Népszabadság, 1976. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

1976. január 3., szombat NÉPSZABADSÁG eien rajza* kommentemek TAKAR­ÉKOSSÁG fizetési díj marad! (Mészáros András rajza.) Halálos közlekedési balesetek Autóbusz elütötte a XVI. kerü­let Rákosi és Mária utca keresz­teződésében Hollósi Lajos 39 éves köszörűs, budapesti lakost, aki a helyszínen meghalt. A gyalogos szabálytalanul ment át az úttes­ten. Féktávolságon belül lépett gép­kocsi elé Székesfehérvár belterü­letén Varga Jánosné 21 éves gép­kezelő, székesfehérvári lakos és a gépkocsi elütötte. Varga János­né a kórházba szállítás után meg­halt. Mozgásban levő személyvonat­ra akart felugrani Prohászka Je­nő 18 éves MÁV-dolgozó, ócsai lakos a Budapest Nyugati pálya­udvar külső 5-ös vágányán. A ke­rekek alá esett, a helyszínen meghalt.­­ Felugrott a mozgó személyvonatra a veresegyházi vasútállomáson László György 52 éves betanított munkás. Vissza­esett, a kerekek alá került s a helyszínen meghalt. Megtalálták az elrabolt londoni festményeket Megtalálták Amszterdamban Pieter és Jan Brueghel öt festmé­nyét, amelyeket december elején raboltak el Maastricht városában egy nemzetközi aukción. Az ösz­­szesen 3,5 millió holland forintot érő képekre egy lopott műkincsek­kel foglalkozó kereskedőnél buk­kantak rá. A rablás több szerve­zőjét letartóztatták. A festménye­ket visszajuttatták a tulajdono­soknak, két londoni múzeumnak. A lottó nyerőszámai: 42, 60, 62, 74, 89 A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a Buda­pesten megtartott első heti lottó­­sorsoláson a következő számokat húzták ki: 42, 60, 62, 74, 89. Nyereménybetétkönyv­sorsolás Az Országos Takarékpénztár pénteken Budapesten tartotta a nyereménybetétkönyvek 1975. ne­gyedik negyedévi húzását és 1975. évi fősorsolását. A húzáson a de­cember 29-ig váltott és a sorsolás napján érvényben levő nyere­ménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a nyereménybetétköny­vek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) az alább felsorolt számokkal megegye­zik, negyedik negyedévi átlagbetét­jüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Azok a nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó négy számjegye (számvégződése) a kihú­zott négyjegyű számmal megegyezik, az 1975. évre számított éves átlag­­betétjüknek 1000 százalékát nyerték. A fősorsoláson kihúzott számvégző­dés: 8325. A nyereményösszeget — amelyből 20 százalék nyereményilletéket von­nak le — a betétkönyvet kiállító OTP- fiók vagy postahivatal január 19-től fizeti ki. Szám-Nyere­Szám-Nyere­végződés mény ,végződés mény 030 25 499 50 114 25 533 25 127 25 541 50 137 25 509 25 189 25 593 25 337 100 004 209 351 25 619 25 359 25 083 25 302 25 813 25 412­­ 25 875 25 433 25 887 25 400 25 902 25 470 25 A VENDÉG NEM EGÉ­SZEN tipi­kus, hogy egy hatvanhat éves ember, aki ép­pen a nyugdíj előtti szabadsá­gát tölti, újdon­sült ismerősét volt munkahe­lyére invitálja, mondván, ott lehet a legjob­bat beszélget­ni. Belépünk az ajkai Utasellátó presszójába. So­mogyi Dezső meg sem próbál ki­térni Tódor Aranka felszolgáló ölelése elől. „Így nem leszünk jó­ban, vezető kartárs, már egy