Népszabadság, 1969. október (27. évfolyam, 228-254. szám)
1969-10-10 / 236. szám
2 Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlésen A vietnami és az izraeli agresszió nyugtalanítja leginkább a világközvéleményt Kis Csaba, az MTI kiküldött tudósítója jelenti. Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán. A vitában a 126 tagállamból 117 ország küldötte fejtette ki nézeteit a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. A magyar küldöttség nevében Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, az ülésszakon részt vevő küldöttség vezetője mondott beszédet. Az általános politikai vita ez évben sem hozott jelentős fejleményeket. ENSZ-megfigyelők a legfontosabb kezdeményezésnek azokat a tervezeteket tartják, amelyeket Gromiko szovjet külügyminiszter terjesztett elő a nemzetközi biztonság megszilárdításáról, illetve a szocialista országok nevében a vegyi- és bakteriológiai fegyverek eltiltásáról. Ezeket a javaslatokat a közgyűlés napirendjére tűzték. A vita során a legtöbb felszólaló igen részletesen foglalkozott a közel-keleti válsággal, mint olyan nemzetközi kérdéssel, amelynek megoldásában az Egyesült Nemzetek Szervezete döntő szerepet tölthet be. A vita időszakával párhuzamosan New Yorkban tárgyalások folytak a négy nagyhatalom, illetve az érdekelt országok külügyminiszterei, valamint Jarring ENSZ-főmegbízott között, s bár történt bizonyos előrehaladás, megoldás a hosszan elnyúló válságban még mindig nem született. A Thant szerdán bejelentette, hogy Jarring nagykövet nem folytatja tovább tárgyalásait, hanem visszatér állomáshelyére, a moszkvai svéd nagykövetség élére, azonban továbbra is készen áll a közvetítői feladatokra. Az ENSZ-tagállamok jó része az eredménytelenséget Izrael változatlanul merev magatartásának tulajdonítja, s több arab állam képviselője utalt arra, hogy a Tel Aviv-i kormány bátorítást kapott ehhez Washingtonból, ahová Golda Meir miniszterelnök-asszony az általános vita idején látogatott el. Nagy súllyal került szóba az általános politikai vitában a vietnami háború kérdése is. A felszólalások, más-más hangsúllyal ugyan, de többségükben a háború azonnali befejezését és a béke helyreállítását követelték. A Szovjetunión és a szocialista országokon kívül számos afrikai és ázsiai ország delegátusa mutatott rá a közgyűlésen, hogy a megoldás elmaradásáért egyedül az Egyesült Államokat terheli a felelősség. A vita során számos más kérdés is felmerült, mindenekelőtt a fejlődő országok problémáival kapcsolatban. Igen sok felszólaló követelte, hogy a fejlett országok fokozzák támogatásukat, segítsék elő a mindjobban növekvő különbségek leküzdését és a fegyverkezési programok helyett vállaljanak nagyobb részt a békés építőmunkából. Szinte kivétel nélkül minden felszólalás sürgette a haladéktalan leszerelési intézkedéseket. Erről a kérdésről a közgyűlés a továbbiakban külön is tárgyal, a többi között megvitatja a genfi leszerelési konferencia jelentését, s a közgyűlés elé terjesztett különböző javaslatokat. Sok szó esett arról, hogy az ENSZ bizonyos értelemben válságban van. Az ENSZ-diplomaták jó része nem ért egyet ezzel a felfogással, s bár — a vita tanulságai alapján is — elismerik, hogy a világszervezet még korántsem tudja betölteni feladatát, rámutatnak arra, hogy változatlanul fontos szerepet tölt be nemcsak a nemzetközi válságok kiszélesedésének megakadályozásában, hanem a fejlett és a fejlődő országok közötti kapcsolatok kiépítésében és elmélyítésében is. Az általános politikai vita eredményeit összegezve, a TASZSZ hírügynökség