Népszabadság, 1997. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
2 NÉPSZABADSÁG Izrael felfüggesztette a béketárgyalásokat Fokozott katonai jelenlét Jeruzsálemben - Palesztin szélsőségesek letartóztatása Izrael a jeruzsálemi piacon elkövetett merénylet után felfüggesztette a tárgyalásokat a palesztinokkal. Jeruzsálemben megszigorították a biztonsági intézkedéseket, zárlatot vontak nyolc ciszjordániai város köré, és a tel-avivi kormány felfüggesztette a palesztin önkormányzatnak juttatott átutalások folyósítását. Az izraeli biztonsági szervek letartóztattak többtucatnyi palesztin szélsőségesekkel rokonszenvező személyt. Elítélte a merényleteket az amerikai kongresszus és az ENSZ Biztonsági Tanácsa. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az izraeli kormány úgy döntött, hogy mindaddig felfüggeszti a tárgyalásokat a palesztinokkal, amelyek négy hónapos válság után a héten kezdődtek volna újra, amíg Jasszer Arafat nem lép fel határozottan a szélsőségesek ellen. Jeruzsálemben azt is bejelentették, hogy az izraeli hadsereg zárlatot von nyolc, a palesztin autonóm területen levő, ciszjordániai város köré a szerdai jeruzsálemi merénylet után. A városok lakói egyáltalán nem hagyhatják el a településeket. A hadsereg az öngyilkos robbantások után azonnal lezárta a Gázai övezetet és Ciszjordánia határait Izraellel. Tizenötre emelkedett a merényletek halálos áldozatainak száma. A több mint százötven sebesült közül hárman még mindig életveszélyben vannak. Az izraeli rendőrség kétséget kizáróan azonosította a kettős merénylet tetteseit. A robbantások színhelyén megtalálták az egyik öngyilkos merénylő személyigazolványát, illetve a holttestekről vett vérminták alapján bizonyságot nyert, hogy két, húszas éveinek elején járó palesztin fiatalember hajtotta végre a robbantásokat. A név szerint említett palesztinok a Jordán-folyó nyugati partvidékén fekvő Daharija faluból származtak, családjuk azonban egy éve nem tudott róluk. Az izraeli kormány engedélyezte, hogy az iszlám fundamentalistákat üldöző izraeli kommandók behatoljanak a palesztin igazgatás alatt álló területekre, ha a Palesztin Hatóság nem indít harcot a terroristák ellen. Dávid Bar-Islan, Benjámin Netanjahu miniszterelnök tanácsadója azt mondta, hogy Izrael, ha kell, újra bemegy a palesztin autonóm területekre, ha neki kell elfognia a terroristákat. Az 1993-ban kötött békemegállapodás alapján a Gázai övezet jelentős részét és a Jordán-folyó nyugati partvidékének egyes szakaszait átadták a palesztin hatóságnak. Az izraeli hadsereg és a rendőrség csütörtökön jelenléte fokozásával próbálta elejét venni annak, hogy palesztin terroristák újabb öngyilkos merényleteket követhessenek el Jeruzsálemben. Az izraeli hadsereg rádiója szerint tartani lehet attól, hogy a palesztinok a következő napokban újabb terrorcselekményeket terveznek. Biztonsági erők őrködtek a jeruzsálemi buszpályaudvaron, a nagy tereken, a kereskedelmi központoknál és az autóbuszokon. A hadsereg erősítést küldött a Jeruzsálem északi, déli és keleti bejáratánál emelt úttorlaszokhoz, hogy megakadályozza a palesztinok beszivárgását. Az izraeli kormány arról is döntött, hogy felfüggeszti a palesztin önkormányzatnak juttatott - tíz- és százmillió dollár közötti összegű - átutalások folyósítását, amely a palesztin autonóm területekre bevitt árukra kivetett vámokból származik. Izrael az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is felszólította arra, hogy ne nyújtson támogatást a palesztinoknak mindaddig, amíg a Palesztin Hatóság nem bizonyítja, hogy kész harcba szállni a terrorizmussal. A kormány ugyancsak elrendelte a Palesztina Hangja rádióadó