he­te felénk sem nézett, a vendégek is hiányolják.” S mire a szózápor elül, ott gőzölög előttünk a kávé. A lényeg csak az, hogy ezentúl vendég lesz itt. Édesapjának a falu utolsó előt­ti épületében volt valamikor jól menő vendéglője, szemben az ál­lomással, ahol ő tizenhat éves ko­rában vonatra szállt, hogy Bécs­­ben folytassa tanulmányait. Min­dig érdeklődött az elektrotechni­ka iránt, s a családi tanács 1925- ben úgy határozott, hogy az oszt­rák fővárosban szerezzen mérnö­ki diplomát. Négy évig élte kül­földön a jómódú polgárgyerekek gondtalan életét, aztán édesapja teljesen eladósodott, nem tudta tovább taníttatni. A fiú 1930-ban szerzett pincéri képesítést a ven­déglőben, naphosszat két ember helyett látott-futott, udvariasko­­dott, s hét év múlva, amikor át­vette betegeskedő apjától az üz­let vezetését, már nem volt adós­ságuk.­­ DACOLTAK a háborúval is, amíg lehetett, ő a lövészárokban kushadt, itthon édesanyja és hú­ga állta a vendégek rohamát, mígnem a németek katonai kór­házat rendeztek be az épületben, vendéglátásra csak a söntés ma­radt. A felszabadulás után a szük­ségkórházból vasúti raktár lett, és Somogyi Dezső a feleségével még egy csapással folytatta a borki­mérést. Még a harmincas évek­ben megállapodtak a MÁV-val, hogy a vasutasok az állomástól ugrásnyira levő vendéglőben min­dig kaphatnak forró teát, kávét, szalonnát, szódavizet. Ezért telje­sen érthető, hogy 1947-ben a tu­lajdonos pont az Utasellátónak ajánlotta fel üzletét. — Sokkal nehezebb megma­gyaráznom, miért ajánlottam fel egyáltalán, hisz nem voltam a sa­ját pénzem ellensége. Annyit tu­dok mondani: láttam, hogy az új rendszer tartósnak ígérkezik és igazságos, nem akartam hát egyé­ni érdekeimtől vezettetve egy éle­ten át szemben állni vele. NÉGY ÉVBE TELT, mire mi­niszteri közbenjárással elérte, hogy az Utasellátó át is vegye a döntést. S ha már a régi árukész­lettel, berendezéssel nyílt meg az új állami űzlét, vezetőnek is a régi szakembert alkalmazták. .,Ki úgy dolgozik, ahogy várjuk ön­től, innen mehet nyugdíjba is” — mondták, és az akkor negyvenkét éves Somogyi Dezső új érzéssel ismerkedett, amelyet úgy hívnak: létbiztonság. Tulajdonosként eszé­be sem jutott volna, most kiásta a csatabárdot az étterembe és a pincékbe települt vasúti raktár ellen: megtízszereződnék a for­galom, ha meleg ételt is tudnánk adni az embereknek. A bővítés ellenzői arra hivat­koztak, hogy kevés az utas, ő nyeg arra, hogy nemcsak az a vendég, aki vonattal érkezik. V­égül So­mogyi Dezső álláspontja győzött, s az idő is őt igazolta. Ma az aj­kai Utasellátónak jó híre, állan­dó vendégköre van, s a hivatalos rendezvények egy részét a szál­loda megnyitása óta is náluk tart­ják. Ahány neves vendég vagy külföldi küldöttség járt itt, any­­nyi köszönő levelet kaptak. Az üz­letvezetőnek jólesett az elisme­rés, de „önző okokból” mind­annyiszor továbbadta munkatár­sainak, „mert ha a szakács el­spórolja a belevalót , ha a fel­szolgáló feléje sem néz a vendég­nek, a Somogyi hiába ugrál és­­ nyájaskodik.” Nem kisebb büszkeséggel emlí­ti, hogy a hétköznapok betérő vendégei is elégedetten távoztak, hogy a sárszentágotai úttörők, X. Y., a