Népszabadság, 1996. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-22 / 18. szám
1996. január 22., hétfő. HAZAI KÖRKÉP Elkerülhetetlenek a reformok • Meghosszabbították az állam és a MÁV közötti szerződést Csaknem 29 milliárd forinttal támogatja az idén az állam a vasúti személyszállítást - jelentették be szombaton azon a záhonyi sajtótájékoztatón, amely után a kormány nevében Bokros Lajos pénzügyminiszter és Lotz Károly közlekedési miniszter, a vasút képviseletében pedig Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke és Rigó Zoltán vezérigazgató aláírta az állami szervek és a vasút újabb három évre szóló szerződését. Záhonyi vállalkozói és kisvárdai lakossági fórumán Bokros Lajos kijelentette: az idei legfontosabb feladat az államháztartási reform elindítása. DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A MÁV és az állam közötti szerződés szerint az idén a vasúti személyszállításhoz 28,8 milliárd forinttal járul hozzá az állam. A költségvetés az idén a vasúti pályák fejlesztésére 7,4 milliárd forintot, a Budapest-Hegyeshalom közötti pálya felújítására pedig további 4,2 milliárd forintot biztosít. Lotz Károly hangsúlyozta: az 1998. december végéig szóló szerződés megteremti a nyugodt feltételeket a MÁV korszerűsítéséhez, átalakításához. A kormány gazdaságpolitikája nem növekedésellenes, csupán a deficitet okozó, indokolatlan fogyasztásnövekedésnek akar gátat vetni - hangoztatta záhonyi és kisvárdai fórumán Bokros Lajos. Kitért arra, hogy 1995-ben biztató fejlődés indult el. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: 1996 legfontosabb feladata az államháztartási reform elindítása lesz. Megkezdődik a költségvetési gazdálkodás korszerűsítése, a jóléti és szociális rendszerek átalakítása, az önkormányzati finanszírozás megújítása. Politikai elszántság és tudati fordulat kell ahhoz, hogy leszokjunk a paternalista államról - hangsúlyozta. - Belepusztulunk abba, ha az általános és középiskolai tanulólétszám több mint húszszázalékos csökkenése mellett egyre újabb egyetemi és főiskolai karokat alapítunk. Nem lehet egyszerre élőláncot húzni kiüresedő iskolák közé, és a költségvetésben is elindulni a kapitalizmus bevezetésének útján. Új típusú állami szerepvállalásra van szükség, egyúttal csökkenteni kell a központi újraelosztás arányát. Bokros Lajos hangsúlyozta: nem rövid távú, restriktív intézkedések meghozatalára van szükség, hanem hosszú időszakra szóló reformlépésekre. Mint mondotta, egyre többen értik meg, hogy a reformok elkerülhetetlenek, a felemelkedés ezek nélkül elképzelhetetlen. Biztatónak tartotta, hogy az érdekegyeztetési tárgyalásokon az érintettek elfogadták az átlagbéremelés korlátozásának szükségességét. Debreceni tudósítónk Záhonyban az M3-as autópálya díjainak bevezetéséről kérdezte a közlekedési minisztert. Lotz Károly elmondta, hogy erre csak az út régi szakaszának felújítása után kerülhet sor. A díj szedésének kezdete így legkorábban 1997 eleje. A tarifa a tavaly megszületett előterjesztés szerint kilométerenként legfeljebb négy forint lesz, vagyis a térség érdekeit figyelembe véveezen az autópályán mérsékeltebb lesz a díj, mint az M1-esen. Szlovák dokumentumok a Kordax-ügyben A védő szerint a VPOP csak ürügyet keres A vámjogi jogsegélyegyezmény alapján a szlovák vámigazgatás átadta a vám- és pénzügyőrségnek azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, a Kordax nem passzív bérmunkában feldolgozott kőolajat szállított vissza Magyarországra, hanem importált, illetve