adásainak zavarását. Az izraeli biztonsági szervek tegnap letartóztattak többtucatnyi palesztin fundamentalistákkal rokonszenvező személyt a Jordán-folyó nyugati partvidékén. A palesztin rendőrség a Gázai övezetben ugyancsak őrizetbe vett palesztin szélsőségeseket - közölték az Iszlám Dzsihád illetékesei. Izrael letartóztatási parancsot adott ki Gázi Dzsabali palesztin rendőrfőnök ellen. A döntést nem hozták közvetlen összefüggésbe a jeruzsálemi merénylettel, de a palesztin rendőrtábornokot azzal gyanúsítják, hogy bátorította azokat a két héttel ezelőtt őrizetbe vett palesztin rendőröket, akik a megszállt területeken merényleteket készítettek elő zsidó telepesek ellen. Arafat palesztin elnök elítélte a jeruzsálemi merénylet után bevezetett izraeli biztonsági intézkedéseket, mondván: könnyen kudarcba fulladhat a békefolyamat. A Palesztin Hatóság „a békefolyamatot befagyasztó, a megállapodásokat megsértő” izraeli vezetést tette felelőssé a robbantásokért. Arafat kérte az Egyesült Államokat, Oroszországot, valamint a közel-keleti rendezésben érintett európai és ázsiai államokat, hogy szólítsák fel Izraelt a szigorú intézkedések feloldására. Elítélte a merényleteket az amerikai kongresszus és az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Kofi Annan, a világszervezet főtitkára szerint a robbantásokat akkor követték el, amikor a békefolyamat már csaknem újból sínen volt. Nasszer al-Kidva, a PFSZ ENSZ-megfigyelője kijelentette: nem érti, miért gondolják egyes honfitársai, hogy az ilyen bűncselekmények segítenek a palesztin ügynek. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a merénylet ellenére küzdeni fog azért, hogy az Egyesült Államok ne függessze fel a palesztinok segélyezését. A kormány most tárgyal a kongresszussal az erre vonatkozó törvényről - mondta Albright, aki ázsiai útjáról hazatérőben Honoluluban nyilatkozott újságíróknak. Augusztus 12-én érvényét veszti az a törvény, amely az amerikai kormányt felhatalmazta az Arafat vezette Palesztin Hatósággal való kapcsolattartásra és segélyek nyújtására. A palesztinellenes érzelmek megerősödése miatt kétségessé vált, hogy a kongresszus megújítja-e a közel-keleti béke előmozdítására vonatkozó törvényt. A két öngyilkos merénylő MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT ■ távirati stílusban LUKASENKO FEHÉROROSZ ELNÖK visszautasította Jelcin orosz államfő megjegyzését, amelyet az orosz ORT televíziónak dolgozó két fehérorosz újságíró vád alá helyezése kapcsán tett. Lukasenko úgy vélekedett, hogy Jelcint szándékosan félrevezették az ügyben. (MTI) ISMÉT MEGJELENIK augusztustól Oroszországban a Pravda, egyelőre azonban csak hetilapként és csak nyolc oldalon. E lap a jogutódja a Lenin által alapított, először 1912. május 5-én megjelent sajtóterméknek, a szovjet korszak meghatározó sajtókiadványának. (MTI) A LENGYEL PARLAMENT alsóháza elfogadta a lengyel hírügynökség (PAP) átalakulásáról szóló törvényt. Az eddigi költségvetési intézmény a törvény életbelépésétől számított négy hónapon belül - valószínűleg 1998 elejétől - egyszemélyes állami részvénytársasággá alalkul. (Varsói tudósítónktól) A NIGÉRIAI KATONAI REZSIM letartóztatási parancsot adott ki Wole Soyinka, az 1986-ban Nobel-díjjal kitüntetett nigériai író és további három, hozzá hasonlóan külföldi száműzetésben élő korábbi nigériai államférfi ellen. A nigériai vezetés a letartóztatási paranccsal a négy ellenzéki kiadatásához akarta a jogi alapot megteremteni. (AFP) KÜLÖNLEGES KOORDINÁTORT fog kinevezni Albright amerikai külügyminiszter az amerikai Tibet-politika kézben tartására. Az idén november elsejéig hivatalba lépő diplomata kizárólag tibeti ügyekkel