Népszabadság, 1984. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

Ára: 1,40 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG­­­­ 1984. november 22., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLII. évfolyam 274. szám SOROZATUNK: Mire képes bányászat? (6. oldal) EURÓPAI K­ULTURÁLIS FÓRUM, BUDAPEST, 1985 Megkezdődött a szakértők előkészítő értekezlete (Munkatár­sunktó­l.) Szerda délelőtt Budapesten, a Hil­ton Szállóban, harminchárom euró­pai ország, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada képviselőinek rész­vételével megkezdődött az európai kulturális fórumot előkészítő szakér­tői tanácskozás. A nyitóülésen — amelyen jelen le­hettek a hazai és a külföldi sajtónak az eseményen akkreditált képviselői is — az elnöklő Bényi József nagy­követ, a magyar küldöttség vezetője először Nagy János külügyminiszté­­riumi államtitkárt kérte fel, hogy kormányunk nevében üdvözölje a delegációkat. Nagy János a többi között elmond­ta: hazánk a legkedvezőbb feltétele­ket kívánja biztosítani ahhoz, hogy ez a találkozás és jövő ősszel a kul­turális fórum sikeresen betölthesse feladatát. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a találkozó konstruktív szel­lemben végezze munkáját, amihez természetesen szükség van mind a ■harmincöt részt vevő állam együttes erőfeszítésére és politikai készségére. A magyar álláspont szerint a kultu­rális fórum szervesen illeszkedik ab­ba a politikai tanácskozássorozatba, amelyet helsinki folyamatnak neve­zünk. Európa és a világ népei a je­lenlegi bonyolult nemzetközi hely­zetben joggal kísérnek figyelemmel minden olyan törekvést, amely ennek fenntartását és a békés egymás mel­lett élést segíti. Ebben a kulturális együttműködés, a szellemi értékek cseréje, a művészeti kapcsolatok olyan szerepet játszanak, amely sem­mi mással nem helyettesíthető. — Az együttműködés gondolatának és gyakorlatának is tiszteletre mél­tó történelmi hagyományai vannak Európában — hangsúlyozta Nagy János. — Földrészünk minden évszá­zadban, beleértve a jelenlegit is, nemcsak nagy háborúk tűzfészke és színtere volt, hanem olyan szellemi áramlataik szülőhelye is — csak a re­neszánszt és a felvilágosodást emlí­tem —, melyeknek kisugárzását mindmáig érezzük. „Inter arma si­­lent musae” — fegyverek közt­­hall­gatnak a múzsák, szól a latin köz­mondás. Biztos vagyok benne, nem egyedül a magyar kultúra művelői foglalnak állást egy olyan világ­ mel­lett, amelyben nem a múzsák, ha­nem a fegyverek hallgatnak, amely­ben az emberi elme, az emberi gon­dolkodás kimeríthetetlen forrásaiból nem egy nukleáris világkatasztrófa, hanem az egész emberiség anyagi és szellemi gazdagodása ered. Az államtitkár végül felhívta a fi­gyelmet: a helsinki folyamat kereté­ben sorra került találkozók és ta­nácskozások egyik lényeges tapasz­talata, hogy az összejövetelek kime­netele nem kis mértékben az előké­szítés eredményességétől függ. A most következő két hétben a szakér­tői tanácskozás részvevői sokat te­hetnek a jövő évi kulturális fórum sikeréért. A magyar kormány üdvözletét kö­vetően a szakértői tanácskozás rész­vevői zárt ülésen folytatták munká­jukat. Magyar—vietnami bar Psági szerződést írtak alá Losonczi Pál és Le Duan találkozója — Ünnepi nagygyűlés Hanoiban (Munkatársaink jelentik Hanoiból.) A Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség vietnami látogatásának kiemelkedő eseménye volt szerdán Hanoiban, hogy aláírták Magyarország és Vietnam barátsági és együttműködési szerződését. Ezt megelőzően­­Losonczi Pál találkozott Le Duannal, a VHP főtitkárával. Az Elnöki Tanács elnökének a nap fo­lyamán átnyújtották a legmagasabb vietnami kitüntetést. Hasonló ma­gyar elismerésben, kitüntetésben ré­szesült Truong Chinh, a VSZK Ál­lamtanácsának elnöke. A