Népszabadság, 1964. október (22. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
2 Csütörtökön választott Anglia Angliában csütörtök reggel megkezdődtek a parlamenti választások. A választásra jogosultak száma csaknem 36 millió. Az első jelentések szerint meglehetősen magas volt a részvételi arány, kevesen mondanak le szavazójoguk gyakorlásáról. A szavazás az esti órákban — magyar idő szerint 21 órakor — fejeződött be, lapzártakor még nem voltak jelentések az eredményekről. (MTI) Francia kommunista küldöttség Algériában (Párizsi tudósítónktól.) Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) meghívására Algériába érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége. A küldöttséget Waldeck Rochet elvtárs, a párt főtitkára vezeti. A Francia Kommunista Párt delegációjának algériai meghívását párizsi politikai körökben igen jelentős eseménynek értékelik a szocializmus útját választó független Algéria és Franciaország további kapcsolatai alakulásának, és a két ország munkásmozgalmi akciói összehangolásának szempontjából. A francia kommunista delegáció Algériába érkezésekor a repülőtéren Waldeck Rochet köszönetet mondott az FLN-nek és Ben Bella elnöknek a meghívásért, majd hangsúlyozta: a francia kommunisták, akik támogatták és támogatják az algériai nép harcát, meghatottsággal léptek a szabad és független Algéria földjére. — Meg vagyunk győződve — mondta Waldeck Rochet —, hogy tárgyalásaink még tovább erősítik a szolidaritást és a barátságot a francia és az algériai nép, valamint pártjaink között. — A főtitkár végezetül üdvözölte az új Algéria felépítéséért folyó harcban eddig született sikereket, és hangsúlyozta: — Mi az új Algéria és Ben Bella mellett állunk abban a harcban, amelyet a gyarmatosítás ellen, a nemzeti függetlenségért, a békéért és szocializmusért vívnak. Ben Bella, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, az FLN főtitkára csütörtök délelőtt fogadta az FKP küldöttségét. A tanácskozás igen szívélyes és baráti légkörben zajlott le. Az FKP-delegáció október 19-ig marad Algériában. Kovács István Külpolitikai vita a bonni parlamentben A bonni parlament csütörtökön megkezdte a költségvetés általános vitáját, amelyet Erhard kancellár nyilatkozata vezetett be. A kancellár beszéde külpolitikai részében szemlátomást arra törekedett, hogy általánosságban mozgó kijelentésekkel elkerülje a kormánytáboron belül az úgynevezett gaulleisták és atlantisták között folyó vita újabb kiéleződését. Erhard nyomatékosan síkraszállt a közös atomhaderő mielőbbi megvalósítása mellett, amelynek keretében — mint mondotta — 25 hajót 200 Poláris-típusú atomrakétával szerelnének fel. Hangsúlyozta: reméli, hogy az év végéig aláírásra készen fog állni a közös atomhaderőre vonatkozó szerződés tervezete, és ahhoz minél több NATO-partner csatlakozik majd. A kancellár ezután azt hangoztatta, hogy üdvözli a Kelet és Nyugat közötti viszony megjavulását, és ezen a téren további haladást szeretne elérni. De beszédéből az is kiderült, hogy Bonn továbbra is kitart eddigi irreális követelései mellett, és változatlanul az NDK bekebelezésére törekszik, így azt állította: a szovjet—nyugatnémet viszony normalizálásának legfőbb akadálya az, hogy a Szovjetunió „nem mutat megértést” a német kérdésnek Bonn által elképzelt megoldása iránt. A kancellár tiltakozott a revansizmus vádja ellen, és azt hangoztatta, hogy az NSZK békét akar, viszont ismét arra az álláspontra helyezkedett, hogy Németországot „az 1937-es határok között” kell újraegyesíteni. Erhard beszédét a szociáldemokratákat gúnyoló támadással fejezte be. Az SPD — hangoztatta — lemondott ellenzéki szerepéről, nem lép fel önálló programmal, és tulajdonképpen csak a kormány politikáját igyekszik lemásolni. Ugyancsak éles támadást intézett a szociáldemokraták ellen Bartel, a CDU—CSU parlamenti frakciójának elnökhelyettese. Fritz Erler, az SPD alelnöke beszédében rámutatott arra, hogy