Népszabadság, 1984. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-03 / 154. szám
2 Meghiúsult a jobboldali puccskísérlet Bolíviában A bolíviai fővárosból érkező, egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint meghiúsult a szombati katonai összeesküvés, s a jobboldali katona- és rendőrtisztek egy csoportja által elrabolt Hernan Siles Zuazo államfő sértetlenül kiszabadult csaknem tízórás fogságából. A köztársasági elnök visszavette az államügyek intézését. Siles elnök rövid sajtónyilatkozatában hitet tett a demokratikus átalakítás programjának folytatása mellett, rámutatva a reakció mesterkedései elleni harc folytatásának szükségességére. Időközben fény derült az elnökrablás részleteire. Ezek szerint Silest hajnalban hálószobájából civil ruhás tisztek hurcolták el, és a Miraflores nevű kormánynegyed melletti erdőbe, egy raktárépületbe vitték. Az elrabolt elnök nyomára bukkant katonák és rendőrök körülzárták az épületet. Oscar Bonifaz pénzügyminiszter tárgyalásokat kezdett az elnökrablókkal, és megállapodott velük, hogy Zuazo szabadon bocsátása fejében ők is sértetlenül távozhatnak az egyik külföldi nagykövetségre. La Paz-i hivatalos jelentések szerint, a jobboldali puccsisták azt követően álltak el tervüktől, hogy világossá vált: nem számíthatnak a hadsereg vezetőinek támogatására. Az összeesküvés szervezőit részben letartóztatták, mások pedig a bolíviai főváros több külföldi diplomá-A hétvégi sikertelen államcsíny nem az első kísérlet volt a jobboldali katonai diktatúra örökébe lépő demokratikus kormánykoalíció megbuktatására. Összeesküvések, kormányválságok, parlamenti obstrukciók, katonai lázadások jelezték az elmúlt hónapokban, hogy Bolíviában a polgári kormányzáshoz való viszszatérés korántsem zökkenőmentes folyamat, s a szélsőjobboldal nem nyugszik bele hatalma megtörésébe. Kétségtelen, hogy a diktatúra éveiben fölhalmozódott gazdasági csődtömeg tovább növeli egy jobboldali fordulat veszélyét. Az ország eladósodása, sőt fizetésképtelensége, a termelés visszaesése, a vásárlóerő csökkenése, a nagyarányú munkanélküliség a belső feszültségek éleződésének irányába hatott a legutóbbi hetekben, s ennek — a jobboldal számításai szerint — széles körű kormányellenes megmozdulásokba kellett volna torkollnia. A válságért ugyanis a jobboldal, demagóg módon, a Siles-kormányzat nyakába próbálja varrni a felelősséget, jóllehet nyilvánvaló, hogy a demokratikus koalíciónak sem elegendő ideje, sem elegendő eszköze nem volt a feldrnt képviseletén találtak menedéket. A belügyminiszter közlése szerint az összeesküvés vezetői közé tartozott a volt mezőgazdasági miniszter, folendülés alapjainak megteremtéséhez. A puccskísérlet irányítói azonban rosszul mérték fel az erőviszonyokat, a lakosság és a hadsereg hangulatát. Hiszen éppen a bukott államcsíny bizonyítja: az ország életében oly nagy súllyal jelenlevő hadsereg vezetői változatlanul bizalommal viseltetnek a demokratikus koalíció iránt, s támogatják elképzeléseit. Nem kevésbé örvendetes az a körülmény, hogy a szakszervezetek — amelyeknek pedig az elmúlt időszakban különféle bérviták kapcsán nézeteltéréseik támadtak a kormánnyal — határozottan kiálltak a demokratikus koalíció mellett, s egységesen elutasították a jobboldali alternatívát. Mindezek alapján megalapozottnak tetszik a remény, hogy a jobboldal provokálta szakítópróba elősegíti a bolíviai alkotmányos és demokratikus erők egységének megszilárdítását. Erre a gazdasági és politikai problémák sokaságával birkózó kormánykoalíciónak rendkívül nagy szüksége is van, hiszen az általa kezdeményezett átalakulási folyamat csakis így haladhat előre a kívánt ütemben. Kis Tibor Jando Savaria ezredes, az egyik katonai körzet parancsnoka és Edgar Prudencio rendőrfőnök-helyettes. (MTI) hírmagyarazónk írja_______ Bécsi