Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-28 / 306. szám
1989. december 28., csütörtök NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT Rögtönítélő bíróságok Romániában (Folytatás az 1. oldalról.) A titkosszolgálat embereinek akciója rendkívüli riadalmat okozott. Célja az volt, hogy a lakosság körében kételyt támasszanak a Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának tevékenységével szemben. Ebben a feszült helyzetben többször megjelent a képernyő előtt a hadsereg egy-egy vezetője, s közölte: nem igazak azok a híresztelések, hogy a hadsereg átállt, a katonák a nép oldalán vannak és maradnak. Ennek megfelelő hatása lett, mert reggelre a kedélyek megnyugodtak, és az élet jeleként egyre többen indultak munkahelyeik felé. A rádió közölte: narancs, kávé kerül a boltokba, hússzállítmányok vannak útban Bukarest felé. A kolozsvári vérengzések 24 áldozatát temették el szerdán az erdélyi városban. A diktatúraellenes felkelés napjaiban Kolozsvárott a Securitate orvlövészei több száz embert gyilkoltak meg. A 24 áldozatot gyászolók ezrei kísérték utolsó útjukra. A városban szerdán többnyire nyugalom volt, csupán a külterületeken voltak kisebb lövöldözések. Aradon a diktátor hívei szerdán támadást indítottak a főposta ellen. Emiatt a megyében megszakadt a telefonösszeköttetés. A hadsereg egységei figyelmeztették a lakosságot, hogy éjszaka ne közelítsék meg Nagyszebent, mert a Securitate bujkáló csoportjai tüzet nyitnak a város felé közeledőkre. Mint ismeretes, Nagyszeben Nicu Ceausescunak, a „Conducator” fiának volt a „hűbérbirtoka”. Temesvárott, ahonnan egy héttel ezelőtt elindult az egész országon végigsöprő forradalom, az élet mindinkább viszszazökken a megszokott kerékvágásba. Szerdán nyitva voltak az üzletek, az üzemekben folyt a termelés, de a középületeket még erős katonai egységek őrizték. A temesvári Demokratikus Front nem tudott pontos adatot közölni az áldozatokról. Becslések szerint négy-ötezren vesztették életüket, s mintegy hétezren megsebesültek. A városban a Securitaténak mintegy kétszáz tisztje volt, közülük ötvenet elfogtak, 25 átállt, négyet-ötöt megöltek, s a többiek még szabadlábon vannak. A harcokban bevetették Ceausescu különleges kommandóit is, ezek pontos létszáma nem ismeretes. Temesvárott négy líbiai is részt vett a harcokban. Nem ismeretes, hogy ezek a fegyveresek Ceausescu zsoldosai voltak, vagy a líbiai kormány emberei — írja a Tanjug. A belgrádi rádió — helyszíni tudósítójának jelentése alapján — szerdán jelentette, hogy egy Bukarest melletti temetőben eltemették a kivégzett Ceausescu házaspárt. A jelentés csak annyi részletet közölt, hogy ugyanebben a temetőben nyugszik a bukaresti harcok sok áldozata is. A belgrádi rádió hírét egyedül az AFP francia hírügynökség ismertette, a többi nagy távirati iroda nem erősítette meg a hírt. A bukaresti rádió szerdán bejelentette, hogy a város korábban minden zártnak nyilvánított utcáját — köztük a diktátor „személyes sugárútjának” nevezett Victoria (Győzelem) utat — megnyitnak a közforgalom előtt Az oktatási miinisztérium szerdán úgy döntött, hogy az általános és középiskolákban január 19-ig, a felsőfokú oktatási intézményekben pedig január 14-ig meghosszabbítják a téli tanítási szünetet. Szekus a padlón. OLTVÁNYI OTTÓ ESTI HELYZETJELENTÉSE Bukarest elindult az élet útján.