Népszabadság, 1965. július (23. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
2 Mikojan és Tito moszkvai beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) nek, szabadságának és függetlenségének érdekeit védelmezik, síkraszállnak a gyarmati rendszer és a neokolonializmus megszüntetéséért, a nemzetközi együttműködés kibontakoztatásáért. A Szovjetunió és Jugoszlávia minden békeszerető országgal egyetemben sürgeti a nukleáris fegyverek eltiltását és teljes megsemmisítését, olyan kezdeti intézkedések megvalósítását, amelyek elősegítik a fegyverkezési hajsza lelassítását és a nemzetközi feszültség enyhülését. A Szovjetunió és Jugoszlávia támogatja az el nem kötelezett országok kairói értekezletének javaslatát, és a Kínai Népköztársaság idevágó javaslatát. Üdvözöljük Kuba hős népét és a szocializmus építésében elért sikereit. Meggyőződésünk, hogy Algéria népe, amely a szocializmust választotta, továbbra is ezen az úton halad. Mikojan hangsúlyozta, milyen óriási jelentőségű az összes szocialista országok egysége. Az imperialista agresszió láttára minden párt forradalmiságának és a marxista-leninista eszmék iránti hűségének próbaköve, hogy közvetlenül, tevékenyen vegyen részt az imperializmus ellen, a békéért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságáért vívott harcban — mondotta Mikojan. Ezután Tito elnök mondott beszédet. Kijelentette: „komoly válságok fenyegetik a békét és a biztonságot az egész világon.” — A nemzetközi feszültség kiéleződésének alapvető okait mi abban látjuk — mutatott rá a továbbiakban —, hogy az imperialista és reakciós erők a világ egyes részeiben fenn akarják tartani idejétmúlta gyarmati és egyéb pozícióikat, értelmetlen szívóssággal arra törekednek, hogy megállítsák a nemzetek politikai és gazdasági felszabadulásának történelmi folyamatát. E politika legszembetűnőbb példája az Egyesült Államok dél-vietnami fegyveres beavatkozása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázása. Tito kijelentette, hogy az európai helyzet valamennyire javult. Hangsúlyozta, hogy a német kérdés megoldása csak a két német állam létezésének elismerése alapján lehetséges. A nyugatnémet revansisták néhány más ország reakciós köreinek támogatásával állhatatosan arra törekednek, hogy atomfegyverhez jussanak. Ha ez megtörténnék, veszedelmes következményekkel járna Európa és az egész világ békéje és biztonsága szempontjából — jelentette ki Tito elnök. „A nemzetközi munkásmozgalomban támadt nehézségek és különösen a jelenlegi világ alapvető problémáiról — mint például a háború ésa béke kérdése — vallott. különböző álláspontok és vélemények bonyolítják az amúgy is súlyos nemzetközi helyzetet, bilincsbe verik a haladó erőket, amelyek hatékonyabban állhatnának ellen az agressziónak és a világhelyzet kiélezésének. Nem kétséges, hogy egyéb tényezők mellett a nemzetközi munkásmozgalomban fennálló nézeteltérések bátorították fel a reakciós erőket, hogy támadást indítsanak a világ egyes térségeiben.” Tito elnök azt mondotta, hogy a Szovjetunió és az SZKP „óriási mértékben hozzájárult és hozzájárul a béke és a békés együttélés politikájához”. „A szovjet kormány, és az egész szovjet vezetőség nagy érdeme az a tény, hogy a nemzetközi viszonyokban nem következett be még nagyobb mérvű éleződés.” Az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a jugoszláv—szovjet kapcsolatok „állandóan erősödnek az általános érdekeknek megfelelően, és mindkét fél megelégedésére”. — Új tartalommal gazdagodott a jugoszláv—szovjet baráti viszony és az együttműködés — folytatta Joszip Broz Tito. — A szocialista társadalmi