Népszabadság, 1974. december (32. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

Győztes gól — tizenegyesből Latodimira Baia Négy év után is Fazekas Magyarország—Svájc 1:0 (1:0) Szolnok apraja-nagyja szurkolt szerda délután a magyar váloga­­­tott győzelméért. Nem hiába, mert a sportkrónikába ez kerül: Szol­nokon Magyarország—Svájc 1:0. És rögtön tegyük hozzá, nemcsak a válogatott nyert ezen a délutá­non, hanem a megye sportmoz­galma is a tiszaligeti stadion fel­avatásával. A fogadtatás is min­den igényt kielégített: a mérkő­zésre érkezett 24 svájci újságíró elégedetten nyugtázta, hogy mun­kájukhoz messzemenően megkap­tak minden szükséges támogatást. Szerencsés gól De megkapták ezt a magyar labdarúgók is, hiszen a lelkes, csaknem 20 ezres közönség igen sportszerűen, fáradhatatlanul buz­dított. (Bevezetőül Göröcs János­nak és Szentmihályi Antalnak szólt az elismerés, amikor Baróy Lajos az MLSZ nevében búcsú­zott az aktív pályafutástól visz­­szavonult két válogatottól.) Úgy látszott, a közönség és a csapat közötti összhang gólokban is kifejezésre jut, mivel már a 3. percben Tóth remek beadását Bene jó helyzetből­­ a jobb sa­rok mellé lőtte. Később is oda­szorította a vendégeket kapujá­hoz a magyar csapat, ám negyed­óra múltán meglepetésre a sváj­ciak voltak frissebbek (azt lehe­tett volna gondolni, hogy az iz­­miri EB-selejtezőn kiadták az erejüket), fokozódtak támadásaik. Gyorsabban adogattak, a játéko­sok labda nélkül is sokat mozog­tak. Mintha csak igazolni akar­ták volna Baróti Lajost, aki a svájciak erejét a csapatjátékban látta a törökök elleni mérkőzé­sen, nem pedig a róluk elneve­zett „retesz”-védekezésben. Nehezen, sokszor görcsös aka­rással, de átvészelte a magyar együttes a meleg pillanatokat, s megint csak a pécsi Tóth volt az, aki hátvéd létére a legtöbb akciót vezette a bal szélen. (Török is gyakran megtette ugyanezt a má­sik oldalon, de a Vasas-hátvéd egyszerűen nem tud beadni.) Bár­mennyire is igyekezett minden já­tékos, az volt a benyomás, mintha nem egy csapatban játszanának. Sok mindent a sáros, mély talaj rovására lehet írni, de ezen a pá­lyán játszottak a svájciak is, csak éppen ügyesebben alkalmazkod­tak a nehéz körülményekhez. A találkozón a magyar csapat nem érte el azt a színvonalat, amely­re a jelenlegi szerényebb játék­tudása mellett is képes. Végül a 42. percben — az oszt­rák Mathias játékvezető éles sze­mének köszönhető — gólt ért el a magyar válogatott: Nagy László beadására Schild úgy „vetődött’­, hogy közben kézzel érintette a labdát. A megítélt 11-esből Faze­kas lőtte laposan a labdát a há­lóba. (Később a televízióban lá­tott közvetítésnél a svájciak is el­ismerték a büntető jogosságát, amit a mérkőzésen vitattak.) Három csere Magyar próbálkozásokkal (Hal­­mosi helyén Kolárral) kezdődött a második félidő, de ahogy a 16-os­­hoz közeledett a labda, a svájciak mindig higgadtan közbeléptek. Nem sokkal később már azt is észre lehetett venni, hogy a svájci kapitány jól cserélt, mert Jean Dupeaux lényegesebben na­gyobb fejtörést okozott a magyar védelemnek, mint az első három­negyed órában Müller. A 65. percben csak Mészáros nagyszerű reflexe mentette meg a góltól a magyar kaput Schnee­­berger már átugrott a védelmen, s a 16-os vonaláról nagy erővel lőtt, azonban a labda útját állta Mészáros kinyújtott karja. Két új játékos, Máté és Kiss is pályára lépett (Bene és Csapó helyén), a helyzeten azonban ez sem változtatott, mert legtöbb­ször háttal a kapunak állva vár­ták a labdát, ezzel időt adtak a svájciaknak a beavatkozásra. A végén még örülni