Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-10 / 35. szám
4 Helyreállt a diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Vatikán között (Folytatás az 1. oldalról.) Bevezető nyilatkozatában Németh Miklós elmondta, hogy az elmúlt 45 esztendőben hazáink és a Vatikán kapcsolatai jelentős változásokon mentek keresztül. A kezdeti szembenállást az 1960-as évek elejétől a párbeszéd felújítása, lassú közeledés követte. Ennek a folyamatnak mindkét részről voltak őszinte hívei, akik sokat tettek azért, hogy kapcsolataink a mai szintre jussanak. Ezek között említette a miniszterelnök Casaroli bíboros személyét, akit Magyarországon népünk barátjaként tisztelnek. Németh Miklós hangsúlyozta: a diplomáciai kapcsolatok felújítása nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy II. János Pál pápa 1991 őszére tervezett magyarországi látogatása eredményes és sikeres legyen. A látogatás előkészítése egyébként megkezdődött. A kormány egyházpolitikájáról szólva a miniszterelnök kifejtette, hogy a közelmúltban lebontották azokat a politikai és jogi korlátokat, amelyek akadályozták az egyházak önálló, szabad munkálkodását hazánkban. A lelkiismereti és vallásszabadságról törvény készült, amely új alapokra helyezte az állam és az egyházak kapcsolatát és megvalósult a szabad államban szabad egyházak régen hangoztatott elve. Hazánk egyben deklarálta, hogy semmilyen formában nem kíván befolyást gyakorolni a pápai döntésekre, amelyek a magyar katolikus egyházfők, kinevezésével kapcsolatosak. Ez a döntés kifejezni óhajtja a Szentszék iránti bizalmunkat és készségünket az együttműködés fejlesztésére. Leszögezte, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételét további lépések követik. Megállapodás született arról, hogy a Szentszéket nuncius fogja képviselni Budapesten, míg hazánkat nagykövet a Vatikánvárosban. A konkrét személyek kinevezésére hamarosan sor kerül. Válasznyilatkozataiban Casaroli bíboros hangsúlyozta, hogy a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele a felek már eddig is barátinak nevezhető viszonyát erősíti. A mostani lépés nem fogja csökkenteni az egyház autonómiáját, ellenkezőleg, a diplomáciai viszony garanciát nyújt az autonómia védelmezésére és erősítésére. A bíboros végülkifejtette,, hogy a maga részéről igazolva látja a Vatikán által követett kis lépések politikáját, amely történelmi távlatokban vizsgálva sikert hozott. Újságírók kérdéseire válaszolva Németh Miklós elmondta: a tárgyalások során szóba került az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának ügye. A kormány gondosan vizsgálja az egyházaktól jogtalanul elvett vagyon egy részének visszaadását annak érdekében, hogy az egyházak a törvény biztosította önállósággal élve megfelelő anyagi bázissal is rendelkezhessenek. E hónap végéig kell az egyházaknak ilyen irányú kérésüket benyújtani. Arra a kérdésre, hogy II. János Pál pápa tervezett látogatásainak sorában miért kapott elsőbbséget a csehszlovákiai út a magyarországival szemben, Casaroli bíboros így válaszolt: — A magyarországi vizit teljes Lelkipásztori út lenne, amelynek előkészítése időigényes. Csehszlovákia esetében — amely a múltban jobban el volt szigetelve a Szentszéktől, mint Magyarország — egy rövid látogatásról van szó, s a döntést minden bizonnyal befolyásolta Tomásek ■ bíboros magas kora is. Arra vonatkozólag, hogy a kormány még a választások előtt készül-e kinevezni vatikáni nagykövetét, Németh Miklós elmondta: a diplomáciai posztok rotálásának elve nem igazodhat a választási terminusokhoz, ezért ahol szükséges volt, a közelmúltban megtörtént a váltás. A vatikáni nagykövet kiválasztásának fő szempontja a szakmai hozzáértés és az emberi rátermettség lesz. Elképzelhető — fűzte hozzá —, hogy a vatikáni megbízottunk nem szocialista párti személyiség lesz. Egy kérdésre válaszolva Casaroli bíboros hosszasan méltatta az