Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. NOVEMBER 4., SZOMBAT 5 Tüntetés helyett nagygyűlés Megegyezett a hat szakszervezeti szövetség A kormányzat munkavállaló- és szak­szervezet-ellenes politikája elleni tilta­kozás céljával demonstrációt szervez a hat szakszervezeti szövetség (az Auto­nóm Szakszervezetek Szövetsége, az Ér­telmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, az MSZOSZ, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) november 11-én 11 órától a Nemzeti Sportcsarnokban. A konföderá­ciók vezetői tegnap a rendezvényt beha­rangozó sajtótájékoztatójukon megerősí­tették: olyan kompromisszum eredmé­nye a nagygyűlés, amely „az utcára vo­nulás és a csendben maradás között” hú­zódik meg. Az utóbbi hónapokban tartott regionális szakszervezeti fórumokon ugyanis a dolgozók egyre erőteljesebben adtak hangot annak, hogy érdekeik vé­delmében keményebb lépésre is el van­nak szánva. Kérdésünkre Sándor László, az MSZOSZ elnöke azt mondta: céljuk sze­rint a nagygyűlés figyelemfelhívó szere­pet tölt be, de fennáll az a lehetőség, hogy ezzel nem fejeződik be a szakszer­vezeti érdekérvényesítő küzdelem. A szakszervezeti vezetők mindazonál­tal hangsúlyozták, hogy pártpolitikától és szélsőségektől mentes, felelős tanács­kozásra készülnek. Békét szeretnének a munka világában, de nem hagyhatják szó nélkül a munkajövedelmek kedvezőtlen alakulását és azt, hogy miközben nő a dolgozók kiszolgáltatottsága, munkajogi védelmük folyamatosan csökken. K. J. E. Akció az idő előtti praxisprivatizáció ellen Országos aláírás-gyűjtési akciót kez­deményez a szabolcsi orvosi kamara az önkormányzatok által megkezdett egészségügyi privatizáció leállításá­ért. A köztestület szerint rendelők, kórházi részlegek értékesítésére mindaddig moratóriumot kellene hirdetni, amíg nem születik a privati­zációról minden részletre kiterjedő törvény. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) ál­láspontjával szemben a Szabolcs me­gyei köztestület nem támogatja az egészségügyi tárca javaslatcsomagját az egészségügyi privatizációról. Ezért országos aláírás-gyűjtési akcióba kezd­tek annak érdekében, hogy a MOK rendkívüli küldöttgyűlésen tisztázza, milyen magánosítási jogszabálycsoma­got támogatna a szakma többsége. Az orvosok támogatását kérő aláíróíveket valamennyi megyei kórháznak postáz­ták. Az elmúlt két hétben több száz alá­írás már vissza is érkezett. Mint arról beszámoltunk, a szaktárca két tervezetet készített elő az ágazat privatizációjára. Egyikkel még az idén a háziorvosokéhoz hasonló írműködteté­­si jogot adna a szakorvosoknak is, míg a másikkal lehetővé tennék, hogy a doktorok az egészségügyi intézmé­nyekben a közalkalmazotti munkavi­szonyukat vállalkozási szerződéssel válthassák fel. Balogh Gábor, a szabolcsi kamara elnöke állítja: ez a két jogszabályterve­zet nem rendezi a finanszírozási prob­lémákat, nem szól arról sem, hogy ki és milyen forrásból biztosítja majd a magánorvosi szakrendelők műszerei­nek pótlását. Mint mondta, bizonytalan az is, hogy milyen intézményszerkezet­ben kell majd az önállósodó szakorvo­soknak dolgozniuk. Az erről szóló ja­vaslat még el sem készült. A háziorvo­sok példáján okulva a szakorvosok ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a működtetési jog körzetre szóljon. Ezért az aláírás­­gyűjtési akcióval gyakorolnának nyo­mást annak érdekében, hogy az egész­ségügy magánosításáról a jelenleginél átfogóbb törvénytervezetet készítsen elő a szaktárca. S amíg ez meg nem történik, addig a döntéshozók állítsák le az önkormány­zatok által már megkezdett privatizáci­ót is. Az utóbbi hetekben az ország szá­mos pontjáról - Salgótarjánból, Sze­gedről, Debrecenből - jelezték az orvo­sok, hogy az önkormányzatok jogsértő szerződéseket akarnak rájuk kényszerí­teni. Szegeden a rendelő megvásárlásá­ra köteleznék a családorvosokat. Deb­recenben januártól egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságra bíznák az egészségügyi ellátórendszer működ­tetését. Balogh Gábor, a szabolcsi kamara elnöke közölte: a képviselőknek felül kellene vizsgálniuk két héttel ezelőtti döntésüket, amikor elutasították az MDF törvényjavaslatát, amely szintén moratóriumot kért a megindult spontán privatizációra. Szerinte a döntéshozók­nak meg kellene érteniük, hogy az egészségügyi ellátórendszer privatizá­ciója más ágazatokhoz képest speciális, bonyolultabb, ezért az üzleti érdekeket alá kell rendelni a betegellátás bizton­ságának. Danó Anna A kormány a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz-, illetve a fekvőbeteg-el­látás kasszái közötti átcsoportosítást javasolja a kórházak működtetési kerete 3,5 milliárdos hiányának pótlására. Az erről szóló indítványt a parlament költ­ségvetési bizottsága támogatta. Mádi László (Fidesz), a bizottság alelnöke la­punknak elmondta: a javaslat benyújtásával okafogyottá vált, hogy a kormány a továbbiakban foglalkozzon a kérdéssel. A gyógyszerekre és gyógyászati se­gédeszközökre tervezett összeg maradványából ugyanis biztosítható, hogy a kórházak decemberben is az átlagos havi bevételüket kapják meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Új miniszterjelölt az egészségügyben? GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nem kaptam hivatalos felkérést az egész­ségügyi miniszteri tisztségre, de megtisz­telőnek tartom, ha a nevem szóba került - mondta győri tudósítónknak Dézsi Csaba András kardiológus főorvos, a győri Petz Aladár Megyei Kórház klinikai igazgató­­helyettese, aki lapértesülések szerint a költségvetés elfogadása után a posztjáról állítólag távozó Gógl Árpád utódja lehet. Korábban csak Mikola Istvánnak, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató­jának a neve merült fel a szaktárca lehet­séges vezetőjeként. Lapunk értesülései szerint a koalíción belül nem találna egy­értelműen kedvező fogadtatásra az ő jelö­lése. Többen is úgy vélik, hogy Gógl he­lyére olyan szakembert kellene kinevez­ni, aki az egészségügyben zajló harcokr­­an nem kötelezte el magát egyetlen ér­dekcsoport mellett sem, így radikális lé­péseket tehet az ágazat reformja érdeké­ben. A 38 éves Dézsi Csaba András az egyik kidolgozója volt a Fidesz Esély az egészségre című választási programjának 1994-ben. A több könyvet is publikáló főorvos jelenleg - kórházi állásának megtartása mellett - Győr alpolgármeste­re, irányítása alá tartozik az egészségügy, a szociálpolitika és a kultúra. a Helyi televíziók országos találkozója Az egyesület érdekvédelmi tevékenységet folytat A Helyi Televíziók Országos Egyesüle­téhez tartozó mintegy hetven önkor­mányzati tévé az ország mintegy 60 százalékát fedi le. Ennek ellenére ezek a médiumok még mindig amolyan mos­tohagyereknek számítanak, a médiatör­vény például alig említi őket - mondta Keresnyei János, az egyesület elnöke Debre­cenben, ahol ezen a hét­végén rendezik meg a he­lyi televíziók országos találkozóját. Az egyesületnek, amely a nyolcvanas évek köze­pén alakult, nem egyfajta hálózat létrehozása, ha­nem a szakmai és érdek­­védelmi munka összehangolása a fel­adata. Keresnyei János szerint a helyi te­levíziók esetében egységes szakmai irányelveket nagyon nehéz megfogal­mazni, hiszen ezek a médiumok roppant sokszínűek. Vannak közöttük kis falvak­ban működő, hetente csak egyszer, ká­belen adó intézmények, de vannak köz­tük „óriások” is, amelyek adott esetben több százezres lélekszámú nagyváros­ban működnek, és például naponta sugá­roznak híradót. A televíziók összvagyo­na körülbelül kétmilliárd forintra tehető. A szakmai munkán túl az egyesület el­sősorban érdekvédelmi tevékenységet folytat. Jogosult például arra, hogy a bí­róság előtt a tagok összességét képvisel­je; igaz, erre mindeddig még nem volt példa. Sikerként könyvelhető el viszont, hogy a médiatörvény mó­dosításával, a szerzői jog­védelemmel összefüggő kérdésekben és egyes ORTT-pályázatokkal kap­csolatban már többször kikérték az egyesület vé­leményét. Keresnyei úgy véli: a helyi televíziók biztató jö­vő előtt állnak, tevékeny­ségük felértékelődésével gazdaságilag is megerősödhetnek, hiszen az egyesü­letnek