Népszabadság, 1989. április (47. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
1989. április 1., szombat NÉPSZABADSÁG - MOZGALMI ÉLET Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. március 29-ei állásfoglalása a KISZ továbbfejlesztésének irányáról I. Az MSZMP Központi Bizottsága tudomásul veszi, hogy 1 A Magyar Kommunis■ta Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusára 1989. április 21. és 23. között, a Budapest Sportcsarnokban kerül sor. A kongresszusi felkészülés során megalakulnak az önálló tagszervezetek, amelyek megvitatják a KISZ Központi Bizottsága előzetes dokumentumait és a szövetség együttműködési szabályzatának tervezetét. II. Az MSZMP Központi Bizottsága álláspontja az, hogy " Az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz, a gazdasági-politikai modellváltás megvalósításához. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításában, önálló egzisztenciájuk megteremtésében, közéleti szerepük érvényesítésében érdemi változást csak a következetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak. Az MSZMP meghatározó szerepet akar betölteni egy demokratikus, hatékonyan működő és jólétet biztosító szocialista társadalom létrehozásában, az ahhoz vezető reformokban. Ennek érdekében a fiatalokkal szoros kapcsolatot, politikai szövetséget alakít ki. A párt megújulásának is lényeges feltétele, hogy minél több fiatal támogatását nyerje meg. E célok érdekében az MSZMP-nek új, az ifjúság számára vonzó programra és annak megvalósítására van szüksége; ennek keretében ki kell alakítania új ifjúságpolitikáját. Az MSZMP érdekelt olyan ifjúsági szervezetek létrejöttében, amelyek politikai tömegszervezetekként, a fiatalok érdekeinek képviselőjeként a szocializmus ügye mellett elkötelezett, a párttal politikai-stratégiai szövetséget vállaló fiatalokat tömörítik. Lehetővé teszik tagjaik részvételét a közéletben, küzdenek érdekeik érvényesítéséért. Valóságos bázissal, befolyással rendelkeznek a fiatalok körében. Lehetőséget teremtenek öntevékeny és önálló közösségek létrehozására, demokratikus működésére. Együttműködnek minden jelentős társadalmi, politikai tényezővel, állami szervvel. A párt fontosnak tartja, hogy ifjúsági szervezetei a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsában aktívan, kezdeményezően vegyenek részt. A KISZ szervezetei az MSZMP-vel politikai szövetségben és partneri kapcsolatban, önállóan végzik munkájukat. Részt vesznek a párt politikájának, a helyi pártszervek és pártszervezetek programjának kialakításában, döntéseik előkészítésében és ezek megvalósításában. Aktív tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy tagjaik minél nagyobb számban párttagként is bekapcsolódjanak az MSZMP munkájába. Az együttműködés épüljön a vallott értékek azonosságára, a közös politikai érdekekre, és együttes tevékenységgel valósuljon meg. A politikai versenyhelyzet megköveteli az azonosan gondolkodó erők összefogását, így az MSZMP és ifjúsági szervezetei közös érdekeken alapuló együttműködését. A politikai szövetség feltételezi az elvszerű kritika és az eltérő vélemények kifejtésének lehetőségét mind a két fél részéről. Ez igényli az őszinte párbeszédet, a konstruktív vitát, a kölcsönös toleranciát. Az ifjúsági szövetség , közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dolgozik. Tevékenységének alapja az MSZMP elvi-politikai programja, a kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak irányvonala. A párt arra törekszik, hogy befolyását a párttagokon s elsősorban az ifjúsági szövetségben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítse. Ezt szolgálják az ifjúsági szövetség testületeiben megalakítandókommunista csoportok mint a párttestületek és az ifjúsági szövetségben dolgozó párttagok kapcsolatának fő eszközei. Az MSZMP a jövőben növelni kívánja a fiatal párttagok részvételét a döntésekben. Ahol ezt a fiatal párttagok igénylik, a pártszervezetekben — saját platformjuk kialakítása és érvényesítése céljából — működhetnek ifjúsági szekciók, tagozatok. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy az ifjúsági szövetség a KISZ platformját elfogadó, önálló tagszervezeterv (tollieu, tdtegokdi stb.) föderációjaként működik. Aszövetség politikai platformjáról, együttműködési szabályzatáról, elnevezéséről, programjáról, tisztségviselőiről a KISZ XII. .kongresszusa dönt. A tagszervezetek saját programjukról, szervezeti és működési trendjükről, elnevezésükről, vezetőikről önállóan döntenek. GAZDASÁGPOLiTIKAI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG: Akié a föld, az művelje meg! Zsúfolt napirendettárgyalt pénteki ülésén az MSZMP KB gazdaságpolitikai és szociálpolitikai bizottsága. Megvitatta a földtulajdon és földhasználati viszonyok továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést, a társadalombiztosítási rendszer irányítási és szervezeti korszerűsítésének elveit, az exportorientált gazdaságpolitikáról és a gazdaságdiplomáciáról szóló jelentést, az idegenforgalom fejlesztésének és a világútlevél bevezetésének tapasztalatait, s jelentést hallgatott meg a belkereskedelem és a szolgáltatási szektor szervezetrendszerének átalakításáról. A legnagyobb vitát a földtulajdonnal kapcsolatos előterjesztés váltotta ki. Nézeteltéréseket, kételyeket főleg az okozott, hogy mindmáig nincs válasz a kérdésre: kié is legyen az állami tulajdon? A bizottság tehát mindenekelőtt úgy foglalt állást, hogy a tulajdonreformmal kapcsolatos kérdéseket kell mielőbb áttekinteni. Valamennyi elméleti kérdés tisztázását ugyanakkor nincs idő megvárni — a szükséges törvényt meg kell