magyar delegáció szerdai programját barát­sági nagygyűlés zárta le. A magyar párt- és állami küldött­ség hivatalos, baráti látogatásának harmadik napján a két ország kap­­csollatait hosszú távon is meghatá­rozó, fontos eseményeképpen aláír­ták a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság ba­rátsági és együttműködési szerződé­sét. Az okmányt a hanoi kormány­­palotában ünnepélyes keretek között magyar részről Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, vietnami részről pedig Truong Chinh, az államtanács elnöke írta alá. Az ünnepi aktuson jelen volt Le Duan, a VKP KB fő­titkára és Pham Van Dong, a VKP KB PB tagja, miniszterelnök veze­tésével Vietnam sok magas rangú politikai vezetője. A szerződés a két ország és nép sok évtizedes baráti kapcsolatainak eddigi eredményeire és tapasztalatai­ra épül. Kiindulva az állami szuve­renitás és függetlenség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek kölcsönös tiszteletben tartá­sából, előirányozza a két állam és nép baráti kapcsolatainak további erősítését. A szocialista gazdasági integráció és a kölcsönös előnyök elve alapján a szerződés tág keretet ad a gazda­sági és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséhez, ösz­tönzi az állami szervek, a társadal­mi és tömegszervezete­­ közötti köz­vetlen kapcsolatok bővítését, célul tűzi ki a kulturális, tudományos, ok­tatási, egészségügyi és egyéb lehet­séges együttműködés elmélyítését. A dokumentum megerősíti a két állam következetes szocialista béke­politikáját, amelynek célja, hogy te­vékenyen hozzájárulva a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításá­hoz, a legkedvezőbb külső feltétele­ket biztosítsa a szocialista országépí­tő munkához. A szerződés összhangban van az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel, a nemzetközi béke erősíté­sét szo­lgáló általános külpolitikai tö­rekvéseinkkel, és nem irányul egyet­len harmadik állam ellen sem. A po­litikai okmány szervesen illeszkedik a Magyar Népköztársaság eddigi, már három kontinensre kiterjedően megkötött barátsági és együttműkö­dési szerződéseink sorába. Losonczi Pál nem sokkal a szerző­dés aláírása előtt a kongresszusi pa­lota különtermében találkozott Le Duannal, a Vietnami KP KB főtit­kárával. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszéléseken áttekintették a magyar—vietnami kapcsolatok fon­tosabb kérdéseit, és megerősítették szándékukat az együttműködés el­mélyítésére. Véleményt cseréltek a nemzetközi politika néhány időszerű kérdéséről, különös figyelmet fordít­va a délkelet-ázsiai térségre. A találkozón jelen volt Borbándi János, az MSZMP KB tagja, minisz­terelnök-helyettes és Bényei Béla, hazánk hanoi nagykövete. Le Duan a magyar és a vietnami újságírókkal beszélgetve azt han­goztatta, hogy a Losonczi Pál vezet­te küldöttség látogatása mérföldkő a két baráti ország és nép kapcso­latainak alakulásában. A nap folyamán Truong Chinh, a VSZK Államtanácsának elnöke át­nyújtotta Losonczi Pálnak az Arany Csillag Érdemrendet. A legmagasabb vietnami kitüntetés adományozásá­ról szóló államtanácsi rendelet rá­mutat: az elismeréssel a vietnami nép háláját fejezi ki Losonczi Pál­nak a két nép barátsága erősítésé­ben kifejtett tevékenységéért. Az El­nöki Tanács elnöke köszönetet mon­dott, majd átnyújtotta Truong Chinhh­­nek a Magyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített Zászlórendjét. A kitüntetés átadásakor Losonczi Pál hangoztatta: az elismeréssel az Elnöki Tanács megbecsülését kíván­ta kifejezni Truong Chinh személye iránt, akinek életútja egybeforrt a vietnami nép felemelkedéséért foly­tatott történelmi küzdelemmel. Szerda délután a kongresszusi pa­lotában forró hangulatú barátsági nagygyűlés zárta le a Losonczi Pál vezette magyar párt- és