Népszabadság, 1988. december (46. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
1988. december 8., csütörtök NÉPSZABADSÁG A szovjet lépés első visszhangjai A világhírügynökségek Mihail Gorbacsov ENSZ-beszédét gyorshírekben idézték. A beszéd elhangzása után közreadott hírszolgálati tájékoztatások elsődleges mondanivalója értelemszerűen a bejelentett leszerelési lépésekhez kötődött. Valamennyi nemzetközi hírügynökség első helyen emelte ki azt a bejelentést, hogy a Szovjetunió a következő két évben egyoldalúan 500 ezer fővel csökkenti erőinek létszámát, s jelentős mértékben hagyományos fegyverzetét is. A hírügynökségek különleges fontosságot tulajdonítottak annak a közlésnek, hogy 1991-ig három kelet-európai országból, az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról, hat harckocsizó hadosztályt vonnak ki. Brüsszelben az Észak-atlanti Szövetség (NATO) üdvözölte, hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkenti kelet-európai haderőit, de a NATO szóvivője szerdán azt hangoztatta, hogy a szövetség nagyobb mérvű csökkentést várt. Közölte: a NATO tüzetesen tanulmányozni fogja Mihail Gorbacsov bejelentését, főleg abból a szempontból, hogy az új lépések végrehajtása milyen hatással lesz a NATO és a Varsói Szerződés európai haderői közötti, nyugati értékelés szerinti aszimmetriára. A NATO- szóvivő véleménye szerint a szovjet lépés serkentőleg hat a kelet—nyugati leszerelési tárgyalások további menetére. Mihail Gorbacsov nagy horderejű leszerelési javaslatot terjesztett a világközvélemény elé — hangsúlyozta szerda este a spanyol állami rádió. Az MTI tudósítója jelentette Londonból, hogy Margaret Thatcher brit kormányfő melegen üdvözölte szerda este Mihail Gorbacsov bejelentéseit a szovjet fegyveres erők egyoldalú csökkentéséről. — Ez fontos lépés az európai hagyományos fegyveres erők jobban kiegyensúlyozott szintjének kialakítása irányában — hangsúlyozta Thatcher asszony a miniszterelnöki hivatal által közzétett nyilatkozatában. — A világközvélemény drámai bejelentést várt és drámai bejelentést kapott — így kezdte a szovjet államelnök beszédéről beszámoló tudósítását szerda este a londoni ITV televízióhálózat riportere az ENSZ New York-i székházából. A tudósító hozzáfűzte: Változatlanul Gorbacsov szabja meg a napirendet és diktálja az ütemet a kelet— nyugati kapcsolatok új korszakában. Mint lapunk első oldalán jelentettük, nagyszabású fegyverzetkorlátozási intézkedéseket javasolt, egyoldalú leszerelési lépéseket jelentett be, átfogó képet adott a világhelyzetről, egyebek között a regionális problémákról Mihail Gorbacsov az Egyesült Nemzetek közgyűlése ülésszakán szerdán mondott beszédében. A beszédet alább ismertetjük. A szovjet vezető beszéde bevezető részében áttekintette a világ mai helyzetét. Megállapította: a világ előrehaladása ma csupán az emberiség egészének egyetértésével vadulhat meg, az új világrend irányában. — Olyan határhoz értünk el, amikor az ellenőrizetlen, szabályozatlan folyamatok csupán zsákutcába vezetnek — mondotta. — A világ közösségének meg kell tanulnia, hogy olyan módszerekkel alakítsa és irányítsa a végbemenő folyamatokat, amelyek segítségével megőrzi a civilizációt, biztonságosabbá és kedvezőbbé teszi a világot a normális élet számára. Olyan együttműködésről van szó, amelyet jobb lenne most már közös alkotásnak, együttes fejlődésnek nevezni. Ma már túlélte magát az a módszer, hogy a fejlődés mások kárára valósuljon meg. A jelenlegi realitások talaján állva lehetetlen az olyan haladás, amelyet az emberek, más népek jogainak, szabadságának megkárosításával, vagy akár a természet rovására próbálnak megvalósítani. Az erő nem lehet a politika eszköze Gorbacsov részletesen szólt arról is, hogy napjainkban az erő, az erővel történő fenyegetés nem lehet a külpolitika