Népszabadság, 1967. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-07 / 56. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) közötti viszony javításával, az általános európai együttműködés fejlesztésével garantálható. Ez a tendencia különösen nyilvánvaló Franciaország politikájában. Az európai enyhülést akadályozó erők központja kétségtelenül továbbra is a Német Szövetségi Köztársaság. Az NSZK álláspontja az alapvető külpolitikai kérdésekben nem változott. Mindenekelőtt elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy megértsék: a második világháború következményeit semmilyen körülmények között sem lehet revízió alá venni. Senki sem változtathat azon a megmásíthatatlan tényen, hogy létezik a Német Demokratikus Köztársaság, a békepolitika ezen állandó tényezője. A nemzetközi feszültség enyhítésének útján a fő akadály továbbra is a vietnami háború. Koszigin az új tényezők között említette meg a VDK külügyminiszterének azt a kijelentését, hogy ha az Egyesült Államok feltétel nélkül beszünteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és az ellene irányuló egyéb agresszív cselekményeket, szó lehet tárgyalásokról a VDK és az Egyesült Államok között. Ez a rendkívül fontos békekezdeményezés forró támogatásra talált világszerte és reményeket ébresztett az emberek millióiban. Az Egyesült Államok kormánya viszont most újra szétrombolta ezeket a reményeket és világosan megmutatta, hogy tovább akar haladni a háború kiterjesztésének útján. Ilyen körülmények között mindazoknak, akik a vietnami nép igaz ügyét támogatják, le kell vonniuk a megfelelő követ-keztetéseket. Az agressziót fokozzó új lépések az agresszió megfékezésére irányuló újabb erőfeszítésekbe ütköznek. Az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy mielőbb véget vessen a tárgyalások kilátásainak, támogatásra talál Peking részéről. A kínai propaganda nagy kirohanásokat intézett a tárgyalásoknak még a gondolata ellen is, figyelmen kívül hagyva ezzel a VDK külügyminisztere által kifejtett álláspontot. Ebben az esetben, csakúgy, mint a múltban is nemegyszer, a jelenlegi kínai vezetőség álláspontja lényegében egybevágott az Egyesült Államok imperialista köreinek álláspontjával. Alekszej Koszigin az imperializmusnak tett szolgálatnak nevezte a Kínában folyó példátlan szovjetellenes kampányt. Mao Ce-tung és csoportja lényeges kárt okozhat a Kínában folyó szocialista építésnek és a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy Mao Ce-tungnak és csoportjának eljárását a kommunisták erélyesen visszautasítják a harc valamennyi frontján, a nemzetközi kommunista mozgalomban éppen úgy, mint magában Kínában. Meggyőződésünk, eljön az az idő, amikor Marx és Lenin eszméi ismét diadalmaskodnak Kínában. Koszigin elvtárs végül arról szólt, hogy a szocialista országok politikája korunk forradalmi erői megszilárdításának fontos tényezője lett, s minden területen segíti a népek imperialistaellenes harcát. (MTI) Humphrey a „nyitottabb ajtóról", az amerikai szenátus albizottsága a NATO megerősítéséről A hidegháborúban fogant NATO fenntartása és a kelet-nyugati kapcsolat szükségessége az atomkorszakban, a NATO-n belüli amerikai hegemónia, az USA nyugat-európai katonai jelenléte és a nyugat-európai országok Amerikától való függetlenülési törekvései — ezeknek az egymás ellen ható tendenciáknak az öszszeegyeztetése az amerikai stratégák mind többet emlegetett dilemmája. Ezért különösen érdekes a két alábbi hír, amelyek jól jellemzik a washingtoni döntések felemásságát. Az amerikai szenátus nemzetbiztonsági és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó albizottsága vasárnap közzétett jelentésében szükségesnek tartja nagyobb ütőképes amerikai haderők állomásoztatását Nyugat-Európában. Az albizottság ily módon ellenzi a Mansfield szenátor és mások által is megpendített javaslatokat az amerikai haderőknek Nyugat- Európából való fokozatos kivonására vagy legalábbis csökkentésére. A jelentés — éppen ellenkezőleg — a NATO megerősítését javallja, mondván, hogy az észak-atlanti szervezet „diplomáciai síkon” is erősíti az Egyesült Államok és szövetségesei helyzetét — a szocialista országokkal szemben. Különösen feltűnő a jelentés egy szókimondó megfogalmazása, miszerint „a Nyugatnak nem szabad nagy engedményeket tennie a Kelethez való közeledés végett”, mivel ez — úgymond — kiábrándítólag hatna a nyugatnémet kormányra. Holott még emlékezetes, hogy 1966 október elején mondott egyik beszédében Johnson elnök elismerte az adenaueri—dullesi formula kudarcát, amely a szocialista országok Bonn-nak nyújtandó engedményeit szabta bárminemű közeledés feltételéül. Magát e közeledés témáját feszegette Fultonban mondott beszédében Humphrey amerikai alelnök. Ugyancsak sürgette a NATO tagállamainak nagyobb összetartását, majd azt hangoztatta, hogy Kelet-Európa irányában a „nyitottabb ajtó” politikáját kell követni. Amerika és Európa kapcsolatainak új korszakáról beszélt, s nyilván Európa mindkét felére gondolt, hiszen a nyitott kapukat a Churchil által 21 éve éppen Fultonban kitalált „vasfüggöny” lehetséges alternatívájaként emlegette. Humphrey szerint a „vasfüggöny” egyre inkább eltűnőben van. Hangoztatta viszont, hogy még sok probléma megoldása van hátra. Majd — nyilvánvalóan az amerikai politika De Gaulle-hoz hasonló nyugat-európai bírálóihoz címezve szavait — azt emelte ki, hogy e problémákat nem kétoldalú szovjet—amerikai megállapodással kell megoldani, hanem Európa többi országának bevonásával. Ehhez azonban éppenséggel a NATO-n belüli szövetségi kapcsolatok szorosabbra fűzése szükséges — fejezte ki a washingtoni kormányzat véleményét Humphrey alelnök. NÉPSZABADSÁG 1987. március 7. kedd KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára levelet intézett az NSZK kormányához, indítványozva, hogy folytassanak tárgyalásokat a NKP-t betiltó rendelkezés hatálytalanításáról. (TASZSZ) Meghalt Moszadik volt iráni miniszterelnök. (Reuter) Bukarestben befejeződtek a román és a görög kommunista párt képviselőinek tárgyalásai. A Görög KP küldöttségét Kolijannisz, a központi bizottság első titkára, a Román KP delegációját Ceausescu főtitkár vezette. (MTI) Hétfőn Belgrádban megkezdődtek Caglayangil török és Nikezics jugoszláv külügyminiszter megbeszélései. Bagdadban megnyílt a hatodik arab olajértekezlet. (AFP) Vasárnap Romániában megválasztották 4259 falusi népi tanács új tagjait, összesített adatok szerint 8 499 236 szavazásra jogosultat tartottak nyilván. Az összes szavazók 99,98 százaléka szavazott le, ebből 99,58 százaléka adta szavazatát a népi demokratikus front jelöltjeire. Ottó Winzer nyilatkozata Ottó Winzer, az NDK külügyminisztere hétfőn nyilatkozatban ítélte el azt, hogy a Kiesingerkormány nyugatnémet miniszterek tanácskozásaira, sajtóértekezleteire, revansista tüntetésekre és húsz bonni parlamenti bizottság ülésezéseire használja fel Nyugat- Berlint. A nyugatnémet kancellár hétfőn Nyugat-Berlinbe érkezett. (MTI) Megkezdődött a Csombe-per A kongói fővárosban a különleges katonai bíróság hétfőn megkezdte Csombe volt miniszterelnök perét, akit távollétében hazaárulással vádolnak. A bíróság előtt áll azonban hat másik, ugyancsak hazaárulással vádolt személy, akik részt vettek az 1966 júliusában lezajlott kisangani (volt Stanleyville) lázadásban. A főügyész bejelentette, hogy bírósági vizsgálat indul Patrice Lumumba halálának kivizsgálására. (Reuter) Johnson — Szent György szerepében A három évvel ezelőtt meghirdetett „szegénység elleni háború" után Johnson elnök most