Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-02 / 256. szám
2 Peresz-Arafat találkozó Gázában Izrael tankokat és helikoptereket vetett be Betlehemben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Néhány heti szünet után újra kapcsolatba léptek egymással a vezető izraeli és palesztin politikusok - jelentette tel-avivi tudósítónk. Tegnap este Gázában találkozott Simon Peresz volt miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke, hogy véget vessenek a több hete tartó összecsapásoknak. Állítólag Barak izraeli kormányfő, aki eleinte idegenkedett az ötlettől, Lea Rabin - az öt éve meggyilkolt Jichak Rabin miniszterelnök özvegye közbenjárására járult hozzá Peresz kapcsolatfelújító küldetéséhez. Maga Barak telefonbeszélgetést folytatott Arafattal. Hivatalos jelentések szerint figyelmeztette Arafatot, hogy az izraeli hadsereg keményebb megtorlásokat fog alkalmazni, ha folytatódni fognak a zavargások. Kitudódott azonban, hogy a két vezető a békefolyamat újraindításáról is megbeszélést folytatott. A tervek szerint Slomo Ben Ami izraeli külügyminiszter és Szaeb Arikat, a palesztin békeküldöttség vezetője mostani washingtoni tartózkodásuk alatt fogják Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel egyetemben előkészíteni Barak és Arafat amerikai látogatását, amelyre az amerikai választások után, november közepe táján kerülhet sor. Barak ki akarja használni a kormányának az ultraortodox Sasz-párt által nyújtott egy hónapos „kegyelmi időt”, hogy egy utolsó kísérletet tegyen tető alá hozni a megegyezést a palesztinokkal. A térségben tartózkodó Gerhard Schröder német kancellár közben azt tanácsolta Arafatnak, ne kiáltsa ki egyoldalúan az önálló palesztin államot, mert - bár joguk lenne rá - a mostani kényes helyzetben minden egyoldalú lépésnek káros hatása lenne. Schröder Baraknak azt tanácsolta, tartózkodjon szélsőséges megtorló intézkedésektől. Két izraeli meggyilkolására Jeruzsálemben és Gilo közelében Izrael harci helikopterek bevetésével válaszolt. A helikopterek a Tanzim (Arafat Fatah-mozgalmának gárdája) gázai, nabluszi és ramallahi parancsnokságait támadták. Az elmúlt 48 órában a palesztinok nyolc halottról és száznál több sebesültről tudósítottak. A CNN tudósítóját, Ben Wedement, aki Necarim település közelében megsebesült, tegnap Gázából a jeruzsálemi Hadassza kórházba szállították. Állapota kielégítő. Ádáz összecsapások helyszíne volt egy Betlehem közeli település: palesztin fegyveresek közel egyórás tűzpárbajt vívtak a helyszínre kirendelt izraeli katonákkal. A hadseregnek végül harci helikoptereket és harckocsikat is be kellett vetnie. A szeptember 28-a óta tartó ellenségeskedés halálos áldozataira vonatkozóan eltérő adatok láttak napvilágot, de legalább százhatvanan vesztették életüket. Arafat Betlehemet ábrázoló ajándékot ad Schrödernek FOTÓ: MTI/AP-AHMED DZSADALLAH Amerikai készültség az öbölben A legmagasabb delta - készültségi állapotot léptette életbe a Pentagon a Kuvaitban és Szaúd-Arábiában állomásozó csapatainál és a Perzsa-öbölben tartózkodó hadihajókon. Feltételezik, hogy Oszama bin Laden szervezete készül valamilyen véres akcióra. A terrorveszély miatt az amerikai hadiflotta nem használja a Szuezi-csatornát sem. A megsérült Cole rakétarombolót a Jóreménység fokát megkerülve viszik az Egyesült Államokba. M. G. Távirati Stílusban LEMONDOTT a román hadsereg vezérkari főnöke. Mircea Chelaru hadtesttábornok közölte: Románia védelmi képességét „maffiajellegű csoportok” aknázzák alá. (Kolozsvári tudósítónktól) CSALÁS MIATT vádat emel az orosz főügyészség Vlagyimir Guszinszkij, a Média-Moszt sajtóholding tulajdonosa és Borisz Berezovszkij sajtómágnás ellen. (MTI) BELFASTBAN MEGÖLTÉK a protestáns Ulsteri Védelmi Szövetség egyik vezetőjét. Július óta hét ember halt meg a protestáns belviszályban. (AFP) NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Amerikai választások 2000 Harc a kisebbségek voksaiért A gazdasági eredmények Gore-nak kedveznek, a választók többsége mégis Busht tartja még alkalmasabbnak