több olyan - például számítás­­technikai - cégről van tudomása, amely számít a helyi televíziók bizonyos mér­tékben egységes piacára. Az elnök hoz­zátette: tapasztalataik szerint a politika is egyre élénkebben érdeklődik a helyi televíziók iránt, egyesületük viszont semmilyen formában nem kíván politi­zálni. K. Á. Zs. Tapasztalataik szerint a politika is egyre élénkebben érdeklődik a helyi televíziók iránt. Jövőre több pénz jut kutatásra Ünnepi akadémiai ülés a magyar tudomány napján Ünnepi ülést tartottak tegnap a Magyar Tudományos Akadémián a tudós társa­ság alapításának 175. évfordulója, illet­ve a magyar tudomány napja alkalmá­ból. Mádl Ferenc köztársasági elnök - aki az MTA rendes tagja is - köszöntőjé­ben kijelentette: mindent megtesz azért, hogy a tudományra a korábbinál több pénz jusson. Tíz évnek kellett eltelnie, hogy a gazdaság olyan helyzetbe jusson, amely révén mód nyílhat az anyagi hely­zet javítására. Szili Katalin, a parlament alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy amely közösség leértékeli tudományát, az elveszíti dinamizmusát, így a jövője is kétségessé válik. A kormány az általa benyújtott költ­ségvetési tervezetben elkötelezte magát a tudomány támogatására, s így tartható az a választási ígéret, hogy 2002-re az ország a hazai nemzeti össztermék 1,5 százalékát fordítja kutatásra - hangoz­tatta a kormányt képviselő Pokorni Zol­tán oktatási miniszter. Elhangzott: 2001-ben a költségvetésből a jelenlegi­nél 17,5 milliárd forinttal, 2002-ben pe­dig további 19 milliárddal több pénz jut kutatásra és fejlesztésre. Január elsejétől a kutatók bére mintegy harmadával nő. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a növekvő állami támogatás mobilizálja. Megindítja a vállalati források növeke­dését is. Így a vállalkozói szféra részese­dése a kutatásokból a jelenlegi 40 száza­lékról egy-két éven belül - a GDP-ből való részesedés tervezett 1,5 százaléká­nak teljesüléséhez szükséges - 50 száza­lékra emelkedhetne. Glatz Ferenc, az MTA elnöke kijelen­tette: a születésnapját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia akkor teszi he­lyesen, ha nem magát köszönti, hanem meghallgatja a társadalom üzenetét. „Nem tudásközpontú, hanem tudásköz­pontú társadalmat akarunk, hogy az elő­rejutás a gazdaságban, a közéletben, a tu­dományban és a kultúrában ne a pártpoli­tika révén érvényesülhessen csak, hanem a tudás és szakszerűség révén is.” A délutáni közgyűlésen a tudós testü­let elfogadta két új akadémiai kutatóin­tézet - az Etnikai-nemzeti Kisebbségku­tató Intézet, illetve a Társadalomkutató Központ - létrehozásáról szóló indít­ványt. Az MTA alapításának 175. évfor­dulójáról, illetve a magyar tudomány napjáról az ország különböző pontjain több mint háromszáz rendezvényen em­lékeznek meg. Glatz Ferenc, Mádl Ferenc, Pokorni Zoltán és Göncz Árpád FOTÓ: SOPRONYI GYULA Újabb mohácsi roma családok utaznak Kanadába PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Folytatódik a mohácsi romák kivándorlá­sa Kanadába. Miként arról már írtunk, a Duna-parti városból 1998 nyara és ez év szeptembere között 35 roma család 110 tagja utazott ki az észak-amerikai ország­ba, hogy ott munkát és jobb megélhetést találjon. Eddig egyik famíliát sem utasí­tották ki, és a kiutazók tizede letelepedési engedélyt kapott. A mohácsi romák lete­lepedési kérelmüket azzal indokolják: a magyarországi munkaadók nem szívesen alkalmaznak cigányokat. A Kanadából érkező hírek szerint az új életet kezdő ro­ma családok segélyt és bérlakást kapnak, nyelvtanfolyamra járnak és főként idény­jellegű munkát végeznek.