időközben Magyarországon is rehabilitált Mindszenty szerepét. Elismerte, hogy az idők alaposan megváltoztak, é s ma természetesen más fényben mutatják mind a Mindszenty távozásáról rendelkező vatikáni döntést, mind a néhai magyar katolikus egyházfőnek a kis lépések politikáját elutasító magatartását. A Szentszék véleményének módosulását jelzi az is, hogy a Mindszenty tér felavatása alkalmából küldött pápai levélben II. János Pál Mindszenty egykori szavait idézi, miszerint semmilyen áldozat sem túlzó, ha a lelkek szolgálatáról van szó. Mindazonáltal a Vatikán ma is ragaszkodik egy alapelvhez: amikor a legitim felsőbbség döntést hoz, azt alázatosan és engedelmesen el kell fogadnunk. Seres Attila: A Magyar Szocialista Párt örömmel üdvözli a magyar kormány és a Szentszék képviselőinek megállapodását a teljes diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. A demokratikus átalakulás magas fokú morális és politikai megfontoltságot kíván. Az új és demokratikus társadalmat csak az erkölcsi értékek alapján, a kölcsönös tolerancia jegyében lehet felépíteni. A mindenáron való, durva és ezáltal erkölcstelen váltás ellen az egyház is felemelte szavát, és arra figyelmeztet, hogy az éles pártharcok közepette is tisztelendő az ember szabadságjoga, fontos az igazságosság és a megértés. Nagy jelentőségű az egyházak és köztük a Katolikus Püspöki Kar kijelentése, hogy a szabadság csak megnövelt felelősséggel vívható ki — emeli ki az MSZP közleménye.* A teljes körű diplomáciai kapcsolatok 45 év utáni helyreállítása alkalmából Németh Miklós fogadást adott az Országház Vadásztermében. Jelen voltak a hazáinkban tartózkodó magas rangú vatikáni delegáció tagjai, a magyarországi egyházak, felekezetek és vallási közösségek személyiségei, s több politikai párt képviselője. Megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint a kormány több tagja. (MTI) AMI KÖRKÉRBÉSZ: Árstop, bérstop vagy mindkettő? (Folytatás az 1. oldalról.) Egyetért-e a SZOT az árstoppal, amely az MDF javaslata alapján március 25-ig, a választásokig lenne érvényben? —kérdeztük Sándor Lászlót, a SZOT titkárát. — Újra csak azt tudom elismételni, amit már másfél éve minden fórumon hangoztatnak a SZOT képviselői: olyan ár- és bérarányokat kell találnunk, amelyek minimálisra szorítják az inflációt. Minden olyan megoldást üdvözlünk, amely ezt ígéri. Az alapvető élelmiszerekre kiterjedő árstop véleményünk szerint elkerülhetetlen. De ezt nem választási manővernek tekintjük, s nemcsak március végéig tartjuk szükségesnek. Egy végiggondolt, antiinflációs gazdaságpolitika eredményeként egész évire árstopot lehetne hirdetni, s ha ez bekövetkezne, akkor természetesen a szakszervezet is önmérsékletre törekedne a bérek emelése ügyében. * Kételyei vannak a kiskereskedőknek az árstoppal kapcsolatban — tudtuk meg Baradlai Györgytől, a Kisosz elnökétől. Ha ugyanis csak a kereskedelemben lenne érvényes az árak szinten tartásának kötelezettsége, akkor igen rosszul járnának a boltosok. Hiszen ők eddig sem saját jószántukból, hanem a gyártók, termelők, szállítók árait követve drágítottak. Ha ez utóbbiakra vonatkozna az árstop, azt a kiskereskedők i a lehető legnagyobb mértékben támogatnák, mert az alapvető élelmiszerek plafonig emelt árai veszélyeztetik forgalmukat.* Kovalcsik József, a Független Szakszervezetek Demokratikus Liga ügyvivő bizottságának titkára azt az álláspontot képviseli, hogy az árstop és bérstop kérdésében nem lehet ad hoc ötletekkel előállni, nem lehet rögtönözni. A liga olyan szakszervezeti politikát támogat, amely nem reformellenes, nem gátolja a gazdasági szerkezetváltást, ugyanakkor képviseli a munkavállalók érdekeit. Az árstop és bérstop önmagában, a gazdaság összefüggésrendszeréből kiragadva nem hozhat igazi megoldást — vallják. Az árstopról kérdeztük az Árhitalban Lakatos József főosztályvezetőt, aki elmondta, hogy a gazdaság alapvető problémáit nem oldaná meg ez az intézkedés, bár elképzelhető, hogy kterg-óráig fékezné a meglóduló inflációt. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem végeztek ilyen gazdasági beavatkozást ezért nem lehet biztosan előre jelezni a várható hatásokat. A nemzetközi tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy rövid, egy-két hónapos árbefagyasztás nem fejt ki lényeges hatást, míg ha hosszú időn át próbálják kordában tartani az árakat, akikor ellátási zavarok következhetnek be, az intézkedés feloldása után pedig árrobbanás várható. Az intézkedés ellenszól még, hogy a hivatalos árstop nem érvényesíthető a magánkereskedelemben, az élelmiszer-szabadpiacon és az importáruk piacán, vagyis a mindenre kiterjedő árstop is csak a gazdaság bizonyos részét érintheti. Popper László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője így válaszolt kérdésünkre: " A bérstopot kimondhatja a kormány, ám ahhoz, hogy ez ne csupán jó kívánság maradjon, szankciók is kellenek. A nehézségek pedig itt kezdődnek, a szankciókhoz ugyanis törvénymódosításra van szükség. A vállalkozói nyereségadóról szóló törvény rögzíti, hogy a maximális béradó minden egyforintnyi bértömeg emelkedése után negyven fillér. A valóban prohibitív, azaz büntető jellegű adó, az ennek legalább a hússzorosa. Minden egyes forint bérnövekményre kirótt 6-8 forint adó az a mérték, amelynél a vállalatok be is tartanák az elrendelt bérstopot. Kérdezőink voltak: Faragó József, Hámor Szilvia, Rehák Aranka és Szigethy András. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1990. február 10., szombat Az MDF még nem nyilatkozik a koalícióról Az Egyesült Államokban tett, tíznapos látogatását idézte fel a sajtó képviselőinek tegnap Antall József, az MDF elnöke és Jeszenszky Géza, a nemzetközi bizottság vezetője. (Az MDF-vezetők amerikai útjáról lapunk annak idején részletesen beszámolt.) A két politikus továbbá foglalkozott több belpolitikai kérdéssel is. Antall József, meg sem várva az újságírók kérdéseit, reagált Kis Jánosnak, az SZDSZ ügyvivőjének a Mai Napban megjelent interjújára. Ebben, mint ismeretes, Kis János azt közölte, hogy az ugyancsak meghívott SZDSZ-politikusok azért nem utaztak el Antall Józsefékkel, mert az MDF elnöksége nem határolta el magát Csurka István ominózus rádió jegyzetétől. Ezzel kapcsolatban az MDF elnöke azt mondta, hogy egyesült államokbeli útjukat nem megnehezítette, ellenkezőleg megkönnyítette az, hogy az SZDSZ-politikusok nem utaztak velük. Közölte azt is, hogy ők, mármint az MDF vezetői két meghívásnak is eleget tettek, amikor az Egyesült Államokban jártak. Ezek közül csak az egyik szólt az SZDSZ politikusainak is. Mark Palmer, amerikai nagykövetről szólva Antall József úgy vélekedett, hogy magyarországi tartózkodása idején a diplomata történelmi küldetést teljesített. Az SZDSZ-re célozva, Antall József fontosnak tartotta emlékeztetni az újságírókat, hogy az MDF nem mindig hozta nyilvánosságra, ha felkereste őket az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Az MDF elnöke az Egyesült Államokban tett látogatásuk tapasztalatainak részletezése után, átadta a szót az újságíróknak. A hírlapírók azonban inkább belpolitikai kérdéseikkel ostromolták. Egy kérdésre válaszolva Antall József azt mondta, hogy csak a választások után nyilatkoznak arról, hogy az MDF mely ellenzéki párttal hajlandó koalícióra lépni. Lapuink munkatársánakkérdésére az MDF elnöke kijelentette, hogy a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a megújuló Magyar Néppárt áll politikai filozófiáját tekintve legközelebb az MDF- hez. A Külpolitika című folyóirat munkatársának kérdésére válaszolva, Antall elmondta, hogy washingtoni tárgyalásain szót ejtettek a magyar külpolitika kérdéseiről is. P. L. SZOLNOKI ÜGY NYOMOZÁS UTÁN Alkoholmámor és homály (Tudósítónktól.) A megyei rendőrkapitányságbefejezte a nyomozást