Népszabadság, 1976. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

1976. szeptember 1., szerda NÉPSZABADSÁG Ben­ke Valéria látogatása Tolna megyében Benke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle főszerkesztője kedden Tolna megyébe látogatott. Délelőtt Szekszárdon, a megyei pártbizottság székházában K. Papp Józseffel, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Szabópál Antallal, a megyei tanács elnöké­vel, s a­ megyei pártbizottság tit­káraival találkozott. A vendéget K. Papp József tájékoztatta Tol­na megye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről, pártpolitikai feladatairól. Benke Valéria ez­után a megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságát kereste fel, ahol a vendéglátókkal a marxiz­mus-leninizmus oktatásának idő­szerű kérdéseiről folytatott esz­mecserét. Ezt követően a Nagy­világ moziban megtekintette a Tolna megye fejlődését szemlél­tető színes dokumentumfilmet. Délután a megyei és városi veze­tők társaságában felkereste Szek­­szárd új létesítményét, a modern úttörőházat, majd ellátogatott a tolnai Aranykalász Tsz-be; itt a járás és a szövetkezet vezetői fo­gadták. Benke Valéria elbeszél­getett a földeken dolgozó kerté­szeti szocialista brigádtagokkal, majd a megyei KISZ-bizottság és úttörőelnökség fadd-dombori ve­zetőképző táborában találkozott az ott tanfolyamon részt vevő if­júsági klubvezetőkkel. KGST -tanácskozások hazánkban Tegnap kezdődött meg Békés­csabán a KGST-országok szer­szám- és szerszámgépipari nem­zetközi együttműködés szakértői­nek tanácskozása. A négynapos rendezvény keretében zajlik le a Gépipari Tudományos Egyesület II. gépészeti gyártástechnológiai szemináriuma is, amelyen 148 vál­lalat mintegy 300 képviselője vesz részt. Kedd délután a fejlesztés idő­szerű feladatairól tárgyaltak a részvevők, majd az automatizálás jövőjéről tanácskoztak. Ma a szer­számgyártás fejlesztése lesz a té­ma, amelyhez üzemlátogatás is kapcsolódik. Csütörtökön a KGST- értekezlet részvevőivel közös ta­nácskozást tartanak, pénteken pe­dig a szeminárium értékelésével zárul a program. A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának az évelő pillangós virágú szálas takarmányokkal fog­lalkozó szakbizottsága Kompolton tartja ülését, Bulgária, Csehszlo­vákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK Románia és a Szovjetunió delegá­tusának részvételével. Szakértők megvizsgálták a lucerna és a vöröshere nemesítése és vetőmag­­termesztése terén eddig elért ta­pasztalatokat, összehangolják e két fontos takarmánynövény ter­mesztésének feladatait, s egyez­tetik a legújabb genetikai, neme­­sítési és vetőmagtermesztési eljá­rásokat, módszereket. A KGST- tanácskozás csütörtökön a megál­lapodást rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zárul. Előkészületek a leszerelési világértekezletre A fegyverkezési hajsza beszün­tetése, a leszerelés és az enyhülés érdekében szeptember 23. és 26. között Helsinkiben tartandó vi­lágértekezletet előkészítő bizott­ságok befejezték tanácskozásai­kat a finn fővárosban. A helsinki világértekezleten megvitatásra kerülő problémákról parlamenti képviselők, nemzeti szakszervezeti központok, ifjúsági és nőszervezetek küldöttei, a kul­turális élet kiemelkedő személyi­ségei, egyházi vezetők, tudósok és újságírók folytattak