Népszabadság, 1976. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
1976. szeptember 1., szerda NÉPSZABADSÁG Benke Valéria látogatása Tolna megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője kedden Tolna megyébe látogatott. Délelőtt Szekszárdon, a megyei pártbizottság székházában K. Papp Józseffel, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Szabópál Antallal, a megyei tanács elnökével, s a megyei pártbizottság titkáraival találkozott. A vendéget K. Papp József tájékoztatta Tolna megye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről, pártpolitikai feladatairól. Benke Valéria ezután a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságát kereste fel, ahol a vendéglátókkal a marxizmus-leninizmus oktatásának időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserét. Ezt követően a Nagyvilág moziban megtekintette a Tolna megye fejlődését szemléltető színes dokumentumfilmet. Délután a megyei és városi vezetők társaságában felkereste Szekszárd új létesítményét, a modern úttörőházat, majd ellátogatott a tolnai Aranykalász Tsz-be; itt a járás és a szövetkezet vezetői fogadták. Benke Valéria elbeszélgetett a földeken dolgozó kertészeti szocialista brigádtagokkal, majd a megyei KISZ-bizottság és úttörőelnökség fadd-dombori vezetőképző táborában találkozott az ott tanfolyamon részt vevő ifjúsági klubvezetőkkel. KGST -tanácskozások hazánkban Tegnap kezdődött meg Békéscsabán a KGST-országok szerszám- és szerszámgépipari nemzetközi együttműködés szakértőinek tanácskozása. A négynapos rendezvény keretében zajlik le a Gépipari Tudományos Egyesület II. gépészeti gyártástechnológiai szemináriuma is, amelyen 148 vállalat mintegy 300 képviselője vesz részt. Kedd délután a fejlesztés időszerű feladatairól tárgyaltak a részvevők, majd az automatizálás jövőjéről tanácskoztak. Ma a szerszámgyártás fejlesztése lesz a téma, amelyhez üzemlátogatás is kapcsolódik. Csütörtökön a KGST- értekezlet részvevőivel közös tanácskozást tartanak, pénteken pedig a szeminárium értékelésével zárul a program. A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának az évelő pillangós virágú szálas takarmányokkal foglalkozó szakbizottsága Kompolton tartja ülését, Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK Románia és a Szovjetunió delegátusának részvételével. Szakértők megvizsgálták a lucerna és a vöröshere nemesítése és vetőmagtermesztése terén eddig elért tapasztalatokat, összehangolják e két fontos takarmánynövény termesztésének feladatait, s egyeztetik a legújabb genetikai, nemesítési és vetőmagtermesztési eljárásokat, módszereket. A KGST- tanácskozás csütörtökön a megállapodást rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zárul. Előkészületek a leszerelési világértekezletre A fegyverkezési hajsza beszüntetése, a leszerelés és az enyhülés érdekében szeptember 23. és 26. között Helsinkiben tartandó világértekezletet előkészítő bizottságok befejezték tanácskozásaikat a finn fővárosban. A helsinki világértekezleten megvitatásra kerülő problémákról parlamenti képviselők, nemzeti szakszervezeti központok, ifjúsági és nőszervezetek küldöttei, a kulturális élet kiemelkedő személyiségei, egyházi vezetők, tudósok és újságírók folytattak előkészítő tanácskozást. Az előkészítő munkában a Szovjetunióból, más szocialista országokból, európai, ázsiai afrikai, latin-amerikai államokból és az Egyesült Államokból érkezett küldöttek vettek részt. Az előkészítő tanácskozások részvevői megállapodtak azoknak a problémáknak a köréről, amelyeket az értekezlet idején tartandó kerekasztal-tanácskozáson vitatnak meg. (TASZSZ) Véget ért a 26. Pugwash-konferencia Az NDK-beli Mühlhausenban kedden ünnepélyes záróüléssel befejezte munkáját 30 ország — köztük Magyarország — több mint 100 tudósának részvételével a 26. Pugwash-értekezlet. A konferencia — amelynek első összejövetelét 20 évvel ezelőtt Bertrand Russell kezdeményezésére tartották meg a kanadai Pugwash-ban — most a leszerelés, a biztonság és a fejlődés jelszavával tanácskozott. Az értekezleten a magyar tudományos társadalmat Láng