében jövő év közepén meg kell tartani a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozását. Díszhelyre tették Ottó Grotewoh urnáját Csütörtökön délelőtt a szocia­listák friedrichsfeldei temetőjé­ben díszhelyre tették Ottó Grote­­wohlnak, az NDK szeptember 21-én elhunyt miniszterelnökének urnáját. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt az NDK több vezető személyisége. (MTI)

Next