rendszer, amelynek fogalmába az egyenjogú viszony is beletartozik, jelenti a szilárd és legbiztosabb alapot, kölcsönös kapcsolatainkban, barátságunkban és sokoldalú együttműködésünkben a legszilárdabb köteléket. „Az önök eredményei nemcsak a szovjet emberek és az önök hazája számára lesznek jelentékenyek és hasznosak, hanem a szocializmus és kommunizmus nemes eszményeinek alátámasztása szempontjából is” — jelentette ki Tito. Aláírták a szovjet—jugoszláv közös közleményt A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és az SZKP Központi Bizottsága szerdán a Nagy Kreml Palotában fogadást adott Joszip Broz Tito jugoszláv elnök tiszteletére. A fogadáson megjelentek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, a társadalom, a tudományos és a kulturális élet képviselői, a diplomáciai képviseletek Moszkvában akkreditált vezetői. Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a fogadáson. A közös közleményben — hangsúlyozta — „aláhúztuk, hogy a tárgyalások ismét megerősítették álláspontunk közelségét vagy azonosságát a jelenlegi nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben, és közös eltökélt szándékunkat, hogy erősítjük és fejlesztjük a szovjet—jugoszláv barátságot, pártjaink kapcsolatait a marxizmus—leninizmus megingathatatlan alapján”. Tito válaszában kijelentette, hogy a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon jóformán nem volt olyan kérdés „amelyben ne vallottunk volna azonos nézeteket”. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, Jovanka Broznak, a jugoszláv küldöttség tagjainak és a kíséretükhöz tartozó személyiségeknek, akik részt vettek a német fasiszta bitorlók ellen vívott harcban, átnyújtotta azt a jubileumi emlékérmet, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából létesítettek. Az emlékérmeket Anasztasz Mikojan nyújtotta át szerdán a Kremlben. Ugyancsak szerdán a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára aláírta a szovjet—jugoszláv közös nyilatkozatot. (TASZSZ) Közös közleményt adtak ki Kairóban Nasszer, Csou En-Laj, Sukarno és Ajub Khan tárgyalásairól Kairóban szerdán az afroázsiai értekezlet támogatására felhívó közös közleménnyel befejeződött Nasszer egyiptomi elnök, Csou En-laj kínai miniszterelnök, Sukarno indonéz elnök, továbbá Ajub Khan pakisztáni elnök „kis csúcsértekezlete”. A pakisztáni államfőt — aki már korábban hazautazott — a szerda délelőtt megtartott utolsó tanácskozáson Bhutto külügyminiszter képviselte. A közlemény hangoztatja: a négy ország teljes támogatásáról biztosítja a november 5-ére Algírba kitűzött afroázsiai csúcsértekezletet, és meg van győződve arról, hogy az eredetileg kitűzött időponthoz képest történt halasztás nem csökkenti az afroázsiai szolidaritást. A közlemény rámutat, hogy a második afroázsiai értekezlet célja a Bandungban kidolgozott elvek elmélyítése és felfrissítése azoknak az új veszélyeknek és új helyzeteknek megfelelően, melyek 1955 óta keletkeztek, továbbá az imperializmus, a gyarmatosítás és az új gyarmatosítás elleni harc fokozása. Nasszer, Sukarno, Ajub Khan és Csou En-laj felhívással fordult az afroázsiai népekhez és kormányokhoz: tegyenek meg mindent a második afroázsiai értekezlet lehető legteljesebb sikeréért. A közlemény szerint a négy vezető az afroázsiai értekezleten kívül még más, a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről is teljes és őszinte eszmecserét folytatott — az azonban nem tűnik ki az okmányból, hogy melyek voltak ezek a kérdések. Csou En-laj kínai miniszterelnök szerdán a kora délutáni órákban Csen Ji külügyminiszter társaságában különrepülőgépen