Népszabadság, 1975. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

11­75. február 15., szombat NÉPSZABA­DD­S­Á­G Az űrhajók már készen állnak a Szojuz—Apollo-program végrehajtására Közös sajtótájékoztató az amerikai Houstonban Konsztantyin Busujev és Glynn Lunney, a Szojuz—Apollo-prog­ram szovjet, illetve amerikai mű­szaki igazgatója csütörtökön Hous­tonban sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok űrhajói teljesen készen állnak a júliusra tervezett repülés végrehajtására. Busujev a többi között elmon­dotta, hogy a Szojuz-típusú űrha­jót olyan új műszerekkel és be­rendezésekkel látták el, amelye­ket a Földön és a világűrben egy­aránt kipróbáltak. Az előkészüle­tek során két ember nélküli repü­lést hajtottak végre és felbocsá­tották a Szojuz—16-ot, személy­zettel a kabinjában. Ezek a repü­lések a közös munkához szüksé­ges berendezések ellenőrzését szolgálták. Az elvégzett munka megalapozta a júliusi repülés si­­­­kerét — mondotta Busujev. Most Houstonban több amerik­­­kai és szovjet űrhajós és szakem­­ber munkálkodik a közös kísérleti előkészületek befejezésén. A fel-­­ készülés legutolsó stádiumaként áprilisban amerikai űrhajósok mennek a Szovjetunióba, hogy folytassák ismerkedésüket a Szo­juz-típusú űrhajó berendezéseivel. A közös űrkísérlet két műszaki igazgatója a többi között azt is el­mondotta, hogy a Szojuz—Apollo­­kísérlet csupán kezdetnek számít a kozmikus térség békés célú hasznosítására kifejtett szovjet— amerikai együttműködésben. Lun­ney rámutatott, hogy a repülés befejezése után a NASA hivatalos személyiségei találkozót terveznek a Szovjet Tudományos Akadémia képviselőivel, és ezen egyebek­­ között a további közös terveket­­ vitatják meg. Busujev hangoztat­­­­ta: véleménye szerint a Szojuz é­s Apollo-program a két nép kö­zötti kölcsönös megértés javítása szempontjából fontos tényező. A közös kísérlet bizonyságot szolgál­tat majd arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képes ilyen rendkívül bonyolult feladat közös megoldására. (TASZSZ) Ford elnök figyelmeztetése: A kongresszus ne avatkozzék bele a napi kül- és katonapolitikai kérdésekbe ! WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Ford amerikai elnök csütörtök éjjel beszédet mondott New York­ban egy díszvacsorán. Foglalko­zott a kongresszus és a végrehaj­tó hatalom rossz kapcsolatával, sürgette a jobb együttműködést, valamint a mindkét párt által tá­mogatott külpolitika folytatását. Bevezetőben méltatta az ame­rikai külpolitika sikereit, amelyek között megemlítette a vietnami háború befejezését, a hadászati fegyverek ellenőrzéséről kötött szovjet—amerikai egyezményt, az új kapcsolatokat Kínával, s azt, hogy az Egyesült Államok magá­hoz ragadta a vezető szerepet a tőkés országok között az energia­­válság megoldását szolgáló nem­zetközi együttműködés kialakítá­sában. A továbbiakban figyelmeztette a kongresszust: ne avatkozzék be­le a napi kül- és katonapolitikai ügyekbe, mert abból csak kár származik. Példának hozta fel a kongresszus által megszavazott kereskedelmi törvényt, kiváltképp azokat a záradékait, amelyek az 1972-es szovjet—amerikai keres­kedelmi egyezmény szovjet rész­ről való felmondásához vezettek. Az elnök utalt rá, hogy az Egye­sült Államok az 1972-es kereske­delmi egyezményben garantálta a diszkrimináció nélküli kereske­delmet. Az új kereskedelmi tör­vény ennek megvalósítását meg­akadályozta. Az elnök hangoz­tatta, hogy az egyezmény csődje további következményekkel jár­hat. Miután