Népszabadság, 1966. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
9 (Folytatás az 1. oldalról■) helyen megoldatlan, s a szakszervezetek ezt segítő, módszerei is eléggé kiforratlanok. A kongresszusi versenyben viszonylag kevés a munka- és üzemszervezésre, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a szociális és kulturális lehetőségek bővítésére tett vállalás. Kevés szó esik arról, milyen munkakörülmények befolyásolták a vállalások teljesítését vagy nem teljesítését. A szocialista munkaverseny ne csak azt jelentse, hogy a dolgozóktól elvárják, hogy többet, jobbat alkossanak, hanem a műszaki gazdasági vezetők is járuljanak ehhez hozzá a munkafeltételek biztosításával, s tegyenek többet azért, hogy a munkakörülmények az eredményekkel arányosan javuljanak. Több fig hellyel a dolgozók javaslataira A szocialista munkaverseny nemcsak egyoldalú kötelezettség a dolgozók részéről, hanem követelmény a műszaki gazdasági vezetéssel szemben is. Egyértelművé kell tenni minden gazdasági vezető előtt, hogy a dolgozók észrevételei, javaslatai hathatósan segítik a vezetési tevékenységet, az üzemen belüli szervezettséget. A szakszervezetek is többet tehetnek a dolgozók javaslatainak érvényesítésért. Nem elég csupán azt ellenőrizni, hogy megválaszolták, továbbították-e az illetékesek az észrevételeket, hanem azt kell vizsgálni, hogy mi történt a szóvá tett hibák megszüntetéséért, megismétlődésük megelőzéséért. A kongresszusi verseny nem ér véget a IX. pártkongresszus megtartásával, az egész 1966. évi feladat jobb végrehajtását szolgálja. A fő célkitűzés változatlanul a jó minőségű termékek terv szerinti gazdaságos előállítása, a szükségletek és a termelés összhangjának biztosítása. Az év hátralevő részében a minőségi munka előfeltételeinek a megteremtésére kell összpontosítani az erőket, s a szocialista címért küzdő brigádokban a szocialista módon dolgozni jelszó a minőségileg kifogástalan munkával legyen egyértelmű. Csupán mozgalmak, felhívások azonban nem oldhatják meg a minőség javítását, olyan anyagi ösztönzési rendszer szükséges, amely elsősorban a minőség javításában kitűnt egyéneket és kollektívákat jutalmazza. A beszámoló ezután a bér- és létszámgazdálkodás problémáival foglalkozott, hangsúlyozta, hogy az első félévi bér- és létszámgazdálkodás összességében kedvező képet ad, a bérek emelkedése mellett kedvezően ala pelkészülés a merha ■■izmus reformjára Befejezésül a SZOT titkára arról beszélt, hogy a gazdaságirányítási rendszer javítására tett intézkedésekkel egyidejűleg a szakszervezeti munka módszereit is szükséges felülvizsgálni, mindenekelőtt abból a szempontból, hogy alkalmasak, legyenek a dolgozók mozgósítására, jobban segítsék elő a kezdeményezések kibontakozását. A vállalati önállóság növekedése megköveteli, hogy feloldják a versenyre vonatkozó, központilag előírt részletes szabályozást, s a versenyformák megválasztását az alapszervekre bízzák. Az eredményesebb, gazdaságosabb munkát szolgálja az is, ha megszüntetik a szocialista munkaverseny erkölcsi, anyagi ösztönzőinek az egész érdekeltségi rendszertől való elkülönülését. Előrehaladást kell elérni az újítások elbírálásánál, hasznosításánál is. El kell érni, hogy a gazdasági és szakszervezeti vezetők sokkal nagyobb felelősséggel kezeljék az újításokat, és azok, akik a legtöbbet képesek nyújtani, megfelelő erkölcsi, anyagi elismerésben részesüljenek. Nagy jelentőségű feladat a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban a szakszervezetek jogkörének, a szervek hatáskörének tisztázása. Az év hátralevő időszakában sor kerül az új Munka Törvénykönyve tervezetének kidolgozására. Az alapelveket tartalmazó tervezetet a SZOT titkársága, illetve elnöksége tárgyalni fogja. Hasonlóképpen körülbelül az év végén az elnökség, majd az illetékes állami szervek a kollektív szerződések bevezetésével foglalkozó előterjesztést is megtárgyalták. Készül egy anyag arról is, hogy milyen jogaik legyenek a felső, középső és alsó szakszervezeti szerveknek. Ennek a témának a kidolgozásánál az a fő szempont, hogy növekedjék a szakszervezeti tevékenység hatékonysága. A beszámolóban foglaltakkal a Szakszervezetek Országos Tanácsa egyetértett, azt egyhangúlag elfogadta. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szervezett dolgozók továbbra is fegyelmezett és öntudatos munkával segítik elő az 1966. évi célkitűzések megvalósulását. A tanácsülés Brutyó Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a SZOT elnökének zárszavával ért véget. kult a termelékenység. Felhívta azonban arra a figyelmet, hogy a túlórák száma az elmúlt időszakban számottevően nőtt. A szakszervezeteknek tehát a korábbi szigorral kell fellépniük az indokolatlan túlórázások ellen. A társadalom fejlődésének evolúciós és revolúciós formái A Pravda közölte Mark Rozental professzor A társadalom fejlődésének evolúciós és revolúciós formái című cikkét. A szerző a többi között ezeket írja: A forradalmi tevékenységben nem lehet arra szorítkozni, hogy a kapitalizmus és a szocializmus közé, a régi és az új közé sokatmondóan beiktatják az „ugrás” szót, és ezzel kimerítettnek tekintik a feladatot. Ahhoz, hogy alapvető minőségi változásokat lehessen végrehajtani, már előzőleg létre kell jönniük bizonyos mennyiségi változásoknak, amelyek összességükben alkotják azt, amit a fejlődés evolúciós formájának neveznek. A revolúciós forma feltételei csak akkor jönnek létre, amikor már kimerült a fejlődés evolúciós formája. A fejlődésnek ez az általános törvénye mind a reformizmus, a revizionizmus, mind pedig a kispolgári forradalmiság ellen irányul. A reformizmus abszolutizálja az evolúciós formát, úgy véli, hogy a kapitalizmust részleges kis módosításokkal szocializmussá lehet átalakítani. Ugrás nélkül, a réginek legalapvetőbb és leggyökeresebb forradalmi átalakítása nélkül nem lehet áttérni a társadalmi élet új formáira. A kispolgári forradalmiság lényege a fejlődés evolúciós formáinak semmibe vevése. De reális és nem mesterségesen kierőszakolt nagy történelmi változások, ugrások csak sokoldalú előkészítés eredményeképpen lehetségesek. Ilyen előkészítés nélkül az „ugrások” csupán zűrzavart teremtenek a gazdaságban és egyéb területeken. Ostobaság azt gondolni, hogy „a nagy ugrás” eszméje önmagában elegendő ahhoz, hogy az ilyen ugrás bekövetkezzen. Emellett az ugrás lényege korántsem az, hogy mindig és minden viszonyok között csupán „romboljanak”. Az ilyen rombolás távolról sem alkotó forradalmiság a fejlődés bármelyik pillanatában. Ezt különösen fontos hangsúlyozni akkor, amikor a társadalmi életnek olyan oldaláról van szó, mint a szellemi kultúra. A Pravda rámutat, hogy a kapitalizmusból a kommunizmusba való békés átmenet lehetőségeivel foglalkozó megállapítást „jobboldalról eltorzították a minden rendű és rangú reformisták, a baloldalról pedig a marxizmus kispolgári magyarázói”. A szocializmusba való békés átmenet fogalma a formára vonatkozik. Az átmenet egyedüli tartalma: a munkásosztály és minden dolgozó politikai hatalmának megteremtése, a termelőeszközök magántulajdonának megszüntetése, e magántulajdonnak szocialista tulajdonnal való felcserélése, az ember ember által való kizsákmányolásának felszámolása. A baloldali kritikusok csupán a fegyveres felkelés formáját fogadják el, azt bizonygatják, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való forradalmi ugrás békés formájának lehetőségéről szóló tétel állítólag a marxizmus elárulása. Rozental professzor hangsúlyozza: Arról van szó, hogy a burzsoáziát rá kell kényszeríteni, fegyveres ellenállás nélkül adja meg magát. Rozental rámutat: dogmatizmus lenne az is, ha ezt a tételt minden országra, bármilyen viszályok között mechanikusan alkalmaznák. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén a politikai bizottság dokumentum 1 A cikkíró megjegyzi, a Szovjetunió gyakorlatában nemrégiben mutatkoztak olyan jelenségek, hogy lebecsülték a fejlődésnek azokat a mennyiségi, evolúciós formáit, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az ilyen vagy olyan nagy minőségi változások megvalósításához. Innen eredtek a szubjektivizmus és voluntarizmus megnyilvánulásai egyes fontos kérdések megoldásánál. A kommunista formáció magasabb stádiumára való áttérés feltételei között fő szerepet tölt be a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtése. Ezt a folyamatot kísérik majd a termelés technikájában, a munka jellegében, az emberek műveltségi és kulturális színvonalában bekövetkező komoly minőségi változások. Az evolúciós előkészítés szakaszának megkülönböztetése „az élet kommunista elveire való tulajdonképpeni áttérés szakaszától” fontos elvi jelentőséggel bír és arra int, hogy tartózkodni kell a megalapozatlan lépésektől, az idő előtti döntésektől és jelszavaktól, meg kell érteni a folyamat objektív „természeti-történeti” jellegét. A társadalom nem ugorhat át történelmileg önmagát túl nem élt fejlődési fokokat és nem vállalkozhat teljesíthetetlen feladatok megoldására. Í ma alapján foglalkoztak a kínai fejleményekkel. A dokumentum, amelyet a KB . helyeslőleg tudomásul vett, a többi között megállapítja: Nyilvánvaló, hogy a Kínában az utóbbi időben végbement fejlemények nagy károkat okoztak a szocializmus ügyének. A Kínai Kommunista Pártban megnyilvánuló súlyos válságjelenségek a személyi kultusz tovább már nem fokozható formáiban jelentkeznek. Ezt az elfajulást a „proletár kulturális forradalom” gyűjtőfogalma alatt „baloldali” frázisokkal próbálják magyarázni. A kínai pártvezetés vonala új tápot ad a kommunizmus ellenségeinek tevékenységéhez. Ezért a KKP jelenlegi irányvonalát mint a marxizmus—leninizmus alapelveivel ellentéteset elutasítjuk. A Szovjetunió és más szocialista országok elleni kirohanások objektíve megkönnyítik az amerikai agresszorok helyzetét Vietnamban. Az agresszor Amerika volt és marad, keletázsiai politikája Kínát is közvetlenül fenyegeti. Az amerikai mesterkedések ellen a leghatásosabb eszköz éppen az összes szocialista országok szoros akcióegysége lenne az amerikai imperializmus ellen — mondja a többi között az Osztrák Kommunista Pártnak a Volksstimmében közölt dokumentuma. (MTI) Az Osztrák KP a kínai eseményekről 1966. október, szombat NÉPSZABADSÁG Megadták magukat a Malvinasszigetek „felszabadítói" A Reuter iroda jelentése szerint megadta magát az a 19 főnyi argentin akciócsoport, amely szerdán egy elrabolt repülőgépen a Malvinas-szigetek (Falkland) fővárosába érkezett, és bejelentette az Argentína által igényelt brit gyarmat megszállását. A jelentések szerint államközi szinten barátságosan rendeződik az incidens Argentína és Anglia között. Az AFP hírügynökség úgy tudja, hogy Anglia sem ezért nem jelent be hivatalos tiltakozást, sem pedig azért, hogy szerda este ismeretlen terroristák géppisztollyal végignásztázták a Buenos Aires-i angol nagykövet rezidenciájának alagsorát, majd Pedre Rosarióban a brit konzulátust feldúlták és meggyalázták a brit lobogót. KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK néhány sorban Ne Win tábornok, burmai államfő az Egyesült Államokban, Japánban és Thaiföldön tett hivatalos látogatása befejeztével pénteken hazaérkezett. (TASZSZ) Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes Kambodzsában Samson a miniszterelnök-helyettessel tárgyalt. (TASZSZ) Franz Novak volt SS-tiszt Bécsben folyó perében pénteken befejeződött a bizonyítási eljárás. A tanúk súlyosan terhelő vallomásokat tettek Eichmann bűnsegéde ellen. (MTI) A szovjet újságírók II. kongresszusa véget ért. Az újságírószövetség elnökévé Zimjanyint, a Pravda főszerkesztőjét választották meg. (TASZSZ) Kiutasították a Szovjetunióból N. H. Riegg amerikai állampolgárt ellenséges propaganda és szovjetellenes irodalom terjesztése miatt. Az amerikai ez év augusztusában turistaként érkezett a Szovjetunióba. (TASZSZ) Százötvenezer olasz közlekedési dolgozó 48 órás sztrájkja péntekre virradóra véget ért. A sztrájkban minden városi közlekedési alkalmazott részt vett. (TASZSZ) Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes pénteken hivatalos látogatásra Bagdadba érkezett. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság megalakulásának 17. évfordulója alkalmából péntek este Pekingben fogadást adtak. Csou En-laj mondott beszédet. (Új-Kína) Miért ropog a fegyver az olaszországi Dél-Tirolban? Római tudósítónk kommentárja Az Olasz Köztársasághoz tartozó úgynevezett Alto Adige tartományban, ismertebb nevén Dél-Tirolban, jó ideje ropognak a fegyverek. A külföldről érkező és a határon könnyedén átszivárgó terrorista bandák olasz kaszárnyákat, vasútvonalakat, hidakat robbantanak fel, határállomásokat rohamoznak meg, katonákat és rendőröket gyilkolnak le, rettegésben tartva az egész tartomány lakosságát. A terrorakciók évekkel ezelőtt kezdődtek, de drámai méreteket csak az utóbbi hetekben öltöttek.• Az okok túlnőnek Olaszország belügyein, túlnőnek az egyszerű határvillongáson és tulajdonképpen Európa békéjét és biztonságát is érintik. Arról van szó, hogy az olasz Dél-Tirolt a Német Szövetségi Köztársaságban működő és a nyugatnémet kormány által megtűrt vagy támogatott fasiszta, revansista erők nyíltan „viszszakövetelik” maguknak. Sokáig úgy tűnt, hogy a dél-tiroli probléma csak olasz belügy, vagy legfeljebb a két szomszédos ország, Ausztria és Olaszország ügye. Kiderült azonban, hogy a Dél-Tirolban évek óta működő terroristák zöme nem osztrák, hanem nyugatnémet állampolgár. Fény derült arra is, hogy a Nyugat-Németországban szervezkedő terrorbandák működése elé a német szövetségi kormány — néhány általános és szóbeli elítélésen túl — semmi nehézséget nem támaszt, így hát Dél-Tirol ma nyugatnémet pángermanista, újfasiszta erők fontos harci porondja. Az olasz belügyminiszter is kb.. télen volt ezt elismerni a parlamentben: „Rossz politikát folytatnánk, ha nem látnánk, hogy a pángermanizmus és az újfasizmus olyan akciójáról van szó, amelynek célja Dél-Tirol bekebelezése.” És az olasz belügyminiszter hozzátette, hogy az Olasz Köztársaság minden erővel megvédi határait. Ám az olasz kormány olyan kutyaszorítóba került, amelyből egyelőre nem tud és nem is akar kimászni. Olaszország a NATO tagja, és mint ilyen, egyben politikai és katonai szövetségese Nyugat-Németországnak is. Moro olasz miniszterelnök nemrégiben járt Bonnban, ahol az Unitá jelentése szerint „megértést tanúsított bizonyos jogos német követelések iránt”. Vagyis: az olasz kormány mindmáig nem ismerte el hivatalosan is a második világháború után kialakult európai határokat. Márpedig mindaddig, amíg ez meg nem történik, az olasz kormány saját maga alatt is vágja a fát. Az olasz kormány a parlamenttel egy megalkuvó és elégtelen határozatot fogadtatott el, amelyben halvány említés sincs a Nyugat-Németországból táplált fasiszta és pángermán törekvésekről. Ez a struccpolitika persze csak tovább bátorítja és ösztönzi a fasiszta és revansista erőket, veszélyeztetve ezzel Olaszország nemzeti érdekeit és hovatovább Európa e területének biztonságát. Buzási János Négyezer-ötszáz őrizetbe vétel Saigonban Saigonban a napok óta tartó rendőri razziák során mintegy 4500 fiatalembert vettek őrizetbe, mert katonai papírjaikat nem találták rendben. Ky dél-vietnami miniszterelnök kijelentette, hogy sohasem lesz hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz a DNFF képviselőivel. Ezt az álláspontját újságírók előtt fejtette ki, amikor azok felkérték, hogy nyilatkozzék Humphrey amerikai alelnök ama javaslatáról, amely szerint az Egyesült Államok elfogadhatná a Felszabadítási Frontot tárgyalópartnerként. Egy háromtagú vatikáni küldöttség, amely Pignedoli érsek vezetésével jelenleg Dél-Vietnamban tartózkodik, hogy tanácskozásokat folytasson a dél-vietnami római katolikus papság képviselőivel, pénteken udvariassági látogatást tett Tran Van Do délvietnami külügyminiszternél. (MTI)