megállapítja, hogy a felszólalások tanúsága szerint a világközvéleményt két kérdés nyugtalanítja leginkább: az Egyesült Államok folytatódó vietnami agressziója és az izraeli agresszorok közel-keleti mesterkedései. Bár a vietnami háború kérdése nem szerepel az ülésszak napirendjén, csaknem minden szónok foglalkozott vele. Az amerikai politikát csak az agresszió közvetlen részvevői támogatták, s még az Egyesült Államok NATO- beli partnerei közül is többen ellenvéleményt nyilvánítottak. Hasonlóképpen erélyesen elítélték a szónokok, köztük az összes szocialista országok és az afroázsiai országok túlnyomó többségének képviselői Izrael agresszív közel-keleti politikáját. Maga az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a békés politikai rendezés egyetlen lehetséges alapja az 1967. november 22-i biztonsági tanácsi határozat végrehajtása az izraeli csapatok kivonulásáról. A közgyűlés 24. ülésszaka most a napirendi pontok megvitatásával folytatja munkáját. A teljes ülésekkel párhuzamosan tárgyalnak a közgyűlés bizottságai is. Tizenöt éve szabadult fel Hanoi Ma, pénteken 15 éve, hogy a VDK fővárosa, Hanoi felszabadult a francia gyarmatosítók uralma alól. A TASZSZ hanoi tudósítója méltatja az azóta elért eredményeket. A főváros képe a felismerhetetlenségig megváltozott — írja. — Hanoi ma a VDK politikai, kulturális és ipari központja.Több mint 200 üzeme a köztársaság ipari termelésének egyharmadát adja. Az eltelt 15 év folyamán 35- szörösére növekedett Hanoiban a munkások száma. Sokat tettek Hanoiban a tanintézetek, a kulturális, tudományos és egészségügyi létesítmények fejlesztéséért is. A fővárosban 175 ezer általános iskolás, 40 000 középiskolás, illetve főiskolai és egyetemi hallgató tanul, ezenkívül a termelőmunka mellett 100 ezer lakos jár különböző tanfolyamokra, hogy fejlessze szaktudását és műveltségét. A főváros az ország tudományos központja is. Idén nyílt meg például a fizikai tudományos kutatóintézet, amelynek sok munkatársa a Szovjetunióban tanult és dolgozott. Hanoi szilárdan állta az amerikai agresszió súlyos megpróbáltatásait. Az Egyesült Államok légiereje 2250 alkalommal hatolt be Hanoi légiterébe, elpusztított sok lakónegyedet és ipari objektumot. Az agresszor azonban 265 gépet veszített Hanoi térségében. Széles fronton bontakoztak ki a főváros újjáépítési munkálatai. A város területe háromszorosára növekedett. Külföldi események néhány sorban Lusinde tanzániai munkaügyi miniszter szerdán nagygyűlésen bejelentette: a tanzániai kormány elhatározta, minden vállalatnál munkástanácsokat alakítanak, hogy közelebb hozzák a munkásokat az irányításhoz. (TASZSZ) Bulgária és Törökország kormányának képviselői megállapodást írtak alá az idén tavasszal, amelynek értelmében Törökországba vándorolhatnak azok a török nemzetiségű bolgár állampolgárok, akiknek rokonai élnek Törökországban, s e rokonok 1952. előtt hagyták el Bulgáriát. Az egyezmény végrehajtása megkezdődött. (MTI) Xuan Thuy, a párizsi tárgyalásokon részt vevő VDK-küldöttség vezetője, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkára, a VDK kormányának minisztere, Párizs felé átutazóban csütörtökön Moszkvába érkezett. (TASZSZ) Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke csütörtökön Berlinben átadta Walter Ulbrichténak, az NSZEP első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének a legmagasabb mongol kitüntetést, a Szőke Bátor Érdemrendet. (MTI) A 64 éves Augusto Radomákért, a brazil katonai junta egyik „erős emberét” nevezték kielnöknek. (AFP) Diario Telli, az Afrikai Egység Szervezete