Népszabadság, 1969. december (27. évfolyam, 280-303. szám)
1969-12-03 / 281. szám
3 A MPSMBKBSM kérdez -az illetékesek válaszolnak Miért drága és miért kevés a hagyma? Az utóbbi hetekben sok olvasónk érdeklődött: miért kevés és miért drága a hagyma? Milyen ellátásra számíthatunk hagymából? A kérdésekre Kiss István, a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés osztályvezetője a következő felvilágosítást adta: — Jogos az olvasók kérdése, hiszen az utóbbi tíz esztendőben még sohasem fordult elő ősszel, hogy a hagyma szabadpiaci ára meghaladja a kilónkénti tíz forintot. Bár a budapesti Zöldért a boltjaiba naponta 3—4 vagon hagymát szállított, az üzleteikből mégis gyorsan eltűnt ez a termék. Pedig ilyenkor, őszszel más években napi 3—4 vagon hagymával ki lehetett elégíteni a keresletet. Csakhogy a múlt években jóval nagyobb volt ahagymából a szabadpiaci felhozatal. Ezért történt, hogy a kiszállított hagymát most már a déli órákra elkapkodták és a 4-1 5 forintos Zöldért-árakkal szemben a szabadpiacon 10 forintos hagymaárak alakultak ki. Ugyanis a boltokba szállított hagymának egy részét feltételezhetően viszonteladók vásárolták meg. Hogyan alakult ki ez a kedvezőtlen helyzet? Az idén a MÉK-ek 12 540 kát. hold hagyma termelésére kötöttek szerződést. Tehát 90 mázsás átlagtermés esetén 11300 vagon hagyma felvásárlásával számolhattunk. Júliusban azonban már látszott, hogy hagymából kevesebb terem, a betakarítás időszakában pedig gombabetegségek (szártőrothadás, üstökfertőzés, peronoszpóra) támadták meg a hagymát, s ez különösen nagy méreteket öltött a legnagyobb hagymatermelő vidékeken, Csongrádban és Békésben. Ekkor ismét felmértük a várható termés mennyiségét. Kiderült, hogy már csak hétezer vagon vöröshagyma felvásárlása valószínűsíthető. A gondot fokozta, hogy a gombabetegségek következtében a felvásárolt hagyma minősége is gyenge. Mindez aztán a piacon is éreztette hatását. De nemcsak a belföldi piacokra jutott kevés hagyma, hanem a feldolgozóiparnak is kevesebb árut tudtunk szállítani és a nyers és szárított hagyma exportkötelezettségeket sem lehetett teljesíteni. November 5-én a Minisztertanács megtárgyalta a lakosság téli zöldség- és gyümölcsellótásának helyzetét. Ezen az ülésen ismertettük a vöröshagyma-termelés, -felvásárlás, -értékesítés idei problémáit, melynek nyomán a Minisztertanács elrendelte a nyers vöröshagyma exportjának a leállítását, a vöröshagyma-szárítmány exportjának és a belföldi ipari feldolgozásának a korlátozását, és lehetővé tette, hogy külföldről hozzunk be jelentékeny mennyiséget. " A Minisztertanács határozata után intézkedtünk, hogy a MÉK-ek és a budapesti Zöldért Vállalat tulajdonában levő nyers és szárított hagymakészletekből elsősorban a belföldi ellátást kell biztosítani. Ezenkívül a biztonságos ellátáshoz még mintegy 600 vagon hagyma importját is szükségesnek tartottuk, s ebből az idei őszön 400 vagonnal már be is hozunk az országba. Hollandiából már beérkezett az első 50 vagonos szállítmány. Mindezek eredményeként most már háromszor annyi, naponta 12—14 vagon hagymát szállítanak ki a fővárosi Zöldért-üzletekbe. Lehetővé vált Budapesten megfelelő tartalékképzés is: a budapesti Zöldért 256 vagon hagymát tárol, s vidéken is mintegy 1500 vagon tagvállalataink hagymakészlete. A folyamatos áruszállítás eredménye: az áruvásárlási láz lehiggadt, s lehetővé vált, hogy a vöröshagyma szabadpiaci ára csökkenjen. Tegnap a Zöldért üzleteiben a hagyma kilónkénti ára 5 forint, a szabadpiacon pedig 7,8 forint. A Bosnyák téri nagybani piacon is csökkennek az árak, lassan előkerülnek a termelőknél még meglevő készletek. A meglevő