Népszabadság, 1997. október (55. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
1997. október 16., csütörtök A szerelmetes suszterné fia Történt egyszer, igen régen, amikor még a száznégy éves Kun Zsiga sem élt, hogy a mezőtúri főutcán Csicsó Mária egy hatalmas pocsolya előtt megállt. Aztán megemelkedett, szállt a levegőben, s a pocsolya túlfelére száraz lábbal érkezett. Csicsó Mária nem sikoltott, csak nézett az őt fölkapó férfi szemébe, és elpirult erősen. A büszke Csicsó Máriából így lett szerelmetes suszterné. És születtek sorban a gyerekek, négy fiú, egy lány, a többi elhalt útközben vagy betegségben. - Addig volt az élet szép - bólintott Kun Zsiga, a legöregebb magyar, míg Csicsó Mária édesanyám esténként fölolvasott. Jókait, Mikszáthot. „Még, még, ne hagyd abba!” - kiáltotta apám, anyám meg, közel az éjfélhez, könnyűt sóhajtott, és elmosolyodott. Addig volt az élet könnyű, míg a gimnázium küszöbét által nem léptem, s egy példa fölolvasásakor az egyenlő helyett véletlenül azt nem mondtam, osztandó. Vegye tudomásul, kiáltotta a tanár, ameddig a túri gimnáziumba jár, négyesnél jobb jegyet élvezni sosem fog! Ballagott Kun Zsiga haza, az ágyba csak bedőlt, és úgy maradt három hétig. Lázasan a bánattól. Attól fogva a könyvet föl nem vágta, csak várta, leste az alkalmat, mikor hagyhatja ott a gimnáziumot. Négy év kellett hozzá, hogy a túri postamester, ki nem volt más, mint Mándy Iván nagyapja, postanövendéki állást hirdessen. Kun Zsiga így állandósult, s így tett négy év múltán postatiszti vizsgát. - Akkor Csicsó Mária anyám azt kérdezte, ugye, elmegy, föl Pestre, ugye, nem akarsz zsűrimként Mezőtúron meghalni. Mert az úgy volt, hogy tizenhat évesen hatszáznegyvenhárom dalt tudtam, betéve. Csengett a hangom a kántusban is, ezért hívtak a zsúrokba. Olyan vendégségekbe, melyeket a lányos házak akkor hirdettek, ha vőlegényjelölteket akartak. A vendégek ráböktek a kiskönyvemben az egyik dalra, én pedig énekeltem nyomban. Volt olyan hét, hogy egyetlen éjszakát sem aludtam. Csak hajnalonta az ágyra kucorogtam, aztán indultam reggel a postára. Csicsó Mária édesanyám kétségbe volt esve, mert azt akarta, vágyjak többre, így aztán, mikor Mándy Lajos feljött Pestre, vele tartottam én is. Akkoriban az volt a szokás, hogy a lakodalmas családok versengtek egymással, ki, hány táviratot küld, s kap. Meg voltak bolondulva. Négyszázötszáz táviratot is küldözgettek. Mi meg, az altiszttel, ki gazember volt, mert lopta a kis pénztáramat, kitaláltuk, egyenszövegeket írunk, s akkor csak a címzett s a küldő nevét kell odabiggyesztenünk. Hiszen jól van, ment mindenfelé ugyanaz a mondat, hogy „Drága, de jó, kíméljük a szót, kívánunk az ifjú párnak mindenféle jót!”, míg egyszer Pósa, a költő föl nem jelentette a postát, hogy az ő szépséges sorai helyett valaki azt a förmedményt küldte: „Drága, de jó, kíméljük a szót...” A központi távírdán dolgoztam Pesten, a Városházával szemben, és hallás után vettem a táviratokat. Tetszett a posta, tetszett a postai tisztviselők kultúregyesülete. Hogy jöttek az előadók, írók, költők - tíz koronáért meg a nyilvánosságért. Azután meg az első világháború, mely alól fölmentettek, mégis bevonultam. Mert biztosra vettem, valami olyasmit cselekszem majd, amivel megmenthetem a magyar hazát. - Sikerült? - Elveszítettük a háborút. De azért kaptam kitüntetéseket. - Miért? - Éjjel-nappal egy fán ücsörögtem, onnan figyeltem az ellenséget, tüzérmegfigyelőként, s onnan vezényeltem az ütegeket. A hatodik nap után megbolondultam majdnem. Ott fönn, a fán. Mégsem váltott föl senki, mert az ütegparancsnok csak bennem bízott, így szolgáltam hét hónapig a fán, abban az összetákolt erdei lakban. Akartam nagyon, hogy megnyerjük a tizennégyes háborút, akár egyedül is. - De hiszen ez megmosolyogtató! - Bizony, ha rajtam múlott volna, Magyarország nem bukik el, nem hullik darabokra. - Zsiga bácsi, ott a falon, ki az a gyönyörű nő? - A feleségem. Példátlan jelenség volt. Illett tisztelni, szeretni. Mert vállalt minden kockázatot, csak gyermeket nem akart. Azt mondta, túlságosan kihívó a magatartásom. És tényleg, mindig belekeveredtem valamibe. Valami izmusba. Egyszer a feleségem halottsápadtan rohant haza. Kávét, kávét, borzasztó, kiáltotta. Véletlenül tudta meg, rajta vagyok a nácik halállistáján. A nyolcszázhetvennégy névből az enyém volt a tizennyolcadik. S még azt is odaírták, hogy a helyszínen