kellett, hogy maradt az első félidőben kiala­kult, 1:0-s eredmény. Akárcsak négy éve, a magyar válogatott most is legyőzte 1:0-ra Svájc csapatát, ezúttal is Fazekas góljával, de azzal a különbséggel, hogy ez az árva gól­­ ezúttal 11-esből esett. A magyar váloga­tott továbbra is­­csak az alakulga­­tás időszakát éli­, s ha a harcossá­got, erőnlétet dicsérjük, a csapat még mindig csak keresi önmagát. A legnagyobb baj, hogy igazán alig-alig veszélyes az ellenfél ka­pujára. Ha a szezonzáró győzelem némi önbizalmat adhat is, elége­dettségre nincs sok ok. Svájc válogatottja jó benyo­mást keltett, a nehéz talajon is frissen játszott, s ha döntetlen az eredmény, a magyar csapat egy szót sem szólhatna. Magyarország: Mészáros — Török, Nagy L., Dunai III., Tóth J. — Hal­mos­ (Kolár, 46. p.), Csapó (Kiss, 73. p.), Horváth — Fazekas, Bene (Máté, 73. p.), Nagy L. Svájc: Küng —­ Valentin­, Kuhn, Rizzini, Botteron — Schild, Hasler, Schneeberger — Pfister, Müller (Jeandupeux, 46. p.), Risi, Muha József Gól tizenegyesből a fűrészporon át. így látta Moór és Hüssy A mérkőzés után a két­ szakve­zető így nyilatkozott az MTI munkatársának: Moór Ede: Nem volt magas színvonalú a játék, de végig he­ves, nagy küzdelem. A svájciak stílusosan játszottak, meglátszott, hogy már kialakult együttesük van, a miénk pedig most alakul. Az őszi öt mérkőzésen ötféle ösz­­szeállításban játszottunk, új já­tékosok kipróbálása, illetve­­sérü­lések miatt, örülök a győzelem­nek. Jövőre már részben k­iala­­kult csapattal remélhetően sike­resebben oldjuk meg feladatain­kat. Szerintem Tóth József, Du­nai III. és Nagy László játszott a legjobban, a svájciaktól különö­sen Kuhn és Schneeberger telje­sítménye emelkedett ki. René Hüssy: A rendkívül ne­héz talaj­szünet után mindkét csapat lendületét lefékezte. Csa­patom teljesítményével a vereség ellenére elégedett vagyok, me­zőnyben jól játszottunk, de a ka­pura nem sok veszélyt jelentet­tünk. Régen, különösen 1954-ben nagy hódolója voltam a magyar válogatottnak. Ez a csapat mesz­­sze van attól, hiába a futballban sem tart minden dicsőség örökké. Egy semleges néző, Kovács Ist­ván, az Ajax, most a francia vá­logatott neves edzője. Jó játékot láttunk, főleg az egységesebb svájci válogatottól. Lassan min­dent megtanulnak, ami szükséges legalább az európai középme­zőnybe kerüléshez. A magyar csapat erénye az akarás, játéka még nem gördülékeny. Díjkiosztás az Oktatási Minisztériumban Az Oktatási Minisztérium test­­nevelési és sportosztálya 1974 márciusában pályázatot hirdetett a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából iskolai sportünnepé­lyeken bemutatható 30 perces kötött program tervezésére és ki­dolgozására. A beérkezett 27 pályamű kö­zött a bíráló bizottság a 15—18 évesek korosztályában nem talált az I. díj követelményeinek meg­felelő pályaművet, ezért ezt a dí­jat nem adta ki. Ugyancsak a munkák színvonalát alapul véve a 7—10 évesek korosztályában nem ítélte oda a harmadik díjat, a 11—14 évesek kategóriájában az I. és II. díjat megosztva adta ki, míg a legfelsőbb korosztály­ban két pályamunkát tartott a II. díjra érdemesnek. A pályadíjakat Pálicska Zol­tán, az Oktatási Minisztérium testnevelési és sportosztálya ve­zetője szerdán adta át a minisz­tériumban. A díjazott pályamunkák a kö­vetkezők: Általános Iskola I—IV. osztálya: I. díj (5000 forint): „Játék és mosoly” Steinerné, Kuttai Márta, Budapest: I. díj (3000 forint): „ügyesség, báj” Koncz Sándorné, Pápa, Általános Iskola V—VII. osztálya: I—I. díj megosztva (4000 forint): „Madách ’74” Szabó József, Szeged