Népszabadság, 1971. október (29. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
2 I NÉPSZABADSAG 1971. október 27, szerda Kína lehetőséget kapott, hogy pozitívan vegyen részt az ENSZ munkájában Az első vélemények, kommentárok a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáról Világszerte érthető érdeklődést váltott ki a hír, hogy két évtizedes küzdelem után a Kínai Népköztársaság helyet kapott az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a helyét eddig bitorló Tajvannak távoznia kellett. Az ENSZ-szavazás eredményéről már elhangzottak az első politikai állásfoglalások, sajtókommentárok. Az alábbiakban ezekből idézünk. MOSZKVA (Tudósítónktól.) A Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítását Moszkvában úgy értékelik, hogy ezzel a hidegháború egy régen eltávolításra megérett kövületétől sikerült megtisztítani a nemzetközi életet. Ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy éppen a Szovjetunió volt az, amely kezdettől — a Kínai Népköztársaság megalakulásától — fogva, tehát még jóval más országok előtt fellépett a népi Kína ENSZ-jogainak csorbítatlan érvényre juttatásáért. A Szovjetuniónak ezen az elvi magatartásán természetesen mit sem változtatott, hogy időközben a kínai vezetés éles és mint tudjuk, évekkel ezelőtt a fegyveres határincidensekig fajuló ideológiai és politikai kampányt indított ellene. S ha végül mégis 22 évbe telt, hogy a kínai nép törvényes képviselője elfoglalhassa helyét az ENSZ-ben, annak a washingtoni kezdeményezésű nyugati obstrukció volt az oka, a kínai belügyekbe való durva amerikai beavatkozás, ami a Csang Kaj-sek-klikk fölötti védnökségben és Tajvan megszállásában öltött testet. Moszkvában hangoztatják, hogy a Szovjetunió mindig is szorgalmazta és szorgalmazza az államok közötti normális kapcsolatok kialakítását, s ennek megfelelően a szovjet fővárosban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy a világszervezetben immár mind az öt nagyhatalom képviseltetheti magát. E pillanatban még korai volna jóslásokba bocsátkozni ennek várható hatását illetően, hiszen az nem kis részben éppen a Kínai Népköztársaság szándékán és tényleges politikai lépésein múlik majd. A Kínai Népköztársaságnak azonban mostantól fogva mindenesetre a lehetősége legalábbis meglesz rá, hogy pozitívan vegyen részt az ENSZ munkájában, amelynek alapvető hivatása a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása. STOCKHOLM A svéd külügyminisztérium szóvivője hangoztatta, hogy az ENSZ megtette azt a lépést, amely szükséges volt ahhoz, hogy a világszervezet sikeresen töltse be feladatát a nemzetközi béke és biztonság megóvásával kapcsolatban. Hozzátette, hogy egy sor égető nemzetközi kérdés, elsősorban pedig a leszerelés problémája nem oldható meg a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül. HÁGA Norbert Schmelzer holland külügyminiszter rádiónyilatkozatában megállapította, a holland kormány véleménye szerint elképzelhetetlen volt, hogy két kínai delegáció foglaljon helyet az ENSZ-ben és mind a kettő azt állítja, hogy a kínai népet képviseli. Ennek ellenére — tette hozzá — a holland delegáció csak némi habozás után szavazott az albán javaslatra. CANBERRA Bowen ausztráliai külügyminiszter a képviselőházban csalódottságának adott kifejezést Tajvan távozása miatt. Egyidejűleg azonban üdvözölte a Kínai Népköztársaság felvételét. Mint mondotta, Ausztrália folytatni kívánja a Kínai Népköztársasággal megkezdett párbeszédet a két ország kapcsolatainak fokozatos rendezése érdekében. BONN Az NSZK külügyminisztériumának nyilatkozata megállapítja, hogy aki a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik, nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát. „A nemzetek családja nem végezhet sikeres munkát az együttműködés megteremtése érdekében, ha egy olyan hatalmas