Népszabadság, 1977. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
2 A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége jóváhagyta az alkotmánybizottság tervezetét Leonyid Brezsnyev összefoglalója az országos vita eredményeiről Pénteken a moszkvai Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait az új szovjet alkotmánytervezet össznépi vitájáról és az annak során elhangzott javaslatokról. Leonyid Brezsnyev összefoglalta az országos vita eredményei és ismertette azokat a kiegészítéseket és pontosításokat, amelyeket az alkotmánybizottság az új szovjet alaptörvénybe belefoglalni javasol. — Az alkotmánytervezet társadalmi vitája — mutatott rá Leonyid Brezsnyev — hozzájárult egyes cikkelyek pontosabbá tételéhez, az új szovjet alaptörvény tartalmi gazdagításához. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége megelégedéssel állapította meg, hogy a négyhónapos konstruktív és tárgyszerű alkotmányvita során a szovjet állampolgárok nagyfokú aktivitást tanúsítottak. Az elnökség határozatban mutatott rá, hogy az alkotmánybizottság nagy munkát végzett a dolgozók kollektíváitól, a társadalmi szervezetektől és az egyes állampolgároktól érkezett észrevételek áttekintése, rendszerezése és általánosítása terén. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az alkotmánybizottság által eléje terjesztett alkotmánytervezetet a társadalmi vita során elhangzott kiegészítő és módosító javaslatok figyelembevételével jóváhagyta. Az alkotmánytervezetet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka elé terjesztik. Az elnökség ülésén a Legfelsőbb Tanács jövő heti ülésszakával kapcsolatos egyéb kérdésekben és az előterjesztendő dokumentumok tervezetében is döntöttek. (MTI) A világpolitika fő kérdései az ENSZ-közgyűlés általános vitájának középpontjában Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános politikai vitájában csütörtökön felszólalt Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezése biztosítaná az enyhülés visszafordíthatatlanná tételét, és ily módon hozzájárulna a nukleáris háború elkerüléséhez. Mint mondotta, Lengyelország szívesen látna olyan nemzetközi egyezményeket, amelyek szavatolnák, hogy a nukleáris anyagok exportja nem vezet az atomfegyverek elterjedéséhez. Karin Söder svéd külügyminiszter felszólalásában bírálta azokat az erőket, amelyek a neutronfegyver létrehozása mellett szállnak síkra Támogatta a palesztinaiak genfi részvételét, és elítélte az izraeli telepítési politikát. Oskar Eischer, az NDK külügyminisztere fontosnak és sürgősnek nevezte a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítését és erősítését. — A helsinki záróokmány az európai biztonság és együttműködés hosszú távú programja — mondotta, majd hozzáfűzte: — A dokumentumot egészként kell kezelni és végrehajtani. Khaddam Szíriai külügyminiszter felszólalásában elutasította a legutóbbi izraeli javaslatokat, mert azok célja — mint mondotta — nem más, mint a rendezésre irányuló törekvések aláaknázása.* Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános ügyrendi bizottsága ajánlást fogadott el arról, hogy pótlólagosan vegyék fel a napirendre a nemzetközi enyhülés elmélyítésének és megszilárdításának, valamint a nukleáris háború veszélye elhárításának kérdését. Ilyen értelmű javaslatot Gromiko szovjet külügyminiszter kedden elmondott beszédében terjesztett a közgyűlés elé. (MTI) ENSZ-megbízottat neveztek ki a rhodesiai rendezés előmozdítására Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtöki ülésén elfogadta David Owen brit külügyminiszter javaslatát, hogy nevezzenek ki egy ENSZ-megbízottat a rhodesiai helyzet rendezésében való részvételre. A javaslatot a Biztonsági Tanács 13 tagja támogatta. Ellenszavazat nem volt. A Szovjetunió tartózkodott, és Kína nem vett részt a szavazáson. Waldheim főtitkár feladata lesz, hogy a tanács tagjaival folytatott konzultációk alapján kinevezze a megbízottat. Az afrikai vezetők hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet az angol—amerikai rendezési