Népszabadság, 1980. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

2 Megkezdődtek a szovjet-nyugatnémet tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Este a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és a szovjet kormány va­csorát adott Schmidt és Genscher tiszteletére. Ezen Brezsnyev és Schmidt beszédet mondott. Leonyid Brezsnyev bevezetőben nagyon időszerűnek minősítette a nyugatnémet vezetők látogatását, minthogy — megfogalmazása sze­rint — meglehetősen sok megvi­tatásra váró kérdés halmozódott fel az elmúlt időszakban. Ezért a felek figyelme a tárgyalások so­rán érthető módon jelentős mér­tékben a nemzetközi kérdésekre összpontosul. Ezzel összefüggés­ben az SZKP KB főtitkára han­goztatta: teljes szívből örülne an­nak, ha a nézetek teljes egybe­eséséről beszélhetne. Azonban — tette hozzá — a fő kérdésben, ne­vezetesen abban, hogy megenged­hetetlennek tartják az enyhülési politika megtorpanását, a felek minden bizonnyal egységes állás­pontot képviselnek. Rátérve a nemzetközi fejlemé­nyek elemzésére, Leonyid Brezs­nyev rámutatott, hogy a világ­­helyzet napjainkban bonyolult; bizonyos befolyásos erőknek nincs ínyükre az enyhülés, hanem konf­liktusok szításában, a fegyverke­zési hajsza fokozásában érdekel­tek. — A fegyverkezési verseny fokozására tett újabb és újabb kí­sérletek láttán állhatatosan meg­állásra szólítjuk fel a Nyugatot, arra hívunk fel, hogy tegyék fél­re a különféle „pótfegyverkezési programokat”, álljanak el új fegy­­verfajták és fegyverrendszerek kifejlesztésétől, legyen szó akár rakéta-, neutron-, vegyi vagy bármilyen más fegyverekről — mondta Brezsnyev, majd emlé­keztetett rá, hogy megoldásra vár a közép-hatótávolságú rakéták kérdése is. Ezzel kapcsolatban be­jelentette, hogy a tárgyalások má­sodik napján e probléma is napi­rendre kerül majd, s reményét fe­jezte ki, hogy a megbeszélések eredményesek lesznek e vonatko­zásban, minthogy realista politi­kában nem lehetnek „zsákutca­szituációk”, hacsak nem teremte­nek ilyen helyzetet mestersége­sen. A kétoldalú viszonyról szólva Brezsnyev méltatta a kapcsolatok fejlesztésében megtett utat, majd rámutatott, hogy az elmúlt idő­szakban — nem a Szovjetunió hi­bájából — e vonatkozásban bizo­nyos ingadozás volt tapasztalható. Ennek ellenére a szovjet álláspont szerint a két ország természetes partnere lehet egymásnak a nagy és bonyolult nemzetközi problé­mák megoldásában. A Szovjetunió kész az egyetértéshez és az együtt­működéshez vezető bevált utak kiszélesítésére, illetőleg újabb utak létesítésére, az NSZK-val, csakúgy, mint a többi államinál, amely ezt kívánja — mondta az SZKP KB főtitkára, majd vége­zetül közölte, hogy a látogatás so­rán aláírják a két ország gazda­sági és ipari együttműködésének hosszú távú keretprogramját. Válaszbeszédében Schmidt egye­bek között hangoztatta, hogy mostani látogatásának a komoly nemzetközi helyzet miatt tulaj­donít nagy jelentőséget. Úgy vé­lekedett, hogy a szovjet—nyugat­német kapcsolatoknak nehéz idők­ben is ki kell állniuk a szilárd­ságpróbát, másként a felek nem tudnák teljesíteni a szerződések­ben magukra vállalt kötelezettsé­get. Az NSZK — mondta — szi­lárdan tartja magát az elért meg­állapodásokhoz. A helsinki záró­okmány jelentőségét aláhúzva Schmidt kijelentette, hogy