foglalkozik majd, de nem kap nagyköveti státust, és kinevezése nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok Tibetet független államként ismerné el. (Reuter) TOVÁBBI NÉGY HÓNAPPAL meghosszabbította az ENSZ BT a Haitin szolgálatot teljesítő ENSZ-rendőrség éskatonaság mandátumát. A nemzetközi rendőri erők létszámát 300-ról 250-re, míg a katonákét 500-ról 50-re csökkentik. (Reuter) A NEMI ZAKLATÁS VÁDJÁVAL az amerikai elnököt perlő nő ügyvédei nemsokára bevonnak az ügybe egy újabb „áldozatot” is, a Fehér Ház egyik volt alkalmazottját, akit - állításuk szerint - szintén molesztált Bill Clinton. Az újabb panaszos nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. (MTI) FELROBBANT egy gépkocsiba rejtett pokolgép az algériai fővárosban, és megölt hat embert. A merényletért még senki nem vállalta a felelősséget, de szakértők szerint az magán viseli a muzulmán terroristák támadásainak jellegét. (AFP) TÍZMILLIÁRD DOLLÁR értékű olaj- és gázlelőhelyekre kapott koncessziót a Mobil, a Sevron és az Exxon Azerbajdzsántól. Alijev azeri elnök Clintonnal folytatott találkozója után kötötte meg a szerződéseket, amelyek jelzik: Washington egyre nagyobb szerepet vállal a volt szovjet térség politikai és gazdasági életében. (Washingtoni tudósítónktól) Magyarországon nem kértek fokozottabb védelmet Az izraeli követség nem kérte a magyar rendőrségtől Izrael magyarországi érdekeltségeinek fokozottabb védelmét a jeruzsálemi bombamerénylet után - mondta lapunk érdeklődésére Dézsi Mihály, az ORFK helyettes szóvivője. Az izraeli érdekeltségek - így a nagykövetség épülete és az izraeli légitársaság járatai - eddig is kiemelt rendőri védelmet élvez, miután világszerte a terrorista szervezetek legfőbb célpontjainak számítanak. Dézsi elmondta: ha az izraeli hatóságok kérik, a rendőrség azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket az izraeli érdekeltségek fokozottabb védelme érdekében. KÜLPOLITIKA 1997. augusztus 1., péntek Megtorlások Kambodzsában Hun Sen el akarja fogatni Pol Potot Kambodzsában még mindig tartanak a megtorlások. Hun Sen miniszterelnök bohózatnak nyilvánította az egykori Vörös Khmer-diktátor, Pol Pot közelmúltbeli kirakatperét. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kambodzsában még mindig végeznek ki embereket bírósági ítélet nélkül, csaknem három héttel azután, hogy Hun Sen társminiszterelnök elűzte a hatalomból vetélytársát, Norodom Ranariddh herceget - közölték tegnap az ENSZ emberi jogi megfigyelői. A világszervezet emberei szerint kézzelfogható bizonyítékok vannak arról, hogy akár 50 embert is kivégeztek ítélet nélkül a Phnom Penh birtoklásáért folyt július elejei összecsapások óta, amelyek Hun Sen erőinek győzelmével végződtek. Khieu Samphan, a vörös khmerek volt vezetője tegnap közölte, hogy erői Ranariddh herceget támogatják a hatalmi harcban. Pol Pot egykori diktátor elítélése után egy héttel Khieu Samphan bejelentette, hogy politikai szervezete a Hun Sennel szembeni ellenállásra szólít fel minden khmert. Hun Sen mellesleg az amerikai ABC televíziónak adott interjújában politikai bohózatnak minősítette a bukott Pol Pot múlt heti kirakatperét, amelyet vele szembefordult egykori hívei rendeztek. Hun Sen szorgalmazta a népirtásban vétkes maoista politikus nemzetközi bíróság elé állítását. Bejelentette: nem tesz le a hajdani Vörös Khmer-vezér elfogásáról. Holbrooke visszatér a Balkánra Washington nem enged Daytonból A nagyhatalmak nagyobb elszántságának jeleként újabb balkáni körutat tesz Richard Holbrooke, a daytoni egyezmények kidolgozója. A bankárrá lett diplomata az amerikai elnök különmegbízottjaként keresi fel Szlobodan Milosevics jugoszláv, Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic bosnyák elnököt. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Holbrooke, aki másodállásban a ciprusi rendezés elnöki megbízottja is, szakmaváltása óta harmadszor veszi vissza a boszniai ügyek intézését. Washingtoni források szerint Holbrooke konkrét, határidős lépéseket követel majd a balkániaktól: a boszniai államszövetség tényleges kiépítését, Radovan Karadzsics és a többi háborús bűnös kiadását, a menekültek hazaengedését és Mostar valódi újraegyesítését. A tárgyalások gyakorlatilag az utolsó figyelmeztetést jelentik: ha maguk a felek nem hajtják végre a megállapodásokat, akkor a Nyugat politikai, gazdasági és katonai lépésekkel ki fogja kényszeríteni. Washington értésre adta, hogy nem engedi meg a daytoni egyezmények módosítását vagy „elfektetését”. Az SFOR új parancsnoka, Wesley Clark „lényegesen aktívabb” lesz, elődjével szemben „nem szűken, hanem tágan értelmezi majd felhatalmazását”. Ennek keretében érdemi védelmet nyújtanak a hazatérő menekülteknek, s e szándék megvalósítását a vitatott Brcko muzulmánjaival kezdik. A washingtoni kormány mérlegeli Carl Levin szenátor javaslatát: egy korszerű amerikai elektronikus berendezés blokkolja le a boszniai szerbek uszító tévéadásait. A „Szólókommandónak” becézett repülőgép az információs hadviselés úttörőjeként a légtérben „átvenné” a boszniai műsorsugárzást. A jelek szerint egyre erősebb nyomás nehezedik Milosevicsre, akinek jugoszláv elnökké választását sokan alkotmányos puccsnak minősítik. Tudjman is ultimátumot kap, elsősorban Mostarral kapcsolatban. □ A daytoni békemegállapodás maradéktalan érvényesítését sürgette a Szarajevót felkereső NATO-főtitkár - jelentette újvidéki tudósítónk. Javier Solana figyelmeztette az érintetteket, hogy a NATO nem tűr el semmilyen fenyegetéseket Boszniában. Hangsúlyozta: a háborús bűnösöknek jövő júniusig a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kell állniuk. Váratlan gesztussal Paléba invitálta a délszláv háborús bűnösök felett ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék küldöttségét Momcsilo Krajisnik, a boszniai kollektív államelnökség szerb tagja. A politikus, aki honfitársaihoz hasonlóan eddig hallani sem akart a testülettel való együttműködésről, javasolta, hogy a bírák Paléban hallgassák ki a háborús bűnökkel vádolt Karadzsicsot. Milan Martics, a szerbek által Horvátországban önkényesen kikiáltott, majd 1995-ben felszámolt krajina volt elnöke az SFOR-tól való félelmében elmenekült Banja Lukából. Hollétéről családtagjain kívül senki nem tud. Belgrádi lapértesülés szerint Jugoszláviában bujkál. Próbaidős az albán kabinet Segélykonferencia az olasz fővárosban Rómában megkezdte munkáját új állandó tudósítónk, Seres Attila. Az alábbiakban közöljük első jelentését. Bár bealkonyult a Napkeltének, azaz vége az Olaszország vezetésével működő nemzetközi béketeremtő missziónak, Róma folytatja Albánia segélyezését. El akar viszont kerülni egy újabb bevándorlási hullámot, ezért az olasz hadihajók októberig meghosszabbítva folytatják az albán kikötők ellenőrzését. Többek közt erről született megállapodás tegnap azon a római konferencián, amelyen 35 ország, illetve nemzetközi szervezet kísérelt meg megoldást találni az albániai válságra. Romano Prodi kormányfő a konferencia előestéjén hosszasan tárgyalt Fatos Nano albán miniszterelnökkel az Albániába irányuló nemzetközi segítség feltételeiről. Nano fogadkozott, hogy Albánia nem fog letérni többé a demokrácia útjáról, s a gazdaságot is ráállítják a szigorú piaci szabályok által szegélyezett pályára. Leszögezte: az elmúlt évek piramisjátékai által kisemmizett