a szolnoki MSZP-irodába történőbehatolás ügyében és a vizsgálati anyagokat tegnap vádemelési javaslattal átadta a városi ügyészségnek. A nyomozás — mint megtudtuk , az eset kuszasága miatt a vártnál hosszabb időt vett igénybe, ezért az a korábbi ígéret, miszerint gyorsított eljárással kerül pont az ügy végére, már biztosan nem teljesül. Ennek ellenére továbbra is homályban maradtak egyes részletek, így például ma sem lehet tudni, hogy nyitva volt-e akkor este az iroda ajtaja, vagy nem. Tény viszont, hogy az igazságügyi nyomszakértő nem talált erőszakos behatolásra utaló jeleket. A helyiségben azonosításra alkalmas ujjlenyomatokat sem tudtak rögzíteni. A megtalált iratok a száraz időben nem károsodtak. A nyomozás a két szabaddemokrata esetében egyrendbeli behatolás útján kisebb értékben elkövetett lopást és okirattal való visszaélést állapított meg. A lopás vétségét a tettesek a magnókazetták — amelyek azóta sem kerültek elő — elvitelével követték el, a szakértő szerint valamivel háromezer forint feletti értékben. A tettesek alkoholos befolyás alatt álltak, nem voltak tisztában tettük politikai következményeivel. Az ítélet feltehetően rövid időn belül megszületik. DUNA-GATE VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG Külső befolyástól mentesen Ülést tartott pénteken a belső biztonsági szolgálat munkáját vizsgáló parlamenti bizottság. A testület eddigi tevékenysége során — az alkotmány 21. paragrafusa (3) bekezdésének értelmében — iratokat vizsgált, illetve meghallgatta már Diczig István vezérőrnagyot, a belügyminisztériumi vizsgálat vezetőjét, Kámán József katonai főügyészt, Ilcsik Sándor miniszterhelyettest, Horváth Józsefet, a belső biztonsági szolgálat felmentett főcsoportfőnökét, Pallagi Ferenc volt miniszterhelyettest és Sarlós Zoltán főhadnagyot. A bizottság meghívására — jogi képviselőinek társaságában — meghallgatásra megjelent Végvári József, a Belügyminisztérium nyugalmazott őrnagya is. A bizottság pénteki ülésén úgy foglalt állást: szükségesnek tartja a nyilvánosság előtt is leszögezni, hogy semmiféle előítélet nem befolyásolja tevékenységét a meghívottak meghallgatásakor. Munkáját — a parlamenti felhatalmazás és az alkotmány rendelkezései szerint — elfogulatlanul végzi, és minden külső befolyástól mentesen kívánja továbbra is folytatni. Szándéka az, hogy az Országgyűlés februári ülésszakán a vizsgálat eredményéről jelentést tehessen a parlamentnek. A vizsgálóbizottság visszautasítja a Fidesz egyik választmányi tagjának azon nyilatkozatát, amely szerint bármiféle „gyanúval” illették volna Végvári Józsefet, ez ugyanis nem felel meg a valóságnak. A bizottság egyben kijelenti: Lovas Zoltán újságírót nem hívta meghallgatásra, ennek megfelelően nem is minősíthette semmilyen formában. (MTI) VÁLASZTÁSI KISLEXIKON Gyűjteni vagy kritizálni? Sok fontos, a politikai átmenet szempontjából nagy horderejű kérdés mellett a legutóbbi nemzeti csúcs legvitatottabb problémájává a ,,kopogtatócédula” avanzsált. Dr. Csiba Tibort, a BM választási irodájának vezetőjét arról kérdeztük, miért vált a kampány félidejében ilyen neuralgikuskérdéssé a jelölőcédulák gyűjtése? — A világ demokratikus féltekéjén már kitalálták az általános, egyenlő és közvetlen, illetőleg titkos választást. A mi választási rendszerünk is ezek közé tartozik. A jelöltté válás módja azonban a Föld különböző térségeiben, országaiban eltérő. Ha tökéletes megoldást akarnánk, voltaképp két választást kellene csinálni. Egy általános, közvetlen és titkos választást — a jelöltállításra. Utána, a jelöltek közül egy általános, közvetlen és titkos választást a parlamenti képviselői helyek, mandátumok megszerzésére. De, kérdezhetnénk, kinek van erre pénze, energiája? Keresgélik tehát mindenütt a megoldást. A mi jelöltállítási rendszerünk talán a nyugatnémetéhez hasonlít a legjobban. Ott is egy hasonló ajánlószelvényen ajánlhatnak