Népszabadság, 1993. január (51. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
2 Gáli ellenzi a délszláv katonai beavatkozást Rendkívüli iszlám csúcsértekezletet hívtak össze a muzulmán erők megsegítésére (Újvidéki tudósítónktól) A szarajevói és zágrábi „terep-előkészítés” után Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és Cyrus Vance, a Jugoszlávia-értekezlet társelnöke fokozott optimizmussal nyilatkozott a szombati genfi csúcstalálkozó kilátásairól. Azonban sem Gáli, sem Vance nem árulta el, mire alapozza bizakodását, de feltételezhető, hogy a szerb fél - amely immáron kénytelen komolyan fontolóra venni az intervenció lehetőségét engedményeket ígért nekik. Karadzsics szerb vezér egyébként a minap még arról panaszkodott, az új Bosznia-térképét nélküle rajzolják Genfben. Gáli az Izetbegovic bosnyák államfőt helyettesítő Ejup Ganics alelnökkel folytatott tárgyalást követő sajtónyilatkozatában ugyan a tárgyalásos és kifejezetten diplomáciai úton való válságkezelésre helyezte a hangsúlyt, de egyúttal azt is kidomborította: a megoldásnak Bosznia politikai függetlenségén és területi integritásán kell nyugodnia. A nemzetközi diplomáciai körökben sorsdöntőnek ítélt szombati összejövetelt Belgrád hivatalosan egyelőre nem értékeli, de nem is becsülheti alá, hiszen az ENSZ BT annak sikeréhez vagy kudarcához kötötte következő lépését. Miután Moszkvából az a hír érkezett, hogy az intervenciót jóváhagyó esetleges határozat ellen nem lesz orosz vétó, Maosevicsnek el kell döntenie, szembeszáll-e az egész világgal. Dragoljub Micsunovics, a Demokrata Párt elnöke mindenesetre úgy vélekedett, Szerbiának nem szabad háborúval fenyegetőznie, ehelyett mindent el kell követnie, hogy kompromisszum árán elkerülje a legrosszabbat. Mint mondta: a kompromisszum nem jelent kapitulációt. Az iszlám országok január 11-ére rendkívüli csúcsértekezletet jelentettek be, amelyen a Bosznia elleni agresszió megfékezésének módozatait kívánják megvitatni. Korábban a hónap derekáig adtak haladékot a Biztonsági Tanácsnak, amelyen túl maguk keresnek lehetőséget a bosnyákok megsegítésére. Milan Panics - aki „elengedte a füle mellett” a szövetségi parlament őt menesztő döntését, s az új kormányalakító kinevezéséig továbbra is miniszterelnöknek mondja magát - pénteken az Egyesült Államokba utazott, s a távozó, valamint az új kormányzat illetékeseit megpróbálja eltéríteni a beavatkozástól. Ezt megelőzően levélben arra kérte Csoszics államfőt, álljon el lemondási szándékától, mert „bölcsessége, hazaszeretete és óriási tekintélye e történelmi sorsfordulón nélkülözhetetlen ”. A jugoszláv elnök közben elutazott Genfbe, ahol szombaton - mint a Tanjug hírügynökség fogalmaz - közvetítői szerepet kíván játszani a három boszniai fél politikai és katonai vezetőinek találkozóján. Horvát részről Franjo Tudjman elnök lesz jelen hasonló szerepkörben. Pilcz Nándor Mitterrand az erő alkalmazása mellett (Párizsi tudósítónktól) A katonai erő alkalmazását sem zárta ki Francois Mitterrand abban az esetben, ha a Boszniáról folyó genfi tárgyalások nem hoznak megoldást. A francia államfő újévi köszöntőjében érintette a jugoszláv konfliktust, s először mutatott hajlandóságot a boszniai háború katonai erővel történő elfojtására. Mitterrand harcias hangneme annál meglepőbb, mivel Roland Dumas külügyminiszter az elmúlt