előkészítő ta­nácskozást. Az előkészítő munká­ban a Szovjetunióból, más szocia­lista országokból, európai, ázsiai afrikai, latin-amerikai államok­ból és az Egyesült Államokból érkezett küldöttek vettek részt. Az előkészítő tanácskozások részvevői megállapodtak azoknak a problémáknak a köréről, ame­lyeket az értekezlet idején tar­tandó kerekasztal-tanácskozáson vitatnak meg. (TASZSZ) Véget ért a 26. Pugwash-konferencia Az NDK-beli Mühlhausenban kedden ünnepélyes záróüléssel befejezte munkáját 30 ország — köztük Magyarország — több mint 100 tudósának részvételével a 26. Pugwash-értekezlet. A kon­ferencia — amelynek első össze­jövetelét 20 évvel ezelőtt Bertrand Russell kezdeményezésére tartot­ták meg a kanadai Pugwash-ban — most a leszerelés, a biztonság és a fejlődés jelszavával tanács­kozott. Az értekezleten a magyar tudományos társadalmat Láng István, a Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és Ránki György akadémikus képviselte. A záróülésen a négy munkabi­zottság jelentése alapján a rész­vevők síkraszálltak a tömegpusz­tító fegyverek korlátozása és be­tiltása, a nukleáris fegyverkísérle­tek beszüntetése, a helsinki záró okmány végrehajtásáért. (MTI) Szövget folyóirat a „Sonnenfeldt-doktrínáról" Az Egyesült Államok európai országokban állomásozó nagykö­veteinek londoni tanácskozása után a nyugati sajtóban „szenzá­ciós” híresztelések terjedtek el az úgynevezett, „Sonnenfeldt-doktrí­náról’’ — írja az USA . Gazda­ság, politika, ideológia című szov­jet folyóirat legújabb számában. A híressé vált doktrína, amely Helmut Sonnenfeldtről, az ameri­kai külügyminisztérium tanácso­sáról kapta a nevét, aki a meg­beszélésen részt vett és előadást is tartott. A szóban forgó doktrína a nyugati lapok szerint nem más, mint Washington új külpolitikai koncepciója. E szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió állítólag egymás között hallgatólagosan be­folyási övezetekre osztotta fel Európát, és megegyezett a társa­dalmi status quo tiszteletben tar­tásában is. Bár az amerikai kül­ügyminisztérium, majd később Ronald Nelsen, a Fehér Ház szó­vivője is határozottan cáfolta a Sonnenfeldt-doktrína létét, a hí­resztelések makacsul tartják ma­gukat a nyugati sajtó hasábjain — mutat rá a szovjet folyóirat, majd hangsúlyozza: Ismeretes, hogy a Szovjetunió mindenkor szembeszállt és válto­zatlanul szembeszáll a világ befo­lyási övezetekre való osztásával, a tömbök rendszerével. Határozot­tan fellép a társadalmi status quo befagyasztása ellen is. Szembe­száll azokkal a próbálkozásokkal, amelyek meg akarják fosztani a világ népeit attól a joguktól, hogy önállóan, szabadon rendelkezze­nek sorsukkal. A Szovjetunió ve­zetői nemegyszer kijelentették, hogy a békés egymás mellett élés, az enyhülés egyre szélesebb kör­ben történő elterjedése nem je­lenti egyben az ideológiai harc csökkenését is. Megerősítették azt az álláspontot az Egyesült Álla­mok kormányával folytatott tár­gyalások során is. Törvényszerűen felmerül tehát a kérdés — mutat rá végezetül a folyóirat —, vajon az európai béke és együttműködés ellenzői a Son­nenfeldt-doktrína körüli sajtó­­kampánnyal nem az Egyesült Ál­lamok más országok belügyeibe történő beavatkozásáról akarják-e elterelni a figyelmet. Az olyan esetekről, mint amilyen az állító­lagos doktrína értelmében ameri­kai