kor­mánya készül a madridi találko­zóra,, amelyen véleménye szerint fontos szerepet játszanak majd a politikai és gazdasági problémák, a biztonság meghatározott aspek­tusai, és az emberi jogok kérdé­sei. A kancellár a továbbiakban kitért az Afganisztán körül ki­alakult helyzetre, s a hangsúlyt a szovjet csapatok kivonásának szükségességére helyezte, majd azt fejtegette, hogy kormánya tá­mogatja a „túszok kiszabadításá­ra irányuló türelmes amerikai erőfeszítéseket”. A kancellár fon­tosnak mondta, hogy tárgyalások kezdődjenek a közép-hatótávol­ságú rakétákról, de beszéde nem tartalmazott új elemeket a NA­TO ismert álláspontjához képest. Sikeres volt a „Die Wahrheit" jubileumi sajtóürcnepsége (Tudósítónktól.) Szombaton és vasárnap tartot­ta meg sajtóünnepségét a SEW, Nyugat-Berlin Szocialista Egy­ségpártjának napilapja, a „Die Wahrheit”, amely egyben meg­emlékezés volt az újság megala­pításának 25. évfordulójáról. Az ünnepség két napján — a DPA vasárnap esti jelentése szerint — a kedvezőtlen időjárás ellenére is hatvanezer nyugat-berlini vett részt; javarészt üzemi munkások, nagy számban fiatalok, a párt tagjai mellett sok szimpatizáns és érdeklődő. (Jelentős volt a ven­dégmunkások részvétele is, min­denekelőtt a­ törököké, akiknek progresszív szervezetei éles harc­ban állnak a városban garázdál­kodó török fasisztákkal, a hírhedt „Szürke farkasok” bandáival.) A rendezvényen, amelyen min­den kerületi pártszervezet képvi­seltette magát, Nyugat-Berlin dolgozóinak két legégetőbb köve­telését domborították ki: az eny­hülés folytatását, amely a négy­hatalmi egyezmény aláírása óta annyi kézzelfogható eredményt hozott a városnak, és a harcot a munkahelyek megőrzéséért, amely Nyugat-Berlinben különösen drá­mai, mert a vállalkozók a hely­beli ipar fejlesztésére Bonntól kapott segélyeket épp az ellenke­zőjére használják fel: új munka­­alkalmakat teremtő beruházások helyett olyan racionalizálásokat hajtanak végre, amelyek draszti­kusan csökkentik a munkahelye­ket. Erről szólt a megnyitón Alans Mahle, a lap főszerkesztője, és a vasárnapi nagygyűlésen mondott, nagy visszhangot kel­tett beszédében Horst Schmitt, a SEW elnöke is. Az ünnepségen tekintélyes számban részt vettek a testvérlapok képviselői, köztük a Népszabadság részéről Rényi Péter főszerkesztő-helyettes. Az európai kommunista sajtó széles körű jelenléte visszatükrözte azt az internacionalista szolidaritást, amely a SEW és a „Die Wahr­heit” egész tevékenységét jellem­zi. Bolíviában a baloldal elnökjelöltig vezet A vasárnapi bolíviai választá­sok részeredményei alapján hét­főn, az esti órákban változatla­nul Hernan Siles Zuazo, a balol­dali Demokratikus és Népi Egy­ség elnökjelöltje vezetett. A le­adott szavazatok 36 százalékának összeszámlálása után a baloldali tömörülés jelöltje a voksok majd­nem 35 százalékát szerezte meg. Hugo Banzer tábornok, a jobb­közép jelöltje a szavazatok 19,5 százalékát, Victor Paz Estenssoro centrista politikus pedig a 14 szá­zalékát kapta. A negyedik he­lyen 10,41 százalékkal, Marcelo Quiroga Santa­ Cruz szélsőbalol­dali jelölt áll. Valószínűnek tűnik, hogy a győztes — feltehetően Zuazo — nem szerzi meg az elnöki tisztség sima elnyeréséhez az alkotmány­ban megkövetelt abszolút több­séget. Ebben az esetben az elnök személyéről