készletek és az importra tett intézkedések alapján ígérhetjük: vöröshagymából folyamatos lesz az ellátás. NÉPSZABADSÁG 1969. december 3. szerda OBS/,Afi.YI LKSI BIZOTTSÁGOK I LIMI A htetfrótilnti és bvlücjpji hatásthjv**t ivrw'zvivct€*/• nitHjtttrejijssitMstt • Az országgyűlés honvédelmi bizottsága kedd délelőtt a Parlamentben tartott ülésén megtárgyalta a hatáskörébe tartozó két tárca — a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium — 1970. évi költségvetését. Az ülésen részt vett Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke és Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke. Az ülést Róka Mihály vezérőrnagy, a bizottság titkára nyitotta meg, majd a honvédelmi tárca jövő évi költségvetését Szűcs László vezérőrnagy, miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium 1970. évi költségvetési előirányzatait pedig dr. Lantos József rendőr ezredes, a Belügyminisztérium főcsoportfőnöke ismertette. A tájékoztatók után a bizottság a két tárca jövő évi költségvetési tervezetét megvitatta. A vitában részt vevő Vass Istvánné, Csémi Károly, valamint a bizottság tagjai, Antalfia Jenő, Bánóczi Gyula, Halasi lajosné, Nagy Richárd, Oláh Pál és Úszta Gyula képviselők hangoztatták: a két minisztérium részére biztosított 1970. évi költségvetési keretek összhangban állnak a két tárca előtt álló feladatokkal, biztosítják a felügyeletük alá tartozó szervek zavartalan működését, több vonatkozásban jelentékeny fejlesztést tesznek lehetővé. Mindezek alapján az országgyűlés honvédelmi bizottsága — meghallgatva az érdekelt állami szervek képviselőinek véleményét — a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium 1970. évi költségvetési tervezetét elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszakának is elfogadásra fogja javasolni a tartást. Nagy Antal véleménye szerint a sertés-, illetve a szarvasmarha-állomány növelését férőhelyproblémák gátolják; az építőipar nem szívesen vállalkozik az istállók, ólak építésére. Tűz Ferenc felszólalása után Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke az Országos Vízügyi Hivatal gazdálkodásáról, terveiről tartott tájékoztatót. Egyebek között elmondotta, hogy az elmúlt években lényegesen megváltozott a vízgazdálkodás feladatainak sorrendje, s főként az ipar vízellátásának, a szennyvíz elvezetésének megoldására összpontosítják erőiket. A jövő esztendei költségvetés az eddiginél magasabb öszszegeket biztosít a vízgazdálkodás céljaira. 1970 végéig az öntözött mezőgazdasági terület nagysága például eléri a 410—450 ezer hektárt. Befejezik a Mátra-vidéki regionális vízmű második ütemét és felépítik a dél-budai ipari vízművet. Megépül a hartai öntözőfürt, a békési duzzasztó, rendezik a Fekete-vizet, a Marcalt és a Velencei-tó partját. A beszámolót követő vitában kifejtette véleményét dr. Raskay Tóth Bertalan, Kiss Pál, dr. Molnár Béla és Szemerits Ferencné országgyűlési képviselő. A mezőgazdasági bizottság mind a MÉM, mind az Országos Vízügyi Hivatal jövő esztendei költségvetését elfogadta. Az ülés Bencsik István zárszavával ért véget. Vitát 43 Sflí'Sz//43 Sti43 S4Sfjí, i hmí/i/i Ivh4*Jósótjvkról Ugyancsak kedden, a Parlament Gobelin-termében, Bencsik István elnökletével ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügymi- niszter első helyettese. Mezőgazdaságunk idei gazdál- l kodásáról, jövő évi terveiről dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket. Egyebek között elmondotta, hogy 1969 az első olyan esztendő, amikor a mezőgazdaság fejlődése gyorsabb ütemű volt az iparénál. A termelés összértéke várhatóan 6 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az eredmények