Népszabadság, 1990. december (48. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
• 32 oldal - Ára: 9,50 Ft NÉEVERADSÁG 1990^jdecember^^szombat^13^/^ SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 282. szám Ma választ Németország (Berlini tudósítónktól.) Az egyesült Németországban minden készen áll a vasárnapi parlamenti választásokra, némi túlzással az eredményt is beleértve. A politikai barométer egyértelműen konzervatív győzelmet jelez, senki sem vonja kétségbe a nyolcéves keresztény-liberális koalíció felbomlását, fennmaradását, s a „nagy kérdés” így már csak az, hogy a szociáldemokraták önmagukhoz képest miként szerepelnek. Többen azt jósolják, hogy az SPD háború utáni történelmének legsúlyosabb veresége előtt áll. Mindez, bár az adott körülmények között nem meglepő, igen elgondolkoztató, különösen ha figyelembe vesz(Folytatás a 2. oldalon.) Az utolsó falmaradványok is eltűnnek Berlinben. SZDSZ- KÜLDÖTTGYŰLÉS Kis János: A magyar demokrácia válsága nem végzet Kis János pártelnök előadói beszédével kezdődött tegnap este 7 órakor Szombathelyen az SZDSZ országos küldöttgyűlése. A városi sportházban rendezett háromnapos tanácskozást Wágner András, Szombathely polgármestere nyitott meg. A küldöttek ma egész napos politikai vitát tartanak, illetve az SZDSZ új alapszabályáról tanácskoznak. Vasárnap tisztújításra kerül sor, majd elfogadják a pénzügyi beszámolót. — A rendszerváltás vérontás és népítéletek nélkül zajlott le, a bukott rendszer örököseit nem erőszak söpörte el, hanem a választópolgárok szavazatai — kezdte a több száz küldött előtt tartott előadói beszédét péntek este Kis János. Hozzáfűzte: ennél tisztább, békésebb forradalom nem volt a történelemben. A magyar demokrácia még nem szilárd, és fölöttébb kényes a magyar gazdaság állapota. De ha összevetjük helyzetünket a többi volt szocialista országéval, megállapíthatjuk: Magyarország jutott a legmeszszebbre az alkotmányos demokrácia és a magántulajdonon alapuló piacgazdaság megteremtésében. Mégis meg kell állapítanunk — mondta a pártelnök —, hogy nem telt el fél év az első szabad választások óta, és a bizakodás szertefoszlott. A magyar társadalom rosszkedvű és hitevesztett. Egyre többen fordulnak el a kormánytól, a parlamenti pártoktól, a képviseleti demokrácia intézményeitől. Mélyül a szakadék a társadalom és a politikai vezető réteg között. Az emberek ma megint úgy érzik, hogy az állapotok romlása feltartóztathatatlan. Kevesen érzik magukat biztonságban az infláció és a munkanélküliség fenyegetésével szemben. A válság nyomása alatt kell újjáépítenünk a civil társadalmat — mondta hosszan tartó, a hazai politikai és gazdasági életet elemző beszéde végezetéül Kis János. — A tavaszi választásokon az volt az SZDSZ jelmondata: van kiút. Van kiút a pártállam romjai közül, van kiút a szocialista gazdaság válságából. Ma is csak azt mondhatjuk: van kiút. A magyar demokrácia válsága, nem végzet. Pogonyi Lajos A KÖNKÉRPÉSE Mit tanácsolna Antall Józsefnek? ( Munkatársainktól.) Senki sem szereti a kéretlen jó tanácsokat, bizonyára még egy miniszterelnök sem. Mi is inkább olvasóink tájékoztatására kérdeztünk meg találomra különböző foglalkozású embereket arról: milyen tanácsot adnának Antall Józsefnek a kormányátalakításhoz? SZŰCS ISTVÁN, 34 éves szekszárdi műszaki vezető: — Kizárólag szakmai szempontok alapján választanék minisztereket magam mellé. Volt osztálytársaim nem jöhetnének számításba. Komolyra fordítva a szót: a legkiválóbb és a legradikálisabb szakembereknek adnék megbízást. Olyan embereknek, akik garantáltan egy-két éven belül megmozdítanák ezt a gazdaságot. Amostani nemzetközi kapcsolatok minisztériumát átalakíttatnám menedzser, befektető, üzleti minisztériummá és egy Palotás János-szerű embert neveznék ki miniszternek. Engem nem érdekel a