kormány­­küldöttség hanoi látogatását. A ren­dezvény szónokai, Tran Wy, Hanoi város tanácsának elnöke és Loson­czi Pál egyaránt hitet tett a két nép testvéri­­barátsága és együttműködé­se mellett. (A nagygyűlésről a 3. ol­dalon tudósítunk.) Az eseményekben bővelkedő szer­dai nap krónikájához tartozik még, hogy Losonczi Pál látogatást tett a hanoi Tran Hung Dao gépgyárban, amely a Csepeli Szerszámgépgyár testvérüzeme. A küldöttség tagja, Rév Lajos, az OKISZ elnöke az ipari szövetkeze­tek együttműködéséről írt alá meg­állapodást vietnami partnerével. A magyar párt- és állami küldött­ség vietnami látogatása a tervek szerint Ho Si Minh-városi utazással folytatódik. Füzes Oszkár—Győri Sándor FÉL NAPRA MEGÁLLT AZ ÉLET Húszmillió olasz dolgozó sztrájkja a RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szerda hajnaltól délig fél napra megállt az élet egész Olaszország­ban. Csaknem húszmillió dolgozó lé­pett sztrájkba, hogy támogassa a ter­vezett adóreformot. Megszűnt a mun­ka a gyárakban, a közintézmények­ben, a hivatalokban, leállt a tömeg­­közlekedés, a vasúti, a légi és a taxi­forgalom, nem volt tanítás az isko­lákban, az egyetemeken, nem nyitot­tak ki a nagyáruházak, nem jelen­tek meg a napilapok, zárva marad­tak a mozik és a színházak, nem su­gárzott műsort az állami rádió és televízió. Az általános és országos munkabe­szüntetést a három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség kezdemé­nyezte, amelyben a kommunistákon kívül a kormánypártok képviselői is részt vesznek. A sztrájk idejére a szakszervezetek gondoskodtak a leg­szükségesebb egészségügyi ellátás­ról, volt villany, gáz és víz, ezzel is bizonyították, hogy a szerdai nagy munkásmegmozdulás nem a lakos­ság ellen irányul. A sztrájk idején az ország vala­mennyi városában nagygyűléseket és utcai tüntetéseket tartottak. A ge­novai nagygyűlésen Luciano Lama, a legnagyobb olasz szakszervezet, a CGIL kommunista főtitkára tartott­­beszédet. — Ez a sztrájk, amely az utóbbi idők legegységesebb és leg­nagyobb szabású munkásakciója, nem egyszerűen csak a dolgozók, ha­nem egész Olaszország legelemibb érdekeit védelmezi — mondotta. A politikai, erkölcsi és szociális feszültségekkel viharosan terhes Olaszországban a szerdai általános sztrájknak igen nagy jelentősége van, kivált azért, mert a szakszervezeti szakadás után a három nagy szak­­szervezeti szövetség most ismét visz­­szatért az egység és a közös harc útjára. A sztrájk közvetlen oka a követ­kező: Bettino Craxi szocialista párti miniszterelnök és Brúno Visentini republikánus párti pénzügyminisz­ter közölte, a jövő év januárjától kezdve adóreformot vezetnek be Olaszországban. A reform csökken­teni kívánja a bérből és fizetésből élők adóterheit, viszont igyekszik megszüntetni a kis, a közép- és a nagytőke adózás szempontjából negy­ven éve élvezett előjogait, sőt intéz­kedéseket helyez kilátásba a tőke mindinkább elharapódzó adócsalása ellen. A kormányban részt vevő szocia­lista és republikánus párt adóre­formját azonban a koalíciós kor­mányban ugyancsak részt vevő töb­bi három párt ellenzi. Főképp azért, mert attól tart, hogy egy ilyen adó­zási intézkedés bevezetésével elve­szítheti kis- és nagypolgári szava­zóit. Márpedig a jövő év tavaszán választások lesznek Olaszországban. A munkásság, a kommunisták és a szakszervezetek helyeslik a tervezett adóreformot, és éppen ennek az új, igazságos és arányos adózási tör­vénynek a bevezetéséért szálltak harcba a szerdai általános és orszá­gos sztrájkkal. Úgy tűnhet tehát, hogy jelenleg a kormány melletti munkásmegmozdulásról van szó, amire egyébként a háború utáni olasz kapitalizmus történetében ed­dig még nem volt példa. Ez azonban csak részben igaz. A 20 millió olasz munkás és alkalmazott azok ellen a