Népszabadság, 1980. szeptember (38. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-10 / 212. szám
10 NÉPSZABADSÁG 1980. szeptember 10., szerda Szibéria távlatai Szibéria a népgazdasági kompléxumban címmel cikket írt az EKO nevű szovjet lapban A. G. Granberg professzor, a közgazdasági tudományok doktora, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlege gazdaság- és termelésszervezési intézetének igazgatóhelyettese. A cikket az alábbiakban rövidítve ismertetjük: Szibéria az elmúlt évtizedben az össz-szövetségi területi munkamegosztásban jól kirajzolódó specializációval a gazdaságilag legfejletteb körzetek egyikévé vált. Szibéria ma 2,5-szer több bruttó társadalmi terméket és nemzeti jövedelmet állít elő, mint Kazahsztán, kétszer többet, mint Közép-Ázsia valamennyi köztársasága, többet, mint a Balti, a Kaukázuson túli köztársaságok és Moldávia együttvéve. Gazdag természeti források Szibéria gyors ütemű, az országos átlagot tartósan meghaladó gazdasági fejlődésének fő tényezője a leggazdagabb természeti források, az ásványi, vízi, fa- és talajerőforrások jelenléte ebben a körzetben. Az itteni ipari fejlődés legfontosabb eredménye, hogy létrejött a nehézipar szilárd bázisa a kuznyecki medencében, az ipari övezet a transzszibériai vasútvonal mentén, a legnagyobb kőolaj- és gázipari komplexum Nyugat- Szibériában, kialakultak a hidroenergetikai központok az Angara- Jenyiszej vidékén, az össz-szövetségi színesfém-, fa- és fafeldolgozó ipari, valamint az energiaigényes vegyi termékeket gyártó bázisok. A kilencedik ötéves tervidőszak végén Szibéria a Szovjetunió kitermelőipara teljes termelésének több mint 20%-át, a tüzelőanyag, a szelfa és a fűrészáru 25%-át, a vas és acél körülbelül 10%-át, és sok vegyi terméknek is jelentős hányadát adta. A tizedik ötéves tervidőszak kezdetétől Szibéria határozottan befolyásolja az ország tüzelőanyag-energetikai komplexumának fejlődését, hiszen a tüzelőanyag-termelés növekedésének több mint 90%-át biztosítja. A kőolajtermelésben Szibéria nemcsak a teljes növekedést adja, hanem kompenzálja a többi körzet majdnem 52 millió tonnás termelésvisszaesését is. Az SZKP XXV. kongresszusának határozatai értelmében gyors ütemben fejlődik a színesfémkohászat, a vegyipar, a cellulóz- és papíripar. Szibéria a Szovjetunió bruttó mezőgazdasági termelésének csaknem 8%-át adja, ami megfelel a népességben elfoglalt hányadának. A kilencedik ötéves tervidőszakban itt termelték meg a szemes termények körülbelül 12%-át, a burgonya 8,2%-át, a hús 8,6%-át, a tej 9,5%-át, a gyapjú 11,5°/o-át. Szibéria a gyorsan fejlődő és a gazdaságilag gyorsan kiaknázott új területek közé tartozik. Ebből adódik, hogy a beruházások hányada a bruttó társadalmi termékben itt 50%-kal meghaladja a szovjet átlagot. 1975-ben itt valósították meg az összes beruházások 12%-át. Mindazonáltal az építési bázis a szibériai gazdasági komplexum gyenge pontja, ami különösen kedvezőtlenül hat a termelési és a szociális infrastruktúra fejlődésére. A közlekedési hálózatnak, a terület műszaki berendezéseinek, a lakásépítésnek és az infrastruktúra más elemeinek elmaradása visszatartja a körzet gazdasági fejlődését, lassítja az új területek gazdasági felfuttatási ütemét és rontja hatékonyságát. Szibéria és az ország többi része gazdasági kapcsolatait elemezve megállapították, hogy Szibéria bekapcsolódása az össz-szövetségi területi munkamegosztásba 25—30 %-kal növeli a népgazdaság végső hatékonyságát (a nemzeti jövedelem volumenében vagy a lakosság nem termelő-fogyasztási alapjában kifejezve), tehát Szibéria hozzájárulása a végső népgazdasági teljesítményhez 2,5—3-szor meghaladja közvetlen hányadát a bruttó hazai termékben, a nemzeti jövedelemben, az ország fogyasztási alapjában. A gazdag szibériai tüzelőanyag-, energia-, ásványi és nyersanyag-, fa-, vízi és talajerőforrások lehetővé teszik a különböző nyersanyagok nagyméretű termelését és