Népszabadság, 1999. október (57. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-02 / 230. szám
NÉPSZABADSÁG PIAC GAZDASÁG 1999. OKTÓBER 2., SZOMBAT 13 Koncentrálódik a Túró Rudi-piac A Pick szalámi, a kalocsai paprika és a tokaji bor mellett bátran említhető a speciális hungaricumok között a Túró Rudi is. E Magyarországon keresett csemege Nyugat-Európában szokatlansága, Kelet-Európában pedig az infrastruktúra hiánya miatt szinte értékesíthetetlen. A piaci törvényszerűségek persze a Rudi piacán is érvényesülnek: a vállalatfelvásárlások nyomán ma már lényegében véve csak két gyártó küzd a - zömében fiatal - vásárlók kegyeiért. A Túró Rudi piacán az elmúlt években lezajlott privatizáció után ma két multinacionális óriáscég osztozik. A Kaposvári Tejipari Vállalat marcali üzemét, ahol 1982 óta készítik ezt a terméket, a Danone vette meg, míg a termelésbe ugyancsak a 80-as évek elején bekapcsolódó későbbi Zalatej Rt. a Hajdútej Rt.-n keresztül az amszterdami tőzsdén jegyzett, tavaly 6,5 milliárd gulden árbevételt elért, 75 országban érdekelt Royal Numico-csoport tulajdonába került. Idén júniusban hagyta jóvá a Versenyhivatal a Szabolcstej Rt. felvásárlását, mely ma már ugyancsak a Numico holding érdekeltségei közé tartozik. A Szabolcstej privatizálását követően a Hajdútej Rt.-n belül kizárólag Mátészalkán, illetve a Danone marcali üzemében folyik a termelés, ez azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy ez a sajátosan magyar termék vesztett volna „stratégiai” jelentőségéből. A fogyasztókért harcoló riválisok „ádáz” küzdelmét jól reprezentálják a piackutatók statisztikái. Magyarországon jelenlegi becslések szerint több mint 200 millió darab Túró Rudi fogy évente. A konkurens gyártók számtalan újítással kísérleteztek. A néhány éve piacra dobott töltött túrórudacskák azonban csak tiszavirág-életű sikert hoztak. Míg 1998 elején még az eladások felét az ilyen töltött termékek adták, részarányuk ez év nyarára 30 százalékra csökkent. Ezzel egy időben a natúr termékekből 30-40 százalékkal fogyott több idén nyáron, mint egy évvel korábban. A töltött Túró Rudi-fajták térvesztése az ezekre nagyobb súlyt fektető Danone-t érintette hátrányosan, a rivális előretörésére azonban gyorsan reagált a vállalat. A natúr termékekből kihozott újabb változatok a felmérések alapján sikert arattak a fogyasztók körében. A Danone-Numico párharc ma 50-50 százalékos piaci rész mellett továbbra is eldöntetlen, a Szabolcstej gyártotta „klasszikus”, pöttyös rudi azonban változatlanul a legkeresettebb a boltokban. Az összes eladás 30 százalékát becslések szerint ez a termék adja. A statisztikákból az is kiderül, hogy a két gyártó országrészenként eltérő népszerűségnek örvend. A hagyományosnak mondható Túró Rudi Kelet-Magyarországon egyértelműen tartja vezető helyét, míg a Dunától nyugatra a Danone-termékeket veszik le inkább a polcokról. A fővárosban az országos átlagot leképezve, „testvériesen” oszlik két részre a fogyasztók tábora. Az évente 3-5 százalékkal bővülő hazai Túró Rudi-piac jelentőségét fokozza, hogy a túrórudacskákat ez idáig sehol a határokon túl nem sikerült eladni. A Szabolcstej hosszú évek óta próbálkozott a termék piaci bevezetésével a szomszédos országokban, mind ez ideig sikertelenül, annak ellenére, hogy a magas vámokat kompenzálandó