Népszabadság, 1978. május (36. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
4 OLASZORSZÁG Választások és következtetések Amint az várható volt, az utóbbi idők politikai feszültségei, a különleges körülmények jelentősen éreztették hatásukat a vasárnap és hétfőn megtartott olaszországi részleges helyi közigazgatási választásokon. A tragikus kimenetelű Moro-ügy ébresztette szolidaritás szavazatokban is kifejeződött: az elnökét elvesztett kereszténydemokrata párt jelentős tért nyert mind az 1972-es községtanácsi, mind pedig az 1976 júniusi parlamenti választásokhoz képest A jelenlegi szavazati eredmények az ország egy részének kivételes hangulatát tükrözik egy kivételes helyzetben átélt kéthónapos feszültség nyomán. „Elfeledni vagy alábecsülni ezt a kivételességet politikai vakság lenne” — írja a L’Unitá, az OKP központi lapja. Az elnökét vesztett párttal való együttérzés párosul a terrorizmus elítélésével, a terroristákkal szembeni határozott harc követelésével, mindenféle zsarolások visszautasításával. Ebben pedig a kereszténydemokrata párt nem állt egyedü. Az Olasz Kommunista Párt az első perctől kezdve a leghatározottabban szembeszegült a terroristákkal való bármiféle alkudozással. Így a részvét érzésével és a terrorizmus elítélésének szándékával leadott szavazatok — még ha azok jelentős része a kereszténydemokrata pártnak jutott is — demokratikus szolidaritás és egység politikájára leadott voksok. A demokratikus egység politikájának pedig alapja az OKP-t is magába foglaló parlamenti többség, amely éppen Moro elrablásának napján alakult meg, mintegy válaszként is a terroristák kihívására parlamenti vita nélkül. A Moro-ügy szerepe A kereszténydemokrata párt megerősítésében a tragikus Moroügy másként is szerepet játszott: a részvét mintegy feledtette a választók egy részével e párt felelősségét a három évtizedes kormányzásban elkövetett súlyos hibákért, mulasztásokért, gyengült a kereszténydemokratákkal szemben a választók korábbi kritikai magatartása. „A kereszténydemokrata pártnak — állapítja meg a L’Unitá — javára vált az az erőfeszítés, hogy politikai arculatát a demokratikus szolidaritás útján kísérelje meg tisztára mosni.” Mint ahogyan javára vált az is, hogy egyetértve az OKP-val — amely a leghatározottabban fordult szembe a felforgató cselekmények, a terrorakciók kitervelőivel és végrehajtóival — végül is úgy döntött, nem enged a terroristák zsarolásának. Ami az OKP-t illeti, az 1972-es községtanácsi választásokhoz képest 25,8 százalékról 26,5 százalékra növelte szavazatainak arányát Érzékeny viszont a vesztesége, ha az eredményeket az 1976 júniusi parlamenti választásokon ugyanezekben a helységekben elért 35,6 százalékos szavazati aránnyal vetjük össze. Még akkor is igaz ez, ha a helyi és a parlamenti választások eredményei mindig is eltéréseket mutatnak. Az OKP nem szándékozik kitérni az 1976 júniusi választásokkal történő összehasonlítás elől, még akkor sem, ha a helyi szinteken most több tanácsosi helyet szerzett, mint 1972- ben. Így tehát változatlanul meghatározó erőként van jelen nemcsak a parlamentben, hanem a helyi szinteken is. „Nem szokásunk figyelmen kívül hagyni a valóságot” — írja a L’Unitá a választási eredmények tanulságait elemző első cikkében. Az elsőben, hangsúlyozzuk, hiszen a párt szerint mélyen elemezni a visszaesés okait nem napokat, hanem hosszabb időt igénylő feladat. Egység és harc Kétségtelen, hogy a választási eredmények alakulásában nemcsak a Moro-ügy nyomán előállt különleges helyzet és nemcsak helyi okok