Népszabadság, 1995. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

32+8 oldal / 1:Melléklet: Hétvége, Könyvszemle / Ára: 32,50 Ft NF­PSZARATISAI, 1995. július 1., szombat ORSZÁGOS NAPILAP 53. évfolyam, 152. szám, első kiadás Az FKGP utolérte az MSZP-t a pártok népszerűségi listáján Alkotmánysértő pontok a Bokros-csomagban Marad a családi pótlék mai rendszere­­ Továbbra sem járulékköteles a honorárium ________MUNKATÁRSUNKTÓL________ Alkotmánybíróság több részle­tében az alaptörvénnyel ellenté­tesnek minősítette a Bokros La­jos pénzügyminiszter nevével fémjelzett gazdasági stabilizáci­ós törvényt. Ez azt jelenti, a programban megcélzott 165 milliárdos bevétel mintegy ötö­dével, 30-40 milliárd forinttal csökken. A kormányzat előzete­sen számolt azzal, hogy az al­kotmánybírósági felülvizsgálat egyes rendelkezéseket érinthet, de úgy gondolták, ha a tervezett bevétel tízmilliárdnál kisebb mértékben csökken, azt a költ­ségvetés még elviseli. A kor­mány tudomásul vette a dön­tést, azzal, hogy a kieső összeget pótolni kell, ezért nem lehet azt sem kizárni, hogy az Országgyű­lésnek nyáron is üléseznie kell. A pénteken kihirdetett öt al­kotmánybírósági határozat alapján nem lépnek hatályba a törvénynek a várandóssági pót­lékra, a terhességi segélyre, a gyesre, a gyedre és a gyetre vo­natkozó rendelkezései. A testület egyúttal kimondta: az anyasági és gyermektámoga­tási juttatások a már megszüle­tett és 1995. június 15-étől szá­mított 300 napon belül megszü­letendő gyermekek esetében a jelenlegi feltételeknél nem lehet­nek kedvezőtlenebbek. Alkot­mányellenes annak a passzus­nak a hatálybaléptetése is, amely szerint a munkavállaló csak a keresőképtelenség husza­dik napját követően jogosult betegellátásra. Az alkotmánybí­rák az alaptörvénnyel ellenté­tesnek találták a szerzői honorá­riumok 44 százalékos tb-járulé­­koltatását, a kiegészítő tevé­kenységet végző vállalkozók baleseti járulékának 10-ről 44 százalékra emelését, valamint azokat az előírásokat, amelyek a járulékfizetés minimális alapját szabályozzák. Megsemmisítet­ték az alkotmánybírák a szemé­lyi szám használatának további négy évre történő prolongálását. Azokat az indítványokat vi­szont, amelyek a törvény teljes egészében való megsemmisítését kérték, elutasították. Sólyom László, a testület el­nöke a nyilvános kihirdetésen elmondta: az Alkotmánybíróság az idő rövidsége miatt ez alka­lommal csak azokról a beadvá­nyokról döntött, amelyek széles rétegeket érintő rendelkezése­ket tartalmaznak, jelentős vál­tozásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az indítvá­nyok részletes tartalmi alkot­mányossági felülvizsgálatát a testület ősszel folytatja. (Részle­tek a 4. oldalon) Az Alkotmánybíróság határozatot hirdet szabó Barnabás felvétele A tavalyi parlamenti választá­sok, sőt 1993 novembere óta először fordul elő, hogy az MSZP kénytelen osztozni a pár­tok népszerűségi listájának első helyén: júniusra az FKGP ro­­konszenvtábora ugyanakkora lett, mint a szocialistáké - ez te­kinthető a Szonda Ipsos leg­utóbbi politikai közvélemény­kutatása legfontosabb eredmé­nyének. Több mint egy év telt el a par­lamenti választások óta, ez idő alatt három párt támogatottsá­ga változott meg jelentős mér­tékben: a két koalíciós párté és a Kisgazdapárté. A kormány­pártok tavaly nyáron voltak a csúcsponton, azóta viszont - né­ha kisebb, máskor nagyobb mértékben - veszítettek a nép­szerűségükből. Mind az MSZP, mind az SZDSZ tábora nagyjá­ból felére apadt: 1994 júniusá­ban a szocialista szimpatizán­sok aránya 32 százalék