Népszabadság, 1971. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

2 Egyesült négy baloldali párt Bolíviában La Pazban pénteken megkezdte munkáját a négy politikai csoportosulást egyesítő Bolíviai Szocialista Párt alakuló kongresszusa. A kongresszuson az új párt ötszáz küldötte vesz részt, s jelen vannak a perui, a chilei és az uruguayi szocialista párt képviselői, valamint a Bolíviai Kommunista Párt delegációja. Az új párt a szocializmust tekinti a fejlődés egyetlen lehetséges útjának, amely a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Politikai célkitűzései között szerepel egy népi kormány megalakítása a munkásosztály vezetésével. (ADN) Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet minisztertanács pénteken a Kremlben fogadást adott a Szojuz–10 űrhajó legénységének és a kétnapos Föld körüli űrrepülésben közreműködött tudósoknak, mérnököknek és munkásoknak a tiszteletére. A nagy Kreml-palota Györgytermében rendezett fogadáson megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője. Az űrhajósokat Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke üdvözölte. Podgornij bejelentette, hogy Vlagyimir Satalovot, a légierő vezérőrnagyává léptették elő és felolvasta az űrhajósok kitüntetéséről szóló rendeletet. Podgornij Vlagyimir Satalovnak és Alekszej Jeliszejevnek, a Szovjetunió kétszeres hőseinek, átnyújtotta a Leninrendet, Nyikolaj Rukavisnyikonnak pedig — aki megkapta a Szovjetunió Hőse címet — a Lenin rendet, az Aranycsillag Érdemérmet és a Szovjetunió űrpilótája jelvényt. (TASZSZ) Kitüntették a Szojuz—10 legénységét Folytatódik az enyhülés Kelet-Pakisztánban A pakisztáni rádió közlése szerint Khulna és Chandpur keletpakisztáni kikötőben ismét megindult az élet, Khulna ipari üzemeinek már mintegy 60 százaléka dolgozik. A Reuter Pakisztán és India között újabb határincidensekről számolt be. Eszerint pakisztáni csapatok Bogra helység közelében indiai területet lőttek. A Daccában, illetve Calcuttában működött diplomáciai képviseletek dolgozóinak hazatelepítése ügyében viszont a legújabb hírek szerint remény van a megegyezésre. (MTI) Chilében lefoglalták a legnagyobb textil monopólium üzemeit (Santiagói tudósítónktól.) A népi kormány szerdán lefoglalta a Yazuz részvénytársaság, az egyik legnagyobb, Chilében működő monopólium üzemeit. A részvénytársaság élére kormánybiztosokat nevezett ki. Az állami beavatkozásra azért került sor, mert a monopólium vezetői, akik uralják a chilei textilpiacot, mesterségesen áruhiányt próbáltak előidézni azzal, hogy üzemeikben csökkentették a textilcikkek termelését és gyáraikat csak a kapacitás kis hányadával dolgoztatták. A Yazuz részvénytársaság hatókörébe több mint húsz nagy chilei üzem tartozik. A monopólium kezében volt a hitel- és beruházási bank, s volt egy saját rádióállomása is, melynek állami engedélye éppen most járt le, s amely a kormány döntése folytán a chilei szakszervezetek rádiója lesz. A Yazur a nemzetközi monopoltőke szerves része: főrészvényesei között ott van a Chase Manhattan és a milliomos Nelson Rockefeller is. A. I. NÉPSZABADSÁG 1971. május 1. szombat KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A Szaljut szovjet tudományos állomás, amelyet április 19-én juttattak Föld körüli pályára, április 30-án befejezte a 184. fordulatot a Föld körül. Telemetrikus úton szerzett adatok szerint a Szaljut valamennyi berendezése kifogástalanul működik. A Szaljut folytatja repülését. (TASZSZ) Bécsben, a szovjet nagykövetség épületében pénteken megtartották a SALT-tárgyalások 11. találkozóját. A két nagyhatalom képviselőinek következő találkozójára jövő szerdán, az amerikai nagykövetségen kerül sor. (MTI) Makariosz ciprusi köztársasági elnök június 2. és 4. között hivatalos látogatást tesz Moszkvában — jelentették be pénteken Nicosiában és a szovjet fővárosban egyszerre. (Reuter) Ankarában pénteken megnyílt