befolyási övezetbe tartozó Olaszország belügyeibe történt nyílt beavatkozás. (MTI) Brigádvezetők A műhelyekben, ahol végre kell hajtani a feladatokat, a gazdasági vezetők legmegbízhatóbb segítő­társai a brigádvezetők. A legtöbb helyen velük ismertetik először az elvégzendő munkát, a brigádveze­tő osztja aztán szét emberei kö­zött, hogy ki mit csináljon. A bri­gádvezetők tapasztalatai, helyis­merete nélkülözhetetlen a terme­lés jó megszervezéséhez. Olyan tartalék ez, amelyet még nem mindenütt hasznosítanak eléggé. Szervezőkészség, emberi ksmrrrt A legutóbbi egy-két évben jó né­hány üzemben jártam, igen sok kiváló szocialista és munkabrigád vezetőjével beszélgettem, s megfi­gyelhettem, hogyan irányítják, ve­zetik társaikat. Szervezőkészségü­ket, helyzetfelismerő készségüket és emberismeretüket a ranglétra magasabb fokán álló vezetők kö­zül is sokan megirigyelhetnék. Emlékszem Prekler Ferencre az Óbudai Hajógyárból, aki a vasas­szakszervezet szocialista brigád­­vezetőinek országos tanácskozá­sán nagyobb beszéd helyett né­hány egyszerű mondatban szólt arról, hogy mit kellene tenni a sólyatéren dolgozókért, munkájuk könnyebbé tételéért. A vállala­táért, brigádjáért kiálló vezető őszinte szavait szokatlanul nagy csendben hallgatták végig a kül­döttek. S amikor később a hajó-­ gyárban találkoztunk, Prekler Fe­renc ott is ugyanilyen okosan ér­velt a brigádjáért, a hajó fedélze­tén pedig mindig támadt egy-egy ötlete, hogy hogyan lehetne a munkát egyszerűsíteni, jobban megszervezni.­ Emlékszem Gácsi Ferencre a Pestvidéki Gépgyár­ból, aki a sorból kilógó fiatalem­berekből az üzem egyik legjobb brigádját formálta, Györki József­re, a Dunai Vasmű „Acél” szocia­lista brigádjának vezetőjére, aki a martinászok nevében a mun­ka jobb megszervezéséért emelt szót, a Munka Vörös Zászló Ér­demrenddel kitüntetett csepeli Proletárakarat szocialista brigád vezetőjére, Györkös Sándorra, aki szinte észrevétlenül a háttérből irányította brigádját, s csak hosszabb ismeretség után derült ki, hogy milyen megfontolt, hatá­rozott vezető; és emlékszem Ton­­csev Mihályra, a Medicor Művek Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett No­vember 7. szocialista brigádjának vezetőjére, akinek jókedve, ki­egyensúlyozottsága átragadt a brigád­tagokra, s így sokkal köny­­nyebb volt, öröm volt a munka. Jókedv és munka Ha azt keresem, hogy mi ben­nük a közös tulajdonság, első he­lyen talán azt kellene kiemelni, hogy mindegyikük jó mesterem­ber. Ismeri a szakmáját, nehéz neki olyan fogást mutatni, amit ő ne tudna, s éppen ezért félre­vezetni, megtéveszteni is nehéz. A szakmai tudás biztonságot, tartást ad nekik, s tekintélyük van a bri­gádtagok előtt. Egyéniségek, akik hatni tudnak társaikra. Jól isme­rik munkatársaik képességeit, és gyengéit, s ez az, amit csak ők tudnak belekalkulálni a tervekbe. Közös tulajdonságuk az is, hogy feltűnően jól tájékozottak. Meg­ragadnak minden alkalmat, hogy értesüléseket szerezzenek, s a brigádtagokból valóságos külön kis információs hálózatot építenek ki. Így aztán a vállalat, az üzem, a műhely helyzetével, problémái­val igencsak tisztában vannak. Fogékonyak az új iránt, általá­ban ők kezdeményeznek. Nem nyugszanak, amíg egy-egy nehéz vagy felesleges munkafolyamatot nem sikerül kiküszöbölniük. Bri­gádjaikban meglehetősen magas az