eszköze. Ez mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetre vonatkozik, de nemcsak erről van szó. Minden országtól, mindenekelőtt a legerősebbektől meg kell követelni, hogy önként korlátozzák magukat, teljes mértékben zárják ki az erő alkalmazását. Az erőszak nélküli világnak, amely eszményképünk, s amelyet nemrég Indiával együtt a delhi nyilatkozatban körvonalaztunk, ez az első és legfontosabb összetevője. Mindenkit felhívunk arra, hogy kövesse ezt a megfontolást. Mára teljességgel világossá vált, hogy a katonai erő felhalmozása egyetlen államot sem tesz mindenhatóvá. Ezen túlmenően végső fokon meggyengíti a nemzetbiztonság más összetevőit, ha valaki egyoldalúan a katonai erőre támaszkodik. Számunkra az is világos, hogy ragaszkodni kell a választás szabadságához. Ha ezt nem ismerjük el, akkor ez az egyetemes békére nézve is veszélyes következményekkel járhat. Mihail Gorbacsov részletesen szólt arról, hogy ideológiától mentessé kell tenni az államközi kapcsolatokat. — Nem mondunk le meggyőződésünkről, filozófiánkról, hagyományainkról, senkit sem szólítunk fel arra, hogy mondjon le a sajátjáról, de nem akarunk bezárkózni saját értékeink keretei közé. Ez szellemi elsatnyuláshoz vezetne, mert azt jelentené, hogy lemondunk a fejlődés olyan hatalmas erőforrásairól, mint amit az jelent, hogy minden néppel kicseréljük az eredeti, az általa létrehozott értékeket. Az ilyen cserében mindenki megmutathatja rendszerének, életformájának, értékeinek elsőbbségét, ezt azonban nem csupán propagandajelszavakkal, hanem tettekkel teheti meg. Ez a tisztességes ideológiai küzdelem, de az ilyen küzdelemnek nem szabad átterjednie az államok közötti kapcsolatokra, különben ugyanis egyetlen világméretű problémát sem tudunk megoldani. A szovjet vezető sürgette a politikai párbeszéd lendületének megnövelését. Nagyra értékelte az ilyen párbeszéd eddigi eredményeit. — Nézzék meg, milyen nagy mértékben változott meg kapcsolatunk az Egyesült Államokkal — mondotta. — Lassacskán megalapoztuk egymás megértését, létrejöttek a bizalom elemei, amelyek nélkül a politikában nagyon nehéz lenne előrehaladni. Még több ilyen elem mutatkozik Európában. A helsinki folyamat roppant jelentőségű. Véleményem szerint teljes mértékben továbbra is érvényes, s minden vonatkozásban meg kell őriznünk, el kell mélyítenünk azt — filozófiai, politikai és gyakorlati téren egyaránt — figyelembe véve persze az új körülményeket. A világ realitásai ma megmutatják: a nemzetközi előrehaladás normális és építő jellegű menetét biztosító párbeszédre van szükség valamennyi ország, a világ valamennyi körzete állandó és aktív részvételével, az olyan hatalmas országok bekapcsolásával, mint India, Kína, Japán, Brazília és mások — legyenek akár nagy, akár közepes, akár kis országok. Támogatom a politikai párbeszéd dinamizálását, azt, hogy a párbeszéd tartalmas legyen, azt, hogy erősítsük a nemzetközi légkör megjavításához szükséges feltételeket. Így könnyebbé válik számos probléma gyakorlati megoldása is. Ez nehéz feladat, de arra van szükség, hogy pontosan ezen az úton haladjunk. A szövet államfő kifejtette véleményét arról is, hogyan kell megközelíteni a leszerelési tárgyalásokat. Rámutatott: a világban egyre inkáig k utat tesz magának az a felismerés,,, hogy a békés időszakra van szükség. Már ez válik az uralkodó irányzattá, s ennek eredményeként lehetségessé váltak a nemzetközi helyzet megjavítását, a leszerelést segítő első reális lépések is. — Mi következik ebből a gyakorlatban? Természetes és ésszerű lenne, ha nem mondanánk le a már elért pozitív eredményekről, ha továbblendítenénk mindazt a pozitívumot, amit az utóbbi években közös erőfeszítéssel értünk el. Gondolok itt a nukleáris fegyverek problémájáról, a hagyományos fegyverzetről, a vegyi fegyverekről