Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-04 / 258. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. NOVEMBER 4., SZOMBAT 5 Tüntetés helyett nagygyűlés Megegyezett a hat szakszervezeti szövetség A kormányzat munkavállaló- és szakszervezet-ellenes politikája elleni tiltakozás céljával demonstrációt szervez a hat szakszervezeti szövetség (az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, az MSZOSZ, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) november 11-én 11 órától a Nemzeti Sportcsarnokban. A konföderációk vezetői tegnap a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatójukon megerősítették: olyan kompromisszum eredménye a nagygyűlés, amely „az utcára vonulás és a csendben maradás között” húzódik meg. Az utóbbi hónapokban tartott regionális szakszervezeti fórumokon ugyanis a dolgozók egyre erőteljesebben adtak hangot annak, hogy érdekeik védelmében keményebb lépésre is el vannak szánva. Kérdésünkre Sándor László, az MSZOSZ elnöke azt mondta: céljuk szerint a nagygyűlés figyelemfelhívó szerepet tölt be, de fennáll az a lehetőség, hogy ezzel nem fejeződik be a szakszervezeti érdekérvényesítő küzdelem. A szakszervezeti vezetők mindazonáltal hangsúlyozták, hogy pártpolitikától és szélsőségektől mentes, felelős tanácskozásra készülnek. Békét szeretnének a munka világában, de nem hagyhatják szó nélkül a munkajövedelmek kedvezőtlen alakulását és azt, hogy miközben nő a dolgozók kiszolgáltatottsága, munkajogi védelmük folyamatosan csökken. K. J. E. Akció az idő előtti praxisprivatizáció ellen Országos aláírás-gyűjtési akciót kezdeményez a szabolcsi orvosi kamara az önkormányzatok által megkezdett egészségügyi privatizáció leállításáért. A köztestület szerint rendelők, kórházi részlegek értékesítésére mindaddig moratóriumot kellene hirdetni, amíg nem születik a privatizációról minden részletre kiterjedő törvény. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) álláspontjával szemben a Szabolcs megyei köztestület nem támogatja az egészségügyi tárca javaslatcsomagját az egészségügyi privatizációról. Ezért országos aláírás-gyűjtési akcióba kezdtek annak érdekében, hogy a MOK rendkívüli küldöttgyűlésen tisztázza, milyen magánosítási jogszabálycsomagot támogatna a szakma többsége. Az orvosok támogatását kérő aláíróíveket valamennyi megyei kórháznak postázták. Az elmúlt két hétben több száz aláírás már vissza is érkezett. Mint arról beszámoltunk, a szaktárca két tervezetet készített elő az ágazat privatizációjára. Egyikkel még az idén a háziorvosokéhoz hasonló írműködtetési jogot adna a szakorvosoknak is, míg a másikkal lehetővé tennék, hogy a doktorok az egészségügyi intézményekben a közalkalmazotti munkaviszonyukat vállalkozási szerződéssel válthassák fel. Balogh Gábor, a szabolcsi kamara elnöke állítja: ez a két jogszabálytervezet nem rendezi a finanszírozási problémákat, nem szól arról sem, hogy ki és milyen forrásból biztosítja majd a magánorvosi szakrendelők műszereinek pótlását. Mint mondta, bizonytalan az is, hogy milyen intézményszerkezetben kell majd az önállósodó szakorvosoknak dolgozniuk. Az erről szóló javaslat még el sem készült. A háziorvosok példáján okulva a szakorvosok ragaszkodnak ahhoz, hogy a működtetési jog körzetre szóljon. Ezért az aláírásgyűjtési akcióval gyakorolnának nyomást annak érdekében, hogy az egészségügy magánosításáról a jelenleginél átfogóbb törvénytervezetet készítsen elő a szaktárca. S amíg ez meg nem történik, addig a döntéshozók állítsák le az önkormányzatok által már megkezdett privatizációt is. Az utóbbi hetekben az ország számos pontjáról - Salgótarjánból, Szegedről, Debrecenből - jelezték az orvosok, hogy az önkormányzatok jogsértő szerződéseket akarnak rájuk kényszeríteni. Szegeden a rendelő megvásárlására köteleznék a családorvosokat. Debrecenben januártól egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságra bíznák az egészségügyi ellátórendszer működtetését. Balogh Gábor, a szabolcsi kamara elnöke közölte: a képviselőknek felül kellene vizsgálniuk két héttel ezelőtti döntésüket, amikor elutasították az MDF törvényjavaslatát, amely szintén moratóriumot kért a megindult spontán privatizációra. Szerinte a döntéshozóknak meg kellene érteniük, hogy az egészségügyi ellátórendszer privatizációja más ágazatokhoz képest speciális, bonyolultabb, ezért az üzleti érdekeket alá kell rendelni a betegellátás biztonságának. Danó Anna A kormány a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz-, illetve a fekvőbeteg-ellátás kasszái közötti átcsoportosítást javasolja a kórházak működtetési kerete 3,5 milliárdos hiányának pótlására. Az erről szóló indítványt a parlament költségvetési bizottsága támogatta. Mádi László (Fidesz), a bizottság alelnöke lapunknak elmondta: a javaslat benyújtásával okafogyottá vált, hogy a kormány a továbbiakban foglalkozzon a kérdéssel. A gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre tervezett összeg maradványából ugyanis biztosítható, hogy a kórházak decemberben is az átlagos havi bevételüket kapják meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Új miniszterjelölt az egészségügyben? GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nem kaptam hivatalos felkérést az egészségügyi miniszteri tisztségre, de megtisztelőnek tartom, ha a nevem szóba került - mondta győri tudósítónknak Dézsi Csaba András kardiológus főorvos, a győri Petz Aladár Megyei Kórház klinikai igazgatóhelyettese, aki lapértesülések szerint a költségvetés elfogadása után a posztjáról állítólag távozó Gógl Árpád utódja lehet. Korábban csak Mikola Istvánnak, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatójának a neve merült fel a szaktárca lehetséges vezetőjeként. Lapunk értesülései szerint a koalíción belül nem találna egyértelműen kedvező fogadtatásra az ő jelölése. Többen is úgy vélik, hogy Gógl helyére olyan szakembert kellene kinevezni, aki az egészségügyben zajló harcokran nem kötelezte el magát egyetlen érdekcsoport mellett sem, így radikális lépéseket tehet az ágazat reformja érdekében. A 38 éves Dézsi Csaba András az egyik kidolgozója volt a Fidesz Esély az egészségre című választási programjának 1994-ben. A több könyvet is publikáló főorvos jelenleg - kórházi állásának megtartása mellett - Győr alpolgármestere, irányítása alá tartozik az egészségügy, a szociálpolitika és a kultúra. a Helyi televíziók országos találkozója Az egyesület érdekvédelmi tevékenységet folytat A Helyi Televíziók Országos Egyesületéhez tartozó mintegy hetven önkormányzati tévé az ország mintegy 60 százalékát fedi le. Ennek ellenére ezek a médiumok még mindig amolyan mostohagyereknek számítanak, a médiatörvény például alig említi őket - mondta Keresnyei János, az egyesület elnöke Debrecenben, ahol ezen a hétvégén rendezik meg a helyi televíziók országos találkozóját. Az egyesületnek, amely a nyolcvanas évek közepén alakult, nem egyfajta hálózat létrehozása, hanem a szakmai és érdekvédelmi munka összehangolása a feladata. Keresnyei János szerint a helyi televíziók esetében egységes szakmai irányelveket nagyon nehéz megfogalmazni, hiszen ezek a médiumok roppant sokszínűek. Vannak közöttük kis falvakban működő, hetente csak egyszer, kábelen adó intézmények, de vannak köztük „óriások” is, amelyek adott esetben több százezres lélekszámú nagyvárosban működnek, és például naponta sugároznak híradót. A televíziók összvagyona körülbelül kétmilliárd forintra tehető. A szakmai munkán túl az egyesület elsősorban érdekvédelmi tevékenységet folytat. Jogosult például arra, hogy a bíróság előtt a tagok összességét képviselje; igaz, erre mindeddig még nem volt példa. Sikerként könyvelhető el viszont, hogy a médiatörvény módosításával, a szerzői jogvédelemmel összefüggő kérdésekben és egyes ORTT-pályázatokkal kapcsolatban már többször kikérték az egyesület véleményét. Keresnyei úgy véli: a helyi televíziók biztató jövő előtt állnak, tevékenységük felértékelődésével gazdaságilag is megerősödhetnek, hiszen az egyesületnek