Népszabadság, 1973. december (31. évfolyam, 281-304. szám)

1973-12-01 / 281. szám

2 Tovább fejlődnek és erősödnek a szovjet—indiai kapcsolatok KÖZÖS NYILATKOZAT LEONYID BREZSNYEV LÁTOGATÁSÁRÓL Új-Delhiben pénteken szovjet— indiai közös nyilatkozatot adtak ki Leonyid Brezsnyev indiai láto­gatásáról. A Brezsnyev és Indira Gandhi által aláírt közlemény megálla­pítja: A két fél a bizalom,­a ba­rátság és­­ a kölcsönös megértés légkörében tartott megbeszélésein eszmecserét folytatott a szovjet— indiai kapcsolatok kérdésinek széles köréről, sokoldalú tovább­fejlesztésük távlatairól, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problé­mákról. Mindkét fél megelégedés­sel állapította meg a megvitatott kérdésekben nézetei nagyarányú egybeesését, és kifejezte mély megelégedését a Szovjetunió és India közötti baráti kapcsolatok és együttműködés valamennyi te­rületen történő sikeres fejlődésé­vel kapcsolatban. A tárgyalások során mindkét részről hangsúlyozták annak a béké­­s barátsági és együttműkö­dési szerződésnek a rendkívül nagy jelentőségét, amelyet 1971 augusztusában kötött a Szovjet­unió és India, és amely új kor­szakot nyitott a két ország hagyo­mányos barátságának erősödésé­ben. Ez a szerződés a béke és a stabilitás erősítésének egyik leg­nagyobb tényezőjévé vált Ázsiá­ban és az egész világon. Az időszerű nemzetközi problé­mákról folytatott eszmecsere so­rán a felek kifejezték megelége­désüket azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió és India álláspont­ja a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit illetően, egybeesik vagy közel áll­ egymáshoz. A felek üdvözölték az európai feszültség enyhülésének és a béke erősödésének elmélyülő folyama­tát. Hangsúlyozták az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet nagy jelentőségét. A Szovjetunió és India üdvözli az ázsiai helyzetben tapasztalha­tó kedvező változásokat — hang­súlyozza a dokumentum. Úgy vé­lik, hogy a vietnami béke helyre­állítása a vietnami háború befe­jezéséről és a béke helyreállításá­ról 1973. január 27-én aláírt pári­zsi megállapodás alapján, vala­mint a laoszi béke helyreállításá­ról és a nemzeti egység megterem­téséről szóló egyezmény aláírása létrehozza a feltételeket Ázsia és az egész világ légkörének javulá­sához, más, megoldatlan nemzet­közi problémák rendezéséhez. A Szovjetunió és India határozottan síkraszáll amellett, hogy vala­mennyi fél feltétel nélkül és teljes egészében hajtsa végre az előbb említett megállapodásokat, vala­mint amellett, hogy a kambodzsai problémát Kambodzsa népének nemzeti érdekeit figyelembe véve, mielőbb és igazságosan kell meg­oldani. Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi leszögezték, hogy az in­diai szubkontinensen még fenn­álló vitás problémákat bármiféle külső beavatkozás nélkül, az ér­dekelt országok közötti tárgyalá­sok útján lehet és kell rendezni. A Szovjetunió és India mélysé­ges aggodalmukat nyilvánították a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt. Ezzel kapcsolatban kifejez­ték: a közel-keleti térségben a tartós béke megteremtése elkép­zelhetetlen az Izrael által meg­szállt arab területek teljes felsza­badítása és a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása nélkül. A két fél kijelentette: szilárd elhatározása, hogy tovább­ra is sokoldalú támogatásban ré­szesíti az arab államok és népek jogos ügyét. Az ENSZ pozitív nemzetközi politikai szerepét értékeli ezután a dokumentum, majd síkraszáll a leszerelésért. A tárgyaló felek mély megelé­gedéssel állapították meg —foly­tatódik a közlemény —, hogy szüntelenül szélesednek és erő­södnek a sokoldalú szovjet—in­diai kapcsolatok. A gazdasági együttműködés eredményekép­pen Indiában egy sor nagy ipari vállalat és objektum létesült és létesül, olyanok, mint a bhilai és a bokarai fémkohászati kombinát, a ranchi, hardwari és durgapuri gépgyár, továbbá kőolajfeldolgozó üzemek, olajlelőhelyek, villamos­erőművek és más olyan objektu­mok, amelyek