hetekben gyakorlatilag kizárta a „háborúra háborút” elvét. Az erő alkalmazását Mitterrand is csak az ENSZ keretén belül, s csakis abban az esetben támogatná, ha az Egyesült Államok, s az ENSZ érintett országai is nagyobb felelősséget vállalnának a rendezésben. Franciaország - mint mondta - már eddig is erőn felül vett részt az ENSZ-misszióban, s a Jugoszláviában tartózkodó ötezer francia kéksisakos messze a legnagyobb kontingens. Mitterrand elképzeléseiről sejtetni engedte, hogy előbb Bosznia légterét kell zárolni, majd a fogolytáborokat és az olyan mártírvárosokat kell felszabadítani, mint Szarajevó. Az államfő harcias hangnemet használt Belgráddal szemben, s határozottan kijelentette, hogy meg kell állítani a szerbeket. Az Elysée váratlan tónusváltása mögött az állhat, hogy a francia közvélemény egyre türelmetlenebbül figyeli az elhúzódó jugoszláviai háborút, s immár a társadalmi szervezetek, sőt az egyházak sem látnak más kiutat a válságból, mint Szerbia katonai megfékezését. S. A. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1993. január 2., szombat Boszniáról is tanácskozik Jelcin és Bush (Folytatás az 1. oldalról) Ukrajna egyrészt szeretne nagyobb nyugati pénzügyi támogatást, másrészt - Oroszországgal szemben - megfelelő biztonsági garanciákat kapni. Washingtont aggasztja, hogy az ukrán magatartás tovább nehezítheti Jelcin dolgát, amikor a moszkvai parlamenttől a Bushsal aláírandó START-2 jóváhagyását kéri, amit az orosz „kemények” amúgy is támadnak, mondván, hogy az Egyesült Államoknak kedvez. A jövő hét elején Washingtonba várják az ukrán kormány leszerelési bizottságának elnökét, Borisz Taraszjuk külügyminiszter-helyettest, aki az államfő „teljes felhatalmazásával” készül szemügyre venni a problémakomplexumot az amerikai kormányzat és a január 20-án helyébe lépő Clinton-csapat képviselőivel. A Bush-Jelcin csúcs napirendjén több nemzetközi téma is terítéken lesz, köztük az első helyen Bosznia. Washingtonban számot vetnek azzal, Jelcin nacionalista ellenzéke megkísérelheti, hogy fokozza a nyomást, ami a Biztonsági Tanácsban csak még zűrzavarosabbá teheti a helyzetet. Amerika az utóbbi hetekben Milosevicsék erélyesebb figyelmeztetésének útját választotta, de nyugateurópai partnereinek óvatossága miatt eddig nem sikerült dűlőre jutni a BT-ben a Bosznia fölött elrendelt légtérzárlat kemény katonai betartatásáról. Az óév utolsó napján az egyébként is óvatos Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a BT tagjainak címzett levélben kérte, hogy halasszák el a döntést, mert úgy látja: a délszláv válságban szembenálló felek között szombaton esedékes tárgyalások közben minden esetleges külföldi beavatkozás „veszélybe sodorhatja a békefolyamatot”. A levélből világossá válik, hogy a Szarajevót megjárt Gáli erőteljesen ellenzi a jugoszláviai katonai beavatkozást. Ebben a helyzetben a The Washington Post már valószínűnek tartotta, hogy a határozottabb boszniai fellépés kivitelezése - ha szükségessé válik - immár a Clinton-kormányzatra marad. A lap szerint Clinton egyik vezető tanácsadója kijelentette, ha az új elnök hivatalba lépése másnapján esetleg úgy döntene, hogy az Egyesült Államok akár egyedül is lép, a végrehajtásra egy héten belül sor kerülhetne. A jó hírszerzési kapcsolatokkal rendelkező The Washington Times szerint az amerikai kormányzat