feldolgozását ebben a körzetben, az energia- és vízigényes termelési ágak telepítését, amelyek műszaki-gazdasági mutatóikat tekintve túlszárnyalják a Szovjetunió európai részének ugyanilyen termelési ágait. A különböző természeti források nagyfokú koncentráltsága és kombinálódása megkönnyíti a különösen nagy volumenű termelési ágak kiépítését és a területi gazdaságszervezés leghatékonyabb formáinak alkalmazását (területi termelési komplexumok és ipari gócok létrehozását). Akadnak azonban negatív tényezők is, amelyek nehezítik Szibéria gazdasági fejlődését, és csökkentik a fejlődés potenciális hatékonyságát. Ezek elsősorban az alábbiak: 1. munkaerőhiány van az ország többi körzetéhez viszonyítva, 2. drágább a munkaerő újratermelése, és nehezebbek az életfeltételek az északi területeken, 3. nagy beruházásokat igényel a terület kezdeti kiaknázása (a körzeti termelési és szociális infrastruktúra kiépítése), 4. a terület túlnyomó részének nehéz természeti-éghajlati adottságai miatt nagyobbak a termelési költségek (különösen az építőiparban és a mezőgazdaságban), 5. a nagy távolság az ország legfejlettebb gazdasági és kulturális központjaitól növeli a termelési eszközök és a késztermékek szállításának költségét, valamint egyebek között szükségessé teszi sok ember átköltöztetését és a szolgáltatóipar kiépítését. Szibéria fejlődésének fentebb felsorolt pozitív és negatív feltételei nem azonos mértékben hatnak a különböző ágazatok és termelési ágak fejlődésére. A gazdasági hatékonyság alakulása A kőolaj-, földgáz-, szén-, színesfémérc-termelés, több energiaigényes vas- és színesfémkohászati, vegyipari tennék, a szerfa és a fűrészáru termelése Szibériában rendszerint versenytárs nélkül marad egyrészt a közvetlentermelési költségeket tekintve, másrészt amiatt, hogy Szibérián kívül sehol sincs lehetőség a szükséges nagyságú termelés megszervezésére. Itt meg kell jegyezni, hogy a gazdasági tevékenység kedvezőtlen tényezői főképp Szibéria északi zónájára jellemzőek, ahol elsősorban egyedi és nagy hatékonyságú erőforrások kiaknázása folyik (például kőolaj-, gáz- és színesfémtermelés). A rendkívül nagy gazdasági hatékonyság példája a nyugatszibériai kőolaj- és gázipari komplexum. A. G. Aganbegjan akadémikus becslése szerint itt a tizedik ötéves tervidőszak során 1,7 milliárd egyezményes tonna szénhidrogént (kőolajra átszámítva) fognak felhozni a föld mélyéből. A világpiaci árak, valamint a hazai szénhidrogénhasznosítás hatékonyságának figyelembevételével a termelés teljes haszna az ötéves tervidőszakban nem kevesebb, mint 150 milliárd rubel lehet. Ezért, bár a nyugat-szibériai kőolaj- és gázipari komplexum fejlesztésének beruházási költségei rendkívül nagyok (a tizedik ötéves tervidőszakban mintegy 25 milliárd rubelt tesznek ki), ezek gazdasági hatékonysága többszörösen meghaladja az országos átlagot. Ha a szintetikus gazdasági mutatókat nézzük, látjuk, hogy a szibériai termelési komplexum hatékonysága egészében véve már most sem alacsonyabb az össz-szövetségi átlagnál, az élőmunka-ráfordítás hatékonysága pedig lényegesen magasabb. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlege mellett működő gazdasági és termelésszervezési intézet számításai szerint a munkatermelékenység (a megtermelt nemzeti jövedelem alapján számítva) 1975-ben közel 1,2- szer meghaladta az országos átlagot. A termelési állóeszközök alaphozama Szibéria egészét véve alacsonyabb volt az országos átlagnál, de ez elsősorban abból adódik, hogy a szibériai termelési komplexum ágazati szerkezetében viszonylag nagy hányadot foglalnak el a különösen eszközigényes ágazatok (a bányászat, a villamosenergia-ipar, a közlekedés), részben pedig abból, hogy az eszközök viszonylag nagyobb értékűek, és a munkaerő-takarékosság fokozott alapellátottságot igényel. Az elmúlt 10—15 évben a szibériai gazdaság átlagosan gyorsabb ütemű fejlődését teljes egészében az erőforrásoknak az átlagosnál