Népszabadság, 1984. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

1984. június 1., péntek NÉPSZABADSÁG Németh Károly hazaérkezett Szófiából Csütörtökön hazaérkezett Szófiá­ból a magyar pártküldöttség, amely Németh Károlynak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésé­vel részt vett a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági tit­kárainak értekezletén. A magyar küldöttséget Georgi Atanaszov, a BKP PB póttagja, a KB titkára és Dimitr Sztanisev, a KB titkára bú­csúztatta a szófiai repülőtéren. A küldöttség tagja volt Baranyai­­Tibor, a KEB tagja, a Központi Bi­­­zottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A tanácskozás munkájában részt vett Kovács Jenő, a KB párt­os tömegszervezetek osztályának he­lyettes vezetője is. A KO/IIII Iliit II Thaiföldi politikus látogatása hazánkban A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának meghívására május 28. és 31. között hazánkban tartózkodott Kh­angszak Csamanan, a Thaiföldi Nemzeti Demokrata Párt főtitkára, a parlament külügyi bizottságának elnöke, volt miniszterelnök. Fogadta őt Péter János, az ország­­gyűlés alelnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter. Találkozott Kállai Gyulával, a Hazafias Népfront elnö­kével. A Hazafias Népfront és a Nemzeti Demokrata Párt közötti kapcsolatokról megbeszélést folyta­tott Pozsgay Imre főtikárral és Ri­bánszki Róbert titkárral. Találkozott Fock Jenővel, az MTESZ elnökével, Darvasi Istvánnal, az országgyűlés külügyi bizottságának titkárával és Lőrincze Péterrel, a Magyar Keres­kedelmi Kamara főtitkárával. Láto­gatást tett a nemzetközi vásáron és az MTA Martonvásári Mezőgazda­­sági Kutató Intézetében. A thaiföldi politikus programjában részt vett Suchati Chuthasmit, Thaiföld buda­pesti nagykövete. Kh­angszak Csamanan csütörtö­kön elutazott hazánkból. (MTI) Az Állami Egyházügyi Hivatal küldöttségének útja Mongóliában A Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsa mellett működő Egyház­ügyi Tanács meghívására Mongóliá­ban járt az Állami Egyházügyi Hi­vatal küldöttsége, Miklós Imre állam­titkár vezetésével. Kinttartózkodá­suk során tárgyaltak Sz. Szoszorba­­rammal, a Mongol Egyházügyi Ta­nács elnökével, a tanács több más vezetőjével a két hivatal közötti együttműködés helyzetéről és to­vábbfejlesztésének lehetőségeiről. Kölcsönösen tájékoztatták egymást időszerű egyházpolitikai kérdésekről. Miklós Imrét fogadta G. Adja, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának titkára. A kül­döttség csütörtökön hazaérkezett. (MTI) A Norvég Exporttanács elnökének megbeszélései Beck Tamásnak, a Magyar­ Keres­kedelmi Kamara elnökének a megn­yívására május 28. és 31. között lá­togatást tett Budapesten Arme Lan­­geland, a Norvég Exportta­nács elnö­ke. A norvég vendég tárgyalt vendég­látójával, találkozott Kallós Ödön­nel, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra társelnökével, továbbá a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) és a­z Építési Export-Koordinációs Iro­da vezetőivel. A Budaflaxnál tett lá­togatása során a magyar textilipari termékek norvégiai exportjáról tár­gyalt. Arme Langelandot fogadta Török István külkereskedelmi állam­titkár. A Norvég Exporttanács elnöke csü­törtökön elutazott Budapestről. (MTI) Kitüntetésesdoktor-avatás Debrecenben A Debreceni Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem csütörtökön együt­tes ünnepi nyilvános Sub auspiciis rei publicae populáris kitüntetéses­­doktor-avató tanácsülést tartott az Agrártudományi Egyetemen. Ez al­kalommal Jenei Katalin orvost, va­lamint Pepó Péter és Pepó Pál ag­rármérnököket avatták kitüntetéses doktorrá. Jenei Katalin a szülészeti klinika orvosa, Pepó Péter és Pepó Pál pedig az Agrártudományi