főtitkára szerdán Lagosba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson Gowonnal, a szövetségi kormány vezetőjével. Telli a Nigéria és Biafra közti béketárgyalások felújításának lehetőséségeiről kíván tárgyalni. (AFP) V. N. Dorenyin szovjet könnyű- és élelmiszeripari gépgyártási miniszter a Nebiolo olasz nyomdaipari gépgyár meghívására Rómába érkezett. (TASZSZ) Az angol kormány örömmel fogadja a genfi leszerelési bizottság elé terjesztett szerződéstervezetet, amely tiltja atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverek elhelyezését a tengerek és óceánok fenekén és fenéktérségében — jelentette be szerdán az angol külügyminisztérium szóvivője. (TASZSZ) Erlander svéd miniszterelnök csütörtökön ünnepélyes keretek között benyújtotta maga és kormánya lemondását VI. Gusztáv Adolf uralkodónak. A svéd király várhatóan október 14-én kéri fel az új kormány megalakítására Palme közoktatási minisztert, akit a Svéd Szociáldemokrata Párt kongresszusán egyhangúlag választottak meg a párt elnökévé. (AP) Hazaindult Rostockból a Szovjetunió balti-tengeri Vörös Zászló flottájának egysége, amely az NDK megalakulásának huszadik évfordulójára látogatott az NDK kikötővárosába. NÉPSZABADSÁG 1969. október 10. péntek Tüntetők és rendőrök összecsapása Chicagóban Súlyos összetűzésre került sor szerda éjjel Chicagóban a rendőrség és egy ifjúsági tüntetőcsoport között. A tüntetők, akik a diákok a demokratikus társadalomért elnevezésű szervezet úgynevezett radikális szárnyához tartoznak, elvben a Chicagóban folyó „összeesküvési” per ellen tiltakoznak, amelyet a hatóságok a tavalyi chicagói tüntetések nyolc szervezője ellen indítottak. A tüntetők egy másik csoportja vietnami háborúellenes jelszavakkal vonult fel. A tüntetők csütörtökre virradó éjjel Chicago egyik északi kerületében bezúzták a kirakatok ablakait, s több ízben megütköztek a rendőrséggel. A rendőrök és a tüntetők egyaránt gumibotokat, sőt lőfegyvereket használtak. A rendőrség egy új fegyvert is felhasznált az eddigi könnygázgránátok helyett a több száz főnyi tüntetőcsoport szétoszlatására. Több sérült került kórházba lőfegyvertől származó sebbel, bár a hivatalos jelentések sehol sem említették, hogy akár a rendőrök, akár a csoport tagjai fegyvert használtak volna. Az összecsapások során a rendőrség több mint hatvan tüntetőt vett őrizetbe. A csoport tagjai négy napon át akarják folytatni a városban tiltakozó megmozdulásaikat. A vietnami háború ellen tüntetők egy csoportja. Újabb egyiptomi átkelés a Szuezi-csatornán Harcok a Jordán folyó völgyében Az egyiptomi hadsereg szóvivője csütörtök reggel közölte, hogy az éjszakai órákban a Szuezi-csatorna egész hosszában nagy egyiptomi felderítő erők keltek át a Szuezi-csatornán és mélyen behatoltak az izraeli megszállás alatt levő Sinai-félszigetre. A felderítő járőrök fontos értesüléseket szereztek az izraeli lőszer- és utánpótlási raktárakról a frontvonal mögött levő területeken. Az egyiptomi járőrök több mint négy órán keresztül tartózkodtak a csatorna keleti partján és sikeresen hajtották végre megbízatásukat. Az átkelés hírét közvetve izraeli részről is megerősítették, azzal, hogy bejelentették: A csatorna mentén éjféltájban összetűzés volt egyiptomi járőrök és izraeli katonák között, és az összetűzésben két egyiptomi katona életét vesztette. Az Asszifa, az El Fatah katonai szervezete Kairóban bejelentette, hogy az eltelt két nap alatt kommandóegységei kétszer is megütköztek az izraeli katonasággal a Jordán folyó völgyében. Az egyik ütközet Din Szidra térségében zajlott le. Nem egész