folytatott tárgyalások folyamatára, a regionális konfliktusok felszámolásához vezető politikai megoldások keresésére. Mindenekelőtt pedig a politiai párbeszédre, amely egyre intenzívebb, egyre nyíltabb, egyre lényegre törőbb, nem a konfrontációra irányul,, nem vádaskodást szolgál, hanem az alkotó elképzelések megosztását. Politikai párbeszéd nélkül nem lehetséges a tárgyalások folyamata. Új szerepben az ENSZ A szovjet vezető ezzel összefüggésben is szólt az ENSZ új szerepéről. Mint mondotta, ezt az új szerepet a konkrét történelmi helyzet igényli. Véleményünk szerint feltétlenül szükséges, hogy az egyes államok átgondolják viszonyukat az ENSZ-hez, ehhez a páratlan jelentőségű eszközhöz, amely nélkül ma márnem lehet elképzelni a világpolitikát. Új lehetőségek nyílnak meg ezáltal előttünk, minden olyan területen, amely természetszerűleg az ENSZ illetékességébe tartozik: a katonai-politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki, az ökológiai és a humanitárius téren egyaránt. Együttes erőfeszítésekre van szükség, számításba kell venni az országok valamennyi csoportjának érdekeit. Erre csak olyan szervezet képes, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete — hangoztatta Gorbacsov. Ezzel összefüggésben szólt a fejlődő világ helyzetéről. Megállapította, a gyarmati korszakban elszenvedett hatalmas veszteségek, áldozatok révén ez a fejlődő világ jelentős mértékben segítette a nemzetközi közösség nem csekély részének felvirágzását. Elérkezett az ideje annak, hogy elégtételt kapjon a világ anyagi fejlődéséheznyújtott hatalmas történelmi, ugyanakkor tragikus hozzájárulásáért. A nemzetközi gazdasági biztonság elképzelhetetlen, ha azt elszakítjuk a leszerelés témakörétől, de elképzelhetetlen akkor is, ha azt a világméretű ökológiai fenyegetésből kiragadva kezeljük. Az ökológiai helyzet a világ sok térségében egyszerűen szörnyű — állapította meg beszédében Mihail Gorbacsov. 1992-re az ENSZ keretein belül konferencia megtartását tervezik környezeti kérdésekben. — Mi üdvözöljük ezt a döntést, és arra készülünk, hogy ez a fórum eredményes lesz, a problémák nagyságának megfelelő eredményeket hoz." Az idő azonban nem áll meg. A különböző országokban nem kis erőfeszítések történnek. Itt, ezen a fórumon még egyszer igen nyomatékosan szeretném aláhúzni azokat a lehetőségeket, amelyek az ökológiai újjászületés szempontjából nyílnak a leszerelés, mindenekelőtt pedig természetesen a nukleáris leszerelés folyamatában — mondotta a szovjet vezető, majd így folytatta: — Gondolkodjunk el csak a következőn is: nem kellene-e létrehozni az ENSZ-ben a sürgős ökológiai segítségnyújtás központját. Feladata az leszne, hogy operatív módon irányítson nemzetközi szakértői csoportokat azokba a térségekbe, ahol a környezeti helyzet gyors romlása tapasztalható. Ami a világűr meghódítását illeti, Mihail Gorbacsov véleménye szerint egyre világosabban rajzolódnak ki a jövő kozmikus iparának körvonalai. A Szovjetunió álláspontja ismert: a világűrben végzett tevékenységből ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy oda fegyvereket telepítsenek. Ehhez ugyancsak jogi biztosítékok szükségesek. Ezek alapja már létezik — az 1967-es szerződés és más megállapodások —, húzta alá a szovjet vezető. Véleménye szerint megérett annak szükségessége, hogy kidolgozzák a világűrben folytatandó békés munka mindent átfogó rendjét. E rend megtartásának ellenőrzése pedig a kozmikus világszervezet feladata lenne. Mi már többször javasoltuk, hogy létesüljön egy ilyen szervezet. Az e szervezet ellenőrzési köre alá eső rendszerbe készek vagyunk bekapcsolni krasznojarszki rádiólokációs állomásunkat is. Már született döntés arról, hogy ez az állomás átkerül a Szovjet Tudományos Akadémiához — mondta. — A szovjet tudósok — jelentette ki