pártoskodás, hanem csak a ráció. Ha eredményes egy kormány — a mai nem az —, akkor senki sem kérdezi, hogy nagy-, vagy kiskoalícióban kormányoz-e. VÁTI ZOLTÁN budapesti taxisofőr: — Semmilyen változtatást nem javaslok, maradjon Rabár miniszter úr és Antall miniszterelnök úr. Létre kell hozni a nemzeti egységet, mert a nyugati tőke csak akkor fog segíteni. Az oroszokkal jóban kell lenni, és a német segítséget csak ki kell várni. A legfontosabb, hogy a rendőrség ne működhessen önállóan, mert akkor itt is az lesz, mint Romániában. NAGY JÓZSEF budapesti nyugdíjas: — Mindenkit le kell váltani, és létre kell hozni egy pártállástól független, csak szakemberekből álló kormányt, mert nagyon sok most az amatőr, és az ország helyzete napról napra rosszabb. Tehetséges embereket rúgtak ki csak azért, mert MSZP-sek, és a helyüket most elfoglalták a „professzor urak”, akik nem értenek semmihez. (Folytatás a 4. oldalon.) BT-ULTIMÁTUM: INDUL A „JÓAKARAT VISSZASZÁMLÁLÁSA" Senki sem kívánja, de nem blöff a katonai opció (Washingtoni tudósítónktól.) Nem teszi kötelezővé, de felhatalmazást ad a katonai akcióra az ENSZ tagállamainak, ha Irak január 15-ig nem teljesíti a BT eddigi határozataiban foglalt követeléseket, és nem vonul ki Kuvaitból. Ez a BT péntekre virradóra hozott, 678. számú döntésének lényege. Az ülésen részt vett külügyminiszterek zömének értékelése szerint a határozat célja nem az erőszak alkalmazása, hanem ellenkezőleg: az, hogy a tárgyalásoknak adott további 45 napos eséllyel sikerüljön elkerülni a konfrontá ciót. A Biztonsági Tanács az ENSZ történetében mindössze negyedszer ülésezett külügyminiszteri szinten, és két hónapon belül második alkalommal éppen az iraki agresszió ügyében. Ez önmagában is jelzés értékű, amit csak növelt az a körülmény, hogy a határozattervezet végső változatát — Kína kivételével — a BT négy állandó tagja (a három nyugati nagyhatalom és a Szovjetunió) együtt, további két, nem állandó taggal (Kanada és Románia) közösen terjesztette elő. A BT az előzetes várakozásoknak megfelelően túlnyomó többséggel hozta meg határozatát, amely — mint szövege is kimondja — „még egy utolsó esélyt kíván adni” Iraknak, mielőtt az ENSZ tagállamai „minden szükséges eszközzel" érvényt szereznek a világszervezet eddigi döntéseinek. A határozatot a BT 15 tagja közül 12 megszavazta, kettő ellene voksolt (Jemen és Kuba). Kína, amely a BT egyik állandó, vétójogú tagja, tartózkodott. A Szovjetunió a három nyugati hatalommal együtt igennel szavazott. Ugyancsak megszavazta a határozatot a nem állandó BT-tagok széles alkalmi „koalíciója”: Kanada, Románia, Finnország, Malajzia, Kolumbia, Etiópia, Elefántcsonttpart, Zaire. Az ülés soros elnöke az Egyesült Államok volt, amelyet Baker külügyminiszter képviselt. Az előző külügyminiszteri ülés elnöke két hónappal ezelőtt az akkor soros Szovjetunió nevében Sevardnadze volt. A BT-ülés a döntéshozatal előtt meghallgatta a meghívott kuvaiti külügyminisztert és Irak ENSZ-képviselőjét. Előbbi a bekebelezés okozta szenvedéseket ecsetelte, utóbbi azt mondta, hogy Irak egy emberként fog harcolni, „ha jön az Egyesült Államok által rákényszerített háború”. A döntéshozatalban való szovjet—amerikai—angol— francia egyetértés mellett nagy figyelmet keltett, hogy mind a négy külügyminiszter — a szavazást külön-külön indokló beszédében — azonos fogalmazásban jelentette be: a január 15-i határidő lejártáig nem kezdeményez további ENSZ- lépést Irak ellen. Egyszersmind azonban mind a négyen azonos kifejezésekkel hívták fel a figyelmet arra is, hogy ezt az önmérsékletet nem fogják kötelezőnek tartani magukra, ha Irak veszélyezteti túszként visszatartott állampolgáraik életét és testi épségét. (Sevardnadze itt hozzátette, hogy az emberiség elleni bűntettként fognák fel azt, és ekként is vonnák felelősségre