Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
4 NÉPSZABADSÁG Boross: A tiltás nem jó módszer Levélváltás a Horthy-temetésről Gadó György SZDSZ-es országgyűlési képviselő Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatban Antall József miniszterelnökhöz intézett levelére a múlt héten válaszolt Boross Péter. A belügyminiszter válaszából kiderül: a kormányfőnek nem áll szándékában megtiltani, hogy kormányzati személyiségek magánemberként részt vegyenek a szertartáson, miként azt sem, hogy az Állami Pénzverő emlékérmeket adjon ki az esemény alkalmából. Mint ismert, Gadó György országgyűlési képviselő két héttel ezelőtt a sajtóban is megjelent levelében arra kérte a miniszterelnököt, hogy „sürgősen intézkedjék a Horthy Miklós arcmását viselő érmesorozat piacra jutásának megakadályozására az Állami Pénzverőnél, továbbá tiltsa meg a kormány tagjai, állami főhivatalnokok, állami intézmények vezetői számára a megjelenést Horthy Miklós kenderesi újratemetésén.” Gadó szerint ugyanis az éremsorozat megjelenésének politikai jellege és jelentősége nyilvánvaló. Továbbá a politikai demokrácia megteremtésére törekvő Magyar Köztársaság nem azonosulhat Horthy Miklós politikai és államrendszerével, nem vállalhatja politikai örökségét. Boross Péter augusztus 11-én keltezett válaszlevelében hangsúlyozza: Horthy Miklós kenderesi újratemetésével összefüggésben megfogalmazott, a kormánypolitika egészét érintő megállapítások minden alapot nélkülöznek. A belügyminiszter tájékoztatása szerint a kormány álláspontja változatlan e kérdésben. „Minden embernek joga van arra, hogy a hazai föld adjon számára végső nyughelyet. Az újratemetést szervező Horthy család belátására van bízva, hogy kit óhajtanak meghívni a szertartásra. Ha ezen - a meghívás alapján vagy saját elhatározásukból - kormányzati személyiségek is részt vesznek magánemberként, a részvételüket nem áll szándékunkban megtiltani. A tiltás egyébként sem lehet megfelelő módszer egy alkotmányos demokráciában. Ugyanez vonatkozik az emlékérem megjelentetésére” - írta levelében Boross Péter. □ Ismeretlen tettesek horogkeresztet és nyilaskeresztet, továbbá fajgyűlölő és gyalázkodó feliratokat festettek augusztus 10-éről 11-ére virradó éjszaka a Komárom megyei Dunaalmás községben annak a nyaralónak a kerítésére és járdájára, ahol az előző vasárnap Gadó György parlamenti képviselő tartózkodott. A mázolmányokat a település önkormányzatának megbízottai eltávolították, a városi rendőrkapitányság pedig ismeretlen tettesek ellen garázdaság miatt nyomozást indított. Az SZDSZ sajtótitkárságáról származó hírt Suha György, az ORFK szóvivője is megerősítette. Zs. A. „Múltunk igazsága a jövőnk záloga” Az 1945 és 1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége bajtársi találkozót és közgyűlést rendez a hét végén. A rendezvény mottója: „Múltunk igazsága a jövőnk záloga”. MUNKATÁRSUNKTÓL Petrász Tibor társelnöktől megtudtuk, hogy a három évvel ezelőtt alakult szervezet mintegy 1200 tagot számlál. Mint nevük is utal rá, a szövetség szerint: „a nemzeti ellenállás nem 1956-ban, hanem közvetlenül a szovjet megszállás után, 1945-ben kezdődött”. Röpcédulázás, szervezkedés, olykor pedig fegyveres akció mellett az ellenállás egyik formája volt - állította a társelnök -, hogy információkat szolgáltattak a nyugaton alakult Magyar Harcosok Bajtársi Közössége számára. Kérdésünkre Petrász Tibor elismerte, hogy az említett szervezetben „akadtak” nyilasok, de sietett leszögezni: igyekeznek megakadályozni, hogy a Magyar Politikai Elítéltek Közösségébe háborús bűnösök nyerjenek felvételt. A találkozó meghívott díszvendége volt Tőkés László