további, különböző jel­legű konkrét kérdésekben élesen bírálta a kongresszust, Ford kije­lentette, „nemzeti tragédia" len­ne, ha folytatódna a konfliktus a kongresszus és a végrehajtó ha­talom között. Nem hiszem — mondotta —, hogy már túljutot­tunk volna azon a ponton, ahon­nan nincs visszatérés a hagyomá­nyos kétpárti külpolitika gyakor­lásához. Hangoztatta: ő maga az új kongresszussal való szoros együttműködésre törekszik, min­denekelőtt az energiaválság kér­déseiben. A kongresszusnak be­szélve, de már a határokon túlra címezve szavait, sürgette a nagy olajfogyasztó tőkés államokat az egység megteremtésére. — Az arab dollárfölösleg pénzügyi válságot teremtett Nyugat-Európában — mondta —, ezért összefogott ak­cióra van szükség. Beszéde végén követelte a kong­resszustól: adja meg a kért pót­segélyt Saigonnak és Kambodzsá­nak. A LEMP kongresszusi előkészületei (Tudósítónktól.) A Lengyel Egyesült Munkás­párt ez év utolsó negyedében sorra kerülő VII. kongresszusá­nak előkészületei fontos szakasz­hoz érkeztek: az alapszervezeti taggyűlések, majd a nagyközségi, járási, kerületi és városi pártkon­ferenciák után megkezdődtek a vajdasági beszámoló értekezletek. A Trybuna Ludu összefoglaló értékelésében hangoztatja, hogy a beszámoló- és választási kam­pány eddigi egész menetét az épí­tő bírálat légköre jellemzi. „Az utóbbi két esztendőben lényege­sen­­megerősödött a párton belüli (Tudósítónktól.) Pénteken kiéleződött a Re­­nault-művekben a sztrájkharc. Az autógyár billancourt-i főüzemé­nek egyik részlegében kétszáz szalagmunkás a ház eleje óta bér­harcot vív. Mindössze 18 centimes órabérjavítást kértek. (A válla­latnak ez havonta kevesebbe ke­e­rülne, mint amennyi a kis Re­nault kocsi ára.) Az igazgatóság azonban eluta­sította a bérkövetelést, és hogy nyomást gyakoroljon a sztrájko­­lókra, bezárta az egész üzemrészt: demokrácia — írja a lap. — Az alapszervi taggyűlések rendkívül aktívak voltak. A párttagok és az alapszervezetek mind elkötelezet­tebbek, kezdeményezőkészebbek, operatívabbak. Mind szélesebb körben kibontakozik a szocialista munkaverseny, s abban a kom­munisták járnak az élen.” A LEMP mintegy 2,3 millió ta­got számlál. Alapszervi vezetősé­geibe 400 ezer tagot választottak be. A nagyközségi, járási, kerüle­ti, városi pártkonferenciákon ösz­­szesen több mint 65 ezer küldött­ vett részt, így négyezer dolgozója munka nélkül maradt.­­A pénteken mun­kára jelentkezők zárt kapukra ta­láltak. A „műszaki kényszerszü­netre” hazaküldött négyezer munkás tehát tovább szaporítja az autóiparban és más iparágak­ban már részlegesen munkanél­küliek több mint félmilliósra be­csült seregét. A szakszervezetek tiltakoztak a manőver ellen, és tárgyalásokat követeltek a bérvita megoldásá­ra. Részleges munkanélküliség a Renault-gyárban 3 HI! IP.WEST TE­EST. * »1 !H!E. 1 * « V1U .W. ll » #««»! TÖT 1 V Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés az Egyesült Izzóban (Tudósítónktól.) A szovjet főváros küldöttsége pénteken V. F. Promiszlovnak, az SZKP KB tagjának, a moszkvai tanács végrehajtó bizottsága el­nökének vezetésével az Egyesült Izzót kereste fel. A vendégeket Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, továbbá Somogyi Imre, a IV. ke­rületi pártbizottság első titkára, Mezősi János, Újpest tanácsel­nöke, Dienes Béla vezérigazgató és Vadas Sándorné, a vállalati pártbizottság titkára fogadta. A vezérigazgató ismertette a nagy múltú vállalat tevékenysé­gét, felszabadulásunk 30. évfor­dulója és a XI. kongresszus