újítások száma. Ők azok, akik a műhelybe érkező fiatalokat fel­karolják, s ha egyszer brigádjuk befogadta az új embert, nyert ügye van; attól kezdve kiállnak érte, nemcsak a szakmára tanít­ják, hanem a világnézetét is for­málják, alakítják. S nem csekély szerepük van a brigádvezetőknek a munkafegyelem megszilárdítá­sában sem. Az igazolatlan hiány­zás, a munkaidő elvesztegetése a szocialista címért küzdő, és a cí­met már elnyert brigádokban el­képzelhetetlen, hiszen ezzel kizár­nák magukat a versenyből. Végül talán a legfontosabb tu­lajdonságuk a kiegyensúlyozottság és a derű, az a demokratikus lég­kör, ami körülveszi őket, az a közvetlen baráti hang, ahogy munkatársaikkal, a brigádtagok­kal tanácskoznak. Úgy szervezik, irányítják a termelést, hogy köz­ben nem kiabálnak, nem sértenek meg másokat, jó érzés mellettük dolgozni. A jókedv és a munka ezekben a brigádokban nagyon jól megfér egymással. Csak a m­u­lick­ből látható A legtöbb vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői tisztában vannak vele, milyen erőt képviselnek a brigádvezetők, s milyen segítséget nyújthatnak a tervek megvalósításához. Ezért fordulnak mindenekelőtt a bri­gádvezetőkhöz, velük ismertetik és vitatják meg először elképze­léseiket. Nem egy vállalatnál a vezérigazgatói tanácskozásra is meghívják néhány szocialista bri­gád vezetőjét, s kikérik vélemé­nyüket a döntések előtt. A brigádvezetők igen jól, ap­rólékosan ismerik a műhelyt, a mikroklímát, s így sok olyan részletre hívhatják fel a vállalat­­vezetés figyelmét, amely felülről nem látható. Ezek a csak műhely­ből észrevehető, első pillanatban jelentéktelennek tartott megfigye­lések igen gyakran jól hasznosít­hatók a termelésszervezésben. A tartalékok feltárásában, a szerve­zettség javításában, a munka­ver­seny kibontakoztatásában a bri­gádvezetők a vállalatvezetés leg­jobb segítői. Ők azok, akik a gaz­dasági vezetők által kitűzött cé­lokat értelmezik és elfogadtatják a dolgozókkal, s ők azok, akik — ha a helyzet úgy kívánja , rö­vid idő alatt mozgósítani tudják a brigádtagokat. Az ország 136 151 brigádja, amelyből 101 465 elnyer­te a szocialista címet, igen nagy erőt képvisel, s ereje megsokszo­rozódik azáltal, hogy példája ma­gával ragadja a brigádon kívülie­ket is. E­e csak kérjenek tőlük ! A brigádvezetők gyakran szóvá teszik, hogy tőlük többnyire csak kérni szoktak. Véradás? Társa­dalmi munka? Túlórázás? Mun­kaverseny? — Majd a szocialista brigádok! „Magunkénak érezzük a gyárat, vállaljuk a többletmun­kát, de elvárjuk, hogy nekünk is segítsenek” — mondta erről a va­sas szocialista brigádvezetők or­szágos tanácskozásán az egyik felszólaló. A segítség, a viszonzás azonban néha elmarad, máskor hosszú várakozás után kapják csak meg. Pedig nem különös és nem is teljesíthetetlen kérés, hogy a szereléshez szükséges anyagokat nagyobb rendben rak­ják le a hajó mellé, hogy ne az utolsó percben mondják meg a martinászoknak, hogy az öntésre kész adagot mégsem tudják fo­gadni, s az sem különleges kíván­ság, hogy jobb minőségű önt­vényt, gondosan élezett szerszá­mokat kapjanak, erősebb fényű lámpát szereljenek föl a műhely­ben, s hogy az elszívóberendezés működjön. S előfordul az is — bár nem tipikus jelenség —, hogy amikor a termelés jobb megszer­vezésére tesznek javaslatot a bri­gádvezetők, az csak igen