püspök, Boross Péter belügyminiszter, Lezsák Sándor író és Kecskési-Tollas Tibor, a Nemzetőr című lap felelős szerkesztője. Arról nincs információnk, hogy a felkért vendégek elfogadták-e a meghívást. HAZAI KORKÉP 1993. augusztus 17., kedd Kétszázmillió forint a szocialisták kampánybüdzséje Az MDF kivételével valamennyi politikai párt pozitívan reagált az MSZP kezdeményezésére és hajlandó augusztus 25-én tárgyalóasztalhoz ülni az 1994-es választások politikai előkészítése érdekében - egyebeken kívül ezt tudtuk meg azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyet Szekeres Imre tartott. A szocialisták 18 politikai pártot kerestek meg azzal a céllal, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz az 1994-es választások előkészítése, a kampány tisztaságának megóvása érdekében. A kezdeményezésre 17 párt reagált, s egyedül az MDF utasította vissza a szocialisták ajánlatát - tudtuk meg Szekeres Imrétől. A Fórum arra hivatkozva mondott nemet, hogy ott olyan témákat érintenének, amelyek a parlament hatáskörébe tartoznak, továbbá bizonyos politikai erőkkel nem hajlandó közös asztalhoz ülni. Az MSZP ügyvezető alelnöke szerint az MDF indokai elfogadhatatlanok és kirekesztő jellegűek, mert a politikai élet egyetlen szereplője sem diszkriminálhat egy másik politikai erőt. Ráadásul a Fórum azt hangoztatja, hogy tisztességes és olcsó kampányt szeretne, de ha ennek garanciáiról nem hajlandó tárgyalni, akkor senkivel nem tud erről politikai megállapodást kötni - mondta az alelnök. A költségek csökkentése érdekében célszerű lenne arról is megállapodni, hogy a pártok mennyit költsenek televíziós és rádióhirdetésekre. Kérdésünkre válaszolva Szekeres elmondta: a szakértők pártonként 3- 400 millió forintos kampányköltséggel számolnak, de az MSZP szeretné, ha ez az összeg nem haladná meg a 200 milliót. A szocialisták mind a 176 egyéni választókerületben jelöltet kívánnak állítani, de a névsorokat csak a választások kiírásakor hozzák nyilvánosságra. Az ügyvezető alelnök kérdésünkre, a szocialisták listáján indul-e Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, elmondta: szóba került az ő jelölése is, de az MSZP országos és megyei listáin, továbbá az egyéni választókerületekben több szakszervezeti vezető is indul majd. „Nemcsak Nagy Sándorról és az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetekről van szó” - tette hozzá. Szekeres egy kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a párton belül Szűrös Mátyás és Horn Gyula magánháborúja zajlana. Mint mondta: a nézetkülönbségek nem jelentenek gondot a párton belül, ha azok nem érintik az MSZP politikai alapelveit. Kérdésünkre, hogy veszteségnek tekintenék-e Szűrös távozását, az ügyvezető alelnök leszögezte: mindenki veszteség, aki távozik a pártból, de van, amikor ezt nem lehet elkerülni. Végezetül megtudtuk: az MSZP vezetői közül senki nem megy el Horthy Miklós kenderesi temetésére. Kéri J. Tibor Egyre nagyobb a zűrzavar a romapolitikában A magyarországi romaszervezetek hét végi tanácskozása rácáfolt azokra, akik úgy gondolták, hogy a cigánypolitikában uralkodó zűrzavart már nem lehet tovább fokozni. A konferencia második napján, szombaton állásfoglalást fogadtak el a jelenlévők, amely egyebek mellett megteremtette egy új cigány tömörülés alapjait. A küldöttek ugyanakkor megbízták a tanácskozás idején szerkesztőbizottságként működő 15 tagú testületet, hogy a „kisebbségi önkormányzatok megválasztásáig előkészítő bizottságként tevékenykedjen”. Csakhogy az új cigány tömörülés megalakulásának körülményeiről, az abban résztvevők kilétéről és céljairól, politikai irányultságukról érdemi információ nem került nyilvánosságra, mint ahogy arról sem, miféle előkészítő munkát igényel a választások útján felállítandó kisebbségi önkormányzat. Még az sem derült ki, hogy kik szövegezték meg azt az állásfoglalást, amelyet végül szinte ellenvetés nélkül fogadott el a konferencia. Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke kérdésünkre kijelentette, hogy a 15 tagú testületet Farkas Flórián, a szolnoki Lungo Drom vezetője és Osztojkán Béla, a Phralipe elnöke kivételével olyan emberek alkotják (például: Choli Daróczi József, Lakatos Menyhért, Rostás-Farkas György és a tanácskozás főszervezője, Raduly József), akik mögött nincs komoly szervezet. A testület tagjainak a többsége a nyolcvanas évek közepén az MSZMP-nek „adta el” a cigányságot - állította Horváth 1990-ben pedig ugyanezt tették volna az MDF-fel, ha nincs a Roma Parlament, amely ezt megakadályozza. Osztojkán Béla, akinek a kapcsolata Horváth Aladárral korántsem felhőtlen az utóbbi hónapokban, a Népszabadság kérdésére leszögezte: a Roma Parlament elnökének igaza van, amikor a testületi tagok többségének kompromittált múltjáról és csekély támogatottságáról beszél. A testületnek ugyan ő is a tagja, de az állásfoglalás elfogadásakor nem volt jelen, annak számára sem világos tartalmáról utólag értesült. Bár Osztojkán szemében még nem egyértelmű, hogy egy kormánypárti cigány tömörülés létrejöttének lehettünk-e a tanúi a konferencián, bizonyos kérdések tisztázásáig azonban nem tekinti magát a testület tagjának. Cz. G. A munkanélküliek kimaradtak az áfa-kompenzációból Eltérően az előzetes elképzelésektől nem részesülnek áfakompenzációban a munkanélküli-járadékon élők - nyilatkozta lapunknak Váradi Béla, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője. A döntés a törvényhozás kezében volt: július 16-án ugyanis ezt a változatot fogadták el a honatyák a lehetséges változatok közül. A MVM nem kíván véleményt mondani egy országgyűlési határozatról sem. Az előterjesztő Pénzügyminisztérium képviseletében Tóth László osztályvezető beszámolt arról, hogy nem állítottak fel sorrendet ötféle javaslatuk között. A javaslatcsomag külön életet élt attól kezdve, hogy megküldték az Országgyűlésnek. A döntésben az osztályvezető szerint szerepet játszhatott az is, hogy a munkanélküliek „túl sokan vannak” és jövedelmi helyzetük, családi hátterük eltérő, így esetükben megállapíthatatlan, hogy valójában ki jogosult a kompenzációra. Tóth hangsúlyozta: ha az állam a teljes áfa-bevételt visszaszolgáltatná, nem volna értelme a törvény módosításának. Az ígéreteknek megfelelően támogatást kapnak a kisjövedelmű munkavállalalók, a többgyermekesek, és a szociális segélyben részesülők. A. R. Keresztény platform az MSZOSZ-ben Huszonkét ágazati szakszervezet képviselőinek részvételével megalakult az MSZOSZ kereszténydemokrata-keresztényszociális platformja. A keresztény érzelmű bérből és fizetésből élő munkavállalók érdekeit kívánjuk feltárni és képviselni - jelentette ki dr. Péter Mihály, az ügyvivő testület vezetője. Mint elmondta, nyitottak az értékálló nézeteket valló politikai és érdekvédelmi szervezetek felé, és különösen az ifjúság, a családok és a nyugdíjasok gondjaira szeretnék felhívni a figyelmet. A politikai palettán a centrumtól enyhén jobbra helyezik magukat. Célkitűzéseik a háború előtti haladó keresztény mozgalmak nemes alapelvein nyugszanak; legfőbb értéknek pedig a szolidaritást, a társadalmi igazságosságot és a szociális piacgazdaságot tekintik - innen ered a kettős elnevezés. Hasonló platformalapítási törekvésekről érkeztek hírek az Autonóm Szakszervezetektől, illetve a Ligától is - mondta az ügyvivő testület vezetője. E