cáfolat a Kirchschláger elleni merényletkísérletről Az osztrák sajtó egy részének vasárnapi és hétfői jelentései, amelyek szerint ismeretlen tettesek két egymás utáni napon előbb Stájerországban, majd Karintiában merényletet kíséreltek meg Rudolf Kirchschláger szövetségi elnök ellen, a vasúti pályatestek megrongálásával, a jelek szerint, enyhén szólva túlzóknak bizonyultak. Hétfőn a kora délutáni órákban az APA osztrák hírügynökség idézte az osztrák szövetségi vasutak igazgatóságának közleményét, amely szerint szombaton, amikor a stájerországi Sankt Martin im Mürztal közelében az azóta őrizetbe vett két salzburgi diák meglazított tizenhat csavart a pályatesten, „az arra haladó vasúti szerelvények számára semmi veszély nem állott fenn”. Egyidejűleg az elnöki hivatal azt közölte, hogy Kirchschläger amúgy sem kerülhetett volna veszélybe, mert „az ellenkező irányban haladt vonatja”. NÉHÁNY SORBAN Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter hétfőn Moszkvában fogadta Csien Csicsen kínai külügyminiszter-helyettest, aki a szovjet és a kínai külügyminisztérium képviselői közötti konzultációk keretében tartózkodik a szovjet fővárosban. (TASZSZ) A szovjet kormány meghívására Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára július első felében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. (TASZSZ) Moszkvába, érkezett a Japán Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Kaneko Micuhiro, a JKP KB főtitkára vezet. A delegációt a repülőtéren Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a központi bizottság titkára fogadta. (TASZSZ) Genfben megnyílt a Namíbiával és a dél-afrikai apartheid kérdésével foglalkozó konferencia. Az ENSZ-főtitkár táviratot intézett a részvevőkhöz, amelyben hangsúlyozza: az Afrika déli részén kialakult válsághelyzetet az ENSZ határozatai alapján kell megoldani. (TASZSZ) A NATO-ról, a kelet-nyugati viszonyról tárgyalt Bonnban Genscher nyugatnémet külügyminiszter Lord Carringtonnal, az Észak-atlanti Szövetség új főtitkárával. Síkraszálltak a kelet—nyugati párbeszéd felújításáért, mert ennek híján „nem érhető el a béke sem” — mondották. (MTI) Jesse Jackson, a demokrata párt elnökjelöltségére pályázó amerikai polgárjogi aktivista vasárnap békemenetet vezetett Kaliforniából Mexikóba. A Tijuana mexikói városban tartott békenagygyűlésen Jackson ismét élesen bírálta az USA kormányának közép-amerikai politikáját. (MTI) Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt főtitkára, államfő, több szocialista országban tett körútját befejezve, a Szovjetunió területén áthaladva, üdvözlő táviratot küldött Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának. Nagy jelentőségűnek minősítette a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése szempontjából a Szovjetunióban folytatott tárgyalásait. (TASZSZ) NÉPSZABADSÁG 1984. július 3., kedd Guatemalában szigorú ellenőrzés mellett zajlottak a nemzetgyűlési választások (Kiküldött munkatársunk havannai telexjelentése.) Fokozott katonai készültség és a szavazópolgárok érdektelensége jellemezte a vasárnapi nemzetgyűlési választásokat a közép-amerikai Guatemalában.. A két és fél millió szavazásra jogosult guatemalainak 17 párt 857 jelöltje közül kellett kiválasztania azt a nyolcvannyalcat, akik az alkotmányozó nemzetgyűlés képviselőiként kidolgozzák majd az ország új alaptörvényét, a választási törvényt, valamint előkészítik az 1985-re tervezett általános választásokat. A részt vevő pártok és politikai csoportok köre leszűkült a konzervatív, jobboldali és szélsőjobboldali pártok jelöltjeire. A baloldali politikai tényezőket és fegyveres csoportokat tömörítő Guatemalai Nemzeti Forradalmi Egység ■ (URNG) nem vett részt a választásokon, miután a katonai rendszer nem garantálja jelöltjei biztonságát. A guatemalai katonai