tervvel. (MTI) Terrorizmus elleni törvény az NSZK-ban Párizsban letartóztatták a Baader-csoport védőügyvédjét A bonni szövetségi gyűlés (Bundestag) után a nyugatnémet tartományok képviselőiből álló szövetségi tanács (Bundesrat) is elfogadta a terrorizmusellenes új törvényt Miután Walter Scheel köztársasági elnök pénteken aláírta, szombaton már hatályba is lép a rekordidő alatt megszavazott törvény, amely „különösen veszélyes helyzet” esetén megtiltja a terrorcselekmények miatt elítélt, vagy azzal gyanúsított személyek látogatását a börtönökben. A Schleyer-ügy óta első — és nyilvánvalóan a terrorakció hatására elfogadott — törvényt hamarosan újabbak követik: mindhárom parlamenti frakció már kidolgozott olyan „antiterrorista csomagtervet”, amely az eddiginél szigorúbb eszközöket ad az igazságszolgáltatás kezébe, illetve megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a bűnüldöző szervek munkáját. A keresztény pártok javaslatai között azonban számos olyan is szerepel, amely egyértelműen és feleslegesen korlátozza az állampolgári jogokat és lehetőséget nyújt minden baloldali, a rendszert bíráló személy és csoport erőszakos elnyomására, megfélemlítésére. Párizsi jelentés szerint a francia rendőrség pénteken őrizetbe vette Klaus Croissantot, a Baadercsoport védőügyvédjét, aki júliusban kért Párizsban menedékjogot. Croissant ellen előzőleg elfogatóparancsot adtak ki az NSZK hatóságai és a Schleyer-ügy kirobbanása óta az NSZK sajtója erőteljesen követeli, hogy a francia hatóságok tartóztassák le. (MTI) A japán kormány teljesíti a géprablók feltételeit A megjelölt határidő előtt egy órával, péntek este Tokióból elindul Daccába a terroristák által követelt hat foglyot és 6 millió dollár váltságdíjat szállító repülőgép — jelentették be pénteken Tokióban. A közlés szerint a „vörös hadsereg” terrorista csoport által eredetileg kért 9 fogoly közül hárman nem vállalták, hogy elhagyják Japánt, s mint mondották, sohasem álltak kapcsolatban a géprabló terrorista szervezettel. A japán külügyminisztérium pénteken délelőtt tudtul adta, hogy a Daccában veszteglő DC—8-as gép utasai közül a reggeli órákban újabb 3 túszt engedtek szabadon elrablóik. (MTI) 1977. október 1., szombat NÉPSZABADSÁG Hortensia Allende Lenin-békedíjas A béke megőrzéséért és erősítéséért vívott harcban szerzett érdemeinek elismeréseként nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki Hortensia Bussi Allendét, a neves chilei közéleti személyiséget, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tiszteletbeli alelnökét. A díjjal járó aranyérmet és oklevelet pénteken a moszkvai Kremlben nyújtották át Allendénének. Hortensia Allende köszönő szavaiban hangsúlyozta, hogy a kitüntetést azoknak a chilei asszonyoknak nevében veszi át, akik egy pillanatra sem hagyják abba a fasiszta törvénytiprók elleni harcot. — Mi, chileiek — állapította meg Hortensia Bussi Allende — nagyra értékeljük a harcunk iránt megnyilvánuló szolidaritást, elsősorban a Szovjetunió, a többi szocialista ország és az összes demokratikus erő támogatását (TASZSZ) Megnyílt az ötödik püspöki szinódus A sixtusi kápolna freskói alatt pénteken 204 római katolikus érsek, püspök és más egyházi vezető részvételével ünnepélyesen megnyílt az ötödik püspöki szinódus, az egyházi vezetők legszélesebb tanácskozási fóruma, amelyet a II. vatikáni zsinaton intézményesítettek. A szinódus munkájában a magyar katolikus püspöki kar képviseletében Lékai László bíboros, esztergomi érsek, prímás vesz részt. A megnyitó beszédet VI. Pál pápa mondotta, aki a napokban töltötte be 80. életévét, s akinek idős kora miatti esetleges lemondása az utóbbi időben élénk találgatásokra adott okot a világsajtóban. — Életünk végéig minden erőnket az egyház javának kívánjuk szentelni — mondotta többek között beszédében az egyházfő, eloszlatva ezzel az esetleges lemondása körüli kételyeket Meggyilkolták az etióp szakszervezetek elnökét Reakciós elemek csütörtök este Addisz Abebában meggyilkolták Temeszgen Madebót, az Etióp Általános Szakszervezeti Szövetség