Népszabadság, 1990. március (48. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
• 16 oldal Ára: 6,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1990. március 13., kedd SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 62. szám ÜLÉST TARTOTT A KORMÁNY Népszámlálás: fogy a magyar Olcsóbb 400 gyógyszer (Kormányszóvivői tájékozták, hogy nyiilvántartottt Latató.) Bajnok Zsolt szóvivő szavaival élve, tegnapi ülésén semmi jele nem mutatkozott a kormányon a tavaszi fáradságnak. Mintegy kéttucatnyi előterjesztéssel foglalkoztak a miniszterek. Elsőként Somogyi Ferenc külügyi államtitkár tájékoztatta a Minisztertanácsot a szovjet csapatkivonásokról március 10-én aláírt megállapodás részleteiről. Hozzávetőlegesen 80 településen 300 ingatlan, továbbá 20 ezer hektár földterület átadásáról, átvételéről, őrzéséről, állagmegóvásáról kell gondoskodni. A beszámoló szerint az épületek értéke meghaladja a százmilliárd forintot. A döntés értelmében az ingatlanokat, épületeket a honvédelmi tárca veszi át, illetve — ha annak nem kell — a kezelői jog a helyi önkormányzatoké lesz. A megüresedő lakásokat a helyi tanácsok és a fegyveres erők kapkás igénylőik között szétoszthassák őket. Az ingatlanok értékesítése nyilvános versenytárgyalásokon történik meg. A kormány a feladatok megoldására tárcaközi bizottságot hozott létre.Meghallgatta a Minisztertanács a KSH elnökének jelentését a február 20-án befejeződött népszámlálásról. Néhány érdekesebb adat: hazánk lakossága ez év január elsején 10 450 000 fő volt, 260 ezerrel kevesebb, mint a korábbi népszámlálásion. (Hozzátette a szóvivő, hogy a népesség mintegy 0,6—0,7 százaléka különféle okokból kimaradt a népszámlálásból, ám ez nem magyar hanyagság, a nemzetközi gyakorlatban ugyanis ez az arány gyakran eléri a 2 százalékot is.) Mind kevesebb a férfi, 5 023 000-et regisztrálták, s ez 3,2 százalékkal marad el a korábbi adattól. Ke(Folytatás az 5. oldalon,) • Vesztésre áll a kamatadó s Az Alkotmánybíróság nyilvános tárgyalása Esztergomban Vesztésre áll a kamatadó, bár a döntés pillanatáig elvileg nem teljesen reménytelen a helyzete. (Röviden így foglalhatnánk össze az Alkotmánybíróság Esztergomban tartott nyilvános ülésének mérlegét,ahol eddig a közgazdasági megfontolásokkal szemben az alkotmányjogi érvek és az állampolgári indulatok kerültek túlsúlyba. A kamatadó nyilvános tárgyalásán Surányi György, az Országos Tervhivatal, valamint Kunos Péter, a Pénzügyminisztérium államtitkára képviselték az államot, de jelen voltak az indítványozók is, pontosabban képviselőik népes csoportja. Az esztergomi szabadidő-központban pontosan tíz órakor vonult be az öt alkotmánybíró, akik ezúttal — Magyarországon először — bírói talárt viselték. Sólyom László elnök az ügy előadó túrájának, Ádám Antalnak adta meg elsőnek a szót, aki részletesen ismertette az indítványok tartalmát, valamint a Tervhivatal és a pénzügyi tárca ellenérveit. A kamatadó ellenzői meglehetős jogi felkészültséggel, s egyes esetekben indulattól fűtve érveltek, így rövidesen parázs vita alakult ki a teremben. Ám egy-két intermezzótól eltekintve a tárgyalás nem alakult át népgyűléssé, választása gyűléssé, jóllehet ez a veszély is fenyegetett. A leggyakoribb jogi kifogásokra csak dióhéjban utalunk: a kamatadó sérti a jövedelmi viszonyok szerinti közteherviselésről szóló alkotmányos elvet; az adóalanyoknál tulajdonképpen nem is keletkezik jövedelem; a jelzáloggal biztosított épület voltaképp a hitelező vagyona; a kamatadó sérti a szociális biztonsághoz való jogot; a joggal való összeütközés tilalmába ütközik, s mindamellett úgy tesz, mintha adót vetne ki, holott valójában módosítja a kölcsönszerződést. (Folytatás a 4. oldalon.) Ruha-főpróba. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE SÜTEMÉNNYEL, DÍSZMENETBEN VONULTAK A SZOVJETEK Hajmáskérről elindult a vonat (Megyei tudósítónktól.) Verőfényes tavaszi délelőtt a hajmáskéri vasútállomáson. Tegnap tizenegy órakor már egyre nagyobb volt a tömeg, pedig csak egy órára jelezték a kivonuló szovjet hadsereg első zászlóalját szállító vonat indulását. A katonáknál csak az újságírók vannak többen: kamerák, mikrofonok, magnók, szélben zizegő noteszek, s németül, angolul, oroszul vitatkozó emberek mindenütt. A jelenlévő hivatalos személyiségeknek — kiskatonáktól a diplomatákig — érzékelhetően parancsba adták, hogy legyenek készségesek a riporterekkel. A sajtó emberei igyekeznek kihasználni ezt a lehetőséget. Somogyi Ferenc külügyi államtitkár vagy tíz mikrofonba beszél: — Csodálatos nap, valamennyien boldogok vagyunk! Még vannak tisztázandó részletkérdések, de a fő, hogy a kivonulás megkezdődött. Ami a befejezés dátumát illeti, amennyire lehet, igyekszünk előre hozni. A szerződés nem azt jelenti, hogy a jövő év június 30-án kell elhagynia az utolsó szovjet katonának Magyarországot, hanem, hogy legkésőbb addigra. Borsits László altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke egy másik csoportnak elmondta, hogy a veszprémi szovjet ezred egy zászlóalja vonul most ki. A katonák egy csoportját Herenden ültetik vonatra, a többieket Hajmáskéren. — Igaz-e hogy a magyar honvédség veszi majd át a hajmáskéri laktanyát? — Erről a kormány dönt. Ami tény: keressük a lehetőséget, hogy a sereg tervezett beruházásaiból minél többet megtakarítsunk. — Mi lesz az itteni hatalmas lőtérrel? — Egy részét továbbra is használni fogja a magyar hadsereg, de jóval ritkábban, mint korábban, kevesebb gondot okozva a lakosságnak. Szeretnénk minél nagyobb területeket átadni népgazdasági hasznosításra. A beszélgetéseket hol egyegy helikopter búgása, hol a felsorakozott katonazenekar pattogó indulójának hangja teszi nehezen érthetővé. Közben néhány fideszes hatalmas feliratokat emel a magasba: oroszul nógatja gyorsabb vonulásra az egységeket. A fúvósok közben új nótára zendítenek. Az ismert tömegdial — „Örökkön győz e had, legendák hőse vagy!” — feszül szembe a Fidesz felszólításaival. Az emberek sétálnak, nevetgélnek, jönnekmennek. Feltűnő a sok idegen egyenruha. Egy fiatal magyar őrnagy készséggel tájékoztat arról, hogy valamennyi budapesti nagykövetség elküldte képviselőjét, csak a román attasé mentette ki magát. (Folytatás a 3. oldalon.) BOROS JENŐ FELVÉTELEI UnMjfádUilit Lelkünk jó pásztorai Kis magyar emberi nyáj. (3. oldal.) Útfelbontó ? Petrenkónak nincs titka. (7. oldal.) Az önámítás ára ! Mi az az EPU? (8. oldal.) A szabad piacon zuhant a Samara Autó- és ingatlanpiac. (11. oldal.) Javultak Gorbacsov esélyei (Moszkvai tudósítónktól.) Riasztónak és az egész ország sorsára kihatónak nevezte hétfő reggel rövid nyitóbeszédében a litván lépésről érkezett híreket Mihail Gorbacsov, az elnöki poszt várományosa, a népképviselők rendkívüli kongresszusán. A tanácskozás összehívásának nem titkolt célja: minél gyorsabban megteremteni