kormányzat, amelynek élén a múlt évben katonai puccsal hatalomra került Humberto Mejia Victores áll, a választási kampány során nyíltan támogatta azokat a szélsőjobboldali, jelölteket, akiken keresztül a katonák ellenőrzést kívánnak gyakorolni a megválasztandó alkotmányozó nemzetgyűlés felett, így kívánva biztosítani a jövő évi elnökválasztásokon a hadsereg jelöltjének sikerét. A választások első, nem hivatalos eredményei szerint a szavazatok 25 százalékát a konzervatív Nemzeti Egységpárt kapta meg. Várhatóan a vidéki körzetekben jelentős szavazatmennyiséget szerez majd a két jobboldali pártból, a Nemzeti Szabadság Mozgalomból és az Autentikus Nemzeti Központból álló pártszövetség. Jellemző adat, hogy az eddig beérkezett jelentések szerint legnagyobb számban érvénytelen szavazatot adtak le a választók. Nagy Csaba Bírósági eljárás indul Lambsdorff volt bonni gazdasági miniszter ellen ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A bonni tartományi bíróság gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó 7. számú büntetőtanácsa hétfőn bejelentette: az ügyészség indítványa alapján megvesztegetés, illetve abban való közreműködés miatt eljárást indítanak Otto Lambsdorff volt gazdasági miniszter, Hans Friderich ugyancsak volt gazdasági miniszter (mindkettő FDP) és Eberhard von Brauchitsch, a Flick konszern volt ügyvezetője ellen. Lambsdorffot azzal vádolják, hogy 1977-ben és 1980- ban összesen 135 ezer márka összeget fogadott el von Brauchitschtól. A bíróság a vádat megalapozottnak minősítette. Az eljárás megindításának időpontjáról még nincs döntés. A legújabb fejleményekkel összefüggésben a CSU újra felveti az FDP megbízhatóságának kérdését. Theo Waigel, a CSU parlamenti csoportjának elnöke hétfőn hangsúlyozta: Franz Josef Straussnak ugyanolyan joga van a koalíciós döntések meghozatalában részt venni, mint a másik két koalíciós párt elnökének. Ezt megtoldotta azzal, hogy a CSU elnökének a kormányban is helye kell, hogy legyen. Waigel hozzátette: az FDP-vel való koalíciónak jelenleg nincs alternatívája. A CDU—CSU-nak azonban fel kell készülni arra, hogy az 1987-es választásokon saját erejéből kerüljön hatalomra. Kanyó András A hírre a képviselőház tömérdek bizottsági ülést tartalmazó programjában bukkantam rá. A képviselőház igazságügyi bizottságának egyik albizottsága kihallgatásokat kezd azzal kapcsolatban, hogy javaslat született: töröljék végre el a McCarran—Walter-féle törvény bizonyos paragrafusait. Igaz, tíz megkérdezett ismerősömből kilencnek fogalma sincs, írni fán terem a McCarran—Walter-féle törvény. A lényeget azonban kénytelenek megtanulni. Néhány héttel ezelőtt egy New York-i templomban, amelynek vezető lelkésze irodalmat kedvelő, művelt, progresszív egyéniség, jól ismert írók gyűltek össze. Ott volt Susan Sontag, William Styron, eljött Arthur Miller is. A templom padsorai zsúfoltak voltak, és ezek az írók külföldi kollégák, barátaik írásaiból olvastak fel. Olyan írók műveiből, akiket egyetlen dolog köt össze: annak idején valamennyiüktől megtagadták a beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. A szóban forgó törvény két paragrafusa ugyanis tételesen kimondja, hogy nemcsak egy vízumot kérő politikai szereplése, hanem világnézete is jogalapot jelenthet a vízum megtagadásához. Nos, azoknak a listája, akik előtt valamikor erre a törvényre hivatkozva maradt zárva a sorompó egy időre vagy véglegesen, hosszú lista. Néhány név belőle: Carlos Fuentes, Czeslaw Milosz és persze Pablo Neruda, valamennyien Nobel-díjasok. A hírhedt McCarthy-korszakban alkotott McCarran Walter-féle törvényt, amelynek névadóira már senki sem emlékszik, az amerikai kormányszervek ma is változatlanul gyakran és szívesen alkalmazzák. A közelmúltban egy New York-i rendezvény fő szónoka, a Kolumbiából meghívott Nobel-díjas