és „Egészség, vidámság” Koncz Sándorné, Pápa; III. díj (1300 forint): „30. szabad tavasz” Lukszics Ernő, Polgárdi. Középfokú Iskolák: II. díj (3000 fo­rint) : „Diagonál” Juhász Armand, Budapest; II. díj (3000 forint): „Fel­­szabadulás, 30” dr. Szakáts Ödön. Bu­dapest, II. díj (1500 forint): „Hori­zont ’75” Zengő Józsefné és Zengő Jó­zsef, Ózd. Mindenkit szolgál a sporttudomány Kötetben kiadják a moszkvai kongresszus anyagát Alig néhány hete kapta meg Moszkva az 1980. évi nyári olim­piai játékok rendezésének jogát, máris „olimpiai méretű” tudomá­nyos program sikeres lebonyolí­tásával igazolta, hogy méltó és alkalmas házigazdája lesz az olimpiának. Elvállalta és teljes sikerrel rendezte meg az UNESCO keretében működő Testnevelési és Sport Világtanács kongresszu­sát A 45 országból érkezett­ sport­tudósok, edzők, tanárok, kutatók, valamint a szovjet szakemberek az utóbbi napokban három plená­ris ülésen, ezt követően pedig 21 szekcióban adtak számot a sport­­tudományok eredményeiről. A csaknem 1200 részvevőnek sok esetben kellett megküzdenie a bőség problémáival, mert olyan témák tárgyalása került egyidő­­ben napirendre, mint „Sport és ifjúság”, „A nők sportja”, „Sport és személyiség" stb. Módja lesz minden részvevőnek tudomást szerezni a különböző szekciókban elhangzottakról, mert a kongresz­­szus anyagát összefoglaló kötet­ben kiadják. A kongresszust a testnevelés és sport társadalmi jelentőségének hangsúlyozása jellemezte a leg­inkább. „A Szovjetunió népei örömmel köszöntik ezt a kong­resszust, amely a sport társadalmi szerepét, fontosságát támasztja alá. A sporttudósok és a szak­emberek az utóbbi években jelen­tősen hozzájárultak a testkultúra és sport szerepének, fontosságá­nak kiemeléséhez a modern tár­sadalomban. Nálunk a fizikai kultúra fejlesztése állami feladat, amelynek célja harmonikusan fejlett állampolgárok nevelése” — hangzott Koszigin üzenete a kongresszus részvevőihez. A ple­náris ülés előadói kiemelték, hogy a tudományos-technikai forrada­lomban minden felgyorsul, ehhez kell alakítani mozgáslehetősé­geinket is. Ismertté vált, hogy a Szovjetunió Orvosi­­ Akadémiáján bizottság alakult a testnevelés és sport hatékonyabb felhasználásá­ra a betegségek megelőzésében, gyógyításában. Több előadás hangsúlyozta, hogy a dopping használata nemcsak morális és egészségi okból vetendő el, de ér­telmetlen is, mert az emberi tel­jesítőképesség határaitól — amint ezt az űrhajósok fizikai teljesít­ményei bizonyítják — nagyon messze vagyunk. Éppen a tudo­mány feladata az, hogy a bioló­giai tartalékok, a személyiség és az egészség károsodása nélkül, mozgósíthatók legyenek. N. L. fsaaikik 1 Nyitány az óvatosság jegyében (Tudósítónktól.) Mint általában szokás a sakk­versenyek első fordulóiban, ami­kor a versenyzők még nincsenek tisztában saját formájukkal, a 30. magyar bajnokság is az óvatosság jegyében kezdődött. Gyors meg­egyezéses döntetlennel ért véget a Lukács—Faragó, Dely—Sax ta­lálkozó és a forduló egyetlen nagymesteri összecsapása Ador­ján és Csém között. A többi öt játszma azonban ér­dekes fordulatok után csak­­ó já­tékidő ötödik órájában fejeződött be. Az izgalomról főképp a baj­nokság három újonca gondosko­dott, nekik nyilvánvalóan keve­sebb vesztenivalójuk van, mint a már beérkezett versenyzőknek. A Riblia Perényi játszmában a baj­noki cím védője a 15. lépésben gyalogot nyert, majd ellenfele két lépés múlva újabb gyalogot ál­dozott. Perényinek sikerült el­lenesélyeket teremtenie, az anya­gi egyensúlyt helyreállította, a 36. lépésben azonban áldozatul esett ellenfele