•• Szórványos gócokra bomlott a Securitate-egységek ellenforradalmi akciója. Ez a helyzet szerda este hét óra tájban, amikor ezek a sorok telesen eljutnak Budapestre. A nap ma kellemetlen, hideg, szeles volt. Előző éjszaka havazott. Az időjárás is próbára teszi azokat, akik már napok óta a barikádokon teljesítenek megfeszített szolgálatot. A hadsereg tagjainak, a Hazafias Gárdák fiatal erőinek alig jut idő a pihenésre, a rejtett helyen levő ellenséges csoportok felkutatására és a végső megsemmisítésére irányuló erőfeszítések mindenkit talpon tartanak. Változatlanul szigorú az ellenőrzés. A gépkocsikat és a gyalogosokat tüzetesen átvizsgálják, igazoltatják. Átkutatják a táskákat, és a metrólejáratok, valamint a pályaudvarok környékét tartják állandóan szemmel. A nap folyamán csak távoli helyekről hallatszottak lövöldözések, de már korántsem olyan mértékben, mint a megelőző napokban. A rádió és a televízió székháza mellett egyre gyakrabban támadják a sajtópalotát, ahol az éjszaka lelőttek egy nyomdászt. A kora délutáni órákban ismét golyók süvítettek a téren. Közlemények jelennek meg a sajtóban, hogy a lakosság csak a rádióban és a televízióban elhangzó bejelentéseknek adjon hitelt. A secusok ugyanis a Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának nevében félrevezetik a lakosságot. A fővárosban a hadsereg teljesen ura a helyzetnek, s némileg biztató, hogy szerdán százezrek foglalták el munkahelyüket. Az élet kezd lassan visszatérni, a még fennálló veszélyek ellenére is. A közlekedési eszközök egyes helyeken kerülőkkel jutnak el célpontjukhoz. A több mint ezer szállítóeszköz mellett a metró zavartalanul üzemel. A lakosság ellátása a diktatúra időszakához képest határozott javulást mutat, és igazolja azokat a törekvéseket, amelyeket a Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának programja meghirdetett. Évek óta eltűnt áruk jelentek meg a boltokban, így például ismét kapható kávé és déligyümölcs. Húsból, hústermékből, tejből és tejtermékből a tapasztalatok szerint nincs hiány. Jelentős a bolti kínálat étolajból, cukorból, lisztből. Kedvező hír: az új vezetés sok olyan rendelkezést hatálytalanított, amelyek eddig fékjei voltak a lakossági ellátásnak. Felszabadították a falusi lakosságnak azt a kötöttségét, hogy csak termék beszolgáltatása ellenében vásárolhat bolti árukat. Megszüntették azt a gyakorlatot, amely „zárt városok” kialakításával röghöz kötötte a lakosságot. Tizenegy ilyen várost jelöltek ki annak idején: Arad, Kolozsvár, Temesvár, Bukarest, Marosvásárhely és még jó néhány város lakosai 1976 óta nem költözhettek szabadon egyik városból a másikba. Csak „nemzetgazdasági vagy politikai érdekből” települhetett át romániai lakos egyik helységből a másikba. Eltörölték a lakosság „tudományos élelmezésére” vonatkozó programot. Január elsejétől megkezdik visszafizetni — három éven át — a „társadalmi résznek” nevezett pótadót, amely a diktátor elképzelése szerint tulajdonosi részvényt jelentett volna. A szerda esti helyzet arra utal, hogy a lakosság is javuló helyzetet remél. Abban bízik, hogy a Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának rendkívüli intézkedése meghozza eredményét. AKülügyminisztérium nyilatkozatot juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Ebben hangsúlyozza: A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a kormány nevében üdvözli a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének megalakulását, és azt, hogy a szervezet a romániai magyarság közképviseletét és érdekvédelmét tekinti feladatának. Támogatja a szövetség december 26-i kiáltványában foglalt alapelvek és célok romániai megvalósítását, és kész ennek érdekében együttműködni az új román vezetéssel, a szövetséggel és valamennyi demokratikus romániai tényezővel. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma úgy értékeli, hogy Románia népeinek most zajló forradalma, a 70 éven át mesterségesen is szított szembenállás után, történelmi lehetőséget kínál arra, hogy a nemzetiségek, köztük a magyarság érdekei Romániában minden területen kifejezésre jussanak, és törvényes garanciák mellett érvényesüljenek. Hangsúlyozza, hogy a nemzetiségi, kisebbségi jogok érvényesítésének feltételeit Romániában csak egy átfogó, demokratikus kibontakozás teremtheti meg, miután az alapvető emberi-állampolgári jogok és a nemzetiségi jogok érvényesülése egymástól elválaszthatatlan. A Magyar Köztársaság kormánya messzemenően támogatja a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének kiáltványában kifejtett álláspontot, miszerint a nemzetiségi kérdés megnyugtató megoldása az önrendelkezési jog széles körű alkalmazásával és intézményes kereteinek kiépítésével biztosítható. Hangsúlyozza, hogy a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni. A magyar kormány megerősíti az eddig többször kinyilvánított szándékát, hogy síkraszáll a magyar—román viszony új alapokon történő rendezéséért, fejlesztéséért. E törekvésében a romániai magyarság sorsáért érzett felelősségét a maga számára más érdekeknek alá nem rendelhető elvnek tekinti. A magyar—román kapcsolatok alakulása elválaszthatatlan a kollektív és egyéni nemzetiségi jogok érvényesülésétől. Magyar részről azon kívánunk munkálkodni, hogy a Romániában élő magyarság a két nép, a két ország közeledésének, baráti együttműködésének meghatározó, aktív részese legyen. KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI NYILATKOZAT Az állampolgári és nemzetiségi jog elválaszthatatlan ÁZSIAI VÉLEMÉNYEK A KELET-EURÓPAI FÖLDRENGÉSRŐL Peking a külföldet vádolja, Phenjan harcra hív (Tudósítónk kairói és az MTI pekingi jelentése.) Kína államfője szerint „külföldi erők készítették elő a kelet-európai uralkodó rendszerek bukását, kihasználva a népek nehézségeit és szenvedéseit”. Jang Sang-kun, Kína 84 éves államfője, a júniusi pekingi diáklázadás megsemmisítésére felállt vezetés egyik „erős embere” ezt a szerdai kuvaiti lapokban megjelent interjújában hangoztatta, de arra nem tért ki, kiket tart a jelzett idegen erőknek. Az Öböl menti államból való elutazása előtt tartott sajtóértekezletén Jang Sang-kun a fentieken kívül azt mondotta, hogy Kelet-Európa országaiban kizártnak tartja az esetleges irányváltást a tőkés fejlődés irányába. Egy ilyen törekvés szerinte harcot provokálna a két rendszer (a kommunizmus és a kapitalizmus) hívei között. Az államfő hozzátette, egyelőre még korai a jövő alakulásáról nyilatkozni Kelet- Európában, mert az ottani helyzetben még további változások fognak bekövetkezni. Kína belső helyzetéről Jang Sang-kun kijelentette: az szilárd, a kínai nép nagy erőfeszítéseket tesz a nemzeti egység konszolidálására. * A Nodong Színműn, a Kim Ir Szen vezette Koreai Munkapárt központi lapja két teljes újságoldal terjedelmű cikkben szólítja fel a szocialista országokat és hatalmon levő pártjaikat arra, hogy indítsanak általános ellentámadást az imperalizmus kihívásával szemben. Az osztályharc és a permanens forradalom segítségével likvidálják a kapitalizmust, és vigyék végső győzelemre a szocializmust szerte a világon.