tisz­teletére kibontakozott munka­ver­seny sikereit. A vállalat 30 ezer főnyi kollektívája az MSZBT egyik legnépesebb tagcsoportja, mely tevékeny részt vállal né­peink barátságának elmélyítésé­ben. Az Izzóban a barátság ápo­lása mindinkább a napi munká­ban ölt testet, hisz a vállalat leg­jelentősebb exportmegrendelője a Szovjetunió. Gyümölcsöző a mű­szaki-tudományos együttműködé­sük több szovjet gyárral, komp- s lett izzólámpákat gyártó fénycső-­­ és tv-képcsőgyártó gépsorokat­­ szállítanak az idén mintegy 24­­ millió rubel értékben szovjet vál­­­­lalatoknak.­­ Ezután a moszkvai vendégek­­ megtekintették a két automatizált lámpagyártó sort működtető üzemrészt, beszélgettek az ott dol­­­­gozókkal, majd üdvözlő szavaz­­­kat írtak be a Barátság és a Vö­rös Október szocialista brigád naplójába. Ezután az Egyesült Izzó kultúr-­­ házában forró hangulatú munkás­­gyűlésen vettek részt. A nagy­gyűlésen a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Vadas Sándorné, az Egyesült Izzó párt­­bizottságának titkára elnöki meg­nyitójában méltatta azt az utat, amelyet a múlt 30 esztendőben Budapest és az Egyesült Izzó megtett a Szovjetunió segítségé­vel. Majd Somogyi Sándor, a bu­dapesti pártbizottság titkára mon­dott beszédet: — Nagy öröm számunkra, hogy önöket, a hős Moszkva küldötteit, itt, a budapesti munkásság egyik fellegvárában üdvözölhetjük. A szovjet emberekkel mindig nagy örömmel találkozunk, különösen most az ünnepi évforduló alkal­mából. Az önök személyében fel­szabadítóinkat, a hős szovjet em­bereket köszöntjük. A mi barát­ságunk mély és megbonthatat­lan — mondotta bevezetőben a szónok. Ezután felidézte a második világháború pusztításait, emlé­keztetett azokra a mérhetetlen károkra, melyek az országot, s fővárosát érték. — Budapest népében — folytat­ta beszédét — megvolt az erő, hogy talpra álljon, hogy küzdjön a magyar újjászületésért. Ezt tük­rözi az a fejlődés is, amit a Szov­jetunió baráti segítségével elér­tünk a múlt három évtizedben. Beszéde további részében utalt az együttműködés, a kölcsönös segítség ma élő és ható formáira. Végül kérte a vendégeket, hogy tolmácsolják a magyar nép, Bu­dapest dolgozóinak üdvözletét a szovjet embereknek. V. Ny. Jagodkin, a moszkvai pártbizottság titkára tolmácsolta az ünnepi nagygyűlés részvevői­nek a szovjet küldöttség és Moszkva dolgozóinak forró üd­vözletét. Elmondta: a szovjet em­berek, a moszkvainak nagy meg­elégedéssel vették tudomásul, hogy országaink, fővárosaink együttműködése évről évre bővül. Ma már a hivatalos kapcsolato­kon túl mind szorosabb szemé­lyes barátság jellemzi a vállala­tok, a tudományos és kulturális intézmények, az iskolák életét. Ezt példázza a mos­zkvai pártbi­zottság és a tanács képviselőinek meghívása és szívélyes fogadta­tása is, amelyben a budapesti lá­togatás alkalmával részesítették a küldöttséget. Beszéde további részében arról szólt, hogy minden moszkvai nagy figyelemmel és baráti ér­deklődéssel kíséri a Magyar Nép­­köztársaságnak a szocializmus építésében elért sikereit, a buda­pesti pártbizottság és Budapest dolgozóinak az MSZMP X. kong­resszusa határozatainak megva­lósításáért végzett munkáját, a párt XI. kongresszusának széles körű előkészítését.