megfelelnek az in­diai kormány arra irányuló tö­rekvéseinek, hogy erősödjék az ország gazdasági függetlensége. A felek kifejezték azt a szilárd szándékukat, hogy a jövőben is fejlesztik és erősítik a két ország gazdasági és műszaki együttmű­ködését. Leonyid Brezsnyev látogatása idején megállapodást írtak alá a szovjet—indiai gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés továb­bi fejlesztéséről, a szovjet állami tervbizottság és az indiai tervbi­zottság közötti együttműködésről. Ezenkívül megkötötték a szovjet kormány és az indiai kormány közötti konzuli egyezményt. Meg­állapodtak abban is, hogy új in­tézkedéseket tesznek, s ezzel a szovjet—indiai kereskedelem vo­lumenét 1980-ra másfél-kétszere­sére emelik. Üdvözölték a szovjet—indiai kapcsolatok fejlődését a tudo­mány, a művészet, az irodalom, az oktatás, az egészségvédelem, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a turisztika és a sport területén. Úgy vélik, hogy folytatni­ kell a meglevő kapcsolatok tökéletesíté­sét és elmélyítését az említett te­rületeken. A felek kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása lényegesen hozzájárul a Szovjetunió és India barátságának és gyümölcsöző együttműködésének további fej­lesztéséhez, Ázsia és az egész vi­lág békéjének megszilárdításá­hoz. A dokumentum befejezésül közli: Leonyid Brezsnyev meghív­ta Indira Gandhit hivatalos ba­ráti látogatásra a Szovjetunióba. Indira Gandhi a meghívást elfo­gadta. (TASZSZ) ­ PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A szovjet—francia jó viszony változatlan A francia polgári sajtó egy ré­sze, közte a liberális Le Monde „jól értesült forrásokból” célzatos információkat közölt, amely sze­rint „a szovjet—francia viszony­ban el­hideg­ül és állt be”. Még azt is tudni vélték, hogy Brezsnyev és Pompidou jövő év elejére a Szovjetunióba tervezett találkozó­ját későbbre halasztják. A francia köztársasági elnöki hivatal, az Elysée-palota szóvivője hivatalosan megcáfolta ezeket az állításokat. Kijelentette: semmi olyan új elem nem merült fel, amely a találkozó elhalasztását in­dokolná, és változatlanul fennáll a Leonyid Brezsnyev nyári párizsi látogatásakor elfogadott megálla­podás, amely 1974 elejére irányoz­ta el az újabb találkozót. Pénteken Párizsban a szovjet nagykövetség szóvivője szintén úgy nyilatkozott, hogy sem a ter­vezett találkozót, sem a szovjet— francia jó viszonyt illetően szó sincs semmiféle változásról. A két ország baráti kapcsola­tainak egyenletes, jó fejlődését mutatja többek között — mondot­ta a szóvivő —, hogy a jövő héten Robert Galley francia hadügymi­niszter Moszkvába, Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter pedig Párizsba látogat. Fábián Ferenc Francia energiatakarékossági intézkedések Messmer francia miniszterel­nök pénteken televízióbeszédben szólította fel az ország lakosságát az energiával való fokozott taka­rékoskodásra, s korlátozó intéz­kedéseket jelentett be. Így a gép­­kocsizók ezentúl az országutakon legfeljebb 90 kilométeres, az au­tópályákon pedig 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, to­vábbi intézkedésig nem engedé­lyezik gépkocsiversenyek rende­zését, a villanyárammal való ta­karékoskodás érdekében pedig este tíz órától le kell oltani a fényreklámokat, beszüntetik a műemlékek­­kivilágítását, s a te­levízió — szombat és az ünnepek kivételével — 23 órakor befejezi műsorát. (MTI) Kidolgozzák az ENSZ békefenntartó tevékenységének alapelveit Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága csütörtökön egyhangúlag elfogadta azt a hatá­rozatot, amely a világszervezet békefenntartó tevékenységének fenntartásával kapcsolatos alap­elvek mielőbbi kidolgozására szó­lítja fel a bizottságot. A határo­zatot a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és további más 12 állam — a többi között az Egyesült Államok, Fran­ciaország, Nagy-Britannia és Ja­pán — terjesztette elő. A határo­zat felkéri a különleges politikai bizottságot, hogy az alapelvek ki­dolgozását a közgyűlés következő ülésszakáig fejezze be. A szovjet küldött a kérdéssel kapcsolatos vita során rámutatott, hogy a leg­utóbbi közel-keleti események, valamint az ENSZ békefenntartó erők létrehozása is alátámaszt­ja a kérdéses alapelvek mielőb­bi kidolgozásának szükségességét. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány Jorhoii Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bi­zottságának elnöke, aki küldött­ség élén Irakban tartózkodik, Bagdadban találkozott Aziz Mo­hameddel, az Iraki Kommunista Párt első titkárával és a párt több más vezetőjével. (TASZSZ) Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pénteken eszmecse­rét folytatott Enrico Berlinguer­­rel, az Olasz KP főtitkárával, aki néhány napos baráti látogatásra Varsóba érkezett. (MTI) O'­­o Winter, az NDK külügy­minisztere befejezte brüsszeli tár­gyalásait. Négynapos brüsszeli tartózkodása alatt megbeszélést folytatott belga kollégájával, va­lamint Daems postaügyi államtit­kárral, akivel aláírta a két ország közötti közlekedési egyezményt is. Pénteken Winter Luxemburgba utazott. (MTI) A Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa óránként 80 km-re korlátozta a személygépkocsik, 70 km órára a tehergépkocsik maxi­mális sebességét. December else­jétől a szolgálati gépkocsik üzem­anyag-ellátását 50 százalékkal csökkentik, 1974-ben pedig tilos lesz a szolgálatigépkocsi-park nö­velése. (MTI) Bukarestben pénteken meg­kezdte munkáját a Román Szo­cialista Köztársaság Nagy Nem­zetgyűlésének ülésszaka. Legfon­tosabb napirendi pontokként az 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési tervről, valamint a jö­vő évi állami költségvetésről szó­ló törvénytervezetet vitatják meg. (MTI) 1973. december 1., szombat A katonai tárgyalások megszakadása után Bzrca©B tovább éles! a közel-ke­leti válságot Tel Aviv harckészültségbe helyezte fegyveres erőit A közel-keleti helyzet kiélező­déséről számolnak be a hírügy­nökségi jelentések. Az egyiptomi —izraeli tárgyalások megszakadá­sa után a Tel Aviv-i kormány tel­jes harckészültségbe helyezte csa­patait, vezető politikusainak nyi­latkozatai pedig arról tanúskod­nak, hogy továbbra is kitart az elfogadott határozatokat semmibe vevő, az agresszió folytatására kész politikája mellett. Izrael teljes harckészültségbe helyezte csapatait — jelentették be Tel Avivban — azt követően, hogy csütörtökön megszakadtak az Egyiptommal folytatott tárgya­lások a Kairó—Szuez országút 101. kilométerkövénél. A tárgyalások felfüggesztése előtti napokban több összecsapást jelentettek a szuezi frontvonalon. Pénteken há­rom ízben robbant ki tűzharc a szemben álló izraeli és egyiptomi csapatok között. Siilasouo, a közel-keleti ENSZ- békefenntartó erők főparancsno­ka az egyiptomi hadügyminiszter­rel folytatott tárgyalásait köve­tően Jeruzsálembe utazott, ahol megbeszéléseket folytat az ENSZ képviselőivel. Egyes hírek szerint találkozni fog Dajan izraeli had­ügyminiszterrel is. Izraeli és amerikai vezető kö­rökben eltérően ítélik meg a de­cember 18-án, Genfben megnyíló közel-keleti békekonferencia kilá­tásait. Golda Meir izraeli miniszter­­elnök amerikai zsidó vezetők előtt Jeruzsálemben kijelentette, hogy kormánya szerint még számos akadály tornyosul a konferencia útjában. Mint mondotta, az arab államfők algíri csúcsértekezlete „elfogadhatatlan feltételeket” sza­bott Izrael számára. Izrael nem vesz részt a genfi tárgyalásokon, amennyiben ott palesztinai kül­döttség is jelen lesz, Jasszer Ara­­fat vezetésével — jelentette ki a kormányfő. Meir megismételte azt az állás­pontját, hogy Izrael meg akarja tartani azokat a településeket, amelyeket az 1967-es háború után megszállt arab területeken létesí­tett, és ragaszkodik az egyesített Jeruzsálemhez, mint „Izrael fővá­rosához”. Washingtoni hivatalos körök­ben hangsúlyozzák, hogy a Ga­­mazi—Jariv tárgyalások megfe­­neklése ellenére remény van a genfi értekezlet decemberi meg­nyitására. Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön a képviselőház hadügyi bizottságá­nak zárt üléséről távozóban új­ságírók előtt kijelentette, hogy a béketárgyalásokhoz vezető úton hullámhegyek és hullámvölgyek váltogatják egymást, ennek elle­nére az Egyesült Államok bízik a konferencia megnyitásában és abban, hogy ez a fórum jelentős szerepet játszik majd a békés rendezésben. (MTI) Schlesinger amerikai hadügyminiszter sajtóértekezlete Az Egyesült Államok a közeljövőben bezárja több tengerentúli támaszpontját Schlesinger amerikai hadügy­miniszter pénteken sajtóértekez­letet tartott a Pentagonban. Be­szélt a legutóbbi közel-keleti és indokínai eseményekről, a várha­tó fejleményekről és a SALT-tár­­gyalások kilátásairól. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok a következő két-három hónapban bezárja több tengeren­túli támaszpontját. Részleteket er­ről nem közölt, mert — mint mon­dotta — Washington elhatározá­sáról hivatalosan még nem tájé­koztatták az érintett államokat. Közölte, hogy országa az Indiai­óceán térségében növelni kívánja katonai jelenlétét. Hazarendelik ugyan a közel-keleti válság idején oda irányított Hancock nevű re­­pülőgép-anyahajót és a kíséreté­ben levő flottillát, de ugyanakkor az Oriskang repülőgép-anyahajó vezetésével a haditengerészet más hajóit küldik az Indiai-óceán tér­ségébe. Mint mondotta, az Egye­sült Államok hadihajói a jövőben „gyakrabban tesznek majd láto­gatásokat” az Indiai-óceánon. Közölte: a külügyminisztérium most tanulmányozza azokat a le­hetőségeket, amelyeket a kong­resszus által — az elnöki vétó el­lenére — nemrégiben elfogadott, s az elnök hadviselési jogkörét kor­látozó törvény nyújt Nixonnak. Ezzel összefüggésben beszélt arról a lehetőségről is, hogy Ni­­xon elnök Dél-Vietnamban bekö­vetkező „új, nagyarányú offenzí­­va esetén” elrendelheti Ind­okína bombázásának felújítását. A SALT-tárgyalások kilátásai­ról szólva azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak a tervezés­ben „fel kell készülnie mind e tárgyalások sikerére, mind pedig kudarcára”. Megfogalmazása sze­rint az amerikaiaknak a katonai területen „legalábbis teljesen egyenértékűeknek” kell marad­niuk. (MTI) WASHINGTONI TUDÓSÍTÓN­KTÓl"~­~ A Watergate-ügyben új szalagok kiadását követelik a Fehér Háztól A valóságos krimisztorivá ala­kult Watergate-ügy középpontjá­ban napok óta az a 18 perces csend van, amelyet a Nixon— Haldeman-beszélgetés helyett ta­láltak a Fehér Ház által a bíró­ság rendelkezésére bocsátott mag­nószalagon. Mint már közöltük, Nixon tit­kárnője magára vállalta, hogy ő törölte le, egy rossz gomb benyo­­j­tásával és a magnót működésbe­­ hozó pedál egyidejű taposásával, egy közbejött telefonbeszélgetés alatt. A titkárnő elbeszélését több mint kétkedve fogadták a bírósá­gon és a szakértői körökben. Azt pedig teljesen kizártnak tartják,­­hogy az véletlen volt, hogy a „balesetnek” pontosan az a be­szélgetés esett áldozatul, amely a már eltűnt szalagok után perdön­tően bizonyíthatta volna Nixon ártatlanságát vagy vétkességét. Tegnap még a Fehér Ház jogta­nácsosa, Fred Burhardt is beis­merte a bíróság előtt, hogy „nem lehet tiszta, büntetlen magyará­zatot adni a 18 perces rész letör­lésére”. Jaworski, a Watergate-ügy ál­lamügyésze, tekintettel a legfon­tosabb bizonyító anyagok soroza­tos eltűnésére, most olyan újabb szalagok átadását követeli a Fe­hér Háztól,­amelyet eddig a „vég­rehajtó hatalom kiváltságára” hi­vatkozva, nem adtak ki. Kovács István Államosítások Zairéban A zairei parlament pénteki ülé­sén felszólalt Mobutu elnök. Be­jelentette: — Mától kezdve ismét zairei tulajdonban vannak az ül­tetvények, az állattenyésztés, a földbirtokok, a hitelből finanszíro­zott kihasználási engedélyek. Hoz­­záfűzte: — Azokért a kihasznál­­ási engedélyekért, amelyeket kül­földi magán- vagy­­jogi személyek saját erejükből finanszíroztak, a volt tulajdonosok 10 éves határ­idővel méltányos kártérítést kap­nak. (AFP)

Next