Népszabadság, 1992. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. szeptember 1., kedd Bizalmatlansági indítvány Panics ellen (Újvidéki tudósítónktól) Radikális és szocialista kép­viselők a „szövetségi” parla­mentben felvetették a Milan Panics kormányfő iránti bi­zalmi kérdését. Boszniában to­vább tart a háború; a szerb fél erélyesen cáfolja, hogy köze volna a vasárnapi vérfürdőhöz. Mostárnál muzulmánokkal teli tömegsírt találtak. Milán Panics „szövetségi’­ kormányfőt az utóbbi egy-két napban mind keményebb táma­dások érik. Noha az „érvek” különbözőek, a lényeg abban az egyszerű tételben foglalható össze, hogy az „amerikai gyógyszerész” - miután kiesz­közölte a világnál a Karadzsi­­csék boszniai hódításának befe­jezéséhez szükséges haladékot - sikeresen elvégezte a belgrádi uralkodó körökben kitervelt küldetését, s most már mehet. A parlament előtt nyilván nem véletlenül gyülekezett teg­nap mintegy 200 koszovói szerb, s követelte: Panics sze­mélyesen adjon nekik magyará­zatot a jugoszláv exköztársasá­­gok határainak elismerésére és Koszovó státusára vonatkozóan adott nyilatkozataira. Mindezeket a követeléseket bizalmatlansági indítványba sűrítették a „szövetségi” parla­ment tegnapi ülésén a szerb ra­dikálisok és szocialisták. A két frakció készítette indoklásban az áll, hogy Panics eltért a T. Ház részéről megerősített állás­pontoktól, amelyeket képvisel­nie kellett volna a londoni érte­kezleten. A szocialista Brana Cracse­­vics a parlamenti ülésen úgy fo­galmazott, hogy a bizalmi kér­dést előre kell hozni a napirend élére ,holott az alkotmány há­romnapos „gondolkodási időt” irányoz elő. Seselj csetnikvajda bejelentette, hogy a bizalmi vita megindítását pártja mind a har­minc képviselője támogatja. Minthogy a „többpárti” or­szággyűlést főleg e két párt hon­atyái alkotják, Panics sorsa szinte eldöntöttnek tekinthető. A boszniai frontokon tovább tart a háború, Szarajevónál nem lankad a muzulmán offen­­zíva. Izetbegovic elnök a hétvé­gén a horvát televíziónak azt nyilatkozta, hogy a bosnyák hatalom számára pillanatnyilag a szabadság előbbrevaló, mint a béke. A bosnyák elnök azt is bejelentette: ő maga nem fog el­menni a londoni értekezlet folytatásaként esedékes genfi tárgyalásra. Izetbegovic az Associated Pressnek adott interjújában előre megfontolt gyilkosságnak nevezte a vasárnapi szarajevói vérfürdőt. „Ezek gyilkosok. Nem békét akarnak, hanem vért” - mondta. A szerb fél vi­szont a muzulmánokra hárítja a felelősséget, ezúttal is azt állít­ja, a szerbek befeketítése céljá­ból maguk követték el a ször­nyű merényletet. Horvát forrás a hercegovinai Mostarból azt jelentette, hogy a város környékén muzulmánok­kal teli tömegsírokra bukkan­tak. A közvetlen közelről agyonlőtt, mintegy 200 áldozat között horvátok is vannak. A szerbek tagadják, hogy ők kö­vették volna el a gonosztettet. Pilcz Nándor Benzinínség Montenegróban. Minden kanna egy sorbanálló MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Nemzetközi ellenőrzést a Vajdaságban (Varsói tudósítónktól) A volt Jugoszlávia területé­nek nagy része - főleg Bosznia- Hercegovina - az emberi jogok tömeges és szisztematikus meg­sértésének, valamint a nemzet­közi normák komoly áthágásá­nak színhelye - áll Tadeusz Mazowiecki lengyel exkor­­mányfő jelentésében, amelyet a Gazeta Wyborcza kivonatosan tett közzé. Az ENSZ megbízásából a helyszínen járt lengyel po­litikus tapasztalata alapján Bosznia-Hercegovina, valamint Horvátország szerbek felügyel­te részein nyíltan folyik az et­nikai jellegű tisztogatás. Há­zak, mecsetek