Népszabadság, 1992. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. szeptember 1., kedd Bizalmatlansági indítvány Panics ellen (Újvidéki tudósítónktól) Radikális és szocialista képviselők a „szövetségi” parlamentben felvetették a Milan Panics kormányfő iránti bizalmi kérdését. Boszniában tovább tart a háború; a szerb fél erélyesen cáfolja, hogy köze volna a vasárnapi vérfürdőhöz. Mostárnál muzulmánokkal teli tömegsírt találtak. Milán Panics „szövetségi’ kormányfőt az utóbbi egy-két napban mind keményebb támadások érik. Noha az „érvek” különbözőek, a lényeg abban az egyszerű tételben foglalható össze, hogy az „amerikai gyógyszerész” - miután kieszközölte a világnál a Karadzsicsék boszniai hódításának befejezéséhez szükséges haladékot - sikeresen elvégezte a belgrádi uralkodó körökben kitervelt küldetését, s most már mehet. A parlament előtt nyilván nem véletlenül gyülekezett tegnap mintegy 200 koszovói szerb, s követelte: Panics személyesen adjon nekik magyarázatot a jugoszláv exköztársaságok határainak elismerésére és Koszovó státusára vonatkozóan adott nyilatkozataira. Mindezeket a követeléseket bizalmatlansági indítványba sűrítették a „szövetségi” parlament tegnapi ülésén a szerb radikálisok és szocialisták. A két frakció készítette indoklásban az áll, hogy Panics eltért a T. Ház részéről megerősített álláspontoktól, amelyeket képviselnie kellett volna a londoni értekezleten. A szocialista Brana Cracsevics a parlamenti ülésen úgy fogalmazott, hogy a bizalmi kérdést előre kell hozni a napirend élére ,holott az alkotmány háromnapos „gondolkodási időt” irányoz elő. Seselj csetnikvajda bejelentette, hogy a bizalmi vita megindítását pártja mind a harminc képviselője támogatja. Minthogy a „többpárti” országgyűlést főleg e két párt honatyái alkotják, Panics sorsa szinte eldöntöttnek tekinthető. A boszniai frontokon tovább tart a háború, Szarajevónál nem lankad a muzulmán offenzíva. Izetbegovic elnök a hétvégén a horvát televíziónak azt nyilatkozta, hogy a bosnyák hatalom számára pillanatnyilag a szabadság előbbrevaló, mint a béke. A bosnyák elnök azt is bejelentette: ő maga nem fog elmenni a londoni értekezlet folytatásaként esedékes genfi tárgyalásra. Izetbegovic az Associated Pressnek adott interjújában előre megfontolt gyilkosságnak nevezte a vasárnapi szarajevói vérfürdőt. „Ezek gyilkosok. Nem békét akarnak, hanem vért” - mondta. A szerb fél viszont a muzulmánokra hárítja a felelősséget, ezúttal is azt állítja, a szerbek befeketítése céljából maguk követték el a szörnyű merényletet. Horvát forrás a hercegovinai Mostarból azt jelentette, hogy a város környékén muzulmánokkal teli tömegsírokra bukkantak. A közvetlen közelről agyonlőtt, mintegy 200 áldozat között horvátok is vannak. A szerbek tagadják, hogy ők követték volna el a gonosztettet. Pilcz Nándor Benzinínség Montenegróban. Minden kanna egy sorbanálló MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Nemzetközi ellenőrzést a Vajdaságban (Varsói tudósítónktól) A volt Jugoszlávia területének nagy része - főleg Bosznia- Hercegovina - az emberi jogok tömeges és szisztematikus megsértésének, valamint a nemzetközi normák komoly áthágásának színhelye - áll Tadeusz Mazowiecki lengyel exkormányfő jelentésében, amelyet a Gazeta Wyborcza kivonatosan tett közzé. Az ENSZ megbízásából a helyszínen járt lengyel politikus tapasztalata alapján Bosznia-Hercegovina, valamint Horvátország szerbek felügyelte részein nyíltan folyik az etnikai jellegű