alkotni. Az új, illetőleg a korszerűsített földtörvényt az átalakulási törvénnyel, a szövetkezeti törvénnyel, a vállalati törvénnyel együtt kell megalkotni, csak így hangolhatók össze a változások. A termőfölddel összefüggő kérdések általában egyértelműek. Ilyen például az, hogy szükséges-e korlátozni a magánszemélyek földvásárlásait? Ez az előzetes vitákban gyakran szóba került. A bizottság végül úgy foglalt állást, hogy a korlátozás szükségtelen, hiszen ez esélyegyenlőtlenséghez vezetne. Felvetődött az is, milyen mértékben szükséges előírni a föld megművelésének kötelezettségét. Előírás nélkül ugyanis az ilyen inflációs időkben a föld a kincsképzés eszközévé válna. A termőföld pedig nem maradhat megműveletlenül. Bonyolultabb a helyzet a telekügyeknél. A bizottságnak a főváros ügyeiben érdekelt tagjai ellenérdekeltségüket hangsúlyozták a törvényjavaslat ama pontját illetően, hogy a föld annak a tulajdona legyen, akinek a kezelésében van. Ami a termelőszövetkezetek esetében nem okoz nagy gondot, az a városokban igen — itt ugyanis teljesen tisztázatlan, hogy ki kezeli az ingatlant. Ha a tulajdonlás automatikusan a javaslat szerint történik, az önkormányzatok elvesztik gazdasági alapjaikat. A fővárosban például az állami lakások az IKV kezelésében vannak , s így ezzel a megoldással nem a tanácsok, hanem az IKV tulajdonába mennének át. De ez a probléma fordítva is érvényes — a kezeléssel korábban nemigen törődött senki, s így sok intézmény kerülne automatikusan olyan társadalmi szervezetek tulajdonába, amelyek semmit sem ruháztak be arra a területre. Jó példa erre, hogy több helyen is van KISZ-iskola pártkezelésben. Ezeket a kérdéseket tisztázni kell, mielőtt az új törvényt elfogadnák, hiszen megoldatlanságuk súlyos zavarokat okozhatna. K. J. III. A Központi Bizottság megérti az ifjúságiszövetség törekvéseit, és támogatja a megindult politikai, szervezeti megújulást. Szükségesnek tartja, hogy a pártszervek, a pártszervezetek és a párttagok — a Központi Bizottság elvi állásfoglalásának megfelelően segítsék az ifjúsági szövetség átalakítását. A kongresszusi felkészülést is használják fel a politizálásra, a párt befolyásának növelésére. Nyílt, őszinte párbeszéd során az ifjúság minélszélesebb körét nyerjék meg társadalmi céljaink megvalósításának. — A KISZ XII. kongresszusát követően rendszeresen tekintsék át az ifjúsági szervezetekkel történő együttműködésük tartalmát, munkaformáit, és alakítsák ki a közös teendőket. Tájékozódjanak a párt politikájának, törekvéseinek fogadtatásáról, hatásáról a fiatalok körében. Hasznosítsák ezeket mindennapi munkájukban. — Igényeljék az ifjúsági szervezetek tisztségviselőinek, illetve képviselőinek részvételét a párttestületek munkájában. A szervezeti szabályzat átdolgozása keretében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a párttestületekbe — a pártalapszervezetekhez és pártszervekhez hasonlóan — az ifjúsági szervezetek is kapjanak delegálási jogot. 3 Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. március 29-ei állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről . Pártunk történelmi je■lentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta rá gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdaságipolitikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Az 1956 és 1987 között követett, a korábbiakhoz képest korszerűbb, jobb politikai gyakorlat sem volt képes megakadályozni a túlcentralizált rendszerből fakadó hibás döntéseket, a párt és az állam közötti felelősség összemosódását. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmipolitikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Saját tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Megkívánja egyúttal a lakosság általános műveltségi szintjének emelkedését és a fokozott támaszkodást a tudományos teljesítményekre. Az MSZMP 1988. má■ jusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, és megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól sem mentes — új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások — a párttagság nyomására — nagyobbrészt a MSZMP-től indultakki. A nyilvánosság korábbi hiánya miatt e kezdeményezések a közvélemény előtt jórészt ismeretlenek maradtak. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjenek fel. Ebben a legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. A szocialista társada■lom működésének eddigi gyakorlata, minden korábbi erőfeszítés ellenére, nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet, és képviseletet nyerhet. Az egypártrendszer körülményei és annak hazánkban megvalósuló gyakorlata nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására. Az e döntés nyomán kibontakozó fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak. A többpártrendszerrel történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása! Ez sem a nemzetnek, sem pedig egyetlen, az ország sorsáért felelősséget érző politikai erőnek nem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló, reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. Az MSZMP kinyilvá■lítja, hogy kész közes többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszélések alapján az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. A többpártrendszerrel történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokráciát. Az M£ZMP konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság álláspontját a párton belüli viták tapasztalataira támaszkodva alakítja ki. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait, és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának.