Népszabadság, 1992. június (50. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
NÉPSZABADSÁG • 1992. június 1., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 128. szám PARLAMENT Ma vita a koalíciós indítványról (Munkatársunktól) Ma az Országgyűlés megkezdi a koalíciós pártok nyilatkozattervezetének vitáját, amely Göncz Árpád köztársasági elnök médiaügyben tanúsított magatartását bírálja. Ismeretes, hogy az Országgyűlés a múlt héten igen heves vitát követően, ahol az ellenzék mindvégig kifejtette határozott ellenvéleményét - úgy döntött: sürgősséggel napirendre tűzi a kérdést. A szavazás végkifejlete megjósolható, a dokumentum - az ellenzék egyöntetű elutasítása ellenére is - biztos többséget kap. Nem lesz meg azonban a kétharmados szavazattöbbség, így a koalíció nem kezdeményezhet alkotmányos felelősségrevonási eljárást az elnök ellen. Antall József miniszterelnök kérdései ügyében az Alkotmánybíróság június 4-én tart zárt ülést, amelyen, mint ezt bejelentették, megjelenik Göncz Árpád is. Az Alkotmánybíróság illetékesei a múlt héten úgy nyilatkoztak: nem kívánnak politikai megközelítéssel foglalkozni, ez nem is dolguk, kizárólag alkotmányjogi összefüggéseket vizsgálnak. Ebben az esetben egyébként, független alkotmányjogászok szerint, minőségileg más határozat várható, mint, akkor, ha a testületnek egy kétharmados parlamenti döntés után Göncz Árpád eljárásának alkotmányosságáról kellene ítélnie. Terrorakció Izraelben (Jeruzsálemi tudósítónktól) Bár a lengyelországi látogatásáról hazaérkezett Hájim Herzog izraeli államelnök elítélte az Izraelben elharapódzó lincshangulatot, a múlt heti terrorhullám a hét végén is folytatódott, változó helyszínekkel és módszerekkel. Izraeli feltételezés szerint Jordániából tempózott át a tengeren négy terrorista, maguk előtt kis hordócskákban fegyverarzenált úsztatva. Közülük ketten értek partot, mégpedig az Akabai-öbölbeli, nevezetes fürdő- és kirándulóhelyen, az eilati Coral Beach-en. Miután átöltöztek kék jogging felszerelésbe, vállukra vetették a Kalasnyikovot és felszerelkeztek kézigránátokkal, a közeli víz alatti obszervatórium fegyvertelen őrét kapták puskavégre. A fegyverzajra egy rutin járőr figyelt fel, s tartalékosokkal megerősítve rövid tűzharc után ártalmatlanná tette őket. A két terrorista egyike életben maradt és fogságba esett. Ő mondta el, hogy az volt a céljuk, hogy a szombaton zsúfolt strandon a lehető legtöbb áldozatot szedjék. Eddig még egyetlen szervezet sem vállalt felelősséget cselekményükért, de a helyszínre érkező Jehud Barak vezérkari főnök szerint a palesztin fundamentalisták állnak a háttérben. A vezérkari főnök felszólította Jordániát, hogy akadályozza meg „ellenséges elemek áthatolását a két ország közös határán, de egy ammani szóvivő szerint semmi sem bizonyítja, hogy a kommandó Jordániából hatolt be, hiszen „az Akabai-öböl partján több ország is található”. Ilyen előzményekkel ünnepük Izrael-szerte Jeruzsálem napját. Negyedszázada, hogy Izrael a hatnapos háború során ellenőrzése alá vonta az egész várost. (Folytatás a 3. oldalon) Katonák imája Jeruzsálem nyugati falánál, a város arab szektora elfoglalásának 25. évfordulóján Nemzetközi embargó Belgrád ellen Moszkva megszavazta, Peking tartózkodott (Washingtoni tudósítónktól) Vasárnapra virradóra életbe lépett a Belgrád elleni nemzetközi bojkott. A Biztonsági Tanács szombatra is átnyúlt, a késő esti órákig tartó vita után „iraki típusú” szankciókat hirdetett a Bosznia elleni agresszió megállítása végett. A hidegháború lezárása óta - az Öböl-háborút megelőző ENSZ-lépések után - második legkeményebb intézkedéscsomagot a BT nyugati állandó tagjaival együtt a néhány nappal korábban még közvetítéssel kísérletező Oroszország is megszavazta, Kína pedig nem vétózta meg, hanem tartózkodott. A BT többi tagja - így a határozott fellépést régóta követelő Magyarország is - igennel szavazott, Zimbabwe kivételével, amely a hat el nem kötelezett testületi tag közül egyedül tartózkodott. A