jelölteket a választópolgárok. Ugyanúgy feltárva személyi adataikat is. Tehát téves az a beállítás — ilyen kijelentések a nemzeti csúcson részt vevő pártok részéről elhangzottak —, hogy ezt a megoldást a világon másutt nem ismerik. Az elmúlt négy évtizedben a jelöltállítás egyedüli módszere a jelölőgyűlés volt, de az nem állta ki a kritika próbáját. Sem politikailag, sem jogilag nem vált be. A politikai egyeztető tárgyalások elismerést érdemlő megoldásaként született meg a jelöltállítás jelenlegi módját rögzítő javaslat. Ezt a módszert néhány héttel a választások napja előtt, a kampány kellős közepén aligha szabad megkérdőjelezni. Nem lehet egyszerűen félretenni. Egy ilyen döntés a választások megtartását is meghiúsíthatná. A jelölőszelvények — ha nem jelentenek is tökéletes megoldást — mindenképpen a jelöltállítás hitelességét erősítik, és ugyanakkor fokozzák a választópolgár felelősségtudatát. Bodnár Lajos Két kisgazda egy csárdában... (Megyei tudósítónktól.) A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt keresetet nyújtott be a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt ellen. Kérte, hogy ez utóbbit a bíróság tiltsa el a kisgazda név használatától. Az ügyet tegnap tárgyalta a Szegedi Városi Bíróság dr. Füzessy István tanácsa. A felperes párt nevében dr. Sasvári Tibor ügyvéd és dr. Balogh György ügyvezető álélnök azzal érvelt, hogy pártjuk jogi értelemben 1930 óta működőnek tekinthető, mivel nem szüntette meg és nem oszlatta fel senki. A párt alkotmányában az szerepel, hogy rövidítésként a Kisgazdapárt nevet használják. Ez a párt teljes nevének domináns eleme, történelmileg kialakult, vonzó és patinás. Bizonyítékul becsatolták az alperes párt nevében terjesztett választási röpiratokat, amelyeken a kisgazda szót a nyomtatásban nagybetűkkel kiemelték. Véleményük szerint a másik párt ebből a történelmi névből próbál meg választási tőkét kovácsolni. A Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt véleményét dr. Bába István ügyvéd, a párt operatív bizottságának tagja fejtette ki. Szerintük a kisgazda szó ebben az esetben azonos tevékenységet folytató népréteget jelent, amelynek képviseletétől a felperes senkit sem tilthat el. Más pártok nevében is vannak azonos szavak; perek lavináját indítaná el, ha az a szervezet, amelyikkorábban alakult, eltiltathatná e szavak használatát a később alakultak nevében. Lényegében ezt az utóbbi álláspontot tette magáévá a bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. Dr. Füzessy István az ítélet indoklásában elmondta: a pártok neve rendszerinttükrözi a képviselni kívánt állampolgári csoportot ésa párt politikai irányvonalát. Egy állampolgári csoport képviseletére több párt is vállalkozhat, több párt is képviselhet azonos szóval meghatározható politikai irányvonalat. A perben szereplő két párt neve teljes olvasatban nem téveszthető össze, ezért az alperes névhasználata nem sérti a felperes személyhez fűződő jogokat. „Tüntetésünk békés lesz” Kisgazdák tüntetnek szombat délelőtt a Parlamentnél. Pártjuk, az FKgP, aláírta az e heti nemzeti csúcson elfogadott közleményt, mely szerint ők is elkerülendőnek tartják a „szélsőséges, hisztériakeltő, gyűlöletszító, erőszakra buzdító megnyilvánulásokat”. — Mit tesznek azért, hogy később egyik jelzővel se illethessék a mai tüntetésüket? — kérdeztük Bereczki Vilmost, a párt országos választmányának tagját. — Szeretném leszögezni — mondta —, hogy mi békés tüntetést hirdettünk. Pártunk saját eseményének tekinti a demonstrációt, akciónkhoz nem kértük és nem is fogadtuk el más pártok, szervezetek csatlakozását. A tüntetést a Parlament előtt fejezzük be. Kérjük tagjainkat és szimpatizánsainkat, hogy az ügy fontosságához illően, őrizzék meg méltóságukat, higgadtságukat. Ne hagyják magukat senkitől sem provokálni ! A mi pártunk békés eszközökkel küzd céljaiért, így a tüntetésünk is békés lesz.