ország, mint Kína nem tagja az ENSZ-nek. Az ENSZ közgyűlésének döntése figyelembe vette a nemzetközi erőegyensúly politikai realitásait” — állapítja meg a bonni külügyminisztérium nyilatkozata. A külügyminisztérium szóvivője egyébként nem volt hajlandó kommentálni Tajvan kizárását, mint mondotta ez a probléma csakis a világszervezetre tartozik, amelynek a Német Szövetségi Köztársaság még nem tagja. PEKING (Az MTI tudósítójától.) Az ENSZ-szavazás és a Kissinger távozása közötti időbeli egybeesés feltehetően csak véletlen, pekingi megfigyelők mégis a szavazás eredményét a kínai— amerikai viszonyban bekövetkezett alapvető változásnak tulajdonítják. Pekingi diplomáciai körökben sohasem vették túlságosan komolyan azokat az amerikai fogadkozásokat, amely szerint Washington — amelynek sokkal nagyobb érdeke fűződött a Pekinggel kiépítendő új kapcsolathoz, mint Tajvan ENSZ- képviseletéhez — valóban mindent megtesz a tajvani rezsim benn tartásáért. Az erre irányuló amerikai diplomáciai erőfeszítést valójában homlokegyenest keresztezték a sokkal nagyobb horderejű reálpolitikai lépések, Nixon pekingi látogatásának bejelentése, majd Kissinger második, az ENSZ-vitával egybeeső időpontban lebonyolított pekingi látogatása, amely demonstratív módon emlékeztette a New York-i szavazókat, hogy az USA új fejezetet nyit kínai politikájában, és a maga részéről kiépíti a kontaktust azzal az országgal, amelyet saját javaslatai kívül próbáltak tartani az ENSZ-fórum adta nemzetközi kontaktusból. Néhány órával az ENSZ-közgyűlésben lezajlott szavazás után Csi Peng-fej, a Kínai Népköztársaság ügyvezető külügyminisztere kijelentette: tanulmányozzák annak kérdését, hogy delegációt küldenek New Yorkba, az ENSZ székhelyére. A miniszter az iráni követség fogadásán nyilatkozott újságíróknak. A kínai nép és kormánya nevében őszinte köszönetet mondott mindazoknak az országoknak, amelyek az igazságért szálltak síkra ebben a harcban. A fogadáson jelen volt Csou En-laj miniszterelnök, ő is megelégedését fejezte ki a közgyűlési szavazás eredményével kapcsolatban. NEW YORK „A közgyűlés döntését nem szabad úgy értékelni, mint győzelmet vagy vereséget, hanem úgy kell tekinteni, mint egy cselekvőképesebb és realistább nemzetközi rendszer irányába tett szükséges lépést. Az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka ebből a szempontból döntő jelentőségűnek minősíthető” — jelentette ki U Thant főtitkár. — „Mély meggyőződésem, hogy a Kínai Népköztársaság jelenléte a világszervezetben ennek a testületnek a megerősödését, hatékonyabbá válását eredményezi majd.” TOKIÓ Annak az amerikai határozati javaslatnak veresége, amelynek Japán is egyik társszerzője volt, súlyos belpolitikai válságot indíthat el Japánban. Ez a véleménye a vezető nyugati hírügynökségeknek és ez derül ki az első hivatalos japán nyilatkozatokból is. Fukuda japán külügyminiszter tokiói sajtóértekezletén közölte, hogy az ENSZ-szavazást követően Szato japán miniszterelnök és a külügyminisztérium vezető tisztviselői megbeszélést tartottak. Fukuda szerint a kormány további erőfeszítéseket fog tenni, hogy rendezze kapcsolatait a pekingi kormánnyal , problémát csak az jelent, hogyan alakítsa Tajvannal fenntartott kapcsolatait. Fukuda kifejtette azt a véleményét, hogy Japán és a tajvani rendszer kapcsolatai „a kínai— japán viszony alakulásához fognak igazodni”. E hivatalos nyilatkozatok ellenére a japán fővárosban nem tartják lehetetlennek a kormány bukását, illetve Szato miniszterelnök visszavonulását. Az ENSZ közgyűlésének döntése, különösen ami a Tajvan „átmentését” kívánó amerikai javaslat elutasítását illeti, alátámasztotta az ellenzék — már régebben is kifejezésre juttatott — álláspontját, amely szerint a japán kormánynak módosítania kell Washington-centrikus külpolitikáját. LONDON Az angol külügyminisztérium