Népszabadság, 1996. november (54. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
2 NÉPSZABADSÁG Választási véghajrá Amerikában Váratlanul izgalmas lett az amerikai elnökválasztási hajrá: Clinton hatalmas előnye csökkenni kezdett a kampánypénzek körüli botrányok miatt. Bob Dole republikánus kihívó kevésbé, de Ross Perot reformpárti jelölt sokat javított a közvélemény-kutatásokban feltételezett esélyein. Az elnök jelenleg 45-48, Dole 32-36, Perot 12-14 százalékra számíthat a keddi voksoláson. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Perot hétfő esti tévévitára hívta ki az elnököt, aki azonban - eddigi taktikájához híven - ismét kitért az etikai vádak elől. Dole kevesebb hitelességgel feszegeti a kérdést: egyfelől az ő pártja a demokratáknál is több úgynevezett puha pénzt kapott, másfelől éppen ő akadályozta meg, hogy Perot részt vehessen az elnökjelöltek két korábbi vitáján. A kampánypénzek reformja a két nagy párt együttes ellenállása miatt hét éve csak ígéret. Az idei választás minden eddiginél drágább, a különféle jelöltek összesen kétmilliárd dollárt költöttek. Puha pénznek azt az összeget nevezik, amelyet a pártok a törvényes szabályozás pontatlanságait kihasználva szereznek. Ebben a kampányban a republikánusok 121, a demokraták 102 millió dollár kétes alaphoz jutottak. Clinton azért van rosszabb helyzetben, mert egy indonéz, egy tajvani és egy kábítószer-kereskedő kubai is adományozott pártjának, márpedig a külföldi pénzek elfogadása törvényellenes. Az említettek ráadásul gyakori kedves vendégek voltak a Fehér Házban. Felmerül az a gyanú is, hogy a pénz befolyásolta a külpolitikai állásfoglalásokat is - ezt Clintonék nem igazán meggyőzően tagadják. Ráadásul az ügy kipattanásakor nem mondtak igazat, ami nagyon súlyos etikai vétségének, esetleg bűncselekménynek számít. Mivel az elnök, felesége és több közvetlen munkatársa ellen sok más etikai vizsgálat is folyik, a republikánusok az egykori Watergate-botrányhoz hasonló fejleményeket jósolnak. Nixon akkori elnök lemondásra kényszerült nyilvános hazugság és hatalommal való visszaélés miatt. A bizalmas alku svájci megerősítése Fekete János az 1950-es vagyonjogi egyezményről ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A budapesti svájci követségtől származó információk szerint eddig kevés magyar magánszemély jelezte igényét a háború alatt elpusztult hozzátartozója által Svájcban korábban elhelyezett letétre. Mint már közöltük, Magyarország és Svájc két vagyonjogi egyezményt kötött 1950. július 19-én, illetve 1973. november 26-án. Az 1950-es egyezmény megkötésénél jelen volt Fekete János, az MNB akkori osztályvezetője, aki egyben az ún. restitúciós bizottság, vagyis az elhurcolt magyar javak visszaszolgáltatásáért felelős testület elnöke volt. Fekete János a Népszabadságnak most elmondta, hogy az 1950-es vagyonjogi szerződést Sulyok Béla, a PM devizaosztály-vezetője írta alá. A szerződés értelmében a magyar kormány 20-30 millió svájci frank értékben 10 éves lejárati idő alatt kártérítési fizetésre kötelezte magát a svájci állampolgárok 1945 és 1950 között államosított gyárai, cégei és földterületei ellenértékeként. Fekete megemlítette, hogy főként svájciak részvényeiért, valamint, a Nestlé magyar lerakatáért és más közepes és kisebb svájci tulajdonú vegyi cégek ingatlanjaiért fizette a magyar állam a kompenzációt. Fekete - mint mondta - a második, 1973-ban tető alá hozott vagyoni megállapodáson már nem volt jelen, így nincs tudomása a szóban forgó bizalmas egyeztetésről sem. A svájciaktól - Fekete