játszottak szerepet, hanem általános politikai okok is. Ezek között említi az OKP azt, hogy nem sikerült még megértetni mindenkivel, mit jelent a kormánytámogató párt és harci párt egységes, elválaszthatatlan jelszava. Egyfelől a kezdeményezések sorozatát, a tömegek mozgósítását a demokratikus egység erősítésére, a parlamenti többség programjának végrehajtására, másfelől viszont harcot jelent. „Az egyetértés keresése nem jelenthet lemondást a vitákról, ellenkezőleg, ösztönöz arra” — írja a lap. Nem sikerült jelentős előrehaladást elérni 1976 június óta azért sem, mert a konzervatív erők sok akadályt gördítettek a társadalom megújításáért folytatott harc útjába. Ezek között meghatározó szerepet játszott a terrorizmus, a szervezett erőszak. Egyfelől félelmet és bizonytalanságot, másfelől ideológai-politikai zűrzavart keltett egyes rétegekben. Aterroristák és a mögöttük álló reakciós erőik taktikájukat arra alapozták, hogy a terroristák „vörös” címkéjéből óhatatlanul ráragad majd valami az OKP-ra is, hogy árnyékot vet majd a pártra a Móro-ügy akkor is, ha elszántan, következetesen fellép a terroristákkal szemben. A politikailag megtéveszthető, megfélemlíthető rétegek, s az amúgy is bizonytalan rokonszenvezők jó része ma még a címkék, a színek alapján, ilyen módon is manipulálhatók. MOSÓGÉPCSEREK LAKÁSÁN CSERÉLÜNK DUPLA régi mosógépét (centrifugával is) WVA 500-as automatára cserélheti. JOIA : 9060 Ft, OTP-MITEL. KERAVILL-NDK mosóautomata-szaküz, Bp. VI., Lenin krL 94.* A demokratikus erők összefogása A reakciós erők Olaszországban ma fokozott erővel lépnek fel a demokratikus egység politikája ellen Ennek a támadásnak a kivédése azon múlik, mennyiben lesz képes végrehajtani az új parlamentitöbbség a gazdaságban, az állami életben, a közrendben szükséges radikális változtatásokat, az országban szükséges fordulatot. A kereszténydemokrata párt felelőssége különösen nagy, elsősorban rajta múlik az új parlamenti többség sorsa és a gyökeres változtatások végrehajtása. Az OKP a baloldal más erőivel együtt a demokratikus erők összefogása, egysége mellett kötelezte el magát Faragó Jenő NÉPSZABADSÁG 1978. május 18., csütörtök Nemzetközi békemozgalmi tanácskozás Baselban A fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni világkonferenciára Szilágyi Béla alelnök, az Országos Béketanács és Kende István, a Magyar Szolidaritási Bizottság képviseletében elutazott a Béke-világtanács és a svájci béketanács rendezésében május 18. és 21. között, Baselban sorra kerülő világkonferenciára, amely valamennyi kontinens békeerős küldötteinek, az ENSZ és sok nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével társadalmi összefogást és akciókat kezdeményez a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés ellen. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet, illetve a libanoni béketanács hazánkban átutazóban tartózkodott küldöttei Budapestről ugyancsak elutaztak a nemzetközi békemozgalmi tanácskozásra. UNIDO-konferencia Budapesten Az Egyesült Nemzetek iparfejlesztési szervezete, az UNIDO és a Magyar Kereskedelmi Kamara 13 afrikai, illetve ázsiai ország gazdasági vezetőinek részvételével beriházás-elősegítő konferenciát nyitott meg szerdán a kamara székházában. A részvevők előadásokat hallgatnak meg, ezenkívül kétoldalú tárgyalásokat folytatnak 32 magyar külkereskedelmi és iparvállalattal, intézménnyel; további 21 magyar szerv is felveszi a kapcsolatokat a küldöttekkel. A Budapesti Nemzetközi Vásáron rendelkezésre bocsátott tárgyalótermekben további megbeszélésekre