* Pekingi tudósítónk jelentése szerint Jang Sang-kun kínai államfő szerdai üzenetében jókívánságait fejezte ki Ion Iliescunak abból az alkalomból, hogy megválasztották őt a romániai Nemzeti Megmentés Frontja elnökének. Li Peng miniszterelnök Petre Románnak gratulált miniszterelnöki kinevezéséhez. Köszönjük Most, hogy véget ért a romániai népfelkelésnek az a szakasza, amelyet a fegyveres összecsapások és az elkerülhetetlen leszámolás határozott meg — vissza lehet nézni az utóbbi napokra. Ilyen feszült karácsonya évtizedek óta nem volt ennek az országnak. Mert nincs olyan állam, a világon, ahol az állampolgár közérzetét ne befolyásolná az, hogy közvetlen szomszédságában polgárháborús állapotok vannak, egy diktatúra végvonaglása folyik és a terrorgépezet még pusztulásában is gyilkol ... És ha ezt megállapítjuk, akkor még valamit rögzítenünk kell: azt, hogy ezen a rendhagyó karácsonyon sokan nem pihenéssel töltötték az időt, hanem azzal, hogy segítsenek a „túloldalnak” vagy biztosítsák honfitársaik nyugalmát. A segélyszervezetek és más organizációk emberei, a lelkészek, aztán a taxisok és a kamionosok, akik gyógyszert, kenyeret, vérplazmát vittek, ruhaneműt gyűjtöttek. (Az ő munkájuk egyébként messze van még attól, hogy múlt időben lehessen róla beszélni.) A különböző közhivatalokban, köztük a Külügy- és a Belügyminisztériumban állandóan elérhető tisztviselők, akik segítenek visszaadni e szó megkopott eredeti értelmét: közszolgálat. A Belügyminisztériumról szólva itt említendők az esetleges terrorista kommandók leküzdésére a határra települt „Komondor-brigád” tagjai, éppúgy, mint a különleges feladatok elé került határőrök. Végül, de nem utolsósorban, a hadsereg katonái és tisztjeik is, akik előtt roppant bonyolult és kényes feladat állt: mindenre felkészülni, anélkül, hogy pánikot keltenének, tájékoztatni a hazai közvéleményt anélkül, hogy „másokat” tájékoztatnának. A hadsereg is megtette kötelességét (nem is csak a rádiófigyelő egységek, amelyek gyorsították a Securitate felszámolását, hozzájárulva ezzel a még nagyobb véráldozat elkerüléséhez), és ebből a szempontból a történelem igazolta: helyesen járt el a katonai vezetés, amikor nem égette fel „saját hídjait” Bukaresttel. A román hadsereg hazafias és demokratikus fegyveres erőnek bizonyult és a magyar HM- ből volt kit felhívni, ha úgy vélték, védeni kell Tőkés Lászlót vagy a bukaresti magyar nagykövetséget... És akkor még nem beszéltünk a tömegkommunikáció embereiről — a riporterektől egészen az önkéntes lapterjesztőkig. Azért, amit ezen a karácsonyon tettek mindannyian — s azok, akiket nem soroltunk fel —, megérdemlik legalább ezt az egy szót: köszönjük. V. P. A SECURITATE BÚVÓHELYE A bukaresti alagúthálózat A román rádió adásaiban folyamatosan ismerteti újabb föld alatti folyosók felfedezését. Egyben felhívást intézett a labirintus tervezőihez, hogy segítsenek a több kilométer hosszú folyosók feltárásában. A bonyolult föld alatti csatornák a titkosrendőrség fegyverbázisai is voltak. Egyes folyosók a bukott diktátor palotáját kötötték össze hivatalos épületekkel, mások megerősített házakba, vagy a város stratégiai pontjaihoz vezettek. Az ezekből nyíló ajtókon tűnhettek elő váratlanul a titkosrendőrök, ezáltal is terrorizálva a lakosságot. Azok az ajtók, amelyek a metró állomásaihoz vezettek, olyan jól voltak álcázva, hogy az utasok észre sem vették azokat. A katonák eddig ötven olyan megerősített házat fedeztek fel, amelyek alatt alagút húzódik. Ezekből az épületekből vették géppuskatűz alá a tömeget a Securitate ügynökei, utána pedig büntetlenül eltűntek a föld alatt. A csatornákat — hogy az építkezést titokban tartsák — rendszeresen váltott brigádokkal ásatták ki. (AFP) A Nemzeti Megmentés Frontjának vezető tagjai: A Reuter hírügynökség nyomán közreadják a romániai Nemzeti Megmentés Frontja vezető tagjainak életrajzi adatait. A csoportnak, amely a Ceausescu-rezsim