­­ A mohácsi romák Kanadába vándor­lása jelenleg is tart - tudtuk meg Mihálo­­vics Ibolya önkormányzati képviselőtől. Az elmúlt hetekben öt család vágott neki a tengerentúli útnak, s további öt família az év végéig hagyja el Mohácsot. Az előbbiekhez tartozik, hogy a ki­vándorlók gyakorta különféle szociális támogatásokban részesültek, s ezt az el­indulás előtt nem mondták vissza, holott erre a jogszabály kötelezi őket. Bódis Mihály, a város jegyzője közölte: hu­szonhét, a szüleivel együtt kiutazó gyer­mek után az itthon maradó rokonok to­vábbra is felvették a gyermekvédelmi tá­mogatást. Nyolc kiutazó felnőtt jövede­lempótló támogatását, illetve rendszeres szociális segélyét pedig a Mohácson élő hozzátartozók kapták meg. Ezeket a se­gélyeket a polgármesteri hivatal a napok­ban leállította. A várost az indokolatla­nul kifizetett segélyek miatt mintegy 700-800 ezer forintos kár érte. A jegyző azonban nem lát esélyt arra, hogy az ön­­kormányzat visszakapja a pénzt a rendkí­vül alacsony jövedelemből élő romáktól. Gyakornokból is lehet megyei főügyész Folytatás az 1. oldalról Azt a kiírás szerint a jelentkezőtől nem várják el, hogy az állás betöltésé­vel kapcsolatos elképzeléseit ismertes­se. A pályázatokat az illetékes fő­ügyészség ügyészi tanácsa és főügyé­sze is véleményezi, a kinevezésnél azonban a legfőbb ügyészt ez nem köti. A pályázatokat november 25-ig kell be­nyújtani. Ügyészségi körökben a pályázati ki­írás megütközést keltett, mert korábban a vezetői posztok betöltéséhez hosz­­szabb gyakorlati időt és vezetői tapasz­talatot követeltek meg. Hasonló a hely­zet a bíróságokon is: már egy tanácsel­nöktől is legalább öt-tíz éves ítélkezési gyakorlatot várnak el, helyi vagy me­gyei elnök pedig jelentős bírósági veze­tői gyakorlat nélkül senki nem lehet. Az ügyészek­­ és a bírák­­ szolgálati viszonyáról rendelkező törvény azon­ban nem ír elő semmilyen konkrét kö­vetelményt, csupán azt rögzíti: az állás betöltéséhez szükséges feltételeket a pályázati felhívásnak kell tartalmaznia. Ennek pedig a kiírás maradéktalanul eleget tesz azzal, hogy felsorolja az ügyésszé váláshoz szükséges minimális követelményeket. L. L. K.-T. B. Röviden folytatódik a Postabank-nyomozás? Információink szerint a Fővárosi Fő­ügyészség három hónappal kérte meg­hosszabbítani a Legfőbb Ügyészségtől a Postabank-ügy nyomozását. A vádható­ság további nyomozati cselekményeket tart szükségesnek. Mint arról beszámol­tunk, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságán folyamatban lévő nyomo­zásban a Postabank egykori vezetőségét, köztük Princz Gábor volt elnök-vezér­­igazgatót gazdasági társaság vezető tiszt­ségviselőjének visszaélése vétségével gyanúsítják. Korábban a rendőrség ugyanezen jogsértés gyanúja miatt eljá­rás alá akarta vonni a bank felügyelőbi­zottsági (fb) tagjait is, ám az ügyészség - az egyik gyanúsított panasza alapján - az fb-tagokkal szemben már megszüntette az eljárást. (Munkatársunktól) Támogatott kórházi beruházások Az egészségügyi tárca idei beruházási pá­lyázatára hatvan pályamű érkezett 110 milliárd forint igénnyel, ebből hét pályá­zót összesen 9,6 milliárd forint címzett tá­mogatásban részesítenek - mondta tegnap Szolnokon Horváth Zsolt politikai állam­titkár. A költségvetésből támogatják jövő­re a balassagyarmati, a celldömölki, a ma­kói, az edelényi, a siófoki és a szolnoki kórház fejlesztéseit, Kecskeméten pedig egészségügyi centrum­­építését kezdik el. A legnagyobb támogatást, 2,8 milliárd fo­rintot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet kapta, ahol az 1999 decemberében átadott sebészeti műtőblokk után a kórházi re­konstrukció második ütemében egy 410 ágyas új hotelszárny épül. (Tudósítónktól) További átformálás a Szabad Földnél Folytatódik a Szabad Föld című hetilap­nak az augusztusi kiadóváltást követően megkezdett átformálása. A Magyar Nem­zet kiadója által megjelentetett lap koráb­bi gárdájának harmada kényszerből vagy önként távozott, köztük a teljes szakszer­vezeti vezetőség, két Tancsics-díjas újság­író és a főszerkesztő-helyettes. A kiadó­váltás előtt a hetilapnál dolgozó négy fő­munkatárs és a négy vezető szerkesztő közül már csak egy-egy maradt. Augusz­tusban hét munkatársat bocsátott el az új vezetőség, a legutóbb Szabó Károly szak­­szervezeti titkárnak mondtak fel, és ketten vele együtt önszántukból távoztak. A lap most riporterpályázaton keres új munka­társakat, főnyereményként állást kínálva a pályázóknak. (Munkatársunktól)

Next