is lehetőségük van a konferencia részvevőinek. A. Sz. Couto, India nehézipari miniszterhelyettese a szerdai megnyitón utalt a már kialakult és igen kedvező magyar—Indiai kooperációs kapcsolatokra. Támtklinisminka -akciók Fejér megyében A környezetrendezés, a lakóhely környékének szépítése, csinosítása nem új jelenség. Fejér megyében a népfront-, párt- és tanácsi szervek irányításával a megye minden településén a környezet, a közterület szépítésén, építésén fáradoznak az önként jelentkezők. — Innen, Mezőfalváról járok Dunaújvárosba dolgozni — mondja az utcai vízelvezető árkot betonlapokkal kirakó alkalmi brigád egyik tagja, Kovács János. — Ez a lakóhelyem, hogyne dolgoznék szívesen a szépítésén. — A falugyűléseken azt kértük az emberektől, hogy nyújtsák meg kissé a portájukat — mondja Perkátán Szánthó Imre, a népfrontos. — Az majdnem mindenki számára magától értetődik, hogy a kerítésen belül, az udvaron, a házban rend, tisztaság uralkodik. De az otthoni tisztaság hiányzik az utcákról, a terekről, parkokról is. Enyingen talán kétezernél is több ember jelentkezett társadalmi munkára. A rendelőintézet főorvosa, a tsz-tag, a pedagógus együtt dolgozott a község főutcájának és az ifjúsági ligetnek a szépítésén. Székesfehérvárott a lakótelepek terei fiatalodtak meg néhány óra alatt. Akadt bőven mit összeszedni. Aki hajnalban a munka kezdete előtt arra volt kíváncsi, hogy mennyire tiszta a város közterülete, nos, elkeserítő képet láthatott. Délre aztán kiderült, hogy tisztán, ápoltan mennyivel szebb Székesfehérvár. Dolgoztak az éttermek pincérei, vezetői, konyhai dolgozói, rendbe rakták munkahelyüket kívülről is. A közúti igazgatóság dolgozói az autópálya felé vezető út környékét csinosították, a Könnyűfémmű, az Ikarus, a Videoton szabad szombatos munkásai és tisztviselői pedig gyáruk, lakótelepük körül serénykedtek. — Nem azt akarjuk, hogy az emberek egy-egy ilyen akció folyamába köztisztasági vagy közterület-fenntartási üzem munkáját végezzék el — mondja a megyei pártbizottság munkatársa, Kocsis Lajos. — Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek maguk alakítsák környezetük képét, vigyázzanak rá, ápolják. A legutóbbi hétvégén Fejér megye üzemeiben százötvenezren dolgoztak társadalmi munkában. E. Gy. Dunaújváros szépítői. ÉRDEMES-E? Nem messze Budapesttől van --------------------egy nagyközség, amelyet a környékbeliek „Majdnem város”-ként emlegetnek. Az idevalósiak zöme tehetős ember, mintha valamilyen sajátos adottságuk volna a szerzéshez. Úgy mondják, hogy pénzt csinálnak még a ..szóval mindenből. Azt hiszem, hogy ezekben a véleményekben jócskán akad ma már hagyományosnak mondható kajánság és irigység is. Ebbe a községbe jött asszonynak egy fiatal pesti óvónő. Feleségként nem bánta ideg a választást, de abba sehogysem tudott belenyugodni, hogy csak otthon főzzön-mosson, a kertjét gondozza. Szívvel-lélekkel folytatta volna tanult hivatását, de erre nem nyílt lehetőség — nem volt az egyre gazdagodó faluban egyetlen óvoda sem. Eleinte szép szóval próbált a tanács vezetőivel egyezkedni, aztán egyre feljebb emelte a hangját. A férjet hívták tetemre emiatt: „Felejthetetlen baráti szívességet tennél, ha kordában tartanád a fővárosból szerzett forrófejű feleségedet! Egy óvodát nem lehet csak úgy leszakítani az égből. Másképp pedig nem menne, mert nincs rá keret. Pajtás, te józan eszű, közénkvaló ember vagy, így hát megérted, hogy a nincs a legnagyobb úr. Hasonlóan, mint egy igazi férfi, a maga portáján.” A férje nem szokott az efféle kioktatáshoz, túl