újfajta hadjáratot harangozott be: lándzsát emelt a pestisként burjánzó bűnözés ellen, amely a „félelem klímáját" honosította meg az Egyesült Államokban. Valóban tiszteletre méltó a szándék, hiszen eléggé köztudott, hogy az amerikai nagyvárosokban — minden fényességük és fényűzésük ellenére — az emberek, különösen pedig a nők rettegnek, ha sötétedés után az utcán kell tartózkodniuk. A bűnözés országszerte jóval gyorsabb ütemben növekszik, mint a lakosság száma. Egy nagy tekintélyű különbizottság másfél esztendeig tanulmányozta a problémát. Fontosabb megállapításaihoz tartozik, hogy a meglevő bűnügyi statisztika egyáltalán nem mérvadó, hiszen a legtöbb bűntényt egyszerűen nem jelentik a rendőrségnek. Egy tízezer háztartásból álló keresztmetszetvizsgálat alapján kiderült például, hogy háromszor annyi betörés és három és félszer annyi megerőszakolás történik, mint amennyi a rendőrség tudomására jut. Teljességgel kiszámíthatatlan, hogy a gengszterszindikátusoknak mennyi áldozata és kárvallottja hallgat némán, mert fél a megtorlástól. Jelenleg a legmagasabb a letartóztatási arány a 15—16 éves teenagerek között. Minden hat fiatalkorú fiú közül egy előbb vagy utóbb bíróság elé kerül, s a mai fiatalság 40 százaléka letartóztatásnak néz elébe. A bizottság ajánlásokat is tett, köztük az első helyen a „slumok"-ban, a nyomornegyedekben uralkodó viszonyok megjavítása áll. Nem eredeti, nem is újkeletű javaslat. A „szegénység elleni háborúnak" is ez volt fő célkitűzése. Csakhogy amióta évi 20 milliárd dollárt költenek a vietnami háborúra, erre a másikra egyre kevesebb pénz jut. Johnson elnök most mindenesetre „Biztonságos utcákért" című törvényjavaslatában „hadat üzent” a bűnözésnek, s a következő két évre a kongresszustól 350 millió dollár megszavazását kérte bűnüldözési célokra. Feltehetően nem is lesz akadálya a megajánlásnak, hiszen minden honatya — s ez alól a legfőbb sem kivétel — szívesen tetszeleg a bűnözés sárkányát ölő Szent György szerepében. Ha csak a jobb emlékezetűek nem tartanak attól, hogy ezt az újabb „háborút" is ugyanaz a sors éri majd, mint a másikat, a szegénység ellenit — a harmadik, a vietnami nép elleni háború kedvéért. B. A. Az amerikaiak beismerték Láng Vei falu bombázását Az Egyesült Államok légierejének vadászbombázói szombaton, egy hónap óta a leghevesebb légitámadást hajtották végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság légi terében. A Saigonban székelő amerikai katonai parancsnokság hétfőn hivatalosan elismerte, hogy március 2-án két F-4-es Pharom típusú sugárhajtású repülőgép bombázta Láng Vei dél-vietnami falut. Az amerikaiak által „véletlennek” mondott bombatámadás következtében 105 ember meghalt, 175 megsebesült. Az amerikai hadvezetőség napokig makacsul kitartott ama állítása mellett, hogy a támadó repülőgépek azonosságát nem tudták megállapítani. A hanoi Nhan Dan közli Ho Si Minh elnöknek Ha Thai tartomány pártmunkásai körében elmondott beszédét. A VDK elnöke — a TASZSZ beszámolója szerint — hangoztatta: — Jelenleg egész pártunk és népünk elsőrendű feladata a termelés eredményes fejlesztése. A másik feladat a légvédelem és a fegyveres harc ésszerű megszervezése, hogy ily módon csökkenteni lehessen a lakosság veszteségeit. Lehetséges, hogy az amerikai agresszorok még vakmerőbb és esztelenebb cselekedetekre ragadtatják magukat. Erre fel kell készülni. Mérhetetlenül nagy erőfeszítéseket kell tennünk a termelésben és a harcban egyaránt — mondotta Ho Si Minh. (MTI) Ketten Láng Vei sebesültjei közül: anya a hordágyon, kisgyereke az apa karjában. A Thant újra a bombázások megszüntetésére szólítja fel az amerikai kormányt Washingtoni tudósítónk jelenti. Miközben az amerikai kormány változatlanul kitart háborús politikája mellett, s