az elnökségre. A döntő nap előtt egy héttel az esélyek kiegyenlítettnek látszanak. ________WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL________ A nagy sajtószervek néha naponta több telefonos közvélemény-kutatást is végeztetnek az elnökválasztási verseny állásáról. Az eredmények azt mutatnák, hogy csökken George W. Bush texasi kormányzó, republikánus jelölt előnye, sőt egyes vizsgálatok szerint már Al Gore alelnök, a demokrata várományos átvette a vezetést. A felmérések szerint a szavazók többsége Gore-t alkalmasabbnak tartja a jelenlegi gazdasági fellendülés folytatására. Mások szerint az elnöknek nincs szerepe a jó eredményekben. Az amerikai kampányszabályok nem tiltják a közvélemény-kutatások eredményének közlését. Az eredmények sokszor változnak ahhoz képest is, milyen napon, mely napszakban teszik fel a kérdéseket. A népszerűség vizsgálatokat folyamatosan végzik, s egyre inkább felvetődik, hogy ez a módszer mennyiben befolyásolja a majdani eredményeket. Egy bizonyos, hogy miközben a kiegyenlített állás elsősorban a média izgalmi állapotát fokozza, alakíthatja az eredményeket, elsősorban az ingadozókat, a vonakodó szavazókat bírhatja arra, hogy felkeressék a választóhelységeket. Továbbra is Ralph Nader a Zöld párt jelöltje, ismert fogyasztóvédő jelenti a legnagyobb veszélyt Gore-ra: az ő helyenkénti 3-10 százalékos támogatottsága eldöntheti a választást. Egyre fontosabbak ezért a kisebbségi szavazatok is. Clinton elnök elsősorban a fekete választókat ösztönzi részvételre. Az egyik legfontosabb csoport a délamerikai bevándorlóké, kedvükért a jelöltek hajlandóak spanyolul is megszólalni. Az „etnikai elem” fontosságának egyik jele, hogy a republikánusokat követve a demokrata kampány is nyilatkozatot adott ki az 1956-os magyar forradalom világtörténelmi jelentőségét méltatva. Gore támogatást kérve magyar nyelven kiadott nyilatkozatában, kijelenti: „Tovább fogok dolgozni azon, hogy Magyarország részese lehessen a nyugati nemzetek családjának. Csodálom és igen nagyra értékelem azt a hozzájárulást, amelyet az amerikai magyarok nyújtottak az utóbbi száz év alatt Amerika fejlődéséért.” Miklós Gábor Belgrád ismét az ENSZ-ben? Jugoszlávia újrafelvételét javasolja az ENSZ-be a szervezet Biztonsági Tanácsa. A kérdésről lapzártánk után szavaz a közgyűlés. Djukanovics montenegrói elnök nehezményezte, hogy nem kérték ki véleményét a kérdéssel kapcsolatban, szerinte ugyanis Jugoszlávia jelenleg „merő Fikció”. _____________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK_____________ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely javasolja a világszervezet közgyűlésének Jugoszlávia felvételét. Jugoszlávia 1945-től a világszervezet tagja volt, ám tagságát 1992 szeptemberében felfüggesztették, mert Belgrád megkísérelte erővel megakadályozni az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság tagköztársaságainak függetlenné válását. A BT döntése értelmében a Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság felvételi kérelmét haladéktalanul továbbították az ENSZ felvételi bizottságához - jelentette be Martin Andjaba, a BT soros elnökségét ellátó namíbiai nagykövet. A BT a tagfelvételek esetében szokatlan gyorsasággal , mindössze öt nappal Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök kérelmének benyújtása után döntött. A világszervezet közgyűlése lapzártánk után szavaz a tagfelvételről - írta az AFP. Milo Djukanovics montenegrói elnök nehezményezte, hogy ezzel kapcsolatban nem kérték ki köztársasága véleményét - jelentette az MTI. Montenegró üdvözli a demokrácia szerbiai győzelmét, de továbbra is újra akarja tárgyalni a Jugoszláviát alkotó két köztársaság kapcsolatait. „Az egyik lehetőség az, hogy Szerbia és Montenegró két független és elismert államot alkosson, és mindkettő helyet kapjon az ENSZ- ben” - fejtegette Djukanovics, jelezve, hogy kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát és főtitkárát, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet és az Európa Tanácsot: tartsák ezt szem