a csúcs után kémkedés vádjával ki akarja utasítani az orosz katonai attasét. Mint a lap megjegyzi, a Szovjetunió egy évvel ezelőtti felbomlása óta ez lenne az első ilyen kiutasítási eset. Serény Péter Szocsi helyett Moszkvában lesz a Start—2 csúcs (Moszkvai tudósítónktól) Szocsiból Moszkvába került át a szombat és vasárnap megtartandó orosz-amerikai csúcsértekezlet helyszíne. Ezt szilveszter napjának estéjén jelentette be az orosz elnök sajtóhivatala. Jelcin és Bush elnök találkozójáról hivatalosan továbbra is úgy beszélnek, hogy annak eredményeként „tervezik” a START-2 szerződés aláírását. A helyszín megváltoztatásának indokaként az időjárást említették, vagyis azt, hogy Szocsiban nincs jó idő. Ezt valószínűleg az elnöki különgépek fogadása szempontjából állapították meg. Egyébként Moszkvában húsz fok hideg van, ez a Szomáliából érkező Bush számára nem akármilyen próbatétel. A politikai éghajlat Jelcin szempontjából a kedvezőtlenebb. Az orosz ellenzéki sajtó, - élén a Pravdával - változatlanul hevesen támadja a tervezett megállapodást. A lap szakértőket vonultat fel, akik bizonygatják: műszaki szempontból illúzió, hogy a mozgatható indítóállásra szerelt rakéták túlélhetnek egy első csapást és utána bevethetők lennének. Hátrányuk még, hogy támadásukkor a vasúthálózat vagy a közút is célja az első csapásnak. Ráadásul 85 százalékban olyan bázisokon kell tartani őket, melyeknek mindössze két ki-bejárata van, tehát a rendelkezésre álló húsz perc alatt lehetetlen lenne biztonságos távolságra juttatni őket. Az RSZ-12M és RSZ-22-esek tehát önmagukban nem rettentik el az esetleges támadót, továbbra is szükség lenne az RSZ-18-as és 20-as nehézrakétákra. A genfi külügyminiszteri megállapodások részletei egyelőre nem kerültek Moszkvában nyilvánosságra, de úgy tudni, hogy a kompromisszum lényege éppen az orosz nehézrakéták és föld alatti silóik egy részének megtartása, átalakítva és csak egy robbanótöltettel felszerelve. M. Lengyel László Szomáliai árváknál járt az amerikai elnök Az éhínség által leginkább sújtott Szomáliai belső területek szívébe, Baidoa városába látogatott pénteken George Bush amerikai elnök. A fővárostól, Mogadishutól 300 kilométerrel nyugatra fekvő városban az elnök egy árvaházat keresett fel, melynek több mint hatszáz lakója a polgárháború és a nélkülözés következtében vesztette el hozzátartozóit. Bush azt ígérte a város lakosainak, hogy bár ő maga távozik posztjáról, az amerikai támogatás nem szűnik meg. Baidoai látogatása után az elnök a Mogadishu közelében lévő Bell Doyle légitámaszpontra repült, ahol együtt költötte el az újévi ebédet az amerikai katonákkal. Heves lövöldözés és robbanások zaja hallatszott péntekre virradóra a Szomáliai főváros közelében. Ez volt a leghevesebb összecsapás, amióta külföldi csapatok érkeztek Szomáliába. Az egyik Szomáliai frakció vezetője közölte, hogy a lövöldözést két rivális klán összetűzése okozta, s legkevesebb tizenheten vesztették életüket a tűzpárbajban. (MTI) Határtalan Európa Sokan vannak, akik nem ilyennek képzelték ezt a bébit. Foga sincs, a mosolya is torzra sikeredett. De mégis megszületett: 1993. január 1-jén világra jött a 345 milliós, határok nélküli, egységes Európa. Vannak, akit pezsgőt bontottak születésére. A scheinbenhardi pékné például, aki éveken keresztül, nap-nap után ismételte ugyanazt