több olyan - például számítástechnikai - cégről van tudomása, amely számít a helyi televíziók bizonyos mértékben egységes piacára. Az elnök hozzátette: tapasztalataik szerint a politika is egyre élénkebben érdeklődik a helyi televíziók iránt, egyesületük viszont semmilyen formában nem kíván politizálni. K. Á. Zs. Tapasztalataik szerint a politika is egyre élénkebben érdeklődik a helyi televíziók iránt. Jövőre több pénz jut kutatásra Ünnepi akadémiai ülés a magyar tudomány napján Ünnepi ülést tartottak tegnap a Magyar Tudományos Akadémián a tudós társaság alapításának 175. évfordulója, illetve a magyar tudomány napja alkalmából. Mádl Ferenc köztársasági elnök - aki az MTA rendes tagja is - köszöntőjében kijelentette: mindent megtesz azért, hogy a tudományra a korábbinál több pénz jusson. Tíz évnek kellett eltelnie, hogy a gazdaság olyan helyzetbe jusson, amely révén mód nyílhat az anyagi helyzet javítására. Szili Katalin, a parlament alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy amely közösség leértékeli tudományát, az elveszíti dinamizmusát, így a jövője is kétségessé válik. A kormány az általa benyújtott költségvetési tervezetben elkötelezte magát a tudomány támogatására, s így tartható az a választási ígéret, hogy 2002-re az ország a hazai nemzeti össztermék 1,5 százalékát fordítja kutatásra - hangoztatta a kormányt képviselő Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Elhangzott: 2001-ben a költségvetésből a jelenleginél 17,5 milliárd forinttal, 2002-ben pedig további 19 milliárddal több pénz jut kutatásra és fejlesztésre. Január elsejétől a kutatók bére mintegy harmadával nő. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a növekvő állami támogatás mobilizálja. Megindítja a vállalati források növekedését is. Így a vállalkozói szféra részesedése a kutatásokból a jelenlegi 40 százalékról egy-két éven belül - a GDP-ből való részesedés tervezett 1,5 százalékának teljesüléséhez szükséges - 50 százalékra emelkedhetne. Glatz Ferenc, az MTA elnöke kijelentette: a születésnapját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia akkor teszi helyesen, ha nem magát köszönti, hanem meghallgatja a társadalom üzenetét. „Nem tudásközpontú, hanem tudásközpontú társadalmat akarunk, hogy az előrejutás a gazdaságban, a közéletben, a tudományban és a kultúrában ne a pártpolitika révén érvényesülhessen csak, hanem a tudás és szakszerűség révén is.” A délutáni közgyűlésen a tudós testület elfogadta két új akadémiai kutatóintézet - az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, illetve a Társadalomkutató Központ - létrehozásáról szóló indítványt. Az MTA alapításának 175. évfordulójáról, illetve a magyar tudomány napjáról az ország különböző pontjain több mint háromszáz rendezvényen emlékeznek meg. Glatz Ferenc, Mádl Ferenc, Pokorni Zoltán és Göncz Árpád FOTÓ: SOPRONYI GYULA Újabb mohácsi roma családok utaznak Kanadába PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Folytatódik a mohácsi romák kivándorlása Kanadába. Miként arról már írtunk, a Duna-parti városból 1998 nyara és ez év szeptembere között 35 roma család 110 tagja utazott ki az észak-amerikai országba, hogy ott munkát és jobb megélhetést találjon. Eddig egyik famíliát sem utasították ki, és a kiutazók tizede letelepedési engedélyt kapott. A mohácsi romák letelepedési kérelmüket azzal indokolják: a magyarországi munkaadók nem szívesen alkalmaznak cigányokat. A Kanadából érkező hírek szerint az új életet kezdő roma családok segélyt és bérlakást kapnak, nyelvtanfolyamra járnak és főként idényjellegű munkát végeznek. A mohácsi romák Kanadába vándorlása jelenleg is tart - tudtuk meg Mihálovics Ibolya önkormányzati képviselőtől. Az elmúlt hetekben öt család vágott neki a tengerentúli útnak, s további öt família az év végéig hagyja el Mohácsot. Az előbbiekhez tartozik, hogy a kivándorlók gyakorta különféle szociális támogatásokban részesültek, s ezt az elindulás előtt nem mondták vissza, holott erre a jogszabály