hazaindult Pekingbe. Elutazása előtt még megbeszélést folytatott Ali Bhutto pakisztáni külügyminiszterrel. (MEN) Ni: PS ABAISA ( 1960. július 1. csütörtök Az új algériai rezsim keresi a politikai kibontakozást Algírban a keddi nap nyugalomban telt el, este sem volt semmiféle tüntetés. A kulcsfontosságú helyekre kirendelt rendőrséget is visszavonták röviddel éjfél előtt. Bumedien ezredes szerdán Algír Zeralda nevű külvárosában beszédet mondott csendőrtisztek oklevelének átadása alkalmából. Ez volt Bumedien második nyilvános szereplése június 19-e óta. Az APS algíri hírügynökség ismertetése szerint Bumedien főként azt hangsúlyozta, hogy Algériában nem katonai rendszer jutott uralomra, s az országban nincs „sem militarizmus, sem fasizmus, sem pedig reakciós kormányzat”. Ehhez hozzáfűzte, hogy „a nép megosztására irányuló manőverek csak a reakciós erők malmára hajtják a vizet”. Ben Bella volt elnökre célozva, az ezredes kijelentette: „senkit sem állíthatja magáról, hogy ő testesíti meg a forradalmat”. Az AFP francia hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy az APS a beszédről szóló jelentésében csak nemzetvédelmi miniszterként említi Bumedien ezredest. A Reuter algíri keltezésű tudósításában általában jól értesült forrásra hivatkozva közli hogy az új algíri kormány megalakulását hamarosan, esetleg 48 órán belül bejelentik. A forradalmi tanács pontos összetételét is ezzel egy időben fogják közölni. A kuwaiti nemzetgyűlés táviratban szólította fel Bumedien ezredest, hogy kímélje meg Ben Bella életét, és részesítse olyan bánásmódban, amely méltó az algériai függetlenség harcosához. Buteflika algériai külügyminiszter magához kérette az Algériában működő nagyköveteket, hogy közölje velük, „Algéria nem engedi meg, hogy bárki is beavatkozzék belügyeibe”. Az összehívott nagykövetek listája nem került nyilvánosságra, diplomáciai körökből annyit meg lehetett tudni, hogy a francia és az amerikai nagykövet nem volt jelen a figyelmeztetés közlésekor. Lambotte, az Humanité algíri tudósítója , akiről kedden azt a hírt terjesztették, hogy nyomtalanul eltűnt Algériában , Raymond Pradines-nel, a lap másik munkatársával együtt Toulouse-ba érkezett. Kudarcba fulladt az amerikaiak hadművelete a dél-vietnami D övezetben A Vietnamból érkezett szerdai jelentések túlnyomó többsége a szokásosnál is hevesebb hadműveletekről tudósított. Dél-Vietnamban, a Saigontól északkeletre kezdődő, úgynevezett D övezetben egy amerikai szóvivő szerint befejeződött az amerikai—dél-vietnami—ausztráliai kombinált hadművelet, amelynek célja a szabadságharcosok nagyobb egységeinek bekerítése volt. A különböző hírügynökségek jelentései szerint a terep átfésülésével megbízott egységek az őserdős-mocsaras terepen csak itt-ott kerültek harci érintkezésbe a felszabadító erők utóvédjeivel. A partizánok ugyanis még a támadás megindulása előtt a dzsungel mélyére húzódtak vissza. A legutolsó jelentések szerint a hadműveletben részt vett csapatok viszszafordultak a Bien Hoa-i támaszpontra. Szerda reggel óta heves harcok dúlnak a közép-vietnami fennsíkon, ahol a szabadságharcosok hatalmukba kerítettek egy városkát, mintegy 320 kilométernyire északkeletre Saigontól. A bekerített kormánycsapatok felmentésére dél-vietnami ejtőernyősöket vetettek be, és ugyancsak harcba indult a saigoni rezsim egész vadászbombázó flottája. Csütörtökre virradó éjjel a partizánok ágyúzni kezdték a Da Nang-i amerikai támaszpontot, amely az egyik legnagyobb amerikai légi bázis. Három amerikai gép megsemmisült, több megsérült. A támaszpont körül gyalogsági tüzelés is hallatszik — jelenti a UPI. Egy amerikai szóvivő bejelentése szerint amerikai és dél-vietnami harci repülőgépek szerdán is rakétákkal és bombákkal támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Hanoi jelentése szerint kedden két amerikai támadó repülőgépet lőttek le a VDK területe felett. A Saigonban hivatalosan bejelentették, hogy július 1-től egyhónapi időtartamra szüneteltetik valamennyi dél-vietnami lap megjelenését, és csupán két hivatalos közlöny jelenik meg, az egyik a katonák részére A front címmel a másik a polgári lakosság számára Hátország címmel. Gordon Walker volt angol külügyminiszter, aki a brit kormány megbízásából a közelmúltban délkelet-ázsiai körutat tett, kedden Washingtonban Bush külügyminiszterrel tárgyalt. Az MTI washingtoni tudósítójának jelentése szerint visszautasításban részesült azzal a javaslatával, hogy az Egyesült Államok kezdeményezzen tárgyalásokat a dél-vietnami nemzeti felszabadító erőkkel. Hazatért Angliába Nagy-Britannia Kommunista Pártjának az a háromtagú küldöttsége, amely John Gollan főtitkár elvtárs vezetésével két hetet töltött a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Gollan kijelentette: Észak-Vietnam kormányának álláspontja világos. Követelik a vietnami népnek a békéhez, a függetlenséghez, a szuverenitáshoz, az egységhez és a területi sérthetetlenséghez való jogát. A genfi egyezmény értelmében Amerikának vissza kell vonnia csapatait, fel kell számolnia támaszpontjait és be kell szüntetni a háborút északon és délen. A VDK kormánya meg van győződve, hogy ezek a javaslatok alapot nyújtanak a probléma legegészségesebb politikai megoldásához. Mint Gollan elvtárs megjegyezte, a brit kormány éppen ezt az utat kerüli különböző közvetítői kísérleteivel. EGY KÜLDETÉS KUDARCA „Talán valaki bennünket is megkérdezne, akarunk-e békét...” (Vicky rajza a New Statesmanben.) Külföldi események : néhány sorban Koszigin szovjet kormányfő szerdán fogadta Vittorio Valettát, az olasz Fiat-konszern elnökét. A beszélgetésen jelen volt Patolicsev külkereskedelmi miniszter is. (TASZSZ) A Chilei Kommunista Párt és a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt küldöttségei befejezték tanácskozásaikat és közös közleményt adtak ki. Corbalan, a Chilei EP főtitkára és Fidel Castro, a kubai párt első titkára írta alá a pártokmányt, amely állást foglal a világ kommunista pártjainak akcióegysége mellett, támogatásáról biztosítja a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Állást foglalt a két küldöttség Dominika és Vietnam népének harca mellett is. (TASZSZ) A VDK jelenleg Csehszlovákiában tartózkodó kormányküldöttségét, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettessel az élen, szerdán Prágában fogadta Antonín Novotny és Józef Lenárt. (MTI) Az ENSZ Gazdasága és Szociális Tanácsának ülésszaka szerdán megkezdődött Genfben. (TASZSZ) Oswaldo Dorticos kubai elnök üzenetét adta át Koszigin szovjet miniszterelnöknek a Moszkvában tartózkodó kubai kereskedelmi kormányküldöttség vezetője. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok varsói nagykövetei megtartották 128. találkozójukat. A következő találkozót szeptember 15-re tűzték ki. (AP) Klaus osztrák kancellár háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba utazott. (AFP) Koszigin fogadta Maudling brit konzervatív képviselőt Koszigin szovjet kormányfő szerdán fogadta Reginald Maudling angol parlamenti képviselőt, a konzervatív párt vezetőjének helyettesét, és megbeszélést folytatott vele. Maudling az Interparlamentáris Unióban részt vevő szovjet parlamenti csoport meghívására tartózkodik Moszkvában. (TASZSZ)