közlése szerint - már 1950-ben is kérték, hogy hozzák nyilvánosságra a magyar holocaustáldozatok örökös nélkül maradt svájci letétjeinek értékét. Bern azonban a banktitokra hivatkozva ezt határozottan visszautasította. Fekete mindazonáltal valószínűnek tartja, hogy nem a teljes összegről, hanem annak csak jelentéktelen töredékéről van szó, amikor a magyar állampolgárok által letétbe helyezett és soha fel nem vett svájci betétekért cserében Svájc 325 ezer frank kompenzációt tartott állítólag,vissza magának - a magyar féllel egyetértésben - kártérítendő a svájciakat az 1950 után államosított házaikért, ingatlanjaikért. Bőhm Ágnes Rakéta találta el a TWA-gépet? Mégis rakéta okozta a TWA amerikai légitársaság Boeing- 747-es repülőgépének júliusi, New York melletti katasztrófáját - legalábbis ezt a lehetőséget sugallja a Paris Match legfrissebb száma. A lap egy árulkodó fotót is közöl az ügy kapcsán. A fényképen - amelyet amatőr fotós készített a baleset előtti pillanatokban - egy hegyes tárgy látható az égbolton, hosszú fekete csíkot húzva maga után. Szakértők szerint elképzelhető, hogy rakétáról, s a hajtómű által keltett füstoszlopról van szó. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI azonban elvetette a rakétatámadás lehetőségét. A Paris Match azonban számos tanúvallomást közöl arról, hogy a környéken dolgozó emberek egy titokzatos villanást láttak a katasztrófát megelőző pillanatokban. (^Pályázatot hirdet^) 20-30 Mrd Ft forgalmat realizáló társaság A munkakör betöltésének feltételei: m szakirányú felsőfokú iskolai végzettség • erkölcsi bizonyítvány. Élemnek számít: m néhány éves jogtanácsosi gyakorlat is m idegennyelv-tudás (angol/német/orosz) A munkakörben feladata lesz a társaság működését szolgáló általános képviseleti jogi tevékenységen túl, a társaság méltányos üzleti érdekeit sértő, esetlegesen jogellenes tényállásokat feltáró és azokkal szemben jogi eszközökkel történő bizonyos hatósági jogalkalmazói gyakorlatot feltételező fellépés. Pályázatát - részletes, kézzel írt önéletrajzzal, bizonyítványok fénymásolatával - a következő címre szíveskedjék megküldeni: 1539 Budapest, Pf. 751. Pályázatát titkosan kezeljük, amihez kérjük, a borítékra írja rá jeligeként: Pályázat - jogtanácsos*4 V A pályázatok elbírálása a lezárást követő 4 héten belül történik. 13 V______________________________________ KÜLPOLITIKA 1996. november 1., péntek Kémhisztéria Hernu exminiszter körül TUDÓSÍTÓINKTÓL Bukarestben nem tudnak arról, hogy Charles Hernu volt francia védelmi miniszter a Securitaténak dolgozott volna. Hernut, a párizsi l’Express e heti száma dokumentumokra hivatkozva azzal vádolta, hogy az ötvenes és a hatvanas években kelet-európai kémszolgálatok fizetett ügynökeként tevékenykedett. Jacques Fournet, a francia kémelhárítás egykori vezetője a Le Figarónak adott nyilatkozatában kijelentette: Mitterrand azért temette el az irattárban az ügyet, mert az elé terjesztett bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek ahhoz, hogy hivatalos vizsgálatot indíthassanak - jelentette párizsi tudósítónk. A tegnapi Le Monde úgy tudja, hogy a Hernu-dossziét Mihail Caraman, a román Securitate volt párizsi rezidense adta át francia kollégáinak 1992 őszén. Egy másik volt román ügynök, bizonyos Hajducu azt állította párizsi tévényilatkozatában, hogy Hernu 1961 és 1963 között állt a Securitate zsoldjában. Rabbani csapatai ellentámadásban A megbuktatott afgán kormány csapatai tegnap Kabultól északkeletre új offenzívát indítottak a muzulmán szélsőséges tálibok ellen. A