a CENTO miniszteri tanácsülése. Az Irak—NDK barátsági társaság nyilatkozatot juttatott el az Egészségügyi Világszervezet közgyűléséhez, amelyben követeli az NDK felvételét a szervezetbe. (MTI) Abidul Rahman malaysiai miniszterelnök-helyettes pénteken bejelentette, hogy malaysiai kereskedelmi delegáció utazik a jövő héten a Kínai Népköztársaságba. Kína tudvalevőleg nem ismerte el a malaysiai kormányt. (MTI) Gerhard Schröder, a CDU elnökhelyettese pénteken hazatért az Egyesült Államokból. Schröder egyhetes látogatása folyamán amerikai vezetőkkel találkozott. Chaban-Delmas fogadta Tímár Mátyást A magyar miniszterelnök-helyettes előadása a Francia Gyáriparosok Szövetségében Tímár Mátyást, a Minisztertanács elnökhelyettesét, pénteken délelőtt fogadta Chaban-Delmas francia miniszterelnök. A megbeszélésen Tímár Mátyás tájékoztatta a miniszterelnököt gazdasági, társadalmi életünk helyzetéről, fejlődéséről. Chaban-Delmas miniszterelnök a francia hatodik ötéves terv célkitűzéseit, problémáit ismertette. Tanácskoztak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről és ezzel öszszefüggésben szóba került az európai együttműködés erősítésének gondolata, a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok bővítése. Tímár Mátyás megerősítette Chaban-Delmas miniszterelnök magyarországi meghívását. A francia miniszterelnök közölte, hogy megfelelő időpontban Magyarországra látogat. Paul Havelin, a Francia Gyáriparosok Szövetségének elnöke, péntek délben ebédet adott Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. Az ebéden részt vett Raymond Gastambide, Franciaország budapesti nagykövete, Mód Péter párizsi magyar nagykövet és francia ipari körök több vezető személyisége. Az ebéden Paul Havelin és Tímár Mátyás pohárköszöntőt mondott. Pénteken Tímár Mátyás előadást tartott és kérdésekre válaszolt a Francia Gyáriparosok Szövetségében. Előadásában hangsúlyozta: — Megbeszéléseink nagymértékben hozzájárulhatnak a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. Ami minket illet, Franciaországot a nyugat-európai országok között perspektivikusan egyik legfontos gazdasági partnerünknek tekjük. A továbbiakban a Miniszter nács elnökhelyettese a francia magyar ipari kapcsolatok erősítsének feltételeit vizsgálta, a m gyar negyedik ötéves terv köponti fejlesztési programjait imertette. Úgy gondoljuk mondta —, hogy ezekben a proramokban a francia gazdaság érdekelt lehet, illetve máris édekelt. — Aligha kell érvelnem folytatta — annak bizonyítását hogy mindez a francia megrendelések bővítésétől is függ. Hasorú feltételek esetén mi szívesen választunk üzleti partnerként ír, cla céget, de ez természetes függ a magyar—francia keresidelmi mérleg egyenlegétől, is. Mindez szorosan kapcsolói mezőgazdasági exportunkhoz és közös piaci rendtartás problémához is. Franciaországba irányú kivitelünknek mintegy a fő mezőgazdasági, élelmiszerip, termék és ezeket sújtják a KözPiac rendelkezései. Mi diszkrimnáció nélkül vásárolunk Francországtól, s megjegyzem: mi gazdasági behozatalunk hozzá főleg azonos értékű ide irány kivitelünkkel, fontos tehát, mi is diszkriminációmentesen tőkésíthessünk. Itt folytatott gyalásaim során egyetértett abban, hogy fontos lenne stalgálni exportunkat és erre, gondoljuk, van lehetőség. A továbbiakban rámutat hogy a kapcsolatok bővítése lehetőségei: a kooperáció, azös vállalatok — és nagy együttműködésre lenne mód harmadik piacokon is. Fejleszni kívánjuk a magyar—frán vegyes bizottság munkáját is. Előadása végén Tímár Máté a szocialista gazdasági integrcióról szólva rámutatott: man szó arról, mintha zárt gazdaságot akarnánk létrehozni, ellenkzőleg, erősíteni kívánjuk a klel-nyugati kapcsolatokat. Ő gondolom, ez mindkét fél érdke — mondta. (MTI) A ceyloni lázadók megadják magukat A ceyloni kormány szóvivője közölte, hogy a felkelők nagy számban adják meg magukat. Bandaranaike