a kancellár nyilatkozata ellentmondásoktól hemzseg, és a szociáldemokraták elleni támadásával csak el akarja terelni a figyelmet a kormánytáborban dúló ellentétekről. Erler hangoztatta: pártja helyesli a közös atomhaderőt, mert abban az atlanti szolidaritás megerősítésének eszközét látja. Zoigmann, a Szabad Demokrata Párt vezérszónoka azt sürgette, hogy a kormány dolgozzon ki konkrét programot a német kérdés megoldására Több ízben heves szópárbaj szakította meg Franz-Josef Straussnak, a CSU elnökének felszólalását, aki elsősorban a szociáldemokratákkal csatázott. Strauss világpolitikai fejtegetésbe is kezdett, s azt hangoztatta, hogy az Atlanti Szövetségen belül „Európa” egyenjogú partnere legyen az Egyesült Államoknak. Ennek előfeltétele viszont nem képzelhető el a Franciaország és Nyugat-Németország közötti szoros együttműködés és szövetség nélkül — mondotta. (MTI) Sortűz, sztrájkok és tüntetések Portugáliában és Spanyolországban (Párizsi tudósítónktól.) Párizsba érkezett jelentések szerint az Ibériai-félsziget két országában, Portugáliában és Spanyolországban fokozódik a terror a hazafiak, a demokraták és a jogaikat követelő munkások ellen. A portugáliai Lourosa faluban falazat fasiszta csendőrsége sortüzet nyitott a tüntető lakosságra; hárman meghaltak, tizenöten megsebesültek. A tüntetésre azért került sor, mert a felső állami és egyházi hatóságok egyetértésével át akarták helyezni a lakosság érdekeiért kiálló, Salazar politikáját bíráló papot. A sortűz után sok tüntetőt, köztük a „lázuff’ papot is letartóztatták. A spanyol fővárosban, Madridban, „illegális propagandaanyag terjesztésének” vádjával perbe fogták Carlos Alvarez spanyol költőt. Az ügyész háromévi börtön kiszabását kéri. A dühöngő terror ellenére mind erősebb a dolgozók tiltakozó és sztrájkmozgalma. Már több mint egy hónapja tart a háromezer spanyol halász sztrájkja, Madridban pedig folytatódik a 150 ezer fémipari munkás bérkövetelési mozgalma a nem szakképzett munkások napi 150 pezetás bérminimumáért. Szerdán Bilbaóban, az illegalitásban levő munkás szakszervezeti szövetség felhívására, tízezer fémipari munkás tartott ötórát sztrájkot a bebörtönzött munkások szabadon bocsátását és újbóli alkalmazását követelve. K. L népszabadság 1964. október 16, péntek •« KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A Görög Kommunista Párt üzenetet intézett az ország népéhez a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából. Az üzenet méltatja a nemzeti ellenállási mozgalmat, és annak mai szerepét a társadalmi haladásért vívott harcban. (TASZSZ) Maurer román miniszterelnök csütörtökön hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba érkezett. (MTI) A francia nemzetgyűlés megkezdte a jövő évi költségvetés tárgyalását, amely előreláthatólag nyolc hétig tart majd. A kormánypárt szónoka is kénytelen volt elismerni a krónikus inflációt. (MTI) Mettarella olasz külkereskedelmi miniszter Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter római látogatásának viszonzásaként Moszkvába érkezett. (TASZSZ) Nasszer és Tito csütörtökön Kairóban folytatta megbeszéléseit. (TASZSZ) A török kormány megszüntette a hadseregben szeptember elején elrendelt állandó riadókészültséget. (AFP) Erlander svéd miniszterelnök észak-európai csúcstalálkozóra hívta meg Dánia, Norvégia, Izland és Finnország miniszterelnökeit. A kormányfők október 24-én ülnek össze. (Reuter) A ceyloni kormány államosítani kívánja az ország legnagyobbújságkonszernjét. (UPI) A Nemzetközi Újságíró Szövetség tiltakozást jelentett be a sajtószabadság dél-afrikai és dél-rhodesiai elnyomása miatt. (TASZSZ) Bizertában csütörtökön megünnepelték a franciák kivonulásának első évfordulóját. Jelen volt Burgiba tunéziai elnök, és több afrikai államfő. (TASZSZ) Az észak-kalimantáni partizánok az elmúlt napokban több támadást hajtottak végre a brit gyarmatosítók támaszpontjai ellen. (TASZSZ) . Anna Frank