volt, most pedig 15 százalék; a sza­baddemokrata hívek 19 száza­léknyi csoportja 10 százalékos­ra szűkült. Az FKGP-nek pedig jelenleg két és félszer akkora tábora van (15 százalék), mint egy évvel ezelőtt (hat százalék). A Kisgazdapárt már a múlt hó­napban nagy sikert ért el, hi­szen a második helyre került a népszerűségi listán. Most még jelentősebb eredményt tud fel­mutatni, szavazótáborának há­romszázalékos növekedésével - holtversenyben - elfoglalta a vezető pozíciót. Az FKGP ered­ménye azért is figyelemre mél­tó, mert 1988-1989-es újjáala­kulása óta még soha nem volt ennyire népszerű. (Az FKGP... folytatás az 5. oldalon) Kopits: Jövőre nagyobb lépést kell tenni A Bokros-csomag elfogadása szükséges, de nem elégséges fel­tételt jelent a Nemzetközi Valutaalappal való megállapo­dáshoz. Jövőre egy nagyobb lé­pést kell majd tenni - jelentette ki munkatársunknak Kopits György. A Valutaalap magyar­­országi képviselője szerint a magyar makrogazdasági kiiga­zítás megkívánja, hogy az Al­kotmánybíróság döntése miatt megsemmisített intézkedéseket ésszerű, azonos mértékű intéz­kedésekkel helyettesítsék.­­ Voltak, akik a magyar kor­mányfő washingtoni látogatásától azt várták, hogy a Valutaalappal fo­lyó tárgyalások látványos fordulatot vesznek, és amikor ez elmaradt, si­kertelennek minősítették a vizitet. Megalapozott volt ez a várakozás? Történhetett volna valami más is, mint ami történt?­­ A magyar miniszterelnök nem a Valutaalaphoz ment, ha­nem Clinton elnök meghívására az Amerikai Egyesült Államok­ban tett látogatást. A washing­toni vizitnek csak egy kis része volt a Világbank és a Valutaalap vezetőivel folytatott megbeszé­lés. Magyarországon valóban élt egy várakozás, hogy valami lát­ványos dolog történik, ám én semmilyen csalódást nem érzek ennek elmaradása miatt. A Va­lutaalap vezetőivel folytatott megbeszélés sikeres volt abban az értelemben, hogy a Valuta­alap vezetősége első kézből me­gismerje a magyar fél előzetes szándékait, a tárgyalópartnerek véleményt cseréljenek. A Valu­taalapnak azonban nehéz lenne gyorsabban működnie, mint a magyar szakembereknek és döntéshozóknak, akiknek még kellő részletekben ki kell dol­gozniuk az 1996-ra vonatkozó gazdaságpolitikai terveket. (Jö­vőre... folytatás a 11. oldalon) Az SZDSZ egyetért a ’96-os alapelvekkel Csak őszre lesznek meg a költségvetési sarokszámok Az 1996-os költségvetés alapel­veiben egyetért a pénzügymi­niszter és a SZDSZ - derült ki a tegnapi találkozót követő sajtó­­tájékoztatón. A megbeszélésen nem esett szó a sarokszámokról, Bokros Lajos szerint ezekre au­gusztus végéig várni kell. A találkozóról Pető Iván, az SZDSZ elnöke elmondta: a gaz­daságpolitika alapelveiben egyetért a párt és a pénzügymi­niszter, és egyetértés van abban is, hogy az 1996-ra eredetileg tervezett deficit nem növekedhet a fogyasztás bővülése miatt. Az államháztartás hiányának csök­kentését viszont az SZDSZ hosszabb távra elnyújtva képze­li el. A találkozó utáni sajtótájé­koztatón Bokros Lajos kifejtet­te: egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell a folyó fizetési mérleg hiányát, és az egyik leg­fontosabb feladat az infláció el­­­leni küzdelem. Egyetértettek ab­ban is, hogy az 1996-os költség­­vetésben központi beruházások­ra van szükség az oktatás, az infrastruktúra és a környezetvé­delem területén. Az SZDSZ és a pénzügyminiszter abban is egyetért, hogy az államháztartá­si reformot minél hamarabb be kell indítani, egyes területeken már 1996-ban, és erre forrásokat is kell biztosítani. A szabaddemokraták nehez­ményezték, hogy