elkövet Folytatás a 2. oldalon.) Az iraki ENSZ-nagykövet szavazás után. Az első riporter a kozmoszban A kilövőhelyre emelik a Szojuz—TM—1-et, amely a japán újságíró-űrhajóst szállítja majd a világűrbe. (Interjúnk a 2. oldalon.) Öt óra ötven ügynökkel a Szent Péter-templomban Milánói beszélgetés a Száll házaspárral (Munkatársunktól.) Röviddel ezelőtti telefoninterjúja után, amellyel húszéves hallgatását törte meg, s amelyet maga kezdeményezett, most Milánóban személyes beszélgetést folytattunk Száll Józseffel, Magyarország egykori római nagykövetével — aki, miután 1970. október 3-án távozott Magyarországról, politikai menedékjogot kapott Olaszországban —, valamint Száll Józsefnéval. A beszélgetés azoknak a kérdéseknek tisztázására szolgált, amelyeknek keretei túlmutattak egy, a lapzárta óráiban folytatott telefonbeszélgetésen. Az elmondottak történelmi érdekessége — személyes vonatkozásokon túlmenően —, hogy rámutat azokra a hidegháborútól elválaszthatatlan politikai-titkosszolgálati intrikákra, amelyek a szó szoros értelmében menekülésre kényszerítették Száll Józsefet és feleségét. Száll most először szól titkos találkozóiról egy magas rangú budapesti küldöttel a római Szent Péter-templomban. Megcáfolja a Rajk-per kirobbantásában neki tulajdonított szerepet, és ezzel kapcsolatban eddig nem ismert, valóban szenzációs, új adatokkal szolgál. Először arról a „dokumentumról” beszéltünk, amely Szállók kálváriájának közvetlen kiváltó oka volt. Ez összesen egy sűrűn gépelt oldal, a Szabad Európa Rádió bulletinjából (tehát nem a rádió adásában hangzott el, hanem sajtószolgálati anyag volt). Ez az az irat, amelyet 1970.augusztus harmadik hetében írtak, röviddel Szállék hazatérése után publikáltak, eljutott a magyar vezetéshez, és most ott van a dosszié tetején, amelyet a Száll házaspár összeállított. „Ritkán testesíti meg egy kommunista diplomata az ambíciót, a rámenősséget, a korrupciót, a kellemes életet, mint Száll József római magyar nagykövet, akit hazarendeltek. A fiatal kommunistát felesége szorította a diplomáciai pályára, teljesen önző okokkal.” (A mai Száll(Folytatás a 8. oldalon.) Vége a számháborúnak? (Munkatársunktól.) Jövőre a kormány 78 milliárd forintos költségvetési és 1,2 milliárd dolláros folyófizetési mérleghiányt tervez. Amennyiben a parlament elfogadja a jövő évi költségvetést, valószínűleg sikerül megegyezni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a jövőre szükséges 4,5 milliárd dollár hitel felvételéről — jelentette ki Király Péter, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára a tegnapi sajtótájékoztatón. A kormány tegnap terjesztette be hivatalosan a jövő éviiköltségvetés tervezetét a parlamentnek. Megszűntek tehát a találgatások és az ilyenkor általában szokásos számháború. Király Péter elmondta, hogy a képviselők ezúttal teljesen más szerkezetű költségvetési tervet kapnak kézhez, amely például az utóbbi évtizedekkel szemben az Állami Fejlesztési Intézet beruházásait is tartalmazza.; ez az (Folytatás a 4. oldalon.) Alagút a La Manche alatt (Párizsi tudósítónktól.) Megtörtént a huszadik századi egyik legnagyobb műszaki kalandja, és egyben változás a föld évmilliárdos geológiai történetében: nem sziget többé Anglia. Brigitte, a nyolc méter átmérőjűalagútfúró pajzs francia oldalról, és Robbins, a hasonló méretű angol fúrópajzs szembekerült egymással. Robbins kitért és elkanyarodott jobbra, majd néhány száz méterre megállt. Brigitte továbbhaladt egyenesen, és szombat délben áttörte az ötven kilométer hosszú műszaki alagút mészkő falát, több mint negyven méterre a La Manche csatorna medre alatti A nagy kaland mindössze hét éve kezdődött el a tervezéssel, s 1986-ban a fúrás, s íme, az első kapcsolat most létrejött. 1993 őszére elkészül (Folytatás a 8. oldalon.) Alagútterv, 1986-ból.