a műveletet. Délelőtt 10 órakor megállt az elzászi kis falut kettéosztó folyó innenső, francia partján, bevitte bagettel, brióssal telt kosárkáját a vámosok bódéjába, lepecsételtette a vámáru-nyilatkozatot, s vitte át a portékát a német oldalra. Az 570 lakosú Scheinbenhard nem tudott volna eltartani két péket, azaz egy ingázott a két „ország” között. Tegnaptól a pékné asszonynak nincs hol megállnia. A vámhivatal bezárta kapuját, s nemcsak itt, a Rajna partján, ahol közel 200 éve választja el a családokat, a barátokat az országhatár, hanem mindenütt a tizenkét országot tömörítő Európai Közösség belső határain. A szilvesztert hazájában, Franciaországban ünneplő Jacques Delors, az EK-bizottság elnöke fölöttébb visszafogottan ujjongott az újszülött láttán. Kinek van kedve örülni, miközben a szomszéd házban - Jugoszláviára gondolt - nem csupán tányérokat vágnak egymás fejéhez. S még ha házon belül maradunk is: egy sor kérdés megoldatlan a vámhatárok nélküli Európában. Nem kell különösebb jóstehetség, hogy megjövendöljük: a belső határok eltörlésének első vámszedői a csempészek lesznek. Azok, akik a jogszabályoknak megfelelően bármelyik EK-országban, bármilyen mennyiségben vásárolhatnak - kivétel a dohányáru és aledkohol -, s azt minden megkötés nélkül egyik országból a másikba vihetik. Az első vesztesek pedig - ezt sem nehéz előre látni - a közösségen kívüli országok állampolgárai lesznek. Tehát mi. Az ország- és vámhatárok kitolódnak ugyanis az EK külső peremére - például az osztrák-német határra, majd Ausztria 1995- ben esedékes belépésével a magyar-osztrák határra, nem akármilyen felfordulást okozva majd a nyári turistaszezonban. Nem árt, ha jó előre felkészülünk: másodosztályú európai állampolgárságunk jelei sokkal kézzelfoghatóbbak lesznek, mint ezidáig. H jelzésű kocsinkkal ott rostokolunk majd órákig „Cs”, „SU”, „Pl”, „R” és „YU” társaságában, miközben „D”, „N”, „B”, „F” „I”, „E” és a többiek vígan poroszkálnak a felsőbbrendűeknek rezervált sávban. De sorolhatnám a többi különbséget is. Ha egy levelet készülünk feladni Párizsból Budapestre, ne lepődjünk meg, hogy „Európán kívülre” bélyegzik fel. Vagy ha munkát akarunk vállalni a Közösség országaiban, ugyanazokról a korlátokról pattanunk vissza, mint eddig, miközben egy portugál, egy görög vagy egy ír mosolyogva viszi el orrunk elől a vágyva várt állást. A budapesti diploma az országhatáron kívül nem lesz egyenrangú az athénivel vagy a luxemburgival, sőt - ad abszurdum - a mi kutyánkról oltási bizonyítványt kérnek majd a határon, a belga ölebért nem. Mit tehetnénk, irigykedve nézzük ezt a kis torzszüleményt. Igaz, csúnyácska szegény, de valljuk be: a semminél mégis csak jobb. Párizs, 1993. január 1. Seres Attila Lengyel kiviteli tilalom a szénre (Varsói tudósítónktól) A varsói kormány január 1- től kiviteli tilalmat rendelt el a kőszénre. A döntést a hazai szénszükséglet biztonságos kielégítése miatt hozták. A sziléziai bányákban talán már a jövő héttől megindul a termelés, mert a kormány és a sztrájkolók képviselői egyeztető jegyzőkönyvet írtak alá a bányászok 23 pontos követeléséről. A jegyzőkönyvből azonban csak a sztrájkok befejezésekor lesz megállapodás. Waclaw Marszewski, a Bányász Szolidaritás vezetője szerint a munka felvétele legkorábban hétfőtől lehetséges. A megállapodás a bányaipar megmentésének