az ugyancsak vasár­nap megválasztott kongresszus dönt majd a legtöbb szavazatot szerzett három jelölt közül. (AFP) Erősödő jobboldali terror Salvadorban Egyre szélesedik a közép-ame­rikai Salvadorban a szélsőjobb­­oldal terrorja: a fasiszta roham­osztagok a hadsereg csendes köz­reműködésével a baloldaliak és a velük rokonszenvezők fizikai megsemmisítésére törekszenek. A hétvégén egy mezőgazdasági szö­vetkezet tizenegy dolgozóját gyil­kolták meg álarcos banditák San Vincente-ben, a fővárostól mint­egy 50 kilométerre keletre. Tíz másik holttestet fedeztek fel, nyakukban táblával, amely sze­rint a „salvadori kommunistael­lenes hadsereg” gyilkolta meg őket. A fővárosban a katonai junta fegyveres erői szombaton elfog­lalták az egyetemet, ahol balol­­­dali csoportok rendezkedtek be.­­ Hírügynökségi jelentések szerint a katonák harminc embert meg­öltek, kétszázat megsebesítettek, háromszázat pedig letartóztattak. A hatóságok szerint az egyetem­ről irányították a múlt hét ele­jén az egész országot megbénító általános sztrájkot. San Salvador érseke vasárnap bejelentette, hogy a katolikus egyház az országban hat terüle­tet jelölt ki menedékként a poli­tikai erőszak elől menekülő pol­gári lakosoknak. Vasárnapi misé­jén a főpap felszólította a ható­ságokat és a terroristákat, hogy tartsák tiszteletben a kijelölt te­rületek sérthetetlenségét. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A VSZK nemzetgyűlésének ál­landó bizottsága és a VSZK kor­mánya az Arany Csillag Érdem­rendet adományozta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnöké­nek. A legmagasabb vietnami ki­tüntetésben részesült Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára is. (TASZSZ) Izlandon a vasárnap megtar­tott választások eredményeként Vigdis Finnbogadottir asszony lett a szigetország államfője. Az új elnök kampánya során a kefla­­viki amerikai támaszpontra utal­va kijelentette: itt az ideje, hogy Izland felülvizsgálja az „idegen” jelenléttel kapcsolatos álláspont­ját. (ADN) A NATO atlanti-óceáni egyesí­tett fegyveres erőinek hat hajója hétfőn Lisszabon kikötőjébe ér­kezett. (TASZSZ) A varsói katonai bíróság hétfőn az egyik NATO-tagország számá­ra végzett kémtevékenység vád­jával 25 évi börtönbüntetésre ítél­te Leszek Chrostot, a lengyel gép­ipari minisztérium volt osztály­vezető-helyettesét. (PAP) További katonai egységeket ve­zényelnek az északkelet-indiai Manip­ur államba, ahol az utób­bi napokban fokozták tevékeny­ségüket a szövetségi állam elsza­kadásáért harcoló fegyveres cso­portok. (AP) Az amerikai szenátus 75 millió dolláros segélyt szavazott meg Nicaragua számára. A törvény­hozók indoklása szerint az Egye­sült Államok a gazdasági segé­lyezéssel kívánja megakadályoz­ni, hogy Nicaragua „kommunista útra lépjen”. (AP) Szaúd-Arábiában vasárnap meg­kezdődtek a hivatalos tárgyalá­sok Khaled szaúd-arábiai király és Ali Nasszer Mohammed Hasz­­szani, a Jemeni NDK államfője között (AFP) Az amerikai cirkáló rakéták angliai elhelyezése ellen vasár­nap mintegy ezren tüntettek a Londontól 100­0 kilométerre fekvő moleswoorthi légi támaszpont előtt. (AFP) Plenáris ülést tartott hétfőn a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. Napirenden az egészségügyi ellátás fejleszté­sének kérdése szerepelt. (MTI) 1980. Július 