Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

1972. június 7. szerda NÉPSZABADSÁG MűAKSKÖZLEMÉNY Fidel Castro Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának elnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására 1972. május 30. és június 6. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Látogatása során Fidel Castro és kísérete megtekintett ipari és mezőgazdasági létesítményeket, tudományos és kulturális intézményeket, találkozott városok és falvak dolgozóival, katonákkal és diákokkal. A magyar nép mindenütt meleg fogadtatásban részesítette a kubai vendégeket, kifejezve ezzel őszinte barátságát és megbecsülését a testvéri kubai nép iránt. Fidel Castro találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével és Fock Jenővel, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével, akikkel közvetlen, baráti eszmecserét folytatott a két országot érintő kérdésekről. A kubai és a magyar vezetők közötti tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építés tapasztalatairól, sokoldalú eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság testvéri kapcsolatai további erősítésének lehetőségeiről, a politikai, gazdasági, kulturális együttműködés továbbfejlesztésének feladatairól, a kommunista világmozgalom és a nemzeti felszabadító harc időszerű kérdéseiről, valamint korunk alapvető nemzetközi problémáiról. Megállapították, hogy a magyarkubai kapcsolatok — politikai, állami, társadalmi és kulturális téren — jelentős szintet értek el, és ezek megfelelnek a két párt és a két ország között a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló kötelékeknek. Méltatták együttműködésük kedvező eredményeit a gazdaság, a tudomány és a technika terén. Áttekintették azokat a speciális fejlesztési lehetőségeket, amelyeket a magyar népgazdaság nyújt a két ország közötti együttműködés szélesítéséhez és elmélyítéséhez. Kifejezték meggyőződésüket, hogy gyümölcsöző együttműködésük hasznosan szolgálja a szocialista államok közösségének erősödését, egységét és összefogását, az antiimperialista harc előrehaladását. A magyar fél kifejezte a Magyar Népköztársaság népének mély tiszteletét, megbecsülését és baráti érzelmeit a testvéri kubai nép iránt, amely Kuba Kommunista Pártjának vezetésével nagy eredményeket ért el a szocializmus alapjainak építésében. Kubának a kolonializmus és az imperializmus elleni küzdelemben több mint egy évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy végleges felszabadulásának útjáraléphessen. Ez a harc a Moncada laktanya ostromával megindult forradalmi háborúban érte el tetőfokát. Az imperializmus uralma által megnyomorított félgyarmati gazdaságátalakításában és korszerűsítésében elért előrehaladás, a forradalmi rendszernek a közoktatásban, egészségügyben és a nép kultúrájának növelésében elért korszakos eredményei, a szocialista demokrácia fejlesztésében és következetesen antiimperialista, a szocialista közösséggel összhangban folytatott internacionalista politikája megtisztelő és növekvő szerepet biztosítanak a forradalmi Kubának Latin-Amerikában és az egész nemzetközi életben. A magyar fél elítélte az Egyesült Államok Kuba elleni imperialista blokádját, az amerikaiak által ösztönzött ellenséges akciókat. Támogatja Kuba népének és kormányának azt a követelését, hogy feltétel nélkül számolják fel a Kubai Köztársaság területén levő Guantanamóban a törvénytelen amerikai támaszpontot. Az első latin-amerikai szocialista forradalom győzelmével e földrészen kezdetét vette az amerikai imperialista elnyomatás felszámolása. A szocialista Kuba — a latinamerikai népek közösségének elválaszthatatlan része — bebizontnyította, hogy az imperializmust az addig sajátjának hitt vadászterületen le lehet győzni. A két fél örömmel állapította meg, hogy az amerikai imperializmus blokádpolitikája nemcsak nem tudta megtörni a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak sokoldalú segítségére támaszkodó kubai nép forradalmi lendületét, de megacélozta a nép erejét és összeforrottságát, fokozta elhatározottságát, hogy győzelemre vigye Kubában a szocializmus ügyét. A kubai nép, a szocialista országok, valamint a latin-ameri-kai és az egész világ forradalmi és haladó erőinek jelentős sikere, hogy szétszakította Kuba elszigetelésének imperialista hálóját. A kubai küldöttség elismeréssel adózott a Magyar Szocialista Munkáspárt vezette magyar népnek, hazája politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi átalakításában végzett tiszteletre méltó erőfeszítéseiért, nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kommunis-táknak, akik bátran és kitartással küzdöttek le minden nehézséget. Tisztelettel adózott az antifasiszta harcosok emlékének, azoknak, akik életüket áldozták ebben a harcban, s hozzájárultak a náci- fasizmus vereségéhez, a szocializmus győzelméhez. A kubai fél megelégedettségét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa által kitűzött feladatok végrehajtásában eddig elért sikerek felett. Meggyőződése, hogy e feladatokat maradéktalanul teljesítik. A kubai küldöttség — népe, pártja és kormánya nevében — köszönetet mondott a Magyarország által Kubának nyújtott sokoldalú támogatásért és