Népszabadság, 1973. december (31. évfolyam, 281-304. szám)
1973-12-01 / 281. szám
2 Tovább fejlődnek és erősödnek a szovjet—indiai kapcsolatok KÖZÖS NYILATKOZAT LEONYID BREZSNYEV LÁTOGATÁSÁRÓL Új-Delhiben pénteken szovjet— indiai közös nyilatkozatot adtak ki Leonyid Brezsnyev indiai látogatásáról. A Brezsnyev és Indira Gandhi által aláírt közlemény megállapítja: A két fél a bizalom,a barátság és a kölcsönös megértés légkörében tartott megbeszélésein eszmecserét folytatott a szovjet— indiai kapcsolatok kérdésinek széles köréről, sokoldalú továbbfejlesztésük távlatairól, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémákról. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg a megvitatott kérdésekben nézetei nagyarányú egybeesését, és kifejezte mély megelégedését a Szovjetunió és India közötti baráti kapcsolatok és együttműködés valamennyi területen történő sikeres fejlődésével kapcsolatban. A tárgyalások során mindkét részről hangsúlyozták annak a békés barátsági és együttműködési szerződésnek a rendkívül nagy jelentőségét, amelyet 1971 augusztusában kötött a Szovjetunió és India, és amely új korszakot nyitott a két ország hagyományos barátságának erősödésében. Ez a szerződés a béke és a stabilitás erősítésének egyik legnagyobb tényezőjévé vált Ázsiában és az egész világon. Az időszerű nemzetközi problémákról folytatott eszmecsere során a felek kifejezték megelégedésüket azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió és India álláspontja a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit illetően, egybeesik vagy közel áll egymáshoz. A felek üdvözölték az európai feszültség enyhülésének és a béke erősödésének elmélyülő folyamatát. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nagy jelentőségét. A Szovjetunió és India üdvözli az ázsiai helyzetben tapasztalható kedvező változásokat — hangsúlyozza a dokumentum. Úgy vélik, hogy a vietnami béke helyreállítása a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról 1973. január 27-én aláírt párizsi megállapodás alapján, valamint a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egység megteremtéséről szóló egyezmény aláírása létrehozza a feltételeket Ázsia és az egész világ légkörének javulásához, más, megoldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez. A Szovjetunió és India határozottan síkraszáll amellett, hogy valamennyi fél feltétel nélkül és teljes egészében hajtsa végre az előbb említett megállapodásokat, valamint amellett, hogy a kambodzsai problémát Kambodzsa népének nemzeti érdekeit figyelembe véve, mielőbb és igazságosan kell megoldani. Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi leszögezték, hogy az indiai szubkontinensen még fennálló vitás problémákat bármiféle külső beavatkozás nélkül, az érdekelt országok közötti tárgyalások útján lehet és kell rendezni. A Szovjetunió és India mélységes aggodalmukat nyilvánították a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt. Ezzel kapcsolatban kifejezték: a közel-keleti térségben a tartós béke megteremtése elképzelhetetlen az Izrael által megszállt arab területek teljes felszabadítása és a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása nélkül. A két fél kijelentette: szilárd elhatározása, hogy továbbra is sokoldalú támogatásban részesíti az arab államok és népek jogos ügyét. Az ENSZ pozitív nemzetközi politikai szerepét értékeli ezután a dokumentum, majd síkraszáll a leszerelésért. A tárgyaló felek mély megelégedéssel állapították meg —folytatódik a közlemény —, hogy szüntelenül szélesednek és erősödnek a sokoldalú szovjet—indiai kapcsolatok. A gazdasági együttműködés eredményeképpen Indiában egy sor nagy ipari vállalat és objektum létesült és létesül, olyanok, mint a bhilai és a bokarai fémkohászati kombinát, a ranchi, hardwari és durgapuri gépgyár, továbbá kőolajfeldolgozó üzemek, olajlelőhelyek, villamoserőművek és más olyan