Népszabadság, 1977. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
8 MUNKATÁRSUNK ÜZBEGISZTÁNI ÚTIJEGYZETEI Találkozások tudósokkal Taskentban 3. A három arany közül az egyik Üzbegisztánban lépten-nyomon hallható az a szellemes fordulat, hogy ennek a szovjet köztársaságnak az arany mindhárom változatából bőséges a készlete. Az első: a „valódi” arany, ez a sárga nemesfém — nos, ma a Szovjetunió második legnagyobb aranytermelő területe Üzbegisztán. De van „fekete arany’’, vagyis kőolaj is. Az ország igazi, legnagyobb kincse még a harmadik fajta, a ,,fehér arany”: a gyapot. Ma a Szovjetunió évi gyapottermése nyolc és fél millió tonna, és ebből Üzbegisztán termel — ez volt a tavalyi rekordtermés — 5,3 millió tonnát. A 2000-ig kidolgozott tervek szerint — amelyek 1990-ig, ötéves tervekre felbontva már rendelkezésre állnak — a szovjet gyapottermés eléri a tíz és fél millió tonnát. Ezerféle termék A „fehér arany” nemcsak textilipari nyersanyag: a vegyipartól a gyógyszeriparig sok felhasználási, feldolgozási módja ismeretes; összesen kereken ezerféle terméket állítanak elő gyapotból. Szabrutdin Ilodzsajevics Juldasev akadémikus, a gyapottermesztés és -nemesítés egyik legkiválóbb szakértője az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Akadémia Közép-ázsiai Osztálya elnökségének élén áll. — A Lenin nevét viselő Mezőgazdasági Akadémia közép-ázsiai osztálya 1970-ben alakult meg — kezdi —, azzal a feladattal, hogy összehangolja a mezőgazdasági kutatásokat Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Türkméniában. Az osztály elnöksége tavaly decemberben alakult: átadták nekünk e terület valamennyi, a földművelési minisztériumok alá tartozó kutatóintézetet, sőt, az üzbég földművelésügyi minisztérium tudományos osztályát is alárendelték az elnökségnek. Hamarosan a tadzsik és a türkmén minisztérium is megteszi ugyanezt. Az elnökség szervezetében most ötvenkét tudományos munkatárs dolgozik. Termelési osztályunk ellenőrzi a kutatóintézetek irányításával dolgozó 17 kísérleti állami gazdaságot. Ezek között nagy, tekintélyes kutatóintézetek vannak, mint például a Schrőder Intézet, az Állattenyésztési Kutatóintézet, a Zöldség- és Burgonyakutató, a Rizskutató Intézet, a Rostos Növényeket Kutató, a Gabonakutató, összesen mintegy 130 kutatóintézet és -állomás, bennük 3000 tudományos munkatárs dolgozik az elnökség irányításával. Amit a természet,,szállít"... — A gyapot kutatásával sok intézet foglalkozik: az Össz-szövetségi Gyapotkutató Intézet, amelynek egy ideig igazgatóhelyettese voltam, a Gyapotmagszelektálási Intézet, a Középázsiai Növényvédelmi Kutatóintézet, az Öntözési Kutatóintézet. — Mióta foglalkozik gyapottal? — kérdem. — Nyolcéves korom óta — hangzik a meglepő felelet — Apámnak egyharmad hektárnyi gyapotföldje volt, és én már gyerekként ott dolgoztam mellette. Ez 1928—1931-ben volt Természetesen öntözéses gazdálkodást folytattunk, de a terméshozam alig volt öt-hat mázsa hektáronként. Ma a terméshozam Üzbegisztánban valamivel 30 mázsa fölött van. Természeti adottságaink jók, mert van elegendő napsütéses óra, a gyapot 140—145 nap alatt kikel, bimbózik, virágzik, beérik a termés. A gyapotnak a fény és is meleg mellett nitrogén, foszfor, kálium, mangán, molibdén és ■fink kell, és mindenekfölött víz. Üzbegisztánban ma három és fél millió hektár öntözött terület van, ebből 1,8 millió hektáron gyapotot termelünk. ...és amit a tudomány — amit a tudománynak adnia kell: még jobb agrotechnika; vetésforgók kidolgozása; a 40—50 méter/másodperc sebességű szelek talajpusztító hatása elleni védekezés megoldása; a terméshozam növelése. A terméshozam növeléséhez két feladatot kell megoldanunk. Az egyik a növények táplálkozási mechanizmusának a földerítése, hogy így a legjobb agrotechnikát alkalmazhassuk. A másik a növényvédelem. A gyapotszedés gépesítését itt most nem is említettem, pedig valamikor ennek hiánya miatt is nagyok voltak a veszteségek, a gyapot betakarítás elhúzódott. Pontosan emlékszem: 1952 decemberében hivatalos kiküldetésbe kellett volna utaznom, de amikor el akartam köszönni az igazgatóhelyettestől, aki