kísérletek egységesítő hatásúak, hiszen a munkahely szintjén adnak fórumot az egyénnek gondjai kifejtésére. A KDKSZP még az idén újra gyűlést hív össze, ahol szóba kerülhet szakszervezetek által támogatott képviselőjelöltek állítása az 1994-es választásokon. B. K. A. Közös magyarságtudat Debrecenben megnyílt a IV. Ady-akadémia Közös magyarságtudat a megosztott határok mentén - ezt tartotta a IV. Ady-akadémia legnagyobb értékének Szabad György akadémikus. A parlament elnöke a több mint 200 erdélyi, ukrajnai, szlovákiai és vajdasági magyar értelmiségi, jórészt pedagógus részvételével zajló kurzust tegnap nyitotta meg Debrecenben. DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az augusztus 28-ig tartó Adyakadémiát Szabad György az oszthatatlan magyarság olyan fórumaként értékelte, amely a közös örökséget nem csupán hordozza, hanem az újabb és újabb nemzedékeknek való átadására is alkalmat teremt. Fontos - tette hozzá -, hogy az átadott ismeretanyag ne leporolt régiség, hanem a nemzet jövőjét megalapozó, korszerű érték legyen. A felelősséget érző írónak, tanárnak és törvényhozónak azokra is gondolnia kell, akik nem állampolgárságuk, hanem egyéni és közösségi tudatuk, érzelmük alapján tagjai a nemzetnek. Nagy Zoltán, az eseménynek immár hagyományosan helyet adó Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora kifejezte reményét, hogy e nyári tanfolyam előbb-utóbb hivatalos továbbképzési fórum lesz. Orosz István egyetemi tanár az Ady-akadémiát olyan iskolának nevezte, amely segít ellenállni a nemzetállammá válás bűvöletében élő országok asszimiláló törekvéseinek. Hevessy József, Debrecen polgármestere a cívisvárosnak a környező magyarság integrálásában vállalt hagyományos szerepéről beszélt. Kinek nincs jövőképe? A Reguly Alapítvány tervei VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ha a város önkormányzatának lenne jövőképe, akkor a Reguly Alapítvány a maga szerény eszközeit e célnak rendelné alá. A veszprémi önkormányzatnak azonban nincs elképzelése arról, hogy milyen várost is szeretne - jelentette ki Horváth Balázs országgyűlési képviselő, a Reguly Antal Alapítvány kuratóriumának elnöke tegnap veszprémi sajtótájékoztatóján. Horváth Balázs, aki egyben az MDF veszprémi szervezetének vezetője is, beszámolt a Reguly Alapítvány működéséről. Egyebek között elmondta, hogy a közcélokat szolgáló magánalapítvány elsősorban a politikai kultúra fejlesztése érdekében szervezte meg a Reguly Akadémia előadássorozatát, amely máris a veszprémi közélet egyik szellemi műhelyévé vált. Az alapítvány művészeti ösztöndíjakat létesített, fontos helyi kiadványok szponzorálásában vett részt, alkotótáborokat hívott létre. A jövőre vonatkozó tervek között szerepel érettségizett fiatalok számára egy kézműves iskola létrehozása és a Veszprémi Egyetem teológus diákjainak nyelvtanfolyam szervezése. Horváth Balázs elmondta: ha a város önkormányzata felvállalná egy kialakítandó diákváros tényét, az alapítvány a maga eszközeivel támogatná ezt az elképzelést. A Hét-Egyenleg vitában kazettavizsgáló kerestetik A televízió etikai bizottsága tegnapi ülésén nem zárta le A Hét és az Esti Egyenleg közötti vitához kapcsolódó vizsgálatot. Döntése ugyanis a vitatott felvételt tartalmazó kazetta technikai vizsgálatának eredményétől is függ, attól, hogy történt-e vagy sem manipuláció a kazettával. Ezt a bizottság elnöke Horváth Sándor közölte az MTI-vel. Munkatársunk megtudta: a kazetták vizsgálatát eddig sehol sem vállalták. Mint ismeretes, A Hét műsora azt állította, hogy az Egyenleg a tavaly október 23-i Kossuth téri incidensről tudatosan félrevezető tájékoztatást adott. Közölte azt