az elnöki intézményt, a kongresszusi küldöttek által (és nem a népszavazás útján) a Szovjetunió elnökévé választani Mihail Gorbacsovot. A főtitkár-LT-elnök nyerési esélyei a kongresszus első napja után szinte biztosnak látszanak. Az ellenzők száma, beleértve a területközi képviselőcsoportot és négy, az elnöki intézménnyel egyet nem értő köztársaság honatyáit, nem éri el a kongresszus részvevőinek negyedét. Ahhoz, hogy bevezessék az államelnöki intézményt, a jelenlévők kétharmadának igenje szükséges. Ezt az igent a Gorbacsov-csapat, úgy tűnik föl, kedden, a szavazáskor meg fogja kapni. Hétfőn három irányra kristályosodott ki a felszólalásokból. A többség egyértelműen az elnöki intézmény bevezetése mellett volt. Néhányan középutas megoldást javasoltak, és bírálták a tervezet néhány elemét. Végül az elnöki rendszert egyértelműen elvetők, az adott helyzetet és a körülményeket figyelembe véve időszerűtlennek tartók kaptak szót. Ezek sora(Folytatás a 2. oldalon.) Nyugdíjemelések, jövedelempótlékok Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye Az Országgyűlés 1990. március 2-án határozott az öregségi nyugdíj legkisebb összegének, továbbá egyes alacsony összegű nyugellátások, illetőleg a nyugdíjminimumok, ezzel összefüggésben a gyermekgondozási díj legkisebb összegének 1990. március 1-jétől történő emeléséről, valamint a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék kiegészítéséről. A végrehajtáshoz szükséges konkrétenváltozatlan összegben folyósítják az árvaellátást és a baleseti járadékot, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást. A nyugdíjak összegének emelésével egyidejűleg havi 5090 forintról 5200 forintra emelkedett az az összeghatár, delkezéseket a most közzétett minisztertanácsi rendelet tartalmazza. I. Az időben történő egységes és részletes tájékoztatás érdekében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ismerteti a változásokat. Az 1990. március 1-jétől érvényes nyugdíjminimumok összegei a következőik: amely mellett az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjhoz a házastársi pótlék megállapítható, feltéve, ha a házastárs keresete, jövedelme, nyugellátása a havi 4100 forintot nem haladja meg. Ha az érintett személynek többféle ellátást együtt folyósítanak, és ezek együttes összege eléri a havi 4300 forintot, 1990. március 1-jétől nem jár emelés. Például az az özvegy, akinek 1990. január 1- jétől saját jogú nyugdíját özvegyi nyugdíjából havi 6000 forintra egészítették ki, továbbra is ezt az összeget kapja. Az emeléseket a folyósító szervek külön kérelem nélkül hajtják végre, így a március havi nyugdíjat az érintettek már emelt összegben kapják kézhez. II. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelésével összhangban 1990. március 1- jétől emelkedett a gyermekgondozási díj legkisebb összege napi 143 forintra. (Az öregségi nyugdíjminimum harmincad része.) 110 forinttal emelkedett a gyermekgondozási segély mellett folyósított jövedelempótlék összege is. Ennek megfelelően 1990. március 1-jétől a gyermekgondozási segélyhez — a gyermekek számától függetlenül — havi 2150 forint jövedelempótlék jár. Miután a tárgyhónapra járó ellátást utólag, a következő hónapban fizetik ki, a magasabb összegű gyermekgondozási díjat és a gyermekgondozási segélyhez járó emelt összegű jövedelempótlékot az azt folyósító szervek — külön kérelem nélkül — 1990. áprilisban utalják ki.