a párttitkárunk is volt, ő azt mondta: most nem utazhatom, menjek, vételezzek gumicsizmát és váltós mellényt, mert megyünk segíteni a gyapotbetakarításban. Ez december 22-én történt! Abban az évben küzdöttünk az évi kétmillió tonna gyapot betakarításáért. Alig negyedszázada, Juldasev akadémikus visszatér a jelenbe: — Ma a termesztésben szűk sor- és tőtávolságokat alkalmazunk. Ilyen agrotechnika mellett természetesen a vizet és a tápanyagokat már nem lehet a kikelt növény sorai közé traktorral bevinni, ezért vetés előtt kell bejuttatnunk a talajba, vagyis esőztető öntözéssel, aminek az az eredménye, hogy egy-egy tövön kevesebb a termés, viszont a virágok gyorsabban nyílnak. Így kisebb önköltséggel nagyobb termést érünk el A lehetséges 1/6-a — Ma az átlagos terméshozam 30 mázsa fölött van. A tervek szerint ezt meg kell kétszerezni. Lehetséges ez egyáltalán? — A tudomány azt feleli: igen. Végeztünk egy érdekes kísérletet is ennek bizonyítására. A talajtól teljesen elszigetelt betonkádakba kavicsanyagot töltöttünk. Desztillált vízzel jól kimostuk, hogy a körülményeket pontosan beállíthassuk. Ebbe vetettünk gyapotmagot. A tápanyagokat automatikusan adagoltuk, és az elfolyó vízben levő fölös tápanyagot viszszamértük. A tápanyag adagolásának időpontját és mennyiségét változtatva megállapítottuk, hogy ha a növény a fejlődés egyes szakaszai közötti átmeneteknél — bimbózásból a virágzásba például — kapja a legtöbb tápanyagot, akkor hozza a legnagyobb termést. A legkedvezőbb adagolás esetén elértük a hektáronkénti 190—200 mázsás termést! Ez pedig azt jelenti, hogy a lehetséges legnagyobb termésnek ma alig az egyhatodát érjük el. A gyapot kártevői ellen is lehetséges ilyen átütő erejű támadást végrehajtani? — Igen, sőt ez részben már meg is történt. A gyapot legveszélyesebb kártevője egy gombás betegség, amelyet műnek nevezünk. Ez különben az egész mezőgazdaságnak valóságos átka, mert mintegy négyszáz növényfélét károsít: dinnyét, más gyümölcsöket, paradicsomot stb. A vizt a talajban tenyészik, a megsérült gyökéren át hatol be a növényekbe, a víz- és tápanyagáramlással feljut a szárba, közben méreganyagot vált ki, amely körülveszi a növény ereit, és dugulást idéz elő. Ezáltal korlátozza a szerves anyagok mozgását, és a gyapot vaj is ággal éhezik, ezért ledobja leveleit, a gubó nem érik meg, kicsi marad, a mag is rossz minőségű — akár elérheti az 50 százalékot is. Tetejébe a termésből készült textília is kevésbé szilárd, a mag pedig alkalmatlan a vetésre. A vitt pusztító hatása 1956-ban már annyira érezhető volt, hogy a párt központi bizottsága külön határozatot hozott az ellene való küzdelem gyorsításáról. Valamennyi gyapotkutató központi feladatának tekintette viszálló fajták nemesítését, illetve megfelelő agrotechnika kidolgozását. Az eredmények hamarosan megmutatkoztak. 1959-ben mesterségesen megfertőztek a kutatók egy gyapottáblát vitttel, és az egyes sávokba különféle gyapotfajtákat ültettek, egyebek között egy mexikói vad, vagyis nem nemesített fajtát. Igaz, ennek a rosttartójában csak két gramm gyapot volt — szemben az általában található öt grammal —, a rost hossza pedig a 30—34 milliméterrel szemben csak 20—22, de a magja kemény volt, és villállónak bizonyult! Ezt azután módszeresen keresztezték különböző gyapotfajtákkal, és olyan hibrideket kaptak, amelyek villállóak voltak. De a gazdasági mutatói még nem elégítették ki az igényeket. Újabb keresztezések, újabb termesztés a fertőzött táblán, évenkénti szelektálás — nem volt könnyű munka, de ma már évi 1,3—1,5 millió hektáron iillálló és jó terméshozamú fajtákat ültethetünk! A munka irányítója, Mirahmedov akadémikus állami díjat kapott, mi, többiek is megkaptuk az elismerést. De a legnagyobb elismerés mégis az, hogy 1970-ben ezeket a fajtákat az illetékes szervek ellenőrizték és jóváhagyták. Szibériai folyókkal öntözni . Van-e még ma is lehetőség a gyapot vetésterületének a növelésére Üzbegisztánban? Szikesek, félsivatag, sivatag, az Éhségsztyepp ... — Ennek ellenére van lehetőség. Köztársaságunkban 14,2 millió hektár öntözésre alkalmas terület van. Ebből kilencmillió hektárt tudunk öntözni, ha az Amu- Darja folyóhoz közeli területeket választunk, míg a Szir-Darjából ötmillió hektárt öntözhetünk. Van egy merész, de nem irreális terv is: szibériai folyók vizének idevezetésével öntözni a sivatagot. Ha emellett meg tudjuk oldani a talajmegkötés, az agrotechnika és a terméshozam növelésének feladatát, akkor az üzbegisztáni gyapottal felöltöztethetjük az egész világot! A szibériai folyók vizével való öntözés tervén már dolgoznak, és 1980-ban meg kell kezdeni a részletes tervek elkészítését, a következő ötéves tervben pedig megvalósul. Ezt a népgazdasági eredmények taskenti állandó kiállításán izgalmas és szemléltető, világító ábrán már be is mutatják. Üzbegisztán aranytermelése — a sárga és a fekete aranyé — már most is meglepi a világot. — A „fehér arany” termelésének fejlesztésében még sok eredmény várható — ezzel búcsúzott Juldasev akadémikus. Pető Gábor Pál (Vége.) Ilyen és más, egyre korszerűbb típusú gyapotbetakarító gépek ezrei járják az üzbég földeket. NÉPSZABADSÁG 1977. április 21., csütörtök — — — — — — — — A KGST-országok munkaügygyel foglalkozó állami szervei képviselőinek tanácskozása szerdán kezdődött meg Várnában. Ugyanitt tartja 11. ülésszakát a KGST szabványügyi állandó bizottsága mellett működő meteorológiai szekció. Elutazott Hanoiból a Nagy Imre miniszterhelyettes vezette magyar munkaügyi küldöttség, amely egyhetes látogatást tett Vietnamban. A megbeszélésről készült jegyzőkönyv a munkaügyi és az oktatási kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatcsere bővítését írja elő. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 107. ÉVFORDULÓJA alkalmából szerdán ünnepségsorozat kezdődött Leninvárosban. A Derkovits Gyula Művelődési Központban tartott megnyitó ünnepségen megemlékeztek a nagy forradalmár életéről és munkásságáról, majd megnyitották a Lenin a képzőművészetben című kiállítást. A tanácsi pénzügyi vezetők kétnapos országos értekezlete tegnap kezdődött meg Győrött. Az értekezlet témája a pénzügyi adatok számítógépes feldolgozása. A XVII. miskolci filmfesztivál programját tegnap a Fészek Művészklubban sajtótájékoztatón ismertették. A program keretében összesen 65 alkotást mutatnak be, s az időközben készült tévéfilmekből külön információs vetítéseket is rendeznek. Új üzemet létesít Makón a Taurus Gumiipari Vállalat. A meglevő üzemi épületek felhasználásán kívül 3500 négyzetméteres új csarnokot is építenek. Ismét gondot okoz a belvíz Csongrád megyében, ahol csaknem 11 ezer hektárt öntött el, főképp Kiszombor, Kübekháza és Makó térségében. A SZEGED TÁNCEGYÜTTES tegnap Algériába utazott. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének 42 tagú együttese két hétig vendégszerepel az észak-afrikai országban. — SZLOVÁK NEMZETISÉGI TÁJHÁZ nyílt meg Kiskőrösön, a városi tanács által megvásárolt eredeti szlovák parasztházban. Az 1839- ben épült, nyitott kéményű, búboskemencés és nádfedeles öreg épület feltűnően hasonlít Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházához. — Erős földmozgás volt a szerdára virradó éjszaka a jugoszláviai Boszanszka Krajina helység közelében. A környező falvakban sok ház fala megrepedezett, s egy részükből ki kellett telepíteni a lakókat; személyi sérülésről nem érkezett jelentés. A rezgést az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének budapesti földrengésjelző obszervatóriuma is jelezte. Ittas állapotban összeszólalkozott feleségével törökszentmiklósi lakásán Farkas Tibor 41 éves villanyszerelő, s a vita hevében zsebkéssel szíven szúrta. Az aszszony a helyszínen meghalt. A rendőrség Farkast letartóztatta, s az ügyben megindult a vizsgálat. — Kékoura Camara, a Guineai Köztársaság egészségügyi minisztere, dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter meghívására küldöttség élén szerdán hazánkba érkezett. — Bezárta kapuit a budapesti vásárközpont négy nemzetközi szakkiállítása, amelyek bemutatóit összesen 135 ezren keresték fel. Központi alkatrészgyártó- és szerelőüzemet létesítenek az elszórt kis műhelyek helyett a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben. Az új karbantartó gyáregység kialakítására tízezer négyzetméter alapterületű, négyhajós üzemcsarnokot építenek; az óriás csarnok három év alatt készül el. Landler Jenő életéről szóló művet jelentet meg rövidesen a moszkvai Politizdat Kiadó. Földes Péter életrajzi munkája a szovjet és külföldi forradalmárokat bemutató, több mint 60 kötetes sorozatban lát napvilágot. A BUDAPESTI GYERMEKSZÍNHÁZ most első ízben rendezi meg a szovjet színművek hetét. Ez alkalommal öt szovjet szerző művét mutatják be. Az első előadás ma délután három órakor lesz a Marczibányi téri Ifjúsági Házban, ahol a gyerekek a Varázslatos muzsika című kétrészes meseoperát láthatják. AUTÓMŰSZAKI ÉS OKTATÁSI, valamint kárrendezési állomást létesített Debrecenben a Magyar Autóklub és az Állami Biztosító Hajdú- Bihar megyei Igazgatósága; a korszerű állomás a megye több mint 29 ezer autósának tud segítséget nyújtani. — A szeged—röszkei vasútvonal felújítását, korszerűsítését befejezték. Az elavult sínek helyett 15 kilométernyi távon nagyobb terhelésre alkalmas vasúti pályát létesítettek. — A Mecseki Ércbányászati Vállalat pécsi központjában tegnap megkezdődött az I. országos bányaföldtani ankét, amelyen a bányászati ágazatok képviseletében több mint kétszáz geológus vesz részt. CSURKA ISTVÁNNAL rendez találkozót ma este 7 órai kezdettel a Kossuth Klubban a TIT irodalmi szakosztálya. Bevezetőt mond és a beszélgetést vezeti Bodnár György irodalomtörténész, közreműködik Csurka László színművész. A TAVASZI ZENEI HETEK május 9-ig tartó rendezvénysorozata szerdán kezdődött meg a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben Lukács Pál brácsaművész nagy sikerű hangversenyével. Újabb ötezer szombathelyi lakásba vezetik be az idén a földgázt. A csaknem 80 ezer lakosú megyeszékhely egy része még mindig a benzinbontással nyert városi gázt fogyasztja, s a földgázra való teljes átállás 1980-ig történik meg. A zalakarosi fürdő mellett a május elsejével kezdődő föidényra megnyílik az ötszáz személyes I. osztályú autóskemping; területén 64 lakókocsit és sátort állíthatnak fel. Emberölés bűntette miatt négyévi börtönre ítéltek az ame rikai Seminole-ban (Oklahoma állam) egy 80 éves asszonyt, aki agyonlőtte hasonló korú barátnőjét — unokájának felügyelőjét. — — Megkezdték az útjavítást a Mátrában Megszüntették az útelzárást a Mátrán áthaladó 24. számú főközlekedési úton. Mint ismeretes, a közelmúltban útleszakadás miatt elzárták a forgalom elől a Parádsasvár és galyatetői elágazás közötti útszakaszt. Az Egri Közúti Igazgatóság tájékoztatása szerint szerda reggel ismét megindult a forgalom ezen az útszakaszon. A két elágazó között mindkét irányban 40 kilométeres sebességkorlátozást rendeltek el, az úthaladás közvetlen térségében pedig 20 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a járművek. Egyidejűleg megkezdték az útkárok helyreállítását. Az útjavítás előreláthatólag hosszabb időt vesz igénybe, ezért az illetékes szervek a Mátrán áthaladó gépjárművek vezetőit fokozott óvatosságra intik. VIGYÁZAT! Nitrohígító az akkumulátorsavas flakonban Akkumulátorsav helyett nitrohígítót találtak két savas flakonban a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat salgótarjáni járműboltjának dolgozói; az üzlet a motorkerékpárokat savval feltöltött akkumulátorral értékesíti. A két műanyag flakon abból az 500 flakonos szállítmányból való, amelyet március elején kapott az üzlet a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat salgótarjáni fióktelepe révén, s már 420 flakont eladtak belőle. Mivel a nitrohígító előidézheti az akkumulátor robbanását, s az anyagi káron kívül a járműtulajdonos testi épségét veszélyeztetheti, a hibás töltésű akkumulátorsav-készletet átmenetileg zárolták és gondosan átvizsgálják. Felhívást is közzétettek, amelyben a bolt vásárlóit figyelmeztetik a veszélyre; ezzel egy időben vizsgálat indult annak kiderítésére, miként kerülhetett nitrohígító az akkumulátorsavas flakonok közé, ezért kit terhel a felelősség. A vizsgálatba bekapcsolódott a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság is.