polgárok aligha kaphatnak kártérítést. Nincsenek pénzzel tömött bőröndjeink, csak fejlesztési programunk van - hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette: egy fillért sem adunk olyan gazdasági tervekre, amelyek nem garantálják új munkahelyek létesítését. Az Albánia-konferenciát követő nemzetközi sajtótájékoztatón Lamberto Dini olasz külügyminiszter dicsérte az új tiranai kormányt, amelyet képesnek tartott arra, hogy kivezesse az országot a krízisből. Mindazonáltal Dini azon bejelentése, hogy szeptember második felében újabb - ezúttal miniszteri szintű - konferenciát rendeznek Albániáról aligha jelenthet mást, mint hogy Nano kormánya Róma szemében próbaidős. Ha ígéreteit betartja, számíthat Itália támogatására, ellenkező esetben bármi lehetséges. Nano érzékelhette e kétségeket, mert a sajtótájékoztatón kijelentette: az új tiranai kabinet - elődjével szemben - nem a nemzetközi szervezetek pénztárcájára kacsingat, s támogatást csak a jól körülhatárolt programokhoz igényel. A miniszterelnök egyben biztosította partnereit, hogy Albániát nem a fegyveres bandák uralják többé. A konferencián az EBESZ-t képviselő Franz Vranitzky - akit Nano Albánia társkancellárának nevezett - szintén reményt keltőnek nevezte az új tiranai kormány első intézkedéseit. Az egykori osztrák kancellár szerint most a közrend helyreállítása és a gazdaság újraindítása a legfontosabb fel-adat. Orosz kormányülés a kaukázusi válságrégiókról Az orosz kormány tegnap többek közt a kaukázusi válságrégiókban kialakult helyzetet vitatta meg. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A megvitatott témák közt szerepelt az abháziai helyzet áttekintése, amit az tett különösen időszerűvé, hogy tegnap lejárt a régióban állomásozó orosz békefenntartó alakulatok mandátuma. Hasonlóképp égető a karabahi krízis, amellyel kapcsolatban nagy visszhangot keltő kijelentést tett a Washingtonban tárgyaló azerbajdzsáni elnök. Azerbajdzsán nem fogja soha megengedni, hogy Karabah függetlenné váljon tőle, de kész megadni e zömmel örmény lakta területnek a lehető legnagyobb mérvű önkormányzatot - mondta az amerikai látogatáson tartózkodó Gejdar Alijev azeri elnök. (Bár jogilag e terület Azerbajdzsán részét képezi, a gyakorlatban a helyi örmények Jereván pártfogásával önállóan intézik ügyeiket, Bakunak nincs beleszólása Karabah kormányzásába.) A kaukázusi válságövezetekkel összefüggő hír az is, hogy Aszlan Maszhadov csecsen elnök kész bármikor Moszkvába utazni, hogy eleget tegyen Borisz Jelcin orosz államfő meghívásának, s megvitassa vele az orosz föderáció és a kaukázusi köztársaság között eddig kötött megállapodások teljesítését. A csecsen elnök szóvivője tegnap ismertette Groznijban Maszhadov Jelcinnek küldött válaszát. Hangsúlyozta emellett, hogy a grozniji vezetés megítélése szerint az orosz minisztériumok és hatóságok hibája miatt eddig nem sok valósult meg az egyezségekből. Maszhadov változatlanul átfogó megállapodásra akar jutni Moszkvával - hangzott el -, annak ellenére, hogy Jelcin a napokban elutasította egy ilyen „alapszerződés” megkötését. A tavaly Haszavjürtben aláírt orosz-csecsen békemegállapodásban egyébként az szerepel, hogy 2001-ig hoznak majd döntést Csecsenföld végső státusáról. Önmérsékletre és türelemre intette az észak-oszét és az ingus vezetést Jelcin, hangsúlyozva, hogy közös erőfeszítésekkel kell keresni a megoldást az új kaukázusi válságra. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő tegnapi bejelentése szerint Jelcin találkozóra hívta Abszarbek Galazov észak-őszét és Ruszlan Ausev ingus elnököt, s hamarosan külön rendeletben kívánja megfogalmazni rendezési elképzeléseit.