megbuktatása után az ország vezetésének nyilvánította magát, mintegy 40 tagja van. A testületet több politikus és számos eddigi ellenzéki romániai művész és értelmiségi alkotja, akikről egy román diplomata azt mondta: „ők a nép szabadságharcának jelképes alakjai.” ION ILIESCU: A testület vezetője, moszkvai diákévei idejéből ismeri Mihail Gorbacsovot. Korábban az RKP KB titkára is volt, később azonban a rendszer bírálata miatt egyre alacsonyabb beosztásokba került. Az utóbbi időben a műszaki könyvkiadó élén dolgozott és állandó rendőri megfigyelés alatt állt. CORNELIU MANESCU: Eredetileg a 73 éves Manescut nevezték meg a front vezetőjeként. Ő korábban miniszter volt, s ama hat magas rangú vezető egyike, akik márciusban Ceausescuhoz intézett nyílt levélben bírálták a conducator keményvonalas politikáját. DOINA CORNEA: Románia talán legismertebb és legszókimondóbb ellenzéki személyisége, aki több tanulmányban ítélte el a politikai repressziókat és a tömegek passzivitását. Cornea asszony francia nyelvet és irodalmat tanított a kolozsvári egyetemen, míg el nem távolították állásából, mert filozófiai és vallási tárgyú nyugati írásokat ajánlott tanítványainak. A betiltott görög katolikus egyház tagja. Ceausescuhoz intézett tavalyi levelében felszólította a vezért, hogy kezdjen reformokat és számolja fel szörnyű megtorló apparátusát. TŐKÉS LÁSZLÓ: A 37 éves magyar lelkész ügye indította el a Ceausescu bukásához vezető tiltakozási hullámot. Prédikációiban szót emelt az egyház és a mintegy 1,7 millió romániai magyar elnyomása, valamint az úgynevezett falurombolási terv ellen. Szeptemberben elbocsátották temesvári tisztségéből. A kitelepítésre irányuló kísérletek ezreket szólítottak Temesvár utcáira. MIRCEA DINESCU: A 39 éves költőt egy szerkesztő „a kortárs román költészet dühös fiatalemberének, a modern kor moralistájának” nevezte. A költő műveit lefordították és kiadták Franciaországban, Olaszországban, az NSZK-ban. Tavaly szerepelt a moszkvai rádió román nyelvű adásában, és dicsérte a szovjet reformokat. AUREL DRAGOS MUNTEANU: író, arra biztatta kollégáit, hogy rázzák le az elnyomó rabigát. Tavaly a román írószövetség főtitkárához intézett levelében megállapította: az írók csak önmaguknak tehetnek szemrehányást, ha hagyják, hogy állampolgári felelősségtől mentes idióták gyülekezetévé degradálják őket. STEFAN GUSA: Tábornok, vezérkari főnök, a Ceausescu iránt hű titkosrendőrség elleni hadjárat vezetője. Kollégáját, VICTOR STANULESCU tábornokot nevezték ki honvédelmi miniszterhelyettessé, miniszternek pedig NICOLAE MILITARU tábornokot tették meg. Militaru tábornokot diplomaták „igazi katonának, nem politikai személyiségnek” tekintik. DUMITRU MAZILU: Professzor, a külügyminisztérium jogi osztályának vezetője volt. Tavaly nem tudta előterjeszteni az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a diszkrimináció megelőzésével foglalkozó albizottsága megbízásából írt jelentését. A román hatóságok azt állították, hogy szívbetegsége akadályozta. Mazilu azonban hírül adta, hogy azért nem utazhatott Genfbe, mert háziőrizetben van, rendőrterror alatt áll és veszélyben van az élete. Jelentése — amelyet levelével együtt juttatott el az ENSZ-hez — emberek kínzásával vádolta a román vezetőket és állította, hogy Ceausescu uralma szegénységre kárhoztatta a románokat. SILVIU BRUCAN: Románia volt amerikai és ENSZ-nagykövete. Elméleti szakember és a pártakadémia volt előadója, ő is aláírta a hat vezető személyiség Ceausescuhoz intézett nyílt levelét, akárcsak GRIGORE RADEANU, akit veterán kommunistának mondanak. 3