Népszabadság, 1982. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-16 / 63. szám
1982. március 16., kedd NÉPSZABADSÁG Ma kezdődik a szovjet szakszervezeti kongresszus Moszkvában Gáspár Sándor vezeti a SZOT-küldöttséget Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével vasárnap megérkezett Moszkvába a SZOT-nak a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán részt vevő küldöttsége. A küldöttség fogadására a seremetyevói repülőtéren megjelent Vitalij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának alelnöke és Mackjavicsjusz, a tanács titkára. Hétfőn a magyar küldöttség, a kongresszus más külföldi vendégeivel együtt megkoszorúzta a Leninmauzóleumot és az Ismeretlen Katona sírját. A szovjet szakszervezeti kongreszszus kedden délelőtt nyílik meg a Kreml kongresszusi palotájában, több mint ötezer küldött és mintegy háromszáz külföldi vendég jelenlétében. A 130 millió szervezett dolgozót képviselő delegátusok megvitatják a szakszervezetek ötéves tevékenységének eredményeiről és a következő öt évre szóló feladatairól készült beszámolót, amelyet Sztyepan Sarajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke terjeszt elő. Az SZKP Központi Bizottsága üdvözletet intézett a szakszervezeti kongresszus küldötteihez. A párt a szakszervezeteket a szovjet társadalom befolyásos erejének, saját megbízható támaszának és olyan tényezőnek tekinti, amely elősegíti a demokrácia fejlesztését és a dolgozóknak az állam ügyeinek irányításába való bevonását — állapítja meg az üdvözlet. A szovjet szakszervezeteknek most az a legfőbb feladatuk, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán hozott határozatok végrehajtására mozgósítsák a dolgozókat, hozzájáruljanak a szovjet népgazdaságnak az intenzív fejlődés útjára történő ráállításához. (MTI) Afganisztán nem tér le a forradalom útjáról Babrak Karmai beszéde az országos pártértekezleten Kabulban vasárnap és hétfőn megtartották az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt kétnapos országos értekezletét. A több mint 62 ezer tagot számláló párt 841 küldötte az ország valamennyi társadalmi rétegét, nemzetiségét és törzsét képviselte. Az 1978. áprilisi forradalom győzelme óta első ízben megrendezett nagyszabású tanácskozás napirendjén két fő kérdés szerepelt: az elkövetkezendő évekre szóló pártprogram tervezete, valamint a szervezeti szabályzat módosítása. Az országos értekezleten Babrak Karmai, a központi bizottság főtitkára ismertette a pártnak az elkövetkező évekre szóló programját. — Az áprilisi forradalom győzelmének eredményeképpen — mutatott rá — Afganisztánban mélyreható változások történtek: felszámolták a volt feudális uralkodó osztály politikai és gazdasági uralmát, a paraszti tömegek, a nomád törzsek érdekében megkezdték a földreformot, az iparban és a szállítás területén kialakult az állami szektor. A párt és az állam azon munkálkodik, hogy az országban megvalósuljon a törvényesség, és tiszteletben tartsák minden állampolgár jogát. — Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt politikájának eredményeként a bizalom, az együttműködés és a testvériség szellemében alakultak ki kapcsolatok az ország nemzeti-hazafias erői között — hangsúlyozta Karmai, majd rámutatott: — A forradalmi változások ellenállást váltottak ki a reakció és az imperialista erők részéről. Ezért az Afganisztán belügyeibe való beavatkozás útját választották: országunkkal szemben a terror és az erőszak eszközéhez folyamodtak, arra törekedve, hogy testvérgyilkos háborút robbantsanak ki az országban, és így visszaállítsák az egykori kizsákmányolók hatalmát. Ám minden olyan kísérlet, hogy Afganisztánt letérítsék a maga választotta útról, kudarcra van ítélve — húzta alá Karmai. Ezzel összefüggésben méltatta a szocialista közösség országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áprilisi forradalom vívmányai védelmében és az új élet megkezdéséhez nyújtott sokoldalú támogatását. Megismételte az afganisztáni kormány készségét arra, hogy a Pakisztánnal és Iránnal fennálló problémákat tárgyalások útján rendezze. Az országban ideiglenesen tartózkodó, korlátozott számú szovjet csapatkontingenst kivonják, amint megszűnnek a jelenlétet kiváltó okok — mondotta, azaz, ha tiszteletben tartják Afganisztán szuverenitását és területi épségét, s az ország megbízható garanciákat kap arra, hogy megszűnik a belügyeibe való külső fegyveres beavatkozás. A beszámoló megvitatását követően az országos értekezlet jóváhagyta a központi bizottság előterjesztését, amely a párt akcióprogramjának tervezetével, valamint a párt és a nép közötti kapcsolatok erősítésével foglalkozott. A program Afganisztán népének évszázados vágyait foglalja össze, kijelöli az új, igazságos társadalom felépítéséhez vezető konkrét és reális utat, pontosan meghatározza a párt, az állami szervek és a Nemzeti Hazafias Frontba tömörült társadalmi szervezetek feladatait — mutatott rá határozatában az országos értekezlet, amely jóváhagyta a központi bizottság politikai irányvonalát és eddigi tevékenységét. Felhívta a központi bizottságot és a Nemzeti Hazafias Frontot, hogy erőfeszítéseit a katonai-politikai, a társadalmi-gazdasági, a pártépítési és az ideológiai munka halaszthatatlan feladataira összpontosítsa. A küldöttek határozatot fogadtak el a párt szervezeti szabályzatának kiegészítéséről és módosításáról. (TASZSZ) * Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt országos értekezletét. (MTI) A pretoriai rezsim álreformjai nem változtatnak a fajüldöző politikán Tüntetés Londonban az apartheid ellen Pieter Botha, a fajüldöző dél-afrikai rezsim miniszterelnöke vasárnap kijelentette, hogy a „politikai változások” nem történhetnek a hatalmon levő fehér kisebbség kiváltságainak rovására. Leszögezte: a kormányzó Nemzeti Pártban történt szakadás nem fogja befolyásolni politikáját. (A múlt héten a Nemzeti Párt Andries Treutricht vezette csoportja átvonult az ellenzék padsoraiba a parlamentben, tiltakozásul a kormányfő ama terve ellen, hogy „korlátozott részvételt” ad az ország 3,5 milliónyi ázsiai származású és kevert népcsoportjai képviselőinek a hatalomban. A 21 millió fős fekete őslakosság bármiféle jogokhoz juttatásáról a Botkaféle terv nem szól.) A miniszterelnök nyíltan kijelentette: javaslatainak legfontosabb célja, hogy védje az 5,5 milliós dél-afrikai fehér kisebbség jogait. Ehhez képest csak másodlagos, hogy „méltányos elbánásban” kell részesíteni a többi népcsoportot is. Pretoriához kapcsolódó hír, hogy több mint tízezer ember tüntetett vasárnap délután Londonban a faji megkülönböztetés Dél-Afrikában alkalmazott politikája ellen. A brit apartheidellenes mozgalom felhívására összegyűlt tüntetők előtt Michael Foot, a brit Munkáspárt vezére és Tony Benn, a párt balszárnyának vezetője mondott beszédet. Előzőleg ismeretlen tettesek pokolgépet robbantottak az Afrikai Nemzeti Kongresszus, a fekete többség jogaiért küzdő, betiltott dél-afrikai mozgalom irodájában, London északi részén. Az anyagi kár jelentős, de senki sem sérült meg. (AP) Trevor Huddleston lelkész beszédében éles szavakkal ítélte el a dél-afrikai fajüldöző rezsimet. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT / 3 (Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepi megemlékezés után koszorúkat helyeztek el az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtáblánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Korom Mihály és Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, művelődési miniszter, a KISZ Központi Bizottsága képviseletében Fejti György, a KISZ KB első titkára és Varga Sabján László koszorúzott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának koszorúját Szentistványi Gyuláné és Horváth Győző, a HNF OT osztályvezetője; a fegyveres erők és testületek koszorúját Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Ladvánszky Károly altábornagy, belügyminiszter-helyettes és Barta Gyula, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese helyezte el. A Történelmi Emlékbizottság és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Kállai Gyula, a HNF OT elnöke és Barcs Sándor, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége országos bizottságának tagja koszorúzott. Budapest ifjúságának ünnepi nagygyűlése 1848 szellemét, forradalmi lendületét idéző műsorral és a KISZ Központi Művészegyüttesének táncjátékával zárult. Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc művét, a Himnuszt 1844. augusztus 10-én az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzhajó vízre bocsátásakor énekelték először nyilvános ünnepségen, a magyar nemzet himnuszaként. Erre az eseményre emlékezve rendeztek munkásgyűlést hétfőn a hajógyár művelődési otthonában. Ez alkalommal mutatták be azt a hanglemezt, amely a napokban készült el a Hazafias Népfront és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat közös kiadványaként, s a Himnusz, valamint a Szózat prózai és zenei felvételeit tartalmazza. A hanglemez egy példányát Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyújtotta át a gyári munkásközösség képviselőinek. A munkásgyűlésen megemlékeztek az 1848-as márciusi forradalomról is. Pákozdon, az 1848-as emlékműnél rendezett ifjúsági nagygyűléssel indították meg a forradalmi ifjúsági napok Fejér megyei rendezvénysorozatát. Az ifjúmunkások és diákfiatalok százai emlékeztek a márciusi ifjakra, a forradalom és a szabadságharc hőseire. A nagygyűlés után a megye politikai, társadalmi szervezeteinek képviselői, a fegyveres erők és testületek küldöttei és a fiatalok helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatán. Székesfehérvárott megkoszorúzták Petőfi szobrát és a költő emléktábláját. A Fejér megyei ünnepségeken megemlékeztek a fiatalok a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulójáról is. Ünnepségek voltak Baranya megye városaiban, falvaiban. Pécsett Petőfi és Kossuth szobra előtt tisztelgett a város lakossága és ifjúsága. Zászlódíszben köszöntötte a nemzeti ünnepet Bács-Kiskun megye. A központi ünnepséget Petőfi szülővárosában, Kiskőrösön rendezte a 25 éves fennállását ünneplő KISZ megyei bizottsága. A város főterén, a költő szobránál több ezer fiatal hajtott főt a történelmi zászlók előtt, melyek — a Himnusz elhangzása után — páncélautókkal érkeztek a térre; a 48-as szabadságharc zászlóival együtt a KISZ jubileumi vörös zászlaja, amit az egykori alapító tagok adtak át az újabb zászlóvivőknek. Békés megye fiatalsága nagygyűléseken, koszorúzásokon köszöntötte március 15-ét. Ezúttal tizenharmadik alkalommal tartották meg Békéscsabán a forradalmidalfesztivált. A megyei események közül kiemelkedett a körösladányi ünnepség, amelyet a helyi népfront és KISZ-bizottság rendezett a nagyközség szülötte, a szabadságharcos Tüköry Lajos emlékművénél. Mezőberényben Petőfi Sándor emléktáblájánál emlékeztek meg arról, hogy a költő 1849 nyarán innen indult utolsó, Segesvárra vezető útjára. Borsod-Abaúj-Zemplén megye városaiban, falvaiban is több ünnepséget rendeztek. Miskolcon, a Petőfiszobornál a KISZ Borsod megyei és városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint a fegyveres testületek képviselői helyezték el a megemlékezés virágait a szobor talapzatára. A miskolci 35-ös számú általános iskola természetjáró diákjai a Bükk egyik legmagasabb pontján, a hóborította 956 méter magas Bálvány-csúcson, a Petőfi-kilátónál ünnepeltek. A Csongrád megyei ünnepségekből kiemelkedett a Szegeden tartott ifjúsági nagygyűlés, amelyet sok ezer fiatal részvételével rendeztek meg. A fiatalok megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. Ünnepélyesen elhelyezték az emlékezés virágait a Dóm téri Panteonban levő "Petőfi-szobornál, valamint az Aradi vértanúk terén, a szőregi csata emlékoszlopánál is. Győrött, a Petőfi-szobornál tartottak ifjúsági nagygyűlést. A debreceni Kossuth-szobornál rendezett ünnepségen több ezer fiatal emlékezett az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc hőseire. A városban — a Gambrinusz közben — megnyílt a forradalmi ifjúsági napok utcája, amelyben a Hajdú-Biharban élő fiatal előadóművészek s a vidék ifjúsági és gyermekkórusai, tánckarai adnak műsort. A Heves megyei fiatalok több ünnepségen emlékeztek meg az évfordulóról. Egerben Petőfi szobránál tisztelgett több ezer fiatal, majd az egri temetőben Lenkey János tábornok sírjánál helyezték el az emlékezés virágait. A Komáromban rendezett ünnepségen a város lakosságának képviselői megkoszorúzták a 48-as emlékművet, majd a Csokonai Művelődési Központban tartottak ünnepséget. Itt nyitották meg a szabadságharc eseményeit felelevenítő kiállítást, amelyet a hódmezővásárhelyi múzeum