1., kedd A CIA rádiós diverzióid Irán ellen Az amerikai kémszolgálat tit­kos rádióadásokban uszítja az irá­niakat a forradalmi rendszer el­len, és Irán „felszabadítására” hív fel. A The New York Times sze­rint az Egyiptomban működő tit­kos rádióállomások felállításáról Brzezinski nemzetbiztonsági főta­nácsadó irányításával döntöttek. A lap szerint a Fehér Ház elé­gedetlen volt az Amerika Hangja Iránba irányuló adásaival csak­úgy, mint a „Szabadság” adónak a Szovjetunióban élő mohamedánok befolyásolását célzó műsoraival, a hírszerzési kérdésekkel foglalko­zó kormánybizottság Brzezinski elnökletével, decemberben úgy döntött, további módszereket kell igénybe venni. Szadat egyiptomi elnök készségesen két rádióadót bocsátott a CIA rendelkezésére: az egyiket Alexandria, a másikat a Szuezi-csatorna közelében. A „Szabad Irán Hangja”-ként je­lentkező adók fajüldözőnek és fa­sisztának nevezik Khomeini aja­­tollahot és arra buzdítják az irá­niakat, hogy „vegyék kezükbe a fegyvert” és „szabadítsák fel” ha­zájukat. A november óta tartó túszügy elhúzódása újabb súlyos károkat okozhat Carter elnök újjáválasz­­tási esélyeinek. Az Irán ellen em­lített CIA-akciók (legalábbis rész­leges) kipattanása tovább bonyo­líthatja, késleltetheti a rende­zést. Baniszadr bírálja a kormány tagjait Baniszadr iráni államfő hétfőn a PARS hírügynökségnek adott interjújában válaszolt Khomeini ajatollah korábbi bírálatára, amelyben a vallási vezető kifej­tette, hogy lassúnak és tehetet­lennek látja az iráni kormányt — erről számolt be a TASZSZ hír­­ügynökség teheráni tudósítója. Khomeini ajatollah a hét vé­gén erélyes felhívást intézett az iráni állami hivatalokhoz, hogy oldják meg belső problémáikat, és törődjenek végre a nép szo­ciális és egyéb problémáival. A vallási vezető sürgette, hogy tá­volítsák el a közhivatalokból a sah megdöntött rendszerének volt alkalmazottait. Baniszadr államfő válaszában közölte, hogy háromtagú bizott­ságot nevezett ki a minisztériu­mok tevékenységének kivizsgálá­sára. Hangsúlyozta: a jelenlegi miniszterek közül egyet sem ő maga nevezett ki, szinte mind­annyian tagjai voltak már Ba­­zargan kormányának is. Túlnyo­mó többségük — mondotta az államfő — nem felel meg a ve­lük szemben támasztott követel­ményeknek, alig tömődnek az or­szág ügyeivel, és nem töreksze­nek az államfővel való együtt­működésre. „Tarthatatlan álla­pot, hogy az államfő kezében alig van hatalom, ezzel szemben az ő vállán nyugszik a felelős­ség” — mondotta­ Baniszadr. Iránban a belügyminisztérium hétfőn minden tüntetést és tö­meggyűlést megtiltott. A hivata­los közlés szerint a tilalom a parlament munkájának kezdetéig érvényes. (MTI) NDK-tiltakozás a NATO-állásfoglalás ellen Vasárnap az NDK kormánya az ország belügyeibe való durva be­avatkozásnak minősítette a NATO-külügyminiszterek ankarai üléséről kiadott közleménynek azt a részét, amely helyet ad a bonni kormány revansista köve­teléseinek. A berlini reagálás sze­rint a NATO külügyminiszteri ülése a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutób­bi konstruktív javaslataira való pozitív válasz helyett támogatásá­ról biztosítja a bonni kormány re­­vansista álláspontját az NDK-val szemben. Ez ellentétes a helsinki záróokmány szellemével, a béké­vel és a népek békés