nemegyszer önköltséget el nem érő árat határoztak meg. A Danone ugyancsak végzett „próbateszteket”, Nyugat-Európában viszont többnyire maga a túró is olyannyira „idegen” ételnek számít, hogy egy ilyen édesség piaci bevezetése a tapasztalatok alapján horribilis ráfordítást igényelne - mondta Lendvay Péter, a Danone Magyarország Kft. igazgatóságának tagja. A szomszédos, szláv országokban a túró része ugyan a hagyományos étkezési kultúrának, itt viszont egyelőre a magas vámok mellett a szavatossági idő rövidsége is áthághatatlan akadályt jelent. A 14-18 napos eltarthatóság mellett a Túró Rudit Magyarországról teríteni csaknem lehetetlen, az induláskor ugyancsak hatalmas költséget jelentő külföldi gyártásra viszont egy stabil külhoni piac hiányában ésszerűen egyik gyártó sem vállalkozik. Római Róbert MEKKORA ÜZLETEKBEN VÁSÁROLTÁK A TÚRÓ RUDIT 1998-BAN? (százalékban) A TÚRÓ RUDI-PIAC MEGOSZLÁSA 1998-BAN (százalékban) A szovjet „Túró Eszkimó” mintájára, de a helyi ízlésre formált recept szerint készült édesség, a Túró Rudi történetének immár 34. évét írja Magyarországon. Az egyik ötletgazdáról, Mandeville Rudolfról elnevezett csemege a 60-as évek közepén indult országhódító útjára. A csaknem a kezdetektől Mátészalkán, a Szabolcsi Tejipari Vállalat által gyártott túrórudacskákból a 70-es évek közepéig évente durván 25 millió darab került a boltokba. 1974-től ennek a mennyiségnek már többszörösét állította elő az eredeti gyártó, a később Szabolcstej Rt. névre keresztelt cég, illetve a 80-as évek elején a piacra lépő új gyártók. A szex drágább az időjárásnál Emelt díjas szolgáltatások a Matávnál Egyelőre többnyire a Matáv hálózatát veszik igénybe azok a társaságok, amelyek emelt díjas, azaz úgynevezett audiotexszolgáltatásokat kínálnak ügyfeleiknek. A 0690-nel kezdődő telefonszámokon hívható orvosi tanácsadó, horoszkóp-, információs szolgáltatások ugyanis csak a Matáv gerinchálózatán keresztül érhetők el az ország egész területéről. Az emelt díjas (szakszerű nevén audiotex) szolgáltatások hazánkban a kilencvenes évek első felében, a tengerentúli telefonszámokon hívható parti- és szexvonalakkal indultak. A valóban magyar szolgáltatások 1993 óta érhetők el a Matávnál. Az elmúlt hat esztendő elég volt ahhoz, hogy a hazai piacon több mint kétszáz audiotexcég vesse meg a lábát. Többségük a Matáv szerződött partnere. A jótékonyságtól a lelkisegély-szolgálatokon át az intim társkeresésig szinte minden műfajt felölelő szolgáltatások hívószáma 0690-nel kezdődik. Attól függően, hogy a következő szám 2-es, 3-as, 4-es vagy 5-ös, a telefonálók 99, 120, 180, illetve 240 forint percdíjat fizetnek áfa nélkül. A legolcsóbban általában a televíziós műsorokkal kapcsolatos szolgáltatások hívhatók, míg a legmagasabb percdíjat az erotikus, valamint a partivonalakat tárcsázók fizetik. A hívásokból befolyó, sokszor nem csekély díjakon a Matáv osztozik az audiotexszolgáltatóval, a távközlési társaság a tarifasávtól függően 36-40 forintot kap a percdíjakból. A fennmaradó összeget a szolgáltatásokat nyújtó cégek kapják meg. A dolgok mai állása szerint 2002 végén, a Matáv Rt. koncessziós jogosítványainak lejárta után nyílik meg a hazai távközlési társaságok számára az ország egész területén elérhető, emelt díjas szolgáltatások piaca. A helyi telefontársaságok ugyan