nagy gombóc volt, mégis lenyelte. Otthon ezt így nyíltan elmondta, és nem titkolta: még egyszer ilyen helyzetbe nem hozhatja őt a felesége. Ezt nem tűri. Más a falu és más a város, nem kell egyetemi tanárnak lenni, hogy ezt bárki megértse. Különben sincs rászorulva, hogy pénzért a mások gyerekeit pesztrálja, szüljön és dajkálja, gondozza a sajátját. Ez volt az a nevezetes utolsó veszekedésük, amelynek akaratlanul is fültanúja lehetett a szomszédság, mert az asszony úgy fordította visszájára az ellene emelt vádakat, hogy beleremegett a frissen vakolt ház is. Talán túlzottan is zengzetesen, de nagyon is egyértelműen elmagyarázta, hogy azért, mert szoknyát hord, még ember ő is, és nem mosómedve, nem cseléd, de még nem is szülőgép. Ne féljen, eltökélt szándéka többszörös apává avatni hites urát, de nem igaz, hogy ezzel befejezte a küldetését az öreg sártekén. Ami pedig a város és a falu közötti különbséget illeti, nos, éppen ezt kellene egyre észrevehetetlenebbé egyengetni. E munka pedig a kicsinyek sorsának formálásánál a legsürgősebb — azért kell tenni, munkálkodni, hogy ebből a különbségből ők már soha semmi hátrányt ne szenvedjenek. — És akkor is lesz itt óvoda, ha valóban az égből kell leszakítani, vagy akár az egész mennybolt leszakad! — a mondandóját ezzel a fogadalommal fejezte be. Ettől kezdve csak esténként ta-------------------lalkoztak otthon, mert az asszony egész nap látottfutott, vitázott szövetkezeti vezetőkkel, vállalati igazgatókkal, és természetes, hogy még jó néhányszor ráhozta a gyomorremegést a tanácsi emberekre is. Nem nyújtom tovább e történetet: felépült az új óvoda a feketén. Hivatalos okmányokban talán még ma sem létezik sehol, hiszen nemcsak társadalmi munkát adtak, de ilyen-olyan keretekből is csurgatták a helybeli közös gazdaságok, ipari szövetkezetek és vállalatok az építkezéshez szükséges pénzt. Sőt személyzet is akadt — ne firtassuk, mi módon, milyen keretekből. A lényeg, hogy most már ebben a községben is minden széppel gazdagon ellátott, valóságos mesepalotában növekednek-okosodnak a gyerekek. A szülők törték az utat a pesti asszony előtt, és így a község befogadta, szívébe zárta a jövevényt, aki pedig még ma is okoz némelyeknek forró perceket. Például a szó legszorosabb értelmében elzavarta azokat a nemrég az óvoda szomszédságában épült városi házakba költözött lakókat, akik garázssort akartak emelni a gyermekei kertje előtt. Ez a bátor, hajthatatlanul makacs asszony most a napokban pityeregte el először magát. Nem akkor, amikor konokul verekedett az igazáért, nem is, amikor a férj ünnepélyesen megkövette és elmondta, hogy a községben nincs nála büszkébb ember. Az új óvodához a szülők társadalmi munkával hozzáragasztottak egy impozáns irodát — ajándékul az óvoda vezetőnőjének. Az avatás nagy ünnepség volt, aztán amikor elvonult a vendégsereg, bekopogtattak hozzá a gyerekek. Hatalmasra fújt luftballonelefántot hoztak ajándékba, amelynek mindkét nagy fülére a kicsinyek pingáltatták fel az írástudó testvéreikkel, barátaikkal a kívánságukat. Legyen ez a szép, új iroda mindig zárva, hogy a mi kismamánk örökké köztünk legyen! Ugyanebből a községből való ——------------- a másik történet, amely már az élet keményebb oldalát villantja elénk. Találkoztam egy most már nyugdíjkorhatár felé közeledő férfival, aki annyi mindenen esett át az elmúlt harminc év alatt, hogy őszintén csodáltam a töretlen kedélyét. Alaposan megviselte, hogy pont őt, aki a felszabadulás hajnalán, egy véletlen találkozás folytán biztonságos úton bevezette a szóv-