előtt, amikor döntéseket hoznak Jugoszlávia újrafelvételéről. Jugoszlávia jelenleg merő fikció - mutatott rá. Elemzők szerint a montenegrói parlament újabb lépést tett az elszakadás felé azzal, hogy tegnap megszavazta az önálló jegybank megalapítását - írta a Reuters. Jugoszláv hátterünk a 6. oldalon Új amnesztiatörvény Jugoszláviában ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Belgrádban elkészült az amnesztiatörvény tervezete, s azt az új jugoszláv parlament első munkanapján várhatóan meg is szavazzák. Sztanko Picler újvidéki jogászprofesszor, a jogszabályt kidolgozó munkacsoport tagja elmondta: a törvény az 1992. április 27-e után elkövetett katonai, és a 2000. október 7- ig elkövetett politikai bűncselekményeket érinti. Az amnesztiatörvény mentesíteni fogja a felelősségre vonás vagy a büntetés-végrehajtás alól mindazokat, akik a korábbi rezsimmel való szembenállásuk miatt külföldre menekültek, vagy akiket mozgósítási parancs elutasítása, fegyverviselés megtagadása, dezertálás stb. miatt, illetve ún. politikai bűncselekmény, pl. állam elleni támadás, fegyveres lázadás, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt bűnvádi felelősségre vontak. Ha a jogszabályt javasolt formájában fogadja el a parlament, az említett bűncselekmények gyanúsítottjai azonnali kegyelemben részesülnek, a folyamatban lévő bűnvádi eljárásokat és az ítélet-végrehajtást megszüntetik, a büntetéseket pedig törlik, úgyhogy az érintettek a továbbiakban semmilyen jogkövetkezményt nem viselnek. A törvényt sürgősségi eljárással, hivatalból fogják alkalmazni az illetékes állami szervek. P.N. Távlati cél a vajdasági autonómia A Vajdaság rövidesen gazdasági csoda színhelye lesz, s ebben fontos partneri szerep jut majd a magyar gazdaságnak. Magyarország jó szomszédnak bizonyult ebben a számunkra oly nehéz évtizedben, s ezt nem fogjuk elfelejteni - nyilatkozta lapunknak Gordana Csomics, a hét elején megalakult tartományi szkupstina egyik alelnöke. Gordana Csomics, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) győzelmével lezárult demonstrációk során Vajdaság-szerte népszerűvé vált hölgy szívügyének tartja a tartomány autonómiáját, de úgy véli, a sorrendet be kell tartani. Az első két lépés sikeres volt: Milosevics megbukott, s az országban - így a Vajdaságban is - lezárult a szocialisták szította gyűlöletkampány, a lakosság fellélegzett. Most azt kell tisztázni, hogy a vajdasági adóbevételek mekkora hányadát kell átadni a központi államháztartásnak, s mennyit tarthat meg - vagy kaphat vissza - belőlük a tartomány a helyi egészségügy, oktatási rendszer, rendőrség fenntartására. Az biztos, hogy az eddigi fosztogatásnak vége - nyilatkozta lapunknak a Djindics vezette Demokrata Párt politikusa. A hét elején megalakult 120 fős parlamentben a DOS-nak 117 mandátuma van, a mindössze két szocialista képviselő most megtapasztalhatja, mit jelent kisebbségben lenni. Kérdésünkre, hogyan fog működni, netán önmaga ellenzéke lesz esetenként az „egypárti” testület, Csomics asszony azt válaszolta: konkrét kérdésekben bizonyára lesznek véleménykülönbségek. Ám a lényegbevágó dolgokat illetően, amilyen például a Vajdaság jövőbeni státusa vagy a VMSZ kisebbségi autonómia-koncepciója, átmenetileg „takaréklángon” maradnak a pártprogramok. Amíg a Milosevics-féle rezsimet nem bontjuk le minden szinten - a szerbiai parlamenti és elnökválasztás pedig hátravan még -, és a szövetségi állam, a köztársasági és a tartományi törvényhozás között nem indul meg az érdemi párbeszéd az ország átformálásáról, addig a vajdasági autonómia ügyét egyikünk sem fogja feszegetni a tartományi képviselőházban - mondta. Az egyesült ellenzéket alkotó pártokat négy év múlva senki sem vonhatja majd kérdőre azért, mert nem teljesítették a programjukban foglaltakat. A DOS-t viszont aszerint kell majd megítélniük a választóknak, hogy sikerült-e véghez vinnie azt, amit a kelet-középeurópai országok egy évtizede megtettek, és tudott-e jobb életet biztosítani a lakosságnak. Újvidék, 2000. november Pilcz Nándor