ellenére sem sikerült azonban nagyobb mértékben növelni a szarvasmarha-, illetve a sertésálrományt. Mateovics József felszólalásában a háztáji sertéstartás lehetőségeit elemezte. Lakatos András a mezőgazdasági üzemek gépelhl-jtási gondjairól szólt. Dr. Molnár Béla egyebek közt arról beszélt, hogy a mezőgazdasági áruszállí- tás fejlesztése égetően időszerű feladat. Az idén nemegyszer elő- s fordult, hogy a szállítások terv- szerűtlensége miatt az országos egyik részében hiánycikk volt valamilyen gyümölcs, míg valahol másutt szinte eladhatatlan hegyek halmozódtak belőle. Vancsa Jenő a Fejér megyei mezőgazda- s sági munkaerőhelyzetről szólt. Gajdos János hangsúlyozta: a sertés- és szarvasmarha-állomány növelésére elsősorban olyan intézkedésekre van szükség, amelyek kifizetődővé teszik az állat- Személygépkocsi ellenében műbőr Chemolimpex és a Graboplast üzletkötése a Fiat-, a Volkswagen- és a Ford-gyorrral A nyugati autóbehozatal ellentétele nagyrészt műbőr. Fiat, Volkswagen és Ford személygépkocsikért a „Graboplast”, a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár termékeit exportáljuk. Az 1970. évi üzletkötésekről Virág Miklóstól, a Chemolimpex igazgatóhelyettesétől kértünk tájékoztatást, aki egyik kezdeményezője volt a külföldi cégekkel való tárgyalásoknak, megállapodásoknak. — Nemrégen írtuk alá Torinóban azt a megállapodást, melynek értelmében 1970-ben egymillió dollár értékű műbőrt szállítunk a világ egyik legnagyobb autókonszernjének, az olasz Fiat Műveknek. A szállítás nagyságának érzékeltetéséhez elég csupán anynyit mondani, hogy ez a műbőrmennyiség 300 ezer személygépkocsi kárpitozásához elegendő. Az a tény, hogy az 1968. évi első 300 ezer dolláros vásárlás után több mint háromszoros értékben rendelt 1970-re a Fiat Művek, már önmagában is jelzi, hogy a külföldi partner elégedett a magyar szállítmányokkal. De túl ezen, mind az igen szigorú laboratóriumi vizsgálatokat végző szakemberek, mind a feldolgozó üzem vezetői, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a termék minőségéről, s kifejezték azt a reményüket, hogy a most kialakult kapcsolat csupán kezdeti lépés a még jelentősebb együttműködéshez. A magyar gyár is csak a legjobbakat mondhatja erről az üzleti kapcsolatról, hozzátéve, hogy a Fiat Művek szigorú minőségi követelményeivel, a pontos szállítás iránti igényeivel a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a változó szükségletek rugalmas követésére készteti őket, s ez tesz lehetővé, hogy helyt tudjanak állni a világpiaci versenyben. A másik nagy külföldi partner az NSZK-beli Volkswagen Werke, csaknem százmillió forint értékű műbőrt rendelt 1970-re a győri gyártól, megháromszorozva ezzel az 1909-ben első ízben rendelt mennyiséget. A nyugatnémet autógyár vezetői is a legteljesebb elégedettség hangján beszélnek a műbőrszállítmányok minőségéről, hangsúlyozva, hogy a magyar „Graboplast"-gyár terméke teljesen egyenrangú a legjobb európai műbőrgyártmányokkal. Végül megemlítem legutóbbi tárgyalásainkat az angol Fordcéggel is, amely mintegy 15 millió forint értékű szállításra tart igényt, ugyancsak kilátásba helyezve a további bővülő együttműködést. Mindez igazolja annak az egymilliárd forintos beruházási programnak a megalapozottságát, amelynek révén a gyár termelési kapacitása 1975-ig több mint 50 százalékkal növekszik. A menynyiségi fejlődéssel párhuzamosan a gyár egy sor további választékbővítési, minőségi problémát old meg és biztosítja a kiegyensúlyozott, folyamatos szállítást. Ebből ma már egyetlen nagy autógyár sem enged, ragaszkodik az egyenlő havi ütemezéshez, s az egyik hónapban le nem szállított menynyiséget már nem lehet pótolni a következő hónapokban. Megoldásra váró feladat még az eddiginél szélesebb műbőrök gyártá-sa, s tovább kell folytatni a különböző légáteresztő és habos műbőrök fejlesztését is. Mindez , hozzátartozik a nagy teljesítményekre képes győri gyár fejlesztési terveihez. Ezek az erőfeszítések akkor térülhetnek meg teljes mértékben, ha a szocialista országok autógyárijaival is bővítjük az együttmű- ködést. Erre annál is inkább töekednünk kell, mert fennáll az a veszély, hogy más szocialista és kapitalista országok kiszorítanak ezekről a piacokról, ahol a személygépkocsi-gyártás éppen most kap nagy lendületet. ‘ S. E. 111 ezer vendég, 1 millió 226 ezer éjszaka MILYEN SZEZON VOLT? ,4.? idei balatoni vendégforgalom adataiból (Tudósítónktól.) Veszprém megye Tanácsa Idegenforgalmi Hivatala elkészítette értékelését az idei nyári balatoni vendégforgalomról. Eszerint a Balaton északi partjára érkezett turisták — a tartósan üdülők és az átutazók — átlagban 5,9 vendégnapot töltöttek a kem-pingekben, hotelekben és a magánházaknál. Lényegesen nőtt a belföldi turisták száma, kiváltképpen a hétvégeken, ami elsősorban a szabad szombatoknak, a csökkentett munkaidőnek tulajdonítható. Megnőtt az érdeklődés a fizetővendég-szolgálat iránt. Ezt jól szemlélteti a következő adat: amíg 1908 nyarán a főidényben a két parton 104 ezer vendég 1 millió 96 ezer éjszakát töltött el magánházaknál, addig 1989-ben a vendégek száma 114 ezer volt, a vendégéjszakáké pedig 1 millió 226 ezen A tavalyihoz képest javult a kereskedelmi ellátás. Jól beváltak a grillsütők, az Utasellátó Vállalat automatái, a Halászati Vállalat halsütői, az állami gazdaságok bővítették az árukínálatot, a Balaton-parti termelőszövetkezetek főként a zöldség- és gyümölcsellátást javították utcai árusítóhelyeik, mozgóboltjaik segítségével Kevés volt viszont — csakúgy, mint tavaly és a korábbi években — az olcsó étterem,önkiszolgáló büfék, szerényebb kifőzések.) Az ellenőrzés több helyen visszatetsző árpolitikát tapasztalt: bizonyos éttermekben vonakodva fogadták azokat a vendégcsoportokat, amelyek ital nélküli menüket rendeltel. A szállodák, vendéglátó helyek száma örvendetesen gyarapodott; ezt megelégedéssel nyugtázták a Balaton-part „törzsvendégei”. Két újabb, nagy nemzetközi vendégforgalmat lebonyolító szálló nyílt meg az idén: a balatonalmádi Auróra és a füredi Marina, s mindkettő eredményesen zárta a szezont. Új kisvendéglők, éttermek is nyíltak, például a csopaki Malom csárda, a vonyarcvashegyi Helikon taverna, a felsőörsi Vén oroszlán, amelyek rövid idő alatt népszerűvé váltak. Nagy forgalmat bonyolított le a tapolcai és a sümegi turistaszálló, s az 50 férőhelyes nagyvázsonyi kastélyszálló. Emelkedett a kulturális rendezvények színvonala és látogatottsága. A hangversenyeknek, kiállításoknak a tavalyinál mintegy 7 százalékkal több látogatójuk volt. Közkedveltek — főleg a külföldi vendégek körében — a népművészeti kiállítások és bemutatók. Ezeknek számát a jövőben gyarapítani szeretnék. A jövő szezon iránt máris igen nagy az érdeklődés, Veszprém megye Tanácsa Idegenforgalmi Hivatalának külföldi partnerei — NDK-beli, csehszlovák, szovjet, lengyel, osztrák, nyugatnémet utazási irodák és cégek — árajánlatokat kérnek, meghosszabbítják, megújítják a korábbi szerződéseket, újabb üdülőházakat, kempin- Értesítjük kedves vevőinket, hogy a sörgyári 0.65 literes palackokat 1969. DECEMBER 31-IG, a 0.45 literes palackokat pedig 1970. JANUÁR 31-IG váltjuk vissza, betétdíj ellenében Mivel ezeket a palackokat kivonjuk a forgalomból, a jelzett határidőn túl nem áll módunkban visszaváltani. MAGYAR ORSZÁGOS SÖRIPARI VÁLLALAT