objektumok, amelyek megfelelnek az indiai kormány arra irányuló törekvéseinek, hogy erősödjék az ország gazdasági függetlensége. A felek kifejezték azt a szilárd szándékukat, hogy a jövőben is fejlesztik és erősítik a két ország gazdasági és műszaki együttműködését. Leonyid Brezsnyev látogatása idején megállapodást írtak alá a szovjet—indiai gazdasági és kereskedelmi együttműködés további fejlesztéséről, a szovjet állami tervbizottság és az indiai tervbizottság közötti együttműködésről. Ezenkívül megkötötték a szovjet kormány és az indiai kormány közötti konzuli egyezményt. Megállapodtak abban is, hogy új intézkedéseket tesznek, s ezzel a szovjet—indiai kereskedelem volumenét 1980-ra másfél-kétszeresére emelik. Üdvözölték a szovjet—indiai kapcsolatok fejlődését a tudomány, a művészet, az irodalom, az oktatás, az egészségvédelem, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a turisztika és a sport területén. Úgy vélik, hogy folytatni kell a meglevő kapcsolatok tökéletesítését és elmélyítését az említett területeken. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása lényegesen hozzájárul a Szovjetunió és India barátságának és gyümölcsöző együttműködésének további fejlesztéséhez, Ázsia és az egész világ békéjének megszilárdításához. A dokumentum befejezésül közli: Leonyid Brezsnyev meghívta Indira Gandhit hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. Indira Gandhi a meghívást elfogadta. (TASZSZ) PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A szovjet—francia jó viszony változatlan A francia polgári sajtó egy része, közte a liberális Le Monde „jól értesült forrásokból” célzatos információkat közölt, amely szerint „a szovjet—francia viszonyban elhidegül és állt be”. Még azt is tudni vélték, hogy Brezsnyev és Pompidou jövő év elejére a Szovjetunióba tervezett találkozóját későbbre halasztják. A francia köztársasági elnöki hivatal, az Elysée-palota szóvivője hivatalosan megcáfolta ezeket az állításokat. Kijelentette: semmi olyan új elem nem merült fel, amely a találkozó elhalasztását indokolná, és változatlanul fennáll a Leonyid Brezsnyev nyári párizsi látogatásakor elfogadott megállapodás, amely 1974 elejére irányozta el az újabb találkozót. Pénteken Párizsban a szovjet nagykövetség szóvivője szintén úgy nyilatkozott, hogy sem a tervezett találkozót, sem a szovjet— francia jó viszonyt illetően szó sincs semmiféle változásról. A két ország baráti kapcsolatainak egyenletes, jó fejlődését mutatja többek között — mondotta a szóvivő —, hogy a jövő héten Robert Galley francia hadügyminiszter Moszkvába, Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter pedig Párizsba látogat. Fábián Ferenc Francia energiatakarékossági intézkedések Messmer francia miniszterelnök pénteken televízióbeszédben szólította fel az ország lakosságát az energiával való fokozott takarékoskodásra, s korlátozó intézkedéseket jelentett be. Így a gépkocsizók ezentúl az országutakon legfeljebb 90 kilométeres, az autópályákon pedig 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, további intézkedésig nem engedélyezik gépkocsiversenyek rendezését, a villanyárammal való takarékoskodás érdekében pedig este tíz órától le kell oltani a fényreklámokat, beszüntetik a műemlékekkivilágítását, s a televízió — szombat és az ünnepek kivételével — 23 órakor befejezi műsorát. (MTI) Kidolgozzák az ENSZ békefenntartó tevékenységének alapelveit Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága csütörtökön egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely a világszervezet békefenntartó tevékenységének fenntartásával kapcsolatos alapelvek mielőbbi kidolgozására szólítja fel a bizottságot. A határozatot a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és további más 12 állam — a többi között az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Japán — terjesztette elő. A határozat felkéri a különleges politikai bizottságot, hogy az alapelvek kidolgozását a közgyűlés következő ülésszakáig fejezze be. A szovjet küldött a kérdéssel kapcsolatos vita során rámutatott, hogy a legutóbbi közel-keleti események, valamint az ENSZ békefenntartó erők létrehozása is alátámasztja a kérdéses alapelvek mielőbbi kidolgozásának szükségességét. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány Jorhoii Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke, aki küldöttség élén Irakban tartózkodik, Bagdadban találkozott Aziz Mohameddel, az Iraki Kommunista Párt első titkárával és a párt több más vezetőjével. (TASZSZ) Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pénteken eszmecserét folytatott Enrico Berlinguerrel, az Olasz KP főtitkárával, aki néhány napos baráti látogatásra Varsóba érkezett. (MTI) O'o Winter, az NDK külügyminisztere befejezte brüsszeli tárgyalásait. Négynapos brüsszeli tartózkodása alatt megbeszélést folytatott belga kollégájával, valamint Daems postaügyi államtitkárral, akivel aláírta a két ország közötti közlekedési egyezményt is. Pénteken Winter Luxemburgba utazott. (MTI) A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa óránként 80 km-re korlátozta a személygépkocsik, 70 km órára a tehergépkocsik maximális sebességét. December elsejétől a szolgálati gépkocsik üzemanyag-ellátását 50 százalékkal csökkentik, 1974-ben pedig tilos lesz a szolgálatigépkocsi-park növelése. (MTI) Bukarestben pénteken megkezdte munkáját a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének ülésszaka. Legfontosabb napirendi pontokként az 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési tervről, valamint a jövő évi állami költségvetésről szóló törvénytervezetet vitatják meg. (MTI) 1973. december 1., szombat A katonai tárgyalások megszakadása után Bzrca©B tovább éles! a közel-keleti válságot Tel Aviv harckészültségbe helyezte fegyveres erőit A közel-keleti helyzet kiéleződéséről számolnak be a hírügynökségi jelentések. Az egyiptomi —izraeli tárgyalások megszakadása után a Tel Aviv-i kormány teljes harckészültségbe helyezte csapatait, vezető politikusainak nyilatkozatai pedig arról tanúskodnak, hogy továbbra is kitart az elfogadott határozatokat semmibe vevő, az agresszió folytatására kész politikája mellett. Izrael teljes harckészültségbe helyezte csapatait — jelentették be Tel Avivban — azt követően, hogy csütörtökön megszakadtak az Egyiptommal folytatott tárgyalások a Kairó—Szuez országút 101. kilométerkövénél. A tárgyalások felfüggesztése előtti napokban több összecsapást jelentettek a szuezi frontvonalon. Pénteken három ízben robbant ki tűzharc a szemben álló izraeli és egyiptomi csapatok között. Siilasouo, a közel-keleti ENSZ- békefenntartó erők főparancsnoka az egyiptomi hadügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően Jeruzsálembe utazott, ahol megbeszéléseket folytat az ENSZ képviselőivel. Egyes hírek szerint találkozni fog Dajan izraeli hadügyminiszterrel is. Izraeli és amerikai vezető körökben eltérően ítélik meg a december 18-án, Genfben megnyíló közel-keleti békekonferencia kilátásait. Golda Meir izraeli miniszterelnök amerikai zsidó vezetők előtt Jeruzsálemben kijelentette, hogy kormánya szerint még számos akadály tornyosul a konferencia útjában. Mint mondotta, az arab államfők algíri csúcsértekezlete „elfogadhatatlan feltételeket” szabott Izrael számára. Izrael nem vesz részt a genfi tárgyalásokon, amennyiben ott palesztinai küldöttség is jelen lesz, Jasszer Arafat vezetésével — jelentette ki a kormányfő. Meir megismételte azt az álláspontját, hogy Izrael meg akarja tartani azokat a településeket, amelyeket az 1967-es háború után megszállt arab területeken létesített, és ragaszkodik az egyesített Jeruzsálemhez, mint „Izrael fővárosához”. Washingtoni hivatalos körökben hangsúlyozzák, hogy a Gamazi—Jariv tárgyalások megfeneklése ellenére remény van a genfi értekezlet decemberi megnyitására. Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön a képviselőház hadügyi bizottságának zárt üléséről távozóban újságírók előtt kijelentette, hogy a béketárgyalásokhoz vezető úton hullámhegyek és hullámvölgyek váltogatják egymást, ennek ellenére az Egyesült Államok bízik a konferencia megnyitásában és abban, hogy ez a fórum jelentős szerepet játszik majd a békés rendezésben. (MTI) Schlesinger amerikai hadügyminiszter sajtóértekezlete Az Egyesült Államok a közeljövőben bezárja több tengerentúli támaszpontját Schlesinger amerikai hadügyminiszter pénteken sajtóértekezletet tartott a Pentagonban. Beszélt a legutóbbi közel-keleti és indokínai eseményekről, a várható fejleményekről és a SALT-tárgyalások kilátásairól. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok a következő két-három hónapban bezárja több tengerentúli támaszpontját. Részleteket erről nem közölt, mert — mint mondotta — Washington elhatározásáról hivatalosan még nem tájékoztatták az érintett államokat. Közölte, hogy országa az Indiaióceán térségében növelni kívánja katonai jelenlétét. Hazarendelik ugyan a közel-keleti válság idején oda irányított Hancock nevű repülőgép-anyahajót és a kíséretében levő flottillát, de ugyanakkor az Oriskang repülőgép-anyahajó vezetésével a haditengerészet más hajóit küldik az Indiai-óceán térségébe. Mint mondotta, az Egyesült Államok hadihajói a jövőben „gyakrabban tesznek majd látogatásokat” az Indiai-óceánon. Közölte: a külügyminisztérium most tanulmányozza azokat a lehetőségeket, amelyeket a kongresszus által — az elnöki vétó ellenére — nemrégiben elfogadott, s az elnök hadviselési jogkörét korlátozó törvény nyújt Nixonnak. Ezzel összefüggésben beszélt arról a lehetőségről is, hogy Nixon elnök Dél-Vietnamban bekövetkező „új, nagyarányú offenzíva esetén” elrendelheti Indokína bombázásának felújítását. A SALT-tárgyalások kilátásairól szólva azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak a tervezésben „fel kell készülnie mind e tárgyalások sikerére, mind pedig kudarcára”. Megfogalmazása szerint az amerikaiaknak a katonai területen „legalábbis teljesen egyenértékűeknek” kell maradniuk. (MTI) WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓl"~~ A Watergate-ügyben új szalagok kiadását követelik a Fehér Háztól A valóságos krimisztorivá alakult Watergate-ügy középpontjában napok óta az a 18 perces csend van, amelyet a Nixon— Haldeman-beszélgetés helyett találtak a Fehér Ház által a bíróság rendelkezésére bocsátott magnószalagon. Mint már közöltük, Nixon titkárnője magára vállalta, hogy ő törölte le, egy rossz gomb benyojtásával és a magnót működésbe hozó pedál egyidejű taposásával, egy közbejött telefonbeszélgetés alatt. A titkárnő elbeszélését több mint kétkedve fogadták a bíróságon és a szakértői körökben. Azt pedig teljesen kizártnak tartják,hogy az véletlen volt, hogy a „balesetnek” pontosan az a beszélgetés esett áldozatul, amely a már eltűnt szalagok után perdöntően bizonyíthatta volna Nixon ártatlanságát vagy vétkességét. Tegnap még a Fehér Ház jogtanácsosa, Fred Burhardt is beismerte a bíróság előtt, hogy „nem lehet tiszta, büntetlen magyarázatot adni a 18 perces rész letörlésére”. Jaworski, a Watergate-ügy államügyésze, tekintettel a legfontosabb bizonyító anyagok sorozatos eltűnésére, most olyan újabb szalagok átadását követeli a Fehér Háztól,amelyet eddig a „végrehajtó hatalom kiváltságára” hivatkozva, nem adtak ki. Kovács István Államosítások Zairéban A zairei parlament pénteki ülésén felszólalt Mobutu elnök. Bejelentette: — Mától kezdve ismét zairei tulajdonban vannak az ültetvények, az állattenyésztés, a földbirtokok, a hitelből finanszírozott kihasználási engedélyek. Hozzáfűzte: — Azokért a kihasználási engedélyekért, amelyeket külföldi magán- vagyjogi személyek saját erejükből finanszíroztak, a volt tulajdonosok 10 éves határidővel méltányos kártérítést kapnak. (AFP)