a kezdetét jelentheti - hangoztatta. Michal Boni munkaügyi miniszterhelyettes pedig elismerte: a bányászokkal kötendő alku következménye az állami költségvetés további megterhelése lesz. A legnehezebb megegyezni a különböző bányák közti fizetési aránytalanságok felszámolásában - derült ki Boni szavaiból. A bányászok követelései között szerepel a reálbérek esésének megállítása, a bányák tehermentesítése, valamint az, hogy hozzanak létre egy pénzalapot a bányaipar megmentésére. Az utóbbira a kormány a sztrájkok hatására 1,7 billió zlotyt ajánlott fel. A költségvetés pedig 598 milliárdot garantál majd a bányaipari befektetések finanszírozására. Ahogy a sziléziai bányákban csillapodik a feszültség, úgy érkeznek hírek más helyeken tartó sztrájkfeszültségről. Munkabeszüntetéssel fenyegetőznek Tarnówban, valamint a piotrkowi vajdaságban, s sztrájkra készül a tengerészek és halászok Szolidaritás szervezete. A szejmben eközben ismét elhalasztották a szavazást az abortusztörvényről. Az óév utolsó előtti napján elkezdett heves vitát január 7-én folytatják, s valószínűleg ekkor lesz a voksolás is. Az abortusz szigorú betiltásának hívei tagadták, hogy a törvény célja a büntetés lenne. Úgy vélik, a kétesztendős börtön a terhességet megszakító orvosnak egyáltalán nem szigorú, illetve nem hasonlítható össze az emberölésre kiszabható büntetésekkel. Az ellentábor viszont azzal érvelt, hogy a keresztény-nemzetiek által elkészített törvénytervezet elfogadása sértené a lelkiismereti szabadságot, és a vallási állam kialakulása felé taszítja Lengyelországot. Ritecz Miklós OROSZORSZÁG A remény éve következik? (Moszkvai tudósítónktól) A háború utáni időszak legnehezebb évének nevezte az elmúlt esztendőt újévi köszöntőjében Borisz Jelcin, ám úgy ítélte meg, hogy a remény éve következik. Az új évben Oroszország lakossága mindjárt az első napon több újdonsággal kezdhet ismerkedni. Jelcin elismerte, tévedett a reform menetét, következményeit, elsősorban az árak növekedését és az infláció mértékét tekintve. Úgy ítélte meg, hogy az ország már túljutott a legnehezebb időszakon, s mindenkit arra szólított fel, hogy maga keresse a boldogulását. Ehhez a szervezett bűnözés és a korrupció elleni kíméletlen harcot ajánlotta kedvező háttérnek. Január 1-jétől van érvényben Oroszországban az a törvény, melynek értelmében állampolgári jogon jár a világútlevél. A törvény előírja, hogy a kérelmezéstől számított harminc napon belül ki kell adni az öt évig korlátlan számú és külön engedélyhez nem kötött kiutazásra jogosító okmányt. Egy hónap alatt akár 15-20 millió ember is kérhet útlevelet. Erre az útlevélre ott ugyan még nincs szükség, de ugyancsak január 1-től a vámszervek által ellenőrzött határrá vált az orosz ukrán határ. Kravcsuk ukrán elnök erről intézkedő rendelete alapján létrehozták a megfelelő határőrizeti és vámszerveket. Mindeddig Ukrajnából akartak mindenfélét kihozni, mostantól azonban legfeljebb bevinni akarnak majd, hiszen a múlt év végi áremelésekkel Ukrajnában szinte minden drágább lett, mint a szintén nem olcsó Oroszországban. Az év első napjától orosz közalkalmazott nem kaphat 2250 rubelnél (5 dollár) kevesebbet. Az új évben Oroszországban életbe lépett a kötelező biztosításra épülő egészségügyi ellátás. Eddig állampolgári jogon járt az ingyenes egészségügyi ellátás. M. L. L.