Egye­tem növénytani tanszékén dolgozik. Dr. Szász, Gábor, az Agrártudomá­nyi Egyetem rektora köszöntötte a kitüntetetteket, az ünnepségen részt vevőket, köztük Kállai Gyulát, az Elnöki Tanács tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­két. A fiatal doktorok ezután esküt tettek. Ezután Kállai Gyula köszöntötte az ifjú doktorokat, majd átadták a népköztársaság címerével díszített aranygyűrűt. (MTI) Kitüntetések Vándor Józsefet, a Vízügyi Tudo­mányos Kutató Intézet nyugalma­zott tudományos kutatóját életútja, munkássága elismeréséül 75. szüle­tésnapja alkalmából az Elnöki Ta­nács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. Az Elnöki Tanács a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntette ki — nyugállományba vonulásuk al­kalmából — dr. Galambos Jánosnét, az MTA Zenetudományi Intézetének gazdasági vezetőjét, kiemelkedő gaz­dasági munkájáért; Lengyel Gézát, az MTA Kutatási Eszközöket Kivi­telező Vállalata gazdasági igazgató­­helyettesét, eredményes munkássá­gának elismeréseként. Ugyanezt a kitüntetést kapta meg az Elnöki Tanácstól Kispál Pál, Mezőkövesd város tanácselnök-he­lyettese nyugdíjba vonulása alkalmá­ból. (MTI) Új kötet a magyar—szovjet kapcsolatokról A Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában megjelent a Magyar—szovjet kapcsolatok 1977—1982 című doku­mentumkötet, amely a Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának immár negye­dik közös kiadványa; a témában ko­rábban publikált, azonos főcímű kö­tetek az 1945—1948, 1948—1970, ille­tőleg 1971—1976 közötti időszakot dokumentálták. Az összeállítás dokumentumérté­két növeli, hogy a hivatalos okmá­nyok, szerződések, közlemények mellett fontosabb beszédeket, inter­júkat, leveleket is közöl, alátámaszt­va azt a tényt, hogy a magyar—szov­jet kapcsolatokban valóban népeink­nek az élet minden területére ki­terjedő barátsága ölt testet. A köte­tet a magyar—szovjet kapcsolatok legfontosabb eseményeinek kronoló­giája egészíti ki. (MTI) 4 ­Átadták az idei Kazinczy-díjakat Dr. Kovács Dániel, a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola fő­igazgató-helyettese, valamint Miklós József, a komáromi Széchenyi Ist­ván közgazdasági szakközépiskola igazgatója kapta meg az idén a ma­gyar nyelv szolgálatáért és a példa­mutató, szép, tiszta magyar beszé­dért a Péchy Blanka érdemes mű­vész által két évtizede alapított Ka­­zinczy-díjat. Az évente odaítélt dí­jat a legújabb kitüntetetteknek csü­törtökön Drecin József művelődési államtitkár adta át a minisztérium­ban. (MTI) Áruszállítási szerződések az üdülőkörzetek ellátására Kielégítő választékot ígérnek a húskészítményekből Az élelmiszer- és vegyiáru-nagy­­kereskedelmi vállalatok, va­lamint a termőlők már valamennyi üdülőkör­zetben — a Balatonnál, a Mátra kör­nyékén, a Duna-kanyarban és a Ve­lencei-tónál — megkötötték a meg­állapodásokat a kiskereskedelmi vál­ Lal­atok áka­ll a nyári ellátás biztosítá­sára­. Az áruszámítási szerződésekben a vállalatok figyelembe vették, hogy — anyagi­ megfontolásból — mind­ a hazai, mind a külföldi turisták egy­re inkább az üzletekben, piacokon vásárolnak, s nem járnak naponta többször vendéglőbe. Húsból és húskészítményekből ki­elégítő lesz a választék. A kedvelt szabadtéri sütéshez, grillezéshez ba­romfit, növényevő, valamint tengeri halakat kínál a kereskedelem. Pon­tyot, süllőt, harcsát is lehet ugyan majd ka­pni az üzletekben, ezekből azonban csak a vendéglőknek ígér­nek folyamatos ellátást. A kereske­delem fokozott figyelmet fordít ar­ra, hogy a főszezonban az üdülőhe­lyeken megfelelő legyen a választék az olcsóbb húskészítményekből is. A vásárlók az idén sem számíthat­nak arra, hogy boltnyitáskor minden üzletben friss kenyeret, péksüte­ményt