is: a vitatott képsorok alá máskor készült hangfelvételeket kevertek. A vádak elhangzását követően Feledy Péter hírigazgató A Hét etikai felelősségének tisztázását kezdeményezte. Az etikai bizottság a két hírműsor közötti vitás ügy összes szereplőjének meghallgatása után úgy döntött, a vétség esetleges megállapítása nem függetleníthető attól, hogy a vizsgálat kimutat-e manipulációt. A Népszabadság információi szerint azonban nem találtak vállalkozót a szakértői munkára. Először a Sony mondott nemet, majd a Műszaki Egyetem híradástechnikai tanszéke. Pap László a tanszék vezetője elmondta: megfelelő technikai felszerelés hiányában vizsgálataikkal nem igazolhatnák minden kétséget kizáróan a kazetta érintetlenségét, vagy manipuláltságát. Egyelőre nem bukkant munkatársaival olyan intézményre, amely a szükséges vizsgálatot elvégezhetné. Munkatársunk a televíziónál is érdeklődött. A vizsgálatokról azonban hallgatnak az illetékesek. Az etikai bizottság tegnapi üléséről sem adtak felvilágosítást. Az alelnöki titkárságon közölték: Nahlik Gábor a Magyar Televízió alelnöke továbbra is fenntartja a teljes hírzárlatot, és majd egy arra alkalmas időpontban ismerteti a vizsgálat eredményét. K. L. J. Professzionális hadseregre van szükség Palotás János és Keleti György az Orbán-nyilatkozatról Orbán Viktor, a Fidesz elnöke néhány napja lapunkban úgy nyilatkozott: ismeretei szerint az ellenzéki pártok közül csak a fiatal demokratáknak van átfogó, az egész honvédség átalakítására szóló koncepciójuk. Palotás Jánosnak, a Köztársaság Párt elnökének és Keleti György MSZP-képviselőnek erről más a véleménye. MUNKATÁRSAINKTÓL Palotás János pártelnök lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában kifejti: megnyugtató, hogy a Fidesz katonapolitikai programjának kidolgozása során figyelembe vette a Köztársaság Párt tavaly novemberben országosan mintegy nyolcvanezer példányban közzétett programját, amely tartalmazza az hivatásos hadsereg koncepcióját és megfogalmazza annak szükségességét, hiszen erről szakértőik részletes megvalósítási tervet dolgoztak ki. Keleti György a nyilatkozattal kapcsolatban úgy vélekedett: Orbán Viktornak igaza van, az MSZP valóban nem tervez átfogó, a honvédség egészére vonatkozó átalakítást. Az a véleményünk, hogy a hadsereg gerincét alkotó hivatásos állománynak már elege van a változtatásokból. Mi be akarjuk fejezni a katonacsaládok számára előnytelen és katonailag indokolatlan átcsoportosításokat. Ehelyett a hivatásos katonák egzisztenciális biztonságát kívánjuk megteremteni. A szocialista képviselő elmondta: látnak lehetőséget arra, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítők száma 25-28 százalékkal csökkenjen, így a jelenlegi egyéves szolgálati idő kilenc hónapra rövidülhetne. Ehhez ki kell dolgozni a kiképzés új rendszerét, aminek biztosítania kell, hogy mérséklődjön a hivatásos katonák leterheltsége, és a bevonulók a seregben eltöltött idő alatt folyamatos, a honvédelem érdekeinek megfelelő kiképzésben részesüljenek. Azt is lehetségesnek tartanák, hogy a szolgálati feladattal nem rendelkező, fenyítés alatt nem álló sorkatonák a laktanyát a napi kiképzés befejeztével elhagyhassák. Keleti György egyetértett a Fidesz koncepciójában megfogalmazott „professzionális” hadsereg gondolatával, bár ezt csak hosszabb folyamat eredményeként tartja megvalósíthatónak. Nem egészen értem Orbán Viktor elképzelését a tisztek átképzéséről, amit koncepciójuk középpontjaként említ - mondta a képviselő -, de indokolatlan átképzésekkel nem szabad senkit elvonni a feladatoktól, mert ez őket is, a környezetüket is és a költségvetést is feleslegesen terheli.