nehezen válik valóra, s hónapokon át min­den vállalati fórumon el kell is­mételniük, amíg szavukat meg­hallják. A szocialista és a munkabrigá­dok vezetői, akikre a nehéz hely­zetekben mindig lehet számítani, az erkölcsi és az anyagi elismeré­sen felül megérdemlik, hogy a vállalatoknál jobban odafigyelje­nek rájuk. A szocialista brigád­mozgalom továbbfejlődésének fontos feltétele, hogy a gazdasági vezetők segítsék a szocialista bri­gádok tevékenységét, vezetőiket rendszeresen informálják és lehe­tőleg minél nagyobb hatáskört ad­janak nekik. Vonják be őket a bérek, jutalmak, kitüntetések megállapításába, odaítélésébe, ve­gyék figyelembe javaslataikat a tervek kidolgozásakor és haszno­sítsák tapasztalataikat a végre­hajtás során. Adjanak meg min­den segítséget a brigádvezetők­nek, hogy minél eredményeseb­ben végezhessék munkájukat. Tamás Mihály Rendkívüli állapotot hirdetnek Írországban? Az ír parlament kedden rend­kívüli ülésen tárgyalt a kormány­nak arról a tervéről, hogy felfüg­geszti az alkotmányt, rendkívüli állapotot hirdet, erősen megszigo­rítja a terroristának bélyegzett szervezetek tagjaira kiróható büntetéseket, és kivételes felha­talmazást ad a rendőrségnek a gyanúsítottak felkutatására és vád alá helyezésére. Ha a törvényter­vezetet a parlament elfogadja, ez­zel a brit kormány egyik régi hő­vágya teljesül. London ugyan­is azzal vádolja Dublint, hogy nem lép fel elég erőteljesen a köz­társaságba átszökő és ott megbú­vó észak-írországi szélsőségesek ellen. A drákói intézkedések az IRA úgynevezett ideiglenes szárnya el­len irányulnak, de felhasználhat­ják azokat akár a baloldal ellen is. (MTI) 3 Az oktatás korszerűsítése Csehszlovákiában PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az oktatás korszerűsítésének és minőségi javításának jegyében in­dul szeptember elsején az új tan­év Csehszlovákiában. Még csupán néhány hónap telt el a CSKP XV. kongresszusa óta, de máris jelei mutatkoznak az ott elfogadott, a fiatalok jobb felkészítését célzó határozatok végrehajtásának. A CSKP Elnöksége és a kormány ez év júniusi állásfoglalása szerint az alapiskolák első osztályaiban a gyerekek gondolkodását jobban fejlesztő, az anyanyelvi és a ma­tematikai ismeretek hathatósabb elsajátítását célzó új tanterv sze­rint kezdődik az oktatás. Ez — egyebek mellett — lehetővé te­szi, hogy az általános iskolai ok­tatás időtartamát fokozatosan a jelenlegi kilenc évről nyolc évre csökkentsék. 1980-ban már a ta­nulók 14—15 százaléka a nyolca­dik osztályból folytathatja tanul­mányait a középfokú intézmé­nyekben, mindez pedig távlatilag megteremti annak feltételét, hogy Csehszlovákiában bevezessék a tízéves általános és kötelező ok­tatást. A CSKP Elnöksége, a kormány már tavasszal felhívta a nemzeti bizottságokat, hogy az oktatás mi­nőségi követelményei szerint fej­lesszék az iskolahálózatot, javít­sák a tanulók ellátását. A kibon­takozott munka eredményeként a tanév kezdetén 772 új iskolai tan­termet vehetnek birtokukba a gyerekek, az év végéig pedig több mint 150 új óvoda nyílik. Az el­készült objektumok többségét Szlovákiában és Morvaországban adják át. Az ötéves terv szerint 200—250 ezerrel kell növelni az iskolai étkezdékben étkezők szá­mát, ennek megfelelően szeptem­ber elsejétől újabb több tízezer gyereknek adnak majd ebédet az iskolák.

Next