hatékonyabb hasznosítása biztosította. Számottevő mértékben javult a gazdaság több minőségi jellemzője. Míg 1965- ben az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem (tiszta termék) Szibériában közel 10%-kal elmaradt az össz-szövetségi átlagtól, addig 1977-ben Szibéria e mutatót tekintve 16%-kal meghaladta az országos szintet. A fejlődés új feltételei Ha Szibéria és a Szovjetunió alapvető termékeinek árát világpiaci árakra számítjuk át (többek között azokét is, amelyeknek a hazai ára viszonylag magasabb a világpiacinál), akkor húsz-harminc százalékkal emelkednek a Szibériára vonatkozó munkatermelékenységi és alaphozam-mutatók, nagyobb a társadalmi termék, a nemzeti jövedelem, a bruttó ipari termelés növekedése. A Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődésének soron következő szakaszát jellemző több tényező lényegesen befolyásolja Szibéria gazdaságfejlesztési stratégiáját. Ide tartozik a népesség és a munkaerőforrás növekedési ütemének várható lassulása, a beruházások növekedési ütemének csökkenése, az ország európai része erőforrásai ellátásának bonyolultabbá válása, a külgazdasági kapcsolatok gyors ütemű fejlődése. . Szibéria gazdaságában a munkaerő-ellátási probléma megoldásának fő iránya nyilvánvalóan a munkatermelékenységnek az ország többi körzetéhez viszonyított gyors ütemű fokozása, a következetes munkaerő-takarékos politika megvalósítása a gazdaság minden területén. A helyi káderek megtartásához és újabbak Szibériába vonzásához legkevesebb két feltételt kell biztosítani: Szibéria lakosságának elsőbbséget kell élveznie az életszínvonal-emelésben, szigorúbban kell szabályozni a szabad munkahelyeket, gazdaságosabban kell hasznosítani a munkaerőforrásokat a Szovjetunió nyugati és déli vidékein. A kilencedik ötéves tervidőszak végétől észlelhető a szovjet gazdaságban a beruházások növekedési ütemének lelassulására mutató tendencia. A beruházások 1966—1975 között 7,3%-át kitevő évi átlagos növekedési üteme a 10. ötéves tervidőszakban 4,4%-ra esik vissza. Ha ez a folyamat tovább tart, akkor a szibériai termelőerők gyors ütemű fejlesztésének feladata rendkívül bonyolulttá válik. A szibériai gazdaság beruházási szükségletei objektíve bővülnek, ami összefügg a beruházásigényes specializációs ágazatok (tüzelőanyag-, vegy-, faipar, kohászat) gyors ütemű fejlesztésének, a termelési és szociális infrastruktúra elmaradottsága felszámolásának a szükségességével. De ha az ország egészét tekintve csökken a beruházások növekedési üteme, a Szibériába irányított beruházások hányadának számát A Vinnyica—Albertirsa között felépített 750 kilovoltos nagyfeszültségi távvezeték üzemeltetésének tapasztalatai alapján újabb hasonló vezetékrendszerrelbővül a KGST energiaszolgáltató hálózata. A Szovjetunió egységes energetikai rendszerét a KGST rendszerével összekötő szupervezetékek nemzetközi összefogással készülnek, s rendkívül nagy energiamegtakarítást tesznek lehetővé. Mint ismeretes, megkezdődtek egy újabb szupervezeték építésének előkészületi munkái: ez a vezeték a szovjetunióbeli emeltevő növelése más körzetekben, elsősorban az európai övezetben, a beruházások abszolút csökkenéséhez vezethet. A kialakuló helyzet azonnali intézkedéseket követel: intenzifikálni kell a gazdaságilag fejlett körzetekben a beruházások hasznosítását, takarékoskodni kell a beruházásokkal az újonnan kiaknázott területeken, mégpedig a termelésszervezés hatékony formáinak alkalmazása révén (területi termelési komplexumok és ipari gócok kiépítésével). A távlatokban több körzet, különösen az európai rész számára a helyi tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagforrások bővítésének lehetőségei kimerülnek. Sok ásványkincs termelési költsége a szegényebb lelőhelyekre való áttéréssel és a termelési feltételek romlásával összefüggésben emelkedni fog. Ebben a helyzetben Szibéria gazdasági szerepe a műszaki-gazdasági mutatók terén