­­ Jól tudjuk, hogy országuk tudományos és kulturális életé­nek fejlődésében a budapesti dol­gozók fontos szerepet töltenek be. A szovjet emberek, fővárosunk dolgozói tiszta szívből kívánnak önöknek újabb eredményeket a fejlett szocialista társadalom épí­tésében — fejezte be beszédét. A nagygyűlésen szót kért Bán­­ffy Györgyné munkás, akinek családja is évtizedek óta a gyár­ban dolgozik. Saját életéről és a gyár életéről szólt, arról, hogy az újpesti munkások mit köszönhet­nek a szabadságnak, s annak a se­gítségnek, amit a szovjet embe­rektől kaptak a múlt évtizedek­ben. Balogh Béla mérnök a Szovjet­unióban tanult műszaki értelmi­ség nevében szólt. Egyetemi évei­ről, a Szovjetunióban szerzett ta­pasztalatairól beszélt és a barát­ságról, a kapcsolatokról, amelyek a gyár mindennapi munkájában is jelen vannak és hatnak. A nagygyűlésen Dienes Béla a vállalat dolgozói nevében emlék­zászlót­ nyújtott át a szovjet kül­döttségnek. A baráti találkozó az Internacionálé hangjaival zárult. A szovjet vendégek az Egyesült Izzóban. (Mikó László felvétele.) A szociálisa fővárosok kü­ldöttsei a budapesti pártb­izottságon Pénteken a budapesti pártbi­zottság székházában baráti be­szélgetésen fogadta Somogyi Sán­dor, a budapesti pártbizottság tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke a szocialista fővárosok Budapest felszabadu­lási ünnepségein részt vett kül­döttségeit. A baráti eszmecserén részt vettek az MSZMP Budapesti Bizottságának titkárai és a fővá­rosi tanács elnökhelyettesei is. Somogyi Sándor köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott Budapest fejlődéséről, poli­tikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Elmondta, hogy a főváros kommunistái, dol­gozói felszabadulásunk 30. évfor­dulója jegyében nyugodt politikai légkörben, munkában elért sike­rekkel készülnek pártunk közel­gő XI. kongresszusára. Szólt ar­ról, hogy hazánk felszabadulásá­nak jubileuma és a XI. kongresz­­szus tiszteletére kibontakozott nagyarányú munkaverseny-moz­­galom minden bizonnyal hozzá­járul majd a negyedik ötéves terv céljainak sikeres teljesítéséhez. A kongresszusi előkészületekről szólva kiemelte: a főváros kom­munistái ezekben a napokban kerületi pártértekezleteken érté­kelik a X. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkát, az eredményeket, s meghatározzák további feladataikat. A találkozót követően a moszk­vai, a bukaresti, a prágai, a var­sói, a belgrádi, a berlini és a szó­fiai küldöttség városnézésre in­dult. Vendégeink ismerkedtek Budapest nevezetességeivel, meg­tekintettek­ több új lakótelepet. A program további részében fővárosi nagyüzemekbe látogat­tak el a delegációk. K­zolu látogatások A román főváros küldöttsége Gheorghe Cioara, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a bukaresti pártbizottság első titkára, Bukarest főpolgár­mestere vezetésével a Május 1. Ruhatyárban tett látogatást. A prágai delegáció Antonin Kapek, a CSKP KB elnökségi tagja, a prágai pártbizottság első titkárá­val az élen a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár életével, munkájával ismerkedett. A var­sói delegáció, amelyet Jerzy Má­je­wski, a LEMP KB tagja, Var­só főpolgármestere vezet, a Ganz- Mávag Mozdony-, Vagon- és Gép­gyár vendége volt. Milan Tadics, a belgrádi pártbizottság titkárá­nak vezetésével a jugoszláv fő­város küldöttsége a Ganz Villa­mossági Művekbe látogatott. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár munkájával, eredményeivel, dol­gozóival ismerkedett a berlini küldöttség, amelyet Karl Heinz Nadler, a berlini pártbizottság titkára vezetett. Ugyancsak gyár­látogatáson, baráti találkozón vett részt Stefan Docevnak, a szófiai pártbizottság titkárának vezeté­sével a bolgár főváros küldött­sége a Magyar Optikai Művek­ben. (MTI)

Next