Magyar Alumíniumipari Tröszt dolgozója, a csermajori tejipari technikum növendékei és a többiek írásban dicsérték meg a finom ebédet és az előzékeny kiszolgálást. Az alábbi néhány mondatban benne van a lényeg: „Minden túlzás nélkül kijelent­hetjük, hogy egész Veszprém me­gyében itt van a legkitűnőbb konyha. ‘ Köszönjük és ígérjük, ahányszor erre járunk, mindig módját ejtjük, hogy itt ebédel­jünk. Külön köszönjük a kitűnő kiszolgálást!!! (Az aláírók neves színészek, s azóta többszörösen beváltották ígéretüket.) — Igen, a vendégnek azt kell éreznie, hogy örülünk, ha nálunk­­ ebédel. Kérem, manapság olyan kevés kell ehhez, a legkisebb fi­gyelmességért is hálásak. Ha va­­­­­aki például olyan cigarettát kér, amilyen pillanatnyilag nincs, ré­gi felszolgálóink átugranak az ál­lomási pavilonba, és ott megve­szik. És tudja, mi az érdekes? Néhány hét múlva utánozni kez­dik őket az új pincérek, mert a jó példa is ragadós, és az embe­rek tulajdonképpen rendesen sze­retnek dolgozni. ÁTMEGYÜNK az éttermi rész­be, itt is jót lehet beszélgetni. Az egyik fiatal felszolgáló azonnal megjelenik asztalunknál, kiüríti a hamutálat, hangerlijével eltün­tet egy láthatatlan porszemet a térítőről, egész lényéből sugárzik az udvariasság. — A legügyesebb pincérem — jegyzi meg Somogyi Dezső. Majd kis szünet után hozzáteszi — Volt. Ennyi változott csak. Az üzlet megy tovább. Kéri Tamás 9 MEGSZÜLETTEK AZ ÁB-BÉBIK Mindkét újszülött fiú Az új esztendő első órájában or­szágszerte 13 — vidéken kilenc, a fővárosban négy — gyermek szü­letett. Közülük 9 fiú és 4 lány. A tizenhárom első órás újszülött közül hajnali 2 óra után közjegy­ző jelenlétében az Állami Bizto­sító központjában kisorsolták an­nak a két szerencsés apróságnak a nevét, aki megkapja a 20 000 fo­rintos életbiztosítási kötvényt. A főváros 1976. évi ÁB-bébije Nyitrai László, a János Kórház­ban, 0 óra 10 perckor született. A szerencsés vidéki újszülött, Koz­­mis Tibor, 0 óra 50 perckor jött a világra a szentesi kórházban. A főváros első újszülöttje, Nyitrai Lacika édesanyjával a János Kórházban. Teli hál a SZOT üdülőiben — Különleges szolga Ha­tások gyermekes családoknak — Túrák külföldön Nem mindenki kezdi munká­val az új esztendőt. Sokan éppen ebben az időszakban — 1976 első hónapjaiban — pihenik ki a ta­valyi fáradságot. A téli üdülés az utóbbi években mind népszerűbb lett — kaptuk a tájékoztatást a SZOT Üdülési és Szanatórium Főigazgatóságán —, mind többen szeretnék megismerni a termé­szet téli szépségeit, és igazán nyu­godt körülmények között pihen­ni. Korábban például a Duna-ka­­nyarban levő SZOT-üdülök szo­báinak csak 60—65 százaléka volt foglalt a hideg hónapokban, most szinte mindenütt telt ház van, a helyek 96 százaléka foglalt. A SZOT egész éven át nyitva tartó üdülőiben — a Balaton mel­lett, a Duna-kanyarban, a Mátrá­ban, a Bükkben, a Bakonyban, Hévízen, Hajdúszoboszlón és a fővárosban — az új esztendő el­ső napjától március végéig több mint 39 ezer dolgozó élvezheti jó munkája jutalmát. Ezenkívül több mint 7700-an kaptak csalá­dos beutalót. A speciálisan fel­szerelt és különleges szolgáltatá­sokat nyújtó kisgyermekes üdü­lőkben 777 apróság és