Népszabadság, 1972. május (30. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) Megyeszerte vidám népünnepélyeken szórakozott a lakosság. A kiskunhalasiak felvonulásán részt vett az ott rendezett négynapos nemzetközi lovasbajnokság 132 magyar, bolgár, lengyel, jugoszláv, csehszlovák és román versenyzője is. Színes felvonulás zajlott le a fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Székesfehérvárott is. Dunaújvárosban két és fél órán át haladt az ünnepi menet a Vasmű úton; a felvonulás csaknem ezer fiatal sportbemutatójával, élőképeivel zárult. Hétfőn nyílt meg Dunaújvárosban a Vidámpark, s ezen a napon indult meg a városban a mikrobusz. Megnyitották az ifjúsági parkot is. Komárom megye székhelyén, Tatabányán mintegy 25 ezren vonultak el a szovjet hősök emlékművénél felállított dísztribün előtt. Később valóságos karavánok keresték fel gyalog,, személy- gépkocsikkal, autóbuszokon az egykori illegális május 1-i találkozók színhelyét, a Gerecse tetején levő Turul-emlékmű környékét; az ünnep előtt avatták fel az ide vezető új utat. Borsod megye nagy ipari városaiban, a Tisza-parti községekben, a bükki és zempléni kis hegyi falvakban egyaránt ünnepi gyűlések, felvonulások és műsoros rendezvények tették emlékezzetessé a napot. Több új létesít-ményt is átadtak: a diósgyőri új városközpontban és a hejőcsabai lakótelepen 165 összkomfortos lajkást, Tiszatarjánban az öregek napközi otthonát stb. A miskolci gyárak és üzemek — köztük a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár — dolgozói a Bükk vadregényes táján, a Csanyik-völgy erdeiben és tiszttásain köszöntötték május elsejét. A Majális-parkban és az erdő tisztásain több mint ötven- 1 ezren töltötték vidám szórakozás Sál a napot. A párt, a tanács és a tömegszervezetek képviselői ko-szorűt helyeztek el a munkásmozgalom mártírjainak emlékművére, és megkoszorúzták az emlékművet a Borsodban tartóz- Jkodó Komszomol-küldöttség tagjai, valamint a miskolci kommunista veteránok is. Pest megye központi ünnnepségét Monoron rendezték meg, ahol megemlékeztek arról is, hogy negyven évvel ezelőtt a község illegalitásban élő kommunistái a május 1. előtti éjjelen vörös zászlókat tűztek ki az utcákon, tereken és a vasútállomás környékén. Színes felvonulás volt Nagykőrösön és Vácott. Pomázon megkezdődtek a „szerb napok”, amelynek programjában néprajzi kiállítás, előadások, filmvetítések és kulturális bemutatók is szerepelnek. Szolnok megyében is mindenütt megünnepelték május elsejét, Szolnokon több mint tízezren voltak ott a Tisza-parti Leninparkban megrendezett nagygyűlésen, ahol dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter mondott ünnepi beszédet. Békés megye városai, falvai és tanyaközpontjai szintén zászló- és virágdíszbe öltöztek az ünnep tiszteletére. Békéscsabán színpompás felvonulásra került sor; ezen részt vettek a megyében tartózkodó szovjet komszomolisták is. Gyulán a viharsarki földmunkásmozgalom veteránjai vezették a felvonulókat. Megyeszerte gazdag kultúrá t kapcsolták össze. Bélapátfalvánis és sportprogram szórakoztatta az ünneplőket. Pécsett száz üzem és intézmény képviseletében mintegy ötvenezren vonultak a város központjába, a Széchenyi térre. A menet élén a mecseki szénbányászok haladtak, utánuk a rokonszakmabeli ércbányászok, köztük a legifjabb uránbánya, a 4-es üzem munkásai. A fiatal bányaüzem tavaly kezdte meg a termelést, és első évi eredményes munkájáért a napokban, nyerte, el a Szocialista munka üzeme kitüntető címet. A megye más városaiban — Komlón, Mohácson, Szigetváron — hasonló felvonulásokra került sor. Bolyban ezen a napon avatták fel az új KISZ- klubot. Szombathelyen is nagyszabású felvonulással köszöntötték a 28. szabad május elsejét. A zalaegerszegi ünnepi menetben a legnagyobb sikert a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat aratta, felvonultatták mindazokat az önjáró munkaeszközöket és munkagépeket, amelyek az építőipar mai gépesítettségét jellemzik. Kaposvárott a csaknem kétórás menet után délután a Cseriparkban vidám majálison szórakoztak a dolgozók, a sportpályákon pedig különféle versenyeket bonyolítottak le. Szabolcs-Szatmár megyében többek között Nyírbátorban, Nagykállóban, Vásárosnaményban és Mátészalkán volt nagyszabású demonstráció. A Nyírségi Nyomda vezetőit és dolgozóit a nyíregyházi Ságvári Tsz látta vendégül, a Nyíregyházi Gumigyár munkásainak egy csoportja pedig részt vett a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlésén. Veszprém megye hét városában szintén sok tízezren vettek részt a nagygyűléseken, felvonulásokon, vidám majálisokon. A bauxitbányászat központjában, Tapolcán felavatták a szovjet hősök emlékművét, R. Kiss Lenke szobrászművész alkotását. A veszprémi Vidám Parkban gazdag kulturális program szórakoztatta a sok ezer főnyi ünneplő közönséget. Ajkán 42 vállalat és intézmény dolgozói emlékeztek meg a munkásosztály nagy ünnepéről. Heves megye több ipari és mezőgazdasági üzemében és intézményében az ünnepi megemlékezéseket kitüntetések átadásával ünnepi nagygyűlésen nyújtották át a Cement- és Mészművek bálapátfalvai gyárának a Szocialista munka gyára kitüntetést. Ünnepi nagygyűlést rendeztek Hevesen és Hatvanban is. A selypi medence dolgozói Lőrinciben, a Mátravidéki Fémművek dolgozói pedig Sírok mellett rendeztek munkás-paraszt találkozót. Felsőtárkányban mintegy kétezer lakos ősi népviseletben vett részt a május elsejei felvonuláson. Több új létesítményt is felavattak; Egerben és Gyöngyösön új autójavító állomást, Hatvanban pedig ABC-áruházat adtak át rendeltetésének. Összesen 35 vállalat és intézmény harmincezer képviselője vett részt a győri felvonuláson, amely a sportolók menetével zárult. Délután több ezren szórakoztak a régi május elsejei ünnepségek színhelyén, a kiskúti ligetben, ahol a Kisfaludy Színház és az öntevékeny művészegyüttesek szórakoztatták az ünneplőket. Hasonló ünnepségekre került sor Sopronban is, Csornán és Kapuváron, az ifjú városokban — a városi ranghoz méltóan — ugyan Fock Jenő, Kádár János és Losonczi Pál a díszemelvényen. Felvonulnak a salgótarjáni fiatalok. 1972. május 3. szerda NÉPSZABADSÁG KÁDÁR JÁNOS: A magyar nép lelkesedéssel és önbizalommal ünnepelt A budapesti dolgozók május 1-i seregszemléje alkalmából Kádár János elvtárs nyilatkozatot adott: Május 1-e, a nemzetközi munkkásosztály nagy ünnepe már lassan évszázados ünnep. Mindig ugyanaz, és mindig változik is. Belső tartalmában a munka, a munkásember, a dolgozó ember és a nemzetközi szolidaritás harcos ünnepe; ilyen ma, és ilyen volt régebben is. A magyar nép, immár egész népünk, huszonnyolcadszor ün- nepli szabadon május elsejét, s ezúttal is úgy, mint korábban: telve lelkesedéssel, önbizalommal és örömmel. Erre meg is van minden oka. Az elmúlt 15 évben fejlődésünk töretlen volt , s nagyon jó erre gondolni. Elmondhatjuk, hogy ha állhatatosan, kitartóan dolgozunk, harcolunk, s ha az eddigi irányt követjük, azzal a meggyőződéssel tekinthetünk a jövőbe, hogy a május elsejék még gazdagabbak, még szebbek lesznek. Itt vannak a