kormánypártok ellen sztrájkol, ame­lyek Craxi és Visentini igyekezete ellenére továbbra is a szociális igaz­ságtalanság állapotában kívánják tartani Olaszországot. *■ Visentini pénzügyminiszter új adó­törvénye, amely könnyít a munkás­ság terhein, és nehezíti az olasz tőke adócsalását, kedden került az olasz parlament elé megvitatásra. A vitá­ban kirajzolódtak az egymással szemben álló frontok. A kormányban levő szocialista és republikánus párt a törvény mellett van, és támogatja azt az OKP is. A kormányon levő és vezető szerepet játszó keresztény­demokraták, valamint a liberálisok és a szociáldemokraták viszont lé­nyeges módosítást követelnek a tő­ke javára. A parlamenti szavazás, amely a kormány sorsát is eldönthe­ti, a jövő hét elejére várható. Buzási János Több termék, kiváló minőség, újítások Kongresszusi és felszabadulási verseny az állami gazdaságokban Mezőgazdaságunk legkorszerűbb üzemei, a kombinátok értékes fel­ajánlásokkal csatlakoztak a kong­resszusi­ felszabadulási munkaver­senyhez. A legújabb összesítések ta­núsága szerint az adott szóért min­denütt becsülettel helytállnak: a fel­ajánlásoknak, sőt helyenként a pót­felajánlásoknak is tekintélyes része már teljesült, mások pedig időará­nyosan valósulnak meg. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombi­nát dolgozói a többi között a minő­ség javítását, az anyagtakarékossá­­got, a termelés hatékonyságát segítő újításokkal járultak és járulnak hoz­zá a munkaverseny sikeréhez. Az utóbbi hónapokban 106 újítást nyúj­tottak be, s azok már eddig hatmillió forintnál több megtakarítást eredmé­nyeztek. A felsőcikolai tehenészeti te­lep három szakembere olyan be­rendezést készített, amelynek segít­ségével az antibiotikumokkal kezelt tehenek teje is felhasználható a bor­júnevelésben. A gyógyszerkészítmé­nyeket kapott jószágok teje eddig veszendőbe ment. Az újítás­ lehetővé teszi, hogy kisborjak táplálására fel­használják. A számítások szerint évente 85 490 liter tejet lehet ily mó­don megmenteni s felhasználni, s ez­zel 10 ezer kilogramm tejpótló vásár­lásától mentesül a kombinát. A hatékonyságot javítja, az élő­munkaigényt csökkenti a növényter­mesztési ágazat újítói által készített gödörfúró berendezés. A hólyi kombinátban, az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdasá­gában teljesítették legfőbb kongresz­­szusi vállalásukat a szocialista brigá­dok: terven felül több mint ötezer tonna vetőmagot állítottak elő. A vetőmagnak szánt növényekből — a hibrid kukorica kivételével — a tervezettnél magasabb terméshoza­mokat értek el. A Komáromi Mezőgazdasági Kom­binát 45 szocialista brigádjának 725 tagja 4,5 millió forint értékű többlet­termék előállítására vállalkozott. Az állattenyésztők közül több brigád máris teljesítette, illetve meg is te­tézte vállalását. A szarvasmarhatele­pen három kollektíva 442 ezer forin­tos eredménynövekedést ajánlott fel. Már szeptemberben több mint egy­millió forintos teljesítést értek el, jó­val túlszárnyalva az eredeti felaján­lást. Az Április 4. nevet viselő sertéste­nyésztő brigád azt vállalta, hogy a malacokat a battériából, az utóneve­lőből való leszedés idejére a terve­zettnél fél kilóval nagyobbra, 27,6 ki­lósra nevelik. Ez a kollektíva ugyan­csak jobb eredményt ért el időará­nyosan az eredetileg felajánlottnál. A magyarázat az, hogy a dolgozók még munkaidő után sem restellnek a jó­szágokkal foglalkozni. Jól hasznosít­ják a kombinát húspépfőző üzemé­ben saját receptjük alapján készített újfajta állateledelt. A húsüzemben korábban eldobott, nem értékesíthető melléktermékekből olcsó és jó hatás­fokú takarmányt készítenek, amely­­lyel a növényi eredetű fehérjéket pó­tolják. (MTI) A kukorica fogadása a bólyi mező­­gazdasági kombinátban. KÁLIMÁNIDY FERENC — MTI FOTO

Next