István, a Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és Ránki György akadémikus képviselte. A záróülésen a négy munkabizottság jelentése alapján a részvevők síkraszálltak a tömegpusztító fegyverek korlátozása és betiltása, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése, a helsinki záró okmány végrehajtásáért. (MTI) Szövget folyóirat a „Sonnenfeldt-doktrínáról" Az Egyesült Államok európai országokban állomásozó nagyköveteinek londoni tanácskozása után a nyugati sajtóban „szenzációs” híresztelések terjedtek el az úgynevezett, „Sonnenfeldt-doktrínáról’’ — írja az USA . Gazdaság, politika, ideológia című szovjet folyóirat legújabb számában. A híressé vált doktrína, amely Helmut Sonnenfeldtről, az amerikai külügyminisztérium tanácsosáról kapta a nevét, aki a megbeszélésen részt vett és előadást is tartott. A szóban forgó doktrína a nyugati lapok szerint nem más, mint Washington új külpolitikai koncepciója. E szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió állítólag egymás között hallgatólagosan befolyási övezetekre osztotta fel Európát, és megegyezett a társadalmi status quo tiszteletben tartásában is. Bár az amerikai külügyminisztérium, majd később Ronald Nelsen, a Fehér Ház szóvivője is határozottan cáfolta a Sonnenfeldt-doktrína létét, a híresztelések makacsul tartják magukat a nyugati sajtó hasábjain — mutat rá a szovjet folyóirat, majd hangsúlyozza: Ismeretes, hogy a Szovjetunió mindenkor szembeszállt és változatlanul szembeszáll a világ befolyási övezetekre való osztásával, a tömbök rendszerével. Határozottan fellép a társadalmi status quo befagyasztása ellen is. Szembeszáll azokkal a próbálkozásokkal, amelyek meg akarják fosztani a világ népeit attól a joguktól, hogy önállóan, szabadon rendelkezzenek sorsukkal. A Szovjetunió vezetői nemegyszer kijelentették, hogy a békés egymás mellett élés, az enyhülés egyre szélesebb körben történő elterjedése nem jelenti egyben az ideológiai harc csökkenését is. Megerősítették azt az álláspontot az Egyesült Államok kormányával folytatott tárgyalások során is. Törvényszerűen felmerül tehát a kérdés — mutat rá végezetül a folyóirat —, vajon az európai béke és együttműködés ellenzői a Sonnenfeldt-doktrína körüli sajtókampánnyal nem az Egyesült Államok más országok belügyeibe történő beavatkozásáról akarják-e elterelni a figyelmet. Az olyan esetekről, mint amilyen az állítólagos doktrína értelmében amerikai befolyási övezetbe tartozó Olaszország belügyeibe történt nyílt beavatkozás. (MTI) Brigádvezetők A műhelyekben, ahol végre kell hajtani a feladatokat, a gazdasági vezetők legmegbízhatóbb segítőtársai a brigádvezetők. A legtöbb helyen velük ismertetik először az elvégzendő munkát, a brigádvezető osztja aztán szét emberei között, hogy ki mit csináljon. A brigádvezetők tapasztalatai, helyismerete nélkülözhetetlen a termelés jó megszervezéséhez. Olyan tartalék ez, amelyet még nem mindenütt hasznosítanak eléggé. Szervezőkészség, emberi ksmrrrt A legutóbbi egy-két évben jó néhány üzemben jártam, igen sok kiváló szocialista és munkabrigád vezetőjével beszélgettem, s megfigyelhettem, hogyan irányítják, vezetik társaikat. Szervezőkészségüket, helyzetfelismerő készségüket és emberismeretüket a ranglétra magasabb fokán álló vezetők közül is sokan megirigyelhetnék. Emlékszem Prekler Ferencre az Óbudai Hajógyárból, aki a vasasszakszervezet szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozásán nagyobb beszéd helyett néhány egyszerű mondatban szólt arról, hogy mit kellene tenni a sólyatéren dolgozókért, munkájuk könnyebbé tételéért. A vállalatáért, brigádjáért kiálló vezető őszinte szavait szokatlanul nagy csendben hallgatták végig a küldöttek. S amikor később a hajó- gyárban találkoztunk, Prekler Ferenc ott is ugyanilyen okosan érvelt a brigádjáért, a hajó fedélzetén pedig mindig támadt egy-egy ötlete, hogy hogyan lehetne a munkát egyszerűsíteni, jobban megszervezni. Emlékszem Gácsi Ferencre a Pestvidéki Gépgyárból, aki a sorból kilógó fiatalemberekből az üzem egyik legjobb brigádját formálta, Györki Józsefre, a Dunai