kivégzendő. Mégis élek. Valamikor elkezdtem írni az életemet. Megakadtam. Túl sok ez a száznégy év, s a szemem is elromlott. Nem látok, csak mindig messzire. Nézem a szomszéd házat, rajta a tetőcserepeket, és közben siratom az életem. A nagy és elmulasztott pillanatokat, az elvesztett barátokat. Mennyi-mennyi halál! És sírógörcsöt kapok, mert nem tudom elviselni. Hogy a térképen olyan kicsi lett ez a szép Magyarország. Pedig a fekvése szerencsés, s fontos kereskedelmi utak futják át. Micsoda óriási dolog lenne az európai vámtarifák fölszámolása! A vámközösség, az átjárhatóság. Ez jár a fejemben. Az Európai Egyesült Államok képe. Hogy az államok gazdasági és politikai egységbe tömörülnek. Akkor aztán Magyarország nem látszana olyan kicsinek. Amíg ez meg nem valósul, addig akarok élni. Meg amíg össze nem gyűjtök egy kis pénzt, néhány százezret. - Minek? Szeretne az idősek otthonából máshová költözni? - A nyúlketrecemből? Nem lakásra, hanem a lakásmúzeumomra gyűjtök. Megvan az már egy ideje, csak a lebontás fenyegeti. Merthogy a ház kétszerre öregebb nálam - mondta Kun Zsiga, Magyarország legöregebb embere és postása, aztán huncutul azt kérdezte: van két pogácsám, két poharam s két korty borom. Iszunk-e? Scipiades Erzsébet Éjjel-nappal egy fán ücsörögtem, onnan figyeltem az ellenséget TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE ITTHON NÉPSZABADSÁG 2. Továbbképzés tanároknak A Hungarian Language School (HLS) nagy tapasztalattal rendelkező magyarnyelv-iskola külföldieknek, de nemcsak a tanítási módszerek fejlesztését tartották szükségesnek, hanem a tanárok továbbképzését is. Napjainkban egyre nő azoknak a külföldieknek a száma, akik hosszabb ideig élnek nálunk, így - bár a magyar korántsem világnyelv, és megtanulni sem könnyű - egyre többen érzik nélkülözhetetlennek, hogy értsék és beszéljék nyelvünket - mondta Koháry Ilona, az iskola igazgatója. - Speciális, modern módszereket kellett kidolgozni a magyar mint idegen nyelv tanításában. A nonprofit magyarnyelv-iskola jelentős eredményeket ért el a tananyagfejlesztésben és a tanártovábbképzésben is. Rendszeresen megrendezett tanártréningjeiken a résztvevők megismerkedhetnek a korszerű, kommunikáció-központú nyelvanítás módszereivel, szem előtt tartva a magyar nyelv sajátosságait. Ezekre a tréningekre elsősorban azok a pedagógusok jelentkeznek, akik lépést akarnak tartani az újabb módszerek megjelenésével modernebbé, egyszersmind bonyolultabbá váló tanítási rendszerrel. Sokak számára vonzó a tanulás azért is, mert ha kiváló eredménnyel végeznek a HLS magas követelményű szakmai vizsgáján, az iskola állást ajánl nekik. A tanártréningeken seregnyi témát dolgoznak fel, köztük például a technikák és helyes eszközök megválasztását, a pármunka és a csoportmunka alkalmazását, a csoportdinamikát és motivációt, a magyar hangzórendszer sajátosságait, a szituatív nyelvhasználatot, az értés-, beszéd-, olvasás- és íráskészség fejlesztését. Kevés hagyományos értelemben vett előadást szerveznek, többnyire a résztvevők aktív közreműködésével dolgozzák fel az egyes témaköröket. Lehetőséget adnak a tanártréninggel párhuzamosan folyó nyelvtanfolyamok óráinak látogatására és a tapasztalatok megvitatására is. Az iskola a módszer gyakorlati alkalmazására és kipróbálására is lehetőséget ad a kísérleti, úgynevezett Guinea-pig csoportok működtetésével, így a tanárjelöltek valós tanítási helyzetekben, megadott tematika szerint, vezető tanár irányítása és segítsége mellett adhatnak számot tudásukról. E. K. Válaszol az AEGON Nyugdíjalap-kezelő tanácsadója. Fontos szempont a választásnál többek között a pénztár mérete, piaci tapasztalata, tőkeereje és befektetéseinek hozama. Az ÁB-AEGON Nyugdíjpénztár a világ egyik legnagyobb biztosítótársaságának, a holland AEGON csoportnak a tagja. A magyar piacon három évvel ezelőtt jelentünk meg, méghozzá sikerrel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mára több mint 30 ezer anyagi gondoktól mentes nyugdíjas éveket. A nyugdíja felől nyugodt lehet. AEGON INGYENES INFORMÁCIÓ ÁB-AEGON NYUGDÍJPÉNZTÁR 06-80 66-00-77 önkéntes pénztártagunk legnagyobb örömére tavaly 27,45%-os hozammal zártuk az évet. Az AEGON csoport 150 éves biztosítási tapasztalatát, 100 milliárd dolláros vagyonát, valamint megfontolt, jól jövedelmező befektetéseinek eredményét már sok tízezer ember élvezi a világ országaiban. Hogy ez mit jelent? Nyugodt.