kapnak. A kis kapacitású üdülőhelyi pékségek ugyanis nehe­zen győzik a nagy nyári forgalmat. Az ellátást jelentős mértékben segí­tik a magán­kenyérárusok, akik egy­re nagyobb számban jelennek meg az üdülőhelyeken is. A Duna-kanyar kenyérellátását várhatóan javítja majd az új kenyérgyár, amely ta­vasszal kezdte el működését. Tejből és tejtermékekből a koráb­bi években is volt elegendő, a káni­kulai hónapokban azonban hiány­cikknek bizonyult az üdülőkörzetek­ben a tartós tej. Lényeges javulás az idén sem várható, a teljes hazai szükségletet ugyanis csomagolóanyag hiányában nem tudják kielégíteni. A zöldség-gyümölcs kínálatot az utóbbi három évben is jelentősen javította, hogy a kistermelők, kis­kerttulajdonosok kereskedői enge­dély nélkül értékesíthetik termékei­ket, a boltok nyitása előtt, illetve zárás után, és többnyire szombat­­vasárnap is árusítanak. A nyári melegben évről évre nö­vekszik a sörfogyasztás, de a ha­zai termelés nem tud lépést tartani az igényekkel. A kis- és nagykereske­delmi vállalatok a hiányzó mennyi­ség egy részét határ menti árucse­réből szerzik be. Üdítőből lesz ele­gendő, bővül a hazai alapanyagú termékek választéka, a kólaitalokból azonban várhatóan nem tudják ki­elégíteni a keresletet. Az üdülőhelyi kisboltok, szerződé­ses és magánüzletek jobb kiszolgá­lására beváltak a kereskedők áruhá­zai, illetve az önkiszolgáló raktárak. A Bakony Élelmiszer- és Vegyiáru­­kereskedelmi Vállalat tapolcai rak­tára után idén a Pannonker meg­­­nyitotta önkiszolgáló raktárát Keszt­helyen és Siófokon, és valószínűleg még a szezonban elkészül a fonyód­­bélatelepi is. Balatonfüreden az idei nyáron már nem egy, hanem két hangáráruház árusít élelmiszereket és az üdüléshez kapcsolódó iparcik­keket. Konténerpavilonokkal is bővül az üdülőhelyek — főként a Balaton környékének — kereskedelmi háló­zata; minisztériumi támogatással Balatonakarattyán, Almádiban és Tihanyban csaknem 30 árusítókon­ténert létesítenek, amelyekben élel­miszeren, zöldségen, gyümölcsön kí­vül iparcikkeket is árusítanak majd. Változatlanul gondot okoz a ke­reskedelemnek az üdülőhelyek nyári munkaerőhiánya, főként azért, mert az épülő üdülők, szállodák vonzóbb lehetőséget kínálnak a bolti dolgo­zóknak. A Balaton Füszért ezen pél­dául úgy kíván segíteni, hogy szer­ződést kötött száz egyetemistával, akik a Balaton déli partján kocsikí­sérői, rakodói állást vállalnak. (MTI) Mozgó ABC a Velencei-tónál. Kabóczy szilárd felvétele , mű­ foto ­­ 5 Csomagolni is tudni kell Ha hosszabb időszakra tekintünk vissza, megállapíthatjuk, hogy a legutóbbi évtizedben évi átlagban kétszer, két és félszer olyan gyorsan nőtt hazánkban a mezőgazdasági termelés, mint a felszabadulást megelőző, vagy az azt követő évti­zed átlagában. Ennek köszönhető, hogy a javuló belső ellátás mellett élelmiszer-gazdaságunk exportjá­nak értéke a legutóbbi három év­tizedben — folyó áron számolva — csaknem a háromszorosára növeke­dett. Ráadásul a kivitel szerkezete is megváltozott. Az exportban egyre inkább a késztermékek kerülnek túlsúlyba, csökken az élő állat, a ga­bona, a nyers élelmiszerek aránya. Ez a szerkezetváltás pedig meg­követelte a feldolgozó ipar gyors ütemű fejlesztését, mégpedig úgy, hogy az feleljen meg a bővülő me­zőgazdasági termelés követelmé­nyeinek, és olyan teljesítményre le­gyen­ képes, amely lehetőséget nyújt mind a hazai, mind a külföldi piaci igények kielégítésére. A feladat a jövőben sem lehet más, mint az, hogy a hazai élelmiszer-termelés kedvező adottságait kihasználva, mezőgazdaságunk és élelmiszer­­iparunk növekvő mennyiségben és lehetőséig a legkedvezőbb áron ex­portáljon. Ennek pedig legfontosabb feltétele a jó minőség. Felhívni a vevő figyelmét Ez a követelmény különösen fon­tos