tisztogatás. Házak, mecsetek felgyújtása, véres kihallgatások, muzulmánok és horvátok tömeges elbocsátása a munkahelyekről, minden eszközzel távozásra próbálják kényszeríteni a nem szerb polgári lakosságot - áll a jelentésben. Ugyanakkor a bosnyák ellenőrzés alatt álló területeken nem alkalmazzák az etnikai tisztogatás politikáját. Ilyenről azonban Mazowiecki kapott információkat a horvátok ellenőrizte (Horvátországgal határos) területekről. Horvátországban komoly probléma az ottani szerbek elleni diszkrimináció és üldöztetés, s ez a gyakorlat jelentős számú szerb kivándorlásához vezetett - folytatódik a jelentés. Ez a megkülönböztetés sem hasonlítható azonban össze a boszniai muzulmánok és horvátok ellen alkalmazott erőszakkal - hangoztatja a lengyel politikus. A belgrádi vezetés nyíltan nem támogatja a tisztogatásokat, ám nagy befolyással bír a „Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaságra”, amely e támogatás nélkül elszigetelődne. A szerb vezetők az említett befolyást nem használják ki a tisztogatások megakadályozására - írja Mazowiecki. A Vajdaságban, ahol sok magyar és horvát származású ember él, erősödik a nem szerb lakosság üldözése és megfélemlítése - hangoztatja a jelentés. Mazowiecki a többi között a nehézfegyverek ENSZ-ellenőrzés alá helyezését, az etnikai tisztogatásokkal való felhagyásra felszólítást indítványozza. Javasolja, hogy az ENSZ hívja fel a Bosznia-Hercegovinát kezükben tartó erőket a szabadcsapatok lefegyverzésére, bővítse az ENSZ-erők jogkörét, hogy azok azonnal reagálhassanak az emberi jogok tapasztalt megsértésére. Gyűjtsenek adatokat a mészárlásokról és az elkövetőkről, hogy lehetővé váljon felelősségre vonásuk! Az etnikai tisztogatások kiszélesedésének veszélyére tekintettel lehetővé kell tenni a nemzetközi ellenőrzést Koszovóban és a Vajdaságban - javasolja Tadeusz Mazowiecki. Ritecz Miklós Lord Owen, az új békeközvetítő Tegnap megkezdte tevékenységét Lord Owen, az Európai Közösség új jugoszláviai békeközvetítője. Elődje, Lord Carrington, a londoni konferencia előestéjén mondott le tisztségéről, mert heves bírálatok érték. Londonban Hans-Dietrich Genscher és Gianni De Michelis, volt német, illetve olasz külügyminiszter neve is felmerült, s nyilván nem független Nagy- Britannia EK-elnökségétől, hogy végül Owen kapta a fontos feladatot. Lord Owen az egyik legmarkánsabb, karizmatikusnak, ugyanakkor meglehetősen keménynek, erőszakosnak, tartott brit politikus. 53 éves, eredetileg orvosnak készült, ám érdeklődése fokozatosan a politika felé fordult. Még nem volt harmincéves, amikor már munkáspárti parlamenti képviselővé választották. Az utolsó Labour-kormányban előbb egészségügyi miniszter, majd 1976-79 között a háború utáni időszak legfiatalabb külügyminisztere. David Owen meglepetést okozva teljes mellszélességgel kiállt John Major mellett az ez évi tavaszi választási kampányban. Akkoriban arról spekulált a sajtó, hogy Owen belépne a Konzervatív Pártba, majd annak választási győzelme után miniszteri tárcát kapna. Erre nem került sor, ám nem sokkal a győzelem után Major viszonozta a gesztust: Owen tagja lett a felsőháznak - most pedig EK békeközvetítői megbízást kapott. R. Hahn Veronika Jó volna azt gondolni, hogy az egész csak rossz tréfa volt. Mondjuk televíziós szappanopera több felvonásban. Még hihető is lenne, hiszen kamerák előtt zajlott a krimi. Még jobb volna azt hinni, hogy a helyszín nem is Németország, hogy nem németek viszik megint színre a pogromokat védtelen idegenek