Mihail Gorbacsov — készek fogadni külföldi kollégákat, és megvitatni velük azt, hogy a krasznojarszki állomást miként lehetne átalakítani a békés együttműködés nemzetközi központjává, leszerelve és átalakítva bizonyos eszközöket és berendezéseket, és kiegészíteni az állomást a hiányzó felszerelésekkel. Ez az egész rendszer az ENSZ égisze alatt működhetne — húzta alá Mihail Gorbacsov. Szűnjenek meg a harcok Afganisztánban Afganisztán problémájára kitérve Mihhail Gorbacsov megállapította: a genfi megállapodások, amelyeknek elvi és gyakorlati jelentőségét az egész világon nagyra értékelték, lehetőséget nyújtottak volna arra, hogy már ebben az évben lezárjuk a rendezés folyamatát. Ez azonban nem történt meg. Számunkra úgy tűnik, hogy az ENSZ illetékességi körének keretein belül a közgyűlés novemberi határozatát ki lehetne egészíteni néhány konkrét intézkedéssel. A határozat szavaival élve, ahhoz, hogy „a széles alapokon nyugvó kormány kérdésében maguk az afgánok jussanak haladéktalan és átfogó döntésre”, az alábbiak megtételét ítéljük szükségesnek: — Január 1-jétől teljes egészében és mindenütt tüzet kell szüntetni, be kell szüntetni az összes támadóakciót, a tüzérségieket is, miközben a tárgyalások idejére a szemben álló afgán csoportok megtartanák ellenőrzésük alatt összes birtokolt területeiket; — ugyancsak a fent említett naptól kezdve leállnak az ellenségeskedő feleknek szánt fegyverszállítások; — a közgyűlés határozatában előirányzott, széles alapokon álló kormány megalakulásának idejére Kabulba és az ország más stratégiai fontosságú központjaiba ENSZ békefenntartó erőket kell küldeni; — ugyancsak az ENSZ főtitkárához fordulunk azzal a kéréssel, segítse annak a gondolatnak mielőbbi megvalósulását, hogy nemzetközi konferenciára kerüljön sor Afganisztán semlegességével és demilitarizálásával kapcsolatban — mondotta Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető beszédében súlyos incidensnek nevezte, hogy az Egyesült Államok hatóságai nem engedték be New Yorkba a PFSZ vezetőjét, Jasszer Arafatot, s ily módon nem mondhatott beszédet az ENSZ New York-i székhelyén. Mihail Gorbacsov felhívta a figyelmet a következőre: mindez olyan pillanatban történt, amikor a Palesztinai Felszabadítási Szervezet fontos konstruktív lépést tett, megkönnyítvén a közel-keleti csomónak az ENSZ BT részvételével történő kibogozását célzó erőfeszítéseket. Mindez akkor történt — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov —, amikor más regionális konfliktusok politikai rendezésében is pozitív tendencia érezhető — egy sor esetben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közreműködésével. Mélységes sajnálatunknak adunk hangot a történtekkel kapcsolatban, és kifejezzük a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel való szolidaritásunkat — mondotta a szovjet vezető. A szovjet vezető rámutatott: a fejlődő államok felhalmozódott adósságállományát nem lehet visszafizetni, nem lehet az eredeti feltételeknek megfelelően visszakövetelni tőlük a hiteleket. A Szovjetunió kész akár száz évre kiterjeszteni a legkevésbé fejlett országok számára a kölcsönök visszafizetésének moratóriumát, számos esetben pedig kész teljesen leírni azokat. Állást foglalamellett, hogy sokoldalú fórumon vitassák meg az adósságválság rendezésének módozatait, s ennek keretében az ENSZ égisze alatt tartsanak konzultációt az adós és a hitelező államok kormányfői. A beszéd legnagyobb érdeklődéssel fogadott részében Gorbacsov közölte, a Szovjetunió határozatot hozott arról, hogy csökkenti fegyveres erőit. A következő két évben fegyveres erőink létszámát 500 ezer fővel csökkentjük — mondotta. — Lényegesen csökkentjük hagyományos fegyverzetünket. Ezt a csökkentést egyoldalúan hajtjuk végre, nem kötjük össze azt a bécsi utótalálkozón