fokozott erővel folytatja a vietnami agressziót, egyre szaporodnak e politika bírálói. A Burmából New Yorkba viszszatért U Thant ENSZ-főtitkár nyilatkozatában elhúzódó, véres háborút helyezett kilátásba, ha az Egyesült Államok nem szünteti meg a VDK elleni bombázásokat. Ha ez megtörténne — jelentette ki —, a békés rendezésre vonatkozó tárgyalások néhány héten belül létrejöhetnének. Vasárnap több amerikai szenátor is foglalkozott televíziós nyilatkozatában a békés rendezés problémáival. Mansfield, a szenátus demokrata többségi csoportjának vezetője üdvözölte Robert Kennedy New York-i szenátornak az előző héten elhangzott javaslatait a vietnami békés rendezés előmozdítására. Mansfield azonban hozzátette, hogy ő messzebb megy javaslatában, mint Kennedy, s szeretné, ha Johnson elnök tűzszünetre tenne felhívást. A szenátusi többségi csoport vezetője utalt arra, hogy a szenátusi ülésteremben elhangzott beszédeiben már többször fejtette ki álláspontját, de Johnson nem válaszolt ezekre a javaslatokra. Percy illinoisi republikánus szenátor, aki az úgynevezett kongresszusi „galambokhoz” tartozik, szintén a VDK elleni bombatámadások megszüntetését sürgette. Washingtoni vélemények szerint bár e szenátusi bírálatok okoznak bizonyos nehézségeket a kormánynak propaganda-hadjáratában, ahhoz erőtlenek, hogy kivívják a katonai megoldás melletti hivatalos álláspont megváltozását. Ezért az amerikai békeharcosok, akik úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a háború újabb eszkalációjára készülő amerikai kormányzat akciói ellen minden eddiginél hatásosabb módon kell tiltakozni, nagy erővel készülnek az április 8 és 15 között megrendezendő vietnami hétre. Árkus István Szalonképesebbé kívánják tenni a „kulturális forradalmat" Kínában Hírügynökségi jelentések szerint Peking utcáin a legújabb faliújságok hírül adják, hogy Mao Ce-tung „konkrétan megszabta a proletár kulturális forradalom további útját”, amelyet az elnök szavai szerint az eddiginél civilizáltabban és politikailag magasabb szinten kell folytatni. Ugyanakkor az Új-Kína hírügynökség ismerteti a Vörös Zászló cikkét, amely szerint a „kulturális forradalom” során egyesek azt hangoztatták, hogy nemcsak a vétkeseket, hanem „minden hatalmon levőt döntsenek meg”. A Vörös Zászló cikke megállapítja, hogy ezek „aláaknázzák Kínában a proletárdiktatúrát és a kulturális forradalmat, s ezt az abszrud felfogást szigorúan vissza kell utasítani”. A cikk ezután ultimátumszerűen szólítja fel „azokat, a pártban hatalmon levőket, akik a kapitalista utat választották”, hogy legyenek „szófogadók, ne makacskodjanak, sem szavakban, sem tettekben”. Ha ellentámadásra merészkednének, azonnal megtorlásokkal sújtják őket. A Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint egy pekingi rendelet értelmében szabadon kell bocsátani mindazokat a funkcionáriusokat, akiket a „kulturális forradalom” kezdetén törvényellenesen letartóztattak. A BTA jelenti: A „kulturális forradalom” nagy nehézségeket okozott a kínai mezőgazdaságnak, sok helyen dezorganizálódott a munka. Sajtóközlemények szerint több tartományban elrabolták a kommunák közös vagyonát és a parasztok csoportosan vonulnak a városokba „forradalmi tapasztalatcserére”. A KKP Központi Bizottságának katonai bizottsága a nehézségek leküzdése céljából parancsot adott ki, hogy a hadsereg mindenütt kapcsolódjék be a tavaszi mezőgazdasági munkákba. Mint a TASZSZ jelenti, a hadsereget egyre inkább felhasználják a jelenlegi rezsimmel szemben álló erők elnyomására. A hadsereg és a biztonsági szervek — a Csinghaj Ribao című lap szerint — büntető expedíciót hajtottak végre a „vörös védelmi harci osztag” elnevezésű szervezet ellen, amely fellépett Mao Cetung és az általa folytatott politika ellen. (MTI)