együttműködésért a szocializmus építésében. A felek kifejezték szilárd eltökéltségüket, hogy továbbra is fejleszteni és erősíteni fogják pártjaik és országaik kapcsolatait, némpeik érdekében, a béke és a szocializmus javára. Mindkét fél nagyra értékelte a Szovjetunió támogatását, amelyet mind a gazdaság fejlesztésében, mind a szocializmus védelmében Magyarországnak és Kubának nyújtott. E szolidaritás azt a döntő szerepet példázza, amelyet a Szovjetunió a népeknek a felszabadulásukért és új életükért vívott harcában betölt. A tárgyalások folyamán a két küldöttség véleményt cserélt a nemzetközi helyzetről, a világ kommunista és munkásmozgalmának időszerű kérdéseiről. Különös figyelmet szentelt Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elnyomott és kizsákmányolt népei antiimperialista és nemzeti felszabadító harcának. A két fél egyetértett abban, hogy korunkat a forradalmi folyamat elmélyülése jellemzi. A szocialista világrendszer döntő szerepet játszik világszerte a forradalmi erők előretörésében, az agresszív háborús erők megfékezésében. Közös harcuk, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a tőkésországok munkásosztályával és valamennyi antiimperrialista erővel együtt vívnak, mind erőteljesebben formálja át világunk képét. Leszögezték: az imperializmus ellen folytatott nagy nemzetközi küzdelem kiemelkedő jelentőségű tényezője, hogy helyreálljon, erősödjék és szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista országok egysége. Ismételten kinyilvánították szilárd elhatározásukat, hogy a továbbiakban is mindent megtesznek ezekért a célokért. A két fél — az indokínai helyzetet elemezve — elítélte az amerikai imperialisták brutális agresszióját és népirtó politikáját Vietnamban, különösen az Egyesült Államok kormányának legutóbbi intézkedéseit: a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek blokádját és közlekedési hálózatának tervszerű bombázását, amelyek a nemzetközi jog normáinak és más államok szuverén jogainak súlyos megsértését jelentik. Magyarország és Kuba teljes mértékben azonosítja magát a vietnami nép példamutató, hősies harcával. Üdvözlik a dél-vietnami hazafiak győzelmes offenzíváját, amely meghiúsította az úgynevezett vietnamizálási politikát; magukévá teszik és teljes támogatásukról biztosítják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány javaslatait, különösen a hétpontos javaslatot, amely az amerikai agresszió megszüntetését, az Egyesült Államok és csatlósai csapatainak azonnali és feltétel nélküli kivonását, valamint a Thieu-féle bábrezsimnek nyújtott támogatás megvonását követeli. Síkraszállnak a párizsi tárgyalások folytatása mellett, a VDK-nak és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a konfliktus megoldására tett javaslatai alapján. Mindkét fél szolidáris azzal a harccal, amelyet Laosz és Kambodzsa népe vív az Észak-amerikai Egyesült Államok agressziója ellen és támogatja a Kambodzsai Nemzeti Egységfront politikai programját, valamint a Laoszi Hazafias Front ötpontos javaslatát. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság ismételten kinyilvánítják elhatározásukat, hogy továbbra is minden támogatást magadnak Indokína népeinek az imperializmus elleni igazságos harcuk győzelméhez. A felek támogatják a koreai nép harcát az amerikai csapatoknak Dél-Koreából történő kivonásáért, támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország békés újraegyesítéséért tett javaslatait. A magyar és a kubai fél határozottan támogatja az arab népek harcát és síkraszáll az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, az izraeli csapatok azonnali kivonásáért az 1967 júniusában elfoglalt arab területekről, a Palesztinai arab nép törvényes és elidegeníthetetlen, jogai elismeréséért, valamint az igazságos és a tartós béke megteremtéséért a Közel-Keleten. Kifejezték meggyőződésüket, hogy sikerrel zárul az afrikai népek — a régi és az új gyarmatosítók ellen vívott — nemzeti felszabadító küzdelme. A két küldöttség szolidarításáról és támogatásáról biztosította Guinea-Bissau, Zöld-fok, Angola, Mocambique népeinek fegyveres harcát, valamint Namíbia, Zimbabwe és Dél-Afrika népeinek harcát, amelyet Pretoria és Salisbury rezsimjeinek barbár fajüldöző politikája ellen vívnak. A jelenlegi európai helyzetet vizsgálva, a két fél nagy jelentőséget tulajdonított azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai és más európai államok fejtenek ki az európai béke és biztonság megszilárdításáért. Nagyra értékelték, hogy ezzel összefüggésben az utóbbi években kedvező előrehaladás következett be. Nagy jelentőségűnek tartják, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolatát támogatja az európai közvéle- mény, s hogy az európai kormányok többsége is szorgalmazza annak összehívását. A kubai fél támogatja a Magyar Népköztársaság és a szocialista országok erőfeszítéseit az európai biztonsági és együttműködési konferencia minden előfeltétel nélküli összehívásáért, olyan biztonsági rendszer megteremtéséért, amely biztosítaná az európai békét és együttműködést és kedvezően hatna arra a harcra, amelyet a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a népellenes imperialista