gyűjteményéből rendeztek. A Nógrád megyei események közül kiemelkedik az a politikai nagygyűlés, amelyet Balassagyarmaton, a Palóc ligetben rendeztek több mint kétezer fiatal részvételével. Pest megye sok településén emlékeztek a forradalmi napra. Koszorúzási ünnepséget tartottak Vácott, a Petőfi-háznál és az 1848-as emlékműnél. E napon rendezték meg a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitóját Százhalombattán. Zászlókkal, virágokkal köszöntötte a somogyi megyeszékhely, Kaposvár, a nemzeti ünnepet. A város fiataljai koszorúzási ünnepséget tartottak Kossuth és Petőfi szobránál, s megkoszorúzták Noszlopy Gáspár szobrát. Szabolcs-Szatmár megye központi ünnepségét Nyíregyházán rendezték, koszorúzást tartottak Kossuth Lajosnak a város főterén álló emlékművénél, elhelyezték a megemlékezés virágait Petőfi Sándor szobránál. Látványos ünnepség színhelye volt Szolnok: a szabadságharc katonáinak uniformisába öltözött fiatalok lovascsapata vonult végig a városon. Koszorúzási ünnepségeket tartottak Tolna megye több városában; Vas megye székhelyén, Szombathelyen megkoszorúzták a márciusi ifjak emléktábláját. Veszprém megye négy városában tartottak ünnepségeket: Pápán az öreg kollégium két egykori diákjára, Jókai Mórra és Petőfi Sándorra emlékeztek. Zala megyében szinte valamennyi településen megemlékeztek március hőseiről. A zalaegerszegi ünnepségek során adták át a helyi Csányi László szakközépiskola ifjúkommunistáinak a KISZ KB vörös vándorzászlaját, amit immár harmadszor nyertek el. * Az 1848—49-es magyar forradalom irodalmi dokumentumai címmel hétfőn kiállítás nyílt az osztrák nemzeti könyvtárban. A kiállítást osztrák részről Herbert Hunger, az Osztrák Tudományos Akadémia elnöke, Josef Zessner-Spitzenberg, az osztrák nemzeti könyvtár vezérigazgatója és Herbert Seisler, az osztrák —magyar irodalomtudományi vegyes bizottság osztrák tagozatának elnöke, magyar részről Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese nyitotta meg. Az osztrák nemzeti könyvtár korabeli német és magyar nyelvű anyagából összeállított bemutatón többek között látható a Nemzeti dal első kinyomtatott példánya, Kossuth, Széchenyi, Jókai több írása, valamint Bécsben kiadott röplapok, amelyek a magyar szabadságharc eseményeivel foglalkoznak. Március 15-re emlékezeit új ország NAGYGYŰLÉSEK, KOSZORÚZÁSOK A VÁROSOKBAN, FALVAKBAN A Kulturális program egy részlete a Múzeum-kertben. Ünnepség a budapesti Petőfi-szobornál. borosjenő felvételei Az országgyűlés jogi bizottságának ülése KÉPVISELŐCSOPORTOK TANÁCSKOZÁSAI Hétfőn dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testületet dr. Markója Imre igazságügyminiszter tájékoztatta a hazai jogalkotás helyzetéről. A miniszter egyebek között hangsúlyozta: az utóbbi évtizedben hatályba léptetett jogszabályokkal megújult a jogrendszerünk, egyúttal a korábbinál egységesebbé, áttekinthetőbbé is vált, így elmondható, hogy hazánkban megvannak a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjai. A tanácskozáson kiemelték: ahhoz, hogy a jog betöltse társadalmi rendeltetését, főként jó törvényekre, fejlett jogrendszerre van szükség, s mindez nálunk megvan. De az is elengedhetetlen, hogy a jogszabályokat következetesen megtartsuk, végrehajtsuk. Ez utóbbi közös kötelezettsége a jogalkalmazó szerveknek és az állampolgároknak egyaránt. Fontos követelmény, hogy aki a jog írott normái ellen vét, azzal szemben személyre, szervre való tekintet nélkül a felelősségrevonás eszközeit alkalmazzák. A tanácskozáson, amelyen részt vett dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, felszólalt dr. Antalffy György (Csongrád megye), dr. Nezvál Ferenc (Budapest), dr. Juhász Tibor (Bács-Kiskun megye), dr. Rőder Edit (Budapest), S. Hegedűs László (Pest megye), Gulyás Emilné (Szabolcs-Szatmár megye) és Győre Sándor (Pest megye) képviselő. Az országgyűlés tavaszi ülésszakát előkészítő tanácskozások sorában tegnap három megyében tartottak ülést a képviselőcsoportok. A Baranya megyei, a Fejér megyei, valamint a Csongrád megyei képviselők megvitatták a jogalkotás, valamint a közművelődés helyzetét. A Szegeden megtartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Csongrád megye parlamenti képviselője is.