elnökét. Mint az etiópiai rádió jelentette, a szakszervezeti vezetőt akkor támadták meg, amikor hazafelé tartott irodájából. Bár azonnal kórházba szállították, a gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni életét. (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége befejezte hivatalos kubai baráti látogatását, és elutazott Havannából. (ADN) A hanoi repülőtéren hivatalosan átadták az amerikai kormány képviselőinek a vietnami háborúban elesett további 22 amerikai katona földi maradványait. (ADN) Föld körüli pályára bocsátották pénteken a Szovjetunióban a Kozmosz—957 jelzésű mesterséges holdat a világűr további kutatásának céljából. (TASZSZ) Carter pénteken fogadta a hivatalos washingtoni látogatáson tartózkodó Edvard Kardeljt, a jugoszláv államelnökség tagját. A megbeszélés után közölték, hogy Tito jugoszláv elnök a jövő év tavaszán az Egyesült Államokba látogat. (Tanjug) Kudarccal végződött az amerikai haditengerészet egy szárnyasrakéta-kísérlete. A Tomahawk típusú rakéta, amelyet San Clemente sziget közelében, egy tengeralattjáróról lőttek ki, a hajtómű hibája miatt másodpercekkel a kilövés után lezuhant. (AP) Belgrádba érkezett hivatalos látogatásra Omar Torrijos, a Panamai Köztársaság miniszterelnöke. (MTI) A forradalmi vívmányok védelmében Octavio Pato nyilatkozata a Népszabadságnak Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására látogatást tett hazánkban a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A delegáció vezetője Octavio Pato, a PKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára elutazása előtt fogadta a Népszabadság munkatársát és válaszolt kérdéseire. — Jelenleg — mint a Lisszabonból érkező jelentések beszámolnak róla — a portugál reakciós erők arra törekednek, hogy felszámolják a forradalmi folyamat vívmányait. Miben mutatkozik ez meg a gazdaság és a politika területén? — Az utolsó két évben a gyárosok, a földesurak és a nemzetközi tőkés körök állandó erőfeszítéseket tettek arra, hogy helyreállítsák korábbi uralmukat Portugáliában. Ez a restaurációs folyamat azonban a volt kiváltságosokat mind türelmetlenebbé tette, mert „lassúnak” találták. Arról van ugyanis szó, hogy törekvéseik ellentétesek voltak, sőt ütköztek —és ütköznek ma is — az új portugál realitásokkal, a nemzetgazdaság objektív szükségleteivel és a portugál nép érdekeivel, céljaival, és küzdelmeivel. Ezért most általános támadást indítottak az 1974. április 25. utáni forradalmi folyamat vívmányai ellen, hogy így meggyorsítsák a gyáros-földbirtokos uralom helyreállítását. Ez abban nyilvánul meg elsősorban, hogy a szocialista párti kormány szövetségben a jobboldali pártokkal, a PPD-vel és a CDS-szel, törvényjavaslatok egész sorát fogadtatta el a köztársasági gyűléssel (parlamenttel). E törvények mindegyike a forradalmi vívmányok valamelyike elleni támadást jelent. Keresztülerőszakolták a parlamenten az úgynevezett Barreto-tervezetet, amely lehetővé teszi, hogy a nagybirtokosok — akiknek hatalmát sikerült az agrárreformmal megtörni — visszakapják földbirtokaik egy részét. A földreform során kisajátított egymillió hektárnyi területen alakult paraszti termelőszövetkezetek sikeres gazdálkodást korlátozó és sújtó intézkedéseket hoztak. A Barreto-törvény — mint a kommunista párt és más haladó erők rámutattak — ellentétes az alkotmánnyal, ezért törvénytelen. Az alkotmánybizottság is megvizsgálta az ügyet és csupán egyetlen szavazaton múlt, hogy nem emelt alkotmányos óvást ellene. A törvényt azonban még hivatalosan nem hirdették ki, mert hiányzik az utolsó aktus: Eanes elnök még nem írta alá. Ennek ellenére máris hozzáláttak végrehajtásához. Eddig már több földbirtokos kapott vissza összesen mintegy 30—40 ezer hektárnyi földet. „Törvényes úton”, a szocialista — PPD, CDS — parlamenti szavazattöbbség segítségével támadás indult az államosítások ellen is." A szocialista párti kormány kezdeményezésére olyan törvényjavaslatot fogadtak el, mely visszaadja volt tulajdonosaiknak az 1974 áprilisa után állami ellenőrzésbe vett üzemeket. Olyan