a társadalom­­biztosítás reformja nem kezdő­dött meg - mondta Szolnoki Andrea. A két alrendszer re­formjának koncepcionális­ kér­déseiben 1996. január 1-jéig meg kell egyezni. Többlépcsős reform jöhet szóba, és az már biztosnak látszik, hogy a feladatok szűkí­tése a kötelező egészségbiztosí­tás esetében elkerülhetetlen. A tb-j­árulék csökkentésére szük­ség van a jövő évben - mondta a képviselőnő. Az SZDSZ szerint 1996-ban nem az adók növelésével, ha­nem a bérkiáramlás visszafogá­sával kell csökkenteni a reálbé­reket, de az adóbevétel növelé­sére így is szükség lesz - mond­ta el Gaál Gyula. Erre az adó­rendszer átalakításával kell tö­rekedni a magasabb jövedelmű­ek rovására. A tájékoztatón elhangzott: az 1996-os költségvetésről az SZDSZ augusztus végéig folya­matosan egyeztet a Pénzügymi­nisztériummal. A jövő évi költ­ségvetés számszerűsített válto­zata Bokros Lajos szerint au­gusztus vége előtt nem várható. Cz. L Pető, Bokros: újabb csomag? Melledits Éva felvétele Szeptembertől négy százalékkal emelik a nyugdíjakat Az Országgyűlés tegnapi döntése értelmében szeptembertől - ja­nuár 1-jei hatállyal - négy százalékkal nőnek a nyugdíjak, a leg­­kisebb emelés 300, a legnagyobb 1400 forint lehet. A nyári szünet előtti utolsó munkanapján a parlament ombudsmanokat válasz­tott. Az eredeti tervek szerint a T. Ház szeptemberben ülne újra össze. Az ülést lezáró országgyűlési elnök, Gál Zoltán szerint - a Bokros-csomag több rendelkezésének életbeléptetését megaka­dályozó alkotmánybírósági döntés miatt - elképzelhető, hogy nem a tegnapi volt a szünet előtti utolsó ülés. A T. Ház 193 igen, 59 nem szavazattal és egy tartózkodás­sal elfogadta a társadalombiz­tosító idei költségvetését. En­­nek­ alapján a nyugdíjalap bevé­tele és kiadása 511,4 milliárd forint, az egészségbiztosító 436 milliárdos bevétellel és ugyan­annyi kiadással számolhat. A tervek szerint a nyugellátá­sokra 443,7 milliárd forint jut az idén. Az egészségbiztosító kiadásaiból 192,3 jut a gyógyí­tó-megelőző ellátásokra, 600 millió a gyógyfürdő-, 160 millió az anyatejellátásra. Gyógyszer­­támogatásra 67,7 milliárd, a vérzékenység kezelésére 800 millió, a gyógyászati segédesz­közökre 7,5 milliárd, az utazási költségtérítésekre 1,3 milliárd forint, a táppénzre 34,8 milliárd jut. (Szeptembertől... folytatás a 4. oldalon) Megérkezésekor mondott beszé­dében a pápa méltatta a ma­gyar-szlovák alapszerződés je­lentőségét, a nemzetek közötti egyetértés szükségességét, és a hit értékeinek átvitelét szorgal­mazta a politika, a kultúra és a gazdaság területére. POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hatvanhatodik alkalommal tesz külföldi látogatást II. Já­nos Pál, aki 1990 után immár második alkalommal jár szlo­vák földön, bár csak első ízben az időközben önállósult Szlo­vákiában. A péntek délelőtt 11 órakor megérkezett egyházfőt a pozsonyi repülőtéren első­­ üzént Michal Kovác köztársasá­gi elnök és a szlovák fegyveres erők díszalakulata köszön­tötte. A pápa üdvözölte a dip­lomáciai testület megjelent ve­zetőit is. („Éljen Magyaror­szág!” - mondta derűsen ma­gyarul az őt köszöntő Boros Je­nő nagykövetnek.) Kovác elnök beszédében kife­jezte reményét, hogy a látogatás hozzájárul a szlovák társadal­mon belüli megnyugváshoz, az indulatok csillapodásához. Az elnök külön megemlítette a ma­gyarokat és az egyéb kisebbsé­gekhez tartozókat is, akik a szlováksággal együtt örvende­nek a a katolikus egyházfő láto­gatásának. (II. János Pál... folytatás a 3. oldalon) ■ II. János Pál méltatta az alapszerződést

Next