Vasmű „Acél” szocialista brigádjának vezetőjére, aki a martinászok nevében a munka jobb megszervezéséért emelt szót, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett csepeli Proletárakarat szocialista brigád vezetőjére, Györkös Sándorra, aki szinte észrevétlenül a háttérből irányította brigádját, s csak hosszabb ismeretség után derült ki, hogy milyen megfontolt, határozott vezető; és emlékszem Toncsev Mihályra, a Medicor Művek Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett November 7. szocialista brigádjának vezetőjére, akinek jókedve, kiegyensúlyozottsága átragadt a brigádtagokra, s így sokkal könynyebb volt, öröm volt a munka. Jókedv és munka Ha azt keresem, hogy mi bennük a közös tulajdonság, első helyen talán azt kellene kiemelni, hogy mindegyikük jó mesterember. Ismeri a szakmáját, nehéz neki olyan fogást mutatni, amit ő ne tudna, s éppen ezért félrevezetni, megtéveszteni is nehéz. A szakmai tudás biztonságot, tartást ad nekik, s tekintélyük van a brigádtagok előtt. Egyéniségek, akik hatni tudnak társaikra. Jól ismerik munkatársaik képességeit, és gyengéit, s ez az, amit csak ők tudnak belekalkulálni a tervekbe. Közös tulajdonságuk az is, hogy feltűnően jól tájékozottak. Megragadnak minden alkalmat, hogy értesüléseket szerezzenek, s a brigádtagokból valóságos külön kis információs hálózatot építenek ki. Így aztán a vállalat, az üzem, a műhely helyzetével, problémáival igencsak tisztában vannak. Fogékonyak az új iránt, általában ők kezdeményeznek. Nem nyugszanak, amíg egy-egy nehéz vagy felesleges munkafolyamatot nem sikerül kiküszöbölniük. Brigádjaikban meglehetősen magas az újítások száma. Ők azok, akik a műhelybe érkező fiatalokat felkarolják, s ha egyszer brigádjuk befogadta az új embert, nyert ügye van; attól kezdve kiállnak érte, nemcsak a szakmára tanítják, hanem a világnézetét is formálják, alakítják. S nem csekély szerepük van a brigádvezetőknek a munkafegyelem megszilárdításában sem. Az igazolatlan hiányzás, a munkaidő elvesztegetése a szocialista címért küzdő, és a címet már elnyert brigádokban elképzelhetetlen, hiszen ezzel kizárnák magukat a versenyből. Végül talán a legfontosabb tulajdonságuk a kiegyensúlyozottság és a derű, az a demokratikus légkör, ami körülveszi őket, az a közvetlen baráti hang, ahogy munkatársaikkal, a brigádtagokkal tanácskoznak. Úgy szervezik, irányítják a termelést, hogy közben nem kiabálnak, nem sértenek meg másokat, jó érzés mellettük dolgozni. A jókedv és a munka ezekben a brigádokban nagyon jól megfér egymással. Csak a mulickből látható A legtöbb vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői tisztában vannak vele, milyen erőt képviselnek a brigádvezetők, s milyen segítséget nyújthatnak a tervek megvalósításához. Ezért fordulnak mindenekelőtt a brigádvezetőkhöz, velük ismertetik és vitatják meg először elképzeléseiket. Nem egy vállalatnál a vezérigazgatói tanácskozásra is meghívják néhány szocialista brigád vezetőjét, s kikérik véleményüket a döntések előtt. A brigádvezetők igen jól, aprólékosan ismerik a műhelyt, a mikroklímát, s így sok olyan részletre hívhatják fel a vállalatvezetés figyelmét, amely felülről nem látható. Ezek a csak műhelyből észrevehető, első pillanatban jelentéktelennek tartott megfigyelések igen gyakran jól hasznosíthatók a termelésszervezésben. A tartalékok feltárásában, a szervezettség javításában, a munkaverseny kibontakoztatásában a brigádvezetők a vállalatvezetés legjobb segítői. Ők azok, akik a gazdasági vezetők által kitűzött célokat értelmezik és elfogadtatják a dolgozókkal, s ők azok, akik — ha a helyzet úgy kívánja , rövid idő alatt mozgósítani tudják a brigádtagokat. Az ország 136 151 brigádja, amelyből 101 465 elnyerte a szocialista címet, igen nagy erőt képvisel, s ereje megsokszorozódik azáltal, hogy példája magával ragadja a brigádon kívülieket is. Ee csak kérjenek tőlük ! A brigádvezetők gyakran szóvá teszik, hogy tőlük többnyire csak kérni szoktak. Véradás? Társadalmi munka? Túlórázás? Munkaverseny? — Majd a szocialista brigádok! „Magunkénak érezzük a gyárat, vállaljuk a