gyárosok, akik a forradalmi folyamat idején szabotáltak, leállították a termelést és külföldre távoztak, most újra teljhatalmú uraivá válnak üzemeiknek. Eddig 52 gyárban iktatták vissza őket jogaikba erőszakos módon, s ezzel „zöld utat” adtak a bosszúálláshoz, az elbocsátásokhoz, a fizetéscsökkentésekhez. Törvényjavaslatot fogadtattak el, amely az üzemekben fel akarta számolni a munkásbizottságokat, megszüntetni a dolgozók ellenőrzési jogait és korlátozni a szakszervezetek tevékenységét. A kommunista képviselők tiltakozása és ellenszavazata közepette elfogadott törvényjavaslat rendkívüli felháborodást keltett országszerte. A legfelsőbb forradalmi tanács döntése hatálytalanította az elfogadott törvényt. Nagy győzelme volt ez a haladó erőknek a forradalmi vívmányok megvédéséért folytatott harcukban. A szocialista párti kormány a súlyos gazdasági helyzetet próbálja ürügyül felhasználni arra, hogy a dolgozó tömegekkel elfogadtassa az életszínvonal jelentős megnyirbálását, az alkotmánnyal öszszeférhetetlen törvényeket. Az ország gazdasági helyzete valóban súlyos és katasztrófával fenyeget, ha a jelenlegi irányvonal folytatódik. A munkanélküliek száma már meghaladja az ötszázezret. S hogy ez milyen magas szám, annak érzékeltetésére egyetlen adat: egész Portugália aktív munkaképes lakossága 3 millió 500 ezer fő. A dolgozók reálbére állandóan csökken, jelenleg az 1969-es színvonalra esett vissza. Az imperializmus az ígért kölcsönök fejében jogot formál ahhoz, hogy beavatkozzon Portugália gazdaságpolitikájába, s a Nemzetközi Pénzügyi Alap ellenőrzést igyekszik gyakorolni az ország nemzetgazdasága felett. Az escudónak, az ország értéke állandóan — Milyen kiutat javasol a Portugál Kommunista Párt a gazdasági és politikai válságból való kibontakozásra? — A kommunisták nemegyszer rámutattak, hogy a szocialista párti vezetés megtagadta választási programját és a reakció felé fordul támogatásért. Ezért nem képviseli azok akaratát, akik a választásokon a szocialistákra szavaztak. Túl ezen, nem tartja tiszteletben az alkotmány előírásait és sem képessége, sem tekintélye nincs arra, hogy megoldja az ország égető problémáit. Át kell tehát adnia a helyét egy új kabinetnek. Ez történhet kétféle úton. Vagy úgy, hogy felfüggesztik a forradalmi vívmányokat aláásó törvényeket, s a jelenlegi kormány lemond és olyan ügyvezető kabinet alakul, amely a parlament feloszlatása után 90 napon belül megtartja az új választásokat. Vagy pedig létrehozzák a jelenlegi kormány helyett az új, demokratikus platform kabinetjét. Mit jelent ez? Azt, hogy dolgozzanak ki egy olyan közös megállapodást, amely a jelenlegi status quo fenntartását rögzíti és egyfajta „szünetet” teremtene az éles politikai csatákban. Vagyis megszüntetnék a jelenlegi reakciós offenzívát a forradalmi vívmányok ellen, és nem azáltal igyekeznének enyhíteni az ország súlyos gazdasági helyzetén, hogy a dolgozókra hárítják át a válság terheit. A demokratikus platform alapján alakulna meg a demokratikus folyamatban érdekelt politikai és társadalmi erőből az a kormány, amely tiszteletben tartaná az alkotmány előírásait és képes volna arra, hogy közös nagy erőfeszítésre ösztönözze és a termelés megfelelő emelésére mozgósítsa a dolgozó népet. A kommunista párt mindent megtesz ennek sikeréért. E kibontakozás irányába hat az is, hogy sok egyszerű szocialista párti aktivista tiltakozik vezetősége jobboldali politikája ellen. A szakszervezetekben is elszigetelődnek az egységbontó elemek. Jellemző, hogy hiába igyekezett a Soaresvezetés megbontani a szakszervezeti mozgalom harcos egységét, az idén lezajlott 55 szakszervezeti választáson 41 esetben az egység hívei arattak győzelmet. A kommunisták erejét, befolyását és tekintélyét mutatta meg a párt lapjának, az Avante!-nak nemrég lezajlott fesztiválja is, melyen több mint félmillióan vettek részt. A kommunisták mindent elkövetnek, hogy a demokratikus erők összefogásával és mozgósításával kiharcolják a forradalmi vívmányok megvédését. Árkus István pénznemének csökken.