szülő pi­henhet az év első három hónap­jában. Megoldják a nagycsaládo­sok üdülését is: ott, ahol erre igény és lehetőség van, két szo­bát egybenyitnak a többgyerme­keseknek. Az „iskolaüdülőkben” hatezer, egészségi szempontból rászorult gyermek tölthet 21—23 napot úgy, hogy pihenés, gyógyulás köz­ben tanul is. A szanatóriumokban négyezer felnőtt tölt majd gyó­gyulása érdekében rövidebb-hosz­­szabb időt, az év első felében. Az üdülőknek nemcsak a ter­mészet kínálja a kikapcsolódást, szórakozást: mindenütt gazdag program, sportolási lehetőség vár­ja a beutaltakat. Hazánk legszebb tájain kívül határainkon túlra is eljuthatnak a SZOT szervezésében a téli tá­jat kedvelő dolgozók. Az új esz­tendő első negyedében három csoport — 40—40 részvevővel — utazik az NDK-ba. Csehszlovákiá­ban, Tátralomnicon 80-an pi­henhetnek, és három nagy létszá­mú csoport vesz részt egyhetes prágai utazáson. Zakopanéban négy turnusban több mint 200 ember pihenhet, és tíz csoport indul 11 napos moszkvai utazás­ra. A sízés szerelmeseinek a Kau­kázusba szervezett utat — ked­vezményes áron — a SZOT. A sivatagba zuhant egy libanoni repülőgép Csütörtökön eddig tisztázatlan okokból a Kuvaiti—szaúd-arábiai határ közelében a sivatagba zu­hant egy Boeing—707 típusú li­banoni személyszállító repülőgép. A szerencsétlenül járt gépen 67 utas és 15 főnyi személyzet tar­tózkodott. Feltételezések szerint a katasztrófát senki sem élte túl. A MEA libanoni légitársaság menetrendszerű járata csütörtö­kön közép-európai idő szerint 1.10 órakor indult el Bej­rútból a Per­zsa-öböl partján fekvő Dubaiba. Másfél órával a start után lezu­hant. Percekkel a szerencsétlen­ség bekövetkezése előtt a repülő­géppel megszakadt a rádió-össze­köttetés. A MEA egyik szóvivője szerint az utasok többsége arab volt. A légiforgalmi társaság a sze­rencsétlenség okának kivizsgálá­sára különrepülőgépen szakértő­ket és technikusokat küldött a helyszínre. Ezenkívül szaúd-ará­­biai és kuvaiti mentőosztagok siettek a szerencsétlenség színhe­lyére, Alkaiszumah szaúd-arábiai falutól 30 kilométerre északnyu­gatra. Halálos füstpsérgezés Püspökladányban Tüzet okozott a hősugárzó Nyírcsászáron Tragikus kimenetelű lakástűz keletkezett csütörtökön Püspökla­dányban, Czintár Elemér, Thö­köly út 15. sz. alatti lakásában. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a tüzet a felügyelet nél­küli olajkályha okozta. A kályhá­hoz túl közel, mintegy 15—20 centiméterre elhelyezett heverő a kályha melegétől meggyulladt. A nagy füstben a magára hagyott két kisgyermek, a két és fél éves Czintár Zoltán, és ikertestvére Rudolf életét vesztette. Tűz keletkezett csütörtök éjjel Nyírcsászáron, az Új Élet Tsz raktárépületében. A tűz nagy ér­tékű műszaki felszerelést pusztí­tott el.A vizsgálat eddigi megál­lapítása szerint a tüzet Nagy Ist­ván raktáros figyelmetlensége okozta, aki a hősugárzót éghető anyagokhoz közel, felügyelet nél­kül működtette. A nagy erőkkel kivonult nyíregyházi és mátészal­kai állami, valamint a nyírbátori és a nyírcsászári önkéntes tűzol­tók több órás megfeszített mun­kával a veszélyes tüzet eloltották. Az anyagi kár meghaladja a 200 ezer forintot.

Next