már ma is felajánlhatják hálózataikat ilyen szolgáltatásokra, ám a velük szerződő audiotex cégek számai a többi koncessziós társaság területéről csak a Matáv hálózatán keresztül hívhatók. Az emelt díjas szolgáltatások ugyanis beszédátviteli szolgáltatások, amelyeket, a hagyományos telefonbeszélgetésekhez hasonlóan két telefontársaság területe között csak a Matáv részvételével lehet lebonyolítani. Emellett az audiotexszolgáltatók számára a Matávval való együttműködés lehetőségét felértékeli az is, hogy szolgáltatásaikat minden bizonnyal a legnagyobb hazai távközlési társaságnál keresik a legtöbben. Az emelt díjas szolgáltatások a távközlési cégek és az audiotexvállalkozások számára egyaránt jó üzletet jelentenek. Olyannyira, hogy a Matáv monopóliumának megszűnése után valószínűleg számos távközlési cég verseng majd az audiotexcégek kiszolgálásáért. Egyelőre azonban az emelt díjas szolgáltatásokat indító társaságok többsége a Matávtól vásárolja meg a tevékenységéhez szükséges telefonvonalakat. A szolgáltatások beindításához a legolcsóbb megoldást a hagyományos, analóg fővonal megvásárlása jelenti. Ezek azonban egy időben csupán egy hívás fogadását teszik lehetővé. Az egy időben két hívás fogadására alkalmas ISDN2-es vonalakért egyszeri belépési díjként 125 ezer forintot számít fel áfa nélkül a Matáv. Ezenfelül az ilyen vonalat bérlő cégek a normál havi előfizetési díj mellett forgalomtól függetlenül háromezer forintos havidíjat fizetnek az audiotexszolgáltatásért a távközlési szolgáltatónak. A legköltségesebbek az ISDN30 jelű vonalak. Ezek egyszerre akár harminc telefonhívás fogadására is alkalmasak. Ennek megfelelően viszont az ISDN30-as vonalakért 1,35 millió forint belépési díjat, valamint néhányszor tízezer forint audiotex csatlakozási díjat fizetnek az emelt díjas szolgáltatásokból élő cégek. K. Sz. A. A csődben senki sem érdekelt MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar felszámolók sok tekintetben jobban értenek munkájukhoz, mint más európai szakemberek, de nem rendelkeznek az EU- ban általános képzettséggel, amelyik a már diplomával rendelkezők számára rendszerezi a szükséges tudást — mondta munkatársunknak Molnár György abból az alkalomból, hogy októbertől másoddiplomás felszámoló szak indul a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. A Felszámolók Országos Egyesületének elnöke szerint a törvénykezésben szemléletváltásra is szükség lenne, hogy a nehéz helyzetbe került cégek fizetőképességének helyreállítása legyen a cél a már teljesen kiürített vállalatok felszámolása helyett. - Jelenleg az a helyzet - magyarázta -, hogy a csődeljárásban senki sem érdekelt, pedig ha azt idejében megindítják, még megmenthető lenne a hitelezők követelésének jó része. Másrészt a gazdaság jogszerűsége, a fizetési morál, illetve a tőkék forgási sebessége is hasznát látná. Információért hívja a 06 80 42 00 42 zöld számot! .. .pilótaként megszoktam a kiválóan működő technikát, ezért az internetszolgáltatók között is a megbízhatót keresem. A MATÁVnet most már olyan olcsó, hogy ez egyértelművé tette a döntésemet. Tóth László Boeing 737 kapitány Malév Rt. W U * f A] m 4 m J U í w K Jp! w .. . Internet napi használatra mos 3300 Ft-ért A fenti havidíj az áfát igen, a telefonköltséget nem tartalmazza. MATÁv(net) www.matavnet.hu