kötelezi őket. Bódis Mihály, a város jegyzője közölte: huszonhét, a szüleivel együtt kiutazó gyermek után az itthon maradó rokonok továbbra is felvették a gyermekvédelmi támogatást. Nyolc kiutazó felnőtt jövedelempótló támogatását, illetve rendszeres szociális segélyét pedig a Mohácson élő hozzátartozók kapták meg. Ezeket a segélyeket a polgármesteri hivatal a napokban leállította. A várost az indokolatlanul kifizetett segélyek miatt mintegy 700-800 ezer forintos kár érte. A jegyző azonban nem lát esélyt arra, hogy az önkormányzat visszakapja a pénzt a rendkívül alacsony jövedelemből élő romáktól. Gyakornokból is lehet megyei főügyész Folytatás az 1. oldalról Azt a kiírás szerint a jelentkezőtől nem várják el, hogy az állás betöltésével kapcsolatos elképzeléseit ismertesse. A pályázatokat az illetékes főügyészség ügyészi tanácsa és főügyésze is véleményezi, a kinevezésnél azonban a legfőbb ügyészt ez nem köti. A pályázatokat november 25-ig kell benyújtani. Ügyészségi körökben a pályázati kiírás megütközést keltett, mert korábban a vezetői posztok betöltéséhez hoszszabb gyakorlati időt és vezetői tapasztalatot követeltek meg. Hasonló a helyzet a bíróságokon is: már egy tanácselnöktől is legalább öt-tíz éves ítélkezési gyakorlatot várnak el, helyi vagy megyei elnök pedig jelentős bírósági vezetői gyakorlat nélkül senki nem lehet. Az ügyészek és a bírák szolgálati viszonyáról rendelkező törvény azonban nem ír elő semmilyen konkrét követelményt, csupán azt rögzíti: az állás betöltéséhez szükséges feltételeket a pályázati felhívásnak kell tartalmaznia. Ennek pedig a kiírás maradéktalanul eleget tesz azzal, hogy felsorolja az ügyésszé váláshoz szükséges minimális követelményeket. L. L. K.-T. B. Röviden folytatódik a Postabank-nyomozás? Információink szerint a Fővárosi Főügyészség három hónappal kérte meghosszabbítani a Legfőbb Ügyészségtől a Postabank-ügy nyomozását. A vádhatóság további nyomozati cselekményeket tart szükségesnek. Mint arról beszámoltunk, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságán folyamatban lévő nyomozásban a Postabank egykori vezetőségét, köztük Princz Gábor volt elnök-vezérigazgatót gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségével gyanúsítják. Korábban a rendőrség ugyanezen jogsértés gyanúja miatt eljárás alá akarta vonni a bank felügyelőbizottsági (fb) tagjait is, ám az ügyészség - az egyik gyanúsított panasza alapján - az fb-tagokkal szemben már megszüntette az eljárást. (Munkatársunktól) Támogatott kórházi beruházások Az egészségügyi tárca idei beruházási pályázatára hatvan pályamű érkezett 110 milliárd forint igénnyel, ebből hét pályázót összesen 9,6 milliárd forint címzett támogatásban részesítenek - mondta tegnap Szolnokon Horváth Zsolt politikai államtitkár. A költségvetésből támogatják jövőre a balassagyarmati, a celldömölki, a makói, az edelényi, a siófoki és a szolnoki kórház fejlesztéseit, Kecskeméten pedig egészségügyi centrumépítését kezdik el. A legnagyobb támogatást, 2,8 milliárd forintot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet kapta, ahol az 1999 decemberében átadott sebészeti műtőblokk után a kórházi rekonstrukció második ütemében egy 410 ágyas új hotelszárny épül. (Tudósítónktól) További átformálás a Szabad Földnél Folytatódik a Szabad Föld című hetilapnak az augusztusi kiadóváltást követően megkezdett átformálása. A Magyar Nemzet kiadója által megjelentetett lap korábbi gárdájának harmada kényszerből vagy önként távozott, köztük a teljes szakszervezeti vezetőség, két Tancsics-díjas újságíró és a főszerkesztő-helyettes. A kiadóváltás előtt a hetilapnál dolgozó négy főmunkatárs és a négy vezető szerkesztő közül már csak egy-egy maradt. Augusztusban hét munkatársat bocsátott el az új vezetőség, a legutóbb Szabó Károly szakszervezeti titkárnak mondtak fel, és ketten vele együtt önszántukból távoztak. A lap most riporterpályázaton keres új munkatársakat, főnyereményként állást kínálva a pályázóknak. (Munkatársunktól)