Gabriel García Márquez lett volna. Nem lehetett ott, csak az üzenetét olvasták fel: „Politikai hitvallásom miatt az Egyesült Államok kormánya megint megtagadta tőlem a vízumot, amelyet oly sokszor kértem az elmúlt tizenhárom esztendőben, és ehelyett csupán különleges feltételekhez kötött beutazási engedélyt ajánlott fel. Elvi okokból és emberi méltóságom tudatában kellett ezt visszautasítani." A Száz év magány szerzőjének reagálása teljesen érthető volt: a feltételes beutazási engedély még azt sem tette volna lehetővé, hogy megtarthassa azt az előadást a közép-amerikai helyzetről, amiért meghívták. Azt megelőzően egy másik beutazni készülőnek mondtak kategorikus nemet. Az Egyesült Államok mexikói nagykövetsége megtagadta, hogy vízumot adjon Hortensia Allende asszonynak, Salvador Allende, a meggyilkolt chilei elnök özvegyének. A 68 éves Allende asszonyt több szervezet, köztük a San Franciscó-i római katolikus püspökség hívta meg, hogy az emberi jogokról tartson előadást. Az amerikai elutasítás szerint e szereplései „nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit”. Továbbá: az elutasított „a Béke-világtanács magas rangú tagja, és e testületnek politikai kapcsolata van a Szovjetunió Kommunista Pártjával”. Az egykori elnök özvegyének válasza: „Sosem gondoltam volna, hogy az, amiben hiszek, ennyire veszélyessé tesz ilyen idősen ...” Az idők jeleként voltaképpen még üdvözölni is lehetne, hogy a képviselőház, egy liberális gondolkodású képviselő, Barney Frank indítványára mozdulni próbál ez ügyben. Főleg ha nem tudná az ember, hogy választási év van, ilyenkor a törvényhozási gépezet kerekei még lassabban forognak. Aztán új összetételű képviselőház lesz. Annak esélyei, hogy a szóban forgó törvénycikkeket belátható időn belül töröljék, gyakorlatilag minimálisak. Lehet, hogy ez lenne az idők jele? Annak jele, hogy milyen lassan mozdulnak itt az óramutatók? Jeri Leber, a helsinki alapokmány végrehajtása felett őrködő amerikai bizottság ügyvezető igazgatója szerint mindenesetre szomorú tény, hogy az alapokmányt aláírók közül, az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely törvényesíti, hogy emberektől ilyen alapon tagadja meg a vízumot. Leber hozzáteszi: „Az amerikai polgárok teljes joggal háborodnának fel, ha őket vetnék alá világnézetüket és kapcsolataikat firtató kihallgatásnak minden egyes alkalommal, amikor Párizsba vagy Londonba akarnak utazni.” Vagy teszem azt, Budapestre. Washington, 1984. július. Vajda Péter AZ IDŐK JELE? Súlyos harcok a hét végén a libanoni fővárosban ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Hétfőre virradóra hatórás tüzérségi párbaj zajlott le a bejrúti tűzszüneti vonal két oldalán elhelyezkedő jobboldali és ellenzéki erők között. Az ellenzék ellenőrzése alatt álló Nyugat-Bejrútban tízen vesztették életüket és 28-an sebesültek meg, míg a főváros keleti feléből két halottat és kilenc sebesültet jelentettek. Haladó politikai körökben attól tartanak, hogy Izrael és libanoni ügynökei eleve meg akarják hiúsítani a kettészakított Bejrút újraegyesítését célzó biztonsági terv megvalósítását. A harcok fellángolása szöges ellentétben áll a hét végén bekövetkezett pozitív fejleményekkel. Fadi Frem, a Libanoni Erők néven ismert egyesített jobboldali milíciák parancsnoka vasárnap — általános meglepetést keltve — bejelentette, hogy a haladó szocialista párthoz és a síita Árnál mozgalomhoz hasonlóan ő is hozzájárul a mindeddig elutasított biztonsági terv végrehajtásához, nevezetesen ahhoz, hogy Nyugat-Bejrúttal egyidejűleg a hadsereg vegye át a jelenleg falangista fennhatóság alatt álló Kelet-Bejrút ellenőrzését. Feltételül szabta azonban, hogy az intézkedés nem veszélyeztetheti a jobboldali milíciák morálját és a „Libanoni Erők” katonai felépítését. Frem azt indítványozta, hogy