árucsere keretében beszerzett üzemanyagféléket - mondta vasárnap lapunknak Arnold Mihály altábornagy. A VPOP vezetőjének helyettese elmondta: a bérfeldolgozásra szánt árut kiszállításkor a magyar vámőrség kiviteli vámelőjegyzésbe veszi, s a fogadó ország „behozatali vámelőjegyzés” keretében vámkezeli. Pozsonyból a vám- és pénzügyőrség olyan dokumentumokat kapott, amelyek szerint a Kordax Szlovákiában az árucsere, illetve az import szabályai szerint jelentette be a ki- és a beszállított termékeket. (A Kordax vezetője és két munkatársa ellen folyó büntetőeljárásban ugyanazokat a dokumentumokat kell bizonyítékként beszerezni a bűnügyi jogsegély keretében, amelyek a vámegyüttműködés során már eljutottak a vámőrséghez.) Csikós Csaba ügyvéd, a Kordax jogi képviselője szerint a vámőrség határozatában „nulla forint” fogyasztási adót vetett ki a Kordax Rt. olajbehozatala után, s miután ráébredt, hogy tévedett, ürügyet keres, hogy új határozatokat hozhasson, ezért indított eljárást a cég képviselői ellen. Arnold ezzel az állásponttal vitatkozva leszögezte: a hatóság esetleges tévedése sem mentesítené a céget adófizetési kötelezettsége alól. A vámőrség azonban szerinte a konkrét esetben nem tévedett. A nulla forint a fogyasztási adó miatt nem adókivetés, csupán a számítógépes nyilvántartás miatt írta a nullát a szóban forgó rovatba, mint a bírság és a költségtérítés elnevezésűekbe is. A vámkezelést a cég ügyintézőinek kérése alapján végezte a vámőrség. Fekete Gy. Attila Az Expressz júniusig árul Realbank-papírt Az Expressz Utazási és Szálloda Rt. június 1-jétől nem értékesíti a Reálbank Rt. értékpapírjait - jelentette az MTI. Az utazási iroda felmondta a bankkal kötött együttműködési szerződést. Helyreigazítás Az 1996. január 4-i számunkban az 5. oldalon „veszprémi tudósítónktól” jelzéssel közzétett cikk valótlan tényt tartalmaz a Fejér Megyei Főügyészség tevékenységével kapcsolatban. A Fejér Megyei Főügyészség nem találta alaposnak a gyanút arra, hogy bűncselekményt követtek el a Nehézfémöntöde Kft. sérelmére, és ezért nem kötelezte a Székesfehérvári Városi Ügyészséget nyomozás folytatására. A Fejér Megyei Főügyészség úgy határozott, hogy további adatok, iratok beszerzése szükséges az ügyben, ezért a Székesfehérvári Városi Ügyészséget feljelentéskiegészítés elrendelésére utasította. A nyomozás elrendeléséről vagy megtagadásáról az újonnan beszerzett adatok birtokában történik majd döntés. Vádolnak a hajdúsági Munkástanácsok DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Munkástanácsok Országos Szövetsége huzamosabb ideje rendellenesen működik és gazdálkodik, és elnöke, Palkovics Izetre nem igazán képviseli a szervezet céljait - mondta tegnap debreceni tudósítónknak Czuper János, a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei vezetője, aki elnöke a nemrégiben kilenc megyei szövetség és nyolc ágazati tömörülés által megalakított Munkástanácsok Regionális Szövetségének is. Czuper hozzátette: reméli, hogy a pénteki országos tanácsülésen tisztázhatják majd a problémákat, köztük azt is, hogy kinek az érdeke ellehetetleníteni a hajdú-bihari szövetség munkáját. E szervezetet ugyanis - mint az elnök mondta - kirekesztették irodaházából, ahova már 1994-ben ismeretlen tettesek hatoltak be, és iratokat vittek el. Hasonló eset később több megyében is előfordult. Az elnök elmondta, hogy nemrég ismét behatoltak debreceni irodájukba és onnan technikai eszközöket, illetve dokumentumokat vittek el, s ez - állította - csakis az országos vezetés tudomásával történhetett. Az ugyanis a budapesti Szirtép Kft. kezelésébe adta a székházat. A cég pedig a négyszintes épület minden szobáját - a Munkástanács irodáit is - bérbe adta. Czuper szerint havonta négy-ötmillió forint lehet az irodaház bérleti díja, amely a kft.hez folyik be, s ennek csak egy része kerül a Munkástanácsok országos központjához, amely viszont nem juttat semmit a helyi szervezetnek. Az irodát a debreceni önkormányzat felszólítása ellenére sem adták vissza. NÉPSZABADSÁG 5 Vizitdíjból 15 milliárd az egészségügynek Veér András szerint nem halasztható a kórházszámcsökkentés Ha ismét nem kerül sor a szegényesen felszerelt kórházak megszüntetésére, a rászorultsághoz kötött lakossági térítési díjak bevezetésére és a biztosító pénzalapjának konszolidálására, csődbe kerül az egészségügy. Veér András, az Országos Pszichiátriai Intézet főigazgatója lapunknak azt is elmondta: tart tőle, hogy ha nem vonnak be új forrásokat az egészségügybe, az áprilistól tervezett 25-27 százalékos átlagos béremelés csak ígéret marad. Veér András szerint a döntéshozókat nem érhette váratlanul, hogy a csúcstechnológiák, a drága patikaszerek alkalmazása, az életkor meghosszabbodása miatt - csakúgy, mint világszerte - az egészségügyben új pénzforrásokra van szükség. Már két éve meg kellett volna kezdeni a szegényesen felszerelt és kihasználatlan kórházak szociális intézményekké, ápolási otthonokká alakítását, azzal együtt az ott dolgozók átképzését. A betegek érdeke ugyanis az, hogy a legjobb ellátást nyújtó kórházba kerüljenek. A szociális ellátás költségeit az államnak kellene fedeznie. A családorvosi hálózat korszerűsítése és bővítése a drága kórházi ápolási költségek csökkentésével és az ott felszabadulók számára munkahely teremtésével járt volna együtt. A főigazgató szerint a kórházak 9 milliárdra halmozódott adóssága riasztó. Tart tőle, hogy az egészségügy konszolidációjára az adósságcsökkentés által megtakarított kamatból sem jut. Tetézi az intézmények vezetőinek gondját az áprilistól beígért, de nem a központi költségvetésből, hanem az intézetek pénzéből finanszírozandó, átlagosan 25-27 százalékos béremelés, amihez - kormányzati becslések szerint - 4,5 milliárd forint hiányzik. Kérdésünkre Veér azt válaszolta: meg kell határozni a lakosság igényeinek megfelelő kórházi szerkezetet, és csak azt kell fenntartani. Sürgősen ki kell dolgozni az intézmények akkreditációját (milyen orvosi beavatkozások ellátásához vannak meg a személyi és tárgyi feltételeik), és valamennyi orvosi szakmában ki kell dolgozni a gyógyszerterápiás ajánlásokat. A kapacitáscsökkentéssel évente 10-15 milliárd forintot megtakaríthatnak. Emellett a járóbeteg-szakellátásban be kellene vezetni a vizitenkénti százforintos díjat. Az évi 150 millió orvos-beteg találkozó 15 milliárddal növelhetné az egészségügy bevételét. Fontosnak tartja az egészségbiztosító önállóságának fenntartását, de úgy, hogy gazdálkodása ellenőrizhető és áttekinthető legyen. N. T. E. * Új törvény a műkincsekért ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A védetté nyilvánításról úgynevezett védettségi határozatot kap a tulajdonos, pecsét vagy más egységes jelölés pillanatnyilag nincs használatban. Az új törvény tervezete már tartalmaz javaslatot erre. A védettség kategóriája csak múzeumi gyűjteményen kívüli műalkotásra vonatkozik (mindamellett a múzeumi tárgyak is jelentős - a védettségénél sokkal keményebb előírásokkal körülbástyázott - védelmet