meglevő előnyökkel összefüggésben más alternatívák hiányában megnövekszik. Várható, hogy a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmának üteme meg fogja haladni a termelés bővülési ütemét A Szovjetunió aktívabban be fog kapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a szocialista gazdasági integráció elmélyítése révén. Ennek során a valutabevétel számottevő hányadát a kőolaj és a kőolajtermékek, a gáz, a szén, a színesfémek, a faanyagok adják, tehát ugyanazon termékek, amelyek termelésében Szibéria hányada megnövekszik. A világpiaci árak dinamikája elősegíti a szibériai export gazdasági hatékonyságának növekedését. Az optimális növekedés A szibériai gazdaság lehetséges fejlődési ütemének és arányainak kutatását az optimalizált körzetközi modellel végeztük. Ez a modell lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk és egymással szembeállítsuk a népgazdasági fejlődés területre bontott és hosszú távra szóló kiegyensúlyozott variációit. A szovjet népgazdaság fejlődését változó feltételek között imitálva az alábbi dinamikai törvényszerűség mutatható ki: Szibéria nemzetijövedelem-termelése évi átlagos növekedési ütemének 1,2—1,4-szer meg kell haladnia az országos átlagot (közel ugyanilyen aránynak kell lennie a bruttótermék-növekedésnél is). Az átlagnak ilyen arányú túlszárnyalása optimális, tehát megfelel az országos szükségletek kielégítése maximálisan elérhető szintjének. A vizsgálatok során még egy körülmény tisztázódott: a szibériai gazdaság optimális növekedési ütemétől valamilyen irányú eltérés nem egyforma következményekkel jár. Ha a szibériai növekedési ütem az optimálisnál magasabbra emelkedik, az országos ütem jelentéktelen mértékben lassul, ha viszont Szibéria gazdaságfejlődési üteme az optimálisnál alacsonyabb, az összszövetségi ütem görbéje meredekebben zuhan lefelé. Szibéria hányada az össz-szövetségi termelésben (a bruttó társadalmi terméket, a nemzeti jövedelmet és a bruttó ipari termelést tekintve) 1990-ig közel kéthárom százalékponttal növekedikét, tehát elérheti a 11—13°/o-ot. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy Szibéria hányada az összszövetségi beruházásokban 15— 16%-ra növekedjen. A számítások arra engednek következtetni, hogy Szibéria elsőbbséget élvező fejlesztése a szovjet népgazdaság optimális fejlődésének törvényszerűsége a belátható jövőben. Nem reménykedhetünk azonban abban, hogy ez a törvényszerűség automatikusan érvényesülni fog. Ki kell dolgozni és meg kell valósítani a szibériai termelőerők fejlesztésének, a legfontosabb gazdasági, szociális, tudományos és műszaki problémák megoldásának komplex programját. - Az állatállomány a hazai gazdaságokban ( 1000 db) Szarvasmarha A Központi Statisztikai Hivatal márciusi állatszámlálási adatai szerint a mezőgazdasági nagyüzemekben a szarvasmarha- és sertésállomány 1970 óta emelkedett, a kisüzemi gazdaságokban azonban csak a sertésállomány nőtt, a szarvasmarhatartás visszaesett. (A nagyüzemi gazdaságok túlnyomó részét az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti közös gazdaságok alkotják, kisüzemi gazdaságokon a tsz-tagok háztáji gazdaságai, az egyéni gazdaságok és a munkás alkalmazottak kisegítő gazdaságai értendők.) Mint az ábra mutatja, szarvasmarha-tenyésztésben a nagyüzemek szerepe jelentős, míg a sertések több mint felét a kisüzemek adják. Újabb nagy teljesítményű távvezetékek a KGST energiarendszerében nyickij atomerőműből juttat majd áramot Lengyelországba. A vezetékek építésében Magyarország is részt vesz a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NDK-val együtt. Az APN hírügynökség jelentése szerint folyik a harmadik hasonló távvezeték tervezése is. Ezen keresztül Romániába és Bulgáriába vezetnek majd szovjet áramot. A szakértők vizsgálják a negyedik 750 kV-os távvezeték építésének lehetőségeit, amelyik Szovjetuniót Lengyelországon keresztül az NDK-val kapcsolná össze. (MTI)