ellen, nem ők porolták le a Kristályéjszaka partitúráját. Jó volna hinni, hogy csupán valamilyen tehetségtelen forgatókönyvíró osztott a demokratikus pártok vezetőire ripacsszerepet, s egy eszement rendező utasítja a kórust, hogy visszhangozzák, amit a barna csőcselék akar: Németországot a németeknek! Ki a külföldiekkel! Sieg Heil! Jó volna csalódni, arra ébredni, hogy ma nem szeptember első napja van, Lengyelország náci lerohanásának 53. évfordulója. Jó volna hinni, hogy a közvélemény-kutatások hazudnak, s hogy nem igaz, ami a lapokban áll: ha ma tartanának Németországban parlamenti választásokat, a volt NDK területén 12, a gazdag nyugati tartományokban 19 százalékot kapnának a Bundestag jobbszárnyától is jobbra álló pártok. Minden ötödik nyugatnémet polgár a náci hagyományokat ápoló csoportoknak ajándékozná voksát. Jó volna, ha kiderülne, a legtekintélyesebb német napilap vezércikkében fatális tévedés okán ostorozza pont most a liberalizmust, s, hogy a politikacsinálók nem szándékosan, csak megszokásból mossák egybe a jobb- és a baloldali veszélyt, hogy a rendőrség nem akarta megakadályozni az antifasiszták rostocki tömegdemonstrációját; hogy a kancellár nem tesz félreérthető kijelentéseket, mintha megpróbálna mentséget találni a Heil Hitlert kiabáló söpredék egyszeriben oly bátorrá lett drukkereinek viselkedésére, hogy Engholm, a szociáldemokraták vezére katzenjammeres állapotban hajlik pont most egy kicsit több államhatalom adagolására, a szigorúan jogállami spiclihálózat erősítésére, különleges rendőri erők felállítására. Jó volna úgy tenni, mintha az újraegyesítés nem emelt volna Németországban új falakat, nem tett volna az utcára milliókat, nem üzente volna a negyvenévi elnyomatásból felszabadult tömegeknek: nem vagytok jók semmire, nem kelletek senkinek. Milyen jó volna elképzelni, hogy a régi és új nácik nem röhögnek a markukba, nem ül arcukon győzelmi mámor, nem veregetik önelégülten saját vállaikat, megállapítván: pont ezt akartuk, a jogállam kapitulált. Jó volna hinni, hogy lidérces álom az egész; hogy a rendőrség valóban nem tudja, ki robbantott bombát az ünneplő, hannoveri tömegben; hogy ehhez a terrortetthez valóban nincs semmi közük a fasisztáknak. Jó volna hinni, hogy nemcsak Németország változott meg, hanem, hogy ezek a németek már nem azok a németek, s hogy valóban joguk van megint beleszólni a világ dolgaiba, mert saját portájuk elől már minden szemetet eltakarítottak. Jó lett volna, ha Rostock nem történt, nem történhetett volna meg. Léderer Pál jó volna... Izraeli különbéke Libanonnal? Izrael - állítása szerint - kész kivonulni Dél-Libanonból, az 1982 óta megszállt „biztonsági övezetből”, ha Bejrút aláírja vele a békeszerződést - jelentette ki Washingtonban a libanoni delegációval tárgyaló izraeli küldöttség társelnöke. Yoszef Hadassz szerint országa elismeri az Izrael és Libanon közötti nemzetközi határokat, ám úgy véli: Bejrút csak akkor hajlandó békemegállapodást kötni velük, ha a többi arab ország is ugyanígy cselekszik. (Reuter) A brazil elnök nem hajlandó lemondani Fernando Collor de Mello brazil elnök visszautasította az ellene felhozott korrupciós vádakat, és közölte: addig nem mond le, amíg a kongresszus nem hagyja jóvá gazdasági reformjait. Az elnök, akit egy parlamenti vizsgálóbizottság korrupció vádjában bűnösnek talált, alaptalannak és választási fogásnak minősítette az ellene felhozott vádakat. (MTI) Észt SS-tisztek emlékülése A hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalakulásának 50. évfordulójáról az egykori észt SS-ek. Az észt külügyminisztérium nyilatkozata a „nemzeti megbékélést elősegítő” eseménynek nevezte az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-hadosztály harcosainak találkozóját. Az észtek - áll a nyilatkozatban - azért csatlakoztak a német hadsereghez, mert féltek az újabb szovjet elnyomástól, amely 1944- ben aztán be is következett. (MTI) Irak: pokolgép az ENSZ-alkalmazottak kocsiján Irakban időzített pokolgépet szereltek három ENSZ-alkalmazott kocsija alá, ám a merényletkísérlet nem követelt áldozatot. A kurd zóna felé tartó ENSZ-alkalmazottak az utolsó iraki ellenőrző pontnál egy gyanús alakra lettek figyelmesek, a kocsijuk közében. A kurd zónában megvizsgálták a járművet, s arra erősítve egy pokolgépet találtak, egy kilogramm TNT-robbanóanyaggal. A robbanószerkezetet hatástalanították, s az ENSZ illetékesei tiltakozó jegyzéket küldtek Iraknak. (MTI) WASHINGTONI AGGODALOM Átejtik-e Jelcint a katonák? (Washingtoni tudósítónktól) AZ Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát aggasztja, hogy Jelcin Bushnak februárban tett ígérete ellenére Moszkva még nem állította le - az 1972-es nemzetközi egyezmény megsértésével - folytatott biológiaifegyver-programját, de legalábbis - a két nyugati hatalommal ellentétben - eddig nem tette meg részletes jelentését az ENSZ-nek e program előző és pillanatnyi állásáról. Mint a The Washington Post tegnap jelentette, ezt Eagleburger ügyvezető külügyminiszter is szóvátette Kozirev orosz külügyminiszternek, amikor a múlt héten a londoni Jugoszlávia-konferencia alkalmából tárgyalt vele. Az ENSZ-nek címzett részletes jelentés határideje április 15-e lett volna, de benyújtása mindeddig késik, mert első két változatát, melyet az oroszok tervezet formájában megmutattak az amerikaiaknak és a briteknek, Washington és London nem találta kielégítőnek. A két nyugati hatalom bizonyítékokat vár arra vonatkozóan, hogy a biológiaifegyver-programot valóban leállították. Ugyancsak igényli azt, hogy a jelentés részletezze, mi történt a program alapján végzett munka időszakában. A The Washington Post biztonságpolitikai főtudósítója szerint amerikai részről az aggodalom fő forrása az a gyanú, hogy Jelcin ugyan megtette ígéretét, de valójában nem tudja teljesen ellenőrizni, mi történt a programmal - s a katonák netán előre is elrejtettek bizonyos részleteket, hogy „átmentsék” a biológiaifegyver-gyártás egyes elemeit. Megfigyelők megjegyzik: egyelőre nem tudni, a történtek milyen mélyen érintik az amerikai-orosz viszony - Jelcin által különösen hangsúlyozott - bizalmi alapra építését. A lap feleleveníti az ügy előtörténetét, megemlítve, hogy egy magas állású szovjet szakértő átállása nyomán évekkel ezelőtt értesültek az amerikaiak és a britek az 1975-ben a Szovjetunió által is ratifikált tiltó egyezmény moszkvai sértéséről. Gorbacsov szovjet elnök 1990 végén - Bush amerikai elnök és Thatcher akkori brit miniszterelnök titokban tartott tiltakozása nyomán - lehetővé tette, hogy Washington és London tavaly hírszerzői szakértőcsoportot küldjön a kérdéses kísérleti laboratóriumok, üzemek, köztük a titkosított részlegek megszemlélésére. Amerikai források szerint a szakértőcsoport információi megerősítették a nyugati hatalmak gyanúját. S. P. g&124 millió 689 766 Ft az öttalálatos nettó nyereményalap összege! Szerencsejáték Rt. A szerencse kovácsa. _________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________jp