Népszabadság, 1971. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 0 Ara: 1971. május 5. szerda A MAI IVAN SZOCIALISTA MÜUIKASPÁIT KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 104. szia Rogers Kairóba érkezett Az EAK világos amerikai állásfoglalást vár a BT-határozat végrehajtásáról Rogers amerikai külügyminiszter, aki előzőleg Libanonban tárgyalt, kedd délután közel-keleti körútjának következő állomáshelyére, Kairóba érkezett. Megérkezésekor adott nyilatkozatában Rogers kijelentette: " Az a tény, hogy azországaink közti hivatalos diplomáciai kapcsolat megszakadása ellenére ma itt vagyok vendégként, mindkét fél gyakorlati érzékét bizonyítja. Ugyanezt bizonyítja az is, hogy az elhunyt Nasszer elnök elfogadta a múlt év nyarán tett békekezdeményezésünket. Rogers méltatta továbbá azt a tányt, hogy Szadat egyiptomi elnök pozitív választ adott Gunnar Jarring nagykövet februárban előterjesztett javaslatára. Rogers ezután utalt küldetésének nehézségeire, de azt állította, hogy kormánya kész „ésszerű szerepet”játszani egy „igazságos és tartós béke” érdekében. Azt mondotta, hogy lehetőséget lát az előrehaladásra a Biztonsági Tanács ismert határozatának megfelelő rendezés irányába. Hozzáfűzte, hogy kész Egyiptommal és Izraellel konkrétan megvitatni a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatos ideiglenes megegyezés lehetőségét, amely „hozzá fog járulni a végleges rendezéshez”. (Kairói tudósítónktól.) Néhány órával Rogers, amerikai külügyminiszter Kairóba érkezése előtt Szadat elnök fontos politikai és katonai megbeszélést tartott az EAK állami és politikai vezetőivel. A tanácskozás megvizsgálta a közel-keleti helyzet legfrissebb fejleményeit, a Rogers-látogatással kapcsolatos kérdéseket, s fontos politikai és katonai intézkedéseket készített elő. A kedden megkezdődött egyiptomi—amerikai tárgyalásokon az EAK küldöttségét Riad külügyminiszter vezeti. Az Al Gumhuríja szerint az EAK az alábbiakban összefoglalt álláspontot tárja Rogers elé, mint a közel-keleti rendezés minimális feltételeit: 1. Izraelnek köteleznie kell magát a megszállt arab területek teljes kiürítésére. Ez a béke alapvető feltétele. 2. A Szuesi-csatorna megnyitására vonatkozó egyiptomi kezdeményezés nem jelent részleges vagy elkülönített megoldást, hanem szerves része, első szakasza a Biztonsági Tanács határozatán alapuló általános rendezésnek. 3. Ki kell dolgozni a BT-határozat végrehajtásának menetrendjét, rögzíteni kell az izraeli csapatkivonás második szakaszának határidejét. 4. Az első szakaszban, a részleges kiürítés keretében El-Arish vonaláig kell visszavonni az izraeli csapatokat. A második szakaszban az EAK nemzeti határáig kell terjednie a teljes kiürítésnek, az EAK Sarm-El-Sejk fölötti szuverenitása vitathatatlan. 5. Az EAK tervezete meghatározott időtartamú tűzszünet életbeléptetését javasolja, a részleges kiürítés kezdetétől a csatorna megnyitásáig. A csapatkivonás második szakasza ezután kezdődik. Az egyiptomi hadsereg a részleges kiürítést követően átkelne a Szuezi-csatornán. Az EAK hozzájárul ahhoz, hogy úgynevezett ütköző övezetet hozzanak létre az egyiptomi és az izraeli hadsereg között arra az időre, amíg Jarring ENSZ-megbízott lefekteti az öszszes megszállt arab területek kiürítésének ütemtervét. Az Al Ahram úgy értesült, hogy ■Rogers tájékoztatja az egyiptomi felet a Sinai-félsziget részleges kiürítésével kapcsolatos hivatalos izraeli válaszról. Rogers ugyancsak kifejti az Egyesült Államok véleményét erről a kérdésről. Kairó szerint sok függ Washington szerepétől, attól, hajlandó-e meggyőzni Izraelt arról, hogy a részleges csapatkivonás csak a teljes kiürítés részeként képzelhető el. Az EAK számít rá, hogy Rogers világosan meghatározza a BT-határozat végrehajtásával kapcsolatos amerikai álláspontot. Azegyiptomi—amerikai megbeszéléseken fontos téma lesz az a részleges kiürítéssel kapcsolatos elgondolás, hogy nemzetközi erőket állomásoztassanak az EAK és Izrael hadserege között. Rácz Sándor A konzultációs megállapodás keretében Moszkvában tanácskozik a szovjet és a francia külügyminiszter A szovjet kormány vendégeként kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Maurice Schumann francia külügyminiszter. A seremetyevói repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Szemjon Kozirev külügyminiszter-helyettes fogadta a francia vendéget. Az Izvesztyija Schumannt üdvözölve megjegyzi, hogy ez a látogatás tovább bővíti a szovjet— francia együttműködést, megszilárdítja a biztonságot Európában és világszerte. Mint az MTI moszkvai tudósítója, Hável József jelenti, már korábban mindkét részről kiemelték, hogy a Szovjetunió kilencedik ötéves terve és Franciaország hatodik gazdaságfejlesztési programja új, hasznosan kiaknázható lehetőségeket tár fel a két ország együttműködésében. A két nagyhatalom képviselő, a világhelyzetet áttekintve, különös figyelmet szentelnek majd a közel-keleti, az indokínai, az európai, a nyugat-berlini és más fontos témaköröknek. Az álláspontok tisztázása várhatóan rávilágít azokra a nemzetközi területekre, ahol hatékonyan bontakozhat ki a szovjet—francia együttműködés. Párizsi tudósítónk, Fábián Ferenc emlékeztet arra, hogy a francia külügyminiszter Pompidou elnök tavaly októberi moszkvai látogatása nyomán született egyezmény keretén belül utazott a Szovjetunióba. Az egyezmény szerint a két ország rendszeres időközben konzultációt folytat a legfontosabb politikai kérdésekről. Párizsban a két politikusnak az európai biztonságról folyó tanácskozását kíséri a legnagyobb érdeklődés. Schumann egyébként a szovjet vezetők idén esedékes párizsi látogatásáról is tárgyal majd Moszkvában. Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa UJSzKY BÉLA FELSZÓLALÁSA Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában kedd reggel megkezdte munkáját a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. A szakszervezetek három és fél milliós tagságát hétszáz szavazati jogú küldött és mintegy 400 meghívott képviselte. Ott volt a kongresszuson a kormány több tagja, a különböző társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, öt világrész szervezett dolgozóinak képviseletében 47 külföldi szakszervezet és négy nemzetközi szervezet delegációja is részt vesz a tanácskozás munkájában. Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg a tanácskozást, s javaslatot tett a kongresszus elnökségére, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. Az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Focst Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, tsz MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, valamint a külföldi delegációk vezetői, a SZOT elnökségének tagjai, a társadalmi szervezetek képviselői, élenjáró állami díjas dolgozók, a szakszervezeti mozgalom veteránjai. Földvári Aladár megnyitó beszédében megemlékezett a szakszervezeti mozgalomnak a XXI. kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól, Renato Bitossi elvtársról, aki a Szakszervezeti Világszövetség elnöke volt, Blaha Béla elvtársról, a SZOT volt elnökéről, Szilágyi Sándor elvtársról, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete volt főtitkáráról, Nöhrer Árpád elvtársról, a SZOT tagjáról, az ÉDOSZ elnökéről, Gertler Viktor elvtársról, a SZOT tagjáról, a MUDOSZ társelnökéről, Harustyák József, elvtársról, a SZOT számvizsgáló bizottságának tagjáról és Turner Ferenc elvtársról, a SZOT számvizsgáló bizottsága tagjáról. A kongresszus részvevői egyperces néma felállással adóztak emléküknek. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd a következő napirendet hagyták jóvá: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsánál: beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron szövetkező feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság megválasztása. A megnyitó beszéd után Gáspár Sándor, s a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára terjesztette a kongresszus elé a Szakszervezetek Országos Tanácsa beszámolóját. A szakszervezetek cselekvő közreműködése nélkülözhetetlen a munkáshatalom számára GÁSPÁR SÁNDOR BESZÁMOLÓJA! Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! — A szakszervezeti választásokon, az országgyűlési és a tanácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben láthatók, érezhetők az utóbbi évek nagy politikai és gazdasági változásai. Új lakásokat, iskolákat, kórházakat, óvodákat, bölcsődéket, új gyárakat, üzemeket, haladó szociálpolitikai intézkedéseket, egy erősebb, szebb országot, az országban jobb életet mutatott az önmagunk elé tartott tükör. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók ismét egyetértésüket és bizalmukat fejezték ki pártunk politikája iránt. Politikai és társadalmi életünk, közéletünk erényei és gyengeségei, elismerő és bíráló hangon szerepeltek. Sürgették a szakszervezetek erőteljesebb fellépését, közvetlenül az üzemekben és a társadalmi életben egyaránt. A XXII. kongresszusnak az a feladata, hogy az országos tapasztalatok alapján ítélje meg a szakszervezetek tevékenységét. Határozza meg a feladatokat úgy, hogy abban jussanak kifejezésre a dolgozók igényei, törekvései és válassza meg a Szakszervezetek Országos Tanácsát, valamint a számvizsgáló bizottságot. A Magyar Szocialista Munkáspárt néhány hónappal ezelőtt elvégezte egész társadalmunk helyzetének értékelését, megjelölte továbbhaladásunk útját. A magyar szakszervezetek a pártkongreszszus értékelésével egyetértenek, politikai céljait magukévá teszik , és megvalósításukért dolgoznak. A továbbiakban elmondotta, , hogy a X. pártkongresszus elis- imeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. A szakszervezeti mozgalom, végrehajtva a XXI. kongresszus határozatait, lépést tartott a társadalmi fejlődéssel. Erősödött szocialista jellege. Segítette a szocializmus, a munkáshatalom erősítését és ettől elválaszthatatlanul jól látta el a dolgozók érdekeinek képviseletét és védelmét. A szakszervezetek hivatásának hatékonyabb teljesítése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme—,hogy a szakszervezetek nemcsak a párt politikáját közvetítik a dolgozó tömegekhez, hanem cselekvően részt vesznek a politika alakításában is. Csak így tudják kifejteni társadalmi aktivitásukat, a tagság érdekeinek a védelmét. Ez a szakszervezetekre vonatkozó lenini gondolatok helyes értelmezése és alkalmazása. Szocialista körülmények közt a szakszervezeti munka bonyolultsága abból adódik, hogy mindenkor egyaránt figyelembe kell venni a társadalmi, a réteg- és az egyéni érdeket. Ezeknek az érdekeknek a reális számbavételével és határozott képviseletével a szakszervezetek segítik az elérhető optimális társadalmi összhang kialakulását. A szakszervezetek nev lehetnek a dolgozók elmaradt és hibás nézeteinek képviselői, de nem is hagyhatják számításon kívül ezeket. (Folytatás a 2. oldalon.)