testület a szarajevói vérfürdő után és Dubrovnik ágyúzása közepette nem volt hajlandó engedni Milosevicsék utolsó pillanatban született időhúzó manővereinek: a Bush amerikai és Jelcin orosz elnöknek címzett „katonai intézkedési” javaslatnak, illetve az ENSZ-főtitkárnak küldött konferenciakérésnek. A valamennyi ENSZ-tagállamra kötelező intézkedések a következők: A gyógyszer- és élelmiszer-szállítások kivételével teljes alap- és nyersanyag- (így kőolaj), valamint termékszállítási tilalom Szerbia-Montenegróba, illetve onnan. A kivételt képező szállítmányokat is előre be kell jelenteni a fegyverszállítási tilalmat tavaly óta ellenőrző, és most az újabb embargóintézkedések betartásán őrködő BT-beli szankcióbizottságnak. Teljes pénzügyi embargó: Szerbia és Montenegró minden külföldi letétjének és követelésének befagyasztása. (Ezt az intézkedést a hétvégén az Egyesült Államok - Bush elnök utasítására - már meghozta, az itteni követelések értéke 214 millió dollár.) - Teljes légiforgalmi vesztegzár, ideértve a karbantartás vállalásának tilalmát is. - Kis-Jugoszlávia diplomáciai és konzuli személyzetének csökkentése az ENSZ-tagállamokban. Teljes sportverseny-részvételi bojkott, ami értelemszerűen kirekeszti Szerbia-Montenegrót a barcelonai olimpiáról. (Ezt Mitterrand francia elnök megpróbálta enyhíteni, de végül Párizs is elfogadta, cserébe a határozat más helyének ama fogalmazásáért, amely szerint „valamennyi félnek" van bizonyos felelőssége a volt Jugoszlávia területén kialakult helyzetért.) - A műszaki-tudományos és kulturális együttműködés és csere felfüggesztése. (Folytatás a 2. oldalon) Béketüntetők a szerb főváros főutcáján Magyar állásfoglalás a BT döntéséről Lapunk értesülése szerint röviddel a Biztonsági Tanács döntését követően megkezdődött a magyar állásfoglalás szövegezése. Ez a munka, mint lapunkat egy magas rangú kormánytisztviselő tájékoztatta, nem a „nullapontról” kezdődött, Magyarország ugyanis ilyen határozatot óhajtott, és a diplomáciai csatornákon kapott jelzések alapján arra is számított, hogy ez még a hét vége előtt megszületik. A magyar állásfoglalás az ország különleges geopolitikai helyzetével, történelmi okokkal és a vajdasági magyar etnikummal is összefügg, figyelembe kell venni helyzetüket, kiszolgáltatottságukat, azt, hogy a nagyszerb soviniszta politika gyakorlatilag túszként kezeli a vajdasági magyarságot. Mindez azonban nem változtatott azon az igényen, hogy az állásfoglalás ne legyen pusztán deklaratív, tegye félreérthetetlenné azt az álláspontot, hogy Magyarország semmi esetre sem fogja „lágyabban” kezelni a nemzetek közössége által elfogadott rendszabályokat, mint például a szomszédos Ausztria. A nyilatkozat, amelyet értesülésünk szerint a miniszterelnök hagyott jóvá, eleget tesz ennek az igénynek. A magyar kormány nyilatkozata üdvözli a Biztonsági Tanács Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő határozatát, amit Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tart, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. A magyar kormány a délszláv válság kialakulása óta mindvégig szem előtt tartotta a térség minden népének érdekeit. Kitartóan törekedett arra, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre, sürgette a vérontás mielőbbi befejezését, a válság igazságos, demokratikus rendezését. Eközben nagy önmérsékletet tanúsított, figyelembe vette a jószomszédság iránti elkötelezettségét, a közös történelem tanulságait, a vajdasági, illetőleg az egykori Jugoszlávia területén élő magyarság sajátos helyzetét, sorsa iránti aggodalmait. Az ENSZ BT szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonatkozóan. Az intézkedések összehangolására, azok következményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alakult. A bizottság munkájában a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Közlekedési, Hírközlési és Vízgazdálkodási Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vesz részt, valamint szükség szerint további szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is. A kormány legközelebbi ülésén megvizsgálja a tárcaközi bizottság eddig tett intézkedéseit, és kijelöli a további feladatokat. Szükség szerint élni fog az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában foglalt jogával, hogy a Biztonsági Tanácshoz forduljon, amikor megelőző vagy végrehajtó intézkedésekből eredő sajátos gazdasági problémákkal szembesül. A magyar kormány lépései kizárólag az agresszió megfékezését, a béke megteremtését célozzák és természetesen nem irányulnak Szerbia és Montenegró népei ellen. Tölgyessy: A koalíció veszélyes úton jár (Tudósítónktól) Negyedik regionális munkaértekezletét tartotta a Szabad Demokraták Szövetsége vasárnap Kecskeméten. A tanácskozáson három témakörrel foglalkoztak a résztvevők. Megvitatták az SZDSZ programfejlesztésének kérdéseit, majd a párt és az önkormányzatok kapcsolatát. Elemezték az ország helyzetét és a politikai pártok egymáshoz való viszonyát. Az első két témakör kapcsán Juhász Pál országgyűlési képviselő érdeklődésünkre elmondta, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége stratégiát váltott, közelmúlt gyakorlatával ellentétben azon területekkel kívánnak foglalkozni, amelyeket a kormányzat elhanyagol. Az önkormányzatokkal kapcsolatban elismerte, hogy bár vagyonosodnak ugyan, de erős a nyomás, hogy ezt a vagyonukat felmérjék. Mivel sem az SZDSZ-nek, sem az országnak erre nincs elegendő szakembere, a párt olyan konzultációs fórumok megszervezésén fáradozik, amelyek ezt a hiányt pótolnák. Tölgyessy Péter pártelnök előadása után időszerű politikai kérdésekről nyilatkozott lapunk tudósítójának. - Az elmúlt napokban kiéleződött belpolitikai viszonyok közepette, mi lehet a célja egy regionális munkaértekezletnek? - A párt életében szükség van arra, hogy különösebb döntési kényszer nélkül, nyugodtan, higgadtan beszélgessünk az ország és az SZDSZ tennivalóiról. Több ilyen értekezletet tartottunk eddig, s ezek megfeleltek az elvárásoknak. - Tehát a szabaddemokraták egyfajta békés szigeten összegyűlve tanácskoznak, miközben körös-körül dúlnak a politikai viharok? - Természetesen foglalkozunk időszerű politikai kérdésekkel. Mindenütt szóba került a köztársasági elnök elleni támadás, vagy a nehézipar válsága. Megpróbálunk ezekre a kérdésekre olyan válaszokat találni, amelyek legalább hosszabb távon a változások ígéretével kecsegtetnek. Kérem, foglalja össze előadásának lényegét! - Az országot olyan kormányzat irányítja, amelynek biztos többsége van a parlamentben, s ezt valószínűleg megőrzi 1994-ig. Ugyanakkor a kormánytöbbség a közvélemény támogatását elveszítette, kudarcainak, programnélküliségének, hatalmi arroganciájának köszönhetően. Ahelyett pedig, hogy a hatalom higgadt korrekciókat hajtana végre, cselekedeteit illetően pótcselekvésekbe kezdett. (Folytatás a 4. oldalon) VÁLLALKOZÓK PÁRTJA Szakadás szombaton Pártszakadással végződött a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártjának szombati, harmadik kongresszusa. A 160 küldött nyílt szavazással, egyöntetűen Zwack Pétert választotta elnökéül, miközben kizárta tagjainak sorából Oláh Imrét, az előző, megbízott elnököt, aki kijelentette: Vas megyei szervezete kiválik, megalakítja a Vállalkozók Pártját. Kongresszusi felszólalásában Zwack Péter az eddigieknél nagyobb aktivitásra buzdította a jelenlévőket. Erre azért van szükség, mert - mint mondta - még mindig irracionálisak a gazdaság működésének feltételei. A vállalkozók elégedettek lennének, ha a pártok választási ígéreteik negyedét teljesítették volna. Zwack úr úgy véli, a vállalkozók pártjának lojálisnak kell lennie a mai politikai vezetéshez. Ahhoz azonban, hogy megfelelő nyomást gyakorolhassanak a kormányra, szövetségeseket kell keresniük. A liberális vállalkozók pártja - Zwack úr szerint - belső tisztuláson ment át, ami a jövőben segíthet a párt legfőbb törekvésének megvalósításában, abban, hogy a vállalkozók saját kezükbe vehessék sorsuk irányítását. (Folytatás a 4. oldalon)