felgyújtása, vé­res kihallgatások, muzulmánok és horvátok tömeges elbocsátá­sa a munkahelyekről, minden eszközzel távozásra próbálják kényszeríteni a nem szerb pol­gári lakosságot - áll a jelen­tésben. Ugyanakkor a bosnyák ellen­őrzés alatt álló területeken nem alkalmazzák az etnikai tiszto­gatás politikáját. Ilyenről azonban Mazowiecki kapott információkat a horvátok ellen­őrizte (Horvátországgal hatá­ros) területekről. Horvátországban komoly probléma az ottani szerbek el­leni diszkrimináció és üldözte­tés, s ez a gyakorlat jelentős számú szerb kivándorlásához vezetett - folytatódik a jelen­tés. Ez a megkülönböztetés sem hasonlítható azonban össze a boszniai muzulmánok és hor­vátok ellen alkalmazott erő­szakkal - hangoztatja a lengyel politikus. A belgrádi vezetés nyíltan nem támogatja a tisztogatáso­kat, ám nagy befolyással bír a „Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaságra”, amely e támo­gatás nélkül elszigetelődne. A szerb vezetők az említett befo­lyást nem használják ki a tisz­togatások megakadályozására - írja Mazowiecki. A Vajdaságban, ahol sok ma­gyar és horvát származású em­ber él, erősödik a nem szerb la­kosság üldözése és megfélemlí­tése - hangoztatja a jelentés. Mazowiecki a többi között a nehézfegyverek ENSZ-elle­­nőrzés alá helyezését, az etni­kai tisztogatásokkal való fel­hagyásra felszólítást indítvá­nyozza. Javasolja, hogy az ENSZ hívja fel a Bosznia-Hercegovi­nát kezükben tartó erőket a szabadcsapatok lefegyverzésé­re, bővítse az ENSZ-erők jog­körét, hogy azok azonnal rea­gálhassanak az emberi jogok tapasztalt megsértésére. Gyűjt­senek adatokat a mészárlások­ról és az elkövetőkről, hogy le­hetővé váljon felelősségre vo­násuk! Az etnikai tisztogatások ki­­szélesedésének veszélyére te­kintettel lehetővé kell tenni a nemzetközi ellenőrzést Koszo­vóban és a Vajdaságban - java­solja Tadeusz Mazowiecki. Ritecz Miklós Lord Owen, az új békeközvetítő Tegnap megkezdte tevékeny­ségét Lord Owen, az Európai Közösség új jugoszláviai béke­közvetítője. Elődje, Lord Carrington, a londoni konferencia előestéjén mondott le tisztségéről, mert heves bírálatok érték. Londonban Hans-Dietrich Genscher és Gianni De Miche­­lis, volt német, illetve olasz kül­ügyminiszter neve is felmerült, s nyilván nem független Nagy- Britannia EK-elnökségétől, hogy végül Owen kapta a fon­tos feladatot. Lord Owen az egyik legmar­kánsabb, karizmatikusnak, ugyanakkor meglehetősen ke­ménynek, erőszakosnak, tartott brit politikus. 53 éves, eredeti­leg orvosnak készült, ám ér­deklődése fokozatosan a politi­ka felé fordult. Még nem volt harmincéves, amikor már munkáspárti parlamenti kép­viselővé választották. Az utolsó Labour-kormányban előbb egészségügyi miniszter, majd 1976-79 között a háború utáni időszak legfiatalabb külügymi­nisztere. David Owen meglepetést okozva teljes mellszélességgel kiállt John Major mellett az ez évi tavaszi választási kam­pányban. Akkoriban arról spe­kulált a sajtó, hogy Owen be­lépne a Konzervatív Pártba, majd annak választási győzel­me után miniszteri tárcát kap­na. Erre nem került sor, ám nem sokkal a győzelem után Major viszonozta a gesztust: Owen tagja lett a felsőháznak - most pedig EK békeközvetítői megbízást kapott. R. Hahn Veronika J­ó volna azt gondolni, hogy az egész csak rossz tréfa volt. Mondjuk televíziós szappan­­opera több felvonásban. Még hihető is lenne, hiszen kamerák előtt zajlott a krimi. Még jobb volna azt hinni, hogy a helyszín nem is Németország, hogy nem németek viszik megint színre a pogromokat védtelen