kedden nyilatkozatban üdvözölte a kínai ENSZ-jogok helyreállítását és megállapította, hogy a kormány véleménye szerint a Kínai Népköztársaság hozzájárulására szükség van az ENSZ-re váró problémák megoldására irányuló erőfeszítésekben. Angol hivatalos körök elégtétellel állapítják meg, hogy az ország ENSZ-küldöttsége 1961 óta évről évre a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítására irányuló határozati javaslatokra szavazott. Hivatalos források emlékeztetnek arra is, hogy az utóbbi másfél évben a kínai—angol viszony fejlődésnek indult. Jelenleg Nagy-Britannia — amely a nyugati országok közül elsőként ismerte el Kínát — és Peking képviselői tárgyalásokat folytatnak arról, hogy nagyköveti szintre emeljék az ügyvivői hivatalok szintjén 1950. január 6. óta fennálló diplomáciai viszonyukat. WASHINGTON Rogers amerikai külügyminiszter Washingtonban rögtönzött sajtóértekezleten reagált a közgyűlési szavazás eredményére. Azt állította, hogy a Kínai Népköztársaság felvétele az ENSZ-be „megfelel az Egyesült Államok politikájának”. Hozzátette: Nixon elnök reméli, hogy Kína megjelenése a világszervezet székhelyén hozzá fog járulni a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. A külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a fölött a „vaskos tévedés” fölött, hogy a tagállamok többsége Tajvan kizárása mellett döntött. Ez semmit sem változtat Tajvan és az Egyesült Államok kapcsolatain — fűzte hozzá. Rogers a továbbiakban hangoztatta, a kormány semmiképpen sem fogja támogatni azoknak követelését, akik azt akarják, hogy Washington csökkentse az ENSZ- nek fizetett amerikai hozzájárulás összegét. A DIFK és a DNFF segít Dél-Vietnam tájfun sújtotta lakosságának Diáktüntetések, robbantások Saigonban A Dél-Vietnamiban augusztus óta tartó rendszer- és háborúellenes diáktüntetések ismét fellángoltak. Saigonban tüntető egyetemisták házilag készített robbanó palackokkal lángba borították az amerikaiak és a dél-vietnami csapatok több járművét. A délvietnami főváros egyik elővárosában a „katolikus ifjúsági mozgalom” tagjai robbanó palackokkal rohamoztak meg egy rendőrőrszobát. Az indokínai hadszínterekről csak szórványos harci cselekményekről érkeztek jelentések. Az amerikai csapatok egy része a hírek szerint még mindig a tájsam által megrongálódott állásokat, támaszpontokat hozza rendbe. A rendkívüli forgószél pusztításait nagyon megérezte Dél-Vietnam. Mint azt Hanoiban közölték, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a DNFF központi bizottságának a képviselői rendkívüli konferencián tárgyalták meg a tájfunkárok következtében kialakult helyzetet s a legsürgősebb tennivalókat. A DIFK és a DNFF arra utasította a tájfun és árvíz sújtotta tartományokban működő helyi szerveit, hogy minden erővel segítsék a lakosságot az elpusztult községek és lakhelyek újjáépítésében, a normális életfeltételek helyreállításában. A DIFK és a DNFF százmillió dongot, mintegy hétszázmillió forintnyi összeget utalt ki a tájfuntól szenvedett lakott helyiségek helyreállítására s a lakosság normális életfeltételeinek újbóli megteremtésére. (MTI) A gazdasági helyzetet értékelte a szejm Változások a lengyel kormányban (Varsói tudósítónktól.) Kedd délután befejeződött a szejm őszi első plenáris ülése. A kétnapos ülésszakon Jaroszewicz miniszterelnök tartott beszámolót az 1971. évi módosított terv és költségvetés eddigi végrehajtásáról. Egészében eredményesnek értékelte az első 9 hónapi tervfeladatok végrehajtását. Kiemelte, hogy a tavalyi 24 milliárd zlotyhoz képest az idén már eddig 51 milliárddal növekedtek a lakosság pénzbevételei. A piaci egyensúlyt a kereslet fokozódása ellenére is sikerült megszilárdítani. A miniszterelnök elmondotta, hogy az ország gabonatermése az idén jó volt. Az aszály azonban csökkentette a takarmány- és a burgonyatermést. Jaroszewicz