a nehézfegyverek kivonásával kezdjék meg a terv végrehajtását. A javaslat értékéből sokat levon, hogy Valid Dzsumblatt drúz miniszter haladó szocialista pártja már szombaton megkezdte, majd vasárnap és hétfőn is folytatta nehézfegyverzetének kivonását. A párt példamutató kezdeményezése kedvező visszhangot keltett a főváros mindkét felében. Nabih Berri síita miniszter, az Amal mozgalom vezetője szintén utasítást adott a nehézfegyverek kivonásának előkészítésére. A fegyverek összegyűjtését és tárolását az átszervezett hadsereg és a tűzszüneti megfigyelők ellenőrzésével valósítják meg. Berri közölte, hogy a biztonsági intézkedések több lépcsős megvalósítása szerdán kezdődik. Nyugat- Bejrútban a síita vezetésű, keresztény tisztekkel és katonákkal megerősített hatodik dandár, Kelet-Bejrútban pedig a keresztény vezetésű, mohamedán tisztekkel és katonákkal kiegészített ötödik dandár veszi át a hatalmat a fegyveres pártmilíciáktól. Ezután nyitják meg a két városrész közötti átkelőhelyeket, valamint a nemzetközi repülőteret és kikötőt. Bócz Sándor* Az izraeli hatóságok — a libanoni és a ciprusi kormány tiltakozása ellenére — hétfőn is fogva tartották a múlt pénteken katonai erővel Haifába térített Alisur Blanco komphajó kilenc elrabolt utasát. A nyolc libanoni és egy szíriai állampolgárt Izrael-ellenes tevékenységgel gyanúsítják. Tel-avivi közlés szerint öt utast 24 órán belül átadnak a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek, négy társukat azonban további vizsgálatnak vetik alá. Szelim el-Hossz libanoni miniszter a nemzetközi törvényeket és az emberi jogokat egyaránt sértő kalózakcióként bélyegezte meg a Ciprus és Nyugat-Bejrút között közlekedő hajó eltérítését, utasai egy részének elrablását.Az izraeli megszálló hatóságok egyébként hétfőtől ismét engedélyezik a több mint egy hétre bezárt szidom és túri kikötő működését. A biztonsági intézkedések megszigorításával indokolt blokád súlyos ellátási nehézségeket okozott a megszállt Dél-Libanonban. (MTI) A drúz harcosok kivonják nehézfegyvereiket a libanoni fővárosból. Újabb iráni-Iraki katonai incidensek a Perzsa- (Arab-) öbölben Irán vezetői a ramadán böjti hónap befejeződése alkalmából mondott ünnepi beszédeikben további állhatatos harcot hirdettek Irak ellen, és óva intették a Perzsa- (Arab-) öböl térségének többi arab országát, hogy belesodródjanak Irak oldalán, a háborúba. Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője Teherán északi részén az iráni vallási vezetők, külföldi diplomaták és tudósítók jelenlétében mondott egyórás beszédet. A leghatározottabban kizárta, egyenesen a vallási tanításokkal ellenkezőnek mondta a békekötés lehetőségét Irakkal, s, újból kifejezte, hogy Irán egyik fő háborús célja az iraki baathista rendszer és Szaddam Husszein elnök megbuktatása. — Akik bírálják (ezért) Iránt, azok vagy tudatlanok, vagy zsoldosok — mondotta, és további háborús erőfeszítésekre szólított fel. Az öböl menti arab országokat pedig figyelmeztette, hogy ha beavatkoznak a háborúba, több vesztenivalójuk van, mint Iránnak. Az iraki tengerészet vasárnap hajnalban öt „tengeri célpontot” megsemmisített a Perzsa-(Arab-) öböl északkeleti részén, további két hajó pedig aknára futott ugyanott — jelentette az INA iraki hírügynökség. A közlemény nem szólt arról, hogy mik, illetve milyen nemzetiségűek voltak a megsemmisített célpontok. A jelentés szerint „konvojban” haladtak Bandar-Khomeini iráni kikötő felé, amely nem olajkikötő. Az iraki légierő közben lelőtt egy F–14-es iráni vadászgépet is, amely a „célpontoknak” akart segíteni. Irak az év elején hadiövezetnek minősítette a térséget, amelyben található a legfontosabb iráni olajkikötő, a Hárg-sziget is, és figyelmeztetett, hogy az ott megjelenő hajókra légiereje, illetve tengerészete tüzet nyit. (AFP)