az élelmiszereknél, ahol a mi­nőség fogalmába mindenkor bele­értendő az áru mikrobiológiai tisz­tasága, az elfogadott fogyasztói szo­kásoknak megfelelő megjelenése. Tehát nemcsak a termék íze, színe, hanem a csomagolása is meg kell hogy feleljen a vevők igényeinek. Ez a parancs meghatározó az egész világ élelmiszer-kereskedel­mében. Az a törekvésünk tehát, hogy a feldolgozás révén nagyobb árbevételhez jussunk a nemzetközi piacokon, csak akkor vezethet si­kerre, ha követjük a legjobbak pél­dáját, és az élelmiszer-termelés szerkezetének korszerűsítése, a vá­laszték bővítése mellett a csomago­lásban, is felzárkózunk a legjobbak­hoz. A kereskedők a megmondható­, hogy a csomagolás adja el a jó árut is. Ez pedig nemcsak a hazai pia­con érvényes. A mindinkább terje­dő önkiszolgáló értékesítési mód, amikor a vevő a szeme után vásárol, megköveteli a kikészítés, a csoma­golás olyan színvonalát, amely a vá­sárló figyelmét már a megízlelés előtt ráirányítja az árura. Olyan követelmények ezek, ame­lyeknek a teljesítése nemcsak az élelmiszerexportunk fejlődésére hat előnyösen, hanem megfelel a hazai fogyasztói érdekeknek is. A mi élel­miszer-kereskedelmünkben is egy­re kisebb a nyers és a feldolgozat­lan termékek aránya. Egyre több félkész és konyhakész élelmiszer ke­rül forgalomba. Ezeket a terméke­ket pedig másként nem is lehet, csak csomagokban árusítani. Hazai igények Hazánkban a csomagolás fejlődése megteremtette az önkiszolgáló ke­reskedelem feltételeit. Ott tartunk, hogy előre csomagolás nélkül elkép­zelhetetlen az áruk értékesítése. Gondoljuk csak meg: az élelmiszer­­kereskedelem még az önkiszolgáló rendszer bevezetése mellett is mun­kaerőhiánnyal küzd. Mi lenne hát akkor, ha az üzletben kellene mérni, csomagolni az alapvető élelmiszere­ket? Elvitathatatlan tehát a csomago­lás előnye. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy sok a kifogás a cso­magolás minőségére. Leginkább a tej csomagolását kifogásolják a vá­sárlók, és tegyük hozzá, jogosan. Túlságosan sokszor szakad ki ugyanis a tejesizacskó, mint ahogy gyakran kőkemény tömbbé áll ösz­­sz­e a zacskóban a só, a porcukor, nehezen lehet felbontani a konzer­­veket, az üdítő italokat. Az is jogos kérés, hogy kisebb egységekben is csomagoljon élelmiszeriparunk. A minőségi hibákon túl azt is szóvá teszik a fogyasztók, hogy időn­ként el-eltűnik az üzletekből egy­­egy kedvelt, megszokott termék, mint például a tubusos tej, egysze­rűen, azért, mert nem kapja meg az élelmiszeripar a gyártóktól a szükséges tubusmennyiséget. És so­rolhatnánk tovább azokat az észre­vételeket, amelyek a zavartalan el­látást veszélyeztetik. Mindenképpen törekedni kell tehát a csomagolás minőségének javítására. Ezért pedig a csomagolóanyag-gyártók és a cso­magológépeket üzemeltető élelmi­szer-feldolgozó üzemek tehetik a legtöbbet. Mindenkinek be kell lát­nia, hogy az itthon forgalomba ho­zott termékek csomagolásánál a legfontosabb fogyasztói igény: a cso­magolás feleljen meg a célnak, véd­je az árut a külső behatásoktól, egy­értelműen tájékoztassa a vásárlót a tartalomról, a minőségről, a sza­vatossági időről. Csak üdvözölni lehet azt az erő­feszítést, melyet a élelmiszer-keres­kedelmi vállalatok tesznek a cso­magolásban ma még meglévő fehér foltok eltüntetéséért. Nekik kö­szönhető például, hogy a legutóbbi öt esztendőben az előre csomagolt tőkehúsok forgalma 40, a zöldség­féléké, a gyümölcsöké 60 százalék­kal, a húskészítményeké pedig 3,5- szeresére növekedett. A csomagolás­hoz szükséges gépekből már 3500 működik az ország élelmiszerüzle­teiben. Ezek nemcsak a bolti dolgo­zók munkáját teszik könnyebbé,­ ha­nem a fogyasztóiknak is előnyösek, hiszen a gép pontosan mér, ponto­san számol, tehát eleve kizárja a visszaéléseket. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy bármennyire szűkösek is az anyagi lehetőségek, a csomagolás fejlesztését semmiképpen sem sza­bad levenni a napirendről. Még ak­kor sem, ha azt is tudjuk, hogy a csomagolás pénzbe, sok pénzbe ke­rül. Kiszámították, hogy az élelmi­szer-csomagolásra fordított összeg ma már eléri a 12 milliárd forintot, s ez megközelíti az élelmiszeripar bruttó termelési értékének a 6 szá­zalékát. Vannak azonban olyan élel­miszer-ipari ágazatok, mint például a konzervipar, amelynek a terme­lési költségében 15—16 százalékkal szerepel a csomagolás. Mindent összevetve, ezt a költsé­get mégiscsak vállalni kell, hiszen az élelmiszer-termelés nélkülözhe­tetlen feltétele a csomagolás. A ter­melés bővülésével pedig érthető, hogy a csomagolási költségek is nö­vekednek. Ez hozta magával, hogy a legutóbbi évtizedben hazánkban a csomagolóanyag-felhasználás mű­anyagból két és félszeresre, papír­ból háromszorosra, fémből több mint kétszeresre emelkedett. Mind­ezek ellenére a csomagolóanyagok egy részét, a csomagológépeknek pe­dig nagy hányadát külföldről kell beszerezni. Követendő példák Az élelmiszer-ellátás és az export fejlődése megköveteli, hogy rend­szeresen és a követelményekkel összhangban fejlesszük a csomago­lást. Ehhez azonban tisztázni kell, mit érdemes itthon továbbfejlesz­teni a csomagolóanyag-gyártásban csakúgy, mint a csomagológép-gyár­tásban, és mit helyesebb importálni. Az ugyanis nyilvánvaló: ahhoz nincs elég anyagi erőforrásunk, hogy mindent mi magunk gyártsunk. Azt azonban mindenképpen el kell ér­ni, hogy legalább a konzervgyártás­­hoz és a borpalackozáshoz szükséges üveget itthon állítsuk elő. Mert ma még bizony a konzervesü­vegek egy részét, idén például 65 millió dara­bot, külföldről vagyunk kénytelenek behozni. Ki gondolná például, hogy a pezsgősüveg dugóját lekötő drót­kosarat is kénytelenek vagyunk importálni, mert sem a hozzá szük­séges drótot, sem a drótkosarat ké­szítő gépet itthonról nem lehet be­szerezni. A külföldi vevők azt elismerik, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek általában jó, elfogadható minőségűek. Viszont ha a termékek csomagolása, címké­zése, a konzervek lezárása kerül szó­ba, már nem ilyen kedvező a véle­mény. Pedig ármeghatározó tényező, hogy milyen módon van csomagolva az élelmiszer. Sok esetben ezért is kényszerülünk arra, hogy a külföldi kereskedő által szállított csomagoló­anyagba csomagoljunk és exportál­junk. Vannak azonban biztató kezdemé­nyezések is, ezt példázza a húsipar, amely nagy mennyiségben szállít dobozolt sonkát, lapockát külföldre. Az utóbbi időben azonban kiderült, hogy a fémdobozt meg lehet taka­rítani, ha formázógépeket vásáro­lunk, és vizet és gőzt át nem eresztő vákuumfóliába csomagoljuk az árut. Az ilyen csomagolás költsége jóval kisebb, s, ráadásul a vásárló cég töb­bet is fizet az így csomagolt áruért, így történt aztán, hogy a pápai, va­lamint a kaposvári húskombinát megkezdte a fóliás csomagolású ter­mékek gyártását és exportálását. Hasonló kezdeményezés az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalaté, amely libamájzkészítményeket szállít kor­szerű csomagolásiban külföldre. Ezek a példák is jelzik, hogy ér­demes nyitott szemmel járni a vi­lágban, hiszen versenyképességünk, gazdasági növekedésünk attól is függ, hogy mennyire tudjuk meg­növelni alkalmazkodóképességünket a nemzetközi piacokon. Élelmiszer­­termelésünk többletét is csak ak­kor tudjuk jó áron, értékesíteni, ha a piac valamennyi feltételéhez gya­rsan és rugalmasan alkalmazko­dunk. Akkor is, ha az áru minősé­géről, és akkor is, ha a kikészítésé­ről és a csomagolásáról van szó. Eh­hez azonban csomagolni is meg kell tanulni. Cserkúti Ferenc

Next