letartóztatója ismét aktív rendőrtiszt Bécsben Egy évvel ezelőtt felfüggesztették állásából Karl Silberbauer bécsi rendőrfelügyelőt, akiről kiderült, hogy a háború alatt, amikor a Gestapónál szolgált, ő tartóztatta le Amszterdamban Anna Frankot és családját. Mivel a holland rendőrség nem szolgáltatott terhelő adatokat, a bécsi ügyészség idén nyáron beszüntette Silberbauer ellen a bűnügyi vizsgálatot. Röviddel később a rendőrség fegyelmi vizsgálata is felmentette a volt gestapóst. A legújabb jelentés szerint, ezek után Silberbauer ismét munkába áll — mindenesetre egy másik kerületben, mint ahol korábban dolgozott. E hírrel egy időben tudósít a bécsi sajtó arról, hogy a volt osztrák ellenállók küldöttsége felkereste Czettel belügyminisztert, s felhívta figyelmét az egykori hitleri fegyveres erők ausztriai bajtársi szövetségeinek tevékenységére. (MTI) A kínai sajtó a Voszhod útjáról Különös módon emlékezett meg — illetve hallgatott — a Voszhod útjáról a kínai sajtó. Abból a húszsoros hírből, amely a Renmin Ribao október 13-i számában a Voszhod felbocsátásáról megjelent, a TASZSZ-közleménynek olyan kitételei hiányoztak, mint hogy az űrhajóban „a Szovjetunió állampolgárai" emelkedtek a magasba, hogy ez a kísérlet „első volt a világon”, s hogy a társas űrhajót „új, hatalmas hordozórakéta” vitte Föld körüli pályára. A Kínai KP központi lapja az ötödik oldal alsó sarkában közölte a hírt, de a többi kínai lap egyáltalán nem kapott engedélyt a közlésre. (MTI) Az Olasz KP elküldi képviselőit a december 15-i moszkvai tanácskozásra Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán háromnapos szovjet után folytatta plénumát. A második napirendi pontról Enrico Berlinguer, a párt vezetőségének és tikárságának tagja tartott beszámolót A nemzzetközi kommunista mozgalom problémáiról címmel. Berlinguer közölte: a párt vezetősége úgy döntött, hogy elfogadja az SZKP Központi Bizottságának meghívását, és elküldi képviselőit Moszkvába a 26 tagú szerkesztő bizottság december 15-én kezdődő értekezletére, amelynek feladata előkészíteni a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletét. I Berlinguer beszámolójának első részében foglalkozott Togliatti jaltai memorandumának olasz és külföldi visszhangjával. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy az összes kommunista pártok ismertették a dokumentumot. Hasonlóképpen járt el sok, nemrég felszabadult ország kormánya is. Csupán a kínai kommunisták nem közölték Togliatti emlékiratát, sőt még hírt sem adtak létezéséről. Az előadó hangsúlyozta, hogy az olasz kommunisták álláspontja nem az elszigetelődés, és nem a semlegesség, hanem keményen elítéli a kínai vezetők összes téves nézeteit. Berlinguer bírálta a kínai álláspontot. Tévednek azok — mondotta —, akik úgy vélik, hogy a kínai tételeket érvényesnek lehet tekinteni a fejlődésben elmaradt országokra. Ezek számára az egyes országok sajátosságait figyelmen kívül hagyó kínai tanítások különösen veszélyesek, gyengítik a haladó erők harcát és egységét. Berlinguer a beszámolójában hangsúlyozta, hogy az olasz kommunisták három megfontolást tartanak szem előtt: a nemzetközi kommunista mozgalom egységét az imperializmussal szemben; a harcot a kínai nézetekkel szemben olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik hatékony és fokozatos eredmények elérését; a kínai álláspont bírálatát, összekapcsolva a kommunista mozgalom előtt álló problémák kidolgozásával. A központi bizottság szerdán a késő esti órákban befejezte ülését, egyhangúlag elfogadta Enrico Berlinguer beszámolóját és megbízta a párt vezetőségét, hogy váltsa valóra a beszámolóban foglalt javaslatokat. A beszámoló elfogadása után Luigi Kongo főtitkár, a párt titkársága és vezetősége nevében javasolta, hogy a központi bizottság ne válasszon főtitkárhelyettest, s ezzel is fokozza a kollektív vezetés hatékonyságát. Emlékeztetett arra, hogy Pietro Ingrao lett a párt parlamenti