együttmű­ködésével — mutat rá az állás­­foglalás, s figyelmeztet arra, hogy az ilyen megnyilatkozások csak ártanak az NDK és az NSZK kö­zötti kapcsolatok további fejlődé­sének. (MTI) Az angol állami acélipar újabb válsága Fizetésképtelen a British Steel Az állami kézben levő British Steel Corporation vezetői beje­lentették, hogy az állami támo­gatás növelése nélkül le kell ál­lítaniuk a termelést. Sir Keith Joseph, a toryk iparügyi minisz­tere az ezzel kapcsolatos parla­menti vitában egyértelműen ér­tésre adta, hogy csak abban az esetben hajlandó a 400 millió fon­tos segélyre, ha az állami vál­lalat ma hivatalba lépő vezetője tartja magát a kormány előírá­saihoz. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Melyek is ezek az előírások? Sir Keith parlamentben elmon­dott szavaiból egyértelműen ki­tűnik, hogy a konzervatív veze­tés meggyorsítja a British Steel összezsugorítását. Margaret That­cher miniszterelnök asszony el­képzelései szerint a nadrágszíj­­meghúzásra — ami mindenekelőtt az állami vállalatokat, az acél­ipart, a hajógyártást érinti — a brit ipar versenyképességének az úgymond helyreállítása miatt van szükség. Ennek a „helyreállítás­nak”, ennek a gazdaságpolitiká­nak azonban ára van. Kérdés, hogy ki fizesse meg. A konzer­vatív nézeteket tükröző londoni Financial Times megfogalmazá­sa szerint „a munkaerőt draszti­kusan meg kell nyirbálni, egé­szen a legtermelékenyebb magig”. Hogy ennek az elképzelésnek a végrehajtása már megkezdődött, azt a májusi statisztikai adatok is igazolják. Az elmúlt hónapban a második világháború óta az or­szág történelmének legmagasabb arányú munkanélküliségét re­gisztrálták: egymillió-ötszázhar­mincezret tett ki az állástalanok száma. A British Steelnél ez év végéig 52 ezer munkást tesznek az utcára, a hasonló gondokkal küszködő, ugyancsak még állami kézben levő hajóépítő-ipar mun­káslétszámát a jelenleginek csak­nem a felére csökkentik. Paul Samuelson neves ameri­kai polgári közgazdász nemrég Angliában tett útjáról beszámol­va kiemeli: az USA-éhoz hason­lóak az angol betegség tünetei is, azaz Londonnak éppúgy a stagf­­lációval (gazdasági stagnálás + nagy üt­mű infláció), az ala­csony beruházásokkal, megtaka­rításokkal, a kiábrándítóan gyen­ge ipari termelékenységgel, az egyenlőtlen adózással kell szem­benéznie. Hiába adnak a to­ryk adókedvezményeket, nagyobb mozgásszabadságot a magántőké­nek, ha a széles rétegek vásárló­erejét elszívja az infláció, a ma­gas adó, a terjedő munkanélkü­liség. Az állami ipart elsorvasztó, a magántőkének kedvében járó torypolitika folytán az idén vár­hatóan 3 százalékot esik a brit gazdaság teljesítménye, s jövőre még a konzervatívok sem látnak mást, mint a helyzet további, egy­százalékos romlását. Vajon megéri-e, hogy az ipari termelés korlátozásával, a mun­kanélküliség emelésével a jelen­legi 22 (!) százalékról esetleg 18 —16 százalékra sikerül lenyomni az inflációs rátát — teszik fel a kérdést mind többen a brit saj­tóban. A hatalmas arányú mun­kanélküliséggel kapcsolatos éles hangú parlamenti vitában az el­lenzék még ennél is tovább ment. James Callaghan (a Munkáspárt jobbszárnyához tartozó politikus) Thatcher asszonynak szegezte a kérdést: „Marad-e egyáltalán ipar addigra, amíg ön úgy véli, úrrá lett az infláción?”­ D.P.

Next