idegenek ellen, nem ők porolták le a Kristályéjszaka partitúráját. Jó volna hinni, hogy csupán valamilyen tehetségtelen forga­tókönyvíró osztott a demokra­tikus pártok vezetőire ri­­pacsszerepet, s egy eszement rendező utasítja a kórust, hogy visszhangozzák, amit a barna csőcselék akar: Németországot a németeknek! Ki a külföldiek­kel! Sieg Heil! Jó volna csalódni, arra éb­redni, hogy ma nem szeptember első napja van, Lengyelország náci lerohanásának 53. évfor­dulója. Jó volna hinni, hogy a közvé­lemény-kutatások hazudnak, s hogy nem igaz, ami a lapokban áll: ha ma tartanának Német­országban parlamenti választá­sokat, a volt NDK területén 12, a gazdag nyugati tartományok­ban 19 százalékot kapnának a Bundestag jobbszárnyától is jobbra álló pártok. Minden ötödik nyugatnémet polgár a náci hagyományokat ápoló csoportoknak ajándékoz­ná voksát. Jó volna, ha kiderülne, a leg­tekintélyesebb német napilap vezércikkében fatális tévedés okán ostorozza­ pont most a li­beralizmust, s, hogy a politika­csinálók nem szándékosan, csak megszokásból mossák egybe a jobb- és a baloldali ve­szélyt, hogy a rendőrség nem akarta megakadályozni az an­tifasiszták rostocki tömegde­monstrációját; hogy a kancellár nem tesz félreérthető kijelenté­seket, mintha megpróbálna mentséget találni a Heil Hitlert kiabáló söpredék egyszeriben oly bátorrá lett drukkereinek viselkedésére, hogy Engholm, a szociáldemokraták vezére kat­zenjammeres állapotban hajlik pont most egy kicsit több ál­lamhatalom adagolására, a szi­gorúan jogállami spiclihálózat erősítésére, különleges rendőri erők felállítására. Jó volna úgy tenni, mintha az újraegyesítés nem emelt volna Németországban új falakat, nem tett volna az utcára millió­kat, nem üzente volna a negy­venévi elnyomatásból felszaba­dult tömegeknek: nem vagytok jók semmire, nem kelletek sen­kinek. Milyen jó volna elképzelni, hogy a régi és új nácik nem rö­högnek a markukba, nem ül ar­cukon győzelmi mámor, nem veregetik önelégülten saját vál­­laikat, megállapítván: pont ezt akartuk, a jogállam kapitulált. Jó volna hinni, hogy lidérces álom az egész; hogy a rendőr­ség valóban nem tudja, ki rob­bantott bombát az ünneplő, hannoveri tömegben; hogy eh­hez a terrortetthez valóban nincs semmi közük a fasiszták­nak. Jó volna hinni, hogy nemcsak Németország változott meg, hanem, hogy ezek a németek már nem azok a németek, s hogy valóban joguk van megint beleszólni a világ dolgaiba, mert saját portájuk elől már minden szemetet eltakarítot­tak. Jó lett volna, ha Rostock nem történt, nem történhetett volna meg. Léderer Pál jó volna... Izraeli különbéke Libanonnal? Izrael - állítása szerint - kész kivonulni Dél-Libanonból, az 1982 óta megszállt „biztonsági övezetből”, ha Bejrút aláírja vele a békeszerződést - jelentette ki Washingtonban a libanoni dele­­gációval tárgyaló izraeli küldöttség társelnöke. Yoszef Hadassz szerint országa elismeri az Izrael és Libanon közötti nemzetközi határokat, ám úgy véli: Bejrút csak akkor hajlandó békemegál­lapodást kötni velük, ha a többi arab ország is ugyanígy cselek­­­szik. (Reuter) A brazil elnök nem hajlandó lemondani Fernando Collor de Mello brazil elnök visszautasította az elle­ne felhozott korrupciós vádakat, és közölte: addig nem mond le, amíg a kongresszus nem hagyja jóvá gazdasági reformjait. Az el­nök, akit egy parlamenti vizsgálóbizottság korrupció vádjában bűnösnek talált, alaptalannak és választási fogásnak minősítette az ellene felhozott vádakat. (MTI) Észt SS-tisztek emlékülése A hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalakulásának 50. évfordulójáról az egykori észt SS-ek. Az észt külügyminisztérium nyilatkozata a „nemze­ti megbékélést elősegítő” eseménynek nevezte az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-hadosztály harcosainak találkozóját. Az észtek - áll a nyilatkozatban - azért csatlakoztak a német had­sereghez, mert féltek az újabb szovjet elnyomástól, amely 1944- ben aztán be is következett. (MTI) Irak: pokolgép az ENSZ-alkalmazottak kocsiján Irakban időzített pokolgépet szereltek három ENSZ-alkalma­­zott kocsija alá, ám a merényletkísérlet nem követelt áldozatot. A kurd zóna felé tartó ENSZ-alkalmazottak az utolsó iraki ellen­őrző pontnál egy gyanús alakra lettek figyelmesek, a kocsijuk köz­ében. A kurd zónában megvizsgálták a járművet, s arra erő­sítve egy pokolgépet találtak, egy kilogramm TNT-robbanó­­anyaggal. A robbanószerkezetet hatástalanították, s az ENSZ illetékesei tiltakozó jegyzéket küldtek Iraknak. (MTI) WASHINGTONI AGGODALOM Átejtik-e Jelcint a katonák? (Washingtoni tudósítónktól) AZ Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát aggasztja, hogy Jelcin Bushnak február­ban tett ígérete ellenére Moszk­va még nem állította le - az 1972-es nemzetközi egyezmény megsértésével - folytatott bio­­lógiaifegyver-programját, de legalábbis - a két nyugati hata­lommal ellentétben - eddig nem tette meg részletes jelentését az ENSZ-nek e program előző és pillanatnyi állásáról. Mint a The Washington Post tegnap jelentette, ezt Eaglebur­­ger ügyvezető külügyminiszter is szóvátette Kozirev orosz kül­ügyminiszternek, amikor a múlt héten a londoni Jugo­­szlávia-konferencia alkalmá­ból tárgyalt vele. Az ENSZ-nek címzett részle­tes jelentés határideje április 15-e lett volna, de benyújtása mindeddig késik, mert első két változatát, melyet az oroszok tervezet formájában megmu­tattak az amerikaiaknak és a briteknek, Washington és Lon­don nem találta kielégítőnek. A két nyugati hatalom bizonyíté­kokat vár arra vonatkozóan, hogy a biológiaifegyver-prog­­ramot valóban leállították. Ugyancsak igényli azt, hogy a jelentés részletezze, mi történt a program alapján végzett munka időszakában. A The Washington Post biztonságpo­litikai főtudósítója szerint amerikai részről az aggodalom fő forrása az a gyanú, hogy Jel­cin ugyan megtette ígéretét, de valójában nem tudja teljesen ellenőrizni, mi történt a prog­rammal - s a katonák netán előre is elrejtettek bizonyos részleteket, hogy „átmentsék” a biológiaifegyver-gyártás egyes elemeit. Megfigyelők megjegyzik: egyelőre nem tud­ni, a történtek milyen mélyen érintik az amerikai-orosz vi­szony - Jelcin által különösen hangsúlyozott - bizalmi alapra építését. A lap feleleveníti az ügy elő­történetét, megemlítve, hogy egy magas állású szovjet szak­értő átállása nyomán évekkel ezelőtt értesültek az ameri­kaiak és a britek az 1975-ben a Szovjetunió által is ratifikált tiltó egyezmény moszkvai sértéséről. Gorbacsov szovjet elnök 1990 végén - Bush ame­rikai elnök és Thatcher akkori brit miniszterelnök titokban tartott tiltakozása nyomán - lehetővé tette, hogy Washing­ton és London tavaly hírszerzői­ szakértőcsoportot küldjön a kérdéses kísérleti laboratóriu­mok, üzemek, köztük a titkosí­tott részlegek megszemlélésére. Amerikai források szerint a szakértőcsoport információi megerősítették a nyugati hatal­mak gyanúját. S. P. g&124 millió 689 766 Ft az öttalálatos nettó nyereményalap összege! Szerencsejáték Rt. A szerencse kovácsa. _________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________jp

Next