támadás hajnalban kezdődött, és a Kabultól 25 kilométerre északkeletre fekvő, stratégiai fontosságú Deszalez-hágó elfoglalására irányul. A nagyszabású támadást Ahmed Sah Maszud tábornok, a tálibok által megdöntött Burhanuddin Rabbani volt elnök csapatainak katonai parancsnoka erős tüzérségi támogatásban részesíti. A Reuter felvételén tálib harcosok lövik a megbuktatott kormány erőit. Az AP jelentése szerint a tálibok ellen küzdő szövetséges csapatok harci gépei csütörtök reggel két hullámban bombázták az afgán fővárost. A rajtaütés célpontja feltehetőleg ismét a polgári és katonai légi közlekedésre használt repülőtér volt. A tálibok légvédelme heves tűzzel válaszolt, veszteségekről nem érkeztek hírek. Primakov Izraelben közvetít TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter „megnyugtató üzenetet hozott Jeruzsálembe Damaszkuszból”, közölték izraeli források. Primakov tegnap találkozott Dávid Lévi izraeli kollégájával. Primakov és Lévi beszélgetése után az orosz politikus táviratban értesítette a találkozó eredményéről Háfez Asszad szíriai elnököt, aki állítólag megnyugtatta Izraelt szándékait illetően. A csapatmozgások a Golánfennsík közelében az utóbbi időben aggodalmat keltettek Izraelben és Szíriában egyaránt. A Tisrin szíriai kormánylap tegnap is a szomszéd támadó szándékairól írt és figyelmeztetett, hogy háború esetén „Izraelt súlyos veszteségek fogják érni”. Jasszer Arafat egy spanyol lapnak nyilatkozva ugyanakkor kifejtette, hogy ha Izrael megtámadná Szíriát, a palesztinok „az összarab szolidaritás álláspontjára helyezkednének ”. Az orosz politikus Netanjahu kormányfővel és Weizman államfővel is találkozott, ma pedig Arafat fogadja a Gázai övezetben. Állítólag ismerteti vele a szíriai-izraeli béketárgyalások újraindítására vonatkozó új javaslatokat. ■ távirati stílusban GYORSSEGÉLYT AJÁNLOTT fel mintegy hétmillió dollár értékben az Egyesült Államok az ENSZ-tilalmak miatt ínségben szenvedő iraki lakosság megsegítésére. Washington azonban csak az Irak északi részén élő kurdokat kívánja segélyben részesíteni. (Reuter) GYÚJTÓBOMBÁKAT DOBTAK csütörtök hajnalban Berlinben egy autókereskedés bemutatótermére, amely súlyosan megrongálódott, személyi sérülés nem történt. A támadók levélben közölték, hogy akciójukkal a hét elejei rendőrségi akció ellen tiltakoznak, amelyben a hatóság szélsőbaloldali fiatalokat lakoltatott ki három kelet-berlini házból. (MTI) A BRIT TOM JENKINST választod a következő kétéves időszakra az EU döntéshozási folyamatban fontos szerepet játszó európai gazdasági és szociális bizottság elnökévé. Az ötvenéves munkáspárti politikus és szakszervezeti vezető kisebb megszakítással 1977 óta tagja a konzultatív szervezetnek. (MTI) MEGTÁMADTÁK csütörtökön az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének egyik őrét. Ismeretlen tettes benzinnel leöntötte, majd megpróbálta felgyújtani az őrt, akinek azonban sikerült bemenekülnie a képviseletre. (MTI) Katasztrófa fenyeget a ruandai-zaire-i határon ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A tervek szerint a térségben összezsúfolódott több százezer embert szárazföldi úton menekítik át Ruandába. A menekültek ellátása a repülőtér körüli harcok miatt veszélybe került, mert a segélyszervezetek ezen keresztül szállították részükre az élelmiszer-utánpótlást. A történtek miatt katasztrófa fenyeget. Az ENSZ főtitkára felkérte Zaire államfőjét és miniszterelnökét, hogy biztosítsák a nemzetközi szervezetek Gomában rekedt munkatársainak evakuálását. Butrosz Gáli egyúttal felszólította Mobutu Sese Seko államfőt és León Kengo Wa Dondo kormányfőt, hogy működjenek együtt az ENSZ közvetítőjével, Raymond Chrétien kanadai diplomatával, aki november 5-e után utazik a térségbe. Közben a ruandai hadsereg kommandós alakulatai is átlépték a ruandai-zaire-i határt, hogy segítsék a lázadó tuszikat Bukavu kelet-zaire-i nagyváros elfoglalásában. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egyik vezető tisztviselője csütörtökön Genfben arról számolt be a Reuternak, hogy Bukavuban támadás érte a szervezet helyi munkatársait is. Az összecsapásokban életét vesztette a város római katolikus érseke is. A római Szent Péter téren II. János Pál pápa szerdán az egybegyűlt zarándokok előtt sürgette a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson hatékony segítséget a katasztrófa sújtotta területen élőknek Közép-Afrikában. Mind többen élnek a fejlődő országokban A fejlettekéhez hasonlóan a magyar népesség is öregszik 1970-től ötven év alatt a Föld lakossága megduplázódik, 3,7 milliárdról várhatóan 7,6 milliárdra nő - jósolja az amerikai kereskedelmi minisztérium és az AID közös tanulmánya. Miközben a népességnövekedés általánosságban némileg lassul - a hatvanas évek 2,2 százalékos rekordmagasságából a kilencvenes évekre 1,5 százalékra, majd az ezredfordulót követően várhatóan 1 százalékra „esik” -, egyre nő a szakadék az egyes régiók között. A lakosság száma a leggyorsabban a gyengén fejlett szubszaharai országokban növekszik majd, ahol az 1996-os 600 milliós népesség 2020-ra meghaladja majd az egymilliárdot. Nigéria lakossága, ha a jelenleg tendencia folytatódik, megduplázódhat, és így túlszárnyalhat olyan óriásokat, mint Oroszország vagy Brazília. A listavezető szubszaharai országokban az életkörülmények nem éppen idillikusak: az újszülöttek 9 százaléka nem éri meg az egyéves kort, a várható élettartam 50 év, ami 2020-ra talán 6 évvel megnövekedhet, de meg sem közelíti a fejlett világban várható 74 évet. Ázsiában, Kínát is számítva, csaknem egymilliárd fővel gyarapszik majd a lakosság, miközben Európában és Észak- Amerikában mindössze százmillióval. Az egyenlőtlen növekedés következtében egyre csökken a fejlett országok aránya a világ népességében: míg 1970-ben az összlakosságnak 26 százaléka, 2020-ban várhatóan mindössze 16 százaléka él majd a fejlett, iparosodott világban. A kutatók szerint egy dolog bizonyos: világszerte erőteljesen növekszik majd az eltartottak aránya. Míg a fejlett világban jelentősen megnő a 65 éven felüli lakosok száma, addig a fejlődő országokban továbbra is a gyerekek alkotják a leggyorsabban növekvő csoportot. Magyarország népessége 1970-ben 10 millió 327 ezer volt, ez 1980-ra ugyn 10 millió 710 ezerre emelkedett, azóta viszont folyamatosan csökkent. Az idei adatok szerint 10 millió 212 ezren vagyunk, s az előrejelzések szerint 2020-ban 9,2 millióan leszünk csak. Hazánkban a gondot nem a születések számának visszaesése jelenti, az ezer főre jutó 11,5-ös arányszám ugyanis nem rossz, európai összehasonlításban közepesnek számít. Soós Lőrinc, a KSH főosztágvezetője igen rossznak a 14 feletti halálozási arányt tartja. Ha nálunk nem is, de a fejlődő világban számolni kell az AIDS-fertőzések ugrásszerű megnövekedésével: a 23 legfertőzöttebb országban (nagy részük éppen a gyorsan szaporodó szubszaharai térségben található) a halálesetek 22 százalékát már ma is a szerzett immunhiányos betegség okozza, és ez az arány 2010-re eléri majd a 38 százalékot. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik ember halálát AIDS okozza. I. E.L. G.