többletmunkát, de elvárjuk, hogy nekünk is segítsenek” — mondta erről a vasas szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán az egyik felszólaló. A segítség, a viszonzás azonban néha elmarad, máskor hosszú várakozás után kapják csak meg. Pedig nem különös és nem is teljesíthetetlen kérés, hogy a szereléshez szükséges anyagokat nagyobb rendben rakják le a hajó mellé, hogy ne az utolsó percben mondják meg a martinászoknak, hogy az öntésre kész adagot mégsem tudják fogadni, s az sem különleges kívánság, hogy jobb minőségű öntvényt, gondosan élezett szerszámokat kapjanak, erősebb fényű lámpát szereljenek föl a műhelyben, s hogy az elszívóberendezés működjön. S előfordul az is — bár nem tipikus jelenség —, hogy amikor a termelés jobb megszervezésére tesznek javaslatot a brigádvezetők, az csak igen nehezen válik valóra, s hónapokon át minden vállalati fórumon el kell ismételniük, amíg szavukat meghallják. A szocialista és a munkabrigádok vezetői, akikre a nehéz helyzetekben mindig lehet számítani, az erkölcsi és az anyagi elismerésen felül megérdemlik, hogy a vállalatoknál jobban odafigyeljenek rájuk. A szocialista brigádmozgalom továbbfejlődésének fontos feltétele, hogy a gazdasági vezetők segítsék a szocialista brigádok tevékenységét, vezetőiket rendszeresen informálják és lehetőleg minél nagyobb hatáskört adjanak nekik. Vonják be őket a bérek, jutalmak, kitüntetések megállapításába, odaítélésébe, vegyék figyelembe javaslataikat a tervek kidolgozásakor és hasznosítsák tapasztalataikat a végrehajtás során. Adjanak meg minden segítséget a brigádvezetőknek, hogy minél eredményesebben végezhessék munkájukat. Tamás Mihály Rendkívüli állapotot hirdetnek Írországban? Az ír parlament kedden rendkívüli ülésen tárgyalt a kormánynak arról a tervéről, hogy felfüggeszti az alkotmányt, rendkívüli állapotot hirdet, erősen megszigorítja a terroristának bélyegzett szervezetek tagjaira kiróható büntetéseket, és kivételes felhatalmazást ad a rendőrségnek a gyanúsítottak felkutatására és vád alá helyezésére. Ha a törvénytervezetet a parlament elfogadja, ezzel a brit kormány egyik régi hővágya teljesül. London ugyanis azzal vádolja Dublint, hogy nem lép fel elég erőteljesen a köztársaságba átszökő és ott megbúvó észak-írországi szélsőségesek ellen. A drákói intézkedések az IRA úgynevezett ideiglenes szárnya ellen irányulnak, de felhasználhatják azokat akár a baloldal ellen is. (MTI) 3 Az oktatás korszerűsítése Csehszlovákiában PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az oktatás korszerűsítésének és minőségi javításának jegyében indul szeptember elsején az új tanév Csehszlovákiában. Még csupán néhány hónap telt el a CSKP XV. kongresszusa óta, de máris jelei mutatkoznak az ott elfogadott, a fiatalok jobb felkészítését célzó határozatok végrehajtásának. A CSKP Elnöksége és a kormány ez év júniusi állásfoglalása szerint az alapiskolák első osztályaiban a gyerekek gondolkodását jobban fejlesztő, az anyanyelvi és a matematikai ismeretek hathatósabb elsajátítását célzó új tanterv szerint kezdődik az oktatás. Ez — egyebek mellett — lehetővé teszi, hogy az általános iskolai oktatás időtartamát fokozatosan a jelenlegi kilenc évről nyolc évre csökkentsék. 1980-ban már a tanulók 14—15 százaléka a nyolcadik osztályból folytathatja tanulmányait a középfokú intézményekben, mindez pedig távlatilag megteremti annak feltételét, hogy Csehszlovákiában bevezessék a tízéves általános és kötelező oktatást. A CSKP Elnöksége, a kormány már tavasszal felhívta a nemzeti bizottságokat, hogy az oktatás minőségi követelményei szerint fejlesszék az iskolahálózatot, javítsák a tanulók ellátását. A kibontakozott munka eredményeként a tanév kezdetén 772 új iskolai tantermet vehetnek birtokukba a gyerekek, az év végéig pedig több mint 150 új óvoda nyílik. Az elkészült objektumok többségét Szlovákiában és Morvaországban adják át. Az ötéves terv szerint 200—250 ezerrel kell növelni az iskolai étkezdékben étkezők számát, ennek megfelelően szeptember elsejétől újabb több tízezer gyereknek adnak majd ebédet az iskolák.