másfél órás harc után az arab ellenállók rakétákkal és más tűzfegyverekkel megsemmisítettek egy izraeli megfigyelőállást. A másik összeütközés szerda este történt Al Szueimánál. Mint a közlemény mondja, az izraeliek megpróbálták bekeríteni a kommandót, de az ellenállók négyórás harcban, miközben nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, kivágták magukat a gyűrűből és visszatértek támaszpontjukra. Golda Meir asszony, Izrael miniszterelnöke a kormány szerda este tartott rendkívüli ülésén beszámolt az Egyesült Államokban tett látogatásáról és Nixon elnökkel, valamint U Thant ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszéléseiről. Az ülés után nyilatkozva az izraeli kormányfő kijelentette, hogy országa „változatlanul kész tárgyalni” a szembenálló arab államokkal, de csak közvetlenül. (MTI) A KNDK kormánya nemzetközi tanácskozást javasol a koreai kérdés rendezésére Azzal kapcsolatban, hogy a szocialista országok és több ázsiai és afrikai ország javasolta: az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán vitassák meg a Dél-Koreát az ENSZ zászlaja alatt megszállva tartó amerikai csapatok kivonásának kérdését, valamint a „Korea egyesítése és újjáépítése ügyébenkiküldött ENSZ-bizottság” feloszlatásának kérdését, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya szerdán emlékiratot hozott nyilvánosságra. Az emlékirat hangsúlyozza: A Dél-Koreában állomásozó úgynevezett ENSZ-csapatok az amerikai imperializmus agresszív egységei, a szóban forgó ENSZ- bizottság pedig az amerikai imperializmus agressziójának eszköze. Az emlékirat tényeket sorol fel, amelyek tanúsítják, hogy az Egyesült Államok Dél-Koreában háborús készülődést folytat, nem szűnnek meg provokációi a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Idén januártól szeptemberig körülbelül 7570 esetben sértette meg az amerikai fél a koreai fegyverszüneti egyezményt fegyveres támadásokkal, a KNDK légiterének megsértésével, a KNDK területeinek lövetésével, kémek küldésével. Az amerikai imperialistáknak haladéktalanul véget kell vetniük a KNDK elleni provokációiknak és haladéktalanul ki kell vonniuk csapataikat Dél-Koreából — hangsúlyozza az emlékirat. — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének intézkedéseket kell tennie a fent említett ENSZ-bizottság feloszlatására is. Az emlékirat kifejti, hogy az amerikai imperialista csapatok Dél-Koreából történő kivonása után a KNDK és Dél-Korea között békeegyezmény jöhet létre, és intézkedések történhetnek, amelyeknek értelmében a fegyveres erők létszámát kölcsönösen százezer főre vagy ez alá csökkentik. Ez kellő biztosítékot jelentene a tartós békére és Korea békés egyesítésére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya lehetségesnek tartja az érdekelt államok nemzetközi tanácskozásának öszszehívását — ha ez szükségesnek mutatkozik — a koreai kérdés békés rendezése végett. — Ha az ENSZ hű akar maradni alapokmánya elveihez és célkitűzéseihez, akkor le kell mondania az úgynevezett koreai kérdés megvitatásáról a közgyűlés 24. ülésszakán, s a szocialista országok és több ázsiai és afrikai ország javaslatának megfelelően, intézkedéseket kell tennie az amerikai imperializmus agresszív csapatainak kivonására Dél-Koreából és a koreai ENSZ-bizottság feloszlatására — hangsúlyozza az emlékirat. A KNDK kormánya sürgeti, hogy hatálytalanítsák mindazokat a határozatokat, amelyeket törvénytelenül hoztak az ENSZ-ben a „koreai kérdésről”, s egyszer s mindenkorra hagyják abba az úgynevezett „koreai kérdés” jogtalan ENSZ-beli megvitatását (TASZSZ)