egy taktikai csap­dájának és vesztett. Hullámzó küzdelem folyt a Sá­pi—Tompa játszmában, világos a közép­játékban erélytelenül foly­tatta, és Tompa sötéttel már-már felülkerekedett. Ekkor azonban, már fokozódó időzavarban, né­hány pontatlan lépést tett, és­ el­lenfele háromféleképpen is tisztet nyerhetett. Sápi a legrosszabb megoldást választotta, mire Tom­pának sikerült örökös sakkadás­sal döntetlent kiharcolnia. A Ha­zai­ Vadász játszmában a két fiatal Honvéd-versenyző hosszú ideig egyenlő esélyű állásharcot folytatott. Itt is az idő szólt bele a küzdelembe, Vadász hatalmas időzavarba került, egymás után két gyalogot is vesztett, és a 38. lépésben időátlépéssel elvesztette a játszmát. A Rajnai Honfi ösz­­szecsapásban a nemzetközi mes­ter nehéz helyzetbe került, Raj­na hibás minőségáldozata után azonban a függőállás már számá­ra előnyösebb. A Horváth—Szilá­gyi függőállásban Horváth esé­lyesebb. A függőjátszmákat ma reggel 9 órakor folytatják a Magyar Sakk Szövetség helyiségében. Délután 4 órakor kezdődik a má­sodik forduló a Technika Házá­ban (Budapest, VIII., Rákóczi út 57.). KÜLFÖLDRŐL JELENTIK BADALONA: Kosárlabda KEK-visz­­szavágón a Bp. Honvéd 80:74-re ugyan győzött, de mivel Budapesten 13 pon­tos vereséget szenvedett, a spanyolok jutottak tovább 170:163 összpontarány­­nyal. VILNIUS: Befejeződött a ,,Zarja Vosztoka” elnevezésű nemzetközi fér­fi kézilabdatorna. A döntőben a ma­gyar válogatott 20:18 (9:8) arányban vereséget szenvedett a Szovjetunió csapatától. A magyar csapat kapu­sa, Bartalos Béla, bravúrosan védett, négy hétméterest is hárított. A leg­több gólt Vass Károly (6), illetve Lagutyin (5) dobta. A harmadik he­lyért: Románia—Litván SZSZK 28:20. TEL A­VIV: Nemzetek közötti barát­ságos labdarúgó-mérkőzésen Románia —Izrael 1:0 (0:0). PEDAGÓGUSOK, KLUBVEZETŐK, NÉPMŰVELŐK! Segítséget kínálunk a szünidei program megszervezéséhez. VEGYÉK IGÉNYBE A MOKÉP FILMTÁRÁNAK GAZDAG FILMANYAGÁT! Filmtárunk állománya minden igényt kielégít. Kölcsönzés naponta 10-től 14 óráig,­­ szombaton 11.30 óráig. Vidékre írásbeli megrendelésre utánvétellel postázunk. Címünk: 1081 Budapest Vill., Mező Imre út 25. Tel.: 337-163. SPORTHÍREK A MAGYAR JÉGSPORT SZÖVET­­SÉG fegyelmi bizottsága az 1973 no­vemberében eltiltott Horváth Zoltán (FTC) hátralevő büntetését december 31-től elengedi, így a válogatott jég­­korongozó jövő évtől újra csapata ren­delkezésére állhat. VÁLOGATOTTJAI nélkül játszott szerdán a Népligetben a Felszabadu­lási Kupa első csoportjában megren­dezett labdarúgó-mérkőzésen az CT. Dózsa a Bp. Építők ellen, s csak 1:0- ra győzött. TÍMÁR FERENC (Bp. Spartacus) kéréssel fordult a Magyar Asztalite­nisz Szövetséghez: függesszék fel kizárását a válogatott keretből. Az elnökség figyelembe véve, hogy a já­tékosnak korábban nem voltak fegyel­mezetlenségei és a négy hónappal ez­előtt történteket megbánta, visszavet­te a válogatott keretbe. A KIRÁLY KUPA Anconában de­cember 13. és 15. között sorra kerülő döntőjére készülő magyar teniszválo­gatott szombaton és vasárnap Nyír­egyházán szerepel. Taróczy, Benyik, Machán és Bárány­ szombaton két egyest és párost, vasárnap két egyest játszik. NÉPSZABADSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Katona István Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Előfizetési díj egy hóra 20.— Ft Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343—100. 142—220 A Népszabadság levélcíme: 1960 Budapest A Hírlapkiadó Vállalat levélcíme: 1959 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél SZIKRA LAPNYOMDA INDEX: 25 001 • • •

Next