élveznek). A védett műalkotás tulajdonosa köteles a birtokában lévő tárgyat megfelelő körülmények között tárolni, állapotát megőrizni, konzerválásáról, esetleg restaurálásáról gondoskodni. Az utóbbihoz az érintett szakmúzeum anyagi és szakmai segítsége is kérhető, ezt azonban - a Szépművészeti Múzeum illetékese szerint - a tulajdonosok nemigen veszik igénybe. A védett tárgyakról és tulajdonosaikról az országos múzeumok vezetnek titkos, kódolt nyilvántartást, hozzájuk kell bejelentenie a tulajdonosváltozást az eladónak és a vevőnek egyaránt. Az ilyen műalkotásra exportengedély nem adható, azaz tulajdonosváltás - legálisan - csak belföldi kereskedelmi forgalomban lehetséges. Ha a tulajdonos el kívánja adni védett műalkotását, a „gazdamúzeumnak” elővásárlási joga van. (A tulajdonos elviheti például az értékes festményt egy aukcióra, és a licit után leütött áron kell felajánlania azt a múzeumnak. Ha az intézmény nem vevő a képre, akkor jöhet létre az adásvétel a két fél között.) Az elővásárlási jog hatásai ellentmondásosak: sok értékes alkotás kerül így biztos kezekbe, de az is előfordul, hogy egy-egy kép vagy szobor egy neves gyűjtő szalonja helyett évtizedekre múzeumi raktárba kerül. A tulajdonosnak azt is vállalnia kell, hogy egy-egy kiállításra térítésmentesen a múzeum rendelkezésére bocsátja a műtárgyat. Ez néha kényelmetlenségekkel jár, de előnyei is vannak: előfordult már, hogy egy „ismeretlen” szerző munkáját a kiállításon összegyűlt szakértők azonosították, ami a kép tízszeres értéknövekedését eredményezte. A szakmai nyilvánosság, a kiállítási katalógusban történő megjelenés általában kedvez a mű piaci megítélésének. A mai gyakorlat szerint kortárs mester alkotása nem lehet védett, de ha a szerző eltávozik az élők sorából, műveit hamarosan védetté nyilváníthatják. A védett alkotások állománya ezenkívül aukciós vásárlások útján, illetve a tulajdonosok által kezdeményezett értékbecslések során is gyarapodhat. Ha valaki meg akarja változtani a védettséget - például azért, mert tulajdonát külföldön akarja eladni -, az érintett múzeumnál kezdeményezheti, a végső döntés joga a művelődési miniszteré. H. M. Téli álmát alussza a hazai autópiac Nyolcvanezer gépkocsit adtak el 1995-ben A telített német piacon negyedmillió, a briteknél és a franciáknál 270 ezer autó kelt el tavaly havonta, nálunk viszont 80 ezer - tizenkét hónap alatt. Az összeurópai eladások 1995-ben csekély mértékű - 0,6 százalékos - növekedést mutattak az előző évihez képest, itthon ugyanebben az időszakban megközelítően negyedével csökkentek. Dr. Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke szerint a legerősebb visszaesés a kisautóknál és az alsó középkategóriában tapasztalható. A vállalkozásoknál nélkülözhetetlen, 2,5 tonnánál kisebb haszonjárműveknél közel háromszoros a növekedés, a nagyobbaknál ugyanilyen mértékű a visszaesés. Az autóforgalmazók fekete vasárnapjaként emlegetett március 12-e után hatalmas vásárlási roham indult a régi - alacsonyabb - árú autókért, ám májusra nemcsak a raktárkészlet, hanem a vásárlási kedv is elfogyott. Némi élénkülést a budapesti Autószalon hozott, ahol jelentős kedvezményekkel árusítottak jó néhány kifutó modellt és újdonságot. Októberben kisebb mértékben, novemberben és decemberben jelentősen megnőtt az autószalonok forgalma, de az nem pótolta a nyári kiesést. Az év végére jelentősen csökkent a nagy tételű értékesítések száma, a készpénzes vásárlások aránya viszont nőtt. A hazánkban forgalmazott harminchét márka listáját az Opel, a modellekét a Suzuki vezeti. Jelentős emelkedést az amerikai Chrysler, a francia Citroen, Peugeot és Renault, az olasz FIAT, a német Audi, a délkoreai Daewoo, a Kerrando, a Hyundai és a brit Land Rover terepjáró ért el. A legnagyobb növekedést - 260 százalékot - a Citroen mutatta fel. A Rover személyautók negatív rekordját nemcsak a hazai piac beszűkülése, hanem az anyacégnél történt tulajdonosváltás és az azt megelőző kényszerszünet okozta. Felére csökkentek a Ladaeladások. A Honda az egyetlen, mely az elmúlt két év alatt szinte darabra azonos forgalmat csinált. Egyetlen autót adott el a Bentley, ennek magyarázata, hogy a királyi limuzin „legolcsóbb” változata, a Brooklands is több mint 44 millió forintba kerül. A tavalyihoz hasonlóan az idei január első heteiben is még téli álmát alussza a piac. Szakemberek szerint az 1996-os eladások megegyeznek majd az 1995-össel, de jó néhány generálimportőr kisebb emelkedésben és valamennyi márka saját piaci részesedésének növekedésében reménykedik. Boros Jenő SZEMÉLYAUTÓ-ELADÁS 1995-BEN (DARAB) 1. Suzuki Swift/Sedan 12 969 2. Opel Astra 8 908 3. Lada (kocka) 4 466 4. Daewoo Nexia/Racer 4194 5. Ford Escort 3 669 6. Opel Corsa 3 448 7. Volkswagen Golf/Vento 2 993 8. Lada Samara 2 916 9. Renault 192 730 10. FIAT Punto 2 403 A kormány dönt a Balatoni Nemzeti Parkról TUDÓSÍTÓNKTÓL Márciusban kerül a parlament elé a vadgazdálkodásról és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezettel együtt a természetvédelmi törvény előterjesztése - mondotta egyebek között Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára tegnap Szentbékkállán. A Balaton-felvidéki településen kétnapos tanácskozást tartottak környezetvédők, agrár- és idegenforgalmi szakemberek, minisztériumi tisztviselők. Tardy János tudósítónknak elmondta: három éve folynak a Balatoni Nemzeti Park előkészítő munkái, s ha a kormány dönt az ügyben, jövőre hivatalosan is nemzeti parkká válik a Kis-Balaton térségét, a keszthelyi hegységet, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzetet, a Káli-medencét és a Magas-Bakony egy részét magába foglaló északbalatoni táj. A park egyik látványos része lesz a Salföldön létrejövő géncentrum, ahol az őshonos magyar állatfajták találnak otthonra. A gazdaságról a Köztársaság téren MUNKATÁRSUNKTÓL Csak annyi politikai üzenete van ennek a gazdasági szemináriumnak, hogy az MSZP meghatározó platformjainak és tagozatainak közös kezdeményezésére kerül rá sor - mondta a szerdán 13 órakor, a szocialisták Köztársaság téri székházában tartandó szakmai fórumról érdeklődő munkatársunknak Lázár András, a szeminárium egyik szervezője, az MSZP Baloldali Tömörülésének tagja. Hozzátette: a program összeállításának fontos szempontja volt, hogy ne csak egyetlen tudományos iskola vagy párton belüli politikai vonal kapjon lehetőséget a megszólalásra, bár „a szélsőséges szabadpiaci gazdaságfilozófia dogmáihoz kötődő doktriner közgazdászok” ezúttal nem szerepelnek az előadók között. A szervező hangsúlyozta: öröm számukra, hogy olyan neves tudósok, mint Szelényi Iván, Köves András, Csáki György, és olyan ismert politikusok, mint Kósáné Kovács Magda, Földes György, Nagy Sándor elfogadták a meghívásukat, és előadást tartanak a szemináriumon, amelynek elnöke Nyers Rezső lesz. Megjegyezte: a rendezvénynek - amelyre az MSZP parlamenti frakciójának tagjait, megyei szervezeteinek, platformjainak képviselőit hívták meg - bizonyára lesz hatása a szocialisták tavaszi kongresszusára.