elfogadásra kerülő mandátum szerint megtartandó tárgyalásokkal. A Varsói Szerződésben levő szövetségeseinkkel egyetértésben elhatároztuk, hogy 1991-ig hat harckocsihadosztályt vonunk ki az NDK- ból, Csehszlovákiából és Magyarországról. E hadosztályokat feloszlatjuk. A szovjet fegyveres erők ezen országokban állomásozó hadseregcsoportjaiból kivonjuk a deszantegységeket és számos más egységet és alegységet, beleértve az átkelési deszantegységeket, azok fegyverzetét és haditechnikáját. A három országban állomásozó szovjet fegyveres erők létszámát 50 ezer fővel, fegyverzetét ötezer harckocsival csökkentjük. Valamennyi olyan szovjet hadosztályt, amely egyelőre még szövetségeseink területén marad, átszervezünk, a maitól eltérő szervezetet adunk nekik, amely a harcikocsik nagyarányú kivonása után egyértelműen védelmi jellegű szervezet lesz. Ezzel egy időben csökkentjük a Szovjetunió európai területén állomásozó fegyveres erők létszámát, fegyverzetének mennyiségét. Együttesen a Szovjetunió e részében és európai szövetségeseink országai területén a fegyverzetet tízezer harckocsival,, nyolc és fél ezer tüzérségi eszközzel, 800 harci repülőgéppel csökkentjük. E két év alatt jelentősen csökkentjük a Szovjetunió ázsiai területén levő hadsereg-csoportosításokat is. A Mongol Népköztársaság kormányával egyetértésben hazatér az országból, az időlegesen ott állomásozó szovjet erők jelentős része. Partnerek vagyunk az együttműködésben Mihail Gorbacsov egyúttal bejelentette, hogy a Szovjetunió lépéseket tesz védelmi iparának békés célokra történő fokozatos átalakítására. Kijelentette, teljes mértékben reális a védelmi ipar ilyen átalakítása. — A Szovjetunió a maga részéről kész számos lépés megtételére e téren — hangoztatta Gorbacsov, megállapítva, az elképzelések között szerepel a védelmi ipar átalakítási terveinek kidolgozása, a Szovjetunióban jelenleg megvalósított gazdasági reformok keretei között. 1989-ben kísérletképpen két-három üzem ilyen átalakításának előkészítését valósítja meg, és közzéteszik a tapasztalatokat arra vonatkozóan, hogyan helyezték el a haditermelésű ipar szakembereit, hogyan használják fel a polgári termelésben annak gépi berendezését, épületeit és felszerelését. — Kívánatos, hogy minden ország, mindenekelőtt pedig a katonai nagyhatalmak terjesszék elő hasonló terveiket az ENSZ-ben — hangoztatta Gorbacsov. Részletesen foglalkozott végezetül a szovjet vezető a szovjet—amerikai kapcsolatokkal is. Kijelentette, az Egyesült Államok következő kormányzata, amelyet George Bush, a megválasztott elnök alakít meg, olyan partnerre talál a Szovjetunióban, amely kész hosszú szünetek, kitérők nélkül folytatni a párbeszédet a realizmus, a nyíltság és a jóakarat szellemében, arra törekszik, hogy konkrét eredményeket érjen el a napirenden szereplő kérdésekben. Ezek a kérdések átfogják a szovjet— amerikai viszonyt és a nemzetközi politika minden fontos kérdését. Mindenekelőtt arról van szó, hogy következetesen haladjunk előre a hadászati támadófegyverzet 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés megkötése terén, megőrizve a rakétaelhárító fegyverrendszerekről megkötött szerződést — hangoztatta Gorbacsov. Ugyancsak feladatként jelölte meg azt, hogy dolgozzák ki a vegyi fegyverek felszámolásáról szóló szerződést, megállapítva: a Szovjetunió megítélése szerint megvan a lehetőség arra, hogy 1989 e téren döntő év legyen. Ugyancsak tárgyalni kell az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. Gorbacsov rámutatott: a szovjet— amerikai tárgyalásokon a lehető legszélesebb aspektusban kell foglalkozni a gazdasági, a környezetvédelmi és a humanitárus problémákkal is. (MTI) Egyoldalú csapat csökkentéseket jelentett be Mihail Gorbacsov az ENSZ-ben Közös leszerelési és gazdasági erőfeszítéseket kell tenni