felvonulók között azok az emberek, akik nemcsak képletesen, hanem a valóságban is elöl viszik a zászlót: kiváló munkájukért jutalmazott munkások, parasztok, értelmiségiek s azok a nagy kollektívák, amelyek az országos munkaversenyben elnyerték a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának zászlaját. Minden okuk megvan, arra, hogy öntudattal, nyugodt lélekkel, örömmel vonuljanak fel. Ugyanezekkel az érzésekkel tekinthetünk a jövőbe is. Május elsejéről, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepéről megemlékeznek az egész világon. Igaz, nagyon különböző körülmények között, de el lehet mondani: ma már nemcsak munkások, hanem népek ünnepük ezt a napot — Moszkvától keletre is, nyugatra is, minden földrészen, egészen Dél-Amerika csücskéig, a Tűzföldig. A világban ma olyan szelek fújnak, amelyek kedvező változásokat hoznak, ha a nemzetközi munkásosztály és a népek folytatják biztató harcukat. Ezen a napon a szocializmus útjára lépett országok, népek — és mások, amelyek követni fogják őket — bizakodva, harcosan üzennek egymásnak. E hatalmas nemzetközi erő segíti a mi népünket és az összes többieket. Az emberiség, nehéz körülmények között harcolva, de minden évvel, minden május elsejével közelebb jut nagy céljához, a nemzeti szabad, fejlődés, a társadalmi haladás, a szocializmus és a tartós béke. világához. Ezekkel a gondolatokkal szeretném köszönteni május elsejét ünneplő munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, egész népünket. Jó ünnepet és jó holnapot kívánok mindnyájuknak! csak nagy tömegek részvételével zajlottak le a színes május elsejei felvonulások. Nagyszabású ünnepi demonstrációk voltak Hajdú-Bihar megye városaiban és községeiben; a debreceni nagyerdei szabadtéri színpad gazdag programmal szórakoztatta az ünneplőket, a stadionban pedig sportversenyeket bonyolítottak le. A május elsejei budapesti seregszemlének és a vidéki ünnepségeknek az idén is sok külföldi vendége volt: összesen 32 ország és 5 nemzetközi szervezet küldöttei ünnepeltek együtt a magyar dolgozókkal. Bonnban tovább folyik a küzdelem A CSU továbbra is elutasítja a megegyezést • Bartel időhúzási taktikát folytat Brandt csak péntekig hajlandó elhalasztani a ratifikációs vitát (Bonni tudósítónktól.) A nyugatnémet fővárosban kedd reggel ismét teljes erőbedobással kezdték meg a politikai pártok a munkát, bár a kétnapos ünnep sem hozott pihenőt senki számára sem. A vezető politikusok az ország legkülönbözőbb részeiben gyűléseken beszéltek, és elmondható, hogy május 1. az NSZK-ban régóta nem volt ilyen harcos politikai megmozdulások napja, mint az idén. A szakszervezetek és az SPD, illetve sok helyütt a DKP által is szervezett gyűlések a moszkvai és a varsói szerződés ratifikálásáért folyó széles körű társadalmi megmozdulások részévé váltak. Ezzel szemben a neonáci szervezetek által beígért nagy bonni tömegtüntetés a szerződések ellen vasárnap csúfos kudarcba fulladt : összesen talán két és fél ezer szélsőjobboldali tüntető vonult fel, és ezeket is nagyon szigorú rendőrkordon kényszerítette tisztességes viselkedésre az utcákon. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok azt jelzik, hogy a lakosság abszolút többsége a szerződések azonnali ratifikálását akarja. Bonnban a politikai harc és alkudozás a kormány és a jobboldali ellenzék között mégis tovább folyik, mert a kormánynak egyelőre nem sikerült kiutat találnia nehéz parlamenti helyzetéből. Brandt és Barrel a hét végén lebonyolított első hosszú eszmecsere után hétfő délután ismét 75 percen át tárgyalt, és megegyeztek, hogy szerda délelőtt 10 órakor újból tárgyalóasztalhoz ülnek. Éppen ennek következtében a parlament sem kedden, sem szerdán nem tud plenáris ülést tartani, s az úgynevezett szeniorok tanácsa — lényegében a Bundestag ügyrendmegállapító bizottsága — szerda délután dönt csak a következő ülés idejéről. Brandt és Barzel egy olyan közös politikai nyilatkozaton dolgozik, amely még egyszer körvonalazná a szövetségi köztársaság külpolitikájának úgynevezett alapelveit, s ebbe a keretbe épülnének bele a szerződések. Eddig három ilyen dokumentumtervezet, van az asztalon: a kormányé, a CDU-é és Kühlmann-Stumm képviselőé. Ez utóbbi az FDP-disszidensek egyike, aki miatt a kormány elvesztette abszolút többségét a parlamentben. Bonnban ma senki sem tudja megmondani, vajon egy ilyen közös nyilatkozat valóban elképzelhető-e, sikerül-e közös nevezőre hozni a szerződések politikáját, a bennük megfogalmazott politikai szellemet a CDU bizonyos elképzeléseivel. Brandt kancellár az SPD-frakció keddi ülésén kijelentette, hogy rajta nem múlhat a siker, de csak akkor lehetséges a közös nevező az ellenzékkel, ha ez, nem valamiféle elvtelen kompromisszum. Ilyenbe ugyanis a kormány nem hajlandó belemenni. Brandt továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a ratifikálási eljárás a Bundestagban még ezen a héten, legkésőbb pénteken megkezdődjék és a jövő hét elején be is fejeződjék. Szokásos sajtóértekezletén Adlers kormányszóvivő kedden kijelentette, hogy a halasztásnak időbeli és tartalmi határai vannak. Az időbeli határt a lakosságnak az a követelése jelzi, hogy most kell ratifikálni, továbbá a nemzetközi összefüggések, s ezalatt elsősorban Nixon május végén esedékes moszkvai útja értendő. A tartalmi határokról Ahlers azt mondta: " Maguk a szerződések, továbbá az NSZK nemzetközi játéktere szabják meg, mit lehet és mit nem. E helyzetképet még három hírrel kell kikerekítenünk. Az első az, hogy a CSU — Strauss pártja — még Bartel jelenlegi taktikázó alkudozásait sem helyesli, mert továbbra is a szerződések teljes és félreérthetetlen elutasítását követelte a CSU illetékes munkabizottsága. A másik hír Kienbaum FDP-képviselő lemondásáról szól. Helyette egy Opitz nevű pótképviselő jön be, aki meg fogja szavazni a két szerződést, szavazata azonban még nem elegendő az abszolút többséghez. A harmadik hír szerint Rogers amerikai külügyminiszter szombaton Bonnnba érkezik és hétfőig többször tárgyal Scheel külügyminiszterrel, majd Brandt kancellárral is. A CDU—CSU jelenlegi taktikájáról sok megfigyelő véleménye az, hogy közönséges időhúzás. A ratifikálás elhúzásával és lehetetlen feltételek diktálásával kísérlik meg elérni azt, amit rohammal nem sikerült lerombolniuk. Barrel és emberei abból élnek, hogy a kormánytáborból disszidált képviselők lehetetlen parlamenti helyzetet teremtettek: teljes a patt, holott 1969 őszén a választók akaratából a koalíciónak 12 képviselővel több embere volt az ülésteremben, mint a CDU - CSU-nak. E helyzet, következtében a kormány bizonyos mértékig alkudozásokra van kényszerítve, mert az alkotmány nagyon nehezíti új választások azonnali kiírását. A politikai kérdés mind a szerződések, mind a kormány további sorsa szempontjából ma az: szilárd dán áll-e Brandt saját politikája mellett, vagy mssinog. A kancellár és kormánya eddigi megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy a koalíció látja a csapdát és veszélyeket. Tehát van esély arra, hogy el tudja kerülni. Hajdú János