csoportjának elnöke, majd javasolta, hogy Ciancarlo Parettit bízzák meg a párt Rinascita című hetilapjának főszerkesztői teendőivel. A központi bizottság rövid vita után elfogadta Longo javaslatait. (MTI) Waldeck Rochet a De Gaulle-i külpolitikáról és a Nemzetközi kommunista mozgalom problémáiról Az Humanité közölte Waldeck Rochet-nak az FKP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén elhangzott záróbeszédét. Az FKP főtitkára a nemzetközi helyzetről és a francia kormány külpolitikájáról szólva válaszolt azoknak, akik a De Gaulle-i rendszer támogatásával vádolják a Francia Kommunista Pártot, mert pozitívan értékeli De Gaulle egyes külpolitikai lépéseit és állásfoglalásait. Ezek az észrevételek már azért sem helytállóak — hangoztatta Waldeck Rochet —, mert nem a kommunisták változtatták meg nézeteiket, hanem a De Gaulle-i külpolitika közeledett egyes kérdésekben a kommunista párt álláspontjához. A kommunisták csak elégtétellel nyugtázhatják, ha De Gaulle Dél-Vietnam kérdésében a tárgyalás és a semlegesség mellett nyilatkozik. A francia monopóliumok érdekeinek védelme amerikai versenytársaikkal szemben arra kényszeríti De Gaulle-t, hogy a népek függetlenségének tiszteletben tartásáról beszéljen, aminek kétségkívül visszhangja van az amerikai imperializmus által elnyomott népek között. De Gaulle dél-amerikai útja sem tetszik az amerikaiaknak. Dél-Vietnamban, ahol az Egyesült Államok bizonyos mértékben Franciaország egykori pozícióit foglalta el, a két nyugati nagyhatalom érdekei élesen eltérnek. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változások: a gyarmati rendszer összeomlása és a tőkésországok közötti ellentmondások kiéleződése olyan külpolitikai lépésekre kényszerítik De Gaulle-t, amelyeket azelőtt elutasított. Mindez az imperialista pozíciók gyengülését és a mi politikánk sikerét jelenti — hangoztatta Waldeck Rochet . A kommunista párt azonban továbbra is határozottan szemben áll a személyi uralom rendszerével. Nemcsak ennek visszahúzó gazdasági és szociális politikája miatt, hanem azért is, mert a De Gaulle-i külpolitika alapjaiban továbbra is a nemzetközi enyhülés és a leszerelés ellen irányul. Waldeck Rochet beszédében hosszan foglalkozott a nemzetközi kommunista mozgalom problémáival. Rámutatott: a kínai vezetők valamennyi alapvető kérdésben eltértek a nemzetközi mozgalom irányvonalától, dogmatikus, kalandor és soviniszta nézeteket hangoztatnak. A francia kommunisták a nemzetközi értekezlet megtartásában látják a legjobb eszközt a kínai vezetők szakadár tevékenysége hatásának csökkentésére. A párt tevékenyen részt vesz a nemzetközi értekezlet előkészítésében azzal a szándékkal, hogy hozzájáruljon a mozgalom egységéhez — hangoztatta Waldeck Rochet. (MTI) A martinique-i és az iraki kommunisták a nemzetközi értekezlet mellett A Martinique-i Kommunista Párt Központi Bizottsága megvitatta a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetét. A párt elítélte a kínai vezetők egységbontó magatartását, és csatlakozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának javaslatához, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdítása céljából össze kell hívni a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletét. Az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek a nemzetközi kommunista mozgalom egységére káros, bomlasztó tevékenységét, és fokozott ideológiai harcot sürget a kínaiak nézetei ellen. A párt központi bizottsága nyilatkozatában kijelenti, hogy támogatja azt a javaslatot, amelynek értelmében jövő év közepén meg kell tartani a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását. Díszhelyre tették Ottó Grotewoh urnáját Csütörtökön délelőtt a szocialisták friedrichsfeldei temetőjében díszhelyre tették Ottó Grotewohlnak, az NDK szeptember 21-én elhunyt miniszterelnökének urnáját. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt az NDK több vezető személyisége. (MTI)