a mezőgazdaság jelentős eredményeként említette, hogy a lengyel sertésállomány az idén 13,4 százalékkal gyarapodott és elérte a 15,2 milliót. Így az év utolsó negyedében a hús- és hentesáru-ellátás további javulására lehet számítani. A minisztertanács elnökének javaslatára a szejm felmentette tisztségéből L. Molyka kulturális és művészetügyi, S. Walczak igazságügyi és E. Zawada vegyipari minisztert. Igazságügyi miniszterré W. Berutowiczot, vegyiparivá pedig J. Olszewskit nevezte ki, míg a kulturális és művészetügyi miniszter tisztét egyelőre betöltetlenül hagyta. Az állami tervbizottság elnökének, tisztségének meghagyásával, M. Jagielski miniszterelnökhelyettest választották meg. (Ez a tisztség a legutóbbi hónapokban betöltetlen volt.) A szejm ülése elfogadott hét mezőgazdasági vonatkozású törvényjavaslatot; közülük a legfontosabb kimondja, hogy a kötelező termény- és élőállat-beszolgáltatást 1972. januárével megszüntetik. Márkus Gyula A limai értekezlet folytatja munkáját Közös okmány készül a világgazdaságról (Kiküldött tudósítónk jelentése Limából.) A hétfői megnyitóülés után a harmadik világ országainak magas rangú kormányszakértői kedden újabb plenáris ülést tartottak. Elhatározták, hogy mindhárom — az afrikai, az ázsiai és a latinamerikai — regionális csoport külön-külön összeül és tanulmányozza egymás álláspontját. Emellett folytatják a plenáris üléseket és munkabizottságokat is alakítanak. A limai miniszteri szintű tanácskozás a tervek szerint közös okmányt fogad majd el, amely a harmadik világ egységes álláspontját tartalmazza a világgazdaság és a világkereskedelem legfontosabb kérdéseiben. Ezt az egységes álláspontot képviselik majd a harmadik világ országai az ENSZ égisze alatt Santiagóban a jövő áprilisban a gazdasági fejlődés és a kereskedelem fejlesztésével foglalkozó UNCTAD-értekezleten. Árkus István Kommunista munkásvezér — a Glasgow Egyetem rektora (Londoni tudósítónktól.) Példátlan dolog történt Nagy- Britanniában: a Glasgow Egyetem tisztújító választásának eredményeként — először az ország történetében — munkásember, a kommunista párt egyik közismert harcosa ölti magára a rektori palástot. Jimmy Reidet, a skóciai UCS- üzemek gyárfoglaló munkásainak vezérét az egyetemi önkormányzat — amelynek jogában az egyetemen kívüli személyt az intézmény élére állítani — 1458 szavazattal választotta meg rektornak. A toryjelölt — különben parlamenti képviselő — mindössze 891 szavazatot kapott., A 39 éves Jimmy Reid hajógépszerelő szakmunkás, 1948-ban lépett be a kommunista pártba, 1958-tól 1964-ig ő volt a párt országos ifjúsági szövetségének főtitkára, most a párt skóciai bizottságának tagja, üzemi bizalmi a hajógyárban és Clybbank városi tanácsosa. Nevét ismeri az egész ország, mert ő a legnépszerűbb vezéralakja annak a harcnak, amelyet 8500 skóciai hajógyári munkás az elbocsátások ellen, a munkahelyek védelmében tizenhatodik hete vív a torykormány ellen. Az UCS-hajógyárak példája követésre talált a vasiparban, ahol ötezer és a birminghami motorkerékpárgyárban, ahol háromezer munkás kenyeréért indult meg a „skóciai módszerrel” a küzdelem. Szabó L. István Kissinger elutazott Pekingből Henry Kissinger, Nixon elnök főtanácsadója kedd hajnalban Pekingből hazarepült Washingtonba. Kissinger, aki összesen hat teljes napot töltött a kínai fővárosban, hog Csou En-laj miniszterelnökkel és más kínai hivatalos személyekkel tárgyaljon Nixon elnök tervezett pekingi látogatásáról, nem sokkal azután indult vissza Washingtonba, hogy az ENSZ- közgyűlés megszavazta a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását. Kissingernek és kísérete tagjainak pekingi tárgyalásairól részletek nem ismeretesek, Washingtonba azonban valószínűnek tartják, hogy a Fehér Ház rövidesen bejelenti Nixon pekingi látogatásának pontos idejét. (MTI)