erőszakkal szemben a békéért és a haladásért vívnak. Nagy jelentőségű előrelépésnek tartják a Német Szövetségi Köztársaságés a Szovjetunió, illetve a Német Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti szerződések, a Nyugat-Berlin státusát rendező négyhatalmi megállapodás, valamint a nemzetközi jog alapján a két német állam közötti megállapodások létrejöttét. A felek az európai, valamint a nemzetközi béke és biztonság szempontjából elengedhetetlennek tartják a Német Demokratikus Köztársaság mielőbbi nemzetközi jogi elismerését és ilyen értelemben támogatják a két német államnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történő egyidejű felvételét. A felek az általános és teljes leszerelés mellett foglalnak állást és támogatják a Szovjetunió javaslatát egy leszerelési világértekezlet összehívására, amelyen részt venne a világ valamennyi országa. A két fél különös figyelmet fordított Latin-Amerika helyzetére. Megállapították, hogy a kontinens népei mind nagyobb erővel szállnak szembe az amerikai imperializmussal és az azt kiszolgáló kormányokkal. Üdvözölték e földrész harcának fellendülését, amelybe új erők és rétegek kapcsolódnak be és a munkásokkal, parasztokkal, diákokkal együtt magasra emelik a forradalom zászlaját. Szolidaritásukról és a támogatásukról biztosítják Salvador Allende elnök chilei Népi Egységkormányát, támogatják a Peruban bevezetett nemzeti érdekű intézkedéseket és azonosítják magukat a panamai nép azon igazságos és törvényes törekvésével, hogy megszerezze a teljes szuverenitást hazája egésze felett. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság elítéli az Egyesült Államoknak a latinamerikai népek elleni szüntelen agressziós beavatkozási politikáját. A két fél határozottan támogatja a fejlődő országok népeinek azt a jogát, hogy a külföldi monopóliumoktól visszaszerezzék nemzeti kincseiket; elítéli azt az imperialista gyakorlatot, hogy a legkülönbözőbb módon megtorlást alkalmaz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek növekvő gazdasági és politikai függetlenségi mozgalma ellen. Elítélik azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel az imperialisták továbbra is állandósítani akarják a fejlődő országokra kényszerített, igazságtalan és egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatok rendszerét. A két fél nagy megelégedéssel állapította meg, hogy Fidel Castro és kíséretének magyarországi látogatása, valamint a testvéri barátság, az elvtársi megértés légkörében lezajlott tárgyalások és eszmecserék sikeresek voltak. Erősítették a kölcsönös megértést és tiszteletet a két párt, a két állam és a két nép között; új forrásait hozták létre a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság között a marxizmus,feminizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló szoros és testvéri baráti kapcsolatok minden területén történő fejlesztésének. A megbeszélések és eszmecserék, amelyek során a megtárgyalt alapvető kérdésekben a két fél között teljes nézetazonosság alakult ki, jól szolgálták a két ország népeinek közös ügyét. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Kubai Köztársaságba Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát és Fock Jenőt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, akik a meghívást köszönettel elfogadták. A látogatás időpontjának meghatározására a későbbiekben kerül sor. (MTI) 3 A kubai miniszterelnök távirata Kádár Jánoshoz és Fock Jenőhöz Fidel Castro a repülőgép fedélzetéről a következő táviratot küldte Kádár Jánosnak és Fock Jenőnek: Kedves Elvtársak! Ezekben a percekben, amikor elhagyjuk az Önök nagyszerű országát, szeretném kifejezni küldöttségünk hálás köszönetét azért az elvtársi, testvéri és szeretetteljes fogadtatásért, amelyben bennünket a párt, a kormány vezetői és a magyar nép részesített. Számunkra ez a látogatás értékes tapasztalatot jelent. Lehetővé tette, hogy közvetlenül lássuk Magyarországon a szocialista építés folyamatát, egymást jobban megismerhessük és megérthessük. Csodálatra méltó, nagy munkát végzett az Önök népe, amikor a nyomorból, a kapitalizmus és a fasizmus által hátrahagyott romokból az ország arculatát úgy alakította át, hogy az ma jelentős ipari fejlettséggel, nagy tudományos és technikai eredményekkel rendelkezik. Kellemes benyomásokat viszünk magunkkal a magyar párt vezetőiről, szocializmus iránti hűségükről és arról a szilárdságról, amelylyel a magyar kommunisták mindenkor szembeszálltak a nehézségekkel. Nem felejtjük el a munkásokkal, szövetkezeti tagokkal és diákokkal lezajlott találkozókat. A magyar néphadsereg katonái a szocializmus védelmében tanúsított elszántságukkal, internacionalista szellemükkel a kommunista harcosok legszebb hagyományaira emlékeztettek bennünket. Meg vagyunk győződve arról, hogy népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatai a kommunizmushoz vivő úton, az imperializmus elleni nemzetközi harcban napról napra erősödni fognak, a világ forradalmi mozgalmának javára. Kívánjuk, hogy hazájuk újabb sikereket érjen el a szocializmus építésének minden területén. Fogadják forradalmi üdvözletünket. Biztosítjuk Önöket testvéri, harcos szolidaritásunkról és barátságunkról.