asszony, miniszterelnök, korábban felszólította a lázadókat, hogy a május 1. és 4-e közötti időszakban tegyék le a fegyvert, de — mint közölték — már most jelentkeznek felkelők a hatóságoknál. A ceyloni kormánycsapatok pénteken visszafoglalták a felkelők által három hétig megszállva tartott Deniyaya rádióállomást. A kormány időközben hozzálátott, hogy számba vegye az anyagi károkat. (MTI) A kommunisszus építéistek demokratimmusok Nagy történelmi események, tanácskozások közös sorsa, hogy időszerű beszédtémából mindinkább átalakulnak a rendszeres, elmélyült tanulmányozás anyagává. Az SZKP XXIV. kongresszusának dokumentumai is az egyszeri, átfogó, viszonylag gyors ütemű publikálás után lassan tananyaggá, a kommunizmus építése ismertetésének elméleti és gyakorlati forrásmunkájává válnak. Most már külön-külön is érdemes elővenni őket, a különböző területeket, a vitatott kérdéscsoportokat és megvizsgálni, hogyan hasznosíthatók a szocializmus építésében, társadalmi rendszerünk mindennapi gyakorlatában. A szovjet kommunisták legutóbbi tanácskozásán elhangzott, kidolgozott és elfogadott nemzetközi jelentőségű megállapításokat még korai lenne valamiféle fontossági sorrend szerint csoportosítani. Mégis, már most, az első áttekintés után kitűnik: az SZKP XXIV. kongresszusa igen alaposan és sokoldalúan foglalkozott az államélet, a gazdasági és a pártmunka demokratizmusának a fejlődésével, kiszélesítésének feladataival. A központi bizottság beszámolója, a kongresszusi vita bebizonyította, hogy a kommunizmus építésében nem csökkenhet, sőt állandóan szélesedik, új vonásokkal gazdagodik a szovjet társadalom demokratizmusa. Ezzel összefüggésben mindenekelőtt két mozzanatra szükséges felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy a szocialista demokrácia fejlődése objektív folyamat. Minél mélyrehatóbb az adott szocialista társadalom gazdasági-politikai átalakulása, annál szükségszerűbb a néptömegek tevékeny közreműködése, politikai aktivitásának állandó fokozódása. Ez a folyamat viszont elképzelhetetlen a demokrácia sokoldalú kibontakoztatása nélkül. Következésképp a Szovjetunióban végbemenő mélyreható társadalmi átalakulásnak, a kommunizmus építésének politikai feltétele, egyúttal biztosítéka a szocialista demokrácia jelentős kiszélesítése. A másik momentum: a demokrácia rendszeres erősítését az SZKP XXIV. kongresszusa nem valamiféle önálló, a konkrét feladatok végrehajtásától elkülönülő követelménynek tekintette. A dokumentumok, a fontosabb megállapítások arra utalnak, hogy i a demokrácia erősítése a kommunizmus építésének mostani szakaszában a soron levő igények és szükségletek kielégítésének szerves, nélkülözhetetlen formája, módszere lett. Figyelemre méltó jelenség az is, hogy a tanácskozás folyamán, s a kongresszusi határozatokban nem az új formákra, keretekre, szervezési problémákra, hanem a tartalmi kérdésekre helyeződött át a súlypont. Mindenekelőtt arról folyt széles körű vita, hogy a meglevő lehetőségeket, demokratikus kereteket hogyan lehetne gazdagabb tartalommal megtölteni. Anélkül, hogy a formákat lebecsülték volna, mindig az elviség, a politika, a helyes célok jelentőségét hangsúlyozták. Sok szó esett arról, hogy a demokratikus irányítás legfontosabb vonása: a dolgozók bevonása az állami ügyek irányításába, eldöntésébe és ellenőrzésébe. Demokratikusan vezetni tehát azt jelenti, hogy hatékonyan segítik a dolgozók politikai aktivitásának a növekedését és még nagyobb lehetőséget teremtenek számukra a politikai, a társadalmi irányító munkában való részvételre. A kongresszus fellépett bizonyos helytelen álláspontok ellen is. Bírálta például azokat a nézeteket, amelyek szerint a tudományos irányítóeszközök csökkentik a néptömegek részvételének a jelentőségét a vezetésben. Az automatizált irányító rendszerek, az elektronikus számítógépek és más tudományos eszközök — hangoztatták többen a tanácskozáson — nem helyettesíthetik a szocialista demokráciát. A gépek csak eszközei, de nem alapvető meghatározói a helyes döntések kialakításának. A dolgozók magas fokú politikai felkészültségét, kollektív tapasztalatát és a tömegek részvételét a határozatok előkészítésében és meghozatalában semmiféle tudományos műszer, semmilyen számítógép nem pótolhatja. A kérdés éppen fordított, állapították meg a felszólalók, a műszerek az emberek segítői, nem pedig abszolút helyettesítői a koncepciók kialakításában, végrehajtásában. Más vonatkozásban is többször felvetődött a helyes irányítás és a szocialista demokrácia szoros kapcsolata. Többen megállapították, hogy a demokratizmus erősödésének folyamata ne csak a választási rendszerben tükröződjék. Természetesen abban is, mert ez nagyon is lényeges, de a demokratizmusnak a választási rendszer mégiscsak az egyik összetevője. Legalább enynyire fontos — és a dolgozók mindennapi életében ez a tömeges—, hogy a különböző állami szervek, hivatalok és intézmények menynyire szakszerűen, kulturáltan, lelkiismeretesen végzik hivatásukat. Rendkívül nagy szerepet játszik ebben az ügyintézés hatékonysága és gyorsasága, az állami tisztviselők felkészültsége és hozzáértése, demokratikus szemlélete. A demokratizmus fejlesztése tehát megkívánja, hogy az állami tisztviselők gondolkodásában, magatartásában erősödjenek a demokratikus vonások. A kongresszus azt a követelményt állította, hogy a tudást, a hozzáértést, a szakszerűséget össze kell kapcsolni a helyes, demokratikus szemlélettel. Nagyobb figyelmet kell tehát fordítaniuk az egyes állampolgárok ügyes-bajos dolgainak gyorsabb intézésére. Még nagyobb jóindulattal, még több tisztelettel és figyelmességgel kezeljék a szovjet állampolgárok ügyeit a közhivatalokban — állapította meg a kongresszus. A mindennapi munka hétköznapjaiban is tükröződték, hogy a dolgozók ügyét, a munkások, a parasztok hatalmának apparátusa intézi, azok a szervek, amelyeknek felelős vezetőit maguk az állampolgárok választották. A dolgozók iránti felelősség a választási munka után sem csökkenhet, sőt csak ezután növekedik meg valójában. Az állami munka demokratizmusával kapcsolatban még egy fontos feladat is felvetődött. Megállapították a tanácskozáson, hogy rendezni kell a választott tisztségviselők, a tanácstagok, a képviselők, valamint az államigagatási dolgozók, az állami tiszviselők egymáshoz való viszony kapcsolatát. A kongresszus ús döntött, hogy ennek megoldásához új törvény kidolgozására , bevezetésére van szükség, ami e téren is biztosítja a szociális demokrácia érvényesítését, hogy a képviselők, tanácstagok állami hivatalokban is gyakorolassák törvényben biztosított jogaikat. Sokoldalúan és figyelemr méltóan foglalkoztak kongresszuson a párt- és a társadalmi életben felszínre került vitákkal, bírálatokkal. Már központi bizottság jelentésébe erőteljes ösztönzés hangzott el bírálat kibontakoztatására. Fe hívta a küldöttek figyelmét az, hogy a rendellenességek, fogyatékosságok okainak kutatásaid nem elsősorban az úgynevező objektív, illetve külső okokat bekeresni. Sokkal hasznosabb — állapította meg a beszámoló —, ha az állami, gazdasági és pártszervezetek, valamint az egyes kommunisták tevékenységét elemzik és az ebben rejlő hibák feltárását segítik elő. Nem kifogásokat és magyarázatokat, hanem a jobb eredményesebb munka útjait keresték a kongresszuson. Figyelemre méltó volt az is, hogy megváltozott a bírálattal szembeni követelmény is. Általános gyakorlattá vált, hogy nemcsak a hibázókat, a tévedések elkövetőit bírálták, hanem azokat is, akik hibát ugyan nem követtek el, de nem